Magyar Újság, 1979 (69. évfolyam, 1-49. szám)
1979-02-01 / 5. szám
VOLUME 69. ÉVFOLYAM NO. 5. SZÁM. 1979. FEBRUÁR 1. GROMYKO KIHALLGATÁSA A PÁPÁNÁL II János Pál pápa január 24-én fogadta Gromyko A. Andrei szovjet külügyminisztert. A kihallgatást a Szovjetunió kezdeményezte. A szovjet külügyminiszter vatikáni látogatásának világszerte nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert II János Pál pápa korábban ismételten kijelentette, bogy a néma egyház napjai elmúltak. Az egyháziakat Keleten és Nyugaton egyaránt arra buzdította, hogy a hittételek tanítása terén éljenek az egyházat megillető szent szabadság jogával. A pápa magatartása döntő változásokat idézhet elő nemcsak Lengyelországban, hanem azokban a kelet-európai országokban is, amelyekben mint Csehszlovákiában, Magyarországon, Nyugat-Németországban vagy Litvániában .—■ katolikus hívek nagy tömegei élnek kommunista uralom alatt. Szakértők véleménye szerint Gromyko látogatása a pápánál azt jelenti, hogy a Szovjetuniót jobban aggasztja II János Pál pápa pápának az az elhatározása, hogy Szent Szaniszló vértanúságának 900. évfordulóján hazalátogat Krakkóba, mint a lengyel kormányt. Bár Jablonski Henryk lengyel elnök közvetlenül II János Pál megválasztása után kijelentette, hogy a volt krakkói bíborost bármikor szívesen látják otthon, magánúton és később lengyel és más keleteurópai hivatalos tényezők arról igyekeztek a Vatikánt meggyőzni, hogy helyesebb lenne, ha a pápa elhalasztaná lengyelországi látogatásának tervét. II János Pál pápa azonban ennek ellenére nyilvánosan kijelentette, hogy a krakkói út gondolatával komolyan foglalkozik, mert úgy érzi, hogy a lengyelországi látogatás kötelessége. Gromyko kihallgatásának különös jelentőséget ad, hogy az éppen a pápa Mexikóba utazását megelőző nap került sorra. A kihallgatásról hivatalos tájékoztatót nem adtak ki, ezért érthető a találgatás, hogy az valójában mit is jelent. SZÖKÉSEK ROMÁNIÁBÓL Két küllöldi lap még a múlt év őszén szökésekről adott hírt, amelyek éppen a sokat emlegetett 60. évforduló körül történtek. A párizsi Le Monde október 12-én azt a hírt közölte, hogy Ceausescu román elnök yachtjának egész személyzete átevezett I örökországba s ott menedékjogot kért. A kezelőszemélyzet a menedékjogot meg is kapta, pedig a román vörös paradicsomból való szabadulás tengeri útját a román elnök yachtján tette meg. A török hatóságok az elnöki yachtot visszaadták Romániának. A másik érdekes hír a 1 he New World hasábjain jelent meg október 25-én. E szerint a hír szerint a new-yorki Staten Island kikötőjében horgonyyzó Caraiman román halászhajó fedélzetéről ketten észrevétlenül a hideg vízbe ugrottak, aztán a partra úsztak, ahol az első rendőrautót megállították. Angolul csak két szót tudtak: az asylum -ot és az immigration -t, az amerikai rendőrök azonban ebből is megértették, mit akar a bőrig átázott két idegen. Átadták őket a bevándorlási hatóságoknak. Bucuca Jón és Nicolae Eugen bukaresti Iakps menedékjogot kapott s azóta szabadon él Amerikában. A MÜNCHENI TÖMEGGYILKOSSÁG MEGTORLÁSA? A libanoni Beirutból érkezett UPI-híradás szerint cionista ügynökök éppen akkor robbantottak fel egy robbanó anyaggal megrakott teherautót, amikor a mellett Hassan Abu gépkocsija