Magyar Újság, 1979 (69. évfolyam, 1-49. szám)

1979-12-06 / 46. szám

VOLUME 69. ÉVFOLYAM NO. 46. SZÁM. 1979. DECEMBER 6. EGYES SZÁM ÁRA: 35 Cent. ~ KANADÁBAN: 40 Ct A MAGYAR ÖNTUDAT ÁPOLÁSA ÉS ÁTÖRÖKÍTÉSE A XIX. Magyar Találkozó és VII. Magyar Kongresz­­szus, mint az előzők is elsősorban a szabad világ minden tá­jára szétszóródott magyar értelmiség fáradhatatlan tevékeny­ségét és mindenütt elismert sikerét mutatta be a magyarság­­tudat ápolása és átörökítése terén. A bárom napon át folyó megbeszéléseken komoly számadást követően újabb tenni­valók tervei kovácsolódtak, az elhangzott előadások és felszó­lalások érdekesek, időszerűek, értékesek és tanulságosak vol­tak: a múltat csak példaként idézték, hogy a jövőre vonat­kozó irányelveket állapíthassanak meg. Már az előző nap, november 23 kora délutánján meg­lepő nagy érdeklődés nyilvánult meg az észak- és délame­rikai, ausztráliai és európai magyar iskolák vezetőinek, elle­tőle képviselőinek értekezlete iránt, amely az emigrációs ma­gyar iskolák gyakorlati szerepével foglalkozott. Papp Gá­bor clr., a clevelandi Magyar Iskola megalapítója és 21. év óta: fáradtságot nem ismerő vezetője, a gyakorlati tanítás e­­redményeiről és az emigrációs tankönyvkiadás nélkülözhe­tetlenségéről tájékoztatta az előadás helyét zsúfolásig meg­töltő hall gatóságot. fípni(~ky Ádáuiiié a felkészült pedagó­gus szakszerűségével, ha/yi és külföldi tapasztalatok alap­ján azt a kérdést világította meg, mi a szülők szerepe az e­­inigrációban a magyar ismeretek oktatása terén. Et. Békési István ST, (Toronto), Greff János dr. (Det­­roi t), Gutay I -ász ló (La! ayett, In.), TJaraszti Endre (Hamil­ton, Ont.) Horváth István dr. (Pittsburgh, Pa.), Jókai La­jos (Chicago, II.), Domokos Sándor Winnipeg, Man.), Kor­­ponai Miklós (I oronto, Ont.), Könnyű László (St. Louis, Mo.) nt. Ludwig A. Aurél (East chicago, In.), Nagy Ákos (Ausztrália ).o rmay Gabriella (1 oronto, Ont.), Palotay Jú­lia (Los Angeles, Ca.). Sándor András McGraw, Sándor Ilona dr. (University His., Oh.), Tommy Zoltánná (Chicago II.), Várdyné Huszár Ágnes dr. (Pittsburgh, Pa.), és Vladár Pál dr. (Vnezuela) 10-10 perces felszólalása nemcsak a két kitűnő bevezető előadásban ismertetett eredményeket egészí­tette ki és szempontokat világította meg tüzetesebben, hanem számos időszerű, elvi és elméleti kérdés megoldására is le­hetőséget keresett. A tanügyi ér tkezlet magyarságtudattal foglalkozó tárgykörével leginkább a Rákóczi Alapítvány ankétjén el­hangzott előadások és felszólalások függtek össze. Főként Korpojhai Miklós elnök ( Toronto) a külföldi magyarság el­vesztett korosztályairól mondott el megdöbbentő igazságo­kat, Domokos Sándor (Winnipeg) a magyarságtudat értel­mezéséről, Gyallay Pap Domokos dr. (Toronto), vitéz Ham­vas József Toronto) és Zsigmond András dr. (Toronto) a magyarságtudat, erősítésének eszközeiről, módjairól, ellető­­leg a magyarság kézikönyvéről tájékoztatta a hallgatóságát'. A felszólalók közül külön ki kell emelnünk ft. Kótai Zoltán dr-í, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy kezdeményezésére a clevelandi Kárpát Könyvkiadó már 7 évvel ezelőtt elindí­totta sorozatát, amelynek címe “A magyar öntudat forrásai”. Ebben a sorozatban azóta 3 magyar és 1 angol nyelvű kötet jelent meg, további kötetek pedig