Magyar Újság, 1979 (69. évfolyam, 1-49. szám)

1979-12-13 / 47. szám

NYILATKOZAT AZ EGYESÜLT NEMZETEK BIZTONSÁGI TANÁCSÁNAK HATÁROZATA Az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsa december 4- éri negyedszer ült össze, bogy a teberáni túszok ügyében ál­lást foglaljon. Az előző bárom ülésen 32 ország képviselői nyilatkoztak, köztük a Szovjetunió és Kína kiküldöttjei is, a negyediken Portugália és Görögország megbízottjai kerül­tek sorra. A felszólalók valamennyien támogatták az Egye­sült Államok kérését. A mindössze 20 percig tartó ülés a biztonsági tanács 15 tagjának egyhangú szavazattal hozott határozatával felszó­lította Iránt, hogy az amerikai követség épületében őrzött 50 túszt azonnal bocsássa szabadon, góndoskodjék biztonságuk­ról és tegye lehetővé számukra, hogy az országot elhagyhas­sák. Arra az esetre, ha Irán a biztonsági tanács felhívásának nem tesz eleget, a határozat megtorló intézkedéseket nem ál­lapított meg, fegyveres erő alkalmazásáról sem tett említést, azt ellenben hangsúlyozta, hogy a helyzet komoly veszélyt jelent a nemzetközi béke és biztonság szempontjából. A biztonsági tanács üléseiről Irán következetesen távol maradt. Diplomáciai körökben attól tartanak, hogy a bizton­sági tanács határozatát Irán nem hajtja végre. MÁSODSZOR IS MEGHIÚSULT KÍSÉRLET Az AP kuwaiti híradása szerint a december 4-én ott összeült 9 arab olajminiszter megbeszéléséről Yamani Zaki Ahmed sejk. Szaud-Arábia olajminisztere, a megbeszélés kezdete után rövidesen kivonult a tanácskozásról, hogy ezzel tiltakozzék Szíria és Líbia kísérlete ellen, amellyel Iránt a­­karták támogatásukról biztosítani az Egyesült Államokkal szemben. Yamani szerint a petróleumot külföldre szállító a­­rab államok szervezete nem politikai, hanem gazdasági szer­vezet. Álláspontját 6 arab ország ofajminiszterei is helyesel­ték, így Szíria és Líbia terve meghiúsult. Kuwait olajminisztere. Al-Sabah Khalifah Ali sejk nyilatkozatot adott ki, amelyben tagadta, hogy Yamani az ülésről kivonult. Megállapította, hogy erre nem is vblt. ok, mert a tárgysorozatra tűzött kérdésekben az olajminiszterek elvileg egyetértettek. Yamani közölte az értekezlettel, hogy rendkívül sok és halaszthatatlan természetű dolga miatt kénytelen Riyadhba visszatérni. Az értekezlet különben is csak a petróleumot külföldre szállító országok december 17- re a venezuelai Caracasba összehívott ülését kívánta előké­szíteni. Yamani állítólagos kivonulásával kapcsolatban érdemes megemíteni, hogy Líbia a múlt hónapban az Arab Liga kon­ferenciáján a tunisiai I unisban is elő akart terjeszteni olyan javaslatot, amely az irániak mellett való kiállást jelentett vol­na. Líbia szándéka azonban meghiúsult, mert a többi arab ország nem akart a perzsa Irán kedvéért az Egyesült Álla­mokkal szembekerülni. Az Amerika-ellenes kísérlet tehát Kuwaitban másodszor hiúsult meg. LELÖVÉSSEL FENYEGETTÉK A TÚSZOKAT December 4-én a Fehér Ház azzal vádolta az iráni íer­­roristákat, hogy a teheráni túszokat lelövéssel, kivégzéssel fe­nyegették meg, amikor nem voltak hajlandók velük együtt­működni . A Fehér Ház a vád alapjául használt értesülést a korábban szabadlábra helyezett 13 túsztól szerezte. A tú­szokra pisztolyt fogtak, úgy kényszerítették őket, hogy írják alá azt a kérvényt -., amely a sah kiadását sürgeti. Carter elnök nyomatékosan figyelmeztette az irániakat, hogy a tú­szok bántalmazásának rendkívül súlyos következményei lesznek. Ghotbzadeh Sadegh iráni külügyminiszter egy francia laptudósítónak adott nyilatkozatában kijelentette, most már végleges az a döntés, hogy a túszokat kémkedés címén eljá­rás alá vonják és elítélik. Az Ítéletet azonban Khomeini Ru­­hollah ayatollah megsemmisítheti, ha az Egyesült Államok kormánya a saht kiadja. A