Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)
1978-07-27 / 27. szám
ELVEK ■ , A., > j NEMZETISÉGI NAPOK Clevelandben az idén is megrendezték az ú'gynevezett nemzetiségi napokat. A Hanna Fountain Mail területén mintegy 30 nemzetiség árusította sajátos ételeit, italait, népművészeti emléktárgyait. Rendőrségi becslések szerint az első nap 17.000, a másodikon 10.000 ember vett részt. A siker arra ösztönözte a clevelandi zenészek szövetségét, bogy két-három bét múlva újabb nemzetiségi napokat rendezzen. Granata A. Antbony, a szövetség elnöke, azt reméli, bogy az újabb nemzetiségi napoknak a mostaninál is nagyobb sikere lesz. FEKETÉK ÖLIK A FEKETÉKET Rhodesiában két fekete nacionalista csoport gerillái megtámadták Makanza község fekete lakóit és közülük 17-et legyilkoltak. A biztonsági rendőrség véleménye szerint a tömeggyilkosságot valamelyik fekete vezető parancsára hajtották végre. A bárom gyanúsított fekete vezető —« nt. Sithole Ndabaningi, Chirau Jeremiah és Muzorewa — a fehér Smith lan miniszterelnök átadó-átvevő kormányában foglal helyet. A gyilkosság pártpolitikai állásfoglalás eredményének tulajdonítható. A fekete gerillák eleinte a fehér, jelenleg pedig a kétfajta kormányzat ellen küzdöttek. Az áldozatok számát mintegy 10.000-re becsülik. Közülük 2100 polgári egyén, főként fekete. Az utóbbiak halálát a katonaság a fekete gerilláknak tulajdonítja. ÁLLAMCSÍNY MAURITÁNIÁBAN Salek Mustapha Ould ezredes, vezérkari főnök veze tésével Mauritániában katonai államcsínyt hajtottak végre. Az 54 éves Daddah Moktar Ould elnököt, aki 1960 óta állt az ország élén, őrizetbe vették és visszaélésekkel vádolják. Az új katonai kormányzat politikai árnyalata egyelőre ismeretlen. A főhatalom gyakorlását mindaddig, amíg a demokratikus intézmények helyre nem állítódnak, a nemzeti újjáalakulás céljából alakult katonai bizottság vette át. Az alkotmányt felfüggesztették, az országgyűlést feloszlatták. A katonai államcsíny minden politikai pártot meglepett. Ugyanez mondható el a szomszédos országok diplomáciájára is. Az ország területén már hosszabb idő óta háborúskodás folyik a Nyugati Szakara birtokáért, illetőleg önállóságáért küzdő Polisario-gerillák és a kormánycsapatok között. A gerillák orosz fegyverekkel harcolnak, amelyeket Algéria szá Ilit nekik. Velük szemben a mindössze 4500 főnyi mauritaniai hadsereget Marokkó 9000 katonával, Franciaország pedig vadász-bombázó repülőkkel támogatta. A gerillák néhány hónappal ezelőtt 8 francia munkást ejtettek foglyul, akik Nyugati Szahara vasbányáiban dolgoztak. Az Algériába hurcolt franciákat csak az Egyesült Nemzetek főtitkárának közbenjárására bocsátották szabadon. Érdemes megjegyezni, hogy Mauritania területe majdnem ugyanakkora, mint Francia- és Spanyolország területe együtt, sivatagjain azonban alig él másfél milliónál több ember. A BONNI CSÚCSTALÁLKOZÓ A világ hét vezető ipari országának vezetői Bonnban csúcstalálkozóra gyűltek össze. Az Egyesült Államok, Nyugat-Németország, Francia- és Olaszország, Nagy-Britannia, Japán és Kanada sok döntő kérdésben egységes álláspontra helyezkedett, az ígéretek sokaságát állította egybe. Számos ipari és kereskedelmi kérdés megvitatásán kívül a csúcstalálkozó behatóan foglalkozott a légikalózkodás ellen való nemzetközi védekezés lehetőségeivel. KOMPUTER AZ OROSZOKNAK Bonni híradás szerint a Szovjetunió az egyik nyugatnémetországi elektronik céggel kezd tárgyalásokat, hogy komputereket biztosítson magának. A Die Welt értesülése szerint a Siemens, A. G. megbízottjai július 24-én ültek össze a Szovjetunió kiküldöttjeivel. A hírrel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy Powell Jody, a Fehér Ház sajtófőnöke július 19-én azt a tájékoztatást adta, hogy Carter elnök nem engedi meg a Sperry Rand komputer-rendszer eladását a szovjet hírügynökség, a 1 ÁSS részére. Az AP bonni tudósítójának értesülése szerint az Egyesült Államoknak ez a tagadó magatartása tiltakozásként tűnt a szovjet ellenzékiek és a két amerikai Iaptudósitó ellen folytatott bírósági eljárással szemben. A Pravda július 20-án a komputer-vásárlás megakadályozását kényszer alkalmazásának minősítette. SEMMISNEK NYILVÁNÍTOTT VÁLASZTÁS Bolíviában 12 év óta július 9-én volt az első demokratikus elnökválasztás, amelynek győztese a szavazatok 70% - nak megszámlálása után 50.13%-kal a katonai kormányzat jelöltje, Pereda Juan tábornok lett. A szavazatok számlálását bírósági rendelkezésre beszüntették. Az országos választási bíróság az ellenzéki pártok panaszai alapján az elnökválasztást semmisnek nyilvánította és 180 napon belül újabb választás kitűzését rendelte el. Banzer Hugo elnök a bírósági határozat kihirdetésével egy időben az elnökségi palotában minisztertanácsi ülést tartott, amelyen kijelentette, hogy eredeti tervéhez híven augusztus 6-án mindenképpen átadja hatalmát az új elnöknek vagy a haderőnek, amely majd eldönti, hogy a köztársaság érdekének mi a leghelyesebb. Bolívia ónbányászainak 55.000 tagot számláló szakszervezete egész napos sztrájkot tartott tiltakozásul a választási visszaélések ellen. Pereda tábornok azelőtt a légierők parancsnoka és belügyminiszter volt. EL AKARTÁK HURCOLNI Július 20-án egy egyenruhás szovjet rendőr az Egyesült Államok moszkvai követségének területére 4ratoIt be, hogy megakadályozza Smith F. Raymond követségi jtisztviselő belépését a követség épületébe. A rendőr az amerikai diplomata kabátját is letépte. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője mindenképpen enyhe beállításba igyekezett helyezni az esetet, holott a követség szóvivője erélyes tiltakozást sürgetett a diplomaták területenkívüliségi jogának tettlegességig fajuló megsértése és a követség területére történt belépés miatt. Reston Thomas Washingtonban különböző mentségeket keresett a szovjet rendőr védelmére , a New \ ork I imes tudósítója azonban rámutatott, hogy történetesén éppen Smith F. Raymond volt az az amerikai diplomata, akit a múlt héten Shcharansky B. Anatoly zsidó disszidens tárgyalására kirendeltek. A tudósítás azt is elmondta, hogy Smithet az öt napon át folyó bírósági tárgyalásokra ugyanúgy nem engedték be, mint ahogy a laptudósítókat és az ellenzékieket. Smith az utóbbiakkal együtt az utcán tartózkodott s onnan igyekezett a követségre akkor is, amikor a'j szovjet rendőr el akarta hurcolni. SZÖRNYŰSÉGES SZERENCSÉTLENSÉG Spanyolországban az egyik nyári táborozó hely' közelében vezető miiéit hajlatánál egy 58 tonnás teherautó, amely ipari gázt szállított, nekiment a cement korlátnak s azon átbukott. A 43 köbméter propylene felrobbant s az út közelében lévő mintegy 100 táborozó jármű (camping trailers ) kigyúladt. 188 ember meghalt, száz meg száz súlyosan megsérült. Néhány embert a robbanás ereje a közeli tenger hullámaiba dobott. Szemtanúk állítása szerint a teherautó a szerencsétlenség bekövetkezésekor mintegy 40 mérföldes óránkénti sebességgel haladt. Az életbenmaradt sebesültek közül körülbelül 300-at részesítettek elsősegélyben. Többen 75%-os égési sebeket szenvedtek. Valamennyit azonnal kitelepítették a táborozó helyről, ahol a szerencsétlenség idején több mint 200 ember tartózkodott. A Barcelonától délre 50 mérföldnyi távolságban lévő Tarragona táborozó helyén francia, nyugat-németországi, brit, holland