Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)
1978-08-10 / 29. szám
ERDÉLYÉRT AUSZTRÁLIÁBAN Június 15-én, a Rabnemzetek Hetével kapcsolatban autós felvonulást rendeztek Sydneyben. A felvonuláson mintegy 60 feldíszített gépkocsi és 6 teherautó vett részt mintegy 300 személlyel. A felvonulás a Wentworth-Parktól a City legforgalmasabb utcáin keresztül először a szovjet főkonzulátus elé hajtott, ahol D. Darby, Manly képviselője és más szónokok követelték az emberi jogokat a vasfüggöny mögötti országok, köztük Magyarország népei számára. A tüntetést három TV állomás filmezte. Innen a gépkocsik a tömeggel a román főkonzulátus elé vonultak, ahol megint D. Darby képviselő beszélt és olvasta fel a 300 főnyi tüntető előtt a Ceausescunak, Románia diktátorának szóló követeléseket a romániai magyarsággal szemben folytatott kulturális, gazdasági és fizikai nemzetirtás megszüntetésére. Mr. Darby határozott beszédben kiállt a romániai magyarok jogai mellett és erősen megbélyegezte a román kormány nemzetírtó tevékenységét. ígéretet tett, hogy a követelő levél másolatait eljuttatja a többi képviselőhöz is, hogy azok is tudjanak a román kormány gálád eljárásáról. A levélben Sydney magyarsága követelte a magyar nyelv, mint második hivatalos nyelv elismerését Erdélyben, önálló magyar területek létesítését magyar önkormányzattal, a magyar oktatási és kulturális szervezetek visszaállítását, az egyházak és vallási szervezetek szabadságát, a magyar temetők visszaadását magyar kézbe, az elkobzott irattárak, könyvtárak és múzeumok visszaadását, kétnyelvű feliratokat magyarlakta területeken, a deportált magyarok visszatérési jogát és helyi alkalmazását, az Erdélybe telepített románok visszatelepítését a Regátba, a munkával együttjáró és egyéb megkülönböztetések megszüntetését, a látogatásokkal kapcsolatos háborgatások megszüntetését, és hogy a külföldről küldött segélyek elérhessék a címzetteket és azok használhassák fel a segélyt az adományozott célra. Darby képviselő után I örzsök Sándor, a felvonulás szervezője mondott rövid beszédet, amelyben megbírálta Carter elnököt, amiért jóváhagyta Ceausescunak az emberi jogokkal ellentétes tevékenységét és amerikai kereskedelmi korlátozásokat követelt Romániával szemben. Bírálta az ausztráliai Fraser-kormányt, amely 400.000 tonna szén romániai eladási lehetőségéért szemethúny Románia nemzetírtó tevékenysége felett és követelte, hogy Ausztrália szüntessen meg minden kereskedelmi kapcsolatot Romániával, amíg az nem adja meg ugyanazokat a jogokat a romániai magyaroknak, ami a románoknak megvan. A beszéd után 1 örzsök Sándor a követelés angol és magyar hyélvü példányát a rendőrség éber felügyelete mellett bedobta a főkonzulátus leveles ládájába. A követelés másolatát légipostával küldték el Ceausescunak, hátha a helyi konzulátusi alkalmazottaknak nem lesz bátorságuk a követelést Ceausescuhoz továbbítani. A román főkonzulátus épülete ugyanis teljesen üres volt! A főkonzulátus területére a románok még a rendőröket sem engedték be. A szövetségi rendőrök közölték, hogy a románok a tüntetés napjára a konzulátust kiürítették. Napokkal a tüntetés előtt a rendőrség különleges osztálya felhívta a felvonulás szervezőjét, hogy a románok erőszaktól tartanak ezért erős rendőri készültség kiküldését kérték, és felhívták az erőszak elkerülésére. Kb. 30. szövetségi és állami rendőr őrizte a román főkonzulátust a nemlétező erőszakossági lehetőség ellen. A TV állomások — annak ellenére, hogy filmeztek a román főkonzulátus előtt is, csak a szovjet főkonzulátus előtti tüntetést mutatták be a hírekben, a romániai főkonzulátus előttiről semmit. Csak egy IV állomás említette meg, hogy a tüntetők a szovjet főkonzulátusról a romániai főkonzulátusra mentek. A napi sajtó a tüntetésről egy szót sem írt. Ceausescu amerikai és angliai látogatása és az ottani barátságos fogadtatása után