Magyar Újság, 1979 (69. évfolyam, 1-49. szám)
1979-12-13 / 47. szám
NYILATKOZAT AZ EGYESÜLT NEMZETEK BIZTONSÁGI TANÁCSÁNAK HATÁROZATA Az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsa december 4- éri negyedszer ült össze, bogy a teberáni túszok ügyében állást foglaljon. Az előző bárom ülésen 32 ország képviselői nyilatkoztak, köztük a Szovjetunió és Kína kiküldöttjei is, a negyediken Portugália és Görögország megbízottjai kerültek sorra. A felszólalók valamennyien támogatták az Egyesült Államok kérését. A mindössze 20 percig tartó ülés a biztonsági tanács 15 tagjának egyhangú szavazattal hozott határozatával felszólította Iránt, hogy az amerikai követség épületében őrzött 50 túszt azonnal bocsássa szabadon, góndoskodjék biztonságukról és tegye lehetővé számukra, hogy az országot elhagyhassák. Arra az esetre, ha Irán a biztonsági tanács felhívásának nem tesz eleget, a határozat megtorló intézkedéseket nem állapított meg, fegyveres erő alkalmazásáról sem tett említést, azt ellenben hangsúlyozta, hogy a helyzet komoly veszélyt jelent a nemzetközi béke és biztonság szempontjából. A biztonsági tanács üléseiről Irán következetesen távol maradt. Diplomáciai körökben attól tartanak, hogy a biztonsági tanács határozatát Irán nem hajtja végre. MÁSODSZOR IS MEGHIÚSULT KÍSÉRLET Az AP kuwaiti híradása szerint a december 4-én ott összeült 9 arab olajminiszter megbeszéléséről Yamani Zaki Ahmed sejk. Szaud-Arábia olajminisztere, a megbeszélés kezdete után rövidesen kivonult a tanácskozásról, hogy ezzel tiltakozzék Szíria és Líbia kísérlete ellen, amellyel Iránt akarták támogatásukról biztosítani az Egyesült Államokkal szemben. Yamani szerint a petróleumot külföldre szállító arab államok szervezete nem politikai, hanem gazdasági szervezet. Álláspontját 6 arab ország ofajminiszterei is helyeselték, így Szíria és Líbia terve meghiúsult. Kuwait olajminisztere. Al-Sabah Khalifah Ali sejk nyilatkozatot adott ki, amelyben tagadta, hogy Yamani az ülésről kivonult. Megállapította, hogy erre nem is vblt. ok, mert a tárgysorozatra tűzött kérdésekben az olajminiszterek elvileg egyetértettek. Yamani közölte az értekezlettel, hogy rendkívül sok és halaszthatatlan természetű dolga miatt kénytelen Riyadhba visszatérni. Az értekezlet különben is csak a petróleumot külföldre szállító országok december 17- re a venezuelai Caracasba összehívott ülését kívánta előkészíteni. Yamani állítólagos kivonulásával kapcsolatban érdemes megemíteni, hogy Líbia a múlt hónapban az Arab Liga konferenciáján a tunisiai I unisban is elő akart terjeszteni olyan javaslatot, amely az irániak mellett való kiállást jelentett volna. Líbia szándéka azonban meghiúsult, mert a többi arab ország nem akart a perzsa Irán kedvéért az Egyesült Államokkal szembekerülni. Az Amerika-ellenes kísérlet tehát Kuwaitban másodszor hiúsult meg. LELÖVÉSSEL FENYEGETTÉK A TÚSZOKAT December 4-én a Fehér Ház azzal vádolta az iráni íerroristákat, hogy a teheráni túszokat lelövéssel, kivégzéssel fenyegették meg, amikor nem voltak hajlandók velük együttműködni . A Fehér Ház a vád alapjául használt értesülést a korábban szabadlábra helyezett 13 túsztól szerezte. A túszokra pisztolyt fogtak, úgy kényszerítették őket, hogy írják alá azt a kérvényt -., amely a sah kiadását sürgeti. Carter elnök nyomatékosan figyelmeztette az irániakat, hogy a túszok bántalmazásának rendkívül súlyos következményei lesznek. Ghotbzadeh Sadegh iráni külügyminiszter egy francia laptudósítónak adott nyilatkozatában kijelentette, most már végleges az a döntés, hogy a túszokat kémkedés címén eljárás alá vonják és elítélik. Az Ítéletet azonban Khomeini Ruhollah ayatollah megsemmisítheti, ha az Egyesült Államok kormánya a saht