Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)

1978-08-10 / 29. szám

EMLÉKEZÉS

DR. SZUNYÁI ZOLTÁN ÍRÓRA

Nagy veszteség érte a magyarságot: Szitnyai Zoltán kiváló író, életének 86. évében Salzburgban június 11-én elköltözött az élők sorából.

1893-ban született Selmecbányán. Középiskoláit Kalocsán és Selmecbányán, jogi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen végezte. Utána Győrbe kerül, abol a Dunántúli Hírlap munkatársa s egyben a város törvényhatóságának aljegyzője lesz. Írásait az Élet , a “Napnyugat” és számos más folyóirat és napilap közli.

Közíró cikkeivel a Budapesti Hírlap , a “Pest’ , az “Új Magyarság élírói közé tartozik. 1927-ben Budapestre költözik s ott minden idejét az irodalomnak szenteli. Tagja a Petőfi Társaságnak, a győri Kisfaludy Irodalmi Kör nek, a Gyóni Géza Társaságnak és a Kovács Pál irodalmi Körnek.

Negyven önálló műve jejenik meg, melyeknek nagy részét a Genius és az Atbeneum ad ki. Színdarabjait: ítélet és az “Asszonylakodalom a győri Kisfaludy Színház mutatja be. Több regényét fordítják le idegen nyelvre: angolra, franciára, németre, olaszra. Három regényét megfilmesítik. A Tánc regényéből olasz filmet készítenek.

1945-ben ő is megjárta a szenvedések iskoláját. Először az NKDV, majd az AVO tartóztatja le s a budapesti népbíróság 5 évi kényszermunkára ítéli. Büntetése kitöltése után Ausztriába menekül és itt 2 éven át a trofajachi menekült táborban él, majd Salzburgban telepszik le. Az emigrációban tovább dolgozik, írásait lapok, folyóírátok közlik.

1958-ban ő kapja meg elsőnek az Amerikai Magyar Kiadó által alapított “Vörösmarty Irodalmi Kör Irodalmi díj-át, áldásos irodalmi munkásága elismeréseként.

Magyarországon megjelent nevezetesebb regényei: Lángoló hegyek, Élni akarok, Hodinai Hodinák, Tánc, Öt testvér. Ember nélkül, Asszonyka, Kastélyok koldusa, A bocs, A kegyelmes úr rokona, Jelmezbál, Aranykarika, Az én arcom, Nincs feltámadás, Szeptemberi majális, Bolondok tornya, Alázatos élet.

Az emigrációban kiadott munkái: Marika elmegy, regény, a Szétszórt Parazsak kiadásában 1951-ben. Őrzők a vártán, korrajz. 1 itkok tolvaja, regény. A Katolikus Magyarok Vasárnapjának regénypályázatán kitiintett regénye az “Ezüsthíd 1953-ben jelent meg. Ötös őrház, regény, Egyszer volt, elbeszélések 1959rben Kölnben jelent meg.

A Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének kiadásában 1966-ban jelent meg “Háború van, háború , 1971 -ben “Szellemi tájakon”, “így rendeltetett” regénye 1973-ban és 1976-ban “Még ég a láng’ című könyve.

Szitnyai Zoltánnak 85-ik születésnapja alkalmával jelent meg utolsó regénye Fények és árnyak .

Halálával nagy a mi veszteségünk. Nagy regényírónk volt, és elbeszélőnk. A magyar lélek tüzét táplálta és őrzője volt anyanyelvűnknek. Nyitott szemmel és aggódó lélekkel figyelte a külföldi magyarság életét, intett, figyelmeztetett az otthoni kommunista propaganda céllal megrendezett anyanyelvi konferenciákra és a kiküldött agitátorokra, akik sorainkban beférkőzve akarják megrontani az emigrációs magyarság életét Meglátásaiból, figyelmeztetéseiből idézetek “Még ég a láng című könyvéből:

Debreceni toborzó.