nem csodálkozhatunk a hírközlő szervek tartózkodásán. A románok elleni tüntetés legnagyobb jelentősége abban van, hogy először történt meg, hogy a rabnemzetek tüntetői tömegesen vettek részt egy nemzeti kisebbség jogainak követelésében. T.S. HATÁRMENTI RAJTAÜTÉS Rhodesia átmeneti kormánya megalakulása óta első ízben rendelt el és hajtatott végre rajtaütést Mozambique határmentén, hogy a fekete gerillák támaszpontjait megsemmisítse. A rajtaütés két napig tartott. Bombázó vadászgépek folytatták le, szárazföldi egysé gek nem léptek át Mozambique területére. A mözambique kormány szóvivője szerint Manica-tartományban 12 ember a rajtaütés következtében meghalt, 1 10 pedig megsebesült. Rhodesiái jelentés szerint a rajtaütés a fekete gerillák 10 támaszpontját semmisítette meg, a gerillák veszteségéről azonban nem tesz említést. Ez ellenkezik a kormány 1977 novemberében végrehajtott rajtaütéséről szóló jelentéssel, amely akkor 1200 gerilla elestéről és nagy mennyiségű fegyver és lőszer zsákmányolásáról számolt be. Salisburyben a megfigyelők azt hiszik, ennek az az oka, hogy az átmeneti kormány a fekete kormányzat alatt álló szomszédos országok ellenzését vette figyelembe. MEGTORLÁS Augusztus 3-án reggel 1 el Aviv Carmel-piacán bomba lobbant, amely egy 72 éves férfit megölt, 49 személyt pedig >—* köztük 4-et súlyosan —< megsebesített. A bombát az ismeretlen tettes T-alakú ingekkel és gyermekruhával megrakott elárusító asztal alá rejtette. A robbanás után a piacon tartózkodó elárusítók és járókelők halált kiáltottak az arabokra. A hirtelen támadt zűrzavarban több rendőr megsérült. VI. PÁL MEGHALT VI. Pál pápa, a katolik us Egyház 262. feje augusztus 6-án, vasárnap este 9 óra 40 perckor, clevelandi időszámítás szerint délután 3 óra 40 perckor az utolsó kenet szentségének felvétele után a Rómától délkeletre 15 mérföldnyire lévő Castel Gandolfoban szívroham következtében elhúnyt. Az utóbbi években egyre rosszabbodó ízületi bántalmak gyötörték, amelyek mozgását, járását kínossá tették, tennivalóinak elvégzését mindinkább megnehezítették. Még az oltár előtt is állandó támogatásra szorult. Korábban már két ízben r— a múlt év áprilisában és augusztusában >— támadta meg szívroham. Állapota augusztus 5-én, szombaton fordult válságosra. A Vatikán közleményt is adott ki, hogy a pápa másnap gyengélkedése miatt a szokásos rövid kihallgatási megtartani nem tudja, mert orvosai teljes nyugalmat írtak elő számára. A szívroham VI. Pál pápát valamivel 5 óra előtt érte, amikor felkelt ágyából, hogy részt vegyen azon a szentmisén, amelyet magántitkára, Don Macchi Pasquale mutatott be. A rosszullét után azonnal feladták őszentségének az utolsó kenetet, majd haladéktal anul lélegzőgép alá helyezték. Állapotának válságossá válását a vatikáni sajtóiroda helyettes vezetője, Pastore Pier Franco V2 8 órakor hozta nyilvánosságra. A pápa halála 1 óra 10 perccel később következett be. URALKODÁSA VI. Pál pápát 15 évvel ezelőtt, 1963 június 21-én választották meg Szent Péter 262. utódjául. Előzőleg Mii ánó érseke volt. Bíborossá XXIII. János pápa nevezte ki. Korábban —- XII. Pius uralkodása idején .—« vatikáni alállamtitkárként teljesített szolgálatot. Eleinte XII. Pius pápa szellemében irányította az Egyház politikáját, később azonban mindinkább XXIII. János pápa nyomdokaiba lépett, folytatta annak újításait. A második vatikáni zsi nat tanácskozásainak befejeződése után sok tekintetben megváltoztatta a szentmise lényegtelen szertatásait, a latin nyelv mellett megengedte a nemzeti nyelvet, pénteken a húsféléktől való tartózkodás szabályát szabályozta, enyhített a böjti rendeleteken, kereste a más keresztény felekezetekkel való megbékélést, nem zárkózott el a hitetlenek elől sem. bogadott kommunista vezetőket is. És rengeteget utazott. Ö volt az első pápa, aki repülőgépre, helikopterre és jeep - re ült. Járt a Szentföldön, Indiában, New Yorkban az Egyesült Nemzetek ülésén, Portugáliában, 1 örökországban, a dél-amerikai Colombóban, Svájcban, Ugandában és Távol Keleten. találkozott Athenagoras konstantinápolyi görög keleti pátriárchával és Ramsey Arthur canterbury-i érsekkel. Röviddel később izraeli katonai repülők bombázták meg Sidontól délre mintegy 8 mérföldnyire és a Litanifolyótól északra a Zaharani-folyó mentén levő Dahar a- 1 utah környékét, ahol az A1 Fatah néven ismert szervezet kiképző tábora is van. A tel-avivi bomba felrobbantásáéit Beirutban a palesztinai felszabadító szervezet vállalt felelősséget. A megtorló bombázás előtt Begin Menachem miniszterelnök telefonon beszélt Weizman Ezer honvédelmi miniszterrel. Washingtonban Carter Hodding, a külügyminisztérium szóvivője a legélesebben elítélte a piaci bombarobbantást, amely megállapítása szerint semmivel sem menthető. MEGTORPANT ELŐRENYOMULÁS Az AP kaoukabai értesülése szerint a libanoni haderő az 1975/76-i polgár háború óta először kísérelte meg, hogy az ország déli határának mentére bevonuljon s Tibn inben, az izraeli határtól északra négy mérföldnyi távolságban az Egyesült Nemzetek békefenntartó csapataival találkozzék. Előrenyomulása céljától tíz mérföldnyire megtorpant, mert a Saad Adib ezredes parancsnokságával felvonuló 500 főnyi egység tüzérségi tüzet kapott. Az ágyú- és mozsártüzet az izraeli támogatást élvező keresztény lázadók nyitották meg, akiknek két parancsnoka Haddad Saab és Chidiac Sami őrnagy. A keresztények azt állítják, hogy az előrenyomuló katonai egység nem libanoni, hanem libanoninak álcázott szíriai katonai egység. Az előrenyomulásában megtorpant egység tábort vert s útját csak néhány nappal később szándékozik folytatni. Hoss Salim libanoni elnök a keresztény ellenállók parancsnokait Beirutba rendelte, azok azonban az utasításnak nem tettek eleget. IRAK ELLEN Irak diplomáciai képviselői ellen egymást érik a fegyveres terrortámadások. Legutóbb a pakisztáni Karachib'an két dél-yemeni férfi nyitott tüzet iráki diplomatákra, amint a főkonzulátus épületébe akartak lépni. Az egyik diplomata és egy rendőr megsebesült. A támadók közül a rendőrök egyet bajonettel leszúrtak, egyet pedig foglyul ejtettek. Ez New Yorkban 90.000 ember előtt mondott szentmisét és találkozott Johnson Lyndon elnökkel is. A békét hirdette. M oro Aldo elrablása után a Vörös Brigádtól személy szerint kérte, hogy ne alkalmazzon erőszakot, a Mog'adishuba szállított túszok helyett pedig túszként ajánlotta fel magát. I örekvéseit nem tudta megvalósítani maradéktalanul, mert sok tekintetben megnehezítette munkáját az Egyház egységéért Iolytatott küzdelme a konzervatívok és a liberálisok között. Magyarországon 1958-ban, mint Pacelli bíboros, a később XII. Pius pápa titkára, járt. 1946-ban mint alállamtitkár (égadta It. Kótai holtán dr-t, a Vatikáni Misszió akkori magyar delegátusát s a magyarok helyzete iránt melegen ér- I deklődött. 1956-ban, amikor a magyar szabadságharc menekültjei, mint milánói érsektől, segítséget kértek, megértéssel fogadta őket, majd azt kérte tőlük, énekeljék el himnuszukat, mert — mint mondta —- az valóban himnusz, ameiy neki különösképpen tetszik. Később megkísérelte a magyarországi helyzet rendezését is; Mindszenty bíborost Rómában kitüntető melegséggel fogadta, gyűrűvel ajándékozta meg. Bizonyára nem rajta múlt, hogy az üresedésben lévő magyar főpásztori székek betöltésével kapcsolatban olyan engedményeket lett, amelyek ellenmondásokat idéztek elő. Amikor a most elhúnyt VI. Pál pápa magyar kapcsolatait említjük, nem hallgathatjuk el azt sem, hogy halála augusztus 6-ra, Urunk színváltozásának ünnepére esett, amelyet elődje 500 évvel ezelőtt az 1156. évi nándorfehérvári ínagyar győzelemről szóló hír Rómába érkezésének emlékére rendelt el. CLEVELANDREN A pápa halálának híre 5 óra tájban terjedt el. A székesegyház délutáni szentmiséjére összesereglett hívek már lelke üdvéért imádkoztak, Hickey Junes megyés püspök pedig külön »—< távolbalátón is közvetített —» nyilatkozatban emlékezett meg a Szentatya haláláról és azokról a személyes találkozásairól, amelyekre 1949 óta többszörösen alkalma nyílt. 