MEKKÁI MECSET Szaud-Arábia fővárosában, Riyadban december 4-én hivatalosan közölték, hogy a mekkai nagy mecsetet, amelyet november 20-án erősen felfegyverzett fanatikus szélsőséges elemek megszálltak, 14 nap után teljesen megtisztították a zarándokhely épületei alatt húzódó alagútban szívósan el­lenálló rendbontóktól is. Abdul Aziz Bin Nayet herceg, Szaud-Arábia belügyminisztere hivatalos nyilatkozatot adott ki, amelyben megállapította, hogy az eredetileg 200-500 főnyi korrupt eretnek közül a mecset alatt levő alagútban visszamaradottakat is eltávolították a szent helyről, miután azokat részben lelőtték, részben foglyul ejtették. A rend hely­reállítása közben 60 szélsőséges és 60 katona esett el, 1 70 fa­natikus pedig fogságba került. POLITIKAI MEGGONDOLÁS NÉLKÜL December 2-án Kennedy Edward szenátor Kaliforniá­ban járt és ott a teheráni túszok válságos helyzetével kap­csolatban is “nyilatkozott”. Kijelentette, hogy a sah az em­beriség történetében az egyik legerőszakosabb rezsimet vezet­te és országától megszámlálhatatlan dollárbilliókat lopott el. A meggondolatlan nyilatkozat mindkét nagy politikai párt köreiben általános felháborodást keltett. Strauss Robert, Carter elnök választási küzdelmének vezetője rögtön kije­lentette, hogy meggyőződése szerint Kennedy nem gondol­ta meg, nyilatkozatának milyen következménye lehet. Nem vitás, hogy a szenátor bajba került és bajokat idézett fel. Connally B. John republikánus elnökjelölt megállapítása szerint Kennedy nyilatkozatának csak Khomeini ayatollah örült. Külön hangsúlyozta, hogy a nyilatkozat éppen akkor hangzott el, amikor Carter elnök joggal számíthatott az e­­gész ország osztatlan támogatására. Carter Hodding IIP, mint a külügyminisztérium szóvivője, a szenátor nyilatkoza­tát szerencsétlennek és károsnak minősítette. Hasonló véle­ményen volt Power Jody, a Fehér Ház sajtófőnöke is, amikor megállapította, hogy Kennedy nyilatkozatát az amerikai tú­szok visszatartása idején az elnök semmiképpen sem tekint­heti helyénvalónak és előnyösnek. A hivatalos nyilatkozat szövegének felolvasása után azt a mellékes megjegyzést tet­te: gondolja, mindenki el tudja képzelni, milyen véres lett a nyelve, amikor azt megharapta, hogy saját véleményét ki ne nyilvánítsa. Bush George szenátor, republikánus elnökjelölt a miatt aggódott, hogy Kennedy megnyilatkozása veszélyez­teti a túszok életét is. KHOMEINIT ÉLETE VÉGÉIG IRÁN VEZETŐJÉVÉ "VÁLASZTOTTÁK" December 3-án megejtették azt a népszavazást, amely Irán új, izlám alkotmányának elfogadásáról volt hivatva dönteni. A népszavazást hosszú és erős forradalmi pro­paganda előzte meg a rádión és a távolbalátón. Mindkettő­nek döntő szerepe volt a perzsa nyelven folytatott sajtópro­pagandához képest, met az ország lakosságának igen jelen­tős része írástudatlan. A szavazás szabadban elhelyezett lá­dák előtt folyt le, amelvekbe a forradalmi tanács képviselői, fegyveres őrei vagy bárki más szeme láttára kellettt a szava­zólapot bedobni. Az igent zöld, a nemet piros színnel jelez­ték. A szavazók 98.2 %-a a zöld színt, az izlám színét hasz­nálta. Az új alkotmány értelmében az ország élére élete végéig Khomeini Ruhollah ayatollah került, mint vezető (íífaghi ). aki a hatalom teljességével rendelkezik. Az új alkotmány el­lenőrző tanácsot is felállított azzal a feladattak hogy az or­szággyűlés minden intézkedését, törvényalkotó tevékenységét ellenőrizze s mindazt, ami a vallás követelményeivel ellen­tétes, hatályon kívül helyezze. TÜNTETNI AKARTAK A San Antonio College iráni hallgatói december 3-án békés tüntetést akarták rendezni a belvárosban és a légi­erő különös gondossággal őrzött Lackland támaszpon/ja e­­lőtt, ahol az iráni sah lábbadozik. Huebner Tom, a város i­­gazgatója nem adott