Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)
1978-01-26 / 4. szám
1978, JANUÁR 26. MAGYAR ÚJSÁG KATOLIKUS HITTANKÖNYVEK KIADÁSA OTTHON A hitoktatás kereteinek megváltozása miatt az iskolai beosztást alapul vevő korábbi tankönyvek használhatatlanokká váltak. A püspöki kar ezért 1968-ben pályázatot hirdetett új tankönyvek írására. A felhívás a fiatal papok körében nagy visszhangot keltett, több szerkesztői munkacsoportot alakítottak. 1970-b en jelent meg az első, az óvodáskorúak és első elemisták részére készült hittankönyv, A mennyei Atya szeret minket címmel. Ezt követte a rákövetkező évben az Elsőáldozók hittankönyve , 1972-ben pedig a 9-10 évesek számára a Keresztény élet c. könyv. Eddig legjobban sikerült a serdülőkornak részére 1975-ben megjelent Elitünk és életünk . A sort 1976-ban a 12-14 évesek számára készült ‘ Üdvösség története” zárta le, amelyhez Kis magyar uzuális címmel a szentmise liturgiájában használható énekeskönyvet csatoltak. A tankönyveket kétévenként 50.000 példányban újra és újra kiadják. (Az évi igény viszont 50-54.000 példány lenne!) A tankönyvszerkesztők a sajátos egyházpolitikai helyzet miatt számos nehézségbe ütköztek. így pl. az állami szervek nem engedélyezték az egyháztörténelem megjelenését, az egyik tankönyv kéziratából pedig törölni kellett a szerzetesekkel foglalkozó részt, mivel Magyarországon propagálásuk nem időszerű. A magyar viszonyokkal összefüggően jellegzetes gondot okoz a hitoktatási óravázlatok megjelentetése is. Eddig az első három hittankönyvhöz jelent meg 4 kézikönyv sokszorosított eljárással. A kis példányszámban megjelenő óravázlat azonban mint önálló kiadvány megterheli a katolikus könyvkiadók évi keretét s ezáltal csökkenti az amúgy is szűkreszábott könyvkiadási lehetőséget. Nehézséget okoz a hittankönyvek magas ára is a magyar könyvpiac államilag támogatott és ezért nagyon alacsony könyvárai mellett. Hiányoznak a hitoktatásban a szemléltetőeszközök is. Az állami szervek ugyanis tiltják a külföldi eredetű szemléltetőeszközök használatát (pl. a színes diapozitív-sorozatokat), belföldi eredetűek pedig egyelőre nincsenek. A KATOLIKUS MAGYAR KÖNYV - ÉS LAPKIADÁS, RÁDIÓ, TV Mint már jeleztük, nehézségekkel küzd a katolikus könyvkiadás is, amely az evangélizáció jelentős tényezője lehetne. A katolikus könyvkiadók által kiadott könyvek száma évente kb. 15-18, “azok is többnyire alacsony példány - számúak. Ezzel szemben az állami könyvkiadás pl. 1975-ben 7750 könyvet jelentetett meg 74 millió példányban. így a katolik us könyvek az ország könyvtermelésének mindössze kb. 0.1%-át teszik ki. Hasonlók az arányok az időszaki sajtó terén is. Amíg az ország csaknem minden megyéjében jelenik meg napilap és havonta irodalmi folyóirat (nem beszélve az országos kiadványokról), a katolikusok jelenleg a következő sajtótermékeket adják ki: az Új Ember c. hetilapot (68.000 pl), a Papi Békemozgalom című kéthetenként megjelenő lapot, a Katolikus Szó (11.000 pl) és a Vigília c. iro dalmi, kulturális folyóiratot (14.000 pl) és a Teológia ' c. -•negyedéves szakfolyóiratot (4.000 pl). A sajtótermékek közé“ számítható még a Magyar Kurír című kőnyomatos sajtótájékoztató is, amely elsősorban a papok számára készül. A kormány nemrégiben megígérte a sajtókiadványok példányszámának bizonyos emelését, ez azonban csak a helyzet jelképes javításával egyenértékű. * • A legfontosabb tömegtájékoztató eszközökből: a rádióból és a televízióból az evangélizáció teljesen kimaradt. Az egyetlen kivétel a Petőfi-adóból vasárnap reggel 7 órakor elhangzó vallásos félóra, amelynek műsorát felváltva készítik a kül önböző felekezetek. A katolikus egyház így évente a három rádiós és két TV -műsor évi kb. 25.000 órás adásából 9 óra adási időhöz jut. (Az összehasonlítható műsorral és adási idővel sugárzó osztrák rádió és TV -állomások évente több mint 400 óra vallásos, egyházi adást sugároznak.) Mivel a Magyar Rádió felmérése szerint a vallásos adásokat kb. 150.000 személy hallgatja, így ez a minimális adás is értékes evangélizációs lehetőség. HITOKTATÁS AZ ISKOLÁKBAN Magyarországon szinte kizárólag papok — plébánosok, káplánok vagy bitoktatók végzik a hittan tanitástát >—• mondta Lékai László bíboros-prímás a hitoktatással foglalkozó püspöki zsinaton. A lelkipásztorkodásban aktíven dolgozó papok száma megközelítően 3500. Ennél jóval kevesebb az iskolákban a hitoktatók száma. A hitoktatási lOZ külön állami engedélyre van szükség. A hitoktatók számát kb. 2000-re becsülhetjük. (Templomi hitoktatást minden mű : .ködéii enged éllyel rendelkező pap végezhet, de leginkább a káplánok élnek ezzel a jogukkal.) Pontos adattal a hitoktatási engedéllyel bíró papokról egyébként a püspökök sem rendelkeznek, mert az állami hatóságok az engedélyt közvetlenül adják az egyes papoknak anélkül, hogy a püspök erről hivatalos értesítést kapna. A hitoktatók számának becsléséhez támpont lehet, hogy a nyomdatermékekkel kapcsolatben említett Hitoktatási óravázlatok” c. segédkönyv is 2000 példányban jelenik meg. Mint fentebb jeleztük, az új hittankönyveket fiatal hitoktatókból alakult munkaközösségek szerkesztették. Ezekből a munkaközösségekből alakultak ki és kaptak intézményes formát az Egyházmegyei Hitoktatási Bizottságok, amelyek különösen a hitoktatók továbbképzését segítik elő. Kiemelkedő tevékenységet végez az egri főegyházmegye Hit- oktatási Bizottsága, amely ebben az évben már hetedik al•kálómmal rendezett országos jellegű, továbbképzéssel egy«bekötött hitoktatói lelkigyakorlatot. A fővárosi hitoktatók * számára ebben az évben az esztergomi főegyházmegye is trendezett hasonló jellegű lelkigyakorlatot. \ Jelentős kezdeményezés a budapesti Központi Hittu£domónyi Akadémia mellett szervezett Hitoktatási Bizottság t konzultációs irodája. Az eredetileg az esztergomi egyház; megye és főleg Budapest hitoktatói számára létesített kon- I zultációs irodához más egyházmegyék papjai is fordulnak / eligazításért. jj. A jelenlegi iskolai hitoktatók számát csaknem eléri •azoknak a volt papoknak, szerzeteseknek, szerzetesnőknek -^és hitoktatónőknek száma, akiknek van képesítésük a hitoktatásra, de a jelenlegi törvényes keret munkábaállásukat nem teszi lehetővé. A VILÁGIAK BEVONÁSA Ugyancsak megoldatlan a világiak bevonása is a hitoktatásba. A szegedi Hittudományi Főiskolán az utóbbi években mintegy 50 világit részesítettek magánjellegű teológiai oktatásban, Ezeknek a kiképzett katekétáknak megbízatása elől azonban az állami hatóság mereven elzárkózik. A jelen tanévben a Budapesti Hittudományi Akadémián férfiak és nők számára 3 éves teológiai levelezőtanfolyamot hirdettek meg. Célja, hogy egyházi intézmények laikus vezetőit és alkalmazottait, de minden érdeklődő vi Iági hívőt, férfit és nőt tudományos szinten bevezessen a mai keresztény filozófia és teológia alapos ismeretébe. Arról egyelőre nincs szó, hogy a végzett növendékeket később a püspökök alkalmazhatják-e hitoktatókként vagy sem. A magyar püspökök szeretnék, ha a gyermekek a bit elemeit a családban kaphatnák meg. Ezért a legkisebbeknek szóló hittankönyv pedagógiai és didaktikai utalásokat is tartalmaz a szülők számára. Ez az ideál azonban elérhetetlen utópiának látszik. A szülőknek sem idejük, sem kellő felkészültségük nincs, hogy gyermekeiket bevezessék a hitbe” r— állapította meg maga Lékai bíboros a püspöki zsinat atyái előtt. Egyes plébániákon próbálkoznak a szülők bevonásával, számukra havonta egyszer a templomban előadásokat tartanak és elbeszélgetnek velük gyermekeik vallásos neveléséről. Bevonásuk azonban nagyon nehéz, főleg azért, mert a legtöbb mai 6-14 éves gyermek szüleinek iskolás kora már a fakultativ hitoktatás idejére esett, túlnyomó többségük semmiféle hitoktatásban nem részesült. Nem csoda hát, Ka nemcsak hogy nem tudja gyermekeit hittanra tanítani, hanem inkább maga példájával rossz irányba befolyásolja őket. Ezért marad el az elsőáldozó és bérmálkozó gyermekek mintegy kétharmada hamarosan a templomból — ahogy Lékai prímás említett zsinati beszédében elmondta. Lékei prímás arról is beszélt, hogy az idősebb nemzedék tagjai: a nagymamák milyen nagy igyekezettel próbálják továbbadni a családban a vallásos élet elemeit. Ők még valamennyien részesültek hitoktatásban. Amit esetleg saját gyermekeiknél a körülmények miatt elmulasztottak vagy kevéssé tudtak megcsinálni, most unokáiknál pótolják, mivel gyermekeik, a fiatal szülők arra gyakorlatilag képtelenek. Az evangélizáció fontos tényezői Magyarországon a gyakorlati keresztény életükkel tanúságot tevő, kovászként ható egyházi kisközösségek (báziscsoportok). A Szentírás tanulmányozására, a lelki elmélyülésre alakult baráti köröket a magyar püspöki kar ismételten igyekezett hivatalosan is beleépíteni, integrálni az egyházi élet adott kereteibe. Az 1976-os téli és 1977-es januári püspökkari konferencián — részben egyházpolitikai okokból, részben bizonyos túlzó jelenségek ellenhatásaként —- hozott határozatok még erősen hagyományos tekintélyevi szemlélet alapján állnak és kevéssé veszik figyelembe a kiscsoportok öntevékeny belső dinamikáját. A püspökök gondoskodása azonban nem merült ki ezekben a nyilatkozatokban. A lelki elmélyülésre törekvők segítésére 30-35 személyt befogadó lelkigyakórlatos ház létesítését határozták el. Ehhez az állam is hozzájárult; bízott az ellenőrzés lehetőségében. A lelkigyakórlatos ház évente legfeljebb kb. 1500 személy számára biztosítana egyhetes, hitbeli továbbképzéssel összekapcsolt lelkigyakorlatot. Lékai bíboros szerint modern értelemben vett lelkigyakorlatok lesznek ezek estétől reggelig csendes elmélyedéssel, eucharisztikus liturgiával, a nap többi részében pedig mai szintű vallásos továbbképzést kapnak hitünk igazságaiban, éspedig biblik us-teológiai alapon. A HITOKTATÁS HIÁNYOSSÁGÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI A negyedszázados küzdelem erősítette a vallásos elkötelezettséget mindazoknál, akik életüket a katolikus hit szellemében rendezték be és emiatt alkalomadtán a külső nyomást is vállalták. Ez az aktív réteg — láthattuk a hitoktatásnál, az egyházi kisközösségeknél is — igen jelentős. A katolik us egyház társadalmi térvesztését jelzi viszont, hogy híveinek száma nem növekedett arányosan az ország lakosságának számával. Bár a születési arány a katolik US lakosság körében hagyományosan jobb, mint az országos átlag, a katolikus egyház ma kevesebb hívővel rendelkezik, mint negyedszázaddal azelőtt, bolott az ország lakosságának száma 9 millióról 10 és fél millióra emelkedett. Az immár nyugtalanító méreteket öltő hitoktatási hiányosság s az alapismeretek nagyfokú hiánya az elmúlt negyedszázados fejlődés súlyos következményeként azoknál a híveknél is jelentkezik, akiknél az érdeklődést a hit igazságai iránt fel kell téleleznünk. Jellemző erre, hogy a magyar püspöki kar kénytelen volt a papi életre jelentkező, szemináriumba belépő fiatalok számára külön előkészítő évet beiktatni az iskolai hitoktatás hiányosságainak pótlására. Az egyik egyházi középiskola érettségiző diákjai körében végzett vallásszociológiai felmérés azt is kimutatta, hogy a bennlakó, tebát egyházi környezetben felnövő fiatalok majdnem felének Isten-felfogása nem egyezik a kereszténység alapvetően szmélyes Isten-képével. A tanulóifjúság átlagos vallási ismeretei pedig olyan alacsony szintre süllyed tek, hogy a tanároknak komoly nehézségeik vannak a művészettörténet, irodalom, stb. tanításánál. A pedagógusok sürgetésére határozta el a magyar rádió, hogy szakemberek bevonásával A Biblia világa” címmel 12 részes kultúrtörténeti interjúsorozatot sugároz. A sorozatot a váratlan siker miatt meg kellett ismételni. Anyaga könyvalakban is megjelent, nem kevesebb mint 100.000 példányban, több kiadásban. A magyar rádió azóta újabb vallási témájú sorozatokkal igyekszik ^ természetesen a marxista valláskritika értelmezése szerint ^ pótolni a negyedszázados hitoktatási hiányosság kulturális következményeit. A hit- és erkölcsoktatás megszűnéséin következőié nyeinek ellensúlyozása céljából az állam oktatásügyi tervébe külön tantárgyat állított be Világnézetünk alapjai címmel, amely a marxista-atheista világnézetet s ennek- keretében az állampolgárok, az emberek erkölcsi kötelezettségeit, magatartását akarja a tanulók életgyakorlatába beállítani. A program megtervezésében, valamint a felnőttek marxista világnézeti indoktrinációjának szorgalmazásában jelentős része van a Magyar I udományos Akadémia keretében működő, tudományos színvonalon dolgozó, marxista szakemberekből álló valláskritikai csoportnak, 1 ....................n 3. ÖLDAE TOVÁBBI VISSZAESÉS VÁRHATÓ A hitoktatás helyzetében Magyarországon a kétségtelen sikerek és áldozatos munka ellenére további visszaesés várható. Egyrészt elégtelen az a hitoktatói szolgálat, amelyet a magyar egyház ma nyújtani tud. A kb. 2000 paphitoktató a katolikus fiataloknak csak mintegy negyedét■ ötödét éri el ténylegesen. Másrészt a hitoktatás adminisztrációs megszorításával és a resztvevők számának maximálásával, a vallásos sajtó, korlátozásával, a vallásnak a tömegtájékoztatói eszközökből való kiszorításával az állam maga is korlátokat állít a hitoktatás, ill. az evangélizáció elé. Az egyháznak létérdeke, hogy evangélizációs lehetőségeit, különösen a hitoktatók számát növelhesse, mivel a volt szerzetesek, a hittanban járatos nagyszülők —< akiknek ma még szerepük van a hitoktatásban — belátható időn belül teljesen kiesnek; a hitoktatásban