Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)
1978-01-05 / 1. szám
1978. JANUÁR 5. MAGYAR ÜJSAG 3. OLDAU OROSZ IKONOK NYUGATON A nyugat-németországi Cologne városából írja Mintborn David, az AP munkatársa, bogy Nyugat-Európában legutóbb a régi orosz ikonok lettek a legkeresettebbek. Magában Cologne városában a Kaufhof-áruház 180 orosz ikont dobott piacra darabonként 900 és 7000 $ közt hullámzó áron. Az áruház frankfurti tagozata 14 napon belül 100.000 $ értékű ikont adótt el. Párizsban a XVIII. századból eredő ikonok ára 4000 $-tól felfelé tart. A XVII. századot megelőző korból származó orosz ikon ára londoni műkincsek árverezője szerint 36-90.000 $-ra is felemelkedhetik. Bonnban Maier-Preusker Wolfgang műkereskedő viszontelárusítóknak 2000-től 6000 $-ig terjedő áron adja tovább az ikonok darabját. Az ikonok iránt mutatkozó nagy kereslet azért különös és meglepő, mert a szovjet művelődési minisztérium évente 1300 darab gondosan kiválogatott XVIII-XIX. századbeli ikont juttat Nyugatra, ezenkívül meghatározhatatlan menynyiségben kerül rendkívül értékes ikon diplomáciai és magánúton is piacra. Reckinghausenban. külön ikon-múzeum is van. Ennek őre, Skrobucha Heinz úgy tudja, hogy a legértékesebb ikonokat a szovjet kormány már 1925 és 1958 között eladta Nyugat-Európában, hogy megfelelő valutához jusson. Szerinte törvényes úton a XVIII. századnál korábbi korból származó ikon már nem kerül ki a Szovjetunióból, mert ami még van, azt Moszkva, Kij ev és Leningrád valamelyik múzeumában őrzik. Akadnak azonban ilyen ikonok azoknak a zorosz családoknak birtokában, amelyeknek elődjei 60 évvel ezelőtt menekültek el Oroszországból. Érdekes, hogy a szokatlan kereslet kiterjed a Görögországban, Romániában és más keleti ortodox vallást követő lakosságú országban a XX. század folyamán tömegáruként készült ikonokra is. A régebbi ikonok kivitele azonban például Görögországból már tilos. AZ ANGOL POSTA NYERESÉGGEL f MŰKÖDIK Az amerikai posta állandóan arról panaszkodik, hogy működésére ráfizet, ezért méltán lephet meg bennünket az a hír, amelyet a Washington Star közölt Londonból. A tudósítás szerji^t a brit posta (British Post Office) jelentős nyereséggel végzi a közönség szolgálatát. Már 1976/77. évi költségvetése 504 millió $-os többlettel zárult, az 1977. év további folyamán pedig újabb 400 millió $-os nyereség mutatkozik annak ellenére, hogy 1.5 billió $-os beruházási tervének évi hányadát is megvalósította. A brit posta üzleti sikerével azonban ugyanazt érte el, amit az amerikai: a közönség elégedetlenségét. Ennek enyhítése érdekében a brit postahivatal, arrjely <—• más európai államokban Szokásos módon a távirati és a távbeszélő szolgálatot is kizárólagos alapon ellátja, most a telefondíjakból negyedévenként 25 $-t visszafizet. Érdemes megemlíteni, hogy az angol postahivatal hatáskörébe tartozik az útlevél, televízió-használati engedélyes hajtási igazolvány kiadása, a nyugdíjak és segélyek folyósítása is. A postások szakszervezete tehát nem ok nélkül elégedetlen; joggal panaszkodik a postahivatalok túlterheltsége miatt. Ezt az elégedetlenséget a brit posta a felszerelések korszerűsítésével igyekszik kiküszöbölni. GYARMATOSÍTÁS az űrben December 15-én, a Kongresszus 1977. évi utolsó ülésének napján, Teague Olin texasi demokrata képviselő javaslatot nyújtott be, amelyet Mikulski Barbara marylandi demokrata és Stockman David michigani republikánus, valamint Boggs Lindy Iouisianai demokrata képviselő támogatott. A javaslát- azt akarja biztosítani, hogy erre illetékes szakemberek behatóan tanulmányozhassák ^zt a kérdést, lehet-e 2000 körül áz űrben olyan kutatóintézetet létesíteni, amely a nap ériergiáját a földre továbbíthatja. A javaslattal először a képviselőház Science and Astronautics’ bizottsága tárgyalná, amelynek I eague kongresszusi képviselő ál! az élén. Egyik támogatója, Mikulski kongresszusi képviselő meggyőződéssel