Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)
1978-09-03 / 33. szám
1978. SZEPTEMBER' 7, MAGYAR ÚJSÁG Tormay Cecil: BUJDOSÓ KÖNYV (Folytatás) Clemenceau úr, a békekonferencia elnöke leülne Kun Bélával egy asztalhoz. Elvakult bosszúja mindenre kész, ba üszkösítheti véle a vitézi harcban elbukott szegény magyar tátongó sebét. .. És mi tőlük vártunk emberi irgalmat: a győztesektől, akik okmányt állítanak ki arról, hogy hónapok óta ők prolongálják a bolsevizmus rémuralmát Magyarországon! Kun Béla a hatalmakhoz és saját magához méltóan válaszolt: Clemenceau úrnak, a békekonferencia elnökének, Párizs. ' A magyarországi tanácsköztársaság kormánya örömmel fogadja a szövetségesek és a szövetkezett államok kormányainak azon szándékát, hogy Magyarországot a párisi békekonferencia elé meghívják. A magyarországi tanácsköztársaságnak nincsenek ellenséges szándékai a világ egyet len népével szemben sem, barátságban és békében kíván élni valamennyivel, annál is inkább, mert nem áll a területi integritás alapján. >■ Kun Béla csúfolódva folytatja: Örömmel vesszük tudomásul, hogy a szövetséges államok megparancsolták a cseh-szlovák köztársaságnak, a román és jugoszláv király Ságoknak, hogy támadásukat szüntessék meg, de kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a nevezett államok a szövetségesek parancsait nem teljesítették. És ezután felajánlja, hogy a vörös hadsereg hajlandó a szövetségeseknek módot adni, hogy parancsaiknak érvényt szerezhessenek ...” / Június 13. Ma tudtuk meg. . . Még június elején történt: A szombathelyi és celldömölki direktóriumok karhatalommal kísérelték megvalósítani Landler Jenő parancsát és be akarták kényszeríteni a katonailag kiképzett vasutasokat a vörös hadseregbe. A szombathelyi és celldömölki vasutasok elhatározták, hogy megszüntetik a munkát és sztrájkkal megdöntik a proletárdiktatúrát. A derék vasutasok egymásután csatlakoztak a felkeléshez és június 2-án az osztrák határtól a Duna partjáig minden vonat megállott. Csak Szamuelly vonata nyargalt a Lenin- fiúkkal. És mert Budapest nem csatlakozott, a vasutasok nem bírták egységesen megállítani az egész országban a vonalokat. Hat napi küzdelem után újból felvették a munkát. Az akasztólák alól útnak indultak a vonatok és velük együtt elindult mégegyszer a proletárdiktatúra akadozó vérkeringése Ez a:reménység is összedűlt. Most már következett, aráit Kun Béla híveinek megígért: Minden állomáson fölakasztotok majd néhány vasutast, aztán rend lesz. így csináltam Oroszországban is. , ."i De a vasutasok elvetett csóvája addigra már tüzet íógptt. Sopronban fellobbant az ellenforradalom. Cenk, Csqrná, Kapuvár népe fegyvert fogott. Rövid ideig tartott. Néhány óra múlva minden oldalról jöttek a vörösek. Csornán a győri terroristák összeszedték az ellenforradalmárokíit és százötven embert belegyömöszöltek égy kis zárkába. Az ablak vasredőnyeit is rájuk csukták, hogy megfulladjanak. Ekkorra pnár Szamuelly is a városba érkezett. Előtte fegyveres vörös őrök futottak szét ordítozva: Be a házakba! És aki nem tudott idején menekülni, arra ráfogták fegy vert. Mire Szamuelly automobilján terroristáival bevonult, üresek voltak az utcák és a fekete hiéna halálos csendben vágtatott gépfegyveres kocsiján az ítélethez. Szabad ég alá