Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)

1978-09-03 / 33. szám

VOLUME 68. ÉVFOLYAM NO. 33. SZÁM 1678. SZEPTEMBER 7. EGYES SZÁM ÁRA: 35 Cent. ^ KANADÁBAN: 40 Ct. VIHAR MACEDÓNIA KÖRÜL Dörnberg John független amerikai laptudósító Mün­chenből ezzel a címmel ismerteti azt a politikai feszültséget, amely Macedónia miatt Jugoszlávia és Bulgária között fenn­áll. A két ország között máris heves szóharc folyik. A vita gyökerei Orosz- és Törökország múlt századbeli háborúira vezetnek vissza. A török hatalom fokozatos gyengülése ide-1 jén ugyanis az oroszok a görögkeleti vallást követő bolgárok felszabadítása címén igyekeztek a Balkánra kiterjeszteni ha­talmukat. Az 1864-től 1865-ig terjedő krimi háborút köve­tően erre Oroszország többször kísérletet tett, míg végül a sanstefanoi békében megszületett a balkáni viszonylatban hatalmas, szabad Bulgária azzal a titkos orosz elgondolás­sal, hogy azon keresztül az oroszok nemcsak a Fekete-, ha­nem idővel a földközi-tengeren is megalapozhatják befolyá­sukat. Ezt az orosz törekvést az európai hatalmak, Nagy- Britannia, Ausztria-Magyarország, Német-, Francia- és Olaszország mindenképpen meg akarták akadályozni. 1878- ban a berlini kongresszus Bulgáriától jelentős területeket csatolt cl, Macedónia legnagyobb részét például Szerbiának juttatta. így lett Macedónia a mai Jugoszlávia egyik félig' független tagállama, Bulgária pedig az a balkáni ország, amely különösképpen számított Oroszország támogatására. Ebben az utóbbi külpolitikai tájékozódásban a rendszervál­tozás sem hozott lényegesebb változást, bár a második vi­lágháború idején Bulgária Hitler Németországával kötött szövetséget, hogy Macedóniát birtokába vehesse. Később viszont azt vitatta, hogy a németek balkáni vereségéhez 1 ito partizánjainál is döntőbb módon járult hozzá. A Bulgáriában élő 190.000 macedónt a bolgárok ma már nem tekintik nemzeti kisebbségnek, hanem a bolgár nép szerves részeként kezelik s ezen az alapon tartanak igényt Macedónia jelenleg Jugoszláviához tartozó részére is. A szóharc a sanstefanoi béke századik évfordulójával kap­­csopatban tört ki, amikor a bolgárok a sanstefanoi békét békeparancsnak minősítették, elnökük, Zhivkov I odor pe­dig történelemhamisítással vádolta a jugoszlávokat. Erre Grlickov Alexander, a macedóniai kommunista párt vezetője a bolgárokat rejtett területi követelésekkel és Jugoszlávia belügyeibe való beavatkozással vádolta. Mondanunk is fe­lesleges, hogy a sajtó mindkét országban hevesen vitatja, kinek van igaza. Az oroszok egyelőre nem avatkoztak a jugoszláv-bolgár vitába, csak távolról figyelik a vihart Macedónia körül, u­­mely a Balkánt megint fenyegető tűzfészekké teszi, különö­sén ha meggondoljuk, hogy a Balkántól északra ugyan, de annak tőszomszédságában más területi igények is mutat­koznak. A románok területi igénye a Szovjetunióhoz tartozó Moldvára és a magyarok ismert vitája Romániával Erdély területére vonatkozóan s az erdélyi magyar kisebbség -gél kapcsolatosan már kétségtelenül megint újabb nemzetközi ellentétek kirobbanásával fenyeget. ICELAND KOALÍCIÓS KORMÁNYA Két hónapig tartó politikai válság után Icelanden ko­alíciós kormány alakult, amely megint marxista előretörést eredményezett. A június 25-én megtartott országos választá­sokon egyetlen párt sem tudott magának parlamenti több­séget biztosítani. Eclljarn Kristjan dr. elnöke több vezető politikus bízott meg az új kormány megalakításával, de minden kísérlet meghiúsult. Johannesson" Olafur, a legutóbb megbízott miniszterelnökjelölt augusztus 31-én végre jelen­tette az elnöknek, hogy három politikai párt közreműködé­sével 40 parlamenti szavazatot jelentő többséget