kiadja. A MEKKÁI MECSET Szaud-Arábia fővárosában, Riyadban december 4-én hivatalosan közölték, hogy a mekkai nagy mecsetet, amelyet november 20-án erősen felfegyverzett fanatikus szélsőséges elemek megszálltak, 14 nap után teljesen megtisztították a zarándokhely épületei alatt húzódó alagútban szívósan ellenálló rendbontóktól is. Abdul Aziz Bin Nayet herceg, Szaud-Arábia belügyminisztere hivatalos nyilatkozatot adott ki, amelyben megállapította, hogy az eredetileg 200-500 főnyi korrupt eretnek közül a mecset alatt levő alagútban visszamaradottakat is eltávolították a szent helyről, miután azokat részben lelőtték, részben foglyul ejtették. A rend helyreállítása közben 60 szélsőséges és 60 katona esett el, 1 70 fanatikus pedig fogságba került. POLITIKAI MEGGONDOLÁS NÉLKÜL December 2-án Kennedy Edward szenátor Kaliforniában járt és ott a teheráni túszok válságos helyzetével kapcsolatban is “nyilatkozott”. Kijelentette, hogy a sah az emberiség történetében az egyik legerőszakosabb rezsimet vezette és országától megszámlálhatatlan dollárbilliókat lopott el. A meggondolatlan nyilatkozat mindkét nagy politikai párt köreiben általános felháborodást keltett. Strauss Robert, Carter elnök választási küzdelmének vezetője rögtön kijelentette, hogy meggyőződése szerint Kennedy nem gondolta meg, nyilatkozatának milyen következménye lehet. Nem vitás, hogy a szenátor bajba került és bajokat idézett fel. Connally B. John republikánus elnökjelölt megállapítása szerint Kennedy nyilatkozatának csak Khomeini ayatollah örült. Külön hangsúlyozta, hogy a nyilatkozat éppen akkor hangzott el, amikor Carter elnök joggal számíthatott az egész ország osztatlan támogatására. Carter Hodding IIP, mint a külügyminisztérium szóvivője, a szenátor nyilatkozatát szerencsétlennek és károsnak minősítette. Hasonló véleményen volt Power Jody, a Fehér Ház sajtófőnöke is, amikor megállapította, hogy Kennedy nyilatkozatát az amerikai túszok visszatartása idején az elnök semmiképpen sem tekintheti helyénvalónak és előnyösnek. A hivatalos nyilatkozat szövegének felolvasása után azt a mellékes megjegyzést tette: gondolja, mindenki el tudja képzelni, milyen véres lett a nyelve, amikor azt megharapta, hogy saját véleményét ki ne nyilvánítsa. Bush George szenátor, republikánus elnökjelölt a miatt aggódott, hogy Kennedy megnyilatkozása veszélyezteti a túszok életét is. KHOMEINIT ÉLETE VÉGÉIG IRÁN VEZETŐJÉVÉ "VÁLASZTOTTÁK" December 3-án megejtették azt a népszavazást, amely Irán új, izlám alkotmányának elfogadásáról volt hivatva dönteni. A népszavazást hosszú és erős forradalmi propaganda előzte meg a rádión és a távolbalátón. Mindkettőnek döntő szerepe volt a perzsa nyelven folytatott sajtópropagandához képest, met az ország lakosságának igen jelentős része írástudatlan. A szavazás szabadban elhelyezett ládák előtt folyt le, amelvekbe a forradalmi tanács képviselői, fegyveres őrei vagy bárki más szeme láttára kellettt a szavazólapot bedobni. Az igent zöld, a nemet piros színnel jelezték. A szavazók 98.2 %-a a zöld színt, az izlám színét használta. Az új alkotmány értelmében az ország élére élete végéig Khomeini Ruhollah ayatollah került, mint vezető (íífaghi ). aki a hatalom teljességével rendelkezik. Az új alkotmány ellenőrző tanácsot is felállított azzal a feladattak hogy az országgyűlés minden intézkedését, törvényalkotó tevékenységét ellenőrizze s mindazt, ami a vallás követelményeivel ellentétes, hatályon kívül helyezze. TÜNTETNI AKARTAK A San Antonio College iráni hallgatói december 3-án békés tüntetést akarták rendezni a belvárosban és a légierő különös gondossággal őrzött Lackland támaszpon/ja előtt, ahol az iráni sah lábbadozik. Huebner Tom, a város igazgatója