előkészületben vannak. A magyar öntudat ébrentartását különösképpen szolgál­ta Sirchich László kitűnő és alapos előadása a felvidéki ma­gyarság helyzetéről, valamint Szilassy Sándor dr. előadása a trianoni békekötés tárgyilagos történetéről, továbbá Lőte Pál dr. több igen értékes felszólalása; T ermészetesen ide sorolhatjuk az Árpád Akadémia XIV. évi közgyűlésén el­hangzott tudományos előadásokat is, amelyek közül Be­­niczky Ádárnné irodaimé, Szendrey Tamás dr. bölcselet- és Via idár (Tábor dr. alkotmánytörténet! értekezését kell külön kiemelnünk. { A magyarságtudat ápolásának látható jele és kézzel­fogható gredménye évről évre a tudományos, irodalmi és mű­vészeti pályaművek jutalmazása arany, ezüst vagy bronz é­­remmel és díszoklevéllel. Ezt azonban csak a teljesség ked­véért említjük, hogy az eredményeket lapunk más helyén közöljük. AZ ÁRPÁD-ÉRMEK ÁTADÁSA Az idei XIX. Magyar Találkozó hagyományos díszva­csorája után Nádas János dr., az Állandó Titkárság vezető­je Varga Sándor Árpádszövetségi főszéktartó közreműködé­sével nyújtotta át az előző tudományos, irodalmi és művé­szeti pályázatok jelenlevő nyertesei közül Balogh Győző író németországi, iíj. Talk Viktor mérnök, cserkészcsapatpa­­rancsnok westlakei, Gyimesi Gyula író kanadai, Nagy Ákos szerkesztő ausztráliai es Somogyi Léi komputer-tanácsadó, szakíró clevelandi honfitársainknak az őket megillető arany, ezüst vagy bronz Árpád-érmeket piros-fehér-zöld szalagon, majd’Nagy Ákos ausztráliai honfitársunknak mint az 1978., Szendrei Ferenc avoni honfitársunknak pedig, mint az 1979. év magyar családja fejének az Árpád Szövetség nagy dísz­jelvényét bordó bársony szalagon. SIKERTELEN FÖLDRENGÉSEK November 25-án a délamerikai Colombia területén az utóbbi 20 év legerősebb földrengése pusztított. 44 ember é­­letét vesztette, 1000 lakó- és más épület összeomlott, 2000 jármű megrongálódott, 50 városban, illetőleg községben min­den villany-, telefon- és vízellátási szolgálat megszűnt. Majdnem egy időben az Új-z^élandtól északra mintegy 1200 mérföldnyire levő Eidzsi-szigeteken is földrengés volt. KÍSÉRLETEZÉSEK a túszok kiszabadítása érdekében Az Egyesült Államok kormánya minden lehető békés eszközt megragad, hogy az immár három hét óta őrizetben levő teheráni túszokat valahogy kiszabadítsa, kísérletezései azonban sikertelenek maradnak. Khomeini ayatollah meg­közelíthetetlen. Amikor ez a kétségtelenül gonosz lélek tudo­mást szerzett arról, hogy Carter a túszok bántalmazása ese­tén fegyveres beavatkozástól sem riad vissza, izgató beszédet mondott, amelybe fegyverre szólította az igaz hitű moha­medánokat. Arra bíztattta őket, fogjanak fegyvert, amelynek forgatására minden mohamedánt ki kell képezni, hogy el­szántan szembeszegülhessenek az Egyesült Államok táma­dásának. Szerinte az ország 20 millió fiataljának nemcsak a vallás, hanem minden anyagi fegyverrel is el kell látnia ma­gát. Minden ifjúnak tudnia kell, hogyan lehet használni azt a lőfegyvert, amelyet kap. Irán 20 millió fiatalja 20 millió lövészt, 20 milliós hadsereget jelent. Carter elnök az ayatollah háborúra izgató beszéde u­­tán állítólag “enyhítő intézkedéseket vagy legalább is ki­jelentéseket tett. Waldheim Kurt, az Egyesült Nemzetek főtitkára no­vember 25-re sürgősen össze akarta hívni a biztonsági taná­csot. A