asztalt állítottak. Szamuelly egymásután vezettette maga elé a foglyokat. Nem hallgatott ki Senkit, csak azt kérdezte, kinek van vagyona? Aztán jobbra és balra parancsolta az embereket. Senki sem tudta, hogy a jobboldaliak vagy a baloldaliak fognak-e meghalni. Tanúkihallgatás nem volt. Szamuelly egymaga személyesítette meg a vésztörvényszéket. Mars a halálba! rivalta a baloldaliak felé és nyolcán ^elindultak a templom előtti térre. Az egyik elítélt, egy qsizmadiasegéd, összeesett. Fekve hagyták. A többit utolsó útjukon puskatussal verték és köpködték a hóhérok. Takács hadnagynak a szemüvegét úgy beleverték a szeme gödrébe, hogy a szemgolyója kifordult. Mialátt a vésztőhelyre ment, letépték a fejéről a zsebkendőt és kifordult szeme ott himbálódzott az arcán. Akics Gyula malomtulajdonost megpofozták, amikor az akasztófa alatt a zsámolyon állt. Tarcsay István, Laffer Lajos. Németh Gyula, Németh Lajos, Glaser Ferenc, mind meghaltak az akasztófán. A kivégzésnél nem volt orvos jelen. A holttestek még ki sem hűltek, mikor a terrorlegények lehúzták róluk a ruhát és letartóztatott társaikkal megásatták a sírgödrüket. Szamuelly gúnyolódva nézte az akasztást. És másnap, pünkösd vasárnapján, már Kapuváron működött. Százötven főből álló terrorcsapatjával, kézigránátos, géppuskás kísérettel vonult be. A foglyoknak csak a nevét kérdezte meg. “Fel kell őket akasztani! Mestérházy Zsigmond postamestert, Pintér Pál csendőrőrmesjtért, Rest Józsefet, Semmel Károlyt és Fábiánt, a katolikus tejmplom elé az országúira vezettette ki. Fábiánnak közben megkegyelmezett, mert megsúgták neki, hogy az izraelita hitközségnek az elnöke. Az áldozatokat végső útjukon Kapuvárott is véresre verték a terrorlegények. Pintér csendőrőrmester leszakadt a kötéllel. Két kis gyereke odaszaladt hozzá és könyörgött. De Szamuelly nem kegyelmezett. Meghaltak mind. A városra pedig milliókra menő sarcot vetett ki. És elhajtatott temérdek vágómarhát. Aztán ment tovább, lelkiismeretfurdalás nélkül, nyugodtan, fejedelmi különvonatán. Megy robogva a halálvonat a magyar éjszakákon át, ahol megáll, ott emberek kerülnek a fákra és vér folyik a városok kövezetén. A vonat mentén pedig gyakran találnak megcsonkított mezítelen holttesteket. Szamuelly az ő vonatán is ítélkezik. Akit oda a mieink közül felhurcolnak, az nem mondja el többé, amit látott. Egy. megbízható ember, aki a szocialista párttal ment át a kommunistákhoz, beszélte el nekem azt, amiről senki sem beszél. Szolnokon jelentést tett Szamuellynek, akkor látta a vonatot. Szamuelly állandóan ott lakik. Éjszaka még Budapesten is a vonatján hál. Harminc válogatott terrorista testőr környezi. Külön hóhérjai vele utaznak. A vonat két szalonkocsiból áll és két elsőosztályú kocsiból, melyben a terroristák utaznak és két harmadosztályú kocsiból, mely be az ál dozatokat szedik fel. Ott folynak a kivégzések. Ezeknek a kocsiknak a padlózatát már befogta a vér. A holttesteket a rohanó vonat ablakain dobálják ki, mialatt Szamuelly kárpitozott falú szalonjában csiszolt tükrök, rózsaszín brokáttal bevont, törékeny, aranyozott Louis XVI. bútorok között, egy vékonylábú, nőies íróasztalnál ül és kézlegyintéssel dönt élet és halál felett. . . A megvalósult marxizmusnak minden tettén, minden rendeletén, minden