Magyar Újság, 1979 (69. évfolyam, 1-49. szám)
1979-04-19 / 16. szám
VOLUME 69. ÉVFOLYAM NO. 16. SZÁM. 1979. ÁPRILIS 19. EGYES SZÁM ÁRA: 35 Cent. KANADÁBAN: 40 Cl MAGÁNÜGY? Helms A. Jesse, North Carolina állam republikánus szenátora javaslatot nyújtott bé, amelynek értelmében a nyilvános iskolák tanulói a legfelsőbb bíróság hatályban lévő döntésével ellentétben önkéntes imát mondhatnak. A javaslatot a szenátus 47 szavazattal 37 ellenében elfogadta, noha I Kennedy Edward szenátor a javaslat ellen nyilatkozott. Ribicoff A. Abraham .connecticuti demokrata szenátor is mindent elkövetett, hogy Helms javaslatát megbuktassa. A javaslat az új nevelésügyi minisztérium ( Department of Education ) megszervezésével kapcsolatos törvényjavaslat módosításaként került a szenátus elé. Carter elnök véleménye szerint a kormánynak ebből a vitából ki kell maradnia. A maga részéről nem kíván állást foglal ni, mert ő nem jogász s így nem tudja megítélni, hogy az önkéntes ima bevezetése alkotmányellenes-e vagy sem. Mint baptista, egyetért a legfelsőbb bíróság döntésével, mert úgy gondolja, hogy az ima magánügy aZ egyén és isten között. A New York limes tudósítója az elnök előbbi szavainak idézése után hangsúlyozta, hogy. hogy Carter egy időben vasárnapi iskola tanítója volt. Ehhez fűzi azt a megjegyzését, hogy a Kongresszusban ismételten megkísérelték 1963 óta, amikor a legfelsőbb bíróság döntésé az imát az iskolákból kiszorította, az ima legalább önkéntes alapon történő visszaállítását, ami mindezideig sikertelen maradt.; GLENN ÉS AZ OROSZ MOSOLY Glenn John óh'ioi demokrata szenátor a közelmúltban ! valami megjegyzést tett az oroszokkal folyamatban levő ] SAL I -tárgyalásokra, amit Carter elnök a tudósítások sze- j rint nehezményezett és kifogásolt is. Glenn kijelentette, j hogy esze ágában sem volt az elnök megbántása s nem is érti, miért fogta fel szavait az elnök úgy, miptha azok ellene irányulnának. Ez a hír akaVátlanul is eszünkbe juttatta a New York 1 imes múltévi november 19-én közölt pár soros tudósítását, amely arról számolt be, Glenn, amikor Moszkvában járt, megkérdezte az oroszokat, valójában mikor is lesznek hajlandók Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország szabadságát helyreállítani. Kérdését azzal indokolta, hogy azért szeretne arra választ kapni, mert abban az államban (Ohióban), amelyiket ő a szenátusban képvisel, igen sokan származnak ezekből az országokból. A tudósítás szerint az oroszok Glenn nyílt kérdésére csak mosollyal válaszoltak, mire a szenátor megnyugtatta őket,Jbvgy ez a kérdés mosollyal nem intézhető el, mert Ló moly ügyről van szó. u$yzlátszik, Carter elnök nemtetszésének is az az oka, hogy komoly ügyről van szó, amit ő nem tud mosollyal elintézni, mint ahogy az oroszok tették az őket közelről érintő másik komoly ügyben. KAMPALA KÖRÜL Uganda fővárosa, Kampala körül bezárult a tanzániai csapatok és az ugandai felkelők gyűrűje. A város peremére bejutó tánzaniai katonákat a kampalai lakosság táncoló örömmámorral fogadta. Amin tartózkodási helye ismeretlen, feltételezik azonban, hogy főhadiszállása továbbra is a Kampalától. keletre 50 mérföldnyire levő Jinja. Ellenőrizhetetlen hírek szerint Kampala védőinek sem lőszerük, sem élelmi szerük nine? már. A főváros bombázásától és ágyúzásától a támadók azért tartózkodtak, mert a főváros lakosságának időt akarnak adni az eltázovásra. Más hírek arról számolnak be, hogy Kampala védői friss csapatokkal gyarapodtak, mert Amin szőkébb hazájából, a Nílus forrásvidékéről megérkezett a Bondo-zászlóalj, amely Aminnak feltétlen híve. A londoni Daily Express értesülése szerint Amin titkos rendőrsége elfogott két