Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)

1978-08-03 / 28. szám

1978. AUGUSZTUS 5. -f magyar újság r 5. OLDAT RABTALÁLKOZÓ \J » 7 A Volt Magyar Politikai Foglyok Világszövetségének intézőbizottsági ülése június 24-én volt Philadelphia mel­lett, a Magyar Tanya dísztermében a vezetőség teljes részt­­vételével, illetőleg a távolmaradók írásbeli meghatalmazá­sával. Az elnöki beszámolóban Helcz Tibor a magyarországi bebörtönzöttek kérdésével és a menekültügyi akcióval Fog­lalkozott; amelynek eredménye, bogy a világszövetség me­nekültügyi szerve, a Világ Emigrációs Vándorzászló Nagy­bizottság 141 magyar menekültet helyezett el Csikágóban a magyar egyházak, egyletek és üzletemberek közreműködé­sével. Filippi István főtitkári jelentésében ismertette az euró­pai szervezet közgyűlésének határozatait és az új vezetőség megválasztását. Az új európai elnököt, ft. Szigeti Istvánt az intézőbizottság a világszövetség társelnökévé .választotta meg a következő közgyűlésig. Kővágó József díszelnök a magyar Szent Korona kér­désével foglalkozott és beszámolt a magyar küldöttségnek a Fehér Házban tett látogatásáról. Kővágó ez alkalommal, november 7-én, Mondale amerikai alelnökkel beszólt a ma­gyar sorskérdésekről, amikor Carter elnök a terembe belé­pett. Cárterwhajthatatlan volt elhatározásában, horgy a Szent Koronát vissza adja a magyar népnek .' Mégis erkölcsi sikernek könyvelhető el, hogy a Szent Koronáért folyó harc­ban felhívtuk a világ közvéleményének figyelmet a magyar ügyre és az emberi jogokra. Az intézőbizottság a továbbiakban foglalkozott a 10 éves Közös Magyar Külügyi Bizottság munkájával és egy­hangúlag elhatározta annak támogatását. Kifejtette azon­ban, hogy a bizottságban aktívabb szerepet igényel, mert a Volt Magyar Politikai Foglyok Világszövetsége az egyedüli érdekvédelmi szervezete a magyarországi bebörtönzöttek­­nek és annak amerikai, kanadai és európai szervezetei egy­ségesek célkitűzéseikben: A magyar egység megteremtése érdekében kifejtett fá­radhatatlan munkájáért az Intézőbizottság köszönetét fe­jezte ki a Világ Emigrációs Vándorzászló Nagybizottságnak. Bocskay Tamás József elnököt a megjelentek egyhangúlag biztosították arról, hogy az intézőbizottság egység-felhívását erkölcsileg a legmesszebbmenőkig támogatja és a magyar sajtónak közlésre elküldi. Az ülést Töttössy Miklós megrázó szavai zárták be, amelyek az 1956 októberi börtöni kiszabadulást ismertették, amikor a jelenlévő Füzesi Lajos négyszáz elcsigázott rabnak harcolta ki szabadulását a börtönből. A rabtalálkozón meg­jelentek zokogva hallgatták a megrázó elbeszélést és Töt­tössy intő zárószavait: az emlékek köteleznek a további meg­alkuvás-nélküli harcra! Az ülésen felszólalt: Bogárd András, dr. Jenőfi Nán­dor, Bácskai Béla, Miklós Andor, Eöry Gyula, dr. Kövér Kálmán és Csóka Jenő; írásbeli indítványt tett: Simon La­jos, Csaszkóczy Emil, dr. Lengyel Alfonz, Szöts Pál és Kaszás Gyula. Az intézőbizottsági ülés a Magyar Hiszekegy elmon­dásával zárult. Utána díszvacsora következett, amelyet rabszakácsunk, Remetei Alajos vezetésével Apatoczky Károlyné és Bácskai Béláné kitűnően készítettek el. A pohárköszöntöt Szodfridt József házigazda, a Magyar Sport Klub elnöke mondta; ő üdvözölte a magyar gócpontokból érkezett rabtársait. Majd Bácskai H. Béla szervező titkár Krupa Sándor ferences