Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)
1978-12-14 / 48. szám
MERÉSZ OPTIMIZMUS A bajorországi Burg Kastlban működő magyar gimnázium nagyszabású ünnepély keretében ülte meg fennállásának huszadik évfordulóját. Az Am berger Volksblatt; (Mittelbayerische Zeitung) két teljes oldalon át közöl színes tudósítást és bét képet az ünnepségről, amelynek ünnepi szónoka Habsburg Ottó dr. volt magyar trónörökös (a lap meghatározása szerint “Kaiserliche Hochheit ) volt, akinek megállapítása szerint az iskola magyarságot, kereszténységet és európaiságot jelent és “Isten csodája . A vendégek közt foglalt helyet a bonni szövetségi és a bajor kormány több hivatalos képviselője is. P. Werenfried van Straaten üdvözletét ft. Szőke János szaléziánus, az európai magyar papi szenátus elnöke tolmácsolta. 1978. november 24-én reggel óta érkeztek a gépkocsik Németország minden részéből. A várfalak közt nyíló boltíves kapun suhantak be, s utasaik felballagtak a templomhoz, a kolostorhoz, az iskolához. Zsúfolásig megtelt a díszteremmé alakított egykori refektórium. A szónoki emelvény felett Ferdinánd idejéből Nagy-Magyarország hatalmas térképe, alatta vörösmárvány tábla arany betűkkel: Magyar Gimnázium, Ungarisches Gymnasium, 1958-1978. Közepén a koronás magyar címer. Ott függ a falon az iskola egyik legnagyobb alapítója, a nemrég elhunyt Msgr. Ádám György képe, s egy bekeretezett piros-fehér-zöld zászló, alatta a felirat : magyar csapatzászló az első világháborúból. És mindenütt virág, magyar hímzésű terítő egy kis asztalkán, s rajta egy régi herendi porcelán, Jézus Krisztus hófehér ruhában. Méltó keret az ünnepi alkalomra, s méltók a beszédek is a húszesztendős jubileumhoz. Radics János, a fiatal, energikus, céltudatos igazgató köszönti a vendégeket, kormányküldötteket és előadókat. Megemlékezik a Burg KastI iskola elődeiről, régi magyar tanárokról, akik megteremtették az előfeltételeket s a szellemi klímát. Elmondja, hogy a német hatóságok mily csodálattal vegyes elismeréssel' nyilatkoznak erről a kulturális vállalkozásról, amely az egyik német politikus szerint merész optimizmus. A magyar optimizmus valóban megteremtette és felvirágoztatta ezt a magyar nyelvű tanintézetet a hazától messze, idegenben is. A SZABADSÁG VILÁGÍTÓ FÁKLYÁJA Méltó volt az ünnepséghez az egész jubileumi műsor. A bevezető üdvözlet és beszédek között az iskola európai hírű kórusa énekel. Kodály, “Cohors generosa , Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga ’ és Kodály-Vargha Az éneklő ifjúsághoz című darabjai egymást váltották. Londonból eljött Morvay György művészi citera-játékával, Szodfried Imre dr. pedig tárogatószámaival bűvölte el a német vendégeket és a magyar hallgatóságot. Az ünnepséget a magyar himnusz vezette be, a bajor és a német himnusz fejezte be. Az ünnepség dísz-szónokának Habsburg Ottót kérték fel. A magyarnyelvű beszédet Szőke János szaléziánus szerzetes, az európai papi szenátus elnöke mondta. Ismertette az iskola történetét, amely 1945-46-ban Passau mellett a menekülttábor barakjaiban kezdődött. A további állomások: Lindenberg, Bauschlott, Fürstenried, végül Burg Kastl. Ezután nemrég Erdélyben tett útjáról szólva elmondotta, Székelyföldön mily szépen, ízesen beszélik a magyar nyelvet, s ennek a németföldön lévő iskolának is legszebb teljesítménye, hogy a magyar nyelv fellegvára lett. A nevelés célja, hogy a társadalomnak egész honpolgárokat adjunk. Isten országának pedig nemcsak anyakönyevezett, hanem öntudatos keresztényeket neveljünk. Ennek az iskolának a története olyan, mint az ember története: az ember is viszontagság és siker, öröm és gyász között halad az örökkévalóság felé. Ez az iskola létezik, az iskola oktat, ezt az iskolát támadják, de az iskola példásan visszautasítja a támadásokat. , Az elmúlt években még a “keleti szél” támadásait is kiállotta ez a vár, ez a Burg, ez a szellemi erősség: a magyarországi kommunista kormányzat először egy millió márkás adomány meglebegtetésével akarta birtokba venni, majd amikor ez nem sikerült, németországi elvbarátaival indított hajszát ellene. A Vár kiállta az ostromot, s most, amikor százak sereglettek össze a húszéves jubileumra, ez olyan diadalmas hangulatban történt, ahogy az egri vár védői érezhették magukat, mikor látták, hogy a vár falai alól eltakarodnak a török seregek. A továbbiakban Geisenhofer Albert Cajetán, a magyar-népet társaság volt vezetője az anyanyelv jelentőségéről beszélt. Maurer Johannes dr. bajor kuítúrpolitikus Strauss Franz Josef bajor miniszterelnök és Ratzinger Josef bíboros, münchen-freisingi érsek táviratát olvasta fel és üdvözölte az iskolát. Donhauser I oni bajor kultuszminisztériumi osztályvezető és DuschI tanfelügyelő a gimnázium színvonalát dicsérte. Aigner keresztényszocialista képviselő a szabadság világító fáklyájának mondta Burg Kastl magyar középiskoláját. Az ambergi szociáldemokraták vezetője, Weich dr. mintegy bocsánatot kért az iskolát ért támadásokért, amelyektől magát és pártját elkülönítette. Wagner Heinrich körzeti tanácsos magyarul kérte Isten áldását magyar barátaira. Mosner Xavér, Burg Kastl polgármestere minden jót és kevés gondot kívánt. Szeőke Kálmán dr. a bajorországi magyar szervezetek, Kiss Ulrich a végzett diákok, Kellner Lajos a szülők üdvözletét tolmácsolta. Kellner Lajos a szülői tanács hálája jeléül a herendi fehér Krisztus-szobrot nyújtotta át ajándékul Hab sburg Ottó dr-nak. aki valóban felemelő módon mél-1 BURG tatta Burg Kastl magyar szellemi fellegvárának történelmi jelentőségét. ISTEN CSODÁJA Habsburg Ottót, aki beszédét magyarul írta meg, arra kérték, németül beszéljen, mert a meghívott vendégek, az iskola barátainak túlnyomó része a német közélet reprezentánsai sorából került ki. Ottó azzal kezdte, hogy amikor ő diák volt, magántanuló spanyolországi száműzetésében, Pannonhalmáról mentek hozzá magyar bencés tanárok, hogy előkészítsék magyar érettségijére. Akkor tanulta azt a vers sort: Isten csodája, hogy még áll hazánk . Ennek változata most: Isten csodája, hogy még áll ez az iskola . De Isten segítségén kívül a magyar tanárok, szülők és diákok szorgalma és leleményessége virágoztatta fel ezt a magyar kultúrintézetet a magyar közmondás igazának követésével: Segíts magadon, az Isten is megsegít! Kitért Habsburg Ottó a burgkastli isko Iát nemrég ért méltatlan támadásokra is. Viszszautasította azokat, majd leszögezte: Ez az iskola egyrészt a tradicionális magyar kultúrértékek ápolója, másrészt a legmodernebb német művelődési követelmények és eredmények hordozója. Tévednek vagy hazúdnak azok, akik ezt az iskolát azzal vádolják, hogy afféle rezervátum, reakciós, sötét bagolyfészek. Aki végigjárja ezt az épületcsoportot vagy beül egy-egy napra