nyugat-németországi és két svéd laptudósítót, amint azok a Victoria-tó vízén csónakkal be . akartak jutni Ugandába. A két német Bollinger Hans, a francia Gamma fotóügynökség munkatársa és Stiens Wolfgang, a Stern című folyóirat tudósítója. A két svéd Lemberg Arne és Bergman Kari. Az előbbi az Expressen, az utóbbi a Svenska Dagblatt munkatársa volt. A négy laptudósítót Nairobiból eredő tudósítás szerint kihallgatták, aztán rögtön főbelőtték őket. Lapzártakor érkezett a hír, hogy Kampala felszabadítása teljesen befejeződött, Amin eltűnt. A főváros népe Nyerere tanzániai elnököt éltette. ATOMELLENES SZABOTÁZS A franciaországi La Seyne-sur-Mer közelében lévő atomtelepi felszereléseket előállító üzem ellen a jelek szerint gyakorlott szakemberek szabotázs-cselekményt követtek el’ Észrevétlenül belopóztak az üzem hangárhoz hasonló összeállító telepének épületébe s ott bombát helyezték el, amely hajnali 3 órakor robbant fel. A robbanás következtében millió $-okra rugó anyagi kár történt, emberéletben azonban nem volt veszteség. A szolgálatban lévő három őr közül egyik sem sérült meg. Az Iráknak szánt két kísérleti reaktort, a Belgium által rendelt eszközt, amellyel a nukleáris fűtőanyagot lehet a reaktorba juttatni és a Nyugatni-Németország részére készült tartályokat, amelyekben a raclioktív anyagokat raktározták volna, súlyos kár érte. A szabotázs oka ismeretlen, bár az Iráknak szánt felszerelés már korábban nemzetközi ellenkezést váltott ki, főleg Izrael részéről. A párizsi Le Monde napilappal ismeretlen telefonáló azt közölte, hogy a szabotázst “francia eko-AZ INA logisták csoportja követte el azért, hogy a világot megmentse a harrisburgi katasztrófához hasonló veszélyektől. A csoport létezéséről eddig nem hallottak. Párizsban az iparügyi minisztérium épülete előtt baloldaliak százai tüntettek az atomerő-terv ellen a harrisburgi esettel kapcsolatban. Dánia fővárosában. Koppenhágában ugyancsak baloldali elleniek az Oeresund-szoroson túl 30 mérföldre levő svéd atomerőtelep működésének beszüntetését követelték. PAKISZTÁN NEM KAP TÖBB TÁMOGATÁST Az Egyesült Államok kormánya közölte Pakisztánnal, hogy minden gazdasági támogatását mindaddig megvonja tőle, amíg atomerőtelepeinek nemzetközi ellenőrzését meg nem engedi. A támogatás megtagadása annak az !977,ben hozott törvényes intézkedésnek alapján történt, amelynek értelmében minden ország gazdasági segélyezését meg kell szüntetni, ha nem veti alá magát az alomerő nemzetközi ellenőrzésére vonatkozó szabályoknak. A támogatás beszüntetése a jelenlegi költségvetési évben 40 millió $ veszteséget jelent Pakisztánnak, 1980-ban pedig további 45 mill ió $ elmaradását vonja maga után. Ehhez járul még az a 600 millió $, amelyet Pakisztán katonai kiképzési és felszerelési célokra kapna az Egyesült Államoktól. TÜNTETÉSEK BHUTTO KIVÉGZÉSE MIATT Lahóré utcáin Bhutto Ali Zulfikar volt miniszterelnök kivégzése után három nappal az egyetemi és főiskolai Kall gatók ezrei vonultak, hogy tiltakozzanak a kivégzés ellen. Velük szemben felvonultak a pakisztáni nemzeti szövetség Bhutto-ellenes csoportjai is és felgyújtották a pakisztáni nép párt belvárosi irodáját. A rendőrség ez ellen a fel vonüláA- ellen nem lépett fel, a Bhutto-pártiakat azonban Mullanban feloszlatta, amikor az egyik postahivatalt fel akarták gyújtani. . Islamabadban a két párt hívei közt összeütközésre került sor, miközben egy ember életét vesztette. Az indiai Kashimirben, ahol Bhutto népszerű volt, mert Kashmir önállóságáért küzdött, a haragos Bhutto-párti tömeg megtámadta a kivégzést helyeslő mohamedán fundamentalisták egyik lakótelepét, ahol 47 házat leégettek. Összetűzésre került sor