Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)

1978-08-03 / 28. szám

VOLUME 68. ÉVFOLYAM NO. 28. SZÁM. 1978/ AUCUSZTUS 3. EGYES. SZÁM ÁRA: 33 Cent. _ KANADÁBAN: 40 Ct. FEGYVER A TÖRÖKÖKNEK Kongresszusi határozat értelmében az Egyesült Álla­mok a ciprusi válság óta nem szállíthatott fegyvereket Török­országnak, mert a törökök állítólag az amerikai fegyvereket használták fel a görögök ciprusi terveinek megakadályozá­sára. A tilalom rendkívül súlyos gondokat okozott a NATO védelmi rendszerén ek szempontjából, amelyeket fokozott a török miniszterelnök moszkvai látogatása és megállapodása is. A szenátus végre 57 szavazattal 42 ellenében — bizonyos fenntartásokkal — megengedte, hogy az Egyesült Államok kormánya a törököknek újból fegyvert szállíthasson. A sze­nátus döntése Carter elnök egyik legnagyobb politikai si­kerét jelenti, ugyanakkor a NATO brüsszeli központjában is nagy megnyugvást keltett. A képviselőház döntése még hátra van és bizonytalan. GERILLÁK RHODESIA FŐVÁROSÁBAN A rhodesiai átadó kormányzatból önmagukat kizáró Nkomo és Mugabe szervezeteinek gerillái Salisburyben is összeütközésbe kerültek a rendőrséggel. Korábban a fővá­rostól 300 mérföldnyire lévő Bulawayo városában került sor fegyverhasználatra, legutóbb már 20 mérföldes körzetben fordult elő három ízben is. Először a feketéklakta Mufakose sörcsarnokából akart az egyik gerilla sört rabolni. A gerilla a rendőrség megérkezésekor tüzet nyitott, de rövidesen sú­lyosan megsebesült. A következő nap Higbfields városká­ban tűnt fel három gerilla. Ezek a rendőrség megérkezésekor kézigránátot dobtak a rendőrökre, akik mind a három ge­rillát lelőtték. Az újságírók a felszakított padlózaton kívül mintegy 2000 golyó helyét találták a színhelyen. A harma­dik napon, vasárnap kora délután, ugyancsak Highfields sörcsarnokában a rendőrség agyonlőtt egy gerillát és meg­sebesített egy fekete nézőt, amikor tüzet nyitott a rendőrség­re kézigránátot hajítani készülő gerillákra. A három esettel kapcsolatban a rhodesiai rendőrség nagy mennyiségű, kommunista országokban készült fegy­vert és lőszert foglalt le. Nkomo Joshua és M ugabe Robert gerillát a Szovjetunió, Kelet-Németország, Csehszlovákia és Kína látja el fegyverrel és lőszerrel. TITO KUBA ELLEN Július 25-én Tito az el nem kötelezett országok tanács­kozásán ezeket az országokat arra kérte, tartózkodjanak a Kelet és a Nyugat hatalmi ellentéteinek fokozásától külföldi csapatok behívása révén főként Afrikában. Jugoszlávia el-­­nőké nem nevezte meg Kubát, a tanácskozás megnyitásán jelenlévő 113 el nem kötelezett ország képviselői azonban megértették, hogy Tito a szovjet támogatását élvező Kuba afrikai beavatkozásaira céloz. Minden jel arra mutat mondta I ito, «— hogy megint veszélyes válaszúihoz érkezünk, ha vitáinkat nem békés és demokratikus eszmecserével oldjuk meg. Máskülönben a gyarmatosok jelenlétének új formájával vagy a külföldi be­folyás és uralom új jelenségeivel találjuk magunkat (Afri­kában) szemben. NÖVEKSZIK A MENEKÜLÖK SZÁMA Az osztrák belügyminiszter a bécsi parlamentben azt mondta, hogy az utóbbi időben erősen megnövekedett a Ke­­let-Európából s főként Romániából Ausztriába érkező me­nekültek száma. Az év első öt hónapjában több mint ezer kelet-európai menekült érkezett Ausztriába, közel kétszer