nem részesült fiatal szülők bekapcsolására gyermekeik hitoktatásába nem lehet számítani, illetve a mai fiatal szülők csak nagyon kis hányada képes családi hitoktatásra. A hitoktatók hiánya miatt a hittani ismeretek terén tovább növő fogyatékosság komoly veszélyeket hoz magával: — Az egyház szükséges agiornamentoját nehezebb megvalósítani szolid értelmi élőmunka, tervezés nélkül, nagyobb a veszélye annak, hogy néhány sikertelen kísérletezés kifullasztja a reformlendületet; —• az egyszerű hívő számára nagyobb a veszély, hogy a jóléti materializus áldozatává válik; — nagyobb a veszély, hogy a végső kérdések keresztény értelmezése helyett a hívők a miszticizmus, ill. a szektásság felé fordulnak válaszért; r- a hívő értelmiség az ideológia által feladott kérdésekre nem találja meg a keresztény választ;- megalapozatlan marad a szocializmus építésében való keresztény részvétel mikéntje és a hívők és nemhívők közti dialógus. Az élet lehetőségeit kereső magyar egyház a személyi tényezők elégtelensége és a keretek korlátozottsága miatt a hitoktatásban elsősorban nem az ismeretközlés, az indoktrináció lehetőségét keresi, hanem a keresztény életbe való bevezetést. Életét a jövőben inkább a tanúságtétel, a testvérek szeretete határozza meg, mint a teológiai belátás vagy a jogi illetékesség. A magyar egyház a társadalomban a kovász szerepének betöltésére készül, miközben talán majd annak méreteire is összezsugorodik. NINCS ÁTHIDALÁS A Fekete Könyv szerzőinek megállapítása szerint az egyházak hitrendszere és államunk hivatalos ideológiája közt nincs áthidalás. Eddig csak arról volt szó, hogy ennek ellenére lehetséges a szocialista társadalom és az egyháziak együttműködése a nép javát szolgáló nemes törekvésekben. Ez így van. De a hitrendszer és az ideológia teljesen ellentétes voltából az egymás látásának megértését szolgáló, építő vita is következik. Egyszerűen természetellenes, ha nincs. A szabadságkorlátozás gyanúját keltheti benn és kint . A jelenlegi egyházi bábemberek mereven elzárkóztak az ilyen dialógustól. Ez az elzárkózás politikailag káros, teológiailag menthetetlen. Az állami illetékeseknek fel kellene ismerniük az egészséges dialógus szükségességét. A nyíltság mindig hasznos, ha bölcsen élnek vele. Nemcsak a politikai kabarékra érvényes ez, hanem az élet minden területére. . Az anyagiak tekintetében a történelmi egyházak rászorulnak az állami támogatásra. De itt is két lehetőséget látunk. Az egyik: az állami támogatást a szükséghez képest, minden feltétel és kikötés nélkül megadni. A másik: bizonyos “türelmi idő” után az egyház gondoskodjék anyagi szükségleteinek fedezéséről. De teljesen zöld utat kap arra, hogy megbízottai felkeressék az egyháztag-állampolgárokat, hogy tőlük hozzájárulást igényeljenek. Ha ezektől az egyház >—> nem szegénységük miatt, hanem közömbösségből — nem kap hozzájárulást, tagadhassa meg tőlük azokat a jogokat, amik a felelős egyháztagokat illetik meg, így az egyházi szolgálatok igénybevételét is. Eddig ugyanis több lelkészt fegyelmeztek meg , mert az egyházuk iránt közömbösséget tanúsítóktól megtagadtak jogokat és szolgálatokat. ^ I. ' ! - ; T V\ Végül és utoljára az egyháziakhoz fordulunk. Először a jelenlegi egyházi vezetőkhöz, majd a többi lelkész- és presbiter-társhoz. A vezetők megérdemlik, mert rászolgáltak. bogy nevük megadásával