tudott ösz­­szehozni. A 40 szavazat a 60 tagból álló országgyűlésen kétharmados többséget jelent. A három koalíciós párt a mi­niszterelnökjelölt pártja, a központosító haladó párt, szociál­demokrata párt és a marxista irányzatú népi szövetség. Mind a három párt három-három miniszteri állást töltött be, ami azt jelenti, hogy a marxisták a másik két párttal teljesen egyenlő hatalomhoz jutotak. ROMÁN TÁBORNOK ÁTÁLLÁSA Á*níg Ceausescu román elnök Hua Kuo-feng kínai kommunista vezetővel tárgyalt, egyik tábornoka, Pacepa Ion, a román vezérkar fontos szerepet betöltő tagja s egyben a titkos katonai kémhálózat egyik vezetője Kölnben közölte az illetékes hatóságokkal, hogy nem óhajt visszatérni hazá­jába. A laptudósítások szerint Pacepa tábornok várható val­lomásai fontos értesüléseket biztosíthatnak a varsói szerző­dés tömbjének védelmi és támadási terveire vonatkozóan is. Pacepa' elhatározása megint újabb átállás (disszidálás), a­­mely a nyugati felfogás helyességét igazolja. ELHURCOLTÁK A KÖVET FIÁT Baloldali gerillák megint vakmerő emberrablást követ­tek el. Ezúttal Mexico City közeléből Mexikó washingtoni követének, Margain B. Hugónak fiát, a 35 éves ifjabb Mar­­gain Hugót hurcolták el. Margain a mexikói egyetem a bölcseleti intézet igazgatója. A nyomozás megállapítása sze­rint este 5/4 8 és 3/4 9 közt 1972-es Dodge gépkocsiját fe­kete Gál axieben ülő négy férfi és egy nő állította meg. A Galaxienek nem volt rendszámtáblája. Amikor Margain kí­sérői, akik másik kocsiban követték, közbe akartak lépni, a Galaxie utasai gólyószórótüzet nyitottak. A tűzharc közben az egyik kísérő megsebesült. Feltehetően az egyik gerilla is megsebesült, de a többivel együtt elmenekült. A gerillák Margain kocsijában papírlapot hagytak a következő szöveg-MEGINT gél: Várjatok az utasításokra- Az emberrablás azért tör tént, hogy pénzt szerezzünk a proletáriátus küzdelmére. HUA KUO-FENG IRÁNBAN Kína kommunista vezetője. Hua Kuo-feng Jugoszláviá­ból Iránba repült, áhol a sahhal folytatott kétórás tanács kozást. A két vezető a sah Elburz-hegységi nyári palotájá­ban megelégedett mosollyal fogadta a lapok tudósítóit, meg beszélésük ereményéből azonban semmit sem árultak el, ígr csak találgatják, hogy elsősorban a nagyhatalmak versen­gésének elítélésében értettek egyet mind világviszonylatban mind a Perzsa-öböl és az Indiai-óceán környékére vonatko­zóan. Az AP teheráni tudósítása szerint valószínűleg a sáli akadályozta meg, hogy Hua Kuo-feng iráni látogatása szov jetellenes tüntetéssé váljék. Ez érthető, ha tudjuk, hogy 1 sah a Szovjetunióval megfontolt gazdasági és diplomácia kapcsolatokat létesített. NÖVEKSZIK A BÜROKRÁCIA Az Egyesült Államok népszámlálási hivatalának ad lai szerint a bürokrácia mindinkább növekszik. Míg 1951- ben minden 100 amerikai közül 1 1 állt szövetségi, állaii vagy községi (városi) közszolgálatban, ma már 17 kap M- zületi fizetést. A köztisztviselők száma 389.000 fővel I9g októberéig 12,558.000-re emelkedett. Érdekes, hogy a svi­­vetségi alkalmazottak száma csupán 5000 fővel 2,848.00ü-e növekedett. A közalkalmazottak száma főként a községi (ve rosi) közigazgatásban szaporodik. 