1949-1 jen VI. Pál pápa mint alállamtitkár működött. Hickey püspök 1969-ben lett a North American College rektora. Attól kezdődően szinte minden harmadik hónapban kihallgatáson vett részt a pápánál, aki 1970 február 22-én, Washington születésnapján, meglepetésszerűen látogatta meg a főiskolát s ott szentmisét is mondott. A clevelandi megyés püspök legutóbb május 26-án járt küszöblátogatáson VI. Pál pápánál, aki Hickey püspöki kinevezése után, 1974-ben külön érdeklődéssel kért tőle tájékoztatást egyórás kihallgatáson — Cleveland nemzetiségi adottságairól. kormányának nincs kifogása, hogy felvegyék a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal. KOMMUNISTA ELLENTÉTEK DtLKELET-ÁZSIÁBAN Vietnam területéről folyik az olt élő kínaiak kiutasítása. Két hong kongi kommunista újság szerint a hatóságok megfelelő iratok nélkül teszik át a határon a kínaiakat és azt a magyarázatot adják, hogy azok önként távoznak, mert nem kell nekik a szocializmus. Észak-Vietnam.azonban 1960 ótá szocialista elvek alapján él és nehezen hihető, hogy a kínaiak csak most jöttek volna rá a véleménykülönbségre. Pekipg tárgyalásokat javasolt a két ország között, amit Hanoi el is fogadott. A vitában Laosz eddig semleges volt. most egyre inkább Vietnam irányába tolódik el és megbélyegzi Kínát és Kambodzsát. a merénylet az iráki diplomaták ellen immár a harmadik. Az előbbi kettő közül egyiket Londonban, a másikat Párizsban követték el. Londonban az egyik iráki diplomata gépkocsiját robbantották fel. A diplomata csak azért menekült meg, mert egyik barátja a gyalogjáróról beszállás előtt valamit kérdezett tőle, mire visszalépett. Párizsban palesztinai terrorista tort be az iráki követségre. Amikor az megadta magát a rendőrségnek, az iráki követség egyik biztonsági őre és három diplomata tüzet nyitott a francia rendőrökre. A tűzharc folyamán egy rendőr és egy iráki halálos sebet kapott. A három .diplomatát csak nehezen lehetett a repülőtérre kimenteni a leiháborodott rendőrök haragja elől. A megismétlődő terrortámadások okát a palesztinai terroristák közt keletkezett szakadásban keresik. AFRIKAI FIGYELMEZTETÉS AZ OROSZOKNAK A "sötqt földrész még sokat szenved, amíg igazán megvirrad felette. A szovjet által megszervezett gerillák tovább vérengzenek. Rhodesiában újabb alattomos támadást hajtottak végre. Ezúttal ismét saját népüket pusztították: az ország egyik keleti körzetében megrohantak egy telepet és 39 feketét mészároltak le. Salisbury utcáin fekete nacionalisták és a rendőrség között tűzharc vo It. A gerillák mindenkit meg akarnak semmisíteni, aki velük nem azonos politikai elveket vall. Ez a gyűlölet módszere, amely előbbutóbb teljes felfordulást akar elérni. Számos országban azonban józan meggondolások kerü Itek t elszínre. Nigéria, Afrika legnagyobb és legerősebb állama például erélyesen figyelmezteti az oroszokat és a kubaiakat, hogy ne éljenek vissza az afrikai vendégszeretettel és ne feszítsék túl a húrt. Ezek a szav ak Obasa njo tábornagy szájából hangzottak el az Afrikai Egység khartoumi konferenciáján. Azok a felszólalók, akik igyekeztek megőrizni tárgyilagosságukat, annak a félelmüknek adtak kifejezést, hogy a földrész előbbutóbb a szuperhatalmak harcterévé válik és csak pusztulást hoz majd Afrika népeinek. Ezt azonban meg lehet előzni, ha az Afrikai Egység erős lesz és nem a felforgató tevékenységet támogatja. ^ Neto, Angola elnöke kijelentette: DÉLNYUGAT-AFRIKA ÖNÁLLÓSÁGA Mint előző számunkban közöltük. Délnyugat-Afrika önállósítása Namibia néven az Egyesült Nemzetek bizottságának állásfoglalása miatt nehézségekbe