és belga családok nyaraltak. i FELFEDEZTÉK AZ IZOM-BETEGSÉGEK OKOZÓJÁT A Rutgers egyetem tudósai New Brunswickban közölték az AP tudósitójával, hogy sikerült meghatározniuk két kórokozót, amely az izomzat gyors elgyengülését idézi elő. A felfedezés lehetővé teszi, hogy az izom-betegségek orvosolhatók legyenek. A VISSZAHÍVÁS MELLETT Cuyahoga megye demokrata pártja július 20-án túlnyomó nagy többséggel Kucinich Dennis polgármester viszszahívása mellett foglall állást. A laptudósítások külön rámutattak, hogy a 36 percig tartó vita során egyetlen felszólaló sem vette a polgármestert védelmébe, néhányan csupán azt hangoztatták, hogy a párt nem foglalhat állást a kérdésben, mert az megoszlást idézhet elő. A távolbalátón is közvetített szavazás ennek ellenére a polgármester visszahívásának támogatását határozta el. Kucinich polgármester a párttal sohasem volt szoros kapcsolatban, a gyűlésen sem jelent meg, szószólót sem küldött arra ki. A párt elnökéhez intézett levelében azt kérte, hogy a párt ne foglaljon állást, mert a visszahívás nem pártpolitikai kérdés. Forbes L. George, a városi képviselőtestület elnöke, a pártüléssel egy időben levelet intézeti Ha gan F. Timothyhoz, a párt elnökéhez, amelyben azt közölte, a képviselőtestület elfogadja a párt ajánlását a polgármesteri szék betöltésére vonatkozóan, ha az augusztus 1 3-ra kitűzött viszszahívási szavazás eredményeként a polgármesteri szék megürül. KOMONDOROK AMERIKÁBAN Washingtoni AP-tudósítás arról számolt be, hogy az Egyesült Államok földművelésügyi minisztériuma 33.000 $-t fordít a magyarországról származó komondor kutyafajta behatóbb tanulmányozására és tenyésztésére. A tudósok meg figyelése szerint ugyanis az ország nyugati részének juhállományát veszélyeztető coyote-ok már a komondor meglátására is megrémülnek s elmenekülnek. A komondor, amelyet a magyarok mind jól ismernek, a földművelésügyi minisztérium szóvivője szerint teljes kifejlődésekor 120 fontot nyom és Magyarországon már erdetileg ,— 200 évvel ezelőtt is a farkasokkal szemben való védekezésül tartották (így a tudósítás). Az Amerikában tenyésztett komondor ára darabonként 250-500 $. Az illetékes szervek most arra! törekszenek, hogy a nyugati országrész juhnyájainak tulajdonosai akadálytalanul beszerezhessék a komondorokat védekezésül a coyote-ok ellen. A szokatlan elhatározás magyarázataként arra hivatkoznak, hogy a nyájakat rendszeresen pusztító vad kutyák, rókák, sasok és más ragadozók mellett az egyik legveszélyesebb kártevő a. coyote. TÜNTETÉS AZ AUTŐBUSZOZTATÁS ELLEN Az amerikai vezetők minden lokozaton bőszként hivalkozgatnak a Kossuth Lajostól származó lincolni mondásra, amelynek értelmében a nép ügyeinek intézése csak a néppel, a népért és a nép által történhetik, gyakorlatilag azonban ezt az igazán demokratikus elvet egyszerűen s ismételten figyelmen kívül hagyják. A clevelandi iskolás gyermekek a utóbuszoz tatásának kérd ésében is ugyanez a helyzet. A nép többször félreérthetetlen határozottsággal kifejezésre juttatta már, hogy az a utóbuszoz tatást még az úgynevezett desegregation állítólagos megvalósítása céljából sem helyesli. Külön hangsúlyoznunk kell, hogy ebben a tekintetben a nép álláspontja független a fajtabéli hovatartozástól s az érdekeltek bőrének színé tői. Július 20-án a clevelandi érdekeltek újabb tüntetést rendeztek. Az iskolai hatóságok központi épülete elé vonultak, h ogy ott küldöttségileg adják át az autóbuszoztatásra vonatkozó kérelmet és a szülők ezrei által írt levelek tömegét. A felvonuláson a laptudósítások szerint mintegy 200 személy —> főleg nő és gyermek — vett részt, a