1950-ben az Egyesült Államok népessége körül liefe I 150 millió volt 6.4 millió közalkalmazottak. Az utóbbi,k közül 4.5 millió állami és községi (városi) szolgálatban át. 1977-re a népesség 216.8 millióra szaporodott, a közalkJ mazottak száma azonban 15.4 millióra szökött, s ebből 14) millió volt az állami és községi (városi) alkalmazott. A lg nagyobb növekedés a nyilvános iskolák tanerőinek szánt ban mutatkozik, noha a tanulók létszáma éppenséggel cső ken. Második helyen a közegészségügyi alkalmazottak sä) ma foglal helyet 1.255 millióval, harmadik helyre a rendőrök száma kerül 628.000 fővel, ami után a közúti forgalom al­kalmazottainak szánta köve tkezik 587.000 fővel. BOMBASOROZAT ROBBANT Nyugat-Némeloiszagban hat brit katonai támaszpoi­­ton körülbelül ugyanabban az időpontban nyolc bomba rok bánt. A robbanások kisebb károkat okoztak. Egy katonai) kisebb sérülés eket szenvedett, de az elsősegélynyújtás utó j vissza tudott térni levélosztályozó szolgálati beosztásába. V | bombák Mönchengladbach, Düsseldorf, Duisburg, Krefel, Minden és Bielefeld laktanyáinak külső körzeteiben robba­­tak, egyenként 5 font súlyúak voltak és töltetük szakszei elhelyezés esetén komoly károkat okozhatott volna, elhely­­zésük azonban szerencsére akár szándékosan, akár kefí szakértelem híján — nem volt megfelelő. A kilencedik bői ba fel sem robbant. A robbanások következtében kerítésk dőltek ki, ablakok zúzódtak be és falak repedtek meg. k Ruhr-vidéken lévő Mönchengladbach brit'támaszpontján«: szóvivője, Jackson Arthur ezredes nem bocsátkozott a bor­­basorozat okának találgatásába. A vizsgálat megindult. LESZÚRTÁK A BRIT KÖVETSÉG ŐRÉI A washingtoni brit követség előterében ismeretlen t<­­tes hátba szúrta az egyik biztonsági őrt, Hopkinson I - rence-t. A seb elég mély, de szerencsére a kés nem érintő olyan testrészeket, amelyeknek megsérülése életveszélyt - Ientene. A többi biztonsági őr a támodót lefogta. A követsg szóvivője szerint a merénylet elkövetésének oka teljesen - meretlen. Hopkinson a tettest soha nem is látta. INDOKÍNAIAK LETELEPÍTÉSE I haitöld belügyminisztere nyilvánosságra hozta korá­nyának azt az elhatározását, hogy 1 15.000 indokínai mer­­kült végleges letelepítéséről gondoskodik. A thaiföld kr­­mány és az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa más nyelvtanfolyamokat indított, mezőgazdálkodási, kovács- s más kézműves ipari munkatervet dolgozott ki. 1975 óta az Egyesült Államok 170.000. Thaiföld p­­dig 18.000 indokínai menekültnek biztosított letelepülési ■­­hetőséget. Franciaország 42.000, Ausztrália és Kanada p­­dig 7000-7000 menekültet fogadott be Indokínából. POSTÁS SZTRÁJK FENYEGET A postások szakszervezetei már hosszabb idő óta t­­gyalásokat folytattak a béremelés biztosítása érdekébenA minap megkötött szerződést a pjostások nem fogadták es hogy a tárgyalásokat újból felvehessék, sztrájkolni akart:. Az erre vonatkozó határidő lejárta előtt 8 órával sikerűm nagyobb szakszervezetek vezetőinek megállapodniuk H vitz L. Waynenel. a Federal Mediation and Conciliath Service igazgatójával, hogy az egyezkedés folytatódik;a postások sztrájkja csak akkor kezdődik, ha 15 napon bal sem tudnak a béremelés kérdésében megállapodni. COLUMBIA-KERÜLET KÉPVISELETE A KONGRESSZUSBAN 177 év után végre District of Columbia lakossága is képviseletet kap az Egyesült Államok kongresszusában. A szenátus 67 szavazattal 52 ellenében elfogadta azt a tör­vényjavaslatot, amely alkotmánymódosítást kíván elérni, hogy az Egyesült Államok fővárosát magában foglaló Co­­lumbia-kerület szavazati joggal rendelkező lakói két sze­nátort s a népesség számarányának megfelelő számú kong­resszusi képviselőt választhassanak. Az alkotmánymódosí­táshoz még legalább 58 állam előzetes hozzájárulása is szükséges. A kerületnek hozzávetőlegesen 700.000 lakosa van, ebből magára a fővárosra 691.000 lélek esik. Ezzel a né­pességgel Columbia-kerület hét államot előz meg. Ez a hét állam: Alaska, Delaware, Nevada, North Dakota, South Dakota, Vermont és Wyoming. Az alkotmánymódosításra vonatkozó javaslatot mindkét párt támogatta. A republiká­nusok vezetője a javaslat támogatásban Dole Robert sze­nátor volt, annak ellenzékét viszont Hatsch