intézkedésén, sőt még a hírek közlésén is átvigyorog a kínzás módjának spekulatív természete, a szinte undorítóan érzéki kegyetlenség. A bátrak ölnek, a gyávák kínoznak. A magyar faj férfias és bátor. I ud vad, kíméletlen, nyers, sőt bosszúálló lenni, de egész történetén át sohase volt kegyetlen. A magyar nem érzéki faj. Sem ősei vallásában, sem pogánykori isteneinek fogalmában, sem mondáiban, sem népmeséiben, sem dalaiban, sem humorában, se művészetében nincs kifejezett érzékiség. A bolsevizmus kegyetlenségébe pedig szinté a kéjgyilkosok érzékisége keveredik. Ez nem szláv és nem turáni eredetű. Ezt a mindkettőjük között elvegyült harmadik keverte a végzetükbe. A héber nép története, az Ószövetség, a Talmud és a világ különböző nyelvein megírott zsidó irodalom és minden, ami a júdeai néptől származik, túláradó érzékiség. A kegyetlenség pedig az érzékiségből nyeri fantáziáját és energiáit. A vérengző török járom és az irgalmatlan osztrák elnyomás hasonlíthatatlanul enyhébb volt, mint a bolsevizmus kegyetlensége .. . Szamuelly vonata rohan, megállás nélkül, remegő őrházikók, megtorpant kis állomások előtt. A mozdony forró szelétől meginognak a fák és elsápadnak az arcok. Szik rákát hány a kürtő, messzire látszik, mint ragadja előre a kínzás beteg vágyait. Száguld keresztül-kasul az országon át, hogy a hódító faj kegyetlenségével véglegesen bilincsbe verje elrabolt országunkat. Iszonyú csend. Csak egy vonat sikolt. Álmodtam-e vagy ébren voltam? Ősrégi könyvek lapjai fordultak. Ezer évek jöttek felém, s távol messzeségükben útnak eredtek az ábrahamiták az Úr folyó partjáról. Kevesen voltak és tudatlanok. Kanaán őslakói barátságosan fogadták a hazátlan kósza népet. És mire az ábrahamiták számban meggyarapodva egyiptomi futásuk után másodszor visszatértek a kánaánbeliekhez, ők nem vették észre, hogy Izrael népe háborút visel ellenük, mert fegyvertelenül jött. Vérontás nélkül beszőtte magát ez a nép a kanaáni hethita nép közé és csak mikor megsokasodott és elhatalmasodott, irtotta ki az őslakók között a vezéreket és békétleneket. A többieket meghagyta. Rabszolgákra és katonákra volt szüksége. A rabszolgák nélkül sivataggá lett volna az ország, mert Ábrahám ivadékai nem művelték a földet. A katonák nélkül veszedelmek fenyegették volna az országot, mert az ábrahamiták nem kockáztatták érte az életüket. Az Úr nevében Ézsaiás próféta mondotta a választott népnek: Mivel kedves vagy az én szememben, becses vagy és én szeretlek: embereket adok helyetted és népeket a te életedért. Izrael népe így hódította meg magának az országot, melynek birtokáért nem az ő vére ömlött, így foglalt fővárost. melynek köveit más fajok emelték falakba. Mózes könyvének jóslata betelt: És mikor bevisz téged az Úr, a te Istened a földre, amely felől megesküdött a te atyáidnak, . . . hogy ád néked nagy és szép városokat, amelyeket nem te építettél, és minden jóval telt házakat, amelyeket nem te töltöttél meg, és kutakat, amelyeket nem te ástál, szőlő- és olajfakerteket, amelyeket nem te palántáltá! és eszel és megelégszel . ..” Lassú irtózat fut át rajtam és a gondolat ezredévek felett repül vissza a jelenhez. A hethiták története volt-e ez, vagy a magyar nép végzete? A zsidók megismétlik hódításukat. Már van országuk, — a miénk, már van fővárosuk — Magyarország fővárosa. És megismétlődik a kiáltás, mellyel Ezekiel próféta Jeruzsálemhez szólt: — Eredeted és születésed szerint kanaáni vagy —» megismétlődhetik új alakban az új Jeruzsálem felett: Eredeted és születésed szerint magyar vagy... : Június 14. Fülledt fehér hőségben áll a város. Az ablak alatt mozdulatlanul ég a kis utca a napban. Ameddig a párnámról ellátni, semmi sem történik. A sors is olyan fülledt és mozdulatlan, mint az utca. Ma ül össze Budapesten a Szovjet, a Tanácsok Első Országos Kongresszusa. Megelőzőleg két napon át a kommunista párt gyűlésezett a magyar Országházban. Előre! A tekintetem csak egyre visszahőkölt, mint egy kötődő állat a híd előtt. Kényszerítettem magamat és olvasni kezdtem a tudósítást: Vörös szín lövelt a szemekbe .. . Abbahagytam. Emlékezetemből egyszerre egy kormos pesti házfal bukkant elő. A falon rikító piakát Iátszotl. Kék ég alatt, egy óriási munkás festéktől lucskos ecsettel, dühösen mázolta vörösre az Országházat. A kupolát, gránitfalakat. . . Március elején volt, mikor Budapest utcáin ezt a plakátot valóságban kiragasztották. A művész visszahőkölt bennem. Olyan ízléstelennek találtam az elképzelést. 1 erméskövet, nemes követ befesteni. . . Azóta valóra vált a mázolás és a plakátprogram beteljesült az európai kontinens legősibb parlamentjén. De a festék lekopik a gránitról . . . Keservesen olvastam tovább a kommunisták nagygyűlésének leírását. Az újságíró, az újnak és minden újnak örvendő tradíciótlan elragadtatásával idézte meg az Országház átalakított tanácskozótermének új képét. A régi freskók eltűntek. A magyar szent korona helyén, az elnöki emelvény felett, egy frígiai sa pkás, kemény nézésű munkás tekint le, szíve fölött a szovjetek jelvénye, az ötágú csillag. A falakon nem a történelmi nagyságok képei, nem a dicsőséges csataképek ?—• új ecsetvonások pingálódtak fel .szimbolikus, nagyszerű dísszé. Hogy sietnek . .. Milyen lihegő lázas gyűlölettel takarják be és törlik el mindazt, ami a miénk volt. .. És míg ők drapériákkal, mázoló ecsettel, rendeletekkel, olykor a vérünkkel takarják el a miénket,-azalatt az ország szíve lüktetése csak egyre mondja, mind egykehangzóbban, fenyegetőbben mondja: Mit tettetek a mi országunkkal? A nyelvünkkel, a becsületünkkel? Mit tettetek a gyermekeink tisztaságával, a nagyságunk emlékével? Mindent elsikkasztottatok! Baljóslatúan lüktet a magyar vér a levegőn át. De ők nem hallják ezt, pedig egy vérig sértett nemzet rettentő haragja lorr már a fejük felett. Nem hallják, fosztogatnak, gyilkolnak tovább és tanácskoznak a mi elrablott országunk elrabolt házában. Újságíró krónikásuk megelégedett laji önteltséggel mondja el róluk, hogyan érkeznek a tanácskozásra: A kül döttek elfogódottság nélkül lépnek a terembe. Semmi meghatottság, semmi meglepődöttség. A zsidó faj ereje és szerencsétlensége, hogy sohase csodálkozik semmi felett és nem hisz abban, amit tesz. Képzeletemben ekkor már világosan láttam a termet, melyben egykor Tisza István, a nagy kormányos nemes alakja küzdött annyi tomboló viharban, és felrém lettek hirtelen azok is, akik csak az ő holttestén át juthattak be oda. Tetemrehívásra mentek. Nem tudták és mégis tetemrehívásra mentek. És szavuk nyomán kiserkent a vér az ország tátongó sebéből és kiserkent a megaludt vér a geszti sírboltban is. Ahogy felvonultak, a vörös drapériák előtt, kirajzolódtak a vörösön az arcok. Egy dagadt szemű, puhß nagy varangy, egy szimatoló dögkeselyű, egy kéjgyilkos, egy fekete hiéna. . . Hideg, alattomos emberkínzók, terheltek, vérdühben fertőzők, szadikus degeneráltak. hatalmi tébolytól püffedt arc ok, félhülyék és egész gonosztevők, szinte elevenen feloszló koponyák. Mintha fegyházból és tébolydákból jöttek volna elő. A népbiztosok ... Mit keres ezeknek a fejeknek a hátterében a magyar munkásnak a képe, melyet frígiai sapkával, szovjetcsillaggal festettek az elnöki emelvény fölé? Ha szólni tudna az a munkás, akkor a legyilkolt dunántúli munkások halálhörgésével kellene odarivallnia a tanácskozóknak: Idegenek vagytok és megcsaltatok! Kezembe adtátok a pörölyt, hogy enkezemmel zúzzam össze a hazámat. Magyar munkások, igazak! Hánnyal beszéltem közü letek az elmúlt hetekben, rázós szekéren, vasúti töltés mellett, kinn a földeken, malom tövén s az országútján. És hányán átkozták közületek azokat, akik most a mi romjainkon tanácskoznak. .. . Nagy János, Kovács István, Kerekes András álljatok elő a magyar nép nevében! De ők nem voltak ott a nagy teremben a szónokok között. Kun Béla, Schwarz Richárd, Böhm Vilmos és társaik beszéltek. A bizottságok névsora pedig: Heller Mór, Rabinovits, Singer Vera, Lefkovits Vilmos, Brandstein Illés, Schwarz Árpád . .. És vajon miről tanácskoztak két napon át? Arról e, hogy bűntény a magyar nép vérét céltalan háborúban hiába ontani? Arról-e, hogy Budapest éhezik, a készletek kifogytak, az élet megfulladt? Vagy arról, hogy a párizsi zöld asztalon hideg, idegen kezek országunk ezeréves határait egyre beljebb tolják, míg mohó vad kezek szüntelenül belekapkodnak a szörnyű játékba s már előre elrabolják a még meg nem nyert téteket? Nem erről beszéltek! A diktátorok pártjuk névváltoztatását tárgyalták és a diktatúra szigorítása avagy enyhítése felett vitatkoztak!. .. Lenin itt. .. Az orosz zsarnokok pár nap előtt ráüzentek budapesti fióküzletükre, hogy ezentúl “Magyarországi egyesült kommunisták pártjának nevezzék magukat. Sokan engedelmeskednek. De a ravaszok vitatják a “szocialista elnevezés előnyeit. Ezek az előrelátók, akik úgy vélik, hogy arra az esetre, ha a kommunizmus mégis össze találna dűlni Magyarországon, talán vissza lehet menteni a régi partra a zsidó hatalom lehetőségeit? Őket csak az érdekli. Azért van minden! A tankönyvek és az akasztófák, a börtönök, a páncélszekrények kulcsa és a friss katonasírok, az új sebesültek, az új rokkantak. A diktatúrát és a zsarnokokat mostantól kezdve felesleges lesz jellemezni, tanácskozásukban megfestették a képet ők maguk. “A proletariátus diktatúrájának gyakorlása tényleg az aktív kisebbség kezében van ^ mondotta Kun Béla. Ezt az aktív kisebbséget név szerint megnevezi a Vörös Újság és a Népszava, a szónokok és a bizottságok névsorában. Jóformán kivétel nélkül az idegen fajból valók. Kun Béla programbeszédében a kérlelhetetlen erőszak alkalmazását követeli. A pacifizmus kurzusa nagyon hanyatlott, és emelkedett, nem az imperialista háborúnak, hanem a forradalmi osztályháborúnak a kurzusa... A hadsereg tulajdonképpen a felfegyverzett proletariátus. Osztályhadsereg .. . Nem azt jelenti ez, hogy mi csak a városi és ipari proletáriátusra akarjuk korlátozni a felfegyverzést. Ostobaság volna, hogy a proletáriátusnak csupán ezt az elitjét szolgáltassuk ki a halálnak. El kell osztanunk az öntudatos proletárságot olyan proletárok közé, akik az öntudat alacsonyabb fokán állnak. Meg kell kímélnünk az öntudatos proletárokat . Ez az értelmiségnek, az iparosoknak és földmíveseknek szólt. És számítóbban kínzó szavakat kevesen mondtak még a mi országunkban! Az izraeliták odaadták magukért a kanaániak vérét. Vigye a keresztet az, akit megfeszítenek rajta . .. Kun Béla programbeszéde tovább folyt. Az agrárkérdésről is csak néhány szót mondott: Hogy sok nincs bent a programban róla, — mondotta <—> az egészen természetes. Ez egy olyan kérdés, ahol még bizonyos tapogatódzás van. Ezt elismerem ...” Ilyen fülkínzó nyelven beszélnek az ős szántó-vető magyarról s ilyen silány, sunyi mozdulattal lökik félre agrárországunk legégetőbb életkérdését! Majd szólnak róla később, ha már a paraszt behordta nékik véradóját! Addig hadd higyje, hogy atyja földje az övé és nem a kormányhatalom termelőszövetkezeteié. A diktatúrát szigorítani kell! ^ kiáltotta Pogány. Az ellenforradalomról beszélt, a Dunántúlról. Nekünk csak előre lehet mennünk, nekünk csak balra lehet mennünk! , ■ ! ' ■ ! ! ■! ■ Horváth elvtárs, akiről köztudomású, hogy Károlyi József gróf kastélyából öltözködik, kijelentette, hogy emelni kell a diktatúra tekintélyét és elítélően nyilatkozott a népbiztosságok kiküldöttjeiről: Igazolom és bizonyítom, hogy Székesfehérváron egy este hatvan olyan politikai megbízott volt a kávéházban, akinek arcán a pajesz maradványai mutatkoztak.” Vágó-Weiss népbiztos közbekiáltott: i— Ugyan kérem, micsoda hang ez? Szamuelly öklével ütött a padra. És felszisszent a terem és a karzat. Nekik fáj még az is, ha pajeszhez nyúlnak, minket pedig felkötnek, ha fáj, hogy Istenünkhöz és a hazánkhoz nyúltak. A tanácskozóteremben ömlött tovább a szó. Az akasztóiak idézgetését és a fenyegető és vérengző beszédeket a külföldre való tekintettel nem közölték a lapok. Kun Béla zárószava fejezte be a pártgyűlést, melyben Magyarország mai diktátora még néhány jellemző adatot szolgáltatott magáról és rendszeréről. “Először Schwarz elvtárs felszólalásával kívánok végezni — mondotta a külügyi népbiztos és felelt az elvtársnak, aki javasolta: hogy ha a régi pártprogramban benne volt a halálbüntetés eltörlése, akkor ez legyen benne az új pártprogramban is . Válaszában Kun Béla humorizált a halálbüntetés felelt és idézte, hogy a régi szocialista program követelte a kisüstön való pálinkafőzést is. .. (Élénk derültség.) Schwarz Richárd közbekiáltott: “Én nem vicceltem! Kun Béla folytatta: Én tudom jól, hogy a Schwarz elvtárs nem viccelt, mert ő nem egy humoros ember (derültség), ellenben kétségtelen dolog, hogy amit javasolt, mégis a humor hatásával bír. (Úgy van.) Akkor, amikor egy ilyen programról van szó . . . amely a diktatúrának alapját veti meg .. . akkor ilyen apró kis kérdésekről nem igen lehet vitatkozni. Ezzel végeztem Schwarz elvtárs programjával, amit elvetni ajánlok. (Élénk tetszés.) ... És végül, hogy az önjellemzés teljes legyen. Kun Béla arról is beszélt, mit gondol a szellemi teremtésről: —- Természetszerű dolog, —- mondotta a diktátor »— hogy a diktatúra az individuális szabadságok kifejlődésére nem túlságosan alkalmas arra, hogy az egyéniség szabadon kibontakozhassék, ámde ha szellemi életünk elhanyatlott. az nem a mi szellemi életünk, hanem az a hátramaradott burzsoá állam fizikai erőszakszervezetének az a része, amelyet szépirodalomnak neveztek. Goethe és Arany, Shelley és Andersen, Csokonai, Katona, Flaubert, Dostojevski, Ti mind. óriások vagy tehetségesek. tudjátok meg. hogy csak a burzsoa állam fizikai erőszakszervezetének az a része vagytok, amelyet burzsoa szépirodalomnak neveznek . Burzsoa művészet, proletár művészet. .. Csak művészet van a világon. Fajok és individualitások nagy vallomása. A gondolat olyan, mint a vér. Az uniformizált gondolat párzása is incestus. És az incestus végeredménye mindenkor a meddőség és a balál. Az ágyam mellett nyitva van az ablak. A madarak csiripelnek, az Ipoly békanépének idehallatszik nagy, szomorú hangversenye. Egy kutya ugat. A madarak, a békák, a kutya minden a maga nyelvén beszél. A budapesti kommunisták vajon rajért nem tanácskoztak héberül? Június 15. , Vasárnap van. A parasztcsizmák ünnepi kopogása megy, mendegéf a kövezeten. És a nélkül, hogy a fejemet mozdítanám, látom a kis platánfa koronáját az ablak előtt. Zöld szépsége napról napra lankad a forróságban. Mióta beteg vagyok, egyre nézem. Ismerem az ágait, a leveleit külön külön mindegyiket. Olykor, mint a fiatal állat bolondozik a szélben, olykor ágaskodva iszik az esőből. Olykor madarak szállnak rá, úgy szállnak, mintha hozzám jönnének. Csak a madarak szállnak, hírek nem szállnak. — Folytatjuk <— TORMAY CECIL EMLÉKBIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE ELKÉSZÜLT A II. KÖTET A Bujdosó Könyv második kötetét augusztus elején átadtuk a könyvkötőnek bekötés végett. Sajnálatos félreértés következtében a félretett ,—■ az első kötet színével egyező >—> vásznat más könyv bekötésére felhasználták. A gyár raktárából teljesen kifogyott ez a fajta, és újra kell gyártaniók. A gyár értesítése szerint szeptember végére lesz ismét raktáron. Elnézésüket és türelmüket kérjük azoktól, akik a könyveket előjegyezték. Amint megkapjuk, azonnal postázzuk. Sikerült viszont a két kötetet egybeköttetni, —< mert ehj hez nem volt szükséges az azonos szín és minőség i(— . Kárpótlásul erre is kedvezményt adunk: szeptember közepéig áz ára 25 dollár helyett csak 20 dollár. Rendelje meg az alábbi lapon. MEGRENDELÉS Mellékelem az egybekötött könyv árát: $25.00 helyett $20.00-t és a postaköltséget (84 centet). Csak szeptember 15-ig! Megrendelem a Tormay Cecil: Bujdosó könyvét. Mellékelem a két kötet árát: $25.00-t és a postaköltséget (84 centet). Mellékelem az első kötet árát: $12.50-t és a postaköltséget (66 centet). Mell ékelem a második kötet árát: $12.50-t és a postáköltséget (66 centet). Kérem az alábbi címre küldeni a könyvet. Név:...................................................................................................... Utca, házszám: .............................................................................. Város: .................................................................................................. Állam:............................................................Zip Code 3J0UME