Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)

1978-08-17 / 30. szám

6. OLD Al; MAGYAR ÚJSÁG 1978. AUGUSZTUS 17. PUSZTULUNK Sózán Mihály, a pennsylvaniai Slippery Rock State College professzora Pár esztendeje feleségével együtt tízfiónapos kultúran­­tropológiai terepmunkát végzett az ausztriai Alsóőrön. Cél­juk a község fölmérése s ezen túl a burgenlandi magyarság etnikai jövőjének kutatása volt. Mint antropológusok, úgy érezték, bogy a teljes megismerés egyetlen módja a falu életébe való huzamos beilleszkedés; az, amit tudományuk­ban résztvevéses megfigyelési módszernek neveznek. ALSÓŐR , Alsóőr az öt burgenlandi magyar falu egyike. Az ötből (Alsóőr-Unterwart, Felsőőr-Oberwart, Örisziget-Siget in d. Wart, Felsőpulya-Oberpullei^dorf, Középpu lya-Mittelpub Iendorf) csak Alsóőr és Őriszigét maradt meg homogén ma­gyar nyelvű falunak. Felsőőr, Örisziget és Alsóőr Árpád­kori települése k. Virágkorukat a X—XIII. században élték, amikor a lakosság határőrszolgálatot teljesített az ország nyugati végvidékén. A dűlőnevekben ma is megtalálhatók a, gyepürendszerre vonatkozó kifejezések: gyöpi, gát, Berda (Wer da)-hegy, sorompó stb. Az őrök nemesi kiváltságokat élveztek egészen 1848-ig. Szűk községi termelési határukat sikerült megtartaniuk, a hatalmas nyugatmagyarországi fő­urak )—< Batthyányak és Erdődyek < ellenében is. Ennek egyik velejárója, hogy mint úgyis üőriek — valódi őriek —< környezetüktől társadalmilag is igyekeztek elkülönülni. A nem őri embert ma sem fogadják be könnyen, s a legutóbbi időkig maguk között házasodtak. Ez — a falu-endogámia volt a legfontosabb tényezője a birtokterület megmaradá­sának; ugyanakkor konzerválta a helyi értékrendszert, szo­kásokat, nyelvjárást. A nem őri születésű ma is vidíki , tékát: idegen. Seper János 72 éves alsóőri öreg így beszél erről: ' Nehíz vuőt a vidíkinek nállunk a duoga. A kocsmába überhaupt nem gyühetett be. Ha volt meriszsíge egy mullat­­ságra jegyünni, leánkát senki nem adott neki táncra. I öbb­­nyire hazafeli a sötítbe juó meg is vertík . . . Míg a szige­tieket és a füsőőrieket is csufúták, megvertik. A falu hármas fölosztása j— füőszög, közípszer, oaszög ,—■ bizonyos határt jelentett baráti, rokoni és házasodási cso­portok között is. Beszélhetünk hát szer-endogámiáról, szer­­antagonizmusról is, mely az 1950-as évekig tartott. A köz­ségi anyakönyv tanúsága szerint 1895 és 1950 között a há­zasságok 88 százaléka endogám jellegű volt. Alsóőr tehát az 1921-es átcsatolás után is megtartotta etnikai-társadalmi egységét. MAGYARSÁG Az anschlusst követő hitleri gazdaságpolitika kedvezett az osztrák parasztságnak. Gyors iparosodás, munkalehetősé­gek jellemezték a negyvenes évek kezdeteit. Megindult a máig is tartó vándorlás a városok felé. A birodalmi gazda­ságpolitika kétségkívül lendített Alsóőr életszínvonalán. Vi­szont Hitler nemzetiségi politikája komoly veszélyt jelentett a felső Őrség magyarsága számára: egyrészt a kisebbség ki­közösítésére, másrészt beolvasztására irányult. 1938 és 1945 között a horvát és magyar nyelvű oktatás szünetelt Ausztriá­ban. A művelődési otthonokat bezárták, a családi és utó­neveket németesítették. "Mi magyarok többet szenvettünk Hitler alatt, mint a lecsatolás és Hitler közötti idüőben mesélik a faluban. Az a hír járta, hogy küszöbön a magyarok deportálása Ukrajnába; ezt erősíteni látszott több száz dél­­tiroli osztrák Felsőőrre való telepítése. A deportálás elma­radt ugyan, de a hitleri idők áldozata lett Felső- és Alsóőr mintegy hatszáz főnyi magyar cigánysága, alig néhányan menekültek meg a haláltáborokból. E múltnak is szerepe van abban, hogy a jelenlegi * *—. igen toleráns ^ osztrák nem­zetiségi politika ellenére is tovább kopik az etnikai tudat. Magyarnak a felső-őrségiek ma csak a határ túlsó ol­dalán született embert tekintik. így az Alsóőrbe bevándorolt három magyarországit magyar melléknévvel emlí tik. Ránk is gyakran utaltak úgy: a magyarok. Olyan tévé-programok­nál, amelyekben Ausztria és Magyarország valamilyen sport- vagy kulturális vetélkedőn ellenfélként szerepel, az alsóőri nézők szinte egyöntetűen Ausztriának szurkolnak. Ugyanakkor nem állíthatjuk, hogy az alsóőri ember érték­­rendszerében különösebb lontossága volna az osztrák nem­zeti tudatnak. PARASZTSÁG Általános vélemény Alsóőrött, hogy' a német nyelv a mai világban elengedhetetlen. A paraszt, ha gazdálkodik is, kénytelen kisegítő jövedelem után nézni. Ezt pedig több­nyire a fal u határán kívül eső ipari munkahelyeken találja. A német nyelv tudása ehhez elengedhetetlen. A kétnyelvű­ség azonban nemcsak a kiegészítő jövedelem biztosításának feltétele, hanem a mezőgazdasági termékek értékesítésének is. A vegyes ökotípusú Alsóőr fő terméke az istállóban hiz­lalt marha. Értékesítése bécsi és távolabbi osztrák piacokon történik, ahol nemcsak a burgenlandi dialektus, hanem nz "írás utáni nyelv is szükséges. A hatosztályos osztrák nép­iskola <—< ahol egyébként magyar nyelvet is tanul nem elég a német nyelv megfelelő szintű elsajátítására. Ahogy mondják: Mi mán se magyarul se nimetül nem juó beszí­lünk . Parasztnak lenni ma mán nem éri meg halljuk minduntalan. Ezt a negatív értékelést nemcsak a mezőgaz dásági és ipari termékek árkülönbözete váltja ki, hanem a tömegkommunikációs eszközök is sugalmazzák. E ponton találkozik az adott gazdasági helyzetből adódó értékelés a múlt politikai tapasztalatával. Mindezt összegezve arra a következtetésre jutunk, hogy Ausztriában parasztnak lenni ma nem jó, de ugyanott magyar parasztnak lenni — még ennél is rosszabb valamivel. Az osztrák kormánypolitika ezért a helyzetért semmilyen vonatkozásban sem vádolható; ottlétünk során nem találkoztunk a kisebbség ellen irányuló mégkülönböztető törvényekkel és gyakorlattal. IFJÚSÁG Az utóbbi években mindinkább szaporodnak a vegyes házasságok. 1950-től a házasságok 56 százaléka volt falun belüli; hét százai ékát környékbeli magyarokkal kötötték, 37 százalékát pedig nem magyarokkal. Mialatt a faluban tar­tózkodtunk, 11 esküvőt tartottak; ebből hét volt vegyes há­zasság. A közvélekedés szerint a tizenöt évesnél fiatalabb Ieánkó és a tizenhatnál fiatalabb férfigyerek még nem elég érett a másik nemmel való érintkezésre: maraggyon csak otthon”. A legénykéket általában “rövidebb gyüplűn tartják, mint a velük egyidős lányokat: jobban is védik őket a szexuális témáktól, trágár tréfálkozástól. A lányokat ha­marabb ‘érlelik : szeretik, ha mihamarabb elkerülnek a háztól. Az ifjúság fő találkozási helye á Horvátb-kocsma *—< népszerű nevén: a Sáj <-, amely a középszeren található, vizavi a tűzoltóházzal. A Sáj tévékészülékkel ellátott kocsmarészből bolthelyiségből és egy nagy teremből áll. A teremben található egy bárpult és zenegép — többnyire mo­dern rocklemezekkel ,—valamint egy kis tánctér. Az öt bokszban 30-40 ember találhat ülőbe lyet. A “Sájho való járás divatja voltaképpen 1962-ben kezdődött, amikor az újonnan beszerelt tévé odacsalogatta a KERTÉSZ TEMETÉSRENDEZÖ VÁLLALAT A MEGSZOKOTT UDVARIAS, TAPINTATOS ÉS SZAKSZERŰ MŐDON ÁLL A GYÁSZOLÓK SZÓI GÁLATÁRA 2433 Manchester RdL, Akron, OH. 44314 Telefon: 753-1066 fiatalokat. Azelőtt a legények csoportosan — néha még tíze- j sével is «—- látogatták a lányos házakat. Akinek komoly szán-1 déka volt, amellől aztán lassanként elmaradoztak a kol­légák’ . A második világháború után már inkább egyese­vei jártak a lányokhoz, de csakúgy