vallja, hogy butaság lenne,’ha nem kísérelnénk meg az űr végtelen energiaforrásának felhasználását földi fennmaradásunk biztosítására. A javaslat gondolatát eredetileg a Committee for Future vetette fel. Ez a bizottság nem nyerészkedésre alakult magánszervezet, amelynek székhelye Washington, feje pedig Hubbard Marx Barbara, Marx Louis néhai nagy játékgyáros leánya, akinek szent meggyőződése, hogy az űr meghódítására feltétlenül szükség van. A mozgalom tudományos vezetője O’Neill Gerald dr., á Princeton egyetem tekintélyes fizikatanára, aki “The High Frontier ejmű könyvében már kifejtette az űrbéli gyarmatok létesítésének áfapelveit. O’Neill becslései szerint elképzelésének megvalósításáhbz a következő 10 éven át nem kellene több, mint 50-60 billió $, körülbelül ugyanannyi, mint amennyit az ország az 1960-as évek vége felé költött az ember holdra jutásának lehetővé tételére. A javaslatban szóba került laboratórium megvalósítása jelentős lépés lenne az űrbéli gyarmatosítás felé, amelynek egyik telepe az elképzelés szerint olyan hatalmas és erős hengeren keringene a föld körül, amely lehetővé tenné 100.000 ember számára megfelelő otthonok építését, fák ültetését, sőt folyók létesítését is. Az álom kétségtelenül nagyszerű, valóra váltása viszont sokáig kétséges marad. KIK VEZETNEK A BORIVÁSBÁN? Olaszországban valamikor az volt a szokás, hogy az éttermekben megrendelés nélkül ugyanúgy az asztalra helyezték az üveg bort, mint ahogy más országokban áz ivóvizet szokták. A borívás terén sokáig az olaszok vezettek világviszonylatban is. 1971-ben például még fejenként 24.6 gallon bort ittak az olaszok. Ennek a szép és jó időnek azonban ma már vége. Az olaszok a borívás terén világviszony latban most csak a harmadik helyen foglalnak helyet. Évi borfogyasztásuk ugyanis fejenként már csak 18.5 gallon, ami még mindig tekintélyes mennyiség, Iia meggondoljuk, hogy a statisztika szerint ennyi jut a bornemissza csecsemőkre is. A baj nem is itt van, hanem Franciaországban és Portugáliában. A franciák ugyanis mostanában már éveiV ként és fejenként 22.8 gallon bort, a portugálok 21.1 gallon bort fogyasztanak. ÖRÖKSÉGÜNK ELPUSZTÍTÁSA % Az akroni Beacon Jumal december 27-i számában a lap belső munkatársa, Faris Mark érdekes cikket írt Ray Alberttel és feleségével, Irénnel folytatott beszélgetéséről. Elmondta benne, hogy a most 78 éves Ray Albert valamikor jobb időket látott, mert 50 évig tartó kemény munkájának eredményeként 1944-ben Budapesten 16 háza és 320 alkalmazottat foglalkoztató fatelepe volt. Az orosz katonák mindenéből kiforgatták. A fővárost is el kellett hagynia. Álnéven csak gyári munkásként kapott alkalmazást egy vidéki acélgyárban, ahol a nehéz munka következtében hamar összetört, korán öreg emberré lett. 1956 november 5-én gyalogosan indult a nyugati határ felé. Pajtákban, fák alatt, árkokban aludt, ezer veszély közt forgott, amíg Ausztriába jutott, ahonnan decemberben került át Amerikába. Előbb New Yorkban, később Lorainban kapott munkát. 1968 óta nyugalomban van. 1965-ben egyik ismerőse, aki a második világháború után Franciaországba ment férjhez s azóta Párizsban lakott, hazalátogatott Magyarországra, ahol régi barátnőjét az egyik gyárban, mint munkásnőt találta meg. Ez a “munkásnő azelőtt jómódú vidéki ügyvéd felesége volt. Az ügyvédet eltiltották hivatásától. Nehéz mezőgazdasági munkával volt kénytelen fenntartani magát és feleségét. Közben súlyosan megbetegedett, meg is halt. Özvegye gyári munkát vállalt. A párizsi barátnő Ray Alberttól szerzett az- özvegynek affidavit -et, amellyel aztán az leányával együtt ki is jutott Lorainbe, ahol kórházi szakácsnő lett. “Sponsor ”-a hamarosan feleségül vette, kórházi munkáját azonban 1968-ig folytatta. Férje nyugalomba vonulása után az ifjú pár Smithvilleben Honey Bear Hungarian Pastry Shop elnevezéssel kis üzlétet nyitott, amelyben most Rayné aszszony udvarias előzékenységgel