most megjelent “A sarló-kalapács börtöneiben’ című és a korábbi kiadású ' A sarló-kalapács bilincseiben’ című könyveit ismertette. Jelezte Fehérváry István Börtön­világ Magyarországon című dokumentációs művének és dr. Eszterhás István “Száműzött a szabadság igájában című könyvének közeli megjelenését. Még felhívta a jelenlévők figyelmét arra is, hogy újra kapható Mindszenty József bí­boros emlékiratainak angol kiadása, amely alkalmas ame­rikai barátaink megajándékozására és a könyvtárakban való elhelyezésre. Az irodalmi estén Miklós Andor rabtárs saját költmé­­nyeiből adott elő kitűnő szavalatát a közönség tapsaival ju­talmazta. M - 1 , A jelenlévők rabnótákat és hazafias dalokat énekeltek a késő éjjeli óráig. Végezetül Helcz Tibor háláját fejezte ki a Magyar Tanyának azért, hogy évek óta otthont ad a hagyományos rabtalálkozó részére. Bejelentette, hogy 1979- ben június 25-án és 24-én lesz a rabtalálkozó, ahova neves előadók meghívásáról a rendezőség már most gondoskodik, mert azt a magyar egység találkozójának hirdetik meg. LEÉGETT A MINDSZENTY HIGH SCHOOL! A Csendes Óceán Carolina szigetcsoportjának egyik kis szigetén, Palaun az ottani misszionáriusok iskoláit épí­tettek a bennszülöttek számára és azt Mindszenty Herceg­­cegprímásról nevezték el. Gereben István bajtársunk egy óceonográfiai útján véletlenül fedezte fel’ ezt az iskolát, melynek igazgatója csendes büszkeséggel felelt kérdésére: Iskolánkat azért neveztük el Mindszenty kardinálisról, mert a mai időkben Ö a legkiemelkedőbb, tántoríthatatlan bajnoka mindannak, ami számunkra szent és becses! Most érkezett a megdöbbentő hír, hogy az iskola június 4-én — a Trianoni békediktátum 47-ik évfordulóján... gyújtogatásnak esett áldozatául. A tűzvész következtében csak egy osztályt tudnak majd fenntartani, azt is valószínű­leg csak egy évig. Ne hagyjuk Hercegprímásunknak ezt a csodás emlé­két elpusztulni! A hivatalosak igyekeznek leírni Mind­szenty szellemét. Segítsünk, hogy a Palaui kis diákok szívé­ben tovább éljen Mindszenty tisztelete és azok a magasztos eszmék, amikért utolsó Iehelletéig harcolt. Küldjük Tax deductible segítségünket a következő címre: Rev. Richard J. Hoar, S.J., KOROR, Caroline Is­lands. U.S. Trust territory, Pacific, Zip. 96940. 15 centes bélyeg kell minthogy ez US. terület. A csekket vagy pénzesutalványt címezzük: Mindszenty High School Building Fund, Koror, Palaü. Ne hagyjuk elnémulni a Mindszenty ertilékét dicsérő lelki harangot! AZ AMERIKAI MAGYAR SEFORM/TUS EGYHÁZ ZSINATI ÜLÉSE LGONIEXBAN Az Amerikái Magyar Református Ejyház z/mata 1978 július 5-án és 4-én ülésezett Ligonierbai. A zsinati ülés ünnepi istentisztelettel kezdődött, melyenszol^álatot végez­tek Nemes János egyházkerületi főgondnk, Dr. Kiss Sán­dor egyházkerületi pénztáros, Boné Károlr i nyugati egy­házmegye főgondnoka, Jeney József egyhzkerületi világi jegyző és az úri szent vacsora kiszolgáltatásival Főtiszteletű Ábrahám Dezső püspök és Főtiszteletű Kdács István egy­házkerületi főjegyző. Az ünnepi istentisztelet után a kiküldtt egyházi kép­viselők, magyar intézmények, egyházi és vngi vezetők kö­szöntötték az Amerikai Magyar ReformátusEgyház zsina­tát. Ezután a kiküldött képviselők bizottságom oszlottak és megtárgyalták az elmúlt 4 esztendőről széó jelentéseket, a beterjesztett javaslatokat és fontos egyházi