elhaladt. Hassan a palesztin felszabadító szervezet vezetőjének bizalmasa, a Fatah gerillacsoport biztonsági feje és Arafat Yasser testőre volt. Á robbanás idején Beirut utcája tele volt bevásárlókkal. Hassannal együtt négy kísérője is életét vesztette, a kórházba szállítás után pedig még három ember halt meg. A sebesültek száma 11. Pearce D. David tudósító szerint az izraeliek Hassant gyanúsították a müncheni olimpiászon a 11 izraeli sportoló emlékezetes meggyilkolásával, ezért hosszú idő óta üldözték. Bushiki Ahmad marokkói pincért a norvégiai Lillehammerben állítólag csak azért gyilkolták meg, mert összetévesztették Hassan Abuval. A 50-as éveiben lévő Hassan felesége, Rizk Georgina, aki Libanonból nyerte el a Miss Universe címet, 6 hónapos áldott állapotban van. MILLIÓS TÖMEG FELVONULÁSA TEHERÁNBAN Iránban a sah távozása sem hozott nyugalmat. Az ayatullák és mullák a hagyományos mohamedán ünnepen a teheráni tüntető felvonulásban való részvételt nemzeti és Vallásos kötelezettségnek minősítették. Nyilvánvalóan ennek eredményeként < Mohammed próféta egyik unokája, Imam Hussein vértanúságának 40. napján r— a város tucatnyi rontjáról ezrek és ezrek indultak el, hogy a különböző melékutcákon át végül Shah Reza kőrútjára vonuljanak, ameyet valóságos emberáradatként gyalogjárótól gyalogjáróig sűrű sorokban megtöltöttek. A felvonulás a legteljesebb rendben hat órán keresztül tartott. A tömeg a párizs-környéki számkivetésben élő Khomaini ayatullah arcképének tízezreit tartotta magasra. Az egyik piakát arra figyelmeztette a tüntetőket, hogy a sah távozása csak megtévesztés. MIT JELENT? A ‘halál a sahra jelszó hangoztatása ugyanolyan áltálanos volt, mint a sah távozása előtt. Egyes csoportok, mint az iráni repülőtársaság, statisztikai hivatal és két olyan vállalat alkalmazottai, amely a sah családjának felügyelete alá tartozik, a teheráni iskolák tanítónak szakszervezete, továbbá az azerbajdzsáni, török és zsidó népi kisebbségek külön zászlóik alatt vonultak fel. A tüntető felvonulásra Bakhtiar miniszterelnök adott engedélyt, aki a rendőrséget és katonaságot is távoltartotta a tömegektől. A milliós emberáradatot csak a felette keringő helikopterek és könnyű repülők figyelték. Beavatkozásra nem lett szükség. AZ UGANDA! HATÁR MENTÉN A tanzániai Dar Es Salaam városából érkezett UPI- híradás arról számolt be, hogy Tanzania és Uganda határának azon a részén, amelyiken Idi Amin ugandai elnök csapatai kéthetes háborút vívtak, újból beves harcok folynak. Dar Es Salaam szerint Uganda csapatai újabb betörést kíséreltek meg a Victoria-tó nyugati partvidékén húzódó mintegy száz mérföldes határ közelében lévő három tanzániai városba. A tanzániai csapatok az ugandai támadást visszaverték, ugandai területek megszállásától azonban tartózkodtak. Ezzel szemben Uganda Tanzániát vádolta azzal, hogy csapatokat küldött át a határon, amelyeket azonban az ugandai katonai egységeknek sikerült visszaverniük. KHOMAINI MEREVEN ELZÁRKÓZIK A sah távozása után Carter elnök annak a reményének adott kifejezést, hogy Khomaini ayatullah együttműködik Bakhtiar Shahpour miniszterelnökkel. Khomaini Carter elnök felhívását mereven elutasította. Felfogása szerint a Bakhtiar-rendszer törvénytelen és mennie kell; nincs se