saját készítésű süteményeit árusítja. A hírlapíró a házaspárral elmondatja, min mentek keresztül a kommunista uralom alá került Magyarországon: felidézteti velük azt a sok keserűséget, amely végül is az 1956-os szabadságharc kitöréséhez vezetett. “De a szabadság csak négy napig tartott ,— írja Faris Mark. ,—1 November 4-én hajnali 4 órakor 8 szovjet hadtest erős légi támogatással ^ támadta meg Budapestet és a többi magyar várost. Egyedül Budapesten 20-25.000 magyar felkelő halt hősi halált. A szabadságharcosok a külföldhöz fordultak segítségért, de választ nem kaptak. Mint Rayné mondja, az orosz tankok körülvették a várost és mindent elpusztítottak. S amíg beszélt /— állapítja meg a hírlapíró, r— ő is, férje is könnyeit töröl gette.” A beszélgetés végén az újságíró azt hangsúlyozza: Raynét most elkedvetleníti, hogy az Egyesült Államok kormánya kiadja Szent István koronáját — a magyar nemzeti önállóság ezeréves jelképét - a magyar kommunistáknak, mert mint mondja attól fél, azok majd beolvasztják ( melt it down ”) csak azért, hogy utolsó örökségünket is elpusztítsák. (A lap a Ray-házaspár 6x5 inches fényképét is közölte.) NYELVTUDÁS A magyar nyelvtudás ’ szó az idegen, tehát nem magyar nyelvekben való jártasságot jelenti. A magyar ember számára ennek nagyobb jelentősége van, mint például az amerikaiak, spanyolok vagy németek számára, mert a magyar nyelv elszigetelt, nem tartozik egyik nagyobb európai vagy más nyelvcsaládhoz sem. Beszélőinek száma, mint a finnugor nyelveken beszélő más népek Iélekszáma is, aránylag alacsony, világviszonylatban sem igen haladja meg a 14-15 milliót. Az előbbi adottságból következik, hogy a magyarok közül sokkal többen rendelkeznek nyelvtudás -sál, tehát sokkal többen beszélnek idegen nyelveken, mint más népek fiai és leányai közül. A leg újabb otthoni felmérések szerint Magyarország 10 és Vá millió lakosa közül körülbelül egymillió tud vagy tanul legalább egy idegen nyelvet. Tegyük ehhez hozzá, hogy a trianoni békeparanccsal elszakított területeken és a világszerte szétszórtságban élő magyarok ugyancsak mind beszélnek legalább még egy nyelvet, a befogadó ország nyelvét. A magyarságnak tehát legalább harmadrésze “kétnyelvű . Azt, hogy hányán beszélnek több nyelvet, senki sem tudja, talán eddig még nem is kutatta. Biztosan sok ilyen akad, ha arra a fokra kevesen jutnak is el, amelyikre Lomb ! Kató budapesti vegyész, akinek nyelvtudása 16 nyelvre, 'köztük a japánra is, kiterjed s közülük 10-re olyan mértékben, hogy azokon rendszeresen tolmácsolni tud. A KERESET VISSZAESÉSE Az Ohio Public Expenditure Council (OPEC) legutóbbi megállapítása szerint az egyéni kereset mértéke alapján Ohio állam az eddigi 14. helyről a 18-ra esett vissza, noha az utolsó 10 esztendő folyamán a kereset fejenként éppen megkétszereződött. 1966-ban az ohióiak átlagos kereset fejenként 3134 $ volt, ami 135 $-raI haladta meg az országos átlagot. 1976-ban az évi átlagos kereset Ohioban fejenként 6412 $-ra emelkedett, az országos átlagot azonban ez már csak 13 $-raI haladta túl. A %-os emelkedés szempontjából Ohio a 46. helyet foglalja el; csak Connecticut, Michagan, Delaware és New York marad mögötte. Természetesen a kereset megyénként igen különböző átlagot mutat. Ez az átlag legmagasabb a Cleveland városát is magában foglaló Cuyahoga megyében, ahol eléri a 6945 $-t. Hasonló jelenséget mutatnak a nagyobb városokat magukban foglaló más megyék is, így például Summit megye is, amelynek Akron a székhelye. O'CONNOR MEGÁLLAPÍTÁSAI / ■ • O Connor kerületi bíró december 29-én hallgatta meg Dole Robert kansasi republikánus szenátor ügyvédjét s a külügyminisztérium jogi képviselőit a Szent Korona kiadásának kérdésében. Dole szenátor azt vitatta, hogy a Szent Korona kiadására vonatkozólag a jelenlegi magyarországi kormánnyal történt megállapodás békekötés jellegével bír, ezért annak végrehajtása csak a Kongresszus