Ezernél több meghívottból i—* nem mindössze, hanem mégis /—' Nyugati szellemi munkát végző hatvankét magyar akadt, aki az anyanyelvi konferenciának álcázott debreceni toborzón arra vállalkozott, hogy szellemi utakon és nyelvi megmaradás jelszavávál, az emigráció ifjúságát szállítja az otthoni rendszernek.

A Magyar Hírek szerint, a szaktudósok, publicisták, írók, pedagógusok debreceni konferenciáját a nyugati magyar szórványok kezdeményezésére rendezte meg a Magyarok Világszövetsége. Lehet ez? És ha igaz, kik azok az emigrációban élő magyarok, akik a magyar nyelv megtartásáért az emigrációban apostolkodó honfitársaik megkerülésével, azok véleményének meghallgatása nélkül, titkolt kapcsolatok rejtett útjain fordultak segítségért az otthoniakhoz?

És épp a Magyarok Világszövetségéhez, amely más körülmények között, más célok érdekében, báró Perényi Zsigmond hívott életre 1938-ban s amely szövetségnek legnagyobb részt külföldi magyarok voltak a tagjai s amelyet évekig tartó szüneteltettés után, propagandája legtevékenyebb szervévé tett a kommunista rendszer.

A hatvankettővel kötött debreceni megállapodás valóban fordulópontot jelent az emigráció felszámolására törekvő rendszer működésében, de forduló pontot jelent az emigráció életében is, mert ez volt az első eset, amikor Nyugatra menekült magyarok, otthoni földön tagadták meg nyíltan ,azt, amit 45-ben és 56-ban vallottak Nyugaton. Az emigrációnak szembe kell néznie e ténnyel és fel kell készülnie arra, hogy otthoni szándékok követői lépnek majd ki, otthoni érvek fegyverzetével, az emigrációs diaszpórába csempészett trójai falóból.

Nem új keletű az otthoni rendszer törekvése: hazacslogatni az emigrásokat és felszámolni az emigrációt.

Tévedés azt állítani, hogy az emigráció elzárkózik az otthoni milliók nyelvétől, irodalmától. Az utóbbi ellenkezőjét bizonyítja a hazai irodalom életet nyilvántartó sajtó és aZ otthon megjelenő könyvek nyugati kelendősége. Az emigráció nem szakadt el lelkében az otthoni élettől. Élénk figyelemmel kiséri, méltatja, bírálja az otthoni irodalmat. Attól nem szigetelődött el, de védekezik az ellen, hogy a rendszer által olyan szándékok érvényesüljenek irodalmi művek révén az emigrációban, amelyek azt letérítik a nemzeti vonalról, pártos szemlélettel mételyezik és megalkuvóvá tehetik a kommunista ideológiával szembe.

A népakaratot elnémították odahaza, a bátorságot is letörték az orosz tankokkal, de a lelkekben még nem húnyt ki, fel-felparázslik a remény a nyugati őrtonyokból érkező üzentekre.

Az őrtonyokban pedig, amelyet csalogató Ígéretekkel bombáznak a budapesti kalózok, továbbra is együtt maradnak tízmillió elnémított otthoni, kétmillió kiirtásra Ítélt erdélyi magyar szószólóiként azok, kik megpróbáltatások közepette is tovább figyelik a magyar életet és tántoríthatatlanul hisznek abban, hogy nem a marxi és lenini elgondolás, ha-7. Dombrády Dóra:

Nemrég “U. S. Committee for Responsible Election of the Pope névvel szervezet alakult, amely a pápaválasztás nyilvánosabbá tételét sürgette, a pápává választás szempontjából számbavehető bíborosok személyére vonatkozó előzetes tájékozódás lehetőségének biztosítását stb. kívánta. A Vatikán formálisan nem nyilatkozott a kérdésről, de bizonyos értesülések arra engednek következtetést, hogy az amerikai szervezetről s annak törekvéseiről tudomást szereztek az illetékes körökben. Az AP vatikáni értesülése szerint azonban a pápaválasztásra vonatkozóan változtatásra számítani nem lehet. 800 éves hagyomány szerint a pápaválasztáson csak bíborosok vehetnek részt a * conclave -ben. VI. Pál pápa 1975 november 13-án kelt dekrétuma a korábbi titkosságot valójában még tovább szigorította, mert a 80 évespél idősebb bíborosok választójogának megszüntetésével egyidejűleg a conclave -ben elhangzottakról való nyilatkozatot még utólag is a leghatározottabban elti Itotta.

MAGYAR FŐLELKÉSZ NÉMETORSZÁGBAN

Az európai magyar főlelkészi beosztásra vonatkozóan eddig még történt előterjesztés. Április derekán a németországi főlelkész tennivalóinak ellátására ft. Dévény István dr-t jelölték, akit ft. Ambrus Szaniszló frankfurti plébános, a németországi magyar papi szenátus elnöke kinevezésre fel is terjesztett a Bonnban székelő Német Katolikusok Külföldi Titkárságához, amelynek vezetője Wittenauer Bruno dr. prelátus. A jelölés egyelőre csak a németországi főlelkészségre szól.

D( 'vény István dr. a szegedi egyházmegyéhez tartozott. Szegeden 1929-ben született és hittudományi tanulmányainak elvégzése után 1954-ben ugyanott szentelték áldozópappá is. A bittudományi főiskolán a dogmatika tanára lett.

1971-ben azonban Nyugatra jött. Először a svájci Basel mellett levő Rheinfeld plébániáján mint káplán működött, 1972 óta pedig ugyancsak Svájcban, Zürich mellett, a meinzingeni iskolanővérek központi zárdájának spirituálisa és pedagógiai főiskolájának hittanára.

UJ EGYHÁZI MUZEUM

A Magyar Ortod ox Egyház — amelyet meg kell különböztetni a másik két görög keleti egyháztól, a szerbtől és a romántól az ország területén levő kilenc templomából háromszáznál több műkincset válogatott össze, hogy Miskolcon létesítendő gyűjteményét megalapozza. A moszkvai pátriárka felügyelete alatt működő Magyar Ortodox Egyház központja Budapesten van. A műkincsek egyházi tulajdonban maradnak, de kezelőjük a Borsod megyei Múzeumi Szervezel lesz. Az anyag gyűjtése és az ehhez kapcsolódó munkálatok rövidesen befejeződnek.

EZÜSTÉREM - AZ ARANYFORINT EMLÉKÉRE

A Magy ar Nemzeti Bank a Károly Róbert király pénzügyi reformja kapcsán az 1320-as években forgalomba hozott első magyar aranyforint emlékére 200 forintos címletű ezüstérmét bocsátott ki.' Az érme súlya 28 gramm, átmérője 37 milliméter, anyaga 640 ezrelék finomságú ezüst. Az alsó mezőben az értékjelzés, felül a “200 ’ értékjelző szám, alatta a körfelírat részeként FORINT felirat helyezkedik el. Középen az Anjou-liliom látható, amely formájában megegyezik a mintegy 650 évvel ezelőtt r— Károly Róbert uralkodása idején >— kibocsátott első magyar aranyforint érmén levő liliommal.

Az érme hátlapján a sima peremen belül “Az első magyar aranyforint emlékére” körfelirat olvasható. A felirat első és utol só betűje között virágmotívum látható. A körféliraton belül az érmeterületen szép iniciáléval a következő név olvasható: Carolus Robertus Rex”.

KIRÁNDULÓ KÖZPONT

A déldunántúli Mecsek hegységben s Pécs városának, környékén több kedvelt kirándulóhely van, ezek közül is talán a legnépszerűbb Orfű község. A kirándulás vonzóerejét a szép tó, a rejtett erdei források és a völgyek jelentik. A szomszédos Abaliget cseppkőbarlangjáról híres. A barlangtól hangulatos erdei úton juthat el a turista a Sárkányszakadékig, amelynek mélyén az Orfűi-tavat tápláló Sárkány-forrás ered. A tó ősidők óta rejtőzik az. erdő mélyén, néhány évvel ezelőtt azonban lefolyásánál völgyzáró gátat emeltek s ezzel a völgy környékét sikerült egy későbbi kirándulóközpont helyét is kialakítani.

1971 óta nevezik Orfűt kirándulóközpontnak. A belkereskedelmi minisztérium az ötödik tervidőszakra 106, a hatodik tervidőszakra pedig 31 millió forint felhasználását engedélyezte a kirándulóközpont sokféle létesítményének megvalósítására.

AZ ORSZÁG KÖZEPE

Jeltorony építését kezdték meg az ország geometriai középpontjában, a Pest megyei Pusztavacs község határában, közel az 5-ös számú főúthoz. A nevezetes földrajzi pontot jelölő építményt Kerényi József Ybl-díjas kecskeméti főépítész tervezte.

A Nemzeti Park igazgatóságának kezdeményezésére a Kartográfiai és Térképészeti Vállalat 1977-ben pontos mérések és számítások alapján jelölte ki az ország geometriai középpontját. A tervező azt a megbízást kapta, hogy a jeltoronynak olyan alkotásnak kell lennie, amely < mivel természetvédelmi területre kerül alkalmazkodik a környezethez, s kifejezi az ember és a természeti kapcsolatát.

A jeltorony tíz méter magas, nyolcoldalú vasbeton gúla lesz, külső borítása fából készül. Tetején krómacél csúcson vörösréz gömb jelzi a nevezetes pontot. A torony alatt táblát helyeznek el, amelyen az ország geometriai középpontjának földrajzi, valamint jellemző csillagászati adatait tüntetik fel.

A PÁPAVÁLASZTÁS TITKOS MARAD

Emődy Józsefné szül. Nagy Éva mind a maga, mind leányai: Éva, Klára és Judit nevében mély fájdalommal, de Isién akaratában megnyugodva jelenti, hogy

íelsővásárdi EMŐDY JÓZSEF

életének 80., házasságának 57. évében 1978 julius 25-én éjszaka Port Washingtonban megtért Teremtőjéhez.

A tőle áradó szeretet és bölcsesség vezessen tovább minkéi az élet utjain, és ezt a hagyományát adjuk tovább leszármazottainknak.

Isten áldja emlékét!

Vörösmarty Géza Hunkár Péter, Pál, Anna

Hunkár Mihály Csernyánszky Péter, Tamás

Csernyánszky Iván unokái

vejei

nem a krisztusi evangélium kerül ki győztesen a harcból.

Szitnyai Zoltán elment közülünk, de itt maradtak művei. Olvassuk és gondolkozzunk el rajtuk. A L

ELAVULT FOGALMAK

Az idő rohamlépésekben halad előre. Hova? Senki, sem tudja és mindenki fél, vajon hogyan fejeződik be ez az időszaka az emberiségnek. Igaz, hogy a régi időkben is mindig a régi jó időkről beszéltek az emberek, de ilyen változások csak évszázadok alatt álltak be. Egy-két évtized alatt teljesen szakított ez a nemzedék hagyományokkal, szokásokkal, felfo gással.

Az erkölcs” szó teljesen divatját múlta. Hol van a valláserkölcs, a társadalmi erkölcs, az iskolai erkölcs, stb. Úgy eltűnt, mintha soha nem is lett volna. Már olyan természetesen mutatja be az irodalom, a filmipar, a színház a szabad erkölcsi életet, mintha erkölcsi kötelezettségek, erlölcsi meggyőződések, erkölcsi felfogások soha nem is léteztek volna. Zola Emil Nana című regénye a múlt század második felében feltűnést, felháborodást keltett még a felvilágosodott franciák között is, noha az semmi szín alatt nem nevezhető trágárnak, hanem csak reálisnak, míg a ma megjelenő irodalmi művek nemcsak erkölcstelenek, hanem nagy részben ízléstelenek, trágárak és közönségesek. Olyan erőszakos sietéssel nyomják le a hétköznapi emberek torkán ezeket a szörnyű szellemi táplálékokat, hogy a közönség szinte észrevétlenül kénytelen előbb-utóbb haladni az idővel” és megszokni a szokatlan és ízléstelen kifejezéseket és szólásokat.

Az iskolákban bevezetett felvilágosító rendszer szisztematikusan dúlja fel a gyermekek nyugodalmas életét. Megfosztja őket a szép fiatalságtól és kényszeríti a zsenge gyermekeket arra, hogy idő előtt felnőttekké váljanak. Hol van már az az idő, amikor egy iskolásgyermek boldogan játszadozhatott és nem zavarták meg a nyugalmát, nem ébresztették fel fantáziáját a nemi felvilágosítással. Kérdezzük, miért volt erre szükség? Vajon boldogabbak, egészségesebbek-e ezek a mai gyermekek, akiknek úgyszólván nincs gyermekkoruk? Az orvosi folyóirat arról számol be, hogy a legtöbb gyermekn ek alvási problémája van. Ezen senki sem csodálkozhat, hiszen a televízió és a mindennapi élet minden körülménye megzavarja a fiatal lelket és nincs mód arra, hogy a fiatalokat nyugodt légkörben nevelhessék fel a szülők és tanerők. Oly sok gyermeket nevel fel egyik szülője, amig a másik távol él esetleg második házasságban. Gyakori eset, hogy égy gyermek {elváltva él egyik és másik szülője házában. Az ilyen elvált szülők vagy elhanyagolják a gyermek nevelését, vagy hízelgéssel óhajtják szeretetét elérni és ezzel a módszerrel teljesen elrontják, beképzeltté, önzővé teszik. Az iskola nem avatkozhat bele a gyermeknevelésbe, mert a tanerőnek még annyi joga sincs, hogy a tanítványt a többi tanuló előtt megrója helytelen viselkedéséért, hanem ki kell hívni a tanteremből és tanuk nélkül megmondani neki, hogy viselkedése helytelen. Manapság a pedagógusoknak a helyzete is megnehezült. A “tekintélytisztelet ismeretlen fogalom a fiatalság előtt. Nem tisztelik sem| oktatójukat, sem szülőiket és nem tisztelik a kort, sőt kinevetik az öregeket.

Közelmúltban olvastam az újságokban, hogy az Annie Hall film nyerte el a legjobb film címet és számos akadémiai díjat is nyert. Minthogy a műkritika agyba-főbe dicsérte a szöveget, a szereplőket, a rendezést, megnéztem a filmet. Nagyon megbántam. Woody Allen tagadhatatlanul nagyon tehetséges korszerű művész, aki kitűnően játssza meg ellenszenves szerepét, egy idegroncsot... A női szereplő fiatal, szép és üde. Kár, hogy szerepe szerint annyira romlott, hogy nemcsak a szabad szerelemre, de emellett még kábítószerre is van szüksége, meirt ha nem high , akkor nem teljes a kielégülés. Az ellenszenves férfi főszereplő, akinek állandó kapcsolata van a leánnyal, ezenkívül még virágról-virágra száll és csak akkor eszmél reá, hogy a leány ér valamit, amikor ezer mérföldek választják el tőle. Ekkor utánamegy és kéri, jöjjön vele New Yorkba, ahova őt munkája köti, de a leány Hollywoodban marad. Legérdekesebb az, hogy mind a neuralgikus férfi, mind a szabad szerelmet élő leány középosztályú polgári családból való, akiknek vannak szülei és hozzátartozói.

Elgondolkoztam azon, hogy ez a “legjobb film ’ — vajon milyenek a kevésbé jók. A film pergése közben talán mégis eszébe juthat valakinek, hogy ez a mai fiatalság.. . ? és mi lesz azután . . . ? Megszűnik a “család , megszűnik az erkölcs , megszűnik a tekintély ’!, megszűnik minden, ami még néhány évtized előtt szent és sérthetetlen volt? Vajon Szodoma és Gomorra sorsára jut a világ?

Vederemé . ..

MENEDÉKJOGOT AZ EMIGRÁNS EMIGRÁNSOKNAK

Sok pénzbe, fáradozásba, szétpukkadt reménységbe és' felfújt reménytelenségbe került, amíg észrevettük, hogy de-! mokratikus környezetben élünk, ahol nemzeti igazságaink1 különbözőképp fejezhetők ki és különbözőképp szolgálhatok. Egymás hajának estünk, egymás leikébe, becsületébe mar- * tunk, amíg észbe kaptunk, hogy ugyanazok a témák máss és más csomagolásban illenek környezetünk gondolkodási' rendszerébe és politikai “trendjébe”. Nehezebb volt, de* már megy-megyeget, hogy legalapvetőbb fogalmaink, ai szabadság, függetlenség, emberi és népi jog is szezonsze-,! rűen öltözködik, s másképp értelmezenhető ma, mint teg nap, és holnap már nem veszi fel tegnapi ruhácskáját, csak meztelenre nem vetkőzik. Fél, hogy meztelenségében hasz- ! nálhatatlanná válik a szépen kikerekített történelmekben és emberi magatartásokban.

«

Ez alól erdélyi és szentkoronás ügyünk, de népünk ’ szabadsága, rabsága sem kivétel. A magyar függetlenséget! másképp értelmezte Eisenhower, Nixon, másképp csűri- \ csavarja Carter és megint másképp, értelmezi majd a kö- i vetkező. Mi ebből a tanulság? Egyelőre az is elég, hogy;* csak akkor maradhatunk szászszor igaz igazságainkkal a : piacon, ha szépen faragott ládikáink helyett színes nylonzacskókba csomagoljuk mondanivalónkat. Könnyedébbek, > rugalmasabbak, ‘ demokratikusabbak” leszünk és évszáza- i dók helyett úgy fogjuk meg a pillanatokat, hogy ezeréves múltunk se essék ki belőlük. Ha továbbra is húsz-barminc ; éves klisékbe szorítjuk igazunkat, emigrációnk tehetetlennél és öncélúvá válik. Szellemi és politikai magtalanságunkon úgy-ahogy segíthetnek fiatal nemzedékeink friss hormonjai, de az öncélúság gyógyíthatalan kór és történelmi halál. Ha a külföldi magyarság a változó időnek és a különböző környezetnek érthetetlen szólamokba kövesedik és nem keres újabb és újabb megnyilvánulási formákat, akkor nemcsak környezetéből, hanem otthoni népünk és emigrációnk megbonthatatlan érdekközösségéből is kiesik. Akkor pedig: úgy lubickoltunk le egy-két emberöltőt hütött-fűtött nyugati világunkban, hogy nem tettünk eleget eredeti és örök kötelességünknek, az otthon megsegítésének. A történelem vagy a Ludas Matyi gyászbeszédében azt mondja majd el rólunk, hogy beszédhibás, dadogó szószólók voltunk és úgy makogtuk el népünk tragédiáját, hogy a nyugati közvélemény azt is elfelejtette, amit 56-os lyukas zászlóink magasztosan és érthetően tudatosítottak. Ezért elengedhetetlen, hogy emigrációnk két legsikeresebb liaskóját , az erdélyi magyarság megmentésére és^ a Szent Korona visszatartására összpontosított pergőtüzünket elválasszuk a görögtűztőí és kihámozzuk belőle, harcbaindult százezreink áldozatkészsége hol illik a nyugati demokráciák folyton változó -világszemléletébe.