mint azelőtt — több szeretőt tartottak. (A 'szeretőtartás” nem föltéti énül jelen­tett szexuális kapcsolatot is.) A kocsmai szórakozás elsősor­ban a szülői fölügyelet megszűnését jelentette. Eleinte volt ellenállás, de ma már inkább könnyebbség a szülőknek a fiatalok esti távolléte. Találkozzanak csak a Sájnál, ott juó lallen vannak . Föltűnő a Sáj-beli estéken a "vidíki legények jelen­léte. Ezek könnyen felismerhetők német beszédükről. Éppoly bátran ^ vagy még bátrabban — ülnek le a lányok mellé, mint az őriek; isznak, táncolnak velük. A vidíki általá­ban élenkebb hatást vált ki a lányokból, mint a helybeli legény. Ha megérkezik, tüstént hangosabbá válik a lány­társaság; nevetgélnek, németre fordítják a szót, egyenként és feltűnően vonulnak a női toalettre, igyekeznek magukra vonni a figyelmet. A "vidíki legény többnyire kocsin jön; ez alkalmat ad a lány hazafuvarozására s az ezzel kapcso­latos szexuális játékra is. Van úgy, hogy a lány még jóval éjfél előtt elmegy vele parkolni valahová; esetleg vissza is jönnek utána a mulatságra. A kérdésre, hogy miért tűnt el a régi idők antagoniz­­musa, s miért részesülnek az osztrák legények különleges figyelemben, többféle választ is kaptunk. A legáltalánosabb vélemény: a vidíkiek nem parasztok, hanem munkások. ín pedig parasztho nem menek, Isten ménes. Míg a leggaz­dagabb parasztasszony is reggeltű estig duógozik. Vidíken akarok munkát keresnyi. Nem duógoznyi akarok, hanem pízt keresnyi. (A megkérdezett 25 tizenéves lány közül csak egy mondta, hogy parasztasszony akar lenni.) FOGLALKOZÁS De a legények között is ritka az, aki gazdákodni kíván. S ebben bizonyosan szerepet játszik az is, hogy az ilyen j legény aligha talál magához való leányt. A paraszti loglal- | kozást általában lenézik; a gazdálkodó legényt tejfölösszá­júnak ”, “maradinak csúfolják. De az őriek még ha nem "maradiak is ,— mindenképpen hátrányban vannak a vi­­díkivel szemben a párkiválasztásban. Bizonyára arról van szó, hogy a közlekedés javulása, az iskolázottsági szint emel­kedése következtében tágult a világ, s az alósőri lányok vá­lasztási lehetősége meghatványozódott. Az egyik őri legény így jellemezte a helyzetet: "Híjába veszünk füő vörös dua­­mánt is, vagy akár hupikík pantallón!, az orcánkat juó is­merik a lányok. Az orcánk pedig lejárt lemez. Bárkit kérdeztünk is az új udvarlási formákról és a kifelé házasodásról , a vélemény kivétel nélkül pozitív volt. Többen mondták: itt az ideje, hogy megszűnjék az egymás közti házasodás, "hisze mán úgyis mindenki mindenkinek rokonnya. A szülők generációja sem ítéli el az ifjúság falunk ívüli párkeresését. A hét vegyes házasságnál, amelynek tanúi voltunk, egyszer sem tapasztaltuk, hogy bárki is elítélően nyilatkozott volna a házasulandókról, noha az esküvő előtti leány-, illetve legénykikérés minden esetben németül tör­tént. A magyar-osztrák és magyar-horvát házasságkötések sima lebonyolítását mindenesetre elősegíti a hozzájuk fűződő szertartáskomplexum rendkívüli hasonlatossága mindhárom etnikai csoportnál. A vidíkit és a vele érkezett lakodal­mas vendégeket minden esetben nagy szeretettel fogadták. PUSZTULÁS Nemzedéki feszültségek mégis vannak. A szülői be­folyás meglazult ugyan, ám a fiatalok teljes önállóságot akarnak. A munkába járó —- s gyakran több ezer schillinget kereső - gyerek az otthoni háztartás legfontosabb hozzájá­rulja. A paraszt szülő viszont sok esetben megkövetelné, hogy fia-lánya a munkaidő után dolgozzék az otthoni gaz­daságban is. I ehát: hogy benne maradjon abban az élet­formában, amelytől menekülni akar. Arra a kérdésre, hogy szeretnék-e, ha gyerekeik tovább vinnék a gazdaságot, több­féle választ kaptunk a