nem adott a tüntetésre engedélyt. December 4-én a Ku KIux Klan ellentüntetést akart szervezni, a város igazgatója azonban ezt sem engedélyezte. Huebner elutasító határozatát a helyi, állami, katonai és szövetségi hatóságok illetékes tényezőivel folytatott megbeszélés után adta ki. Az irániak Huebner határozata ellen a I 1 tagból álló városi tanácshoz fellebbezhetnek. A városi tanács tagjai azonban teljesen egyetértenek a város igazgatójával, az esetleges fellebbezésnek tehát alig adnak helyt. Linden Louis, az iráni hallgatók ügyvédje viszont úgy látja, hogy ügyfelei kérésének elutasítása jogtalan. Szerinte jó lehetőség nyílik arra, hogy a határozat hatálytalanítása céljából a szövetségi bírósághoz forduljon. A tüntetés tervével kapcsolatban tisztázódott az a kérdés is, hogyan került Pahlavi Reza Mohammad sah meghatározatlan időre éppen San Antonio városába. Kiderült, hogy éppen 25 évvel ezelőtt San Antonioban lett Texas tiszteletbeli polgára. A sah ugyanis akkor, egész pontosan 1955 január 13-án rövid látogatást tett a légierők Randolph támaszpontján s ezt követően a támaszpont parancsnoka, Persons YV. John brigadéros tábornok a saht díszoklevéllel lepte meg, amely az iráni uralkodót Texas tiszteletbeli polgárává nyilvánította. Az oklevelet, amelyet Shivers Allan, Texas akkori kormányzója írt alá, San Antonio városában nyújtották át ünnepélyesen az iráni sahnak. CARTER CSAK FENYEGETŐZIK December 5-én Carter elnök a Kongresszus tagjainak egyik csoportja előtt újabb ígéreteket tett, hogy Iránnal szemben további megszorításokat léptet életbe. A Fehér Házban ebédelő mintegy 100 törvényhozóval a gazdasági és diplomáciai lépések egész sorozatának lehetőségét ismertette. E-zek közül talán legjelentősebb az élelmiszerszállítmányok teljes beszüntetése, noha gyakorlatilag az élelmiszerek szállítása máris megszűnt, amikor az iráni vagyon zárolását az elnök elrendelte. A kül- és pénzügyminisztérium rangos főtisztviselőiből alakított küldöttség ugyanaznap útba is indult, hogy az E- gyesült Államok európai szövetségeseinek gazdasági politikáját egybehangolja Carter elnök tervezett gazdasági megszorító intézkedéseivel. Erre a lépésre a Carter-kormány azért határozta el magát mert Waldheim Kurt, az Egyesült Nemzetek főtitkára december 5-én telefonon beszélt Irán külügyminiszterével, akinek szavaiból arra köve tkeztetett, hogy Irán hajlandó a túszokkal kapcsolatosan tárgyalásokba bocsátkozni. Eddig Irán hallani sem akart a túszokról, amíg az E- gyesült Államok a saht ki nem adja. Az Egyesült Államokban a túszok sorsa iránt egyre növekszik az aggodalom. A japánok 1941 december 7-én Perl Harb or ellen intézett támadásának évfordulóján országszerte tiltakozások hangzottak el és tüntetések voltak, amelyek Perl Harbor és a Teherán közt vontak párhuzamot. A virginiai Lexington egyetemének hallgatói egyenesen atombomba ledobását sürgették, miközben két iráni lobogót és Khomeini három bábuját elégették. GROMIKO SPANYOLORSZÁGBAN Néhány évvel korábban elképzelhetetlen volt, hogy a Szovjetunió külügyminisztere spayolországi látogatásra vállalkozzék. Gromiko megtette. Madridban Suarez spanyol miniszterelnökkel találkozott és folytatott megbeszéléseket. Nyilatkozott is. Kifogásolta, hogy Nyugat-Eurúpában közepes hatótávolságú rákétákat akarnak elhelyezni. Az ilyesmire vetemedő NA I O-t r— bár a szervezet megnevezése nélkül — meg is fenyegette, Senki se várja — m >ndta, — hogy amikor valakinek a.háza küszöbére bőm!..... if.. , u,. azt tétlenül nézze. A rakéták elhelyezését a Szovjetunió sem tűrheti közömbösen. BOLIVIA ELNÖKE Az új kormányban 1Ö miniszter polgári személy lett. 1 Katona kezében csupán egyetlen tárca maradt. Ideiglenes államfővé Gueiler