Az első siker az volt a fiaskóban , hogy Erdély és a Szent Korona felgyorsította emigrációs életünket és dyan tömegeket is mozgósított, amelyeket egyesületi névsorinkból régen töröltünk. Nemcsak hivatásos ’ és műkedélő politikusaink forgatták le a régi lemezeket, hanem m^szó- Ialtak a sohasem beszélők, a ritkán szólók , sőt a “özönyösek is és sok szólamú kórusukra az egész világ elfigyelt. Ezek a macskakörmös kategóriák nem számítatók minőségi megjelöléseknek, értékes magyar vagy értételen magyar címkének, mert mindegyikben akkor is többi Becsületes jószándék, mint az ártó akarat, ha gyako/atilag semmit, vagy alig valamit értek el. A kategóriák nkább: azt mondják, hogy a megszokott szólamok, érvek, vácak, védekezések és mellébeszélések oldalán az “ismereti«! fatal, az elfelejtett, vagy kitaszított emigráns és az enigránsemigráns is szóhoz jutott, aki személyi vagy tárgyi lkokból a környezeti életformába disszidált az emigráció meg nem értése és ártása elől. Az új, sok hangú kórusban nem az a lényeg, hogy ki mit mondott, milyen oldalról milyen színárnyalattal közelítette meg a témát, hanem az, hogy a különböző előjelű emigrációs diktatúrák még fiaal, lassan tipegő emigrációs demokráciában olvadnak fel És ez a fontos, a legfontosabb. Innen már nincs messze nem lehet’ messze a pillanat, amikor ideológiákhoz kötött ts patentírozott “iagzságok nélkül, okosan, higgadtan beszéljük meg, milyen lehetőséget nyújt a pillanat, az államdnöki, szenátori tisztesség, vagy tisztességtelenség. Okosan használva, mind kettő egyformán hasznos és ha elünk lehetőségével, akkor sem történelmünk, sem a Ludas Matyi nem vetheti szemünkre, hogy emigrációs ketreceinkben értelmetlenül ficánkoltunk. Addig ne osztogassunk egymásnak kitüntetéseket és ne pelíengérezzünk ki senkit azért, mert más szavakkal mondta el ugyanazt, banem adjunk menedékjogot az emigráns emigránsoknak.

Az elmondottakon érdemes kicsit elgondolkozni.

Gábor Áron;

PEREDA ÁTVETTE A HATALMAT

r h t ■ ■ *,- * . r • i

Bolívia bírósága azt az elnökválasztást, amelynek megszámlált szavazatai alapján Pereda Juan tábornok, Banzer Hugo elnök pártjának jelöltje lett volna a győztes, megsemmisítette és új választás kiírását rendelte el. Pereda tábornok először helyeselte a bíróság döntését, 21-én azonban álláspontját váratlanul megváltoztatta és a keleti olajközpontban lezajlott egynapos vértelen forradalom után Banzer Hugo elnöktől átvette a hatalmat. Banzer a hatalom átadását augusztus 6-ra tervezte. A hatalomátvétel után Banzer volt elnök családjával együtt az ország északi, részén lakó barátjának birtokára vonult vissza. ,

A hatalomátvétellel kapcsolatban 133 személyt tartóztattak le. Az őrízetbevett személyek valamennyien a bolíviai munkásszakszervezet tagjai; 40-en Tarija, 50-en Oruro, 35-en Cochabamba városában, 8-an másutt laknak.

Pereda tábornok a megszámlált szavazatok 50.13%-át kapta, tehát valójában többségre tett szert, három v->It elnök, Estenssoro, Paz és Zuazo azonban ennek ellen«re egy éven belül rendes és közvetlen választás megtartáát sürgette.

107« AT TP-T TC7TT í<i m

A4 A'PV dD T'TTC X n