a tüntetésre engedélyt. December 4-én a Ku KIux Klan ellentüntetést akart szervezni, a város igaz­gatója azonban ezt sem engedélyezte. Huebner elutasító ha­tározatát a helyi, állami, katonai és szövetségi hatóságok il­letékes tényezőivel folytatott megbeszélés után adta ki. Az irániak Huebner határozata ellen a I 1 tagból álló városi ta­nácshoz fellebbezhetnek. A városi tanács tagjai azonban tel­jesen egyetértenek a város igazgatójával, az esetleges felleb­bezésnek tehát alig adnak helyt. Linden Louis, az iráni hall­gatók ügyvédje viszont úgy látja, hogy ügyfelei kérésének elutasítása jogtalan. Szerinte jó lehetőség nyílik arra, hogy a határozat hatálytalanítása céljából a szövetségi bírósághoz forduljon. A tüntetés tervével kapcsolatban tisztázódott az a kér­dés is, hogyan került Pahlavi Reza Mohammad sah megha­tározatlan időre éppen San Antonio városába. Kiderült, hogy éppen 25 évvel ezelőtt San Antonioban lett Texas tisz­teletbeli polgára. A sah ugyanis akkor, egész pontosan 1955 január 13-án rövid látogatást tett a légierők Randolph tá­maszpontján s ezt követően a támaszpont parancsnoka, Per­sons YV. John brigadéros tábornok a saht díszoklevéllel lep­te meg, amely az iráni uralkodót Texas tiszteletbeli polgá­rává nyilvánította. Az oklevelet, amelyet Shivers Allan, Te­xas akkori kormányzója írt alá, San Antonio városában nyújtották át ünnepélyesen az iráni sahnak. CARTER CSAK FENYEGETŐZIK December 5-én Carter elnök a Kongresszus tagjainak egyik csoportja előtt újabb ígéreteket tett, hogy Iránnal szem­ben további megszorításokat léptet életbe. A Fehér Házban ebédelő mintegy 100 törvényhozóval a gazdasági és diplo­máciai lépések egész sorozatának lehetőségét ismertette. E-zek közül talán legjelentősebb az élelmiszerszállítmányok tel­jes beszüntetése, noha gyakorlatilag az élelmiszerek szállí­tása máris megszűnt, amikor az iráni vagyon zárolását az el­nök elrendelte. A kül- és pénzügyminisztérium rangos főtisztviselőiből alakított küldöttség ugyanaznap útba is indult, hogy az E- gyesült Államok európai szövetségeseinek gazdasági politi­káját egybehangolja Carter elnök tervezett gazdasági meg­szorító intézkedéseivel. Erre a lépésre a Carter-kormány a­­zért határozta el magát mert Waldheim Kurt, az Egyesült Nemzetek főtitkára december 5-én telefonon beszélt Irán külügyminiszterével, akinek szavaiból arra köve tkeztetett, hogy Irán hajlandó a túszokkal kapcsolatosan tárgyalásokba bocsátkozni. Eddig Irán hallani sem akart a túszokról, amíg az E- gyesült Államok a saht ki nem adja. Az Egyesült Államok­ban a túszok sorsa iránt egyre növekszik az aggodalom. A japánok 1941 december 7-én Perl Harb or ellen intézett tá­madásának évfordulóján országszerte tiltakozások hangzot­tak el és tüntetések voltak, amelyek Perl Harbor és a Tehe­rán közt vontak párhuzamot. A virginiai Lexington egyete­mének hallgatói egyenesen atombomba ledobását sürgették, miközben két iráni lobogót és Khomeini három bábuját el­égették. GROMIKO SPANYOLORSZÁGBAN Néhány évvel korábban elképzelhetetlen volt, hogy a Szovjetunió külügyminisztere spayolországi látogatásra vál­lalkozzék. Gromiko megtette. Madridban Suarez spanyol miniszterelnökkel találkozott és folytatott megbeszéléseket. Nyilatkozott is. Kifogásolta, hogy Nyugat-Eurúpában köze­pes hatótávolságú rákétákat akarnak elhelyezni. Az ilyesmi­re vetemedő NA I O-t r— bár a szervezet megnevezése nél­kül — meg is fenyegette, Senki se várja — m >ndta, — hogy amikor valakinek a.háza küszöbére bőm!..... if.. , u,. azt tétlenül nézze. A rakéták elhelyezését a Szovjetunió sem tűr­heti közömbösen. BOLIVIA ELNÖKE Az új kormányban 1Ö miniszter polgári személy lett. 1 Katona kezében csupán egyetlen tárca maradt. Ideiglenes államfővé Gueiler Lídiát, az