szerepelnek Fekete Köny vünkben. De mi mégse azért neveztük meg őket, hogy pellengérre kerüljenek, hanem mert levegőben lógó állításokkal értékét, hitelét veszítette volna panaszunk. A konkrétság szükségessége vezetett bennünket és nem a harag. Arra kérjük egyházi vezető embereinket, hogy addig is, amíg hivatalukban maradnak, próbáljanak valamit jóvátenni azokból, amiket vétettek. És ne folytassák eddigi kártevésüket. Ne legyenek szolgatársaik befeketítői, gyanúba keverői. feljelentői, az ÁEH ítéleteinek végrehajtói, a magasabban állók bábjai, pénzügyek kufárai, mert ha már —< kegyességük látszatával takartan •— aposztaták is, ne felejtsék, bogy ba valaki meg is ússza az emberi ítélőszék ítéletét , a Min-1 denható és Mindentudó mindent Iát és számonkér. Szent Fiát pedig nem azért adta halálra, hogy anyaszentegyházunk rombolói számára biztosítson váltságával mentséget. Ami rajtunk múlik: mi, akik közel másfélszázan belerokkantunk kormányzásukba, nem az emberi számonkérés hívei vagyunk. Minket a tisztulás vágya vezet és nem a megtorlás lelke. Munkában álló szolgatársainknak pedig üzenjük: mi is úgy voltunk, mint ők, passzívan tűrtük, ami velünk és másokkal történt. Sok mindenen kellett keresztülmennünk, amíg megértettük: másoktól várni új reformáció megindítását, miközben mi tétlenek és némák maradunk, mérhetetlen balgaság, felelőtlen lelki kényelmesség, amelyért felelnünk kell az Igaz Bíró előtt. Reméljük, olvasóink nem gondolják, hogy minket valamiféle politikai cél vezet. Legfeljebb annyiban, hogy a moralitás érvényesítése minden társadalom érede. Békesség minden jóakaraté embernek! Ezzel fejezik be írásukat azok a magyarországi keresztyének, aki k személyes szabadságuk és mindennapi kenyerük kockáztatásával tették le chartába foglalt panaszaikat a szabad világ keresztyénéinek asztalára. (Református Hírek) KESZTHELYI ÜZENET AZ UTÓKORNAK A Balaton-parti Keszthely múzeumának lépcsőjét felújították. Eközben érdekes palackba zárt levelet találtak. Dr. Csák Árpád, a Balatoni Múzeum alapítója, a neves régész és néprajztudós üzent ilyen módon az utókornak. Lf gyanott megtalálták a múzeum alapítójának A szép Balaton mellől című kötetét, amelyben beszédek, rajzok, útiélmények olvashatók, s több olyan helyi újság is előkerült az 1898-1920 közötti évekből, amelyekben Csák Árpád cikkei jelentek meg. A múzeumalapító levelében a többi között az alábbiak olvashatók: “Életem legfőbb vágya volt Keszthelyen, a Balaton metropolisában , ifjúkorom e kedves helyén, amelyhez olyan szép emlékek fűznek, Balatoni Múzeumot alapítani, amelyben a Balaton-vidék történelmi arculatának emlékei, természetrajzi és néprajzi kincsei nyernek elhelyezést. Ezt a célorpat nagy küzdelem árán el is értem . . . Lesz-e azonban méltó utódom >— folytatódik a levél <—> aki olyan szeretettel és áldozatkészséggel folytatja a nagy munkát, amelyet elkezdtem és meg fogja-e óvni az egész életem folyamán összegyűjtött tárgyakat az elkallódástól? A levél másolatát, újabb tárgyi emlékekkel, érmékkel kiegészítve és a fejlődő, gyarapodó múzeum mai munkájáról számot adó újságcikkekkel együtt —< az utókornak szóló üzejnetként, mintegy válaszként az alapító kérdésére <—< isméi befalazták a lépcső kődísze alá. (HT) AZ "ERDÉLYI BIZOTTSÁG" KÖZGYŰLÉSE Az Erdélyi Bizottság 1977 december 5-án tartotta meg közgyűlését a nyugat-clevelandi magyar evangélikus egyház helyiségében. Lőte Lajos elnök az 1976-ban és 1977-ben végzett változatos, értékes és eredményes tevékenységről számolt be. A Bizottság Carpathian Observer és Székely Nép címmel időszaki lapot adott ki — az előbbit angol, az utóbbit magyar nyelven évente négyszer; 5 ízben tárgyalt a külügyminisztérium illetékes tisztviselőivel és 7 aIkalommaI,\ett részt más magyar szervezetekkel együttes megbeszélésekéi; szóban és írásban részt vett az erdélyi magyarság és a Szent Korona védelmében, két irodalmi estet rendezett Gábor Áron és Illyés Elemér tiszteletére s elnöke ott volt a kong resszusi képviselőház albizottsági kihallgatásán a Szent Ko róna kiadása tárgyában, majd az ezt követő fogadásolí a Fehér Házban is. Lázár Gábor titkár a taglétszám emelkedéséről, Lőte Pál dr. alelnök pedig a szervezet anyagi helyzetéről számolt be. A két ellenőr Kabdebó Ferenc és Lázár Gáborné azt jelentette, hogy a pénztárkönyv vezetése, a bevételekről és kiadásokról való elszámolás kifogástalanul történt.' Két fontos határozat egyhangú elfogadása után Kabdebó Ferenc választási elnök vezetésével a közgyűlés a régi tisztikart egyhangú felkiáltással újraválasztotta, rnajd 8 tagból álló tanácsadó testületet küldött ki. A közgyűlés után Nagy 1 ibor és felesége Erdély ma című színes filmjét mutatták be, amelyet az Erdélyi Bízott ság a Gábor Áron oklevél -lel tüntetett ki. A "BLUE JEANS" ELTERJEDÉSE A fialatabb anterikai nemzedék által felkapott és blue jeans (kék munkásnadrág) néven ismert ruhadarab az egész világon elterjedt és keresett árúcikk lett. A Szovjetunió sem kivétel. A múlt évben a jelentkező szükséglet kielégítése cél jából a szovjet textilipar 27.8 millió kék munkásnadrágot állított elő és hozott forgalomba 10 amerikai $ értékének megfelelő áron. Az orosz gyártmányú kék munkásnadrág azonban silány kivitelű, ezért az amerikai áru rendkívül keresett; a fekete piacon az amerikai ár tízszeresét is szívesen megadják érte. Az oroszok 1978-ban 8.6 millió sávolykötésű pamuszövetből k észült öltönyt és 30 millió nadrágot akarnak gyártani. Strauss Levi, aki San Lranciscoban a világ legnagyobb denimgyárának a tulajdonosa, szerződést kötött Magyarországgal I millió kék munkásnadrág gyártására, de azzal a kikötéssel, hogy a nadrágok minőségét a san-franjciscoi köz pont ellenőrzi s a Strauss Levi gyár védjegyével ellátott árut csak Magyarországon lehet forgalomba hozni vagy a cég ügyfeleinél eladni. A magyar gyártmányú kék munkásnadrág sem a Szovjetunióba, sem más ország területére ki nem szállítható. r»nn ERDÉLYI LEVELEZŐLAP SOROZAT Most készült el nyomdánkban a 16 levelezőlapból álló ERDÉLYI LEVELEZŐLAP SOROZAT A képek Erdély nevezetességeit ábrázolják, valamint négy népviseletet — mindegyik kép négy szín nyomásban. r • . I Az egyes lap ára 20 cent, a sorozat (16 lap) $3.00 és két sorozat 5 dollár. 10 sorozat 18 dollár, 50 sorozat áfa 75.00. Postadíjat 10 sorozat vagy több vételénél nem száhvtunk, ennél kevesebbnél sorozatonkint 50 cent. 7» Megrendelem az Erdélyi levelezőlap sorozatot: Név: ............................................................................................ :V. Ldca, házszám: ........................................................................... .* . Város: .........................................................................................