Lídiát, az országgyűlés általános megbecsülésben álló tagját tették meg, aki hivatali esküjét már le is tette. Estenssoro Paz volt elnök a kormányban nem kapott szerepet, befolyása mégis előreláthatólag döntő lesz, mert a kormány legtöbb tagja a vezetésével működő jobboldali beállítottságú országgyűlési szövetség tagjai közül került ki, az irányítás pedig pártja ,a nemzeti párt kezében van. ELTÁVOLÍTOTT ÁLLAMFŐK A teheráni amerikai követségen őrzött túszok Pahlavi Reza Moh am mád saht állították a világ közvéleményének középpontjába, mert a zsarolásnak az a célja, hogy az Egyesült Államok kormánya kiadja a beteg volt uralkodót. A többi eltávolított államfőről már mindenki elfeledkezett, pedig a sahon kívül csak ebben az évben még éppen 10-et fosztottak meg hatalmától, amellyel visszaélt. Január 8-án Kambodzsa elnökét, Pol Potot űzték el vietnámi segítséggel. Ót követte időrendben Pahlavi Reza Mohammad sah január 16-án. Március 15-án Gairy Eric-et, Grenada miniszterelnökét fosztották meg államcsínnyel hivatalától, amíg New Yorkban tartózkodott. Április I 1-én leli Amin, Uganda diktátora került sorra. Június 4-én Ghana katonai kormányzatának .éléről távolították el Akuffo Ered altábornagyot, akit június 26-án ki is végeztek. Július 1 7-én Somoza Anastazio adta fel a szandanista forradalmárokkal vívott hosszú harcot Nicaraguában. Augusztus 8-án az Egyenlítői Guineában katonai államcsíny fosztotta meg hatalmától Giyogo Nguema Macias Franciscot, akit szeptember 29-én ki is végeztek. Szeptember 14-én 4 araki Mohammed Nur afganisztáni elnök ellen támadt véres forradalom. Októberben közölték róla, hogy családjának sírboltjában temették el (feltehetően kivégzése után), Szeptember 21-én francia segítséggel I Bokassa császárt, a Közép-Afrikai Császárság (Köztársaság) uralkodóját fosztották meg trónjától Ivory Coast adott neki menedékjogot). Október 15-én El Salvador elnökét, Romero Humberto Carfost lázadó katonák mozdították el. Október 26-án ,DéI-Korea elnökét, Park Csung-heet meggyilkolták. MEGHALT NYISZTOR ZOLTÁN Lapzártakor kaptuk a szomorú hírt, hogy Nyisztor Zoltán dr. prelátus, a magyar újságírás egyik legnagyobb alakja december 5-én reggel Rómában 86 éves korában meghalt. A Szent István zarándokház kápolnájából temették másnap délután 3 órakor a vatikáni temetőbe. Lapunk legközelebbi számában bővebben emlékezünk a nagy halottra. (e f <| Jg;t SHEEN ÉRSEK Azok a milliók, akik hosszú évtizedeken keresztül a rádión, majd a távolbalátó ernyőjéről hallgatták elragadó igehirdetését. az utóbbi években lassan már kezdték elfeledni. Halálával egyszerre felújult páratlan hírnevének ragyogó fénye, vallásos, erkölcsös életet sürgető es társadalmi igazságosságot követelő szavainak ereje. A nagy amerikai lapok első oldalukon idézték emlékét, elismerően méltattak tevékenységét. Sheen J. Fulton érsek, a római katolikus Egyház egyik legismertebb és legtiszteltebb főpapja, december 9-én este New Yorkban, 84 éves korában elhunyt. A Manhattan felsőbb keleti részében levő otthonából költözött át az örök hazába. Országos hírnevét már az 1930-as évek vége felé megalapozta. Mint rádióelőadót, az akkori becslések szerint, 7 és fél millió ember hallgatta. Hamarosan világhírűvé lett: nemcsak Észak-Amerikából, hanem Argentínából, Ausztráliából. Dél-Afrikából, Törökországból is ezerszámra kapta a leveleket. * * * Sheen Fulton 1895 május 8-án született az illinoisj El Pasoban, ahol édesapja gazdálkodott. Családja innen hamarosan az illinoisi Peoriába költözött, ahol Sheen Fulton a katolikus egyházközségi iskolába, onnan pedig a Christian Brothers középiskolájába került. A hittudományi főiskolát a Saint Viator College (Kankakee. III.) befejezésé után a