New York T imes értesülése szerint ezzel csak az volt a szándékká, hogy végre Irán olyan felelős személyt jelöljön ki, akivel az Égyestilt Államok külügyminisztere tárgyalhat. Waldheim elhatározásának akadálya támadt, a biztonsági tanács csak hétfőn ült össze alig 16 percre. Az ülésen Sadr Báni, Irán külpolitikájána irányítója hajlandó lett volna megjelenni, bérelt repülőgépe azonban el sem indulhatott, mert a forradalmi tanács nem engedte, hogy a síita mohámé ciánok legnagyobb ünnepe, a Muh arram idején Sadr el­hagyja Iránt. Amikor Waldheim erről tájékoztatta a bizton­sági tanácsot, az ülést december I re halasztotta. KATONAI ELŐKÉSZÜLETEK November 29-én a Forrestal repülőgépanyahajó a floridai Mayport kikötőjéből elindult a Földközi-tengerre, hogy ott felváltsa az Independence repülőgépanyahajót. A ‘ Forrestal útbaindíjását megelőző héten a “Kitty Hawk repülőgépanyahajót az Arábiai-tengerre vezényelték, hogy ott öt másik hadihajóval együtt találkozzék a “Midway” re­­pülőgépanyahajóval. Ezekkel a katonai intézkedésekkel mintegy 550 repülőgép kerül olyan helyzetbe, hogy Ránt könnyen megközelítheti. A két tengerről elinduló repülőgé­peket ugyan útközben fel kell tölteni, tengerészeti vezetők vé­leménye szerint azonban ez akadálytalanul megtörténhetik. Ha a Földközi-tengerről válik szükségessé a repülők bevet­­tése, akkor Törökországnak hozzá kell járulni, hogy az ame­rikai repülőgépek felségterülete felett átvonulhassanak. A bombázás egész Iránt meg tudja semmisíteni. HOVÁ MEHET A SAH? A külügyminisztérium minél előbb szeretné a volt sah távozását biztosítani az Egyesült Államok területéről. Min­dent el is követett, hogy új menedékhelyet szerezzen neki, tapogatódzásai azonban sikertelenek maradtak. Számos or­szág határozottan kijelentette, hogy nem hajlandó a sahnak beutazási engedélyt adni. Valaki DéEAfrikát említette a­­zon az alapon, hogy a sah édesapja Johannesburgban halt meg mint számkivetett uralkodó. Szóba került még Marokkó, Svájc, Brazília, Argentína, Bermuda-szigetek vagy valame­lyik más karibi sziget és legelsősorban természetesen Egyip­tom, amelynek elnöke, Sadat Anwar továbbra is hajlandó endégül látni Irán volt uralkodóját. A sah kiadatását Iránnak az amerikai nép többsége el­lenzi. A. Jack Bishop & Associates a clevelandi Plain Dealer számára közvéleménykutatást végzett. Hét megye Cuyahoga, Lake, Geauga, Sumit, Stark, Medina és Lorain p területén 8203 egyén véleménye a következőképpen osz­lott meg: a kiadatását ellenezte 48.8 %, lehetségesnek tar­totta 31.4 %. A kérdésben nem tudott állást foglalni 19.8 % Maga a sah sem óhajt hazájának jelenlegi “őrült” ve­zetői kezébe jutni, az Egyesült Államokból azonban igyek­szik mielőbb feltűnés nélkül távozni, hogy a Carter-kormány segítségére legyen a teheráni túszok kiszabadításában. KHOMEINI LEVÁLTOTTA SADRT Az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsa az iráni kér­désiben újabb nehézségbe ütközött. Khomeini ayatollah u­­gyanis elmozdította a külügyek intézésétől Sadr Bánit, aki hajlandó lett volna New Yorkba repülni s a biztonsági ta­nács ülésén megjelenni, ha a forradalmi tanács ebben a szándékában meg nem akadályozta volna. Sadr visszatartá­sának először az volt az indoka, hogy a nagy mohamedán ünnepre való tekintettel nem kelhet