hozzájárulásával történténhetik meg. A külügyminisztérium jogászai azzal érveltek, hogy az Egyesült Államok Magyarországgal is, a világgal is csak egy hangon, az elnök hangján beszélhet, nem a bíróságokén is. Frank Steven, a kormány képviselője még azt is hangoztatta, hogy a Szent Korona kiadásának bírósági határozattal történő megakadályozása rossz fényt vetne az elnök kilenc napon át hat országba tervezett útjára. O Connor kerületi bíró másnap, december 30-án hozott az ügyben határozatot. Megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság már régen hozott döntése szerint az elnök köthet olyan nemzetközi megállapodásokat, amelyek az alkotmányosság szempontjából nem békeszerződés jellegűek. Megállapította továbbá, bogy a Szent Korona visszatartása joggal tekinthető a két ország jóviszonyát hátráltató akadálynak, az elnök tehát saját hatáskörében a jelek szerint helyesen döntött. O’Connor 11 oldal terjedelmű indokolásában még arra is rámutatott, hogy a Szent Korona kiadására vonatkozó elnöki megállapodás nem olyan nagy jelentőségű, hogy az békeszerződéssel egyenlő értékűnek lenne minősíthető. Dole Robert szenátor a kerületi bíró határozatát megfellebbezte. A denveri fellebbviteli bíróság három tagból álló tanácsa december 31-én foglalkozott a Szent Korona kiadásának kérdésével. AMERIKAI SZEMMEL Az a keserűség és vita, amelyet Szent István koronájának kiadása — a kommunista ellenőrérzés alatt álló Magyarországnak okozott, Hedditch John clevelandi pdlgárt rendkívül tanulságos hasonlat közlésére késztette. Az Egyesült Államokat Magyarország helyzetébe állította, majd példaként feltételezte, bogy az Egyesült Államok kommunista kézre jutása esetén az utolsó szabad amerikai kormány a Függetlenségi Nyilatkozat eredeti példányát addig, amíg az ország (az Egyesült Államok) újból szabad nem lesz, a brit kormány őrizetére bízta. Harminc év eltelte után azonban Callaghan miniszterelnök ezt a páratlan értékű amerikai szabadságlevelet “a barátság jeleként visszaküldené Wash ingtonba. Ez a mi (amerikai) kommunista “uraink ”nak bizonyára tetszene^De mit éreznénk mi magunk? Felutaznánk Washingtonba, hogy újra lássuk ezt a nekünk (amerikaiaknak) annyira értékes okmányt? Megváltoznék hazafias érzésünk vagy a Szabad-Amerikába vetett hitünk? Nem változnék ez nevetségessé? Vagy inkább azt kiáltanánk oda a brit kormánynak: “Ne adjátok vissza! Őrizzétek, amíg szabadok nem leszünk! íme, amerikai szemmel is érthető, mit kiáltana a magyar nép az amerikai kormány felé, ha kiálthatna és kiálthatná. azt, amit szabad földön élő szabad vérei helyette a legeslegutolsó pillanatban is kiáltanak: “Őrizzétek, amíg szabadok nem leszünk! NYELVATLASZ A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében a magyar nyelvjárások atlaszával kapcsolatos munkálatok befejeződtek. A csaknem 1200 nyelvi térképet tartalmazó mű utolsó, hatodik kötete a tervek szerint még az idén a könyvesboltokba kerül. A nyelvatlasz felöleli az egész magyar nyelvterületet. Elsősorban a nyelvtudomány számára felbecsülhetetlen értékű forrás, különösen a hangtörténeti-, a szótörténeti- és a jövevényszó-kutatásokban. A nagyszabású munka alapvető célja, bogy felmérje a nyelvjárások szókészletét, tudományos eszközökkel elemezze az alaktani, a hangtani jelenségeket, j és a tapasztaltakat atlasz-szerűen bemutassa. A kutatók jelentős nyelvi gyűjtést végeztek határokon túl is: Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Romániában, Ausztriában és Kárpátalján. Az atlasz elkészítéséhez 395 települést kerestek fel (közülük 327 volt hazai). Az ország területén minden tizedik település nyelvét vizsgálták meg. Több mint 12 ezer embert kérdeztek ki, és csak olyan adatokat közöltek, amelyeket a helyszínen vettek fel. Régi forrást nem használtak a munkához. A kutatók elsősorban a falusi élet mindennapos szóhasználatát vizsgálták. A hagyományos népi szókincs ugyanis minden nyelvben