központi épület kapuja azonban nem nyílt meg. A zárt ajtók mögött csak a biztonsági őrök voltak láthatók. Az egyik részt vevő megjegyzése szerint a felvonulók úgy érezték, mintha ellenséges vár zárt falai alá kerültek volna. PAPPÁ SZENTELÉSI ÉVFORDULÓ 25 évvel ezelőtt, 1955-ban Assisi Szent Ferenc rendjenek' Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett magyarországi tartománya kilenc újmisés pappal gyarapodott. A most pappá szentelésük huszonötödik évfordulójához érkezett kilenc ferences közül öt Magyarországon tanári és nevelői beosztásban működik, négy pedig a külföldi magyarság lelkipásztoraként fejt ki áldásos tevékenységet. Kálmán atya svájci magyar lelkész, Vendel atya New Brunswickban, Iván atya a kanadai Winnipegen, Vazul atya pedig a detroiti Szent Kereszt római katolikus magyar egyházközség Ielkészhelyetteseként működik. Valamennyiük felszen tel esi évfordulójáról szeretettel emlékezünk meg, ft. Végvári Vazul O.E.M. atyának azonban külön is legjobb kívánságainkat küldjük lapunk hasábjain és azt kérjük g jó Istentől, áldja meg sok szent kegyelemmel, erővel, egészséggel és törhetetlen keresztény, magyar hittel, hogy magyar papi álmai, amelyekről egyszer annyi lelkesedéssel és szeretettel nyilatkozott, maradéktalanul valóra váljanak. KIRÁLY KÁROLY KIÁLLÁSA Délmagyarország Felszabadító Tanácsa 1978 június hó 4-én megtartott közgyűlése Lőte Pál dr., az Erdélyi Bizottság alelnöke javaslatára Király Károlynak az erdélyi magyarság érdekében tett bátor kiállása kapcsán az alábbi határozatot hozta: 1962-ben a világsajtót megelőzte a délvidéki Herceg János az újvidéki Magyar Szó 1962 február 4-i számában megjelent Rezignált sorok Erdélyről c. cikkében (Edward Crakshaw^ cikket kereken egy évvel megelőzve) minden kendőzés nélkül feltárta az erdélyi magyarság tragikus helyzetét. Az azóta eltelt 16 év alatt az erdélyi magyarság helyzete csak még súlyosbodott. Ez késztette Király Károlyt, a romániai kommunista párt egyik vezető magyar egyéniségét, hogy levélben kérje a párt vezetőit az erdélyi magyarság sérelmeinek orvoslására, majd *— miután levelére választ nem kapott —< hogy e levelét a nyugati sajtóban közzétegye s így a pártvezetést cselekvésre késztesse. Ismerve a román pártvezetés eszközökben korántsem válogatós elnyomó politikáját, Király Károly e lépésével rendkívüli erkölcsi bátorságról tett bizonyságot. Délmagyarország Felszabadító tanácsa az elszakított területi magyarság sorsközössége jogán Herceg János Rezignált sorok Erdélyről c. cikkének szellemében elismeréssel adózik Király Károlynak bátor kiállásáért, aggódó figyelemmel kíséri sorsa alakulását s a délvidéki magyarság nevében is követeli az erdélyi magyarság panaszainak azonnali orvoslását. A RAB NEMZETEK HETE Carter elnök a július 16-án kezdődő hetet a rab nem zetek hetévé nyilvánította és arra mvta tel az Egyesüli Államok népét, hogy újítsa meg elhivatottságát minden nép ügyének támogatására, amikor a szabadság, a függetlenség és az alapvető emberi jogok kivívására törekszik. Az elnök kiáltványa, amelyet július 11-én írt alá* arra sürgette az amerikai polgárokat, hogy a rab nemzetek hetét megfelelő ünnepségekkel és tevékenységgel üljék meg. Mint köztudomású, a Kongresszus 1959 július 17-én hozott határozatával jogosította fel az elnököt arra, hogy minden év július havának harmadik hetét a rab nemzetek hetévé nyilvánítsa. Az elnök az idei kiáltványban külön hangsúlyozta: I öbb mint kétszáz év óta vallja országunk azt a meggyőződését, hogy a nemzeti függetlenség, szazadság és igazság minden nép alepvető joga. Ma mi megerősítjük elkötelezettségünket ezekhez az elvekhez. Különösképpen köszöntjük azokat az egyéneket és csoportokat, akik és amelyek saját hazájukban és világszerte bebizonyították, hogy ezeknek az elveknek hívei . Az elnök kiáltványát az alábbiakban angol nyelven teljes egészében közöljük. A PROCLAMATION by the President of the United States of America By a joint resolution approved July 17, 1959 (73 Stat, 212), the Eighty-Sixth Congress authorized and requested the President to pror laim the third week of July in each year year as Captive Nations Week. Tor more than two hundred years our Nation has sustained the belief that national independence, liberty and justice are the fundamental rights of all people. I oclay we reaffirm our commitment to these principles. In particular, we pay tribute Jo those individuals and groups who demonstrates tliejr attachment to these principles in their own country and throughout the world. NOW. THEREFORE. I. JIMMY CARTER. President of the United States ol America, do hereby designate the week beginning July 16, 1978, as Captive Nations Week. I invite the people of the United States to o' _ &viS week with appropriate ceremonies and activities and to renew their dedication to the cause ol all people who seek freedom, independence, and basic human rights. J . IN WITNESS WHEREOF, I have hereunto seT my hand this eleventh day of July, in the year of our Lord nineteen hundred seventy-eight, and of the Independence of the United States of America the two hundred and third. Jimmy Carter A BELGRÁDI KONFERENCIÁRÓL' :■ I I %, 1 Az 1977 június 15-én megnyílt s 1978 március "S-an semmitmondó nyilatkozattal lezárult belgrádi konferenciával kapcsolatosan Délmagyarország Felszabadító I anácsának CleveJandban megtartott 1978 évi közgyűlése megállapítja: 1. Mindazok a remények, amelyeket egyes magyar szervezetek e belgrádi konferenciához fűztek, szertefoszlottak. Ezek a szervezetek azt remélték, hogy a Carter-kormány a konferencián — legalább az egyetemes emberi jogok terén _ némi javulást harcol ki a kommunista uralom, de különösképpen a kettős elnyomatás alatt élő magyarság számára. Bebizonyosodott azonban, hogy amíg az amerikai kormány Dél-Amerikában, Afrikában a baráti nemzetekkel szemben még politikai, gazdasági retorzióktól sem riadt vissza ebben a kérdésben, addig a Szovjetunióval s a kommunista kormányokkal szemben igen nagy hangfogóval kezelte e kérdést s hozzájárult ahhoz, hogy a belgrádi konferencia zárónyilatkozatában még említés sem történt az emberi jogokról. 2. Bebizonyosodott, hogy emigrációs külpolitikánkat nem lehet s nem is szabad kizárólagosan az emberi jogok területére leszűkíteni. Bebizonyosodott az is, hogy szabad emigrációs külpolitikánkat nem szabad Amerika kormányának, vagy az amerikai pártoknak elsősorban belső propagandául szolgáló szólamaihoz kapcsolni. Emigrációs külpolitikánk csakis az egyetemes magyar érdekek szolgálatában állhat. Az elszakított területi magyarság pillanatnyi helyzete, a rájuk nehezedő nyomás mértéke nem a helsinki egyezménytől, nem a belgrádi konferenciától, még nem is a nyugati hatalmakkal kötött szóbeli, vagy írásbeli megállapodásoktól függ, •—< hiszen a kommunista kormányok úgysem tartják be az ily megállapodásokat, -— csupán a nemzetközi helyzet alakulásától. Nekünk arra az időre kell felkészülnünk, amikor e külpolitikai konstelláció nemcsak az emberi jogok biztosítását, nem is a minimális megoldást, hanem a számukra egyedül biztosítékot jelentő felszabadulást, Magyarország keretébe való visszatérést teszi lehetővé. EGYES SZÁM ÁRA: 35 Cent. KANADÁBAN: 40 4 1978. JÚLIUS 27. VOLUME 68. ÉVFOLYAM NO. 27. SZÁM.