útra. Később derült ki, bogy az ayatollah Sadrt felmentette a külügy irányításától s helyette Ghotbzadeh Sadeghet, a forradalmi tanács tagját, a rádió főigazgatóját nevezte ki, aki az ayatollah álláspont­jának megfelelően semmi hajlandóságot sem mutat arra, hogy az Egyesült Államokkal akár az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsa útján is tárgyalásokba bocsátkozzék. Sadrt azzal az indoklással mentette fel az ayatollah a külügyek intézése alól, hogy az a pénzügyek intézésével e­­gyütt túlságosan igénybe veszi erejét. Ezzel kapcsolatban nyílt kérdés, vajon Gotbbzaclek marad-e továbbra is a rádió­adások élén vagy sem. Khomeini egyébként a biztonsági ta­nácsot ördögi tanács -nak és Carter szóvivőjének minősí­tette. Az ayatollahnak ezt a megállapítását most hangosan hirdetik a harcias iráni elemek. A tüntetők három korszerű’ ördög képét rajzolták a tábláikra, amelyekkel az amerikai követség épülete elé vo­nultak. A bárom ördög: Begin Menachem izraeli miniszter­­elnök, Sadat Anwar egyiptomi és Carter Jimmy amerikai elnök. Egyre világosabbá lesz tehát, honnan fúj a szél. A TANULMÁNYAIKAT ITT FOLYTATÓ IRÁNIAK A bevándorlási hivatal becslése szerint közel 100.000 iráni rendelkezik tartózkodási engedéllyel azon a címen, hogy egyetemi vagy főiskolai tanulmányait folytatja az E- gyesült Államok területén. Ezek közül azonban a rende Ike­­zésre álló hivatalos adatok szerint csupán50,553 látogat va­lóban egyetemet vagy főiskolát, legalább is ennyiről tettek je­lentést az érintett egyetemek és főiskolák. Az elrendelt kötelező jelentkezés kapcsán november 15 és 22 közt 15,411 tett eleget jelentkezési kötelezettségének, miközben megállapítást nyert, hogy tartózkodási engedélyé­nek határideje nem járt le. További 2218 jelentkező tartóz­kodási engedélye már lejárt, másik 2056-ra vonatkozóan vi­szont a vizsgálat folyamatban van. A kiutasítási eljárás 1 561 diák ellen indult meg, eddig azonban csak 5 at utasítottak ki és indítottuk útba Iránba. Önként mindössze 285 hajlandó elhagyni az ország területét. Ezek közül ! 7 ár vissza is tért hazájába. NEM ENGEDIK VISSZA A sah még fel sem gyógyult, n-r Egyesült Államok kor­mánya máris megtette a szükséges lépéseket, hogy Kán ül­dözött volt uralkodója visszatérhessen Mexikóba. Elősíör úgy látszott, hogy ennek nincs is akadálya, november 29-én azonban a mexikói kormány váratlanul megváltoztatta állás­pontját és közölte a Carter-kormánnyal, hogy a megváltozott helyzetre való tekintettel nem áll módjában a volt saht Me­xikóba beengedni. A következő nap Irán megszállott, fana­tikus vezetői, az új külügyminiszter, Gothbzadeh Sadegh út­ján Egyiptomot is valósággal megfenyegette, hogy a volt sah befogadása esetén nagy bajok lesznek Egyiptomban . Nem mondta ki, de valószínűleg arra gondolt, bogy a fanatikus mohamedánok majd ott is zavargásokat kezdenek. Gothbzade iráni külügyminiszter azt is kijelentette, hogy a teheráni amerikai követség épületében immár több mint 3 hét óta visszatartott követségi tisztviselők ellen, mint kémek ellen akkor is eljárást indítanak, ha a sah távozik az Egye­sült Államokból. A december 1 -re összehívott biztonsági ta­nács ülésén Irán nem képviseltette magát. A biztonsági ta­nács 1 5 tagja ennek ellenére összeült. A LEGÚJABB ESEMÉNYEK A sah elhagyta New Yorkot. A