ütközött. Dél- . Afrika Vorster John előző tiltakozása után most visszavonta erre vonatkozó javaslatát s azt kérte, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete a finn Ahtisaari T. Martti személyében küldjön ki külön megbízottat a sivatagi terület meglátogatására és a dél-afrikai terv vel kapcsolatos észrevételeinek megtételére. A kérésnek valójában az a célja, hogy a biztonsági tanács bizottsági döntését, amely \\ alvis Bay Namíbiához való csatolását mondta ki, megváltoztassa. MERÉNYLET PÁRIZSBAN Az iráki diplomaták ellen vagy velük kapcsolatban elkövetett londoni, párizsi és karachii gyilkos merényletek augusztus 4-én újabb párizsi merénylettel folytatódott, amclyel a palesztinai felszabadító szervezet főképviselője ellen követtek el. Két fegyveres terrorista motorkerékpáron hajtott az Arab Liga épülete elé. I űz.harc közben a bejáratna! az egyik terroristái lelogták és később a rendőrségnek adták át. a másik azonban felrohant az épület második ! emeletére, Qalaq Izzidim palesztinai főképviselő hivatalába 1 s azt közvetlen közelről legalább tucatnyi lövéssel meggyilkolta majd kézigránátot hajított el. amely Qalaq munkaj társának. Adnám Hammadnak mindkét lábát letépte. Ad: nan később a kórházban meghalt. A merénylet közben ' többen megsebesüllek. Qalaq merénylője a háztetőén akart I elmenekülni, a rendőrség azonban elfogta. A 25 éves Hatem I Abrlulkadir jordán állampolgárságú palesztinai, társa, a 21 éves Kayad Assed viszont algériai útlevéllel rendelkezett. A TERÜLETENKÍVÜLISÉG újabb MEGSÉRTÉSE Az Egyesült Államok az utóbbi két és fél hónapon belül ötödször volt kénytelen tiltakozni diplomatái területenkívüli mentességének megsértése ellen. Legutóbb Burmán Harold amerikai követségi alkalmazottat akarta egy moszkvai rendőr megakadályozni, hogy a követség épületébe lépjen. A rendőr Burmán vállára tette kezét és csak a követség biztonsági őreinek közbelépésére és a követségi tisztviselők magyarázata után volt hajlandó szándékát feladni. Burmán annak a csoportnak diplomáciai útlevéllel ellátott tagja, amelyik az új moszkvai követség építkezésének tervén dolgozik. Az AP tudósítójának értesülése szerint a Szovjetunió az öt tiltakozás közül eddig még egyikre sem válaszolt. AZ ALBÁN NÉP TRAGÉDIÁJA A Jugoszlávia és Görögország közé ékelt két és fél milliós Albánia 1945 óta Enver Hodzsa rémuralma alatt él, aki nyomorban levő népét éigy uralja, mintha csak ő és környezete jelentené All iániát. 1945-től Albá nia szovjet érdekállam volt. A szovjet 1961-ben szakított Hodzsával, de Albánia csak 1968-ban vonult ki a Varsói Paktum országai közül. 1970-ben átállt Népi Kínához. Azóta ezen a tengerrészen kínai hajók állomásoznak és az a kevés, amit az ország kapott. Kínából jött. 1977 óta nézeteltérések voltak Népi Kína és Albánia között. A két és léi milliós ország diktátora rosszalta az új kínai [jolitikát és ellenkezett a nyolcszázmilliós nép új rendszerével. Most Népi Kína teljesen megszakította kapcsolatát az okoskodó Hodzsával. még az a segély sem jön tehát éhező népe számára, ami eddig érkezett Kínából csak azért, mert a vezérnek nem tetszett a segélyező ország új rendje és politikája. Hodzsa felvette a kereskedelmi kapcsolatot a két szomszédos országgal, Görögországgal és Jugoszláviával. Ez utóbbival azonban hosszú ideig ellenségeske elő viszonyban volt, tisztelte Sztálin Rákosi láncos kutya elméletét Titóvaf szemben. Nikita országának, Albániának valaha “rokoni kapcsolata volt a magyarokkal. Uholsó királya, Zogu magyar nőt vett feleségül, Apponyi Geraldint, aki él még valahol Európában. Arról egyelőre nincs komoly híradás, hogy Albánia legközelebb merre orientálódik nyugatra, Moszkva felé vagy képes lesz-e félfüggetlen maradni a nem szovjet Jugoszlávia és a NAJ O-tag Görögország között. 1978. AUGUSZTUS 10. EGYES SZÁM ARA: 35 Cent. _ KANADÁBAN: 40 Ct. VOLUME 68. ÉVFOLYAM NO. 29. SZÁM.