országgyűlés általános megbe­csülésben álló tagját tették meg, aki hivatali esküjét már le is tette. Estenssoro Paz volt elnök a kormányban nem kapott szerepet, befolyása mégis előreláthatólag döntő lesz, mert a kormány legtöbb tagja a vezetésével működő jobboldali be­állítottságú országgyűlési szövetség tagjai közül került ki, az irányítás pedig pártja ,a nemzeti párt kezében van. ELTÁVOLÍTOTT ÁLLAMFŐK A teheráni amerikai követségen őrzött túszok Pahlavi Reza Moh am mád saht állították a világ közvéleményének középpontjába, mert a zsarolásnak az a célja, hogy az Egye­sült Államok kormánya kiadja a beteg volt uralkodót. A többi eltávolított államfőről már mindenki elfeledkezett, pe­dig a sahon kívül csak ebben az évben még éppen 10-et fosztottak meg hatalmától, amellyel visszaélt. Január 8-án Kambodzsa elnökét, Pol Potot űzték el vietnámi segítséggel. Ót követte időrendben Pahlavi Reza Mohammad sah január 16-án. Március 15-án Gairy Eric-et, Grenada miniszterelnökét fosztották meg államcsínnyel hi­vatalától, amíg New Yorkban tartózkodott. Április I 1-én leli Amin, Uganda diktátora került sorra. Június 4-én Ghana katonai kormányzatának .éléről távolították el Akuffo Ered altábornagyot, akit június 26-án ki is végeztek. Július 1 7-én Somoza Anastazio adta fel a szandanista forradalmárokkal vívott hosszú harcot Nicaraguában. Au­gusztus 8-án az Egyenlítői Guineában katonai államcsíny fosztotta meg hatalmától Giyogo Nguema Macias Francis­­cot, akit szeptember 29-én ki is végeztek. Szeptember 14-én 4 araki Mohammed Nur afganisztáni elnök ellen támadt véres forradalom. Októberben közölték róla, hogy család­jának sírboltjában temették el (feltehetően kivégzése után), Szeptember 21-én francia segítséggel I Bokassa császárt, a Közép-Afrikai Császárság (Köztársaság) uralkodóját fosz­tották meg trónjától Ivory Coast adott neki menedékjogot). Október 15-én El Salvador elnökét, Romero Humberto Car­­fost lázadó katonák mozdították el. Október 26-án ,DéI-Ko­­rea elnökét, Park Csung-heet meggyilkolták. MEGHALT NYISZTOR ZOLTÁN Lapzártakor kaptuk a szomorú hírt, hogy Nyisztor Zol­tán dr. prelátus, a magyar újságírás egyik legnagyobb alakja december 5-én reggel Rómában 86 éves korában meghalt. A Szent István zarándokház kápolnájából temették másnap délután 3 órakor a vatikáni temetőbe. Lapunk legközelebbi számában bővebben emlékezünk a nagy halottra. (e f <| Jg;t SHEEN ÉRSEK Azok a milliók, akik hosszú évtizedeken keresztül a rá­dión, majd a távolbalátó ernyőjéről hallgatták elragadó ige­hirdetését. az utóbbi években lassan már kezdték elfeledni. Halálával egyszerre felújult páratlan hírnevének ragyogó fénye, vallásos, erkölcsös életet sürgető es társadalmi igaz­ságosságot követelő szavainak ereje. A nagy amerikai lapok első oldalukon idézték emlékét, elismerően méltattak tevé­kenységét. Sheen J. Fulton érsek, a római katolikus Egyház egyik legismertebb és legtiszteltebb főpapja, december 9-én este New Yorkban, 84 éves korában elhunyt. A Manhattan fel­sőbb keleti részében levő otthonából költözött át az örök ha­zába. Országos hírnevét már az 1930-as évek vége felé meg­alapozta. Mint rádióelőadót, az akkori becslések szerint, 7 és fél millió ember hallgatta. Hamarosan világhírűvé lett: nemcsak Észak-Amerikából, hanem Argentínából, Ausztrá­liából. Dél-Afrikából, Törökországból is ezerszámra kapta a leveleket. * * * Sheen Fulton 1895 május 8-án született az illinoisj El Pasoban, ahol édesapja gazdálkodott. Családja innen ha­marosan az illinoisi Peoriába költözött, ahol Sheen Fulton a katolikus egyházközségi iskolába, onnan pedig a Christian Brothers középiskolájába került. A hittudományi főiskolát a Saint Viator College (Kankakee. III.) befejezésé után a min­­nesotai St. Paul, a