Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)

1978-06-22 / 24. szám

1978. JUNIUS 22. MAGYAR CHÜSÄÖ 3. DUDÁL HIGIÉNIA A CSONGOR UTCÁBAN Minden lakásváltoztatás fél tönkremenés. Ilyenkor de­rül ki, kogy jóformán semmi sem passzol , ami