őrzi a nyelvjárások kialakulásakor. fejlődésekor létrejött fogalmakat. Az adatokat sajátos csoportosításban összegezték. Az első három kötetben többek között megtalálhatók a termesztett vadonélő növények különböző nyelvjárásokban használt nevei, a mezőgazdasági eszközök, szerszámok, a földműveléssel kapcsolatos fogalmak szavai. A második kötet térképlapjaira a házra és környékére vonatkozó szavakat rajzolták a tudósok. A negyedik, az ötödik és a hatodik kötet a nyelvtudósok számára számos szótani, hangtani és egyél érdekességet tartalmas. A nyelvatlasz gazdag adatanyaga több-kevesebb tanulságot nyújt más tudományterületeknek is. Hasznosíthatják a gazdaság- és társadalomtörténészek, a gazdaságföldrajzzal foglalkozók, a földrajz, az állat- és növénytan tudósai is. A hatkötetes műben való eligazodás megkönnyítésére a nyelvtudósok elkészítik az atlasz szómutatóját is: ez a térképre rajzolt valamennyi szót közli majd. A szótár munkálatai is befejezés előtt állnak. A nyelvészek napjainkban már az európai nyelvatlasz magyar fejezetein dolgoznak. E nagyszabású nemzetközi tudományos munka az összes európai nyelv nyelvjárásait dolgozza majd fel és gyűjti kötetekbe. Negyven községben a nemzetközi atlaszhoz szükséges adatgyűjtés már befejeződött. Az európai nyelvatlasz munkálatait irányító tudósok a jövő év áprilisában tárgyalják meg a szerkesztés időszerű feladatait. After one thousand years the Crown of St. Stephen is going and with it, the Hungarian people. Congress is helpless — the Courts are helpless. Carter’s action is a betrayal of his campaign promises. The innumerable letters to the White House representing the opinions of millions of voters against giving away the crown have been dismissed as not being representative of American opinion! The media is either ignoring or minimizing the issue. The issue is Freedom! There is no freedom in Hungary, but the crown that represents freedom and belongs in a free land is being given away to Hungary’s communist government! We have to make Carter understand now! Before the crown is lost, he has to know what his actions will cost him in 1980. His integrity is already being questioned in the opinion polls. "FOR ANYONE TO STATE THAT THE PEOPLE OF HUNGARY ARE FREE OF SOVIET DOMINATION IS RIDICULOUS." (CARTER during tbe 1976 televised debates.) "THE (HUNGARIAN) CROWN IS BEING RETURNED TO THE HUNGARIAN PEOPLE, NOT THE HUNGARIAN GOVERNMENT" (CARTER justifying tb e return of tbe crown 1977) Paid lor by Tbe Hungarian Crown of St. Stephen Protection Committee, P.O. Box 2727 Clevel and, Ohio 44111 SOLZHENITSYN FELHÍVÁSA A Nobel-díjas orosz író. Solzhenitsyn Alexander a közelmúltban hírlapok és rádiók útján felhívást intézett honfitársaihoz, írják meg emlékeiket az “orosz emlékkönyvtár részére. Kérését a rádión keresztül a Szovjetunióba is továbbították. A sajtótudósítások szerint az orosz száműzöttek az Egyesült Államok, Európa, Ausztrália és Japán területéről válaszoltak Solzhenitsyn felhívására, a Szovjetunió területéről azonban eddig még nem küldtek adatokat. Solzhenitsyn jelenleg a vermonti Cavendishben lakik. ERDÉLYI LEVELEZŐLAP SOROZAT Most készült el nyomdánkban a 16 levelezőlapból álló ERDÉLYI LEVELEZŐLAP SOROZAT A képek Erdély nevezetességeit ábrázolják, valamint négy népviseletet mindegyik kép négy szín nyomásban. Az egyes lap ára 20 cent, a sorozat (16 lap) $3.00 és két sorozat 5 dollár. 10 sorozat 18 dollár, 50 sorozat ára 75.00. Postadíjat 10 sorozat vagy több vételénél nem számítunk, ennél kevesebbnél sorozatonkint 30 cent. Megrendelem az Erdélyi levelezőlap sorozatot: Név:........................................................................................................ LTca, házszám: ................................................................................ Város: .................................................................................................