texasi San Antonio vá­rosában levő katonai kórházba szállították, abol folytatják a felépüléséhez szükséges további gyógykezelést. Iránban december 2-án lebonyolították azt a népsza­vazást, amely elfogadta az izlám alkotmányt, Khomeini RuhoIIah ayatollaht pedig élete végéig az állam fe jévé tette. Az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsa december 2- án ismét ülést tartott, amelyről Irán képviselője ugyancsak elmaradt. A tanács érdemi határozat hozatala nélkül úgy döntött, hogy újból összeül. December 2-án Líbia fővárosában, Tripoliban mintegy 2000 ember megrohanta az amerikai követség épületét, a­­melynek konzuli szárnyát az emeletre is benyomuló tpmeg erősen megrongálta. Az épület “megszállói ”-t csak a könny­fakasztó gázzal történt elárasztás után sikerült eltávolítani. LÁTOGATÁS A EHERÁNI KÖVETSÉGEN Hansen George idahoi republikánus kongresszusi kép­viselőnek módjában volt a teheráni követségen őrzött ameri­kai túszok meglátogatása. Bekötött szemmel gépkocsin vitték a követségi épületbe, ott az egyik nagyobb teremben 90 per­cig várakoztatták, végül azonban lehetővé tették számára, hogy a 49 túsz közül 20-náí kevesebbel rövid beszélgetést folytasson. Hansen látogatása főként érzelmi alapon jelen­tett sokat a túszoknak. A kongresszusi képviselő nyilatkozatában rendkívül ó­­vafosan utalt az Egyesült Államok és Irán részéről egyaránt DECEMBER 6-ÁN 60 ÉV TÁVLATÁBÓL GONDOLJUNK A BUDAPESTI BEVONULÁS HŐSÉRE Ha naptárunkra tekintünk, bizonyára rögtön eszünkbe jut, hogy gyermekkorunkban a mai nap előestéjén milyen különös gonddal szoktuk fényesre tisztítani cipőnket, mert azt reméltük, hogy ezen a napon , december 6-án reggel tele lesz majd ajándékkal, amelyet régi keresztény hagyomány alap­ján a IV. század első felében élt és titokban jótékonykodó Szent Miklós mírai püspök emlékére tesznek oda szüléink. Lassan elfeledjük, hogy a két világháború közt Széni Miklós napja nemzeti ünneppé lett, mert az vitéz Nagybá­nyai Horthy Miklós kormányzó névnapja volt, amelyet a honvédség alakulatai, a polgári hatóságok, iskolák és társa­dalmi szervezetek egyaránt megültek. Számkivetettségünk 35. évében erről nemcsak általá­nosságban illik és kell megemlékeznünk, hanem azért is, mert november 16-án múlt kereken 60 éve, hogy a magyar nemzeti hadsereg Horthy Miklós akkori fővezér vezetésével a Dunántúlról bevonult Budapestre. Ennek a bevonulásnak igazi jelentőségét, korszakalko­­tóan döntő fontosságát eddig még senki sem hangsúlyozta eléggé. A történészeket inkább világnézeti és pártpolitikai szempontok befolyásolták s így nem vették észre, hogy ez a bevonulás valójában győzelmes magyar szabadságharcot fe­jezett be, amelyet a magyarság a számára teljesen idegen eszme terrorja, elnyomó önkényuralma ellen vívott. Az akkori nemzeti felkelés, szabadságharc hivatott ve­zére és legbátrabb hőse kétségtelenül Horthy Miklós, a ké­sőbbi kormányzó volt. aki mind apai, mind anyai ágon ősré­gi magyar család sarjaként 1868 június 18-án született az alföldi Kenderesen. Édesapja szándékának és a maga hiva­tásának megfelelően a fiumei tengerészeti akadémiára került, ahol a színmagyar ifjú az idegen környezetben kitűnően megállta helyét, magyar nemzeti öntudatában pedig' külö­nösképpen megedződött. A tehetséges ifjú gyorsan emelkedett pályáján s egyre fontosabb szolgálati beosztásokat kapott. Mint korvettkapi­­tány, Terenc József magyar király és osztrák császár szárny­segéde volt. 1914-ben a . “Novara csatahajó kapitányává nevezlek ki. 191/ -ben űz olasz Ontranlo közeiében ennek fedélzetéről vezette azt a tengeri csatát, amelyben három ha­jójával az ellenség 22 őrhajóját, 2 rombolóját, 5 szállítóha­jóját és 1 repülőgépét sikerült megsemmisítenie, pedig az üt­közet folyamán súlyosan megsebesült. 