ha, se de, se mikor, se hogyan. Az ayatullah tarsa, Gnoíbzadeh Sadegh az újságírók előtt kijelentette, reméli, hogy az amerikai politika alapelv az lesz Iránban, amit Carter elnök ígért: nem avatkozik be az iráni ügyekbe. Kijelentették, hogy a Bakhtiar-kormány törvénytelen és hogy ezt az iráni nép döntötte el. A kérdés nem tartozik Carter elnökre: Nemcsak Amerikától, de az oroszoktól, kínaiaktól, franciáktól, németektől, afrikaiaktól és ázsiaiaktól is teljesen függetlenül és egyedül akarnak dönteni sorsukról. A Los Angeles 1 imes értesülése szerint Khomaini máris kijelölte azt a megbízottját, aki Washingtonban átveszi az iráni követség vezetését. Ez a megbízott Zárrábi JaliI dr., aki jelenleg a texasi Houstonban tartózkodik. Khomaini lépéseket tett arra is, hogy megalakítsa a maga ideiglenes forradalmi kormány -át. Egyelőre a sztrájkolok együttműködésének, a szükséges olajtermelésnek és élelmiszerszükségletnek biztosítása céljából Sahabi Yadola dr. személyében Iránban is megbízottat nevezett ki. Ghotbzadeh szerint Irán és az Egyesült Államok közt jóviszony csak akkor maradhat fenn, ha az amerikaiak nem avatkoznak be Irán ügyeibe s ha első lépésként nem ismerik el a Bakhtiar-kormányt. Az ayatullah tehát végeredményében mindenkitől mereven elzárkózik, a kormányzó 4anács elnökével sem hajlandó tárgyalni. KHOMAINI NEM TUD IRÁNBA MENNI Az iráni forrongás irányítója, Khomaini ayatullah 14 évi számkivetés után Párizsból Iránba akart menni, hogy az izlám köztársaság megvalósítását a helyszínen irányíthassa. Bakhtiar miniszterelnök azt ajánlotta a mozgalom vezetőjének, hogy hazatérését legalább három héttel halaszsza el, mert az iráni kormány nem tud kellőképpen gondoskodni személyi biztonságáról. Ugyanakkor Bakhtiar felajánlotta lemondását és annak lehetővé tételét, hogy az iráni nép szavazással döntse el, a királyság vagy a köztársaság államformáját akarja-e. Ha Khomaini elfogadja Bakhtiar javaslatát, akkor az iráni kormány négy hónapon belül választásokat bonyolít le az újországgyűlés tagjainak megválasztása céljából. Ez az új országgyűlés döntené aztán el, hogy Irán izlám’ köztársaság legyen-e, vagy alkotmányos királyság maradjon-e. FORD ÉS A SAH TALÁLKOZÁSA Ford R. Gerald volt elnök közép-keleti körútja során Aswanba érkezett s ugyanabban a szállodában szállt meg, amelyikben Pahlavi Reza Mohammed iráni sah tartózkodott. Ford volt elnök látogatása csak véletlenül esett egybe a sah aswani tartózkodásával, mert az egyiptomi elnöktől hónapokkal korábban kapott meghívást. Ä volt elnök röviddel megérkezése után Sadat egyiptomi elnök társaságában felkereste a saht, akivel azonban kizárólag mint magánember folytatott beszélgetést, a Carter-kormánytól semmiféle üzenetet sem vitt magával. A találkozás folyamán a középkeleti térségben bekövetkezett legutóbbi eseményekről és fejleményekről volt szó a legteljesebb megértés szellemében. Ford volt elnököt kísérőjének, Barrett E. Robertnek véleménye szerint igen-igen lehangolta a sah helyzete, mert jól tudja, hogy a sah szövetsége milyen rendkívül értékes volt számára. A látogatás utolsó napján Ford volt 'elnök megtekintette az aswani gátakat, Sadat elnök és Reza sah azonban a szállodában maradt. Este Sadat elnök feleségével együtt vacsorát adott a szállodában a sab és felesége, valamint a volt amerikai elnök és felesége tiszteletére. SIHANOUK NYUGATON MARAD Vance R. Cyrus külügyminiszter a Lenox Hill kórházban meglátogatta Sihanouk Norodom herceget, akit ott kimerültsége után gyógykezeltek. A külügyminiszter távozása után a herceg közölte a laptudósítókkal, hogy Nyugaton szándékszik maradni. Amerikától menedékjogot nem kér, de egyelőre az Egyesült Államok területén szeretne tartózkodni. Vance azt mondta neki, hogy addig maradhat itt, ameddig csak óhajt. Néhány hónap múlva Franciaországba utazik majd, ahol a Földközi-tenger partján villája van. Később Nyugat-Németországot is szeretné meglátogatni. Sihanouk úgy érzi, hogy diplomáciai küldetésének eleget tett, a jövőben szabad emberként, nem a kormány képviseletében, hanem mint hazafi és Kamborzsa volt uralkodója kíván megnyilatkozni. A herceggel a kórházban is együtt volt felesége, Monique, aki továbbra is elkíséri majd 1 minden útjára. Két kiskorú fia és anyósa még Pekingben tartózkodik, rövidesen azonban ők is Nyugatra kerülnek, Franciaországba költöznek át. IRÁN WASHINGTONI KÖVETSÉGÉN Zahedi Ardeshir, Irán washingtoni követe továbbra is ' hivatalában marad, bár Bakhtiar Shahpour miniszterelnöknek az a terve, hogy később elfogadja Zahedi lemondását. Zahedi iráni követ — AP-h íradás szerint ,—• keveset tartózkodik a washingtoni követségen. New York, I exas és Kalifornia közt szinte állandóan úton van. A sah számára 'keres alkalmas helyet “szabadságának itteni eltöltésére, j Legutóbb Palm Springsben járt, ahol Annenberg Walter volt londoni követet látogatta meg, aki a minap hívta meg a saht és családját vendégül. Távollétében az iráni követség ellenzéki tagjai távolmaradtak munkahelyüktől, Homoyoun Assad politikai tanácsadó pedig azt közölte a külügyminisztériummal, hogy Zahedi lemondott s helyette ő lett az új iráni követ. 1 abatabai Ali, á követség szóvivője megcáfolta Zahedi lemondásának hírét. AMERIKA LESZ A KÖVETKEZŐ Az iráni egyetemi és főiskolai hallgatók szövetsége New Yorkban utcai tüntetést rendezett. Mintegy 50 tagból álló cso'port plakátokkal és jelszavak hangoztatásával tiltakozott a külföldiek beavakozása ellen hazájukban. A plakátokon ilyen felírások voltak olvashatók: “Győzött a nép! Az Egyesült Államok takarodjanak ki Iránból! “A saht kirúgtuk, de a következő Amerika lesz! Az AP-tudósítás nem tesz említést arról, hogy a tüntetőknek ki adott engedélyt a felvonulásra, mint ahogy arra sem hívja fel az amerikai közvélemény figyelmét, hogy a tiltakozás csak az amerikai “beavatkozás ellen szólt, a szovjet és más beavatkozásról hallgatott. A MAGZATELHAJTÁS ELLEN Hat éve már, hogy a Legfelsőbb Bíróság olyan értelmű döntést hozott, hogy a kormányzat a terhesség első három hónapjában nem avatkozhatik be a terhes nő elhatározásába, ha az magzatát el akarja hajtatni. Az évforduló alkalmából Washingtonban óriási tüntető felvonulást rendeztek, amelyen 60.000 ember vonult fel, Ohio államból is 700-an vettek részt. Smeal Eleanor, a “National Organization for Women elnöke bejelentette, hogy február 15-re konferenciát hívott össze, amelyen azokat a tennivalókat beszélik meg, amelyek a magzatelhajtás szükségességét csökkentik. Helms Jesse north-karolinai