Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)

1978-02-16 / 7. szám

Constance Perotti Az orvos mondja (LEL) Az olvasó, aki 73 Íves, írja, hogy 20-24 csésze iávét fogyaszt naponta és na­­oi 2 aszpirint vesz be, hókot is iszik. Fő étkezése bologna izancfvics és sajt, néha tojás. Panasza, hogy keze reszket és némileg a féje is. .Az or­vosa azt mondja, hogy szív rendellenességben szenved. Barátai szerint túl sok kávét ‘szik és rendszertelenül étke­zik. Ö nem hisz nekik és azért kérdi az orvostól, mit tegyen. Az orvos mondia, hogy miért nem hagyja abba a ká­vé fogyasztást, hiszen mai kávéáraknál ez különben is nagy megterhelés. Húsz csé­­sza kávé rengeteg koffeint tartalmaz, ami stimulálja az agyat is. Ugyanolyan hatása van, mint azoknak a pirulák­nak, amelyeket álmosság el­len vesznek be. Ilyen mennyi­ségű kávé valóban ingerli az ideg szisztémát és reszketőst okoz. Ha meg akar győződni a hatásról, akkot hagyja ab­ba egy időre a kávé ivást és meglátja a hatást. Ha az olvasó elhatározza a kávéivás korlátozását, az orvos ajánlja, hogy ne egy­szerre hagyja abba, hanem csökkentse a fogyasztást foko­zatosan, nehogy kellemetlen visszhatást szerezzen, esetleg fejfájást. Ajánlja, hogv négy csésze kávéra redukálja fo­gyasztását naponta, azután kettőre, végül egyre — mie­lőtt abbahagyja. Ha nagyon kívánja a kávé ízét, igvék de­caffeinated kávét, amely nem hat az idegrendszerre és igyék kólát vagy teát Sem. "A Peoples and Cultures lehetőséget nyujt a CSevelandiekneka gazdag megismerésére. Kovácséknál hármasikrek születtek. Azt mondja az ötéves Ju­­cika: — Apu, mind itt marad, vagy csak kiválastzásra küld ték őket í * -* * A tanító felszólítja Pistikét: — Mondj egy madarat. — A gólyácska. — Jól van. Most mondj még egyet. i—> A verébke. — Jól van. De ne mondd azt, hogy gólyácska, verébke: mondd, hogy gólya, vereb. Érted? —- Igenis. — Na akkor mondj még egy madarat. — A fees. * -* * — Mi az oka annak, hogy az antik festményeken a férfi angyalok sohasem viselnek szakállt? ,— Azért, mert a mennyek ben rendesen megborotválják őket! ' Ennek a városnak sok változatossága és érdekessége van. Összesen 80 etnikus csoport van Clevel andben. A Peoples and Cultu rés szándéka a clevelandieknek élmények- ’ ben gazdag programokat nyújtani”, mondja Constance Perotti, a People and Cultures \ főigazgatónője. A Peoples and Cultures 1971-ben alakult, mint egy nem haszonra ■ dolgozó szervezet. Célja: a clevelandiéit etnikai és nemzeti hagyományainak fele­­evenítése és ápolása. Egy állandó kiállítás keretében fejezi ki a szervezet egyik­­fő programrészét, a Shop-in-the-FIast-ben. Már 50 különböző nemzetiség ) képviselteti magát, a Peoples and Cultures újszerű és érdekes vállalko zása a World-in-Your-Backyard, amit részben a Gund Foundation < látott el. Körülbelül 100 túrára számítunk az idén, többek között az olasz, szlovén és spanyol negyedekbe. Ezek a túrák népszerűek * és érdekesek a résztvevők számára. A látogatóknak mindig mara­dandó élményben van részük. <-f A Cleveland Frust gratulál a közreműködőknek, akik a -Peoples and Cultures programot indítványozták és nagy­szerű eredményt értek el. Ezzel is elősegítik Cleveland J gazdagodását. CLEVELAND TRUST Hadd tegyünk valamit értetek! Amparo de Herandez, a Shop-in-the Flats vezetője egy rnacrame munkál állít ki az üzletben. A húsvéti tojásfestést az ukrajnai 1 aras Kowcz. aki jogot hallgat a Case Western Reserve