Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)
1978-08-31 / 32. szám
VOLUME 68. ÉVFOLYAM NO. .32. SZÁM. 1978. AUGUSZTUS 31. EGYES SZÁM ÁR A: 35 Cent. ~ KANADÁBAN: 40 Ct. GERILLATÁMADÁS Nicaragua Invárosában, Managuában mintegy 100 főnyi baloldali gerilla katonai egyenruhában váratlan támadást intézett az elnökségi palota ellen, amelyet 10 percig tartó tűzharc után birtokába is vett. A tűzharc folyamán a nemzetőrség (katonaság) nyolc tisztje életét veszttete, 4 legénységi állományú tagja és 11 polgári egyén pedig megsebesült. A támadók 500 túszt szereztek maguknak. Szabadonbocsátásuk előfeltételéül azt kötötték ki, hogy a Somozakormány azonnal helyezze szabadlábra a politikai foglyokat, akiknek száma a gerillák szerint 120-150, biztosítson nekik szabad eltávozást Nicaraguából és fizessen ki a terroristáknak 10 millió $ értékű készpénzt. A terroristák a sandinista országos felszabadító arcvonal tagjai. Ez a szervezet (az AP tudósítója szerint: Marxist band ) már évek óta gerillaharcot folytat Somoza elnök katonai kormányzata ellen. Egyes egyházi vezetők, szakszervezetek és üzleti csoportok ismételten felszólították Somoza elnököt, hogy mondjon le, Somoza azonban ismételten kijelentette, hogy mindaddig helyén marad, amíg hat évre szóló megbízatása 1980-ban le nem jár. Legutóbb július 20-án röppentyűkkel tüzeltek az elnöki palotára, Somozát azonban ez sem rendítette meg elhatározásában. A túszok között számos kormányzati főtisztviselő és országgyűlés képviselő is van. Közülük a gerillák időközben sokat elengedtek. A nemzetőrség (katonaság) az országos palotát körülzárta, a gerillák a kiszabott határidőt — valószínűleg a három közvetítő római katolikus püspök rábeszélésének eredményeként — meghosszabbították, de kijelentették, hogy annak lejártával megkezdik a túszok kivégzését. Somoza katonai kormány a legutóbbi híradásig még nem döntött, hogy a követeléseknek eleget tesz-e vagy sem. Könnyen lehet, hogy a demokrácia nevében megint a törvénytelen erőszak érvényesül. A GERILLÁK ,/GYŐZTEK,/ A nicaraguai gerillák “sikeré -nek komolysága csak azután derüli ki, amikor Somoza elnök és kormánya teljesítette a gerillák követelését, a három katolikus püspök közbenjárására és kíséretével valamennyi támadót és azokat a foglyokat, akiknek szabadonbocsájtását a gerillák követelték, repülőgépen Panamába szállították. Az országházban a már korábban kiengedett túszokon kívül tóvá bbi 1214 túszt, köztük 70 országgyűlési képviselőt találtak. Somoza elnök a sajtóértekezleten azt mondta, reméli a nicaraguaiak megértik, miért határozta magát kormánya erre a lépésre: emberek életét akarta megmenteni. A 25 gerillát és 59 szabadon engedett politikai foglyot három püspök és két követ kísérte Panama Citybe, ahonnan a gerillákat és foglyokat a 18 mérföldnyire lévő Iinajita katonai táborába szállították. Az öt önkéntes kísérő visszatért Nicaraguába. Az AP tudósítója szerint a Managuau repülőtérre, vezető út mentén s a repülőtéren ezrek tüntettek a gerillák mellett, miközben azt kiabálták: Le Somozával! Ugyancsak ő azt is megjegyezte, hogy a gerillák át akarták venni Somozától a hatalmat, hogy a Honduras és Costa Rica közt lévő közép-amerikai Nicaraguáan marxista kormányzatot juttassanak hatalomra. ALKUDOZÁS A dél-amerikai Colombia baloldali