Gunjarwala városában is, ahol egy tüntető ugyancsak életét vesztette. A FRANCIA FORRADALOM, MIN MENTSÉG Iránban a forradalmi törvényszékek egymás után hozzák halálos ítéleteiket, amelyeket azonnal végre is hajtanak. Április 10-én a 65 éves Pakravan Hassan tábornokot és 5 társát végezték ki főbelövéssel. A tábornok a sah ura Ikodása idején mint a SAVAK titkos rendőrség feje, tájékoztatásügyi miniszter és pakisztáni követ teljesített szolgálatot. Korrupcióval, a sah kormányával való-együttműködéssel és népellenes cselekmények elkövetésével vádolták. Az állami távolbalátón azt a hírt közölték, hogy a délnyugati országrészben levő Gachsarn városában a forradalmi törvényszék Amini Nasir altábornagy, egy rendőrtiszt és egy tizedes ellen folytat eljárást. Salamatian Ahmad külügyminiszterhelyettes a Iaptuj dósítókkal folytatott beszélgetése során a forradalmi törvény; székek halálos ítéleteinek sorozatát azzal mentegette, hogv a francia forradalom idején több mint 100.000 emberi vő* j geztek ki minden bírósági tárgyalás nélkül. Ezzel szemben az iráni forradalmi törvényszékek szabályszerű eljárással hozzák meg ítéleteket, amely ek közül 100-náI kevesebb volt halálos. A közelmúltban kivégzett Hoveida miniszterelnöksége idején 550 embert végeztek ki. MEGTORLÓ BOMBÁZÁS Izraeli bombázók a békeszerződés washingtoni aláírása óta először intéztek támadást a libanoni palesztinai gerillák táborai ellen. A bombázás tucatnyi halált és sebesülést, va lámint jelentős anyagi károkat okozott. A bombázás a Tel Avivben elkövetett bombamerénylet megtorlásaként a merénylet után öt órával történt. A szar badte ■ri Carmel vásártér a keresztény húsvétriak meglelem/ passover ünnepét megelőző bevásárlásait, végző emberekkel volt tele, amikor az egyik zöldséges árusítóhely közelében elhelyezett mintegy félkilós dinamit-bomba felrobbant. Egy ember meghalt, 35 megsebesült. Az utóbbiak közti I 20 mik a kórházban kellett maradnia. Á megtorló bombázásról kiadott izraeli katonai közlemény niegjegyeZte. hogy hasonló bombamerényletek következtében ebben az é\ hen már I f ember halt még és 169 sérült meg. MEGÚJULÓ VÉRENGZÉS CHADBAN Az ország déli részén lakó törzsek bandái újabb támadást intéztek a mohamedán kereskedők és azok családjai ellen. A jezsuiták missziójának közlése szerint Moyen-Chari tartományában 4000-5000, Nyugat-Logone tartományában pedig 5000-6000 embert gyilkoltak le. Ha a jezsuiták köz lésének adatai pontosak, akkor Afrikában 1972 óta ez volt a legvéresebb tömeggyilkolás. (1972-ben Burundi lulsi törzse pusztította, irtotta ki a Hutu-törzs 100.000 tagját.) A mozgalom Malloum I "elix volt elnök híveitől indult ki. Mail oum az ország déli részén lakó keresztények közül való volt, akit a nigériai Kano Városában kötött megegyezés ér telmében Ouéddei Goukouni törzsfő vá Ito'tt f el az ország északi részét benépesítő mohamedánok közül. Ez volt'az első eset, amióta a franciák 1960-ban függetlenséget biztosítót tak az egykori francra gyarmatnak, hogy az 'államfő nen ^keresztény. A hatalomátvétel után a déli keresztények éj. .animisták közt az a rémhír terjedt el1,1 hogy az új rez'sim N Djamenában mindenkit erőszakkal a mohamedán bitré akar téríteni. Az animisták (pogányok) soraiból bandák szer veződtek, amelyek megtámadták a helyi mohamedán keres kedőket, üzleteiket kifosztották! őket pedig családjaikká' együtt legyilkolták. A mohamedánellenes fosztogatással, vérengzéssel egv időben másik “mozgalom is megind ült. “Dél egyesült rfíc vónala néven gz az új mozgalom nyíltan hangoztatni kezd te az ország déli részének elszakadását. A párizsi külügy minisztérium tudomást szerzett a mozgalmakról, annak méreteiről s a legyilkolt emberek számáról nem kapott ponto.