1918-ban már ellentengernagy, rövidesen az Osztrák- Magyár Monarchia haditengerészetének főparancsnoka lett. Az összeomlás után kenderesi birtokára vonult vissza,, de már 1919 júniusában, mint Károlyi Gyula gróf szegedi kor­mányának hadügyminisztere, felkelő nemzeti hadsereg to­borzásához fogott. Elért eredményei alapján József kir. her­ceg, mint homo regius’, augusztus 12-én őt nevezte ki a nem­zeti hadsereg fővezérévé. így vonult be a Dunántúlról no­vember 16-án a fővárosba, ahol 1920 március 1-én a nem­zetgyűlés az ország alkotmányos kormányzójává választotta. Vitéz Nagybányai Horthy Miklós negyedszázados or­szágosának ez után következő ideje a magyarság történeté­nek nemcsak egyik legválságosabb és legvégzetesebb, ha­nem átmenetileg dicsőséges korszaka is lett, amikor a Fel­vidék .Kárpátalja, Erdély és a Délvidék legalább részben r- felszabadult az idegen elnyomás alól. A Horth y-korszak eseményeit ismerjük, hiszen sokan át is éltük, de a kormányzó történeti szerepét máig sem látjuk eléggé tisztán. Sokan bírálták —■ talán okkal és joggal is >— de mint ő maga megállapította: “utólag minden bolond bölcs lehet’ Mi ne legyünk “bolond bölcs -ek. Nekünk, szabad földön élő magyaroknak csak az a jogunk, de kötelességünk is, hogy a budapesti bevonulás 60. évfordulóját követő Mik­­lós-napon illő kegyelettel idézzük a mai szemmel tagad­hatatlanul szabadságharcos hős’ vitéz Nagybányai Horthy Miklós fővezér, később kormányzó emlékét. (~i f ~) •Crtr-tr'Crbiíjbtr'Crü'ttir-trírCrtcCrütttrtrtríi '£rüiiit'(rir£i'Sil-lrtr'ü{r{i-üír(r'trü~irü'frJrtri< 4 elkövetett tévedésekről, aztán nyíltan .elmondta, hogy o tú­szok nem éppen a legkifogástalanabb körülmények között él­nek. Kezüket például összekötözik, bár elég lazán ahhoz, hogy könyvet tarthassanak és abból olvashassanak (koráb­ban székhez kötözték őket). Ha a helyiségből ki kell menni­ük, erre külön engedélyt kell kérniük. Többön látható volt, hogy fürdőre, hajmosásra, ruhaváltásra lenne szüksége. A PÁPA KELETEN II. János Pál pápa november 29-én Törökország fővá­rosába, Ankarába érkezett, ahol a keresztények és a moha­medánok közt szorosabb kapcsolatok kiépítését sürgette. Fö­­megek nem vonulhattak fel üdvözlésére. Amerre járt, min­denütt katonai sorfalak őrködtek biztonságára. Ankarából a pápa Isztambulba (más néven Konstantinápolyba) repült, a­­hol I. Dimitrios pátriarchával, a görögkeleti ortodox egyház fejével találkozott. Ez az ortodox egyház 1054-ben szakadt el a római katolikus Egyháztól. A két egyház egyesülésére több kísérlet történt már, de csak egyszer sikerült átmenetileg helyreállítani. A két egyházfő együttes bizottság kiküldésé­ben állapodott meg, amelynek az lesz a feladata, hogy a dogmai ellentéteket megállapítsa és ha lehet, kiküszöbölje. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents