Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)

1978-11-30 / 45. szám

VOLUME 68. ÉVFOLYAM NO. 45. SZÁM 1978. NOVEMBER 50. MARXISTA KÖZTÁRSASÁG A jonestowni tömeges öngyilkosság a közvélemény ér­deklődését az iránt az ország iránt is felkeltette, amelynek területén a borzalmas eset megtörtént. Ez a kis ország, a­­melynek területe 83.000 négyzetmérföld, lakosainak száma pedig 826.187, Dél-Amerika északkeleti partvidékén, Vene­zuelától keletre terül el. Azelőtt brit gyarmat volt. Eredetileg a hollandok foglalták el 1620-ban az ország területét, ame­lyen 3 gyarmat alakult; Berbice, Demerara és Essequibo. Ezek a gyarmatok 1814-ben kerültek brit fennhatóság alá, majd 1851-ben egyesültek British Guyana néven. Ez 1970 február 23-án lett önálló állam, marxista szocialista köztár­saság. Elnöke 1970 óta Chung Arthur, miniszterelnöke 1964 óta Burnham Forbes. Országgyűlésének 53 tagja van. Fővárosa, Georgeaown, 63.184 lakossal rendelkezik. Az ország népességének 55%-a indus (ázsiai indián), 35%-a fekete, fennmaradó 10%-a fehér; felekezeti szempontból 57% -a keresztény, 33%-a hindu, 9%-a mohamedán. Ipa­rának 80%-a áll ami tulajdonban van. Az ország-hivatalos nyelve az angol, amelyen kívül még az indust használják. A híradások szerint az ország lakosságának műveltsége magasabb, mint a legtöbb dél-amerikai ország lakosságáé. Minden 10 guyanai közül 9 tud írni s olvasni. Különös vé­letlen, hogy a jonestowni telep lakóinak túlnyomó nagy többsége a vallási tébolynak minősíthető vad hiedelmet hir­dető lelkész -szel együtt az Egyesült Államokból került a telepre s még mindig amerikai polgár volt. TÖMEGES ÖNGYILKOSSÁG VAGY TÖMEGGYILKOSSÁG? November 18-án Ryan J. Leo kaliforniai demokrata kongresszusi képviselő munkatársaival s néhány laptudósí­tóval Guyanába repült, hogy a helyszínen győződjék meg azoknak az aggasztó híreknek valódiságáról, amelyek a múlt évben San Franciscóból áttelepült szekta tagjaitól jutottak azok hozzátartozóihoz. A People s I emple néven ismert szekta ( egyház ) vezetője Jones Jim lelkész volt, aki állí­tólag arról győzte meg híveit, hogy öngyilkosságot kell elkö­vetniük, ha a túlvilágon üdvözölni akarnak. Jones és körül­belül 1200 követője Guyanában földművelő közösséget lé­tesített. Ryan csoportja szombaton este távozott a telepről. A csoporttal együtt a telepről 5 férfi és egy nő is. Amikor a repülőtérre értek, a három férfi megtámadta Ryan csoport­ját. Ryant, Harris Donald NBC tv-riportert, Brown Robert NBC felvételkészítőt, Robinson Gregoryt, a San Francisco Examiner fotóriporterét és Park Patríciát, a telep tagját meggyilkolták. A georgetowni amerikai követség missziójá­nak helyettes vezetője, Dwyer Richard, Speier Jackeline, Ryan törvényhozási asszisztense, Javers Ron, a san-francis­­cói Chronicle, Reiterman J im, az Examiner tudósítója és még 7 másik személy megsebesült. A következő nap Jones Jim lelkész rábeszélésére 405 híve öngyilkos lett. A fanatikusok “kool-aid -be kevert cyanide -t ittak, aminek következtében 5 percen belül va­lamennyien elpusztultak. A szekta másik 500 tagja a közeli őserdőbe menekült. A rendkívül sók gyanús körülmény ki­vizsgálása folyamatban van. HIHETETLENÜL HANGZÓ VALÓSÁG Csak utólag derült ki, bogy a guyanai szocialista telep szektájának papja, Jones Jim hónapok óta tervszerűen ké­szítette elő a borzalmas tömeggyilkosságot. Ennél is hihe­tetlenebből hangzik, mégis való igaz, hogy a szörnyű tervről sokan hónapok óta tudtak. Layton Deborah, a szekta egyik volt tagja, aki eltávozott a telepről, már júniusban vallomást tett Georgetowban a bíróság előtt, hogy a jonestowni föld­művelő telepen tömeges öngyilkosság előkészítése folyik a szocializmusért. A szekta lelki vezetőjének fia, a 19 éves Jones Stephan, aki a tömeggyilkosság idején 40-edmagávaI éppen Georgetownban tartózkodott, azt is elmondta, hogy apja hónapokon keresztül gyakorlatokat rendezett a tömeges öngyilkosság előkészítésére. Átlag hetenként egyszer köz­vetlen környezetének fegyveres tagjai riadóztatták a telep lakóit. Azt mondták a szekta tagjainak, hogy a közösség el­lenségei, a CIA zsoldosai, körülvették a telepet. A központ­ba terelt hívekkel aztán a megszállott Jones közölte, hogy a helyzet reménytelen, nincs más megoldás, mint az együttes öngyilkosság. Layton Deborah szerint ilyenkor Jones folyadékot ita­tott az egybegyűltekkel, amelyről azt állította, hogy méreg van benne. Amikor a hívek mégis életben maradtak, akkor elárulta nekik, hogy csak hitükhöz való hűségüket akarta próbára tenni, nem kevert mérget italukba; de figyelmeztette őket, hamarosan eljön az idő, amikor az öngyilkosság elke­rülhetetlenné válik. Jones 50 fegyveres szektással rendelke­zett s a riadóztatások alkalmával szirénák szóltak. A huszadik század utolsó negyedének elején mindez hihetetlenül hangzik, mégis valóság volt. Egy őrült nem száz, hanem ezer bolondot csinált s az illetékes hatóságok hitetlensége vagy közömbössége következtében az őrült esz­me megvalósult. Jones Jim fia nem hiszi, hogy a szekta tag­jai önként követtek el öngyilkosságot. Ha be nem vették volna a mérget, a fegyveresek gyilkolták volna le őket. GUYANA A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM NYILATKOZATA Az illetékes hatóságok felelősségének kérdésében az am.erikai külügyminisztérium a New York Times megállapí­tása szerint a védekezés álláspontjára helyezkedett. Nyilat­kozatában leszögezte, hogy a konzuli szolgálatnak csupán az a szerepe, hogy azoknak az amerikaiaknak siessen segít­ségére, akiknek a külföldi kormányzattal támad nehézségük és nem az, hogy az egyik amerikait védje a másik amerikai­val szemben. A konzuli szervezet nem kivizsgáló testület s a guyanai esetben különösképpen távol kellett magát tar­tania a feltételezetten amerikai vallásos szervezettől, amelyet az amerikai hagyomány és az alkotmány első módosítása (first amendment-je) védett. VÁLASZ BREZHNEVNEK Brezhnev I. Leonid, a Szovjetunió elnöke, az iráni helyzettel kapcsolatban tett nyilatkoztában, amelyet :t Pravda első oldalán közölt, óvást emelt az az iráni ügyekbe való amerikai beavatkozás ellen. A nyilatkozat a Fehér Ház­ban megütközést keltett, ami a Fehér Házban is, a külügy­minisztériumban is fontos megbeszélésekre adott okot. Car­ter elnök, Vance R. Cyrus külügyminiszter, Brzezinski Zbnigniew nemzetbiztonsági tanácsadó és Brown Harold honvédelmi miniszter tárgyalásai után Vance külügyminisz­ter válaszolt Brezhnev nyilatkozatára. Annak hangsúlyozása után, hogy az Egyesült Államok kormányának nincs szán­dékában beavatkozni Irán belügyeibe, a külügyminiszter fel­szólította a Szovjetuniót, ő is tartsa be ígéretét s ő se avat­kozzék be Irán belügyeibe. A válasz ezután közölte a szovjet kormánnyyal, hogy mi komolyan támogatjuk a sahnak azt a törekvését, hogy Iránban a belső rendet helyreállítsa és bízunk abban, hogy Irán maga is meg tudja oldani problé­máit. A New York limes tudósítója szerint mind Brezhnev, mind Vance nyilatkozata akadémikus jellegűnek látszik, va­lójában azonban azt mutatja, hogy a Perzsa-öböl kulcsor­szágának belbiztonsága egyik nagyhatalom szempontjából sem közömbös. BARÁTSÁGI SZERZŐDÉS A SZOVJETTEL November 20-án a Szovjetunió barátsági szerződést írt alá, amely Etiópiával való kapcsolatait szilárdítja meg. Az egyezmény megkötése azt jelenti, hogy Etiópia, amely az­előtt az Egyesült Államok vonzáskörébe tartozott és gyakor­latilag csak a marxista katonai kormányzat hatalomrajutá­­sával került a Szovjetunióval szorosabb kapcsolatba, most már végérvényesen, formálisan is átáltt a Szovjetunió tá­borába. A szovjet támogatását Etiópia kormányzata HaiJé Selassié császár elűzése óta Eritrea önállósulási törekvései­vel szemben ugyanúgy igénybe vette, mint ahogy az Ogad en birtokáért indított Szomáliái támadás visszaverésekor. Etió­pia kubai csapatokat és szovjet fegyvereket használt. Egye­lőre tisztázatlan, hogy a két ország közt létrejött barátsági szerződés szovjet katonai támaszpontok létesítését is jelenti-e Etiópiában. A minap Moszkvában járó 12 amerikai szená­tornak erre vonatkozó kérdésére Ponomarev N. Boris, akit a Palitbüró új tagjaként jelöltek, hevesen tiltakozott ez ellen a feltevés ellen. Ponomarev szerint afrikai országokban so­hasem voltak szovjet katonai egységek és ma sincsenek (ami persze még nem jelenti azt. hogy nem is lesznek). Valójá­ban az oroszok már évekkel ezelőtt légi és tengerészeti be­rendezéseket építettek a Szomáliái Berbera kikötőjében, ahol jelentések szerint röppentyűket is raktároztak. KATONAI ÖSSZEESKÜVÉS SPANYOLORSZÁGBAN? Az AP madridi tudósítása szerint öt nappal Franco Francisco halálának harmadik évfordulója előtt a fegyveres erő és a rendőrség néhány vezetőjét és tisztjék katonai fele­­lősségrevonás elé állították, mert bizonyos tervekkel fog­lalkoztak, köztük azzal is, hogy a Franco örökébe került Juan Carlis királyt elrabolják. Katonai forrásból eredő érte­sülések szerint a főváros körül szétszórtan csapategységeket helyeztek el azzal az utasítással, hogy csak a legfelsőbb hely­ről kapott parancsot teljesíthetik. A letartóztatások előtt Suarez Adolfo miniszterelnök a vezérkari főnökkel folytatott megbeszélést. A király már korábban kétheti körútra Latin- Amerikába utazott. Mellado Gutierrez Manuel altábornagy, bonvédelmi miniszter, aki Cartagenában járt csapatszemlén, a fővárosba való visszatérése előtt letartóztatta Altares Jan brigadéros tábornokot, aki valamikor az észak-spanyolországi baszk vi­déken állomásozó csapatok parancsnoka volt, mert az ezer katonai személy gyűlésén elvesztette uralmát idegei felett, amikor a honvédelmi miniszter félbeszakította az egyik ten­gerésztiszt kormányellenes kifakadásait. Altares tábornok Francot éltette, Mellado honvédelmi minisztert pedig áruló­nak, gyávának és kémnek minősítette. A kínos eset azt a növekvő ellentétet leplezte le, amely a katonaság és a pol­gári kormányzat között mutatkozik a terrorizmussal és az EJ A néven ismert gerilla csoport részéről is tapasztalható baszk elkülönülési törekvésekkel szemben. A letartóztatott összeesküvők között van egy ezredes. egy alezredes és egy rendőrkapitány is. Madridi laptudósí­tás szerint az összeesküvők azt tervezték, hogy amikor a kor­mány tanácskozik, behatolnak a miniszterlenök Madrid kül­városában lévő Moncloa-palotájába s a miniszterelnököt kormányával együtt túszként őrizetben tartja mindaddig', amíg a kormány a cselszövők követeléseit nem teljesíti. A cselszövést a honvédelmi miniszter úgy tudta meg, hogy a Madrid környékén állomásozó egyik katonai egység parancs­noka jelentette feletteseinek: felhívást kapott a csatlakozás­ra. A cselszövők az értesülések szerint a madridi polgári őr­ség főhadiszállásán találkoztak. A VILÁG NÉPESSÉGE CSÖKKEN Még sokan emlékezhetnek rá közülünk, milyen riada-1 lom volt vagy egy évtizeddel ezelőtt, hogy az emberiség j túlméretezett szaporodása leküzdhetetlen nehézségeket idéz-; hét elő. Az Egyesült Államok népszámlálási l. - atala most megnyugtathatja az esetleg még mindig aggód. hogy a legújabb jelek szerint nem lesz komoly baj, im.« a világ népessége határozottan csökken. Míg 1970-ig 15 éven át a, népesség minden évben újabb 2%-kai növekedett, azóta ez j az arány már csak 1.9%. A megállapítható népesség-csök- j kenés Áfrika kivételével az egész világon majdnem azonos méretű, de az afrikai országok közül 1 unisiában, Del-Afri­­kában és Mauritiusban ugyancsak jelentős. A statisztikai számítások szerint a világ népessége 2020 és 2025 körül 1 eléri a csökkenésnek azt fokát, hogy szaporodása zérus lesz. Ez a megállapítás azért meglepő, mert az emberiség lélek­­száma 1967 derekától 1977 közepéig becslések szerint 3.5 billióról 4.3 billióra emelkedett, még 1976-ban is naponta több mint 200.000 lélekkel szaporodott. Érdekes, hogy a ter­mészetes szaporodás gyors csökkenését némiképpen ellen­súlyozza a halálozások számának lassú csökkenése. A Világ Bank arra számít, hogy 2000 körül az emberiség száma eléri a 6 billiót; az Egyesült Nemzetek megítélése szerint akkor már 6.5 billió ember él a földön. A népesség csökkenése nemcsak az úgynevezett fejlett országokban észlelhető. Sri Lankában (Cejlonban) például 1966-tól 1976-ig a népesség növekedésének 2.3%-a 1.5%­­ra esett vissza. A Eülöp-szigeteken, Thaiföldön és Koreában 0.7%, Colombiában 0.6%, Dél-Afrikában 0.4%, J örök­országban és Kínában pedig 0.3% a csökkenés. Az Egyesült Államok népességének növekedése 1966 és 1967 közt 1.1%, 1976 és 1977 közt pedig már csak 0.8% volt. Az Egyesült Államok lakossága tavaly a világ népességének 5%-ávaI volt egyenlő. A KERESZTÉNY EGYSÉG MEGVALÓSÍTÁSA II János Pál pápa a keresztény egység titkárságának ülésén bíborosok és mások előtt mutatott rá a keresztény egység megvalósításának fontosságára. Hangsúlyozta, hogy az Egyház nemcsak tovább akar haladni a keresztény egy­ség előkészítésének útján, hanem minden tekintetben hozzá is akar járulni ennek a nagy mozgalomnak sikeréhez. Utalt az 1960-as évek elején lefolyt vatikáni ekumenikus tanács üléseinek határozataira, amelyek a teológiai ismeretek taní­tásának új módszerét sürgették, hogy a jövő papjainak ma­gatartását ebben a vonatkozásban kialakítsák. A katolik us és az anglikán teológusok a pápai fenn­­sőbbség, a Legméltóságosabb Oltáriszentség és a szentáldo­zás tekintetében fennforgó számos különbséget kiküszöböl­tek, noha végleges megegyezésre még nem került sor. A levont következtetéseket a Vatikán elvben elfogadta, de a katolikus papok kiképzése közben a szemináriumokban eze­ket az elvi szempontokat már gyakran mellőzik. A közlemény megállapítása szerint VI Pál pápa ural­kodásának 15 évén keresztül egyszer sem beszélt olyan ha­tározottan arról, hogy a római katolikusoknak egységre kell jutniuk más keresztényekkel, mint most II János Pál pápa tette. TITKOS KIHALLGATÁSON Vatikáni hírközlés arról számolt be, bogy II János Pál pápa november 18-án, szombaton délután titkos kihallga­táson fogadta a 72 éves Lefebre Marcel francia érseket, a világszerte elterjedt konzervatív katolikusok mozgalmának vezetőjét. Az AP tudósítója nem tudta megállapítani, hogy a titkos kihallgatás meddig tartott, sem azt, hogy vajon azon mások is részt vettek-e vagy sem. A titoktartást ft. Panciroli Romeo szóvivő szerint a francia érsek kérte. A Vatikán részéről további tájékoztatást a kihallgatásról nem szándé­koznak kiadni. Lefebvre érsek szóvivője szerint ők sem mondhatnak semmit sem. A francia érsek hallgatásából vatikáni körökben arra következtetnek, hogy az Lefebvre detente magatartását mu­tatja a Vatikánnal szemben, mert egyébként a szókimondó francia érsek ritkán rejti el gondolatait a nyilvánosság elől; az Egyházzal támadt nézeteltéréseiről nyíltan szokott be­szélni. A titkos kihallgatás óta mindkét részről abban remény-BÉKY ZOLTÁN HALÁLA A XVIII. Magyar Találkozó díszvacsoráján az ünneplő közönség még zúgó tapssal vette tudomásul azt a bejelen­tést, hogy a betegsége miatt távolmaradásra kényszerült fő­tiszteletű Béky Zoltán dr. tb. református püspöknek, mint a külföldi magyar tudósok, írók és művészek Árpád Akadó miája elnökének 'értékes szolgálataiért emlékül és köszönet­tel” művészi emlékplakettet óhajtottak ünnepélyesen át­nyújtani. November 26-án, vasárnap délelőtt, az Árpád Aka­démia XIII. évi rendes közgyűlésén Somogyi Ferenc dr. fő­titkár már azt a megdöbbentő hírt közölte a jelenlévőkkel, hogy főt. Béky Zoltán dr., az Amerikai Magyar Szövetség, az Erdélyi Világszövetség és az Árpád Akadémia elnöke, az amerikai magyar református egyház tiszteletbeli püspöke, a rendületlenül bívő magyar, a hitvalló keresztyén, a ma­gyar igazság hősies, bátor szószólója és lankadatlan harcosa jobblétre szenderült. (Előző este talán éppen akkor, amikor a clevelandi díszvacsorán emlegették.) A közgyűlésen jelenlevő tudósok, írók, művészek és vendégek három percig tartó felállással, némán hódoltak a keresztény nemzeti hagyományokat őrző külföldi magyarság messze kimagasló vezéregyéniségének, akinek mindenkor minden áldozatra kész hűséges szolgálatát, páratlanul pél­damutató s pótolhatatlan szerepét folytatni senki sem tudja. Lapzártakor kapott értesülésünk szerint főt. Béky Zol­tán dr. püspököt rövid washingtoni búcsúztatás után a New Jersey államban lévő Trenton városában éppen ma helyezik örök nyugalomra. Olvasóink előtt az elhúnyt érdemeit nem kell méltatnunk, hiszen azokról híradásainkból évtizedeken ót állandóan olvashattak. A külföldi magyarság osztatlan gyászában megrendültén, de az Ür akaratában megrjyugvó lélekkel osztozunk, az elhúnyt emlékét kegyelettel őrizzük, példáját pedig képességeinkhez képest követjük. * * * Főt. Béky Zoltán dr. 1903 április 12-én született t magyarországi Abaúj-J orna vármegye szikszói járásáb lévő Hernádszentandrás községben. Az érettségi yizsga leté­tele után a sárospataki református főiskolán, az amerikai Rutgers egyetemen, a philadelphiai Divinity Theological Seminaryben végezte s folytatta tanulmányait, amelyeknek befejezése után a \Ve.,Grr. Biblical Sem:na> vb; n hittudo­mányi doktori oklevelet szerzett. Amerikába 1928-ban vári dórólt ki s 1940-ben lett amerikai állampolgár. Püspökségét megelőzően több amerikai magyar gyülekezetben teljesített lelkészt szolgálatot, véügl évtizedeken át a trentoni egyház lelkipásztora volt. Püspöki szolgálata után a Magyar Ame­rikai Református Egyesület, aztán qz Amerikai Magyar Sző vétség, az Árpád Akadémia, legutóbb pedig az Erdélyi Vi­lágszövetség elnöke lett. A hittudományi szakirodalom terén 1930 óta fejtett.ki rendszeres tevékenységet, amelynek elismeréseként a sáro s­pataki református hittudományi főiskola tb. tanárává, a kül­földi magyar tudósok, írók és művészek Árpád Akadémiája pedig előbb rendes, később tiszteleti tagjává, végül elnöké­vé választotta. Egyik hittudományi értekezésével már 19£)7- aen arany Árpád-érmet nyert. Az utóbbi években különösfen so,rat fáradozott az erdélyi magyarság érdekében nemesek Amerikában, hanem Európában és Afrikában is. Minden alkalommal, a Szent Korona kiadásakor is, a keresztény nemzeti hagyományok töretlensége mellett szállt síkra, ezért halála felmérhetetlen veszteséget jelent. a an kednek, hogy valamilyen enyhülés vagy megoldás következ­­hetik, noha vatikáni körökben azt is hangsúlyozzák, II Ja­nos Pál pápa máris kijelentette, hogy mind a pápai tekintély fenntartását, mind a katolikus hierarchián belül az engedel­mességet fontosnak tartja. TÚSZOK LETTEK AZ ÁTKELŐ HAJÓ UTASAI A baloldali gerillák Törökországban is tevékenyked­nek”. Legutóbbi erőszakos fellépésük során a közfelépő rendőrség kettőt lelőtt közülük, később pedig megakadályoz­­ta, hogy az egyik temetésén részt vegyenek. A fiatal gerillák tűzharcba keveredtek a rendőrséggel, aztán vagy tizen az Uskudar átkelő hajóra szálltak s amikor az 750 utasával a Boszporusz vízére kifutott, a kapitány parancsnoki fülkéjébe nyomultak. Fegyverrel arra kényszerítették, hogy a hajót a Márvány-tenger felé irányítsa. Áz utasokat túszokként ke­zelték. További követelésük az volt, hogy barátjuk kopor­sóját a hajóra vigyék és találkozhassanak Isztambul kor mányzójával, Tekin IhsannaJ. Követeléseiket a hatóságok visszautasították. Amikor a gerillák észrevették, hogy két katonai naszád üldözi az átkelő hajót, a kapitányt szabadon engedték, maguk pedig elvegyültek a hajó utasai között. A rendőrség a hajó utasai közül legalább 500-at kihallga­tott, míg a tetteseket el tudta fogni. Közben a lelőtt Colák Aziz egyetemi hallgató temetése megtörtént. Az előbb em­lített tűzharc során senki sem sérült meg, a környéken azon­ban később 20 baloldali fiatalembert őrizetbe vettek.

Next

/
Thumbnails
Contents