Magyar Újság, 1979 (69. évfolyam, 1-49. szám)

1979-11-22 / 44. szám

VOLUME 69. ÉVFOLYAM NO. 44. SZÁM. 1979. NOVEMBER 22. EGYES SZÁM ÁRA: 35 Cent. ~ KANADÁBAN: 40 Cl A MAGYAR KONGRESSZUS - XIX. MAGYAR TALÁLKOZÓ 1979. NOVEMBER 23 - 25. között Cl’EVEI ANDREN, A CLEVELAND PLAZA HOTEL II. emeleti termeiben (Euclid Avenue és az East 12 Street sarkán — PROGRAM NOVEMBER 23AN, PÉNTEKEN: Du. ‘/a 3 órakor: A MAGYAR ISKOLÁK SZEREPE AZ EMIGRÁCIÓBAN. Az észak- és dél-amerikai, ausztráliai és európai ma­gyar iskolák értekezlete. Vezeti: Benirzky Ádámné, Papp Gábor dr., Somogyi Ferenc dr. Gyakorlati tanítási eredmé­nyek. ,—- A szülők szerepe az emigrációban a magyar isme­retek oktatása terén. —- Elvi és elméleti követelmények. Középlokú magyarságismeretek tanítása. Egyetemi és fő­iskolai tanfolyamok további kezdeményezése. /—• Az emigrá­­ciós tankönyvkiadás kérdése. Közreműködését eddig beje­lentette: Balogh Győzőné (Németország), Bodnár Gábor (Garfield, NJ), Csra Pál, Daróczy Józsefné, Domokos Sán­dor (Winnipeg), ifj. Fáik Viktor, dr. Greff János (Wind­sor), Haraszti Endre (Hamilton), Jókay Lajos (Chicago). Kálnoky Ernő, Keglevich Károly (Los Angeles), Korponay Miklós (Toronto), Könnyű László (St. Louis), Ludányi András dr. (Ada, OH), Menyhárt Istvánná, Nagy Ákos­­né—Magdolna (Ausztrál ia ), Nádas Gyula dr., Rektor Béla dr. (Tucson, AZ), Sándor Ilona dr., Sándor András (Mc- Graw, NY), Szabó Magda (San Francisco), Szép Gáspár­­né dr., Vaskó Ilona dr., Zubrits Árpádné (loronto). Du. 6 órakor: Magyar könyv-, képzőművészeti, iparművészeti és fényképészeti kiállítás ünnepélyes megnyitása. Könnyű László (St. L ouis) bemutatja az írókat-; Gyi­­mesy'.Kásás--Eri»őé(New York) bemutatja a kiállításon meg­jelent művészeket és alkotásaikat. Du. 7 órakor: IRODALMI ÉS MÜVÉSZEST. Mórián I ibor (New Milford, CT): Megnyitó. Fazakas Ferenc (San Francisco) előadóművész Agyag­­fálví Hegyi István: Én az életet hirdetem c. versét adja elő. Aléxti-Szabolcsy Mária (Washington, DC), a Dán Kit. Opera örökös tagja, klasszikus magyar dalokat és ope­­ra-tészíetéket énekel. Zongorán kíséri: Mózsi István zon­goraművész. ilj. Fekete István (Chicago) novelláját olvassa fel. Rétháti Schill András csellóművész Saint-Saens: My Heart at thy Sweet Voice és Schubert: Ave Maria c. mű­vét adja elő. Faba János (Washington, DC) dalénekes magyar da­lokat énekel. Mózsi István zongoraművész kísérete mellett. Balogh Győző (Németország) író: Az égi per c. arany Árpád-éremmel jutalmazott művéből ad elő. JMózsi István zongoraművész Liszt: XI. Rapszódiáját adja elő. F,A »műsort vezeti: Balogh Győzőné, Petres Judith. <— Az est után ismerkedő koktél-parti á helyszínen _ NOVEMBER 24-ÉN, SZOMBATON Dó/IÁ 9 órakor: ifeSiMCI.-BELGRAD ^ MADRID. Ankét. Elnököl és az ankétot bevezeti: Gyallay Pap Domokos dr. (loronto), amely után Nagy György dr. (loronto) és Haraszti Endre (Hamilton) előadásai következnek. A meg­beszélést kérdés-felelet követi. FOKOZÓDÓ ELNEMZETLENÍTŐ TÖREKVÉSEK A FELVIDÉKEN - Az őslakó magyarság nyomorúsága és nagysága. Előadó: Sirchich László. Elnököl: Somogyi Ferenc dr. A TRIANONI BÉKEKÖTÉS TÁRGYILAGOS TÖFCFÉNETE. Ankét. EJőadó: Szilassy Sándor dr. (Turnersville, NI). Az előadást követő ankéton elnökölnek: Balló István dr., Chászár Ede dr. (Indiana, PA), Szilassy Sándor dr. Tur­nersville, NJ). Hozzászólnak: Éazakas Ferenc (San Fran­cisco), Kovács István dr. (Foronto), Molnár János, Nógrády FAsz ló dr. (L os Angeles). Du. É2 3 órakor: A RÁKÓCZI ALAPÍTVÁNY ANKÉTJA: Emigráció ,— külföldi magyarság és az elvesztett korosztá­lyok problémája. Elnököl és az ankétot bevezeti: Korponay Miklós (To­ronto), a Rákóczi Alapítvány elnöke. Előadók: Gyallay Pap Domokos dr. (Toronto): A Rákóczi Ala­pítvány mint eszköz a magyarságtudat erősítésében, v. Hamvas József (loronto): Elismerés — jutalom ~­­ösztöndíj ^ maradandó élmények. Zsigmond András dr. (foronto): Angol nyelvű tájé­koztatók és a magyarság kézikönyve. — Folytatás a negyedik hasábon — az oda érkező Iranair Boeing 747 repülőgépének leszállá­sával kapcsolatos tennivalók elvégzését, ezért a repülőgépet 126 utassal és 17 kezelővel a kanadai Montréal repülőteré­re kellett irányítani. Az International Longshoremen s As­sociation’ 50.000 tagja minden iráni hajószállítmány be- és kirakását megtagadta. Chicagóban a tüntetők katonai beavatkozást sürgettek a teheráni túszok kiszabadítására. Chariston (S. Carolina), Washington (D. C.), Springfield (Mass.), Beverly Hills (Ca.), Orlando (FI.). Philadelphia (Pa.), Boulder Co.), Ban­gor (Maine), Va lahalla (N. Y.), St. Louis (Mo.), Reno (Ne­vada), Houston (Texas) és felsorolhatatlanul sok ameri­kai város tüntetői szállták síkra a teheráni túszok érdekében. Seattle egyetemének mintegy 1000 hallgatója az iráni hall­gatók kiutasítását követelte. 1 öbb helyen az iráni és amerikai eg'yétemi és főiskolai hallgatók'"közt tettleges összetűzésre is sor ketült. A hangoztatott jelszavak közt ott szerepelt a ha­gyományos ‘America love it ör leáve it (Amerikát szeresd, vagyd hagyd él) is. Houstonban azt is kiabálták: Go to hell and take your oil (menjetek a pokolba és vigyétek az olajotokat). TÖRÖKORSZÁGBAN Iráni egyetemi és főiskolai hallgatók I örökország fő­városában, Ánkarában november 12-en megszállták az iráni követséget, ahol 30 órás éhségsztrájkot kezdtek tiltakozásul a Carter-kormány “imperialista összeeskmésé ellen. Fel­vonulásokon a felírások az izlám köztársaságot éltették, az amerikai és orosz imperializmus éllen izgattak. Az ankarai követség épületének birtokbavételével egy időben a I örökországban tartózkodó iráni/egyetemi és fő­iskolai hallgatók megszállták az Isztambul es I rabzon vá­rosokban működő iráni konzulátusokat is, hogy rokonszen­­vezésüket teheráni társaikkal kifejezésre juttassák. Noha Törökország nagyobb vár», a'1 ostromállapot van, a török hatóságok semmit sem lettek a követség) és kon­zul átttSi épületek megszállása ellen. A tüntetők kiűzésére csak akkor vállalkoznak, ha erre az illetékes követségi és konzulátusi hatóságok külön felkérik a török kormányt. BEI RÚTBAN Az irániak nemcsak az Egyesült Államokban merész­kedtek szemtelenül követelőző tüntetések rendezésére, hanem a libanoni Beirutban a teheránihoz hasonló lépésre is el­határozták magukat. Mintegy 40 iráni a teheráni amerikai követség megszállóinak támogatását hangoztató szólamok­kal megrohanta és birtokába vette az Egyesült Államok ot­tani követségi épületét. A libanoni hatóságok közlése szerint a benyomulás időpontjában a követség épületében csak az amerikai tengerészeti gyalogság tartózkodott, az is az épület tetőzetén helyezkedett el s ott várta a további fejleményeket. A szíriai békefenntartó csapatok, amelyek az 1975-76-i polgárháború óta tartózkodnak Libanonban, az amerikai követség épületének mégrohanááa után körülbelül 2 órával bevonultak az épületbe s onnan gumibotokkal és puskatussal kizavarták az iráni tüntetőket, köztük két mohamedán papot is. Az Associated Pre'ss híradása véres csetepaté -nek ne­vezte a hívatlan vendégek eltávolítását és külön hangsú­lyozta, hogy abban az amerikai tengerészeti gyalogság nem vett részt. TEHETETLENÜL II. János Pál pápa külön követe semmi eredményt sem ért el. A palesztinai felszabadító szervezet közbenjárásának kisér le te meghiúsult. Túl umen Turgut török követ az ameri­kai követség épületét megszálló diákokkal akart közvetlenül tárgyalni, kezdeményezését azonban kereken elutasították. Svéd- és Spanyolország, Dánia és Pakisztán közvetítési szándéka szintén meghiúsult. Közben a teheráni amerikai követséget megszálló tün­tetők, akikről világszerte távolbalátó közvetítéseket hoznak nyilvánosságra, egyes amerikai túszokat bekötött szemmel sétáltattak el a felvelő gépek előtt. Amikor általános felhá­borodást keltett, Ali Agah, az iráni követség ügyvivője az amerikai külügyminisztériumban a laptudósítók előtt kijelen­tette: a teheráni diákok biztosították, hogy a túszok szemét többé nem kötik be. A túszokért való aggodalom következtében az Egyesült Államok kormánya tehetetlenül szemléli, tűri, hogy a nem­zetközi jog súlyos megsértésével az iráni kormányzat’ nem intézkedik az amerikai követségi épületet megszálló s a tú­szokat őrző ‘diákok eltávolításáról. SZABADON ENGEDTEK 13 TÚSZT Lapzártakor érkezett hírek szerint az iráni kormány a fogságban levő amerikai túszok közül először három, majd rövidesen még tíz túszt engedtek szabadon. Lapunk legköze­lebbi sámában bővebben beszámolunk a fejleményekről. Somogyi Ferenc dr.: A HÁLAADÁS ÜNNEPE ÉS A MAGYAR TALÁLKOZÓ A hálaadás napja kimondottan és jellegzetesen ame­rikai nemzeti ünnep az Egyesült Államokban. Megünneplé­sének szokása valószínűleg az évi termés betakarítását világ­szerte követő hálaadás szokásával kapcsolatos, eredete mé­gis az amerikai angol gyarmatok idejére vihető vissza. Leg­először New England területén tartották meg a gyarmatosí­tás kezdetén, feltehetően az első amerikai termés betakarítá­sa után, 1621-ben Plymouth gyarmatosai. Megünneplését évenként Bradford William kormányzó 1625-ban rendelte el, nevét azonban csak később a szárazság időszakát köve­tően kapta, amikor a gyarmatosok hálaadásnapi imája köz­ben megjött a régóta várt termékenyítő eső. A függetlenségi harcok idején a Continental Congress már javaslatot tett a hálaadás napjának országos megülésé­­re, gyakorlatilag azonban 1817-ben csak New York állam vezette be évenként rendszeres megünneplését. New York állam példáját a XIX. század folyamán a többi állam is fo­kozatosan követte. Lincoln Ábrahám elnök 1863-ban álla­pította meg először az országos hálaadás napját. Azóta u­­gyanezt teszi minden elnök. A hálaadás napját az elnökök rendszerint november utolsó csütörtökjére szokták kitűzni. Carter elnök az idén eltért ettől, amennyiben a hálaadás napjának nemzeti ünnepét nem a hónap utolsó, hanem u­­tol só előtti csütörtökjére, 22-re tűzte ki. Nem véletlen, hogy a szabad világon szétszóródott ma­gyarság évi összejövetelének, a Magyar 1 alálkozónak és a Kongresszusnak időpontját 19 évvel ezelőtt a hálaadás ame­rikai ünnepnapjához fűzték. A Magyar Találkozón ugyanis nemcsak a külföldre kényszerült magyar értelmiség alkotá-, sairól, szellemi terméséről történik rendszeres számadási ha­nem újra meg újra megismétlődő hálaadás is azért az isteni kegyelemért, amely megengedte, lehetővé tette számunkra a keresztény és nemzeti magyar hagyományok továbbőrzését, a magyar nyelv és irodalom ápolását, a magyar alakító és alkotó művészetek kiváló mestereinek tevékenységét idegen környezetben is. A Magyar lalálko-.ójA ,gy a hálaadás.n^p^ nak ame­rikai nemzeti, családi és vallási hangulatát ne zavarja, ebben az évben ugyanúgy, mint az előző 18 esztendőn át, az ame­rikai hálaadás ünnepét követő napon kezdődik és három napon keresztül folytatódik ,A magyar szellem kimagasló értékű külföldi alkotásainak számbavétele, szellemi “beta­karítás -a után külön is hálát adunk Istennek minden jóért, kegyelemért, amit I öle kaptunk, legelsősorban pedig sza­badságunkért, amely biztosítja több mint ezeréves szellemi örökségünk világszerte páratlan magyar jellegének megőr­zését. Ezért és így a hálaadás jellegzetes amerikai nemzeti ünnepe a külföldön élő szabad magyarság sajátos hálaadó ünnepének is minősíthető. Üljük meg méltóképpen, legyünk ott a Magyar 1 alál­­kozón minél többen! TEHERÁNBAN Az iráni tüntetők november 4 óta makacsul birtokukban tartják az Egyesült Államok követségi épületét, ahol több, mint 60 amerikai és 36 más követségi tisztviselőt őriznek túszként. Azt megengedték, hogy egyes diplomaták a túszo­kat meglátogassák, de szabadlábra helyezésükről hallani se akarnak. Saját kormányzatuktól az Egyesült Államokba tör­ténő olajszállítás beszüntetését, az Egyesült Államoktól pe­dig a sah kiadását követelik. Minden közvetítés hiábavaló­nak bizonyult. Az iráni fővárosban mintegy 60.000 főnyi tömeg tünte­tett az Egyesült Államok ellen. A 78 éves Montazeri Ali Hossein ayatollah beszédében azzal fenyegetőzött, ha az Egyesült Államok kormánya nem adja ki a saht, Irán haté­konyabb eszközökhöz nyúl. Azt nem árulta el, mik lesznek ezek a hatékonyabb eszközök, szavaiból azonban arra lehe­tett következtetni, hogy az olajszállítások beszüntetésére gondolt, mert később arra hivatkozott, ha Irán beszünteti az olajszállítását, akkor az Egyesült Államok és Nyugat-Euró­­pa gazdasági élete megbénul. AMERIKAI ZÁSZLÓT EGETTEK Az Egyesült Államok kormányának tehetetlensége I e­­heránban vakmerő tüntetésekre bátorította az Egyesült Álla­mok területén tartózkodó irániakat és a hozzájuk csatlakozó forradalmi kommunistákat. Clevelandben vagy 25 személy vonult fel az East 9. utcában a szövetségi hivatalok épülete előtt s ott hangosan hirdették hogy a teheráni amerikai kö­vetség megszállóit s a túszok jogtalanul fogságban tartókat támogatják. Allen David, aki a forradalmi kommunista párt tagjának mondta magát, annak a reményének adott kifeje-! zést, hogy a sah, akit New York egyik kórházában gyógy­kezel nek, szenved és rettenetes kínokat áll ki; majd kijelen­tette, hogy meggyőződése szerint a sah kiadása kivégzés céljából jogos. Szerinte a tüntetést az egyesült munkások or­szágos szervezete (National United Workers Organization) és a vietnami hadviseltek háborúellenes csoportja rendezte. Kyle Edw ard, a hadviseltek csoportjának tagja megdöbben­tően brutális hangon beszélt a teheráni túszokról. CIA-ügy­­nököknek minősítette őket s azt “javasolta”, hogy üssék le a fejüket s minden órában dobjanak egyet-egyet ki. A tüntetők közül néhányan eltakarták arcukat. Ezek az Egyesült Államok területén tanulmányaikat végző diákok voltak, akik attól féltek, ha felismerik őket, kiutasítják az or­szágból. Percekkel a felvonulás befejeződése előtt az egyik tüntető rúdra erősített amerikai lobogót gyújtott meg és ége­tett el tövig. Amint a zászló elégett, a rudat a tüntető a föld­re dobta s a még mindig égő foszlányokat eltaposta. Amíg az amerikai zászló égett, a tüntetők karban azt kiabálták: U. S. out of Iran!” V A rendőrség jelzés né Iküli gépkocsikból tétlenül figyel­te a tüntetést és senkit sem tartóztatott le. EMBERRABLÁSI KÍSÉRLET Négy iráni egyetemi és főiskolai hallgató emberrablást kísérelt meg Minnesota állam kormányzója, Quie Al ellen. Szándékukat a rendőrség idejében megakadályozta, a négy iráni diákot, névszerint a 32 éves Asadi Hormozt, a 35 éves Heidary Hadyt, a 29 éves Ghodoosi Feraidonoont és a 34 éves Noori Mohammadot, valamint a velük látszólag együtt­működő szudáni Stamboulie Antount, aki 25 éves, novem­ber 9-én letartóztatta. Foley Tom, Ramsey megye ügyésze november 13-án a négy — feltűnően magas korú — iráni “diák’’-kai szemben elejtette a vádat, mert annak ellenére, hogy letartóztatásuk­nak komoly és indokolt alapja volt, nem talált elég bizonyí­tékot arra, hogy formálisan emberrablás vádjával bíróság elé állítsa őket. A szudáni Stambouliet kellő bizonyíték hi­ányában már november 10-én szabadlábra helyezték. Az emberrablási kísérlet azon a fogadáson történt, a­­melyet Quie kormányzó a külföldi egyetemi és főiskolai hall­gatóknak adott. A rendőrség a letartóztatott irániak gépko­csijában két puskát és egy pisztolyt talált. A lőfegyverek töl­tetlenek voltak, de a hozzájuk való lőszer a gépkocsiban volt. IRÁN-ELLENES TÜNTETÉSEK Amit a clevelandi rendőrség tétlenül eltűrt, azt a cle­velandi egyetemi és főiskolai hallgatók tüntető felvonulása példaszerű határozottsággal visszautasította. A zászlóégetés szégyenletes napja után való nap a központi fekvésű Cleve­land State egyetemről mintegy 200 főnyi csoport indult el magasra emelt amerikai lobogók alatt, hogy tiltakozzék a teheráni terrorizmus ellen. Amint a menet az East 9. utca és a Euclid Avenue sarkán most épülő felhőkarcoló elé ért, az építkezési munkások is csatlakoztak a tiltakozó felvonu­láshoz. A menetet, amely a Euclid Avenuen haladt végig, a déli órákban mindig zsúfolt utca járókelői lelkesen megtap­solták megéljenezték. Az iránellenes hangulat országszerte gyorsan terjedt. New' Yorkban a Kennedy-repülőtér munkásai nem vállalták FJomokos Sándor (Winnipeg): A magyarságtudat ér­telmezése. —< A Magyar Kongresszus két nagy társadalmi eseménye: 6:30-kor díszvacsora, 10-kor a hagyományos Magyar Bál. — NOVEMBER 25 ÉN, VASÁRNAP De. 9 órakor: Vasárnapi áhitat, tartja Ludwig Aurél dr. E. Chicago). Nádas János dr. beszámolója a Magyar Kongresszus­ra beküldött üdvözletekről, hozzászólásokról és javaslatok­ról. A Magyar Kisebbségi Intézet. Kártérítési igényeink, hazai vagyonok elértéktelenedése. Halácsy Endre dr. (Reno, NV): A Magyar Adattár. Zárónyilatkozat. De. 10 órakor: AZ ÁRPÁD AKADÉMIA évi rendes közgyűlése. Flórián 1 ibor (New Milford, CT), Elnöki megnyitó. Somogyi Ferenc dr.: Működ ési jelentés. Tisztségek betöltése, új tagok meghívása. Vladár Pál dr. (Caracas): A magyar “feudalizmus fejlődése. Beniczky Ádámné (Cleveland, OH): Egy elfelejtett re­gény, Kármán Fanni hagyományai. Szendrey Tamás dr. (Erie, PA): Szent Ágoston gon­dolatvilága a magyar bölcseletben. vitéz Erdélyi István (New York, NY): A Kárpátme­dence szerepe az Egyesült Európában. Kosztolnyik Zoltán dr. (Bryan, TX): Anonymus és a román kérdés. Déli 12 órakor: N éprajzi séta a Kárpátmedencében. Filmbemutató az Ausztráliában bemutatott népi magyar táncokról. Nagy Ákos három filmje. Völgyi Gyula (Richmond, VA) vetítettképes beszámo­lója a Charlestonban (SC) tartott Kováts Mihály emlék­­ünnepélyről. ^ A Találk ozóval kapcsolatos többi hír a 3. oldalon T pddad Mi MTb jn Mik

Next

/
Thumbnails
Contents