egyetemen, édesanyjától tanulta gyermekkorában. Constance Perotti egy fa laragvány! mutat Evereti Cintronnak. a Cleveland Frust Terminal- Prospect-i iroda vezetőjének a Shop-in- the-Fiats bemutatón. nagyobb szüksége volt: hiteles, jól informált hangot Romá­nián belülről, amely megerősítette mindazt, amivel a román rezsimet vádoljuk. Király gesztusának önfeláldozó volta a nyugati sajtót is képes volt közönyéből kirázni. Barátainknak, támogatóinknak csak annyit, hogy nem tudunk állandóan látványos áttörésekkel szolgálni. Ha csendben vagyunk is azonban egy ideig, állandóan kemé­nyem dolgozunk. Ma is sok minden van, amiről még nem írhatunk, de az első lehetséges alkalommal tájékoztatjuk őket. Hogy munkánkat folytassuk, továbbra is szükségünk van rendszeres anyagi támogatásra. Címünk: Committe for Human Rights in Rumania Post Office Box “J” Grade Station Megrendültén hajolunk meg Király Károly bátorsága, becsülete, emberi nagysága előtt. Vajon hányán vagyunk vagy leszünk méltók áldozatára? KUBAI-MAGYAR EGYÜTTMŰKÖDÉS Január 9-én Budapesten, a kőbányai Pataky István művelődési házban nagygyűlés keretében nyitották meg a kubai-magyar barátsági napokat. Az ünnepségen megjelent és beszédet mondott a kubai köztársaság budapesti nagy­követe, Jose Antonio Tabares del Real is, aki a kubai-ma­gyar együttműködés eddigi eredményeiről közölt adatokat. Ezekből derült ki, hogy például tavaly 44 magyar szakem­ber dolgozott Kubában és különböző tanfolyamokon 150 dolgozó tanult Magyarországon. (FMH) ZSIDÖELLENESSÉG VÁDJA Z Az “Anti-Defamation League of B nai B rith Kát nagyobb amerikai olajvállalatot azzal vádol, hogy a zsidók­kal szemben diszkriminációt kövejt el, mert legfelsőbb fokú \ezetőinek kiválasztása során mellőzi őket. A hat vállalat ,— az Exxon, Texaco, Mobil, Stan dard Oil of Cal ifomia, a Gulf és a Shell tagadja, hogy ennek az állításnak alap­ja van. ERDÉLYI LEVELEZŐLAP SOROZAT Most készült el nyomdánkban a 16 levelezőlapból álló ERDÉLYI LEVELEZŐLAP SOROZAT A képek Erdély nevezetességeit ábrázolják, valamint négy népviseletet mindegyik kép négy szín nyomásban. Az egyes lap ára 20 cent, a sorozat (16 lap) $3.00 és két sorozat 5 dollár. 10 sorozat 18 dollár, 50 sorozat ára 75.00. Postadíjat 10 sorozat vagy több vételénél nem számí­tunk, ennél kevesebbnél sorozatonkint 30 cent. Megrendelem az Erdélyi levelezőlap sorozatot: Név:........................................................................................................ L4ca, házszám: ................................................................................. Város: ............................................................................................... , 1978. FEBRUÁR 16. MAGYAR ÜJSÄG 5. ÖLDAE elnyomás Romániában nemcsak valamely könnyen kijavít­ható időleges kisiklás, hanem a brutális, embertelen Ceau­­scscu-rezsim lényegéhez tartozik. Hogy ezt a következtetest Király Károly levonta-e, nem tudjuk, levelei azonban ki­jutottak Romániából és ő kifejezte akaratát, hogy azok a világ nyilvánossága elé kerüljenek. A VILÁG NYILVÁNOSSÁGA A CHRR és a vele szövetséges európai szervezetek ezt január végére, Ceausescu 60. születésnapjára időzítették. 23-án jelentett Király Károly ügyéről a Reuter és a UPL hírügynökség. 24-én cikket közölt az ügyről többek közt a londoni Times és a Frankfurter Allgemeine Zeitung, be­mondta az Amerika Hangja és a Szabad Európa Rádió. 25-én a párizsi Le Monde közölt róla cikket. Az amerikai sajtót r— mint az erdélyi ügyben mindig ^ nehezebb volt megmozgatni, de 30-án már a Washintgon Post is foglal­kozott Király Károllyal egy rendkívül jól informált cikkben. Ceausescunak közben megkeseredett szájában a szü Ietésnapi torta. 24-én, amikor a gazdasági és politikai tu­dományok díszdoktorává avatták, vad kirohanást intézett a “nacionalizmus ellen. Reméljük, a jövőben is sikerül ha­sonló meglepetéseket okoznunk számára. Király Károly lenyűgözően bátor gesztusának felmér­hetetlen a jelentősége számunkra. Vele kapcsolatos mun­kánknak csak most jön a java. Továbbra is dolgozunk, hogy levelének a legszélesebb nyilvánosságot biztosítsunk. Már felhívtuk rá az illetékes amerikai kormányszervek figyel­mét. Tartozunk Király Károlynak azzal is, hogy a román terrorgépezet bosszújától megmentsük. Mindent elkövetünk ezért! Király Károly,azt adta mozgalmunknak, amire a leg-AZ ERDÉLYI ÜGY A VILÁGSAJTÓ HASÁBJAIN! KIRÁLY KÁROLY ROMÁNIAI PÁRTVEZETŐ A Committee for Human Rights in Rumania jelenti: Január 23-án és a rákövetkező napokban a hírügynök­ségek jelentéseit és a világsajtó hasábjait elárasztották Ki­rály Károly ügyének hírei. Király, a legmagasabb román i állami és pártpozíciókat elért magyar évekig küzdött á rend­szeren belül a nemzetiségi elnyomás ellen. 1977-ben levelek­kel bombázta a legfelső pártvezetőséget; javasolta a nem­zetiségi politika hibáinak kijavítását. Miután minden kísér­lete sikertelen volt és ellenséges fogadtatásra talált, végső elkeseredésében úgy döntött, hogy levelezését a nagyvilág elé tárja. A CHRR hónapok óta dolgozik az anyag össze­gyűjtésén, kiegészítésén, hitelességének ellenőrzésén, for­dításán. Most eljött az idő, hogy a sajtón és rövidesen ki­­kiildendő beszámolónkon keresztül az amerikai földrész ma­gyarságát tájékoztassuk. Király Károly 1930-ban Dicsőszentmártonban szüle­tett, amelynek mai román neve 1 irnaveni. Édesapja hat gyermekes ácsmester volt. A háború után Király csatlako­zott a kommunista ifjúsági mozgalomhoz. Mivel kitűnt ér­telmével és szervezőkészségével, gyorsan haladt előre egy máskülönben tipikus pártkarrier lépcsőin. Megjárta a moszk­vai Komszomol-iskolát és igen magas pozíciókat ért el a párt- és állami hierarchiában. Kovácsna (Háromszék) me­gye párttitkára és tanácstitkára volt, nemzetgyűlési képvi­selő, az államtanács tagja, és a legfelső pártvezetőség, az úgynevezett politbüró póttagja. E hivatalait 1972-től kezdve fokozatosan feladta és a legutóbbi időkig mint a Magyar Nemzetiségi Dolgozók Tanácsának alelnöke tevékenyke­dett. Király Károly a pártot minden rendelkezésünkre álló jel szerint — meggyőződésből követte és szolgálta, Nagy Imréhez hasonlóan azonban kommunista meggyőző­dése sem tudta népe árulójává tenni. A nagyromán sovi­niszta nacionalizmusnak ellenállt minden posztján. Való­színűleg ennek tudható pozícióinak fokozatos elvesztése. Király ennek ellenére hitt a pártban, a jelek szerint az volt a meggyőződése, hogy a legfelső vezetés nincs tisztában a magyarellenes visszaélések mértékével és ha ő felvilágo­sítja őket, a hibákat kiküszöbölik. KIRÁLY LEVELEI 1977 június 2-án Király levelet intézett Ilié Verdethez, a legfelső román pártvezetés ideológiai főmegbízottjához. A levél felhívta Verdet figyelmét a nemzetiségi politika sú­lyos fogyatékosságaira, és javaslatokat tett azok kijavítására. Bár a levél szövege őszinte segítőkészségről és bizalomról tanúskodik, Király kezdi sejteni, hogy levele esetleg nem talál lelkes fogadtatásra. Ezt írja többek közt: “. . . ezeknek a kérdéseknek a felvetése és a megoldások keresése mindig nehéz dolog, bátorságot és felelősségérzetet követel. Az, aki ezeket a problémákat felveti, számíthat arra, hogy nem úgy értik ahogy ő szeretné, különösen a mai körülmények között. Számíthat arra, hogy gyanúsított lesz, sőt különböző jelzőkkel illetik ezeknek a kényes és sajátos kérdéseknek a felvetésekor.’ Levelére Király választ nem kapott. Augusztusban. elküldte a levél egy példányát Fazekas János miniszterelnökhelyettesnek, a politbüró tagjának, aki a legmagasabb rangú magyar származású vezető Romániá­ban. A Fazekashoz írt kísérőlevél egyik legérdekesebb ponjt­­ja az, ahol Király a tavaly tavaszi magyarellenes terrorhul­lámról ír ilyenképpen: “Akik a nemzetiségi kérdés törvényes és az alkotmány­nak megfelelő kezelése érdekében szót kérni merészelnek, azokkal szemben megengedhetetlenül megfélemlítő módsze­reket alkalmaznak. Amint Önnek tudomása van róla, bántalmazások, kín­zások is voltak; Szikszait, a kiváló brassói tanárt a zakla­tások öngyilkosságba kergették . . Erről a terrorhullámról a CHRR már beszámolt az amerikai magyarságnak. Király újabb levelére is süket hall­gatás volt a felelet. Szeptember 12-én Király újabb, minden eddiginél részletesebb levelet küldött, ezúttal Vincze Jánoshoz, a ro­mán párt központi bizottságának tagjához. Ebben megírja addigi kísérletei kudarcát és hosszasan felsorolja a magyar­­ellenes román kampány egyes elemeit; kéri Vincze közben­járását a párt legfelső vezetősége felé. Megállapítja, hogy a nemzetiségi politika terén elmélet és gyakorlat között nagy a szakadék, valójában egyet mondanak és egészen mást tesznek . Szóváteszi a nemzetiségi iskolák számbeli csökkenését: “évről évre kevesebb működik. A gyermekek nem tanulhatnak anyanyelvűken . Majd: “1976-b an ha­tározat született a magyar nyelvű felsőfokú intézmények felszámolására. Még a Dolgozók Nemzetiségi Tanácsai­nak ülésein sem engedélyezett az anyanyelv használata”. A visszaélések kimerítő felsorolása után megállapítja: “Ennyiből is látható, hogy tények sokasága ellenkezik az alkotmánnyal, a párt alapszabályzatával, a pártdokumentu­mokba foglalt és előirányított alapelvekkel. Ami a gyakor­latban történik, nincs összhangban ezekkel, sőt mi több, tel­jesen ellentmond nekik, és semmi köze a marxizmus-Ieni­­nizmushoz, sem az ember elemi jogaihoz, a humánumhoz, etikához és emberi méltósághoz, vagyis mindahhoz, amit a propaganda legkülönbözőbb formáiban kürtőinek szét. ’ MEGMOZDULT A PÁRT Ez után végre megmozdult a párt. Nem úgy azonban, ahogy azt Király remélte. Bukarestbe idézték, és vádakkal halmozták el. Marosvásárhelyre való visszatérése után pe­dig a hírhedt titkosrendőrség, a Securitate kezdte aktívan és rendszeresen zaklatni. Király mellett szót emeltek pedig tekintélyes kommunisták is, köztük Ion Gheorghe Maurer, aki ma már nyugdíjas, de 14 évig volt miniszterelnök Dej Ú£ Ceausescu alatt. Maurer kijelentette, egyetért Király né­zeteivel, s ebben csatlakozott hozzá több más prominens kommunista. A csatlakozók névsorát, úgyszintén Király Ká­roly rendőrségi meghurcolásának részleteit egyelőre nem tárhatjuk fel, mert veszélyeztetnénk forrásainkat. \, ’ Király Károly jószándékú és a párt szabályainak meg­­' felelő kezdeményezése kudarcot vallott, mert a nemzetiségi i:

Next

/
Thumbnails
Contents