kérdésekét. Es­te a Bethlen Otthon látta vendégül a zsinati ityákat. Július 4-én a zsinat alaposan megtárgylta a Bethlen Otthon árvaházi épületének kérdését és knyilatkoztatta egyöntetű véleményét, hogy az árvaház épüleít továbbra is meg kell tartani a magyarság és a magyar egyiázi élet szol­gálatában. Megvitatták az amerikai magyar eformátus if­júság egyházon belüli megtartásának kérdései és a felmé­rőit javaslatok kivitelezésére azonnali hatállyá egy bizott­ságot neveztek ki. Tárgyalta a zsinat az erdéli magyarság elnyomásának szörnyű helyzetét, az ottani 2 nil hó magyar református testvér kegyetlen sorsát és a zsinat itasította az Amerikai Magyar Református Egyház felső vesetőségét és Icdkipásztori karát, hogy mindent kövessen el a hivatalos amerikai és a rendelkezésünkre álló világfórulokon az er­délyi magyarság és magyar reformátusság svának ismer­tetése és remélt megjavítása érdekében. A zmat egyértel­műen kifejezte kívánságát egyházi munkánktovábbfejlesz­­tése tekintetében, kívánva az egyházi szerel érunka, missziói munka, sajtó munka megerősítését, új gyülefezetek tervezé­sét, létrehozását és a világon szétszórtan éldés nehéz hely­zetben levő missziói gyülekezetek támogatást. Örömmel hallgatta meg a zsinat a kmadai T orontó Evangélikus-Református Magyar Egyházárak felvételi ké­relmét és az újonnan alakult Washington\D.C.-i Magyar Református Egyház felvételi kérelmét ésy mindkettőt jóvá­hagyta. A zsinat nyitva hagyta az utat más gyülekezetek felvétele ügyében. A fentnevezett feladatok végrehajtása ér­dekében és az Egyház további munkájartak kiterjesztésére a Zsinat kéri az egyházakat és minden egrns egyháztajunkat a MAGYAR EGYHÁZ hivatalos lap bkozott támojatásá­­ra, a KÖZALAP és a MISSZIÓI AIAP hozzájárulásai­nak önkéntes emelésére és a MAGYAR REFORMAT US SZERETETSZOLGÁRAT támogatásra. Sok más fontos kérdést is tárgyalt á zsinat, melytt majd későbbi ismertetünk. ) A zsinat egyhangú határozáttal Főfiszteletű Dömötör I ibor esperest, az Amerikai Magyar Rfeformátus Egyház agyházkerületi főjegyzőjévé és püspökhélyettesév« válasz­totta, Dr. Kiss Sándort az egyházkerület pénztárcsává, Dr. Banda Árpádot a Magyar Egyház pénztárosává, Jéney Jó­zsefet pedig az egyházkerület világi jegyzőjévé választották meg. 1 Főtiszteletű Ábrahám Dezső püspök és a: új egyházi zsinati vezetőség ünnepélyes istentisztelet kpréében tette le a hivatali esküt. LInnepi beszédet mondott Fítiszteletű Dr. Béky Zoltán tb. püspök, igét hirdetett az úonnan megvá­lasztott püspök Főtiszteletű Ábrahám Dezső Az Amerikai Magyar Református Egyház újonnan be­iktatott vezetőségére és zsinati döntéseire,,, valamint a gyü­lekezetekre Isten gazdag áldását kérjük. A SZENT KORONA HAZASZÁLLÍTÁSA Délmagyarország Felszabadító Tanácsának 1978 jú­nius hó 4-én Clevelandben megtartott közgyűlése a. a legteljesebb mértékben éjnéli Carter elnök s State Department döntését és eljárását a Szent Koronának a magyarországi kommunista rendszer számára való kiszol­gáltatása ügyében; t b. ugyancsak elítéli azoknek a magyar, vagy magyar­­országi származású egyéneknél az eljárását, akik a Szent Korona hazaszállítása mellett foglaltak állást, különöskép­pen akkor, ha ezt kellő felhatalmazás nélkül egyes amerikai magyar szervezetek nevében tették; c. Délmagyarország Felszabadító Tanácsa elvárja, hogy azok a magyar