G. Orrin utahi republikánus szenátor vezette. A kongresszusi képviselőház az alkot mánymódosító javaslatot már március 2-án 289 szavazattal 127 ellenében ellogadta. Érdekes, hogy Ken nedy szenátor szerint Columbia­­kerület kongresszusi képviseletét egyesek azért ellenezték, mert az a Iegleketébb és legdemokratább része az Egyesült Államoknak. Ez prersze csak alléié politikai szólam volt, bár kétségtelen, hogy a szólam második része úgy igaz, ahogy j Kennedy mondta. District «I Columbia lakosságának u­­gyanis 70%-a fekete, szavazóinak 90%-a predig demokrata. A JEZSUITA REND FEJE BUDAPESTEN Július derekán Aruppe Pedro, a jezsuita rend gene­­.rálisa Budapesten járt. I ékai I .ás/ló dr. bíboros, esztergomi «•lsek, Magyarország prímása bívta meg: július 15-án Aczél György miniszterelnökhelyettes is fogadta. A jezsuita rend generálisa hazai híradás szerint nemzetközi és egyházpoli­tikai kérdésekről tárgyalt a magyar fővárosban, továbbá arról, mit tehetnek a különböző világnézetű emberek alkotó együttműködéssel különösen a béke, az enyhülés és a lesze­relés érdekében. Ebből a körülírásból nehéz megállapítani, hogy a találkozón ’, amelyen a jezsuita generális Lékai László dr. bíborossal, <mint a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökével folytatott eszmecserét és amelyen természe­tesen Miklós Imre államtitkár, az egyházügyi hivatal elnöke is jelen volt, valójában miről beszéltek és miben állapodtak meg. KENYATTA TEMETÉSE Kenya volt elnökét, Kenyatta Jomot óriási részvéttel és nagy pompával Kenya országgyűlési palotájának kertjében helyezték örök nyugalomra. Közszemlére kitett ravatala előtt hét napon tát? legalább 90.000 ember vonult el. Temetésén százezrek vettek részt. Koporsóját ágyútalpon 46 vörös e­­gyenruhába öltözött katona kísérte, 21 ágyúlövés és a tömeg uhuru (szabadság) kiáltása üdvözölte. Az éjjel-nappal dolgozó munkások kőből és üvegből hirtelen mauzóleumot emeltek az országgyűlési épület kertjében, ahol az utolsó búcsúszavakat Kenya érj elnöke, Moi Arap) D aniel mond­ta felette: A kegyetlen halál < mondta Moi <— elnémította a barátot, a szerető apát, az elszánt harcost és a nagy állam­férfiút, aki Kenyatta Jomo Mzee volt. A temetésen egész Afrika képviseltette magát, mert Kenyattat az afrikai szabadság egyetémes hőséként tisztelik mindenütt. A temetés megrendezésére Miller Paul amerikai ezredest kérték fel, aki Kennedy F. John elnök temetésének is főrendezője volt. Az Egy es ü It Álla mok küldöttségét a há­rom óráig tartó temetési szertartáson Marshall I hurgood, a Legfelsőbb Bíróság bírája vezette, aki annak idején Kenya alkotmányát megfogalmazta. A küldöttség tagjai közt fog­lalt helyet Carter Jeff, az elnök lia, Young Andrew, az Egye­sült Áll amok követe az Egyesült Nemzeteknél, ifjabb King Luther Martin özvegye, Coretla és ifjabb Diggs C. Charles michigani demokrata képviselő. KOVÁTS MIHÁLY EMLÉKE GEORGIÁBAN A georgiai Magyar Kulturális Alap kezdeményezésére Busbee George, Georgia állam kormányzója külön kiált­ványban hívta fel a figyelmet Kováts Mihály ezredes hősi halálának századi k évfordul ójára. Röviden ismertette a ma­gyar Kováts Mihály katonai pályafutását Európában, aztán arra mutatott rá, hogy a magyar Kováts ugyanolyan érde­meket szerzett Washington lovasságának kiképzőmestere­ként, mint a német Steuben tábornok az amerikai gyalogság kiképzése terén. I ermészetesen külön hangsúlyozta, hogy Kováts ezredes, mint a Pulaski Légió ezredes parancsnoka, lovasai élén Charleston előtt az angolokkal vívott harcban Oldass püspök utolsó amerikai láloc/atása során a nyuyat-clevetbndi ?e. templom oltára előtt 1957-berí, tanulmányai és húszéves gyülekezeti Ielkíészi szolgálat után a bányai egyházke­­liilet püspöke lett Ralfay Sándor utódaként. Válságos idők voltak ezek: a szovjet elnyomás legvadabb korszaka. Ordass Lajos hősiesen harcolt az egyház jogaiért es sza- Ladságáért. Különösen ellenezte az egyházi iskolák elvé­telei. Ez lehetett a legnagyobb oka annak. 