Magyar Újság, 1979 (69. évfolyam, 1-49. szám)
1979-07-05 / 27. szám
1079. JÚLIUS 5. MAGYAR ÜJSÄG 5. ÖLDAÜ MEGJELENT: TORMAY CECIL: ŐSI KÜLDÖTT második kötete: A TÚLSÓ PARTON. A könyv már a könyvkötőnél van. Hamarosan postázni tudjuk a megrendelőknek. Akik eddig előjegyezték, kérjük küldjék be a kedvezményes árat: $12.00 helyett 10.00. Ez a kedvezrtiény JUNIUS 30-ig érvényes. Kárpát Publishing Co. N v ................ n Ä Utca, házszóm:.......................................................................... P.O. Box 5348 Város:......................................................................................... CLEVELAND, Ohio 44101 Állam .........................................ZjpCode....................... KÖNYVRENDELÉS , TORMAY CECIL EMLÉKBIZOTTSÁGNAK c/o Kárpát Publishing Co. P.O. Box 5348 CLEVELAND. Ohio 44101 □ Megrendelem a Torrn ay Cecil A CSALLÓKÖZI HATTYÚ című könyvét..........pl.-ban és mellékelem annak árát (darabonként $10.00) -f- 66 ct. postaköltséget. □ Megrendelem Tormay Cecil A TÚLSÓ PARTON című könyvét, a kedvezményes árát mellékelem ($10.00-t). □ Előjegyzem Tormay Cecil A FEHÉR BARÁT című könyvét és a jelzendő időben elküldöm a könyv árát. □ Kérek .... példányt a Tormay Cecil BUJDOSÓ KÖNYV című könyvéből. Két kötet ára 25 dollár és 84 cent. postaköltség helyett április 15-ig összesen $20.00. HAZAFIAS ÁLDOZAT ■ úinnvm Jót • •' • : ■> '■ • * írta: Kemény Júlia AZ Bpö MAGYARORSZÁGI 4: kommunizmus SZEMTANÚ ÁLTAL VALÓ HITELES LEÍRÁSA d**t X 1 hd i) á v, A tormay Cpdl.Emlékbizottság kiadásában megjelent két, kptetbfn egészvászon kötésben t 1; Törmay Cecil: BUJDOSÓ KÖNYV A két kötpj; ára $25.00. (US. dollár.) ^ Postadíj 84,cent, . < v Megrendelhető á Kárpát Publ. címén. !;:ÍKÖbx!t );>V- *' i Kárpát Ptibl. Co. , ,P,0. Box (5348 ; U: Cleveland, Ohio 44101. USA. Megrendelem Tormay Cecil: Bujdosó Könyv című rhűvét két köretben egészvászon kötésben. ~f Az árát rffellékéféíri $25.00 i.i í*V|ff]3Í<o E. I ^ es postajk.Qit^^e $(X8.4-t. *®Ü 0 ■ mmÍÍiw ;-íjiblev* .'. 'é m w i'i j....... ...... .......... T::nWf ' Utca, házszám: ......................................................... .jh •! lá.vnűr; ddo ;,. •'/ Város: .......................................................................... Vjbi; : lé.íaeű > :a: ét Állam: . . fid . . . Zip Code:................. fff:'«: * ■ '■ ygo»/ it’d fi s<; ■ • SAJTÓ ÉS CSERKÉSZET Az elmúlt két esztendőben változatlanul SAJTÓTÁJÉKOZTATÓK formájában bocsájtottunk híranyagot a magyar nyelvű sajtó részére. A négy világrészben megjelenő 147 magyar újság így állandó összeköttetésben áll a magyar cserkészet központjával. Köszönetét mondunk itt a MAGYAR LAPOKNAK, FOLYÓIRATOKNAK ÉRTÉKES SZOLGÁLATUKÉRT Ugyancsak azok nak a hírlapíróknak, tudósítóknak is, akik rendezvényeinket, táborainkat, meglátogatták és szemtanúkként számoltak be munkánkról írásaikkal, fényképes riportijaihkal. A sajtó és ezen keresztül a közvélemény tájékoztatásában a kerületi parancsnokságok sajtó előadói és a csapatok tudósítói jelentős mértékben működtek közre. Központi sajtógyűjteményünknek külön érdekességei az így megjelent olyan közlemények, amelyek idegen nyelven foglalkoznak munkánkkal. Ez a sorozat az elmúlt két évben nagyon sok újabb és értékes közleménnyel bővült. Sajtótájékoztatóink az elmúlt évben ismertették az eb múlt közgyűlést, a new yorki csapat 25. évfordulóját, a központi akadályversenyt, Muhoray Elemér MAGYAR JÁTÉKSZÍN c. könyvét, ami másodízben a Magyar Cserkészszövetség kiadásában jelent meg, a clevelandi cserkészbált, majd új formában az összes kerület életéből hírösszefoglalót' adott: Részletesért" foglalkozott a New Yórk Limes cikkével, amely a RUTGERS egyetemen — magyar cserkészek által réridézétt é/ magyar népművészeti kiállítást méltatta, ágmertéíte á vezetőképző táborok, működését és jelentőségét, t az, ésZak-amerikpi j központi cserkésztiszti konferenciát, amit 1978-bap elgő, ízben, nem a karácsony-újév közötti hétvégén, hanem az amerikai hálaadás ünnepével egy időben, november végén tartottunk. Foglalkozott a Sík Sándor központi cserkészparkban minden évben megrendezett nyári iskolatáborokkal is. , v Á sajtótájékoztatökkaI kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy újságjainkat ma már elárasztják híranyaggal, ezért á jövőben csak a legfontosabb kérdésekkel foglalkozunk központilag, ugyanakkor igyekezünk több egyéni és így Színesebb tudósításban beszámolni munkánkról, amit valószínűleg mind a magyar sajtó, mind az olvasóközönség kzíyesen fogad. KÖNYVKIADÓ PROGRAMUNK keretében kiadtuk Muhoray Elemér MAGYAR JÁTÉKSZÍN c. könyvét (második kiadás), a PALI, FEL A FEJJEL c. cserkésztörnek, de mindenképpen meg kell tanulnia az amerikai népnek szerényebbnek lenni és az életet leegyszerűs'teni. Amikor egyik szobából a másikba megyünk, nem kell, hogy magunk mögött a villanyt égve hagyjuk. Talán megtanulhatunk a villannyal, gázzal takarékoskodni. Nem árt. ha rövid utakra gyalog megyünk, vagy ha lehet használjuk az autóbuszt. A munkbelyeken is megállapodhatnak a munkatársak az autopooL -ban, és az egy körzetben lakók együtt közlekedhetnek. Aki szereti országát és annak jólétét évtizedekig élvezte, a nehezebb időkben hozzon áldozatot. Aki figyelemmel kíséri Amerika múltját, nem kételkedhet abban, hogy eljön pz idő, amikor ez a hatalmas ország önellátó lesz termelő erőben. Hiszen a náperő felhasználásának kifejlesztése csupán idő kérdése. A kísérletek csendben folynak és egy napon megjelenik majd a feltaláló kész tervével. Ennek a fiatal országnak^ megvannak az erőforrásai, csak idő kell azok felhasználására. Jelenleg a szűk esztendők idejét éljük a hosszú bő esztendők után. Tanuljunk a japánoktól. A US News június 25-i számában közli, hogy a japán Ishikawajima-Harima Heawy Industries vállalat 1978 novemberében válságba került és közölte a szakszervezeti vezetőkkel, hogy személyzeti kiadásait kénytelen 20 százalékkal leszállítani, hogyha a vállalat fenn akar maradni. Az alkalmazottakat felkérte, hogy aki teheti vonuljon önkéntes nyugdíjazásba, némi külön juttatás ellenében. Hogy ez mit jelent olyan országban, mint Japán, azt nehéz elképzelni, mert ott á nyugdíj kicsi. Mégis a munkások 14 százaléka elfogadta a korai nyugdíjazást. Fő oka ennek az, hogy a munkások az ország érdekét saját egyéni érdekük fölé helyezték. Ez a példa rámutathat a japán hazaszeretetre és hűségre. A japán munkás megbízhatósága és hűsége tiszteletreméltó. Sok millió japán munkás hagyja el otthonát hajnali 4 órakor és mérföldeket gyalogol munkahelyére és ha véletlenül közlekedési sztrájk van, akkor a munkások munkahelyükön alszanak is. Az soha nem fordul elő, hogy egy munkaképes ember elmulasztaná pontos megjelenését a munkahelyén. Nem tudjuk, hogy milyen áldozathozatal vár az amerikai közönségre a jövőben. Ennek az országnak a népe átélte a depressziós időket, de akkor nem volt elkényeztetve, akkor még nem ismerte a hét bő esztendő bőségszaruját. Reménykedve nézünk a tókioi tárgyalások elé és bízunk benne, hogy az iparilag haladott országok képviselői megtalálják a helyes megoldást. ténetet (második kiadás), ami az 1979-es akadályversenyek kötelező olvasmánya, így valóban elterjedt cserkészeink között. Kiadtuk továbbá A MAGYAR KARÁCSONYOK (harmadik kiadás) c. könyvet, ami karácsonyi népszokások, bethlehemes játékok gyűjteménye, így nemcsak a magyar cserkészcsapatok, hanem a magyar iskolák részére is hasznos tanácsadó. 1979-ben megjelent TELEKI PÁL emlékfüzetünk, amit szövetségünk volt főcserkészünk születésének 100. évfordulójára adott ki. Előkészületben van egy kiadvány, ami külföldi működésünk 35. évfordulójára jelenik meg 1979 végén, valamint egy másik kiadványt, ami a magyar cserkészet történetét ismerteti. Központi lapjaink az elmúlt két évben is változatlanul megjelentek. A VEZETŐK LAPJA igen értékes szerepet tölt be vezetőink továbbképzése terén. Ez évben megjelent tárgymutatója, ami tárgykörök szerint ismerteti az eddig megjelent lappéldányokat. Nagy segítség ez azoknak, akik a lapot rendszeresen gyűjtik és forgatják. A nyugaton immár 30 éve megjelenő MAGYAR CSERKÉSZ szerkesztősége ebben az évben Észak-Amerikából Ausztráliába költözött, ahol az ottani cserkésznyomda állítja elő változatlanul mind a négy világrész számára. Nem központi kiadású cserkész lapjaink helyi vagy körzeti igényeket kielégítő kiadvánnyal változatlanul jó munkát végeznek, amely egyúttal az ifjú munkatársak magyar íráskészségét is fejleszti. Ezek közül meg kell említenünk a kaliforniai csapatok 1ÁROGA 1 Ó lapját, ami időszakonként 500 példányban jelenik meg. Ausztráliában több csapatújság jelenik meg rendszeresen, aránylag magas példányszámban. Európában a legtöbb csapatújság Stockholmban kerül «kiadásra, míg Észak-Amerikában majdnem minden nagy tfcserkészközpontnak van egy vagy több rendszeresen megjelenő újságja. A CSAPATKÖNYVTÁRAK igen jelentős szerepet látszanak abban, hogy cserkészeink magyar nyelvtudósukat rendszeres olvasással bővítsék, műveljék. Ebből a szempontból természetesen a németország BURG KAST L magyar gimnázium cserkészei vannak a legjobb helyzetben, mert használhatják az iskola könyvtárát. Utánuk azonnal az Ausztráliában élő magyar cserkészek követgöZnek, ahol a ’sydneyi csapatoknak 470 kötetes könyvtáruk van, a mefbourneieknek 300. Észak-Amerikában a clevelandi 34. Zrínyi Ilona leánycserkészcsapatnak 600 kötetes könyvtára van. Európában a 81. sz. Dobó István csapatnak (Stuttgart) 239 kötetes könyvtára vezet, amelyből a csapat 60 tagja 1978-ban 30 könyvet el is olvasott. I ücsök c. újságjuk viszont minden összejövetel alkalmából megjelenik 36 példányban. Délamerikában a 35. sz. Szent Erzsébet csapatnak 105 kötetes könyvtárából a csapat 46 tagja 46 könyvet olvasott; talán azért ilyen sokat, mert nincs csapatújságjuk. Ebből látható, hogy cserkészeink általában kevés magyar könyvet olvasnak. Ezen a téren még nagyon sok a tennivalónk, hiszen magyar olvasás nélkül elképzelhetetlen a magyar nyelv igazi ismerete. Vég ül, de nem utolsósorban meg kell emlékeznünk a magyar rádióadások vezetőiről, akik rendszeresen, tárgyilagosan foglalkoznak munkánkkal. Lehetőséget adnak, hogy központi vagy helyi vezetőink beszélgetés formájában beszámoljanak munkánkról és így a nagyközönség tájékoztatásában nagyon fontos szerepet játszanak. Lelváry Osódy László VIETNAMI MENEKÜLTEK HONG KONGBAN 12 rozoga hajón 1579 újabb vietnami menekült érkezett Hong Kong kikötjébe. Velük az angol gyarmatra menekültek száma közel 57.000 főre emelkedett. Ha a menekülés továbbra is ilyen ütemben folytatódik, az év végére a menekültek száma több mint 200.000 lesz. Malaysia kormánya a Hong Kong kikötőjébe érkezett