forradalmi fegyveres erői, amelyek az ország legtevékenyebb gerilláit foglalják magukban, a másik baloldali városi terrorista csoport vezetőjének szabadon engedése ellenében hajlandó lenne fogságából kiengedni a múlt év február 14-én elhurcolt, 31 éves Starr Richard amerikai botanikust, aki az amerikai Peace Corps önkénteseként került Colombiába. A gerillák f elkelés című földalatti kiadványa szerint Starr jó egészségben Pato vidékén él, ahol botanikai munka végzésére ítélték . A baloldali terrorista csoport vezetőjét. Nino Reyes Carlost a közelmúltban végrehajtott nyomozás közben fogták el, mert 20 társával együtt az a vád ellene, hogy Bogotában 12 rendőr meggyilkolásában és más terrorcselekmények elkövetésében vett részt. A colombiti gerillák az utóbbi időben megint erőszakos cselekedeteket hajtottak végre a biztonsági erőkkel szemben. Augusztus 18-án a gerillák betörtek az amerikai UPI hírügynökség irodájába és még két helyi folyóirat, a Crom és a Vea szerkesztőségébe s ott az emberi jogok megsértéséről vitatkoztak az alkalmazottakkal. Azt állították, hogy Nino Reyest fogságában megkínozták. Columbia katonai erői a gerillák ajánlatát visszautasította, tehát Starr botanikus és Nino gerilla-vezető kicserélés’ -ét megtagadta. AZ EMBERI JOGOK SÚLYOS SÉRELME A kambodzsai kormányzati rendszer részéről az emberi jogoknak olyan súlyos és tömeges megsértései történnek, hogy McGovern S. George demokrata szenátor, volt elnökjelölt azt a gondolatot vetette fel, nem kellene-e az Egyesült Államok kormányának megfontolnia egy esetleges katonai beavatkozásban való részvétel lehetőségét. A külügyminisz tórium szóvivője, Reston Thomas a kambodzsai helyzet aggasztó volta ellenére sem lát elég jogcímet arra, hogy az Egyesült Államok a rendszer megbuktatása érdekében katonai beavatkozást kezdeményezzen vagy ilyenben részt vállaljon. 1 ermészetesen — mondta Reston az Egyesült Államok kormánya továbbra is mindent elkövet, ami tőle A SZENTATYA PÁPAVÁLASZTÁS A katoli kus Egyház I 1 1 pápaválasztásra jogosult bi borosa augusztus 25-én, pénteken ült össze a conclavéban (ejtsd: konklávéban). hogy történelmi jelentőségű feladatát. Krisztus király 263. földi helytartóját titkos szavazással Szent Péter apostol római püspöki székébe, a pápai trónra emelje. Róma püspökét valamikor a nép választotta, több mint 800 év óta azonban a pápaválasztás joga a bíborosi testület tagjaira korlátozódott. A válaszás elvileg közfelkiáltás sál is történhetnék, gyakorlatilag azonban régóta titkosan megy végbe, hogy a bíborosok minden külső befolyástól mentesen kizárólag az Egyház javának szem előtt tartásával, lelkiismeretűk sugallatára, szabadon szavazhassanak. Ezt célt mozdítja elő a conclave (ejtsd: konklávé) is, amelynek lényege a külső világgal történő minden kapcsolat jóformán teljes megszakítása. A latin ered étű szó maga is a magyar bezárt vagy összezárt fogalomnak felel meg. A mos tani conclavera a hírközlő szervek 100 képviselője, továbbá a bíborosok személyes szolgálatát ellátó titkárok (papok), férfi ápolók és orvosok közül mintegy 80 bemehetett ugyan, de onnan a conclave végéig senki sem távozhatott. I ávbeszélő is csak egyetlen egy maradt — kizárólagosan végszük ség, életveszély esetére — használatban. A conclave intézményét először X. Gergely