az osztályokba, s aki látja, hogy ennek az iskolának többezer végzetjéből hányán jutottak előkelő, magas vezető állásokba. Európában és a tengerentúl, az tudja, hogy ez az iskola egészen kiváló intézet. Nem rezervátum, hanem Európától kapott magyar szellemi értékek nagy és szabad nemzeti parkja, nem bagolyfészek, hanem a európai szellem szakszerű és korszerű műhelyeI” Habsburg Ottó beszédét szinte percenként szakította meg a lelkes taps. Nagy derűt váltott ki, mikor az iskola tanári- és diákszervei munkájának méltatása után mint az iskola egyik oszlopát és a jó tanulmányi eredmények legfőbb inspirálóját említette — a szakácsnőt. Juliska néni főztjére még ma is emlékezik Goppel Alfonz volt bajor miniszterelnöki, aki egy éve volt az iskola vendége. “Bizonyos <—< mondta Ottó, — hogy ha Goppel elmondja a mostani, új bajor kormányfőnek, milyen a magyar élelem Burg Kastlban, akkor rövidesen Strauss Franz Josef is siet meglátogatni ezt az iskolát. Habsburg Ottó meleg szavakkal emlékezett meg Mons. Ádám Györgyről, az év elején elhúnyt nagy magyar pedagógusról. aki Burg Kastit megszerezte az iskola számára. A továbbiakban arról beszélt: ez az iskola hűség a magyarsághoz , hűség a kereszténységhez, hűség Európához. A magyarság, ha nem vette volna fel a kereszténységet, az avarokhoz és más nomád népekhez hasonlóan elpusztult volna. I örténelmünk örökös hitvallás Nyugat mellett. Szent István nem a bizánci koronát kérte, hanem a római pápa koronáját. A magyarság Mohács után sem szövetkezett a törökkel, hanem Nyugattól várta és kapta a felszabadítást, mint hűsége jutalmát. T úlzás nélkül mondhatjuk azt is, hogy az 1956-os magyar forradalom is lényegében hitvallás volt a Nyugat mellett: mérhetetlen vágy arra, hogy ez az ország maradéktalanul visszatérjen a nyugati kultúra áramkörébe. Az 1956-os, világraszóló magyar történelmi megmozdulás' a keleties személyi kultusz, a bizantinizmus, a keleti deszpotizmus elutasítása volt. HŰSÉG A MAGYAR NYELVHEZ Habsburg Ottó kifejtette: hűség a magyarsághoz, ahogy ezt Burg Kastl iskolája példázza, elsősorban hűség a magyar nyelvhez. Idézte Kosztolányi Dezsőt, aki azt írta: Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, hogy magyarul beszélek, gondolkodom és írók életem legnagyobb eseménye, amelyhez nincsen fogható . Az Európához való hűségre pedig idézte Márai Sándort, akit az élő legnagyobb, magyar írónak mondott és a nápolyi öbölben élő magyar Senecának nevezett. A magyar és német nyelven elmondott Márai-idézetet kitörő taps fogadta, amikor Habsburg Ottó ismertette: Nyugat-Európából Keletre haladva látjuk, hogy Magyarország az a kultúrterület, ahol az európai keresztény műveltség hivatásérzete egyértelmű egy nemzet életformájával . Hozzátette Habsburg Ottó: Ebből is következik, hogy a kereszténységet mi, magyarok, ha akarnánk se vethetnénk le, mert csak a bőrünkkel húzhatnánk le magunkról; már pedig öngyilkosok lenni semmiképpen sem akarunk! Ottó felvázolta a kialakuló Egyesült Európa alapelveit. Nagy-Európát akarunk, amely nem ér véget a Jalta-vonalnál, hanem kivívja Középkelet-Európa függetlenségét és önrendelkezési jogát. Európának a szabadság kontinensének kell lennie. Szociálpolitikailag igazságos Európát akarunk. Es: keresztény Európát: Nem a keresetnek van szüksége Európára, hanem Európának a keresztre . Befejezésül Ottó az iskola növendékeihez fordult és arra kérte őket, ne féljenek az erőfeszítéstől, tanulástól, mert minden nagy teljesítmény erőfeszítésből született, a kultúra tulajdonképpen erőfeszítés. Emlékeztetett arra, hogy a XX. század legnagyobb magyarja s a világ egyik legnagyobb erkölcsi nagysága, Mindszenty bíboros még nyolcvan éves korában is hálás volt ifjúkora tanárainak azok szigorúságáért. Végül az életbe induló Burg Kastl-i diákoknak Madách Imrét idézte: “Karod erős, szíved emelkedett. Végetlen a tér, mely munkára hív. . . Ember, küzdj és bízva bízzál! MILLIÓNYI MAGYAR TISZTELGETT A SZENT KORONA ELŐTT Egy évvel ezelőtt az Egyesült Államokban heves tiltakozások hangzottak el Carter elnök döntésével szemben, amellyel a független, szabad Magyarország közel ezeréves jelképét, a Szent Koronát ki akarta adni az istentagadó világnézetű magyarországi kommunista kormányzatnak. Az amerikai bíróságok egymás után utasították el az amerikai politikusok, államférfiak kereseteit, amelyek a Szent Korona visszatartását kérték. Január 6-án a Szent Koronát a többi koronázási ékszerrel együtt Vance külügyminiszter vezetésével népesTüldöttség vitte vissza Búd apesire, ahol az amerikaiak kedvéért, nyilvánvalóan külpolitikai meggondolások alapján a Szent Koronát illő tisztelettel és ünnepélyességgel fogadták ugyan, de aztán múzeumi tárgyként állították ki a Nemzeti Múzeum márványtermében. Hamarosan megengedték azt is, hogy a hét bizonyos napjain a Szent Korona megtekinthető legyen. A látogatók kezébe ízléses kiállítású tájékoztató füzetet is nyomtak, amelynek megállapításaiból rögtön látható volt, hogy a végső cél a Szent Korona iránt évszázadok óta megnyilvánuló általános tisztelet csökkentése, Szent István királlyá koronázásáig visszanyúló eredetének kétségbe vonása. A Szent Koronát időközben az amerikai AP tudósítása szerint legalább egy millió magyar tekintette meg és számtalan külföldi látogató is megcsodálta. Érthető, hogy a fennálló rendszernek ez már sok volt. A Szent Korona visszaadásának első évfordulója előtt egy hónappal és talán egy héttel azután, hogy a Budapestre ellátogató amerikai törvényhozók is megszemlélhették az ezeréves Magyarország függetlenségének jelképét, arról tájékoztatták a közvéleményt, hogy még az év végén vagy jaiíá^r elején a Szent Korona megtekintésének lehetősége legfeljebb két hónapig szünetel, mert azt tüzetes tudományos vizsgálatoknak vetik alá. A SZENT KORONA TANULMÁNYOZÁSÁNAK CÉLJA Az a híradás, amely az Associated Press révén jutott el Budapestről Amerikába, szinte kétségtelenné teszi a feltevést, hogy a Szent Korona tanulmányozásának legfőbb célja annak bebizonyítása: a Szent Korona nem az, aminek a külföld hiszi, nem Szent István koronája mert hiszen “a magyarok sohasem értettek egyet abban a tekintetben, hogy az ékszerekkel ékesített, zománkozott arany korona eredete mennyiben vezethető vissza, haegyáltalán visszavezethető, az 1001. évig és az ország első keresztény egyeduralkodójá ig, István királyig”. Később a híradás már azt hangsúlyozza, hogy “a leg régibb királyi ereklye (royal relic) a koronázási palást, a melyet egyesek állítása szerint István király maga adomá nyozott 1051 Ten az egyik székesegyháznak. Solti ..ovag Zsuzsa dr., a Magyar Nemzeti Múzeum szakértője, különösképpen kiemeli, hogy a koronázási jel vények kivétel nélkül rendkívül jó állapotban kerültek visz sza Amerikából, a Szent Korona gondos megvizsgálása azonban elkerülhetetlenül fontos, mert ezt a Magyar Tudó mányos Akadémia tagjai legutóbb 1880-ban eszközölték Solt-Lovag Zsuzsa dr. érzése szerint az elhajolt kereszt visz szahelyezésekor akkor nem végeztek valami jó munkát mert azt nem úgy helyezték vissza a koronára, ahogy az eredeti leg volt. Solt-I rnvag Zsuzsa dr. nem látja valószínű nek, hogy a kereszt elgörbülésének okát a vizsgálat meg tud ja állapítani. Szerinte valami megütötte a koronát, esetleg leejtették azt. Az ütődés nyoma mindenesetre látható. A szakértők régóta megegyeznek abban a kérdésben, hogy a Szent Korona felső és alsó része különböző korból származik, azt azonban eddig nem tudták megállapítani, hogy a zománcozott lapokat hogyan illesztették össze. Most majd — közli a híradás — Röntgen-sugarak segítségével állapítják meg, hogyan lehet a’ koronát tanulmányozás céljából károkozás nélkül szétszedni. AFGANISZTÁN BARÁTSÁGI SZERZŐDÉSE A SZOVJETTEL Washingtonban indokolt aggodalmat keltett az a hír, hogy Afganisztán 20 évre szóló kölcsönös barátsági szerződést kötött a Szovjetunióval, mert azok a kapcsolatok, amelyek a két ország közt korábban is kétségtelenül fennálltak és az 1000 mérföldes közös határ következtében elkerülhetetlenek voltak, most szorosabbak és intézményesek lettek. Faraki Mohammad Noor afganisztáni miniszterelnök ugyan azt állítja, hogy országa továbbra is el nem kötelezett ország marad, a szerződésben biztosított kereskedelmi, közgazdasági és katonai támogatás azonban ezt gyakorlatilag szinte kizárja. A hadvezetési és eszmei szövetség az elmaradottabb EGYES SZÁM ÁRA: 35 Cent. ~ KANADÁBAN: 40 Ct. Afganisztánt északi szomszédjától sokkal fügőbb helyzetbe hozta, mint a történelem folyamán bármikor ezelőtt. A két ország szerződése a közép-ázsiai egyensúlyt is megzavarhatja, mert Afganisztán Iránnal, Kínával és Pakisztánnal is határos. Nem szabad elfelednünk, hogy valamikor az orosz és brit gyarmatosítás azért küzdött, hogy Afganisztánt, mint az Indiába vezető kapu kulcsát, magának szerezze meg. A washingtoni aggodalmat növeli az iráni helyzet komolysága és ezzel kapcsolatban Brezhnyev minapi figyelmeztetése is az Egyesült Államoknak, hogy be ne avatkozzék az ország belügyeibe. Brezhnev I. Leonid szovjet elnök megállapítása szerint Pakisztán és a Szovjetunió viszonya új minőségi jelleget hozott létre. Ugyanakkor azt is kijelentette, nem ért egyet azzal a felfogással, amely a szovjet védelmi rendszer gyengítését óhajtja az imperializmus növekvő katonai erején 1 szemben. Ez a felfogás állítólag Ceausescu NmUae rc elnök álláspontja és Brezhnev erre akart utaln ..__•• megjegyzésével. ERITREÁBAN FOLYIK A HARC Hailé Szelasszié, Etiópia császára a volt olasz gyár mat, Eritrea területét 1962-ben Etiópiához csatolta, hogy így országának tengeri kikötőt biztosítson. A szabadságharc Eritrea függetlenségéit azóta szakadatlanul folyik. A csá i szár elűzése sem változtatott a helyzeten, mert az új rend szer, amelyet a Szovjetunió támogat, ugyanúgy igyekszik a függetlenségi mozgalmat elnyomni, mint a régi tette. Legutóbb november 18-án indítottak heves támadást az Eritrea függetlenségéért küzdő felkelők ellen, akik Keren városát elvesztették ugyan, de azt a helikoptert, amelyen a támadást irányító szovjet tábornok Eritrea légterébe repült, lelőtték. Beiruti híradás szerint a légitámadást a szovjet tábornok irányításával szovjet és kubai pilóták hajtották végre. A pilótákon kívül 215 szovjet katonai szakértő vezetésével kubai katonák ezrei rohanták meg a felkelők állásait. A támadók győztek, de súlyos veszteségeket szenvedtek. Eritrea nem adta meg magát. A harc továbbra is folyik. MAGVETÉS Nagy jelentőségű esemény színhelye volt a kanadai Toronto városa december 3-án, vasárnap délelőtt 11 órától este 8 óráig a jezsuiták éj magyar novicius-háza, amelyel Ambrosio püspök délután Vi2 2-kor áldott meg és adott át ünnepélyesen rendeltetésének, a magyar jezsuita papnevelésnek azzal az elsődleges céllal, hogy ott szabad földön készülhessenek fel a jezsuita rend új tagjai papi és különlegesen magyar hivatásukra. Az utóbbinak megfelelően a novicius-ház a keresztény ifjúság ragyogó példaképének, Árpád-házi Szent Imre hercegnek nevét viseli. A jezsuita novicius-háznak máris három lakója van. Ft. Jaskó Balázs S.J. a torontói Szent Erzsébet római katolikus magyar egyházközség lelkipásztora s egyben a kanadai magyar jezsuiták rendi vezetője, ft. Nemesszeghy EiMn S.J. novicius-mesterrel együtt bizton reméli, hogy a magvetés eredményes lesz s a noviciusok száma rövidesen megsokszorozódik. Szívből kívánjuk, hogy reményük mielőbb valóra váljék s hamarosan új pásztorok indulhassanak^.) szabacj világon szétszóródott magyar hívők nyájának Ié|jd gondozására. 'im AHOL TÖRŐDNEK EGYMÁSSAL A clevelandi Plain Dealer december 6-i számának első oldalán két arckép jelent meg. Az egyik a 7í> éves Lőrincz Erzsébetet, a másik az urát, a 94 éves Lőrincz Jánost mutatta be. Amit az AP-tudósítónak elmondtak, szomorúan igaz történet a magukra maradt, kevés jövedelemmel rendelkező öregekről a gazdag Amerikában, akik fáradtak- és nincs elég pénzük, akikkel senki sem törődik. Ezek a tényék a Lőrincz-házaspár visszaemlékezéseit a régi Magyarországra viszik, ahol mindenkinek dolgoznia kellett, de mindenkinek fizettek is. Senki sem éhezett. Gazdag ugyan senki sem lehetett, de éhen sem kellett halnia az embernek. Az egyesült Államokban minden a pénz, pénz, pénz. Ha valakinek nincs pénze, akár el is pusztulhat. Lőrinczék, amíg fiatalabbak voltak, gazdálkodtak. Hajnali 3 órától éjfélig dolgoztak. Amióta gazdaságukat elad Iák, nehezen éldegélnek, állandóan gondokkal küszködnek; most is aggodalommal várják a közelgő telet. Meggyőződésük, hogy Magyarországon könnyebb lenne a helyzetük, de ez itt az otthonuk és Magyarországon már ismerősük sincsen. Ha visszatérnének, idegenéknek éreznék magukat. Ettől függetlenül szent meggyőződésük, hogy Magyarország az a hely a világon, ahol az emberek törődnek egymással. KÉT UJ KATOLIKUS PÜSPÖK AMERIKÁBAN II János Pál pápa első amerikai vonatkozású kinevezésével két püspöki széket töltött be. Sioux Falls egyházmegyéjének élére az 52 éves Dudley V. Paul segédpüspököt állította, aki 1977 januártól St. Paul és Minneapolis egyházmegyéjében működött. Az egyházmegye híveinek száma körülbelül 100.000. Spokane egyházmegyéjének püspöki székébe a pápa a 43 éves Welsh H. Lawrence-t ültette, aki 1973 óta Rapid City püspökének kancellárja volt. A spökanei egyházmegyéhez mintegy 75.00 hívő tartozik. Mindkét kinevezésre vonatkozó döntést a szentszék még VI Pál pápa idejében, augusztus hó folyamán hozta meg. VOLUME 68. ÉVFOLYAM NO. 48. SZÁM. 1978. DECEMBER 14.