annyi, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ezek között négyszáz román menekült volt; ezután következtek a lengyel menekültek, majd a magyarok és a csehszlovákok. Az osztrákok természetesen jól ismerik a kelet-európai menekültek elhelyezésének problémáját. Az 1956-os ma­gyar forradalom után több százezer magyar menekült kapott ideiglenes menedéket Ausztriában. Kétszázötvenezer szov­jet zsidó szintén Ausztrián át utazott Izraelbe, az Egyesült Államokba vagy más nyugati államba. Romániából negyed­­millió zsidó emigrált a bábom befejezése óta s ezek is Auszt­rián át utaztak. Amikor a Szovjetunió 1968-ban lerohanta Csehszlovákiát, több ezer csehszlovák lépte át az osztrák határt. Emellett minden évben állandóan érkeznek Auszt­riába kelet-európaiak, akik politikai menedéket kérnek ad­dig is amíg valamelyik államban végleg letelepedhetnek. A disszidálás természetesen nehéz feladat elé állítja különösen azokat, akik már nem fiatalok vagy nincs vala­milyen képesítésük. Az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália még mindig fogad be menekülteket, de a leg­több nyugat-európai ország, amely már nagyon sok kelet­európai disszidensnek adott hajlékot, nem akarja azok szá­mát növelni. Különböző emberbaráti és kormányoktól füg­getlen szervezet segíti ugyan a menekülteket, de nem kap­nak támogatást a Közös Piactól vagy az ENSz-tőI. Az ENSz menekültügyi főbiztosa két évvel ezelőtt azt mondta, hogy a menekült probléma Európában már nagyjából meg­oldódott. Néh ány kelet -európai ország ellenséges politikai aktus­nak tekinti a kivándorlási kísérletet vagy a hosszabb időn át Nyugaton tartózkodást. Ezt leginkább Románia példája mutatja. Nagyon sok románt elkeserít, bogy a hatóságok nem adnak neki kiutazási engedélyt s közben nagyszámú zsidó és német román állampolpár hagyja el az országot. A román kormány a minimumra redukálja a külföldi utazá­sok számát, mert nem rendelkezik elég nemesvalutával ilyen utak céljaira, és mert attól tart, hogy elveszti azokat, akik­nek szakértelmére a román közgazdaságnak nagy szükségé van. A múlt évben húsz román fiatal tüntetett a romák kommunista párt bukaresti szé kh áza előtt a kiutazási enge­délyek megtagadása miatt. A tüntetőket rendőrség cyszlattti szét; néhányat letartóztattak, később azonban valamennyien megkapták az útlevél kiadásához szükséges kérdőívei AZ UJ OLASZ ELNÖK i Leone köztársasági elnök váratlan lemondása után át­menetileg válságos helyzet állott elő Olaszországban. A ne­hézségeket végül is sikerült eloszlatni, amikor a többségi keresztény demokrata párt beleegyezett a 81 éves szocialista Sandro Pertini jelölésébe. Pertini régi szocialista, aki Mus­solini miniszterelnöksége idején sok esztendőt töltött börtön ben. Nem kommunista, de száz százalékig élvezi a kommu­nisták bizalmát. A keresztény demokrata pártban egy ideig erős ellenzéke volt, de végül is az a csoport győzött, amely a baloldallal való együttműködést szorgalmazza. A képvi­­selőház Sandra Pertinit nagy többséggel megválasztotta el­nöknek és már beiktatása is megtörtént. Az olasz alkotmány értelmében a köztársasági elnök kezében jelentős hatalom van: feloszlathatja a parlamentet, új választásokat írhat ki és új miniszterelnököt nevezhet ki, ezt azonban a képviselő­háznak jóvá kell hagynia. NINCS KÜLÖNBSÉG Az amerikai “Free China Association (FCRA) nem régiben emlékezett meg arról a kínai menekülési hullám­ról, amely 16 esztendővel ezelőtt májusban történt. 1962 májusában összesen 154.000 személy (férfi, nő, gyerek, öreg és- fiatal) menekült el Kínából Hong Kongba. A me nekülési hullám olyan méretű volt, hogy az egész világ felfigyelt rá. Hatalmas tömegtüntetés volt nemcsak a Mao féle diktatúra, hanem minden zsarnokság ellen. Ezekután minden évben százak és százak, olykor ezrek menekülte: Kínából az angol koronagyarmatra, Hong Kongba. Az FCRA segítségével 1963 és 1977 között a mene kültek kö­zül 82,993 személy talált véglegesen új hazát és szabadsá­got Taiwanhan. Alig néhány nappal ezelőtt, 1 1 újabb kínai menekült érkezett Taipebe, Taiwan fővárosába és kapott Nemzeti Kína hormányától letelepedési engedélyt és poli­tikai menedékjogot. Ezek a menekültek szerencsésnek mond­hatják magukat, hogy sikerült nemcsak a Kommunista Kí­nából megmenekülniük, de elkerülték a hong-kongi úgy­nevezett “visszahonosítást is. Az: Egyesült Nemzetek Szer­vezete főtitkári hivatalának statisztikai kimutatása szerint egyedül 1977-ben majdnem kétezer menekültet kényszerí­tettek vissza a kommunista Kínába a hong-kongi hatóságok, úgynevezett “repatriálásra. A többi évről nincsenek nyil­vántartási adatok. Kétségtelen, hogy azok, akiket a hong kongi hatóságok visszahonosításra köteleztek, bíróság elé kerültek, azután börtönbe vagy kényszermunkatáborba és nem egy esetben halál ra ítélték és kivégezték őket. Szeren­csések azok, akik Taiwanban új életet találtak. A gazdasági körülmények rendkívül kedvezők. Néhány évvel ezelőtt Nemzeti Kína kormányától letelepedési engedélyt és poli­­ügyi és gazdasági támogatásáról, ami erre sem azelőtt, sem azóta nem volt példa. Nemzeti Kína politikai rendszere két­ségtelenül nem nyugati mintájú demokrácia, de tény az, hogy menedéket ajánl fel azoknak, akik a kommunista Kínát el akarják és el tudják hagyni. A hong-kongi hatóságok által végrehajtott kötelező repatriálás viszont olyan cse­lekedet volt, amely mindenképpen ellentétben állt a de­mokratikus hagyományokkal, mert hiszen a visszahonosí­­tás a politikai menekülteket egyszerűen börtönbüntetésre, munkatáborra, vagy halálra ítélte. A kommunista Kínából történő állandó menekülések kétségtelenül bizonyítják azt, hogy az emberek J* ha egyáltalában van valamilyen vá­lasztásuk — nem akarnak kommunista rendszerben élni. A menekülők 45 százaléka fiatal, 30 esztendősnél fiatalabb, ami megcáfolja azt a kommunista propagandát, hogy a fia­tal nemzedék ,—■ szemben az idősebbekkel kedveli a rend­szert. Az FCRA legutóbbi megemlékezése a tizenhat éves kínai exodusról újra felhívta a világ figyelmét arra, hogy az emberiségnek körülbelül egyharmada olyan politikai, gazdasági és társadalmi rendszerben kénytelen élni, ame­lyet gyűlöl és ha lehetősége van rá, elmenekül ebből a rend szerből. A nyugati világ gyakran hajlandó valamiképpen enyhébb diktatúrának tekinteni a kínai kommunizmust a szovjet kommunizmusnál, az igazság azonban az, bogy gya­korlatban í— a két kommunista óriásország ellentététől füg­getlenül nincs különbség. (K.M.) HABSBURG OTTÓ NÉMET ÁLLAMPOLGÁR LETT Dr. Habsburg Ottó, a volt magyar és osztrák trónörö­kös, osztrák állampolgárságának megtartásával felvette a nyugat német állampolgárságot. Ottó az osztrák trónra való igényéről lemondott és az­óta nem "tekintik őt a Habsburg-ház fejének, bárom — ma­gyar, osztrák és nyugat német állampolgársággal ren­delkezik. A ma otthon érvényben lévő szabályok szerint ugyanis csak az veszti el magyar állampolgárságát, aki arról lemon­dott, vagy akit attól megfosztottak. Minthogy tudomásunk szerint a volt magyar trónörököst sohasem fosztották meg magyar állampolgárságától és ezt, a két háború közt nem vonták kétségbe, Ottó három állampolgársággal rendelkezik. Bécsben úgy tudják, azért vette föl a német állampol­gárságot, hogy jelölni lehessen a nyugat-európai közös piac európai parlamentjének választásain. Erre csak nyugat-né­met állampolgárság adhat módot, mert az orosz megszállás alatt lévő Magyarország és a semlegességre kötelezett Auszt­ria nem tagja a közös piacnak. A közös piac parlamentjében eddig olyan képviselők vehettek csak részt, akiket a tagállamok parlamentjei dele­gáltak. Í 979-től kezdődően azonban az európai (pontosab­ban nyugateurópai) parlamentben helyet foglaló képvise­lőket közvetlenül a tagállamok lakossága választja majd meg. Minthogy Habsburg Ottó a Páneurópai Unió elnöke, ennek az eszmének a hívei remélik, hogy az európai parla­ment bajorországi választásán őt is jelölik. (f. a.) NAMIBIA FÜGGETLENSÉGE Dél-Afrika külügyminisztere, Botha R. F. megállapí­tása szerint a nyugati hatalmaknak az az álláspontja, hogy a dél-afrikai közigazgatás alatt álló Namibia területe önál­lóságra tehet szert, az Egyesült Nemzetek köreiben rendkí­vül komoly helyzetet idézett elő,. A megállapítás annak az értesülésnek alapján történt, amely szerint az öt nyugati hatalom, az Egyesült Államok. Britannia, Franciaország, Nyugat-Németország és Kanada nézete szerint Walvis Bay kikötőjét Namíbiához kell csa­tolni. Ez a kikötő ugyanis rendkívül jelentős Dél-Afrika keres Ledel mi jövője szempontjából. Botba külügyminiszter j a nyugati álláspontról szerzett értesülése után New Yorkba lei vezeti utazását lemondta, V orster John miniszíeielnök’ pé dig erélyes hangú jegyzékben tiltakozott a megoldás terve ellen. A MEGROMLOTT BIZTONSÁG MIATT Az Egyesült Államok beiruti követsége a libanoni biz­tonság megromlására való tekintettel azt tanácsolta az or­szágban tevékenykedő üzletembereknek, hogy ne fokozzák ügyletkötéseiket. A követség ugyanakkor létszámának csök­kentését és a követségi alkalmazottak hozzátartozóinak elu­­taztatását határozta el. A távozókat nem külön repülőgép szállítja el. A szóban forgó öt asszony és öt gyermek oda megy, ahová akar. Libanonban jelenleg mintegy 1 500-2000 amerikai tar­tózkodik. Közülük 1 50 diplomáciai személy, a többi a diplo­maták hozzátartozója, tanító, a beiruti amerikai egyetem hallgatója és újságíró. A keresztények, valamint a baloldali mohamedánok és palesztínaiak közt kitört polgárháború előtt körülbelül 7000 amerikai tartózkodott Libanonban, ezeket azonban 1976 nyarán kitelepítették; a jelenleg Li­banonban tartózkodó amerikaiak a helyzet javulását köve­tően tértek vissza'. ANGOL VÉLEMÉNY ROMÁNIÁRÓL Ceausescu román államelnök londoni látogatása nem keltett egyhangú helyeslést Angliában. Sokan úgy gondol­ják, hogy tekintettel elnyomó belpolitikájára, Ceausescut egyáltalán nem kellett volna meghívni. Mások szerint azon­ban Ceausescut bátorítani kell független külpolitikájának további folytatására. Ezzel a külpolitikával ,— a román elnök kiérdemelte azt a kitüntetést, hogy ő legyen az első kommunista vezető, aki államfői látogatást tesz Angliába. A két tábor között vannak azok — így a Times is, < akik­nek az a felfogása, hogy államfői látogatás helyett megfele­lőbb lett volna, ha Ceausescu egyszerű hivatalos látogatást tesz az angol kormány meghívására. Kétségtelen, hogy Románia külpolitikája nyíltan szem­behelyezkedik a Szovjetunióval. Bátorság kellett ahhoz, hogy Románia megtagadja részvételét Csehszlovákia 1968- as lerohanásában. Ez a magatartás tiszteletet érdemel. Az a tény, hogy ,egy kis ország, am'elyet minden oldalról a Varsói Paktum államai vesznek körül, ilymértékben ki tudja használni korlátolt diplomáciai lehetőségeit, önmagában tel­jesítmény. Románia következetesen védelmébe veszi a kis nemzetek jogait és példát mutat arra, hogyan kell elkerülni a szükségtelen térdet-, fejet-hajtást a Szovjetunió előtt. Nemcsak bátorság, de politikai érzék is kellett, annak meg­ítéléséhez, hogy Románia meddig és mily ütemben mehet el. Sokan azt mondják: a jelenlegi román külpolitika foly­tatását az oroszok csak azért engedélyezik, mert Románia szigorú kommunista belpolitikát folytat. Fiz az érv azonban nem meggyőző. Az oroszokat talán megnyugtatja a szigorú kommunista belfegyelem arra vonatkozóan, hogy Románia csírájában elfojtana minden kísérletet a szabadságjogok olyan mérvű érvényesítésére, mint ahogy rövid ideig Cseh­szlovákiában történt 1968-ban. Arra vonatkozóan azonban nincs bizonyíték, hogy a Szovjetunió ellenezte volna a bel­politikai szigor bizonyos fokú enyhítését és olyan politika bevezetését, amely nagyobb figyelmet szentelt volna az élet­­színvonal emelésének. Ha a helyzet gazdaságilag kedvező irányban fejlődött volna, akkor a román rezsim szigorát fokozatosan talán eny­híteni lehetett volna annak ellenére, hogy a román hagyo­mányok nem kedvezőek a demokrácia fejlődése számára. A helyzet azonban nem alakult kedvezően.Még a román kom­munista párt napilapja is bevallja, hogy a közgazdaság fej­lesztése egy ideig idejét múlt elvek alapján történt és főleg a nehézipar termelésének fokozására összpontosult. Ez a tény hátrányosan érintette az egész gazdasági mechaniz­must. Elhanyagolták a mezőgazdaságot. Az önellátás az olajból megszűnőben van. A KGS I közben újabb intéz­kedésekkel akarja létrehozni tagállamai integrációját, többek között a többségi döntés elvének bevezetésével. A román nép még mindig nem élvezi a beígért anyagi előnyöket. A román rezsim egyetlen válasza a múltévi bányászsztrájkra az elnyomás és a sztrájkolok brutális áttelepítése volt. Most újból változást kilátásba helyező ígéretekről ke­ringenek hírek. Ha azonban ezeknek az ígéreteknek ugyan­az lesz a sorsuk, mint az előző ígéreteknek, akkor az sincs kizárva, hogy a román külpolitika veszít hatékonyságából. Ez a külpolitika ugyanis csak akkor lehet sikeres, ha a re­zsim bizonyítékát adja, hogy legalábbis bizonyos mérték­ben a román nép érdekeit képviseli. (K.M.) ☆ Érdemes külön rámutatni, hogy a Times " előbb is­­mertetett cikke Románia nemzetiségi kérdéseivel .Erdéllyel és Besszarábiával, ezúttal egyáltalán nem foglalkozik. KORMÁNYVÁLSÁG PORTUGÁLIÁBAN Eanes Antonio Ramalho, Portugália elnöke július 27-én a koalíciós kormányt támogató szociális demokrata központ bizalmatlansága miatt a szocialista Soares Mariö miniszterelnököt és kormányát felmentette. Az elnök az új kormány megbízására vonatkozóan tárgyalásokat kezdett a politikai pártok vezetőivel. A hivatalos közlemény szerint Soares kormánya az új kormány megalakulásáig ío lytatja tevékenységét, egyes laptudósítások szerint azonban Soares közvetlenül felmentése után kijelentette, hogy hivatalál .:/onna I elh agy ja és soha többi • nem lesz miniszterelnök. A kormányválságot a forradalmat követően birtokba vett földek visszaadásának kérdése okozta. A konzervatív szociális demokrata párt ugyanis azt követelte, hogy azokat a földeket, amelyeket annak idején a parasztság jogtalanul elvett jogos tulajdonosaiktól, adják vissza. Saias Lmis föld­művelésügyi miniszter — állítólag a kommunistákkal való titkos együttműködése következtében ezt a megoldást ha­logatta. A konzervatívok a földművelésügyi miniszter fel­­metését kívánták, amit viszont Soares nem volt hajlandó teljesíteni. Az 1976-os választásokon az egykamarás országgyűlés 263 tagja közül 102 lett szocialista, ezért a párt a többség biztosítása céljából kénytelen volt koalíciót alkotni a kon­zervatív szociális demokrata központtal, a szovjetbarát kom­munistákkal és a közép-jobboldali szociális demokratákkal. A konzervatívok Soares kormányában három tárcát töltöt­tek be; a külügyminiszterit, az iparit és turista-ügyit, vala­mint a közigazgatási reform tárcáját. A három konzervatív miniszter Soares felmentését megelőző hét végén benyújtotta lemondását. , CSÖKKENT A KÜLFÖLDI OLAJ FOGYASZTÁSA Az amerikai Petroleum Institute jelentése szerint az E.gyesült Államokban a külföldi olaj fogyasztása az 1978. év első felében az 1977. év első feléhez viszonyítottan 12.8%os csökkenést mutat. Az intézet megállapítása szerint ez a csökkenés elsősorban a hazai olajkutaknak, másodsor­ban az ipari vállatok és a háztartások takarékoskodásának köszönhető. A jelentés külön hangsúlyozza, hogy a gépko­csivezetők semmit sem takarékoskodtak a benzinnel. Az olajbehozatal naponta átlag 7.9 millió hordóra való volt, 9 millióval kevesebb, mint 1977 első felében. Majd nem ugyanennyivel, pontosan 8.8 millió hordóval töb­bet szivattyúztak ki amerikai forrásokból, főként Alaska északi partvidékén. Júniusban a hazai olajtermelés naponta átlag 8.9 millió hordóval több volt, mint egy évvel ezelőtt, így a 8.8%-os termelési többlet júniusban 10.9%-ra emel­kedett. BÉKY ZOLTÁN 75 ÉVES Bensőséges, családi körben ünnepelte meg Washing­ton és környéke magyarsága Dr. Béky Zoltán református püspöknek, az Amerikai Magyar Szövetség és az Erdélyi Világszövetség elnökének 75-ik születésnapját. A nagyki­terjedésű családon kívül, csak közvetlen barátai, legbelsőbb munkatársai voltak jelen a születésnapi ünnepségen. Az Amerikai Magyar Református Egyesület nevében Főtiszteletű György Árpád az Egyesület elnöke üdvözölte elsőnek Béky Zoltánt, majd I aba János, Füry Lajos, Al­­torjay Sándor és Szabol csy Mária köszöntötték. Az ünnepelt könnyes szemmel, meghatódva köszönte meg a jókívánságokat és kijelentette, hogy amíg él, soha nem szűnik meg a magyarságért, az elnyomott fajtánkért, a ma­gyar szabadságért a nemzeti kultúránkért, hagyományain­kért szóban és írásban küzdeni.

Next

/
Thumbnails
Contents