republikánus szenátor, aki a magzatelhajtásellenes alkotmánymódosítás kezdeményezője, a tüntetőkhöz intézett beszédében kijelentette, hogy a magzatelhajtás ellenzői nem fogadnak el semmiféle kiegyezést. A tömeg karban ismételte a szentáor szavait: “no compromise (nincs kiegyezés). A tüntetéssel kapcsolatos reggelin mindkét ohiói szenátor is részt vett, noha egyikük sem foglalt állást a magzatelhajtás ellen, mert felfogásuk szerint az nem gyilkosság. Glenn John szerint a kérdés azon múlik, hogy mikor kezdődik az élet. Szerinte a tüntetők azt hiszik, hogy a fogamzás pillanatában. Az egyik laptudósító megkérdezte tőle, hogy ő nem hiszi ugyanezt. Glenn válasza az volt, hogy alapjában igen. Ft. Griese E. Robert, a daytoni Sacred Heart egyházközség lelkipásztora Glenn szenátorhoz intézett levelében csodálkozásának adott kifejezést, hogy Glenn, mint űrhajós, aki beható matematikai, fizikai, csillagászati és mást természettudományi tanulmányokat folytatott, miért nem végzett élettani tanulmányokat is, mielőtt a magzatelhajtás kérdésben állás foglalt. Willke J.C., az ohiói Right to Life Society elnöke azt mondta a laptudósítóknak, ha Glenn nem változtatja meg álláspontját a magzatelhajtás kérdésében, akkor a következő választási évben a magzatelbajtásellenes mozgalom híveinek támogatására nem számíthat. A mozgalom állaspontja Metzenbaum szenátorral szemben is hasonló, de az ő újraválasztására csak 1984-ben kerül sor. Oakar Mary Rose clevelandi demokrata kongresszusi képviselő bejelentését, hogy a szegény terhes nők egész időre szóló támogatása érdekében ríj törvényjavaslatot nyújt be, nagy tetszéssel fogadták. A reggelin az ohiói törvényhozók közül egyedül Seibert John akroni demokrata kongresszusi képviselő nem jelent meg, mert a magzatelhajtásellenes mozgalmat nem tartja helyesnek. Higgins V. Ann asszony az “ Americans for a Constitutional Convention” részéről arra mutatott rá, hogy a magzatelhajtást megtiltó alkotmánymódosítás elérésérez hosszú évek szükségesek. Először is az alkotmánymódosítást kezdeményező konvencióhoz 54 állam kérése szükséges. Eddig csak 14 állam kérte az alkotmánymódosítást. Az alkotmánymódosítás megtörténte után pedig az államok utólagos ratij fikálására lesz még szükség. Az Élethez Való Jog Országos Bizottsága Clevelandben is tiltakozó gyűlést tartott. A közel 3000 főnyi magzaté! hajtásellenes hallgatóságot a Music Hall bejáratánál mintj egy 175 r- magzatelhajtás mellett tüntető fogadta. A tün! tetők egy óra hosszat jártak fel-alá, miközben jelszavakat I hangoztattak. Rendbontásra nem került sor. A NEMZETISÉGI KÉRDÉS MEGOLDÁSA I , f ' " . • ■ A Páneurópa Unió 1978 október 21 -töJ 25-ig fagottá a Német Szövetségi Köztársaság delegátusainak korgresszuj sát Hannoverben, meglepően sok fiatal részvéte'ével. A I kongresszusra, mint előadó meghívást kapott az AESz európai delegátusa, Zathureczky Gyula, hogy a nemz. b- ló elsősorban a kelet-európai nemzetiségek ügyéről és hely/ téről beszéljen. Zathureczky bevezetőben ismertette a nemzetiségi kérdés elméleti részét és a nemzetiségek h lyzet. t í a két világháború között. Rámutatott arra, hogy a kérdést annak idején jogszabályokkal igyekeztek megoldai i, elsősorban a népek önrendelkezési jogával. Ez a jog ni: ■ bent: Wilson elnök nevezetes 14 ponljaoun, amire unna*. lejé hivatkoztak, amikor szétrombolták az Osztrák-Magyar Mo ' narchiát és megcsonkították Magyarországot. Ez a “jog csak mellékmondatként került bele három évvel ezelőtt 1 nemzetközi jogba. Tehát ma sincsen kodifik álva. A kérdést az akkori hatalmak az etnikai határok megvonásával tekin tették megoldottnak. A relatív szabadság révén a nemzetis - 1 geknek minden esetre lehetőségük volt az önvédelemre: I szabadon panaszkodhattak a Népszövetség előtt is, élvezték I anyaországaik támogatását és önsegélyhez is nyúlhattak. A második világháború után szintén megoldottnak j< lentették ki a nemzetiségi kérdést: az áttelepítések, kiüldö zések, népgyilkosságok stb. révén. A kérdés, mint ilyen, nem szerepel sem az UNO 1948 december 9-i konvenciójában, sem az emberi jogokról szóló deklarációban 194S december 10-én. A nemzetiségeket első ízben az európgi konvenció említette meg 1950 november 4-én. Benne van a helsinki határozat úgynevezett 3. kosarában, de a belg^di utókonferencián 1978-ban a Szovjetunió és csatlósai nyomására már szóba sem lehetett hozni. ^ A FUEN kidölgoztá a népcsoportjog alapelveit, amit kongresszusa 1967-ben a dániai Apenradeban egyhangúan jóváhagyott. A tervezet 8. pontja kimondja a nemzetiségek számára biztosítandó területi önkormányzat jogát. Jelenleg jogi vonalon az a helyzet, hogy a nemzetiségi problémákat csupán az Emberi Jogok on át lehet említeni. A nemzetiségi önkormányzat, a regionalizmus, direkt demokrácia, integráció stb. szellemében most áll kidolgozás alatt az Internationales Institut für Nationalitaetenrecht und Regionalismus (a nemzetiségi jog és a regionalizmus nemzetközi intézete), részéről Regensburg. Ez az új nemzetiségi törvény Felix Ermacora és Theodor Veiter osztrák professzorok közreműködésével készül. A nemzetiségi kérdés tehát semmiképpen sem jogi probléma, hanem mélységesen emberi és nemzeti. A helyzetet meg nehezíti, hogy a nyugati világon vezető szerepet betöltő hatalom, az USA politikusainak semmiféle érzékük és megértésük sincs a probléma európai vetületével szemben. Roosevelt asszony például mint az Emberi Jogok UNO-Bizottságának elnöke, 1946-ban kijelentette: Ha tiszteletben tartják az emberi jogokat, nincs szükség nemzetiségiVjogra. Az előadó ehhez megjegyezte: miért nem mondta, hogy tartsák be a Tízparancsolatot, mert akkor semmiféle törvényre sem lenne szükség. Rámutatott továbbá arra is, hogy a nemzetiségi kérdés egyetlen megoldása az Egyesült Európa, a regionalizmus és az önkormányzat, azaz annak a helyzetnek megteremtése, hogy a kisebbségek ne érezzék magukat többé kisebbségeknek. Az Egyesült Európát azonban nem államokból, hanem nem zetekből, nemzetiségekből, népcsoportokból kell megalkotni, mert azok Európa építőkövei. Ebhez szükséges a mai demokrácia revíziója, azaz az egységes nemzetállamok utópiájának, a centralizációnak megszüntetése, a jogi személyisége megadása a nemzetiségek számára, a nacionalizmus tényleges megszüntetése annak 19. századi formájában, mert nem lehet szabad nemzet az, amelyik másokat nemzetiségük miatt elnyom. Az Egyesült Európának ezeknek az elveknek az alapján kell megszületnie! A több mint száz főnyi közönség az előadást nagy tetszéssel fogadta.