szervezetek, amelyek hivatalosan el­lenezték a Szent Korona, kiadását s ennek ellenére a State Departmentnek a kiadást támogató egyesületi jegyzékében szerepelnek, azonnal indítsanak eljárást annak kiderítésére, hogy kik nyilatkoztak így a szervezet nevében; az illetőket vonják felelősségre s errál a magyar közösséget, valamint a Department of State-t értesítsék; d. Délmagyarország Felszabadító Tanácsa végül le kívánja szögezni, hogy azoknak, akik a Szent Korona haza­­szállítása alkal mával az amerikai delegáció keretében az amerikai magyarságot /voltak hivatva képviselni, vagy sem­mi közük sem volt magyarsághoz, vagy az amerikai magyar közéletben semmiféle szerepük nem volt, így semmiesetre sem voltak jogosultak az amerikai magyarság képviseletére. MEGJELENT A KRÓNIKA Megjelent a XVII. Magyar T alálkozó <—• V. Magyar Kongresszus tárgyalási anyagát tartalmazó KRÓNIKA igen változatos kitűnő tartalommal. A Krónikáknak eddig 14 kötete jelent meg 16 Talál­kozóról. A tavalyi nagy sikerű erdélyi kötet után most ké­szült el a XVII. Magyar Találkozó kötete, amely a Felvidék és Kárpátalja történetéről, jelen helyzetéről ad beszámolót kiváló, főként felvidéki szakemberek tollából. Bő fejezet is­merteti a Ií. magyar ifjúsági konferencia előadásait, vala­mint az emigráció egyik legaktuálisabb, a hazai kormánnyal való dialógus kérdésének vitáját. A Krónika ára Ízléses vászonkötésben mindössze 8.— dollár. Megrendelhető a Magyar Társaság címén: 1450 Grace Ave., Cleveland, OH. 44107. Megtekintésre is szívesen megküldik. DÉLMAGYARORSZÁG FELSZABADÍTÓ TANÁCSÁNAK KÖZGYŰLÉSE Délmagyarország Felszabadító Tanácsa június 4-én, a trianóni béke aláírásának évfordulóján tartotta meg 1978. évi beszámoló közgyűlését. Dr. Lelbach Antal elnöki megnyitójában a trianoni bé­két, előkészítő párizsi békekonferencia kulisszatitkairól, Be­­nes-Masaryk pánszláv machinációiról, a wilsoni elvek ki­játszásáról beszélt s ah idevágó irodalom tanulmányozását Sürgette. 1 Titeíi József főtitkár jelentésében elsőnek a DFT ha­­lottairók emlékezett meg, így ft. Király Kelemen O.F.M. ferences atyáról, a DT I tb. elnökéről, Bácskai Béláról, a DFT. volt alelnökéről, Thurzay Istvánról, tisztújító közgyű­léseink ismételt korelnökéről, vitéz Csergő Andrásról, aki pauSzámelhárító szolgálati beosztása miatt 15 esztendőt töl­tött Tito börtöneiben, Henyey Gusztáv altábornagyról és volt külügyminiszterről, aki 1928 és 1955 közt béig rádi ka­­tonai attasé, majd 1955 és 1957 közt a VKF II. osztályának főnöke volt s belgrádi tapasztalatairól s a marseillesi me­rényletről külön fejezetben számolt be emlékirataiban, és Gömbös Lászlóról, közgyűléseink hű látogatójáról. A főtitkár ezután tájékoztatta a közgyűlést arról az em­lékiratról, amelyet a DFT elnöksége a belgrádi konferencia előestéjén Vance külügyminiszterhez s Brzezinskihez, az el­nök külügyi tanácsadójához intézett. Mindkettő nevében Hodding Carter III. válaszolt semmitmondó levélben, a­­mely egy szóval sem reagált az emlékirat jugoszláviai s dél­vidéki vonatkozásaira. Bajsay József, a Központi Munkatörzs titkáráé részt­­vett a Szent Korona kiadása ellen rendezett mindkét wa­shingtoni tüntetésen s a Ház külügyi bizottságának európai és közel-keleti albizottsága e tárgyban tartott kihallgatása során elmondott nyilatkozata bekerült az albizottság jelen­tésébe. ( The Holy Crown og St. Stephen and United States—Hungarian Relations. ) Király Kelemen atya detroiti temetésén ugyancsak ő képviselte a DFT elnökségét. A Délvid ék visszatérésénak évfordulójáról a clevelandi Kossányi-rádióban hasonlóképpen Bajsay József emlékezett meg. Előadását a Magyar Újság május 4-i száma teljes egészében leközölte. Bajsay Józsefnek ez volt a harmadik délvidéki tárgyú rádióelőadása. A Délvidék visszatérésének katonai vonatkozásairól vi­téz Erdélyi István tb. tagunk a Ludovikás Értesítő 1978 ápri­lisi számában írt cikket. Tito washingtoni látogatása kapcsán a DFT elnöksé­gének Carter elnökhöz írt levele felfedte Tito véres múltját, a kommunizmust propagáló tevékenységét, Jugoszlávia nem­szerb népeinek elnyomását. E levelünkre a Fehér, Ház mind­eddig nem válaszolt, de John M. Ashbrook ohiói képviselő a DFT levelét március 8-án, Tito washingtoni tartózkodása idején a kongresszusi naplóban közzététette. A főtitkár ezután felkérte Fördős Egont, hogy ismertes­se a külügyminiszter válaszát arra a levelére, melyben kérte azoh egyesületek megnevezését, melyeket a Szent Korona kiadatása tárgyában megkérdeztek s amelyek a Szent Ko­rona kiadását támogatták. A külügyminisztérium válasza 25 magyar szervezetet nevezett meg, de a válaszból nem derül ki, hogy ezek közül melyek ellenezték s melyek támo­gatták a Szent Korona kiadását. A főtitkár röviden ismertette Szilassy Sándor Trianon és Amerika’ c. cikkét (Magyar Élet, 1978.2.11) és Kertész Istvánnak a Magyar Külügyi Társaságban tartott előadását: Hogyan jött létre a második trianoni béke? ’ (Magyar Élet, 1977.11.50.) Nagyiványi Ödön volt csendőr százados, alelnök s ar­gentinjai csoportvezető “ Bácska végnapjai címmel szemé­lyes élményei alapján megírta a Szabadka elestét megelőző hetek partizán-elhárító harcainak történetét, tanulmányát valószínűleg a csendőrök központi tájékoztatója, a Bajtársi Levél is közli. Vitéz Erdélyi Istvánnak a J3EI Mindszenty-jutalom­­díjjal kitüntetett tanulmánya: A Csanádi püspökség vázla­tos története és szerepe a Bánát életében a mai napig csu­pán tíz példányban került leszállításra annak ellenére, hogy a Kaláka-nyomdával történt írásbeli megállapodás szerint a Kaláka-nyomdának már egy évvel ezelőtt le kellett volna szállítania a teljes példányszámot. Amennyiben a Kaláka­­nyomda pár héten belül nem tesz eleget vállalt kötelezett­ségének, a DFT elnöksége külön nyilatkozatot tesz közzé. Tito washingtoni látogatása során a Croatian National Congress Self-determination for Croatia címmel a New York Timesban hirdetést tett közzé. A hirdetésben közölt térkép Horvátország határaiul a jelenlegi Horvát Népköz­­társaság határait jelöli meg, így a délmagyarországi terüle­tek közül csupán Muraközt és a Baranya-háromszöget fog­lalja magában, míg Bácskát és Bánátot Magyarország ré­szének tünteti fel. Feltétlen javulás a korábbi horvát térké­pekkel szemben. A főtitkári jelentés végül rámutatott arra, hogy a dél­vidéki magyarság helyzete az utóbbi években rosszabbodott, a párt nyomása a délvidéki magyar közélet minden vonalán erősbödött, a sajtóban egyre több a vonalas cikk, követke­zésképpen a lapok színvonala csökkent. Mint köztudomású, a múlt évi anyanyelvi konferencián Erdély kivételével először vettek részt az elszakított területi magyarság képviselői . A délvidéki