1948-ban a rend­szer mondvacsinált vádak alapján durván elhallgattatta es bebörtönözte. A kommunista . igazságszolgáltatás minden testi és lelki szenvedésért átment 20 hónapi fogsága alatt. (Ebben az. időben — 1949-ben — a clevelandi Egyesült Ma­gyar Egyletek tiltakozó népgyűlést tartott Mindszenty Jó­zsef herceg)>rímás és Ordass Lajos evangélikus püspök ügyében , melyen sokezres tömeg, magyarok és amerikaiak vettek reszt.) Kiszabadulása után fial évig volt házi őrizetben buda­pesti lakásán, és mindennemű prapi tevékenységtől eltiltot­ták. 1956-ban, még a forradalom előtt, rehabilitálták és az ev. egyház vezető püspöke lett. 1957-ben Amerikában járt az Evangélikus Világszövetség gyűlésén, ahol annak első alelnökévé választották. Személyében a. szenvedő magyár egyházat tisztelte meg a világ 75 milliónyi evangélikusa. A szabadságharc leverése után újabb válságba jutott az állam és az egyház közötti viszony. 1958-ban végleg nyugdíjba kényszerítették Ordass Lajost, a hit bátor tanúját. Egy svéd főpjap ilyen szava kkal jellemezte őt: Minden ke­resztyénnek példaként állítjuk Ordass püspök hűséget Meg váltójához! Halálá nak hírét nagy megrendüléssel vették nemcsak az amerikai magyar evangélikusok, hanem a világ keresz­tyénéi mindenütt. Az itteni evangélikus templomokban "ez a gyülekezeti imádság hangzott el: istenünk, Atyánk! Min­den korban adtál egyházadnak vezetőket, mártírokat és hi­­zonyságtevőket, akik Hozzád való hűségüket a szenvedés és a kereszt útján is riiégtarlották. Hálát adunk a te szolgád, Ordass hajós földi életéért, áldott szógálatáért, helytállá­sáért. Te adtál neki erőt, amikor Istennek kellett engedel­meskednie inkább, mint embereknek... Engedd, hogy az előttünk járók példájára tekintve, mi is mindhalálig hűtek maradhassunk. Urunk, könyörülj egyházadon és mindnyá­junkon a Krisztusért! Amen. Juhász Imre hősi halált halt az amerikai függetlenséért. Befejezésként Busbee kormányzó Kováts ezredest példaként állította az amerikai nép) elé. A kiáltvány május 26-án kelt és remél­hetőleg' a hasonló megnyilatkozások egész sorozatát nyitotta meg. AZ ANGLIKÁNOK NŐKET IS PAPPÁ SZENTELNEK Az anglikán egyház püspoökeí iambethi konferenciáju­kon úgy döntöttek, hogy az egység biztosítása érdekében hozzájárulnak nők pappá szenteléséhez is, miután az Egye­sült Államokban ez. már megtörtént, noha sokan ellenzik azt. MAGYAR TUDÓS MEGBÍZATÁSA^ asp A kanadai nemzetiségek irodalmáról szóló könyvészeti/ elkészítésével a magyar Miska János könyvtárost és írót, j az albertai Lethbridge könyvtárának igazgatóját bízták meg. Feladatának elvégzésére a kanadai szövetségi kormánytól 1700 $ támogatási kapott. Az év végén megjelenő könyvé­szeti mű több mint 2000 címet ölel fel. A kanadai magyar­ság irodalmi tevékenységét mintegy 500 alkotás címe jgá­­zolja. A könyv British Columbia egyetemi kiadójának gön­ci ozásá ban jelenik meg. A küzdő magyar Egyház harmadik nagy vezére ,—< Mindszenty Jó­zsef bíboros hercegprímás és Ravasz I.ászló refor­mátus püspjök után visszatért az Örök Hazá­ba. D. Ordass Lajos evangélikus püspök au­gusztus 14-én 77 éves ko­rában húnyt el Budapes­ten, ahol két évtizedig élt kényszer-nyugdíjban, hí­veitől és a világtól el­zárva. Ordass Lajos 1901. február 6-án született a bácskai lorzsa község­ben. Hazai és kiillöldi ORDASS LAJOS EVANGÉLIKUS PÜSPÖK

Next

/
Thumbnails
Contents