szülőktől. Egyesek rezignáltan meg­állapították: teljesen mindegy, hogy ők mit akarnak, a gyerekek nem vállalják a paraszti életformát. Kétségtelen, hogy a paraszti léttől és kultúrától való menekülés, a hagyományok könnyelműen gyors elvetése — különösen a párválasztás kapcsán nagymértékben előse­gíti a magyar etnikum lassú felmorzsolódását. Az alsóőri — és általában a burgenlandi ^ magyar paraszt rohamos gyorsasággal válik meg sokszázéves földrajzi, gazdasági és kulturális környezetétől. Az osztrák hivatalos statisztika ada­tai alapján a burgenlandi magyarság Iélekszáma 1920-ban 24.864 volt. Ez a szám 1934-ben 10.430-ra csökkent. Az 1971-es adat szerint: 5673 lélek. Alsóőr Iákóinak száma a századfordulón 1495 főt számlált. E szám 1934-re 983 főre, 1973-ra pedig 845 főre csökkent. * * * A burgenlandi magyar etnikum jövője mind a statiszti­kai, mind a kultúrantropológiai adatok alapján eléggé ké­tesnek mondható. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy az ausztriai magyar kisebbség helyzete nem tipikus, s aligha lehet alap-FERENC SOMOGYI, LÉL SOMOGYI: FAITH & FATE A SHORT CULTURAL HISTORY OF THE HUNGARIAN PEOPLE THROUGH A MILLENNIUM Most jelent meg ezzel a címmel angolul a magyarság rövid művelődéstörténete, amelyet Somogyi Ferenc profesz­­sZor Somogyi L.él közreműködésével írt. A könvv a közis­mert Küldetés: A magyarság, története című mű nyomdo­kaiban a magyarság • ezeréves történetét, • kultúráját és • külföldön elért eredményeit lárja világos rövidséggel az olvasó elé. A 33 képpel és 11 térképpel, számos mutatóval és táblázattal bővített, 208 ol­dalas hixys kiadású könyv ára vászonkötésben 7.95 $, kar­tonkötésben 5.95 $. Megrendelhető a Kárpát Publishing Co-nál, amelynek címe: P.O. Box 5348, Cleveland, OH 44101, U.S.A. MEGRENDELEM: Somogyi & Somogyi: Faith & Fate c. kultúrtörténetet D vászonkötésben (7.95 $) D kartonkötésben (5.95 $) Megrendelem még Somogyi "Magyar nyelv és irodalom 1825 ig c. művét □ vászonkötésben (ii.00 $) CJ kartonkötésben (9.00 $) és Magyar nyelv és irodalom 1825-től 1925-ig’ c. művének Hagyományok c. I. részét □ vászonkötésben (12.50 $) Postaköltség kötetenkint 50 cent. Név: ................................................................. Házszám és utca:...................................................................... Város: .....................Állam:................Zip Code:.............- FIZESSEN ELŐ! -A MAGYAR ÚJSÁG helenkint jelenik meg Előfizetés egy évre $18.00, félévre $10.00 I - ITT VÁGJA KI ÉS KÜLDJE BE -Előfizetésem lejár; 19-... év .... hó . . . .n. Régi előfizető □ Új előfizető □ Mellékelten küldök .... dollárt a MAGYAR ÚJSÁG előfizetésére. Sajtóalapra.............dollárt. Nevem: .......................................................................................... Utca, iiézszam: ......................................................... Város: ............................................................................................. Állam: ............................... , . ....... Zipcode: .................... • Kérjük pontosan és olrashatóan kitölteni * * ja az égyéb magyar kisebbségek helyzetére és jövőjére vo natkozó következtetéseknek. Viszont kétségkívül haszno lenne, ha demográfusaink, szociológusaink, antropológu saink behatóbban vizsgálnák a magyar kisebbségek helyze tét, várható jövőjét a pontosabb és valódibb összkép meg j teremtése céljából. Ez a cikk — az alfejezetekre osztás nélkül — 'Alsóőr fő- és Egy magyar falu Ausztriában alcímmel az Élet é Irodalom című magyar folyóirat XXI . évfolyamának 51 számában jelent meg 1977 december 17-én. Szerzője Sózái Mihály dr. antropológus, a pennsylvaniai Slippery Roc State College professzora, aki 1938-b an Budapesten szü letett, képesítését azonban már az Egyesült Államokba: szerezte. A bölcseleti tudományok doktorává a Syracus egyetem avatta fel 1972-ben.- ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE KÁRPÁT PubI ishing Cq. P.O. Box 5348 Cl eveland, Ohio 44101 MEGRENDELEM Somogyi & Somogyi “Faith &,Fate” című kultúrtörténetéi Kartonkötésben (5.95 $.) .... példányban............$-ért. Vászonkötésben (7.95 $.) .... példányban..........:$-ért. Somogyi: Magyar nyelv és irodalom című művének "Ha­gyományok c. I. részét, példányonként 12,50 $-ért.......példányban .............. $-ért, összesen.........példányban .............. $-ért. Ezt az összeget a mellékelt csekkel (money orderrel) küldöm. Megrendelem az alábbi könyveket: A csekket mellékelem Név: ............................................................................. J Utca: ..................'........................................................... Város: ....................................................... Állam; ................................... Zip coda; ....... f LOVÁSZY - DOHÁR HENTESÁRU ÉS FRISS HÚSOK (hazai készítésű áruk) F-l és F-2 Stand WEST SIDE MARKET Telefon: 241-4197 és 267-7913 ERDÉLYI LEVELEZŐLAP SOROZAT Most készült el nyomdánkban a 16 Ievelezőlapbó álló ERDÉLYI LEVELEZŐLAP SOROZAT A képek Erdély nevezetességeit ábrázolják, valamint négy népviseletet mindegyik kép négy szín nyomásban. Az egyes lap ára 20 cent, a sorozat (16 lap) $3.00 és két sorozat 5 dollár. 10 sorozat 18 dollár, 50 sorozat ára 75.00. Postadíjat 10 sorozat vagy több vételénél nem számí­tunk, ennél kevesebbnél sorozatonkint 30 cent. i Megrendelem az Erdélyi levelezőlap sorozatot: Név:..................................................................................................... Utca. házszám: ...................................................................... . . . Város: ......................................................................................... . . . Göre Gábor: Kátsa (8-cadik eresztés) 1.00 Harcunk 1920-1945 <— képek 11.00 Kővári Károly S.J.: A turzovkai jelenések 1.25 Magyarország politikai térképe , 1.00 v1ngyarország begy- és vízrajzi térképe , 1.00 Márai Sándor: Erősítő $ 6.00 Márai Sándor: Pöld. föld S.Ofl Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) 8,00 Mindszenty József: Emlékirataim kv, 15.00 Mindszenty József: Emlékirataim íve. •: 10.00 Mindszenty-látogatás emlék albuma 16.00 Mindszenty kép (nagy, színes — 9x12) 1.00 Pohárnok Jenő:: A verhetetlen tizenegy \ | 4.00 Prohászka: Diadalmas Világnézet 10.00 Antoine de Sainl-Exupery: A kis herceg 3.00 Somogyi Ferenc és Somogyi Léi: Faitb and Fate íve. 5.93 I u.a. kötve 7.95 ISomogyi Perenc dr.: Küldetés. A magyarság története lü..tX3 Somogyi Perenc dr.: Magyar nyelv és irodalom 1825-ig 12.00 Somogyi Ferenc dr.: Magyar nyelv és 4 irodalom 1825-től 1925-ig I. Hagyományok * 12-50 Színes levelezőlapok: \ Liszt Ferenc, Rákóczi Ferenc, Ámádházi Szent l Erzsébet, Széchenyi István, Szent István szobra, \ Mind szenty bíboros. Szent Korona, Szent Jobb, Szent Jobb az ereklyetartóban. Deák Perenc. Mindszenty József (színes fénvkép) 0.20 1 óth lihamér: Hiszem az örökéletet 6.00 Vaszary Gábor: Ö 8.00 Vaszary Gábor: Nő a pokolban is úr 8.00 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen 8:00 Wass Albert: favak könyve (meséskönyv) 1.50 Will un-Kótai: Máriának, Jézus anyjának élete 8.00 Postadíj az első kötet után 55 cent, a következő kötetek darabonkint 20 cent. 10 kötet rendelésnél postadíjat nem számítunk. A LEGSZEBB, LEGHASZNOSABB AJÁNDÉK MINDEN ALKALOMRA... SZEREZZE BE A KÁRPÁT KÖNYVKIADÓ KÖNYVESBOLTJÁBAN...

Next

/
Thumbnails
Contents