pápa 1274- ben a lyoni zsinaton szabályozta. Ezen a szabályozáson a közbeeső 700 esztendőn át sok újítás, módosítás történt: legutóbb 1975-ben VI. Pá( pápa eszközölt rajta szigorításokat. Maga az intézmény 800 éves. A bíborosi testület már előzetesen elhatározta, hogy ezúttal is a hagyományos titkos szavazást alkalmazza, a szavazatokat naponta négyszer gyűjti össze, az eredményt pedig naponta kétszer, délben és este az évszázados hagyományokhoz híven a szixtuszi kápolna egyik ablakából kinyúló kémény füstjével közli a külső világgal. Augusztus 26-án. szombaton este másodszor goonnlv g'ott fel füst a kápolna kéményéből, szürkés színéből azonban az összeverődött tízezrek nem tudták határozottan megállapítani, hogy az újabb eredménytelenséget jelent-e vagy sem. Hamarosan elhangzott a Vatikán hivatalos közleménye, hogy a negyedik szavazáson a 65 éves Luciani Albino bíboros, Velence pátriárkája lett Krisztus király 263. földi helytartója, aki az I. János Pál nevet vette fel. Pontosan 7 óra 52 perckor (clevelandi idő szerint délután 1 óra 32 perckor) az új pápa már fehérbe öltözötten jelent meg a Szent Péter bazilika középső erkélyén, hogy első alkalommal áldását adja urbi et orbi (a városra és a világra). Mielőtt az áldás latin szövegét felolvasta, a laptudósítások szerint derűs mosollyal integetett a Szent Péter téren egybegyűlt tízezres tömegnek, amely leírhatatlan lelkesedéssel éltette a katolikus Egyház írj fejét. Az áldás után újra kitört az éljenzés és az eget verő tapsorkán, I. János Pál pápa azonban visszavonult a Szent Péter bazilikába és csak öt perccel később jelent meg újból az erkélyen. Közben megkondultak a Szent Péter bazilikái harangjai s utánuk Róma mintegy 500 templomának harangjai, hogy hálaadó imára szólítsák a hívek millióit. I. JÁNOS PÁL PÁPÁ A katolikus Egyház új feje Luciani Albino néven Észak-OIaszországban, az alpesi Dolomitok völgyében nevelkedett. 1912 október 17-én f’orno di Canale községben született, amelynek 1961 óta Canale d Agordo a neve. A hírlapi tudósítások szerint apja szocialista érzelmű munkás volt, aki hosszű éveken keresztül mint vándormunkás Svájcban kereste meg kenyerét, amíg a Velencei-csatorna Murano szigetén lévő üveggyárban nem kapott alkalmazást. Luciani Albino egész fiatalon lett a szeminárium tagja. A nyári szünidőkben tért csak haza, hogy otthon a mézei munkában segítsen szüleinek. Szülőfalujában még ma is jól em lé kéz nek rá, hogyan vágta a rendet kispapi reverendában. Amikor szemináriumi tanulmányait befejezte, a római Szent C jergely (Gregorián) egyetemre ment, ahol különösképpen a dogmatikát, bölcseletét, hiltudományt és irodalmat tanulmányozta. Áldozópappá Rómában 1955 július 7-én szentelték fel. Egyetemi tanulmányainak folytatása, majd befejezése után szülőfalujában lett káplán s a közeli Agordo városában hittanár, 1957-ben a bellunoi szeminárium helyettes igazgatója és tanára, 1918-ban pedig már Bell unó püspökének helyettese. 1958-ban XXIII. János pápa V ittorio Veneto püspökévé nevezte ki. Velence pátriárkájává \ h Pál pápa nevezte ki 1969-ben. A laptudósítások általában hangsúlyozzák, hogy az új pápa egész életén keresztül elsősorban lelkipászlorkodással foglalkozott, sem diplomáciai, sem központi kormányzati szolgálatot soha nem teljesített. Megválasztása azt igazolja, hogy a választó bíborosok a Szentlélek sugallatára a pápaság elsődlegesen lelkipásztori és prófétai jellegét akarták előtérbe helyezni. Az Egyház történetében ez az első eset, hogy a pápa kettős nevet vett lel. Ebből sokan i—i mint Hickey James clevelandi püspök is i—* arra következtetnek, hogy I. János Pál pápa XXIII. János és VI. Pál pápa nyomdokain akar haladni s az Egyházon belül mutatkozó konzervatív és liberális irányzat egyesítésére törekszik. Részben korábbi, részben legújabb megnyilatkozásaiból idézik a munkáspapok, női papok, nős papok gondolatának elutasítását, ami konzervatív’ meggyőződésére vall, viszont a hittan tanítása és a lelkipásztori tevékenység terén sok olyan példára hivatkoznak, amely a legkorszerűbb haladás hívének mutatják. Érdemes külön kiemelnünk, milyen fontosságot tulajdonít a sajtónak. Régebbről idézik azt a megjegyzését, amelyek egyik beszélgetése során a laptudósító előtt tett: Bizony, ha nem lettem volna püspök, érjságíró szerettem volna lenni . A keresztény egység munkálását I. János Pál pápa is egyik elsődleges feladatának tekinti. Ezzel kapcsolatos felfogását Sir Walter Scott írásaival kapcsolatos véleményével világítják meg. Annak ellenére — mondta valamikor az új pápa, — hogy Scott skót és protestáns és pápaellenes, úr és emelkedetten tiszta életfelfogást vall, a tisztaság jelképe. 1. János Pál koronázását szeptember 5-ra tűzték ki. 1 rónralépését az egész világ a megszokottnál is nagyobb érdeklődéssel várja. telik, hogy az emberi jogokkal kapcsolatos szörnyű kambodzsai helyzet mielőbb megváltozzék. KIUTASÍTOTTÁK a franciákat Laosz kommunista kormányzata tiltakozásul a francia diplomáciai személyek ellenséges magatartása és tevékenysége ellen, augusztus 28-án jegyzéket adott át a francia charge d affaires -nek, amelyben a Laosz területén tartózkodó francia diplomaták azonnali távozását követelte. A francia külügyminiszter keserű nyilatkozatban vette tudomásul a két ország diplomáciai kapcsolatainak de lacto megszakítását, de reméli, hogy a két ország egyszer megint helyre tudja állítani egymás közt a jóviszonyt. HUA JUGOSZLÁVIÁBAN A szárazföldi Kína kommunista vezetője, Hua Kuofeng a * prágai tavasz letörésének tizedik évfordulóján érkezett Romániából Jugoszláviába, ahol 400.000 ember üdvözölte. A tömegben 37 művelődési és művészi csoport, tánc- és zenekar is részt vett népi (nemzeti) viseletben. Az elővigyázatossági intézkedések rendkívül szigorúak voltak, a Los Angeles l imes tudósítója szerint nem is annyira Hua Kuo-feng, mint inkább 1 ito személyes biztonsága védelmében. Az öt napra tervezett látogatás első tárgyalásai a hivatalos közlemény szerint rendkívüj meleg és barátságos légkörben folytak, ennek ellenére bizonyos jelenségek arra engednek következtetést, hogy Tito és Hua Kuo-feng között nem tökéletes az egyetértés. Hua Kuo-feng pohárköszöntőjében is hevesen támadta a “hegemóniá -t, ami szótárában a Szovjetunió fedőneve, I ito viszont annak ellenére, hogy már 1948-ban szakított a Kremlinnel, nem tudta eléggé leplezni a kommunizmus szovjet változatával szemben érzeti rokonszenvét. MEGHALT KENYATTA Az afrikai szabadság atyja, Kenyatta Jomo, Kenya elnöke hosszas betegeskedés után életének 86. évében elhúnyt. 