Magyar Újság, 1979 (69. évfolyam, 1-49. szám)

1979-10-25 / 40. szám

VOLUME 69. ÉVFOLYAM N. 40. SZÁM. 1979. OKTOBER 25. ■y A NOBEL-BÉKEDIJ NYERTESE A világ közvéleménye minden év őszén különös érdek-1 Iődéssel várja, kik lesznek a Nobel-díjak nyertesei. Az érdeklődés mindig az iránt legnagyobb, ki kapja a béke­­díjat. Ennek odaítélése szinte minden alkalommal meglepe­tést szokott kelteni, sokszor ellentmondást is vált ki, mert az eddigi gyakorlat szerint azt rendszerint politikusoknak ítélik oda. A meglepetésben az idén sem volt hiba, mert a norvég országgyűlés Nobel-bizottsága az idei békedíjat teljes egé­szében az albán származású római katolikus apácának, Teréz vagy ahogy az egész világon ismerik: Teresa anyá­nak ítélte oda, aki 1910-ben a szerbiai Skoplje (magyarul: Üszküb) városában született s eredeti neve Bojaxhiu Gonxha Ágnes volt. 12 éves korában került Bengálba a missziós apácák rendjébe. Működését Calcuttában kezdte meg. ahol örök fogalmat is tett. Innen küldték 1929-ben Indiába, ahol 20 évig tanított. 1946-ban kapott engedélyt, hogy rendjét elhagyja és a szegények között végezzen gon­dozó munkát. Hamarosan megszervezte a szeretet misszioná­riusainak csoportját, amelyet 1950-ben a Vatikán hivatalo­san új szerzetesrendként ismert el. A rendnek ma 1130 fagja és több mint 40.000 munkatársa van. Teréz anya 53 év óta megszakítás nélkül fáradhatat­lanul végzi szegénygondozó tevékenységét, amellyel az egész világ tiszteletét kivívta magának, sok kitüntetésben is része­sült. A clevelandi John Carroll egyetem 1978 április 24-én Még sokan emlékeznek rá, hogy ezt az akadémiai fokozatot T eréz anya a szegények, a nem kívánt, nem szeretett és el­felejtett emberi lények nevében fogadta el. A Nobel-békedíjat 56 jelölt közül ítélték neki oda. A jelöltek között foglalt helyet Carter Jimmy, az Egyesült Államok elnöke is. I avaly a békedíjat Sadat Anwar egyip­tomi elnök és Begin Menachen izraeli miniszterelnök kapta megosztottan. Teréz anya a Nobel-díj teljes összegét veheti át. Ennek értéke 193.000 $. a A TÖBBI NOBEL-DIJ NYERTESEI A vegyészeti Nobel-díjat Brown C. Herbert angol szár­mazású honosított amerikai áll ampolgár, a Purdue egyetem tanára es Wittig Georg nyugat-németországi állampolgár, a Keidelbergi egyetem 82 éves volt tanára nyerte el. A természettan (fizika) diján hm man osztoztak: Gla­show L. Sheldon, a Harvard egyetem tudósa, Weinberg Steven, aki ugyanott a fizika Higgins-professzora és a pa­kisztáni Salam Abud, aki Triesztben az elméleti fizika nem­zetközi központjának igazgatója. Glashow és Weinberg a 39. és 40. amerikai, aki a fizikai Nobel-díjat elnyerte. Az orvosi Nobel-díjat az amerikai Cormack McLeod AHannek (Winchester, Mass.) és a brit Hounsfield New­­bold Godfreynek (Middlesex, England) juttatták. A közgazdászati Nobel-díjat, amelyet a svédországi bank fennállásának 300. évfordulóján, 1968-ban a többi Nobel-díj kiegészítéséül alapított, a Svéd Királyi Akadé­mia Schultz W. I heodorenak, a chicagói egyetem tanárá­nak és a west-indiai Sir Arthur Lewisnak, a Princeton egyetem tanárának ítélte oda. Schultz a hatodik amerikai, Lewis az első west-indiai, aki ebben a jutalomban részesül. Az irodalmi díj nyertese a görög Elytis Odysseus lett, akinek igazi neve Alepoudhelis Odysseus. A krétai He­­raklionban született s ma 68 éves. Legismertebb műve a T o Axion Esti (Ami értékes) című költeménysorozata, a­­melyen II évig dolgozott. Ez a műve 1959-ben jelent meg nemcsak görögül, hanem néhány fordításban is és 1960-ban országos díjat nyert. 1964-ben fheodorakis Mikis a soro­zatot meg is zenésítette. CASTRO AZ EGYESÜLT NEMZETEK ELŐTT Kuba bőbeszédű elnöke, Castro Fidél 19 év után újból megjelent az Egyesült Nemzetek közgyűlésén, ahol két egész óránál is hat perccel hosszabb beszédet mondott. 1960-ban, amikor legutóbb itt járt, beszéde 4 és fél óráig tartott. Fel­szólalása idejére biztonsági okból senkit sem engedtek az épületbe, a közgyűlési termet azonban a hozzá vezető folyo­sókkal együtt zsúfolásig megtöltötték az Egyesült Nemze­tek Szervezetének alkalmazottai, akik csak az első 90 perc után kezdtek lassan eltávozni. A kubai diktátor beszédét kizárólag a szovjet és a har­madik világ országainak kiküldöttjei tucatnyinál többször szakították meg tapssal. Castro sok beszédjének persze sok volt az alja. Leglényegesebb része az a különös követelés Vasárnapra virradólag igazítsuk VISSZA egy órával az, óránkat. EGYES SZÁM ÁRA: 35 Cent. - KANADÁBAN: 40 Ct volt, hogy a gazdag imperialista országok létesítsenek az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretén belül olyan ala­pot, amely a következő 10 esztendőn át 300 billió $ jutta­tásban részesíti a ' szegény’ országokat, hogy azok fejlődé­sét előmozdítsa. Mert ha a fejlődéshez szükséges költségek­re nem lesz fedezet, béke sem lesz. A szegénység egyetemes megszüntetése nélkül a jövő apokaliptikus lesz . Castro javaslata szerint a nemzetközi alapnak Maldi­ves Köztársaságtól Kínáig minden ország egyenlő szavazati joggal tagja lenne. Ez a javaslat nyugati szakemberek véle­ménye szerint gyakorlati megvalósítás szempontjából a leg­teljesebb képtelenség. Elég ennek igazolásául megemlíteni, hogy a 1 15 négyzetmérföldnyi Maldivesnek mindössze 1.321 lakosa van, Kína területe viszont 3,691.514 négyzetmérföld, lakosainak száma 989,243.120. Ekkora aránytalanság egyenlő szavazati jog esetén a legnagyobb fokú igazságta­lansághoz vezetne. HUA EURÓPÁBAN Kína miniszterelnöke, Hua Kuo-feng háromhetes nyu­gat-európai körútra indult. Magán kívül még 14 tagból álló küldöttség élén Francia-, Nyugat-Német- és Olaszországot, valamint Britanniát keresi fel. Angliában néhány tucatnyi brit gyártmányú Harrier jumpjet -et óhajt vásárolni, Fran­cia- és Németországban tankok, tankelhárító röppentyűk és légvédelmi berendezések iránt érdeklődik. Az Egyesült Államok kormánya korábban ellenezte, hogy a NATO-hoz tartozó országok fegyverkezési ügyleteket kössenek Kínával. Ez az ellenzés Amerika részéről ma már megszűnt, a szó­ban forgó országoknak azonban számolniuk kell Moszkva rosszallásával s a Szovjetunióval szemben tanúsított türelmi (détente) politikájuk veszélyeztetésével. A másik nehézség mindkét részről az a tény, hogy Kína nem rendelkezik azzal a nemes valutával, amely a rendkívül költséges fegyver­­szállítási szerződések megkötéséhez elengedhetetlenül szük­séges. Hua küldöttségében Yu Chiu-li miniszterelnökhelyettes is helyet foglal. Ebből sokan arra következtetnek, hogy a kínai küldöttség több szerződést is szándékozik a megláto­gatott országokkal kötni. Más jelek arra mutatnak, hogy, a kínai küldöttség európai útja nem kizárólag közgazdasági, jellegű. Valószínűnek tartják, hogy Hua találkozik II Er­zsébet királynővel s más országok vezetőivel is. Párizsban felkeresi azt a házat, amelyben az 1920-as évek folyamán Chou En-Iai lakott. A házon emhiktáblát helyeztek el, ame­lyet Hua leplezett le. Ez volt az első eset, amikor Nyugaton a kommunizmusnak emléket emeltek. A kínai küldöttség október 13-én érkezett Párizsba, 21-én pedig Bonnba. Londonba október 28-án, Rómába november 3-án érkezik. HUA FOGADTATÁSA PÁRIZSBAN Hua Kuo-feng kínai miniszterelnököt és kíséretét Pá­rizsban fejedelmi pompával fogadták. A szokásos vörös fu­tószőnyeg helyett felbecsülhetetlen értékű keleti szőnyeget terítettek a repülőgép kiszállási ajtaja elé, az Orly-repülő­­teret pedig 95 zászlórúdon lengő lobogóval díszítették fel. A kínai vendégek biztonsága felett 5000 rendőrségi éles­­lövész őrködött. Hua kínai miniszterelnök Giscard d Estaing Valery elnökkel együtt helikopteren szállt a repülőtérről az elnöki palotába, ahol a tervezett három külpolitikai meg­beszélés közül az elsőt rögtön megkezdték. KORMÁNYVÁLSÁG TÖRÖKORSZÁGBAN A 1 örökországban végrehajtott különleges parlamenti választásokon Ecevit Bulent. kormányzó pártja kisebbségben maradt. Ecevit egész kormányával együtt a parlamenti szo­kásoknak megfelelően benyújtotta lemondását. UPTtudósí­­tás szerint Isztambulban azt remélik, hogy Ecevitnek, aki 21 hónap óta vezette az ország ügyeit, ha megbízást kap az elnöktől, megint sikerül olyan koalíciót létrehoznia, a­­mely lehetővé teszi számára az ország parlamentáris veze­tését. Hír szerint az új koalíció is középbal jellegű lenne. ÁLLAMCSÍNY EL SALVADORBAN Október 16-án El Salvadorban váratlan államcsíny történt. A 41 éves Majano Adolfo ezredes a 45 éves Gutie­rrez Jaime ezredessel együtt új katonai kormányzatot ( jun­­tá -t) alakított, amely a hatalmat átvette Romero Carlos Humberto tábornok reakcionárius rezsim -jétől. Az új ve­zetés mind a jobb-, mind a baloldali szélsőséges törekvése­ket vaskézzel igyekszik megrendszabályozni. A külügyminisztérium a változást kedvezően ítéli meg, mert Majano a texasi Lackland légvédelmi támaszpontján és a georgiai Ft. Benning gyalogsági akadémiáján, Gu­tierrez pedig a mexikói egyetemen kapta kiképzését s mind­kettő mérsékelt központosító álláspontot foglal el. Diplo­máciai körökben azt remélik, hogy az új junta biztosítani TERESA tudja a valódi demokratikus kormányzathoz vezető utat. El Salvador magatartása döntő jelentőségű, mert a szomszédos Nicaraguában a szandinista forradalom ered­ményeként hatalomra került kormány mindössze három hónapos, az ország másik szomszédságában levő Guate­malában és Hondurasban pedig egyre növekszik a balol­dali nyomás. Az Egyesült Államok kormánya a dominó­­hatás esetleges következményeivel is számolt, diplomáciai körökben azonban most úgy látják, hogy a dominó jobbra dűlt. KATONAI DIKTATÚRA PAKISZTÁNBAN Október 16-án Zia ul-Haq Mohammad. Pakisztán katona-elnöke, aki mint az ország vezérkari főnöke Bhutto Ali Zulfkar miniszterelnököt annak idején elmoz vatalából, aztán bíróság elé állíttatta, majd fel is oa, 23 perces beszédben közölte az ország lakosság ‘°gy az ország kiegyensúlyozottságának biztosítása ;ében bizonyos intézkedéseket foganatosított. Megszűr j a már kitűzött választások további előkészítését, felosz ia a poli­tikai pártokat és a munkásszakszervezeteket, .alamint a sajtó szabadságát is. Mindezt azért tette, hogy — mint mondta —• előkészítse a maga izlám kormány -ának útját. ENYHÜLÉS LIBANONBAN Verally Purno Carlo pápai nuncius II János Pál pápa nevében felkereste Franjieh Suleiman volt elnököt, a Ma­­rada-milícia fejét és Gemayel Bashirt, a Phalangista Párt milíciájának parancsnokát. Tranjieh nyilatkozatot adott ki, amelyben közölte, hogy annak a régi hagyománynak szel­lemében. amely a pápa kívánságának teljesítés« e kötelez. ,á vezetésével harcoló milícia szabadlábra helyezi az őrizeté-, Ten levp túszokat. El-Hawat John, a neves byblosi ügyvéd Sközíése szerint a Franjieh-csoport mind a 188 túszát, elep-.! gedté. A 20.000 lakosú Byblos a két vetélykedő maronita keresztény csoport lakóhelye közé eső senki földjén vgrp honnan a túszokat elvitték, miután 1978 júniusában a kél csoport ellentéte á' végsőkig kiéleződött. A phalangisták iFranjieh fiát, Tcnyf és 50 társát gyilkolták akkor meg. . - v Gemayel Rerte, a Phalange vezetője, Franjieh intéz­kedését megelőzően 55 Franjieh-követő kiengedését rendel­te el, parancsát azonban a laptudósítás időpontjában még nem hajtották végre. Gemayel azzal mentette magát, hogy a Phalange egyes csoportjai nagy önállósággal rendelkez­nek, de azt remélte, hogy ami késik, nem múlik. A TAIWANNAL KÖTÖTT SZERZŐDÉS HATÁLYA « I Á „«• -í -ml -u 4 ont : ^ Amikor Car,tér elnök a múlt év végén; az EgVéSuIt*Ál­lamok és I a ívva p közt 1954-rben megkötött kolóéönös Védel­mi szerződését hatályon kívül helyezte, Goldwáter Bátry arizonai republikánus szenátor, volt elnökjelölt és: 25 kon­zervatív törvényhozótársa pert indított* annak bírósági meg­állapításáért, vajon az elnöknek joga volt-é a Kóngresszus jóváhagyása nélkül ezt megtenni. A kérdés á kfúai-ameri­­kai kapcsolatok kiépítésének lázában azóta feledésbe merült, október 17-én azonban Gasdh Olivér kerületi szövetségi bí­ró Carter említett intézkedését semmisnek nyilvánította. A Taiwannal kötött nemzetközi szerződés felmondásához ugyanis elengedhetetlen az alkotmány értelmében a szená­tus kétharmadának vagy a Kongresszus mindkét házának többségi jóváhagyása. Az elnök a kerületi bíró megállapí­tása szerint nemzetközi szerződés megszüntetésére csak ja­vaslatot tehet, a végleges döntést azonban az elnök egyedül nem hozhatja meg. Civiletti Benjamin igazságügyminiszter (attorney ge­neral) szerint az igazságügyminisztérium (Justice Depart­ment) a kerületi bíró ítéletét District of Columbia körzeti fellebbviteli bíróságánál megfellebbezi. A korriüány részéről a Taiwannal kötött nemzetközi szerződés hatályon kívül helyezésének kongresszusi jóváha­gyása céljából nem történt intézkedés. Erre csak akkor kerül najd sor, ha a felsőbb bíróságok álláspontja ismeretessé Tálik. Egyes kormánykörök ittól fél ek, hogy ha a aiwan­­iái 1954-ben <ötött nemzetközi szerződés hatályossága ki­derül, Peking bezárja washingtoni követségét. A KAMBODZSAI ÉHEZŐK Naí Phnom Penh kormányzati hozzájárulása nélkül a kambodzsai éhezők megmentése érdekében igen nagyará­nyt nemzetközi segélyezés indult meg, amelynek az a célja, hogy a mintegy milliónyi kambodzsai éhező közül ameny­­nyii csak lehet, életben tartsanak. A feladat megoldását rendkívüli módon hátráltatja az a vietnami támadás, amely Pol Pót elűzött kambodzsai miniszterelnök gerilla-harcot folyató hívei ellen indult. A legújabb jelentések szerint a A SZABADSÁGHARC EMLÉKE UTAT MUTAT Huszonhárom évvel ezelőtt, közvetlenül a világraszóló nándorfehérvári győzelem 500. évfordulójának megünneplé­se után, Budapesten váratlanul szabadságharc tört ki. Ma ennek a történeti eseménynek üljük immár 23. évfordulóját. Mint minden más évforduló, ez is három feladat r— emléke­zés, értékelés és következtetés elé' állít bennünket. EMLÉKEZÉS Emlékezésünkkel csupán két jelenségre kell hivatkoz­nunk. Az egyik az otthon magyarságának bámulatos lelke­sedése és határtalan elszántsága, amely a tankokkal s állíg felfegyverzetten felvonuló 10.000 főnyi szovjet katonával vette fel a hősi küzdelmet. Ez a küzdelem csodálatos győ­zelmet vívott ki. Október 27-én már az ország egesz dél­nyugati része a felkelők kezébe került. Október 30-án Moszkva hajlandónak mutatkozott arra, hogy csapatait ki­vonja. A rab Minclszenly bíboros is szabad lett. A másik jelenség, amelyet okvetlenül fel kell idéznünk, a magyar öntudatnak az a csodálatos megnyilatkozása, u­­mely évtizedek óta Magyarországon kívül élő honfitársaink­ból. sőt magyarul már egyetlen szót sem. beszélő harmad- és negyednemzedékes magyar származású idegen állam­polgárok szívéből és leikéből hirtelen kiáradt. A clevelandi Kossuth-szobor elé hirdetett nagygyűlésre százezrek vonul­tak fel. Az utcák magyar szótól visszhangoztak és magyar nemzeti színekben pompáztak. Mindenki lelkesedett, gyűj­tött vagy önként szabadságharcosnak jelentkezett. Mindkét jelenség osztatlan egységgel és előzetesen megszervezett központi irányítás nélkül történt. Ezért szo­rítkozhatunk a 23. évfordulón csak rájuk. Mert az egyikkel a magyarság lelki és szellemi egységben dacolni tudott és dacolni mert a szovjet nagyhatalom túlerejével, a másikkal pedig nyíltan megvallotta keresztény hitét és idegenben is élő magyar történelmi küldetéstudatát. ÉRTÉKELÉS Hírünk a világban u. > < v óU< sokszor elismerte már az emberiség szolgálatában kifejtett hősi erőfeszítéseink ér­tékét, de tafert még Soha olyan egységesen, olyan osztatla­nul, mint az 1956-os magyar szabadságharccal kapcsolat­ban. Az' egéSz világ á magyar nevet idézte, az elszánt hő ^ességet, sZábadságszereíetet csodálta, dicsérte. _Az emberi jogok egyetemes kihirdetésének 8. évfordulóján a mii kis­­szülőhazánkra, Magyarországra és a mi szabadságért küz­dő maroknyi népünkre gondoltak és hivatkoztak. Az em­beri jogok védelmének arany érmét az Egyesült Államok elnökével együtt — a magyar nép kapta meg. Szegény magyarságunk szörnyű árat fizetett ezért a megbecsülésért. Szabadságharcának 25.000 hősi' halottja lett. A sebesültek számát sohasem tudták megállapítani. 10.000 magyart szovjet kényszermunkatáborokba hurcoltak, 175.000 magyar pedig megint külföldre kényszerült. De az emberi jogok Magyarországon történt barbár megsérté­sére történő utalással a lobogókat világszerte félárbócra eresztették és a templomok harangjait — akárcsak 300 év­vel azelőtt — világszerte könyörgő, imára húzták meg. MacLeisch Archibald azt írta, hogy a magyar szabad­ságharcosok (az egyetemi hallgatók, munkások, asszonyok és gyermekek) sokkal többet értek el a kommunizmus jövő­jével szemben pár napon belül, mint a hadseregek és diplo­maták hosszú éveken keresztül. Mert a képmutató kommu­nizmus megtévesztő álarcát tépték le, hogy az egész embe­riség láthassa a kommunizmus igazi arcát. Amíg az embe­rek — szerinte —- emlékeznek a magyar szabadság gyilkos eltiprására, addig a szovjet és a kommunizmus nem jelent­­kezhetik a világ előtt az emberiség jótevőjének szerepében. Luce R. Henry szerint a magyar szabadságharc tör­ténetét újra meg újra el kell mondani, meg kell hallgatni, emlékét fel kell idézni és át kell adni emberről emberre, nemzedékről nemzedékre, hogy az a felbecsülhetetlen kincs, amelyért a magyarság küzdött, az emberi szabadság állan­dóan szívünk-Ielkünk mélyén és érdeklődésünk középpont­jában maradjon. KÖVETKEZTETÉS A következtetés, megemlékezésünk harmadik feladata, ezután már igen könnyű és nagyon egyszerű. Nekünk, ma­gyaroknak újra meg kell valósítanunk és minden áron ál­landóvá kell tennünk azt a lelki-szellemi egységet, amelyet az 1956-os szabadságharc otth on és itt kinn egyaránt meg­teremtett. Szüntelenül figyelmeztetnünk kell a hiszékeny szjabad világot, hogy óvakodjék az istentelen képmutatós megtévesztő sakkhúzásaitól és hogy kizárólag a lélek ereje és a hit hatalma győzhetetlen, mert a hálád felett is dia­dalmaskodik. Az 1956-os magyar szabadságharc küzdelme, élet- és véráldozata nem volt hiábavaló. Örök példája mind a ma­gyarság, mind az embejáség javára utat mutat. Somogyi Ferenc dr. támadás elől naponta ezrek menekülnek Thaiföld határához közel s onnan ál 1 haiföldre. Az éhező menekültek számát mintegy 50.000 főre becsülik. ,

Next

/
Thumbnails
Contents