értesülést. A chacli kormány működése valójában megszűnt N’Djamenában csak a 2000 főnyi francia katonaság és a békefenntartó nigériai csapatok igyekeznek a lehetőséghez képest rendet tartani. BOLGÁR ŰRHAJÓS A moszvkai rádió közlése szerint április 10-én fellőttél a * Soyuz 33 szovjet űrhajót, amelynek parancsnoka a 4( éves Ruk avishnikov Nikolai harmadízben szállt fel az űrbe Először 1971-ben a Soyuz 10 , másodszor pedig 1974-bei a Soyuz 16 fedélzetén keringett a föld körül. Kísérő' most a 38 éves Ivanov Georgi bolgár űrhajós, aki a bolgá Lovech városában született, 1968 óta a kommunista pár! tagja s a bolgár katonaság egyik légi zászlóaljának vezető;, volt. 13 hónapig tartó kiképzés után osztották be az űrha jóra, amelynek az a feladata, hogy az űrben a “Salyut 6 űrhajóállomáson már a föld körül keringő két orosz űrhajós sal, Lyakhov Vladimir parancsnokkal és Ryumin Valery repülő-mérnökkel találkozzék. A föld és az űrhajóállomás közt létesített közvetlen tá volbalátó-kapcsolat révén az állomáson tartózkodó oroszok MONDALE NORVÉGIÁBAN HOVEIDAT IS KIVÉGEZTÉK Mint előre várható volt, az iráni forradalmi törvényszék halál ra ítélte Hoveida Amir Abbas volt miniszterelnököt is, akit még a sah uralkodása idején bebörtönöztek és vád alá helyeztek. A halálos ítéletet 17 vádpont alapján mondták ki rá. Ezek között ilyenek is szerepeltek: kémkedés az Egyesült Államoknak, ' cionizmus , heroin-csempészés, idegen érdekek érvényesülésének megengedése Irán természeti kincseinek kiaknázására, harcba szállás Istennel és földi kiküldöttjeivel. A halálos ítéletet rajta is azonnal végrehajtották. Waldheim Kurt, az Egyesült Nemzetek Szervezetének fő titkára és öt volt francia miniszterelnök hiába kért számára kegyelmet. Hoveida kivégzésével egy időben négy másik városban még hat elítéltet hurcoltak vesztőhelyre. Ugyanakkor Teheránban, a város keleti részén, nők, amint gépkocsin elhajtottak a forradalmi kormány fegyveres őrei mellett, közéjük lőttek és többet megsebesítettek. A nők elmenekültek. A város északi felében 5 másik fegyveres polgári őr vesztette életét, 4 pedig megsebesült miközben bombát akartak ártalmatlanná tenni. Az Egyesült Államok elnökhelyettese, Mondale I Walter a húsvéti ünnepeket ősei szülőhelyén, a Mundaí völgyben levő Fjaerland községben töltötte. A halászfalu nak mindössze 400 lakosú van és a külvilágtól teljesen el zárt, sem vonaton, sem gépkocsin nem lehet megközelíteni. Mondale elnökhelyettes és felesége, Joan gyorshajón öt óra hosszat utazott a bergeni kikötőből, amíg Fjaerlandra érke zett. A fal uban étkezőhely egyáltalán nincs, de van két szál Ioda, mindegyik Mondale rokonainak birtokában. Az egyik szálló tulajdonosa Mundaí Ansgar, aki az amerikai elnökhelyettes látogatását a valóban vdéki területen teljesen magánjellegűnek tekintette. A másik szálló az elnökhelyettes harmadfokú unokanővérének, a 72 éves Orheim Borghilctnak tulajdonában van, akit Mondale 1975-b en már mint szenátor meglátogatott, az a látogatása azonban korátsem keltett akkora feltűnést, mint a mostani. Mondale és feleség most is nála szállt meg. Ö rendezte meg a mostani fogadást is, amely három nagyobb eseményt ölelt fel: a hagyományos húsvéti síversenyt, a régi divatú családi táncot és a halászkirándulást Norvégia legnagyobb fjordjára, a Sognefjordra. Mondale nagyapja, Öle 6 éves korában, 1858-ban került Amerikába s a skandináviai eredet amerikaik közt CUYAHOGA COUNTY COMMISSIONERS Virgil E. Brown - Edward F. Feighan - Robert E. Sweeney RESOLUTION \ 1 WHEREAS, Colonel Mich ael Kovats de Fabricy, as a tree man and a Hungarian, having offered his