minnesotai St. Paul, a Saint Paul Seminary-ben \ \gczte. Áldozópappá Peoriában 1979 szeptember 20-án s.L nteltek lel. 1 anulmányait ezután Washingtonban Amerika katolikus egyetemén, majd a belgiumi Louvain egyetemén folytatta. Louvainben ő lett az első amerikai, aki elnyerte Mercier bíboros díját a nemzetközi bölcseletből. Rómában az Angelico egyetem hallgatója volt, aztán Angliában a vvarei St. Edmund s Collegeban tanított; néhány esetben neves európai bölcselőkkel folytatott vitát. Amikor 1926-ban visszatért A- merikába, Peoriában Ielkipásztori munkát végzett, egy évvel később már a katolikus egyetemre küldték, hogy ott bölcseletét a,djon elő. XI Pius pápa pápai kamarássá, 1936-ban pedig' préláiussa nevezte ki. i y >iu Áll. Pius pápa a new j.orki egy házmegye segédpüspökévé, 1966-ban pedig VI. Pál pápa a new-yorki Rochester megyéspüspökévé nevezte ki. Három évvel később lemondott. A pápa érseki címmel tüntette ki. Lemondása után költözött Manhattanba, ahol 1977 júliusában szívműtéten esett át. Pappá szentelésének 60. évfordulóját 1979 októberében ünnepelte. Amikor II. János Pál f)ópá New Yorkban járt, személyesen üdvözölte az éltes érSéket és testvéri öltelésével tüntette ki. * * * Sheen érsek évtizedes munkásságának számos jelentős állomása, kimagasló eseménye és szinte korszakalkotó eredménye volt. 1930-tól 1945-ig a rádión mondott rendszeres beszédeket. 1931-tői ugyancsak 1945-ig New Yorkban ő vezette a Saint Patrick székesegyház nagybőjti lelkigyakorlatait és a Park Avenuen levő St. Bartholemew episzkopális templom böjti szertartásait is, amelyen a hívek minden évben zsúfolásig megtöltötték a templomot. Mint a Society for the Propagation of the Faith országos igazgatója, különösen eredményes munkát végzett. Katolikus hitre térítette Broun Heywoodot, a neves újságírót, Ford II. Henry autógyárost, Luce Boothe Clare színműírót és visszatérítette a katolikus egyházba Budenz F. Louist, a Daily Worker című kommunista napilap szerkesztőjét, valmint Bentley I . Elizabeth volt kommunista kémet. A szegénység leküzdése érdekében felbecsülhetetlen értékű munkát végzett. 15 éven keresztül volt a küllőid* katolikus missziók jevára folyó gyűjtések országos igazgatója. 1968-ban. mint Rochester püspöke, az egyik egyházközség templomát és más épületeit ajánlotta fel a szegényeknek; ugyanakkor 68.000 $-os gyűjtést kezdeményezett. Már előbb amikor-püspöki székét elfoglalta, az Eastman Kodak Có. rochesteri telepének munkásmozgalmával került kapcsolatba, aminek eredményeként a telep 600 fekete munkást vett fel. 1967-ben Johnson Lyndon elnököt arra kérte, hogy Vietnámból vonja ki az Egyesült Államok odavezényelt csapatait. A kommunizmusnak engesztelhetetlen ellensége volt. A kommunizmust, mint ördögi rendszert a leghatározottabban elítélte, de nem a kommunistákat, akikről azt vallotta, hogy mint emberek. Isten képére és hasonlóságára teremtett lények, szeretetre szorulnak és alkalmasak az isteni megváltás művének elfogadására. * -x-Sheen érsek élete folyamán gyakran fordult meg Cleveland városában is. Szentmiséket és szentbeszédeket mondott és a távolbalátón szerepelt. Legutóbb három vagy négy évvel ezelőtt tett itt látogatást régi barátjánál, Westi opp C. Thomasnél, a “Women’s Federal Savings and Loan Association elnökénél. Az 1950-es és 60-as években Sheen érsek “Life is Worth Living c. televíziós adásának a Women Federal volt Nagy-Clevelandben a támogatója. Vagy 20 évvel ezelőtt ezt a szerepet a clevelandi Marcus Advertising Agency vette át. amelynek elnöke, Marcus H. Donald szintén jó barátságban volt az érsekkel. — Folytatás a 5. oldalon r— EGYES SZÁM ÁRA: 35 Cent. ^ KANADÁBAN: 40 Ct 1979. DECEMBER 15. VOLUME 69. ÉVFOLYAM NO. 47. SZÁM.