Saint Paul Seminary-ben \ \gczte. Áldo­zópappá Peoriában 1979 szeptember 20-án s.L nteltek lel. 1 anulmányait ezután Washingtonban Amerika katolikus egyetemén, majd a belgiumi Louvain egyetemén folytatta. Louvainben ő lett az első amerikai, aki elnyerte Mercier bí­boros díját a nemzetközi bölcseletből. Rómában az Angelico egyetem hallgatója volt, aztán Angliában a vvarei St. Ed­mund s Collegeban tanított; néhány esetben neves európai bölcselőkkel folytatott vitát. Amikor 1926-ban visszatért A- merikába, Peoriában Ielkipásztori munkát végzett, egy évvel később már a katolikus egyetemre küldték, hogy ott bölcse­letét a,djon elő. XI Pius pápa pápai kamarássá, 1936-ban pedig' prélá­­iussa nevezte ki. i y >iu Áll. Pius pápa a new j.orki egy házmegye segédpüspökévé, 1966-ban pedig VI. Pál pápa a new-yorki Rochester megyéspüspökévé nevezte ki. Három évvel később lemondott. A pápa érseki címmel tüntette ki. Lemondása után költözött Manhattanba, ahol 1977 júliusá­ban szívműtéten esett át. Pappá szentelésének 60. évforduló­ját 1979 októberében ünnepelte. Amikor II. János Pál f)ópá New Yorkban járt, személyesen üdvözölte az éltes érSéket és testvéri öltelésével tüntette ki. * * * Sheen érsek évtizedes munkásságának számos jelentős állomása, kimagasló eseménye és szinte korszakalkotó ered­ménye volt. 1930-tól 1945-ig a rádión mondott rendszeres beszédeket. 1931-tői ugyancsak 1945-ig New Yorkban ő ve­zette a Saint Patrick székesegyház nagybőjti lelkigyakorla­tait és a Park Avenuen levő St. Bartholemew episzkopális templom böjti szertartásait is, amelyen a hívek minden év­ben zsúfolásig megtöltötték a templomot. Mint a Society for the Propagation of the Faith orszá­gos igazgatója, különösen eredményes munkát végzett. Ka­tolikus hitre térítette Broun Heywoodot, a neves újságírót, Ford II. Henry autógyárost, Luce Boothe Clare színműírót és visszatérítette a katolikus egyházba Budenz F. Louist, a Daily Worker című kommunista napilap szerkesztőjét, val­­mint Bentley I . Elizabeth volt kommunista kémet. A szegénység leküzdése érdekében felbecsülhetetlen ér­tékű munkát végzett. 15 éven keresztül volt a küllőid* kato­likus missziók jevára folyó gyűjtések országos igazgatója. 1968-ban. mint Rochester püspöke, az egyik egyházközség templomát és más épületeit ajánlotta fel a szegényeknek; ugyanakkor 68.000 $-os gyűjtést kezdeményezett. Már előbb amikor-püspöki székét elfoglalta, az Eastman Kodak Có. rochesteri telepének munkásmozgalmával került kapcsolatba, aminek eredményeként a telep 600 fekete munkást vett fel. 1967-ben Johnson Lyndon elnököt arra kérte, hogy Vietnámból vonja ki az Egyesült Államok odavezényelt csa­patait. A kommunizmusnak engesztelhetetlen ellensége volt. A kommunizmust, mint ördögi rendszert a leghatározottabban elítélte, de nem a kommunistákat, akikről azt vallotta, hogy mint emberek. Isten képére és hasonlóságára teremtett lé­nyek, szeretetre szorulnak és alkalmasak az isteni megváltás művének elfogadására. * -x-Sheen érsek élete folyamán gyakran fordult meg Cleve­land városában is. Szentmiséket és szentbeszédeket mondott és a távolbalátón szerepelt. Legutóbb három vagy négy év­vel ezelőtt tett itt látogatást régi barátjánál, Westi opp C. Thomasnél, a “Women’s Federal Savings and Loan Asso­ciation elnökénél. Az 1950-es és 60-as években Sheen érsek “Life is Worth Living c. televíziós adásának a Women Federal volt Nagy-Clevelandben a támogatója. Vagy 20 évvel ezelőtt ezt a szerepet a clevelandi Marcus Advertising Agency vette át. amelynek elnöke, Marcus H. Donald szin­tén jó barátságban volt az érsekkel. — Folytatás a 5. oldalon r— EGYES SZÁM ÁRA: 35 Cent. ^ KANADÁBAN: 40 Ct 1979. DECEMBER 15. VOLUME 69. ÉVFOLYAM NO. 47. SZÁM.

Next

/
Thumbnails
Contents