1892-ben Nairobitól északra született. Neve eredetileg Kamau vva Ngengi volt. Apja gazdálkodott, nagyapja még varázslóként működött. Mint pásztorfiú, apja nyáját a szent mug'umo-wa-njathi fa körül legeltette, amely alatt a Kikuyu törzs tagjai össze szoktak gyűlni, hogy a fehérektől elszenvedett sérelmeiket elpanaszolják. I ízéves korában egy közeli skót misszióra szökött hazulról, ahol az orvosok valószínűleg életét mentették meg, amikor gerincbetegségét műtéttel gyógyították meg. Kamau ott tanult meg írni, olvasni angolul. Meg is keresztelték. Új neve Johnstone lett. Később, 1921- ben Nairobiban vízóra-leolvasó és bírósági tolmács volt, sokat táncolt és udvarolt. Nevét is megváltoztatta Kenyattá - ra. Amikor Londonba került, keresztnevét is Jomo -ra cserélte. 1928-ban Kenyatta a Kikuyu Central Association főtitkára lett és politikai kérdésekkel kezdett foglalkozni. 1929-ben kommunista kapcsolatokra tett szert. Moszkvában és Berlinben járt. 1933-ban négy hónapot töltött Moszkvában, 1936-ban részt vett Hitler egyik tömeggyűlésén, aztán Dániát. Svédországot és Norvégiát látogatta meg. Haza csak 1946-ban ment ismét. Akkoriban kezdődött a Mau Mau mozgalom, amelynek 15.500 afrikai és 95 európai esett áldozatául. Vezetésével Kenyattát gyanúsították. 1952 október 20-á n el is fogták, de az ellene szóló vádat bebizonyítani nem sikerült, azt maga is következetesen tagadta. Hét évi nehéz munkára ítélték, ahonnan csak 1959-ben szabadult kiv 1963 december 12-én az önállósult Kenya első miniszterelnöke, a következő évben pedig első elnöke lett. Az utóbbi években sokat betegeskedett, a politikai tevékenységtől min-KÉT GYŐZELEM EMLÉKE Előző számunkban a magyarság történetének augusztus hónapra eső kél gyásznapjáról, 13-ról és 29-ről, Világosról s Mohácsról emlékeztünk meg: most két világraszóló győzelmének emlékünnepére szeretnénk olvasóink figyelmét felhívni. Az egyik augusztus 6-án volt, a másik szeptember 2-án lenne, ha a második vatikáni zsinat ál nem helyezte volna. 1457 óta augusztus 6-án van Urunk színváltozásának ünnepe, amely általában a katolikus hívek figyelmét is el szokta kerülni, mert nem kötelező ünnep s így legtöbbször munkanapra esik. Az idén azonban vasárnapra került az ünnep, ami Krisztus Urunk színváltozásának ismert szentírási jelenetével kapcsolatban az aznapi szentbeszédeknek újszerű tartalmat adott. Sajnos, magyar papok ajkairól is kevés szó esett ha egyáltalán esett ,—- arról, hogy ennék a felemelően szép katolikus ünnepnek elrendelésea nándorfehér vári győzelem emlékére történt. Azt mindenki tudja, hogy 1456-ban a törökök újabb hadjáratot indítottak a keresztény Nyugat ellen s hogy annak kivédése céljából a pápa keresztes hadjáratit hirdetett, a keresztes hadak főparancsnokává pedig Kapisztrán Szent János ferencest nevezte ki, aki szerzetességét megelőzően vitéz katona volt. Azt is tudja mindenki, hogyan találkozott és kötött szövetséget Kapisztrán Szent János a törökverő magyar hadvezérrel, Hunyadi, Jánossal és hogyan mentették fel fényes diadal után a mai Belgrád helyén álló magyar légvárt, Nándorfehérvárt a török ostrom alól. Az viszont már nem igen ismeretes, hogy Kapisztrán Szent János, mint a nándorfehérvári keresztes hadak vezére, a győzelem kivívásának napján, július 22-én, Mária Magdolna ünnepén lovas futárt indított Rómába, hogy váltott lovakon mielőbb megvigye az örömhírt az Egyház f* A lovas futár augusztus 6-án érkezett Rómába. Mi pápa a futár jelentését meghallgatta, visszavonult, hó mondott, hogy az l !r meghallgatta könyörgését s a ténység imáját, aztán azonnal elrendelte, hogy rögtö zák meg Róma minden templomának harangját. ^ A következő évben ugyanez a pápa elrencj^ 'Á*. a nándorfehérvári győzelem Rómába érkezéséi lékéül az Egyház I Vünk színváltozását ünnepi yanakkor az egész Egyházat újból felszólította, hog> ti ha* rang szféra sohase szűnjék meg buzgón imádkozni az ellenséges veszély elhárításáért. A színváltozás (transfiguretio) ünnepevei kapcsolatban meg kell említenünk azt is, hogy az azt elrendelő III. Kalixtus pápa 1456 június 29-én adta ki a déli harangszót elrendelő bulláját a török támadással szemben védekező imahadjárat megindításaként. A török hadak Nándorfehérvár magyar őrségét július 3-án zárták körül s a vár ostroma, védelme mint előbb említettük — július 22-ig tartott. Ebből ésszerűen következik, hogy a déli harangszó elrendelésére vonatkozó pápai intézkedés a nándorfehérvári harfcok előtt semmiképpen sem érkezhetett Magyarországra, amikor meg odaért, akkor már nem könyörgő, hanem hálaima lett belőle, Urunk színváltozásának ünnepe óta aztán végérvényesen az is maradt. * * * Szent István király szentté avatásának napját, mint tudjuk, 1083 ban Szent László király tette Magyarországon egyházi és nemzeti ünneppé. Augusztus 20 azonban ‘az egyetemes egyháznak nem lett ünnepévé, holott Szent István magyar király tisztelete Magyarország határain kívül is sokfelé elterjedt (például Stájerországban, vagy Bambergen is). Ezen a helyezeten csak XI. Ince pápa változtatott, amikor Buda várának 1686 szeptember 2-án.történt visszafogaja- Iása emlékéül ezt a napot az egyetemes Egyházban az első magyar király, Szent István ünnepévé nyilvánította. A közvélemény közel 300 éven fit erről sem igen vett tudomást, mert ez a nap sem volt kötelező (piros betűs) ünnepnap és mert a magyarok Szent Istvánt hagyományosan továbbra is augusztus 20-án ünnepelték. Ez a nap ugyan nem volt kötelező egyházi ünnep, de nemzeti ünnep maradt, amelyet a magyarság egyházi jelleggel ült meg. A második vatikáni zsinat a szeptember másodiki ünnepet helyezte át augusztus 16-ra, Szent István halálának időközben történetileg igazolt napjára. Ez az áthelyezés azonban semmit sem változtat azon a történeti tényen, hogy szeptember 2-án az egyetemes Egyház Buda töröktől való visszafoglalásának emlékéül ünnepelte Magyarország első koronás királyát, Szent Istvánt. Amikor erre gondolunk, érdemes megemlíteni, hogy történetesen ugyancsak szeptember 2-án, de még 1541 -ben került a török félhold is a budavári Boldogasszony-templom tornyának csúcsára, ahová csak 145 évvel később került vissza Krisztus keresztje. De visszakerült! És ezt nem szabad soha elfelejtenünk. ; Somogyi Ferenc dinkább visszahúzódott, de haláláig megmaradt az afrikai szabadság jelképének. Kenyatta Jomo halála után az elnöki tisztséget Moi Arap Daniel kenyai elnökhelyettes vette át, aki híva tali eskőjét is azonnal letette. Eleinte attól tartottak, hogy Kenya 40 törzse közt Kenyatta halála után lázongás tör ki. erre azonban nem került sor. Nairobiban es az egész Kenyában rend és nyugalom van, az élet rendje folyik tovább.