sword lo lurther the cause of the American colonies, was commissioned by George Washington and led the cavalry ol Pulaski’s Legion against the British along the East ern Seaboard for two years; and WHEREAS, Colonel Kovats proved himself “most obedient unto death as stated in his letter ol inquiry to Ben jamin Franklin, colonial diplomatic agent to the Wench Court, as he leli while leading his men against the nearly 4,000 British regulars besieging Charleston, South Carolina, on May II, 1779. and prevented the British Irom taking the Ci1y; arid WHEREAS, tl ie courage and bravery ol "'dlaht Hussar officer were gratefully recognized by tűs men as they buried hi it» near where lie fell, noted by his commander George Washington in a letter to the esteemed Marquis de Lafayette, memorialized in Charleston by a marble tablet at the battleground and in a monument in the City Hall garden as part of city Bicentennial lestivities. NOW, I herefore,« Be It Resolved that the Board of Commissioners of Cuyahoga County, Oh io, does declare Friday, May II, 1979 to bo "MICHAEL KOVATS DE FABRICY DAY" in and throughout all of Cuyahoga County, and. lurther, urges all citizens to join members of the Hungarian and P^ish-American communities in honoring this founding father of the U.S. Cavalry and a hero in the War of I ndependence. Cuyahoga County Commissioners Virgil E. Brow n Edward F. Feighan Robert E. Sweeney President , . I April 12, 1979 inc‘ ) ' . : 1 '■■'•!'_! o’ - ’’ cigfcfG ■■ Minnesotában települt le, ahol eredeti Mínídal neve Monda! e-re változott. Az elnökhelyettes nagypéntekén érkezett rokonaihoz s útját húsvéthétfőn folytatta Osjóba, ahol Olav királlyal, Nordíi Odvar miniszterelnökkel, Lerner Louis amerikai követtel találkozott. KOVÁTS MIHÁLY EMLÉKE A KONGRESSZUSBAN f Az Amerikai Magyar Szövetség központja május 9-éu a Kongresszus Caueus-termében ünnepi bankettet és fogadást rendez, amelyen a Kongresszus mindkét házának számos tagja is részt vesz. Itt mutatják be az amerikai lovasság első lobogóját, amelyről a legújabb kutatás megállapította, hogy piros-fehér-zöld színű volt. Ezt a három színt használták lobogóikon a legelső magyar huszárezredek is már a XVII. század elején. A lobogót megáldása után az Amerikai Magyar Szövetség 15 tagú küldöttsége viszi el a South Carolinában lévő Charleston városába .ahol május 9 és 12 közt lesznek az országos ünnepségek Kováts Mihály hősi halálának (1779 május 11-nek) 200. évfordulójával kap csolatban. Az Amerikai Magyar Szövetség az említett lobogón kívül, amelynek elkészítését J uba János áldozatkészsége tette lehetővé, a küldöttség hatalmas babérkoszorút is visz magával, hogy azt Kováts Mihály emléktábláján elhelyezze. A GERILLÁK REPÜLŐGÉPET LŐTTEK LE Somoza Anastasio, Nicaragua elnök leányával együtt állítólag szabadságra ment. A sandinista gerillák ezt az alkalmat ragadták meg, hogy a kormánycsapatok ellen váratlan támadást intézzenek. Managuától északra 90 mérföldnyi távolságban heves harc folyt, amelyben a gerillák lelőttek egy C-47 katonai repülőgépet is. A nicaraguai nemzetőrség a hírt nem erősítette meg. Szemtanúk állítása szerint a kormányzat repülői megbombázták a gerillák gyülekezési és rejtekhelyét. A Vöröskereszt közlése szerint két héten belül 1 500 áldozata lett a lázadók újabb kísérletezé séfnek. ESTELI A GERILLÁK KEZÉBE KERÜLT Nicaraguaában a sandinista gerillák birtokukba vették Esteli városát. A város 35.000 lakosa közül mintegy 5000 elmenekült, amikor a több mint 400 gerilla elbarikádozta magát. Hat nappal később a nicaraguai nemzetőrség tankokkal és bombázó repülőkkel támadást intézett a várost megszálló gerillák ellen.