menekültek partraszllásásával egyidejűleg 652 menekült hajóját zavarta vissza a nyílt tengerre. Két csónak 117 menekülttel valahogy átcsúszott az ellenőrzési vonalon és partra szállt. Ezeket a kormány kivételesen ellátta élelemmel, mielőtt visszaküldte őket a nyílt tengerre. A szigeten már 60.000 menekült várja más országba történő áthelyezését. Az Egyesült Államok szenátusa az eddigi havonta 7000 menekültön kívül további 5000 menekült ellátásához szükséges fedezetet biztosított. A KATOLIKUS ISKOLÁK IDŐSZERŰ PROBLÉMAI MAGYARORSZÁGON A háború előtti Magyarországon az iskolák mintegy 40%-a egyházi iskola volt. 1948-ban ezeket az iskolákat államosították. Jelenleg mindössze 6 fiú és 2 leánygimnáziumot vezetnek szerzetesek a katolikus egyház fennhatósága alatt. Az egyházmegyék ezekbe az iskolákba küldik a papi hivatás iránt érdeklődő fiatalokat s amennyiben szükséges, anyagilag is támogatják őket. A mai Magyarországon a felekezeti iskolák azok, ahol a keresztény világnézet szellemében nevelnek. Minden más iskola állami, ahol a materialista világnézeti nevelés kötelező. A tanulmányokban és nevelésben egyaránt magas színvonalú intézmények súlyos hátránnyal küzdenek. A régi épületben elhelyezett iskolákat az anyagi eszközéitől meglosztott egyház csak nagy erőfeszítéssel tudja fenntartani és modern oktatási eszközökkel ellátni, hogy az állami iskolákkal fenn tudják a versenyt tartani. Még nagyobb nehézséget okoz, hogy az egyházi iskolákban érettségizettek az oktatásügyi minisztérium statisztikáiból megállapíthatóan ^ az egyetemi felvételeknél hátrányos elbírálásban részesülnek. Ma Magyarországon, az egyetemi számító központok adatai szerint minden második érettségiző megkísérli a bejutást az egyetemre. Míg 1977-ben országosan a vizsgázók 56%-ának sikerült a felvételi vizsga (1976-ban 54%), addig a kától ikus iskolák növendékeinél az arány 39 volt (1976-ban 53%). Ténylegesen felvételt nyert a vizsgázók 48%-a (1976-ban 46%), a katolikus iskolákban vizsgázottak esetében ez az arány csak 18% volt (1976-ban 17%). A sikerrel vizsgázott, de helyhiány miatt felvételt nem nyertek aránya országosan 8% (1976-ban 9%), a katolikus iskolák diákjai esetében 21% (1976-ban 36%). Kül önösen az utóbbi adat utal a katolikus iskolákban végzett diákok diszkriminálására, mivel a helyhiány miatt történő elutasítás nem vizsgaeredmények.: >hanem az egyetemi intézmények döntése alapján történik. Erre a hátrányos megkülönböztetésre a püspökök a vallásszabadság betartásának ellenőrzésére hivatott Állami Egyházügyi Hivatal figyelmét felhívták; ígéretet is kaptak a jogos panaszok orvoslására, de a helyzet a jelek szerint azóta sem változott. AZ ORVOS MONDJA (LEL) Az olvasó kérdezi, vajon főképpen a cholesterol vagy a zsiradék-e az, amely lerakódik az eredbén és szívrohamot okoz? Ha valaki egyáltalában nem fogyaszt cholesterolt, tenne-e különbséget, hogy mennyi Zsírt fogyaszt? Az orvos mondja, hogy tulajdonképpen főleg a choíesterol áll össze az erekben. Áz anyag, amely behatol az érbe zsír és cholesterol, de a zsiradék nagyrészben feldolgozódik, ellenben a cholesterol IeüIIepszik. A bélben történő lerakódás cholesterol. Ezért fontos a zsírtalan diéta, mert elősegíti a vér cholesterol csökkenését. Mert mégha nem is eszik valaki cholesterolt, de az epe, amely a belekbe hatol, könnyebben dolgozza fel a táplálékot, ha nem tartalmaz sok zsírt. Ezért a legjobb kizárni a zsírt is, a cholesterolt is. TORMAY CECIL EMLÉKBIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A Tormay Cecil Emlékbizottság örömmel jelenti, hogy a két kötetes Bujdosó Könyv után sajtó alá rendezte az írónő másik híres történelmi regény trilógiáját, amelynek gyűjtő címe: AZ ŐSI KÜLDÖTT. A trilógia egyes köteteinek önálló címe van, mindegyik befejezett regény. A könyv a tatárjárás idejébe vezet vissza és ennek a szörnyű pusztításnak a képe elevenedik fel. Nagyon sok hasonlóság van a jelenkori elesettségünkhöz. A kibontakozás reménységet nyújt nekünk is, hogy a mostani sok megpróbáltatás után jön még szebb jövendő. Első kötetnek a címe: A CSALLÓKÖZI HATTYÚ. A bolti-ára 10 dollár. A második kötet címe: A TÚLSÓ PARTON, az előre tervezett július helyett júniusban jelenik meg 288 oldalon vászonkötésben. Elővételi ára postaköltséggel 10 dollár. Később $12.00. A harmadik kötet címe: A FEHÉR BARÁT, amelyet előreláthatólag az ősz folyamán készítünk el. A harmadik kötetnek az árát még nem tudjuk meghatározni az egyre emelkedő papír árak miatt. Franciaország elnöke, Valery Giscard d Estaing nem bészjpl a világ erőforrásainak kríziséről és inkább a megoldáson fevéhehyk^djk és azt szeretné, ha az Egyesült Álla- j rnok ugyanezt tennék. Leszállítja az olaj behozatalát olyan Um •••ÍV! «. U,’ .11, i , mennyiségre, amit a nemzet anyagi helyzete megenged es kandalló melletti beszédében megmagyarázza, miért kerül. a gáz gáHón j á *$ L. 5Ó-b é és miért kell, hogy a nép életmódját a jövőben megváltoztassa. Tűnés Réstón szindikátusi tudósító közli, hogy az elnök* az Efysee Ridaceban f oly tatot! magánbeszélgetésében mondta, hogy ‘ “É pYób'léma értelem kérdésé! Ez nem pillanatnyi gazdasági és politikai probléma, hanem hosszútávú filozófiai kérdés. Minden áz ésszerű alkalmazkodástól, a politikáj akarattól és á nép megértő segítségétől függ. Mielőtt az elnök a strassburgi európai közöspiac gyű-1 h’-sre ment, a televízió előtt beszélt a francia néphez, és azt mofrdtá : “Sóira? nem terünk vissza az egyforma erőkhöz és egyik ország sem nyerhet egyedül... de mind veszíthet/. . Arról beszélt, hogy kevesebb importált olajat kell használni és találni kell más erőforrásokat és szükségszerűen össze kell tártani Európának a globális erőpolitikai kérdésben. Rém éli, hogy äfc' Egy esült Állámók és Japán is Nájft&s fev##1.»T4yfe te eljöyőben fojtandó -Ló m er ehet aní m fei e Ipw elf résztvevői áz ipdri országúk lesznek. N^m,tanácsot ad Carter elnöknek és a kongresszusnál','ndé rétáéíÉ hogy égyéférteriek vele az importok és a szfÁJetikus fűt()ányagok kérdésében. , 9;**Á fránpfá 'elnök joggá! várhatja el, a néptől, hogy támdgáisá1' tákárékössági' térvét és remélhető, hogy a tokiói láfgyál^son á! ŐájlV héfhzjelek vezetői sikerrel tárgyalnak. ‘ . ' Amerika népe áz élmúft 30 év alatt olyan jólétben élt, ho'|>(deIlésóh(^IpühüIt‘és természetesnek vesz minden olyan íényözést, amelyről évtizedek előtt nem is álmodott. Már ott,Töltöttünk, hó'gy' rnindénki természetesnek vélte, hogy mindén felnőtt tagjának autója van; hogy a házbáfl va'gy főbb színest elevízió készülék van és hogy naponta keJI húst fogyasztani. A motprcsónak, sőt a magónreptíl8^é|> seíA volt .ipar luxus. Az emberek elfelejtették, bö$y volt idő1, árnikör a vasárnapi csirke ebédet nem mindenki engedhettéj|jneg magának és a gyermekeknek mérfördekejt kellett gyáíogólniöh az iskolába, a felnőtteknek pedimünkahyiyukre. Azt is elfelejtették, hogy akkor egészségésebbek és édzettebbek voltak. ,A háziasszonyok is nehezebben dolgoztak, mert nem váltak villany észkpzpE^s a mosás, vasalás, főzés, sütés sem Volt olyan köríhyű. Senki sérti kívánja, hogy azok a regi idők visszatérje-