magyarság részéről Dávid Mária, a vajdasági T artományi Tanács oktatás-, tu­domány és művelődésügyi titkárságának segédtítkára a ma­gyar nyelvhasználat egyenjogúságáról s a vajdasági ma­gyar iskolázás helyzetéről, Szeli István egyetemi tanár, az újvidéki Hungarológiai Intézett igazgatója az újvidéki egye tem magyar tanszékének s a Hungarológiai Intézetnek a dél­vidéki magyarság kulturális életében játszott szerepéről, Merki Ferenc, a Horvátországi Magyar Szövetség elnöke s egyben a szlavóniai és baranyai magyar iskolahálózat tan­ügyi tanácsosa a zömében szórványban élő magyarság nyelv­­ápolásáról tartott előadást. Természetesen mindhármuknak a lehető legkedvezőbb képet kellett adniuk, így az anya­nyelvi konferenciának a nyugati országokból meghívott résztvevői korántsem kaphattak teljes, a tényleges helyzet­nek megfelelő képet a délvidéki magyarság kulturális hely­zetéről. Zolnay Mátyás pénztári jelentését követően Bajsay Jó­zsef,' a Központi Munkatörzs titkára tartotta meg előadását a délvidéki magyar egyetemi ifjúság helyzetéről. A tovább­tanulni vágyó magyar fiatalságnak csak kis töredéke juthat , be az újvidéki egyetemre, vagy a szabadkai Pedagógiai Fő- ! iskolára. S ha végeztek, jó állást csakis Jugoszlávia nem j magyarlakta vidékein kaphatnak éppúgy, mint Erdélyben, j A magyarországi egyetemeken ösztöndíjat nyert évi 20-25 j diák sorsa hasonló hazatérésük után. Homonnay Elemér, a Központi Munkatörzs vezetője < három határozati javaslatot terjesztett elő: 1. a Szent Korona hazaszállításával, \ 2. Tito washingtoni látogatásával kapcsolatosan és j 5. a belgrádi konferencia befejezése alkalmából. Rövid sajtószemle keretében a DFT szempontjából fog­lalt állást 1. Gallus Sándor “A sorskérdések dialektikája” (Ma­gyar Újság, 1977). 2. Gombos Gyula ‘ Egy tévhit cáfolata” (Magyar • Élet, 1977.12.15). 3. McGregor B. Gregory “Ahogy és ami lehet ’ (Ma- : gyár Újság, 1977.11.10). > 4. Wass Albert “ Magyarságunk célja és értelme : (Katolkus Magyarok Vasárnapja, 1978.1.29). 5. Wass Albert “A harmadik út (Magyar Élet, 1978. j 5.4), és : 6. Kovács Imre Területi integráció önrendelkezés el­lenében (Kanadai Magyarság, 1978.3.25) című cikkével kapcsolatosan. Végül vázlatosan ismertette a berlini kongresszus Bosz­nia-Hercegovina okkupálására vonatkozó döntését, And­­rássy végzetesnek bizonyolt kompromisszumát, Bosznia- Hercegovina közjogi helyzetének tisztázatlanságát, Kállay Benjamin politikáját, az annexiós válságot, Oroszország el­tökéltségét, hogy leszámoljon Ausztria-Magyarországgal, Szarajevót, az 1918-as válságot. A beszámolókat s az előadásokat követő általános vitában Sirchich László, a CsMNB elnöke tolmácsolta a Magyar Felszabadító Bizottság üdvözletét, majd a CSMNB nevé­ben a sorsközösségből folyó baráti együttműködés szükséges­ségét hangsúlyozta. Lőte Pál dr., az Erdélyi Bizottság alel­­nöke azt« kérte, hogy a DFT külön határozatban fejezze ki elismerését Király Károlynak bátor kiállásáért az erdélyi ma­gyarság ügyében. (A közgyűlés felhatalmazta az elnökséget a nyilatkozat megszövegezésére) Ács Imre dr., Cuyahoga j megye levéltárosa, a DFT v. főtitkára, Lelbach Antal dr. el­nöki megnyitója s Homonnay Elemér előadása kapcsán az idevágó szakirodalom ismeretének fontosságára hívta fel a figyelmet. Fördős Egon Tito washingtoni látogatásával kap­csolatos határozatban a washingtoni díszebéden résztvevő magyar” lapszerkesztő megnevezését javasolta. A közgyűlés Lelbach Antal dr. elnök zárószavai után a Magyar Hiszekegy elmondásával ért véget. (DFT-Hírszolgálat.) TITO WASHINGTONI LÁTOGATÁSA Jugoszlávia kommunista diktátorának 1978 márciusi washingtoni látogatásával kapcsolatban a. Délmagyarország Felszabadító Tanácsának Cleve­landben 1978-ban megtartott közgyűlése megdöbbenésének kíván kifejezést adni, amiért Carter elnök I itót, akinek nevéhez az 1944/45. évi tömegmészárlások so­rán több százezer ártatlan áldozat vére tapad, aki a nemzetközi kommunizmus egyik legfőbb propagá­lója a dél-amerikai államokban s az úgynevezett el nem kötelezett országok sorában, aki a nemzetközi fórumokon Amerika külpolitikájával szemben következetesen a kommunista blokk mellé zárkózott fel, mint korunk egyik legnagyobb államférfiét üdvözölte, akinek mindenkor a kommunista érdekeket előmozdító közvetítő szerepét (így a Szomáli-kérdésben is) hálásan fogadta, s akinek az amerikai televízió során elhangzott vállve­regető kioktatását szó nélkül lenyelte. b. Délmagyarország Felszabadító Tanácsa egyidejű­leg végzetes hibának tekinti Carter elnöknek a tárgyalásokat követő zárónyilatkozatát, amely szerint Jugoszlávia függet­lensége, területi integritása s belső egysége amerikai érdek. Carter elnöknek ez az állásfoglalása egyrészt a jugo­szláviai tényleges helyzet teljes félreismerésén alapszik, másrészt szöges ellentétben van az elnök által is többszqr hangoztatott népi önrendelkezési elvvel, hiszen Jugoszlávia ezen elv kijátszásának köszönhette állami létét s egységét 1941 előtt is s 1945 után is csak nyílt diktatúrával lehetett s lehet fenntartani, s oly népeket s nemzeteket kíván kizárni az önrendelkezési jogból, mint a horvátságot s a magyar­ságot, amelyek több mint ezer esztendős állami léttel ren­delkeztek Jugoszláviába való bekényszerítésük előtt. c. Délmagyarország Felszabadító Tanácsa egyben cso­dálkozásának ad kifejezést, hogy az az egyén, aki már a Szent Korona hazaszállításában is szerepet vállalt, most mint Carter elnök egyik nemzetiségi tanácsadója, a Fehér Házban J ito tiszteletére rendezett ünnepi vacsorára szóló meghívást is elfogadta, holott mint magyar szakértőnek tudnia kellene, hogy Tito és partizánjai 1944/45. évi vé­rengzésének több mint 50,000 délvidéki magyar esett áldo­zatul s akinek a rendszere, ha ügyesebb eszközökkel is, épp­úgy a félmilliónyi délvidéki magyarság népi megsemmisí­tésére tör, mint teszi ezt Románia, vagy Csehszlovákia. E meghívás elfogadásával a magyar nyelvű laptulajdonos be­bizonyította, hogy számára a magyar ügy csak üzlet. MIKRONESIA ÖNÁLLÓ LESZ Július 12-én Micronesiának mind a hat körzetében lefolyt az a népszavazás, amely a szigetcsoport állami önál-'.; lóságát biztosító alkotmány elfogadásáról volt hivatott dön­­teni. A Karolina-szigetek négy központi kerülete — Yap, női I ruk, Ponape és Kosrae - az alkotmányt elfogadta, Palau és a Marshall -szigetek kerülete azonban ellenkező állás­pontot foglalt el. Mindkettő önállóságra törekszik. Egyéb­ként a 43.208 micronesiai szavazó kétharmada az alkotmány elfogadására szavazott. Palau szigetén az alkotmány párto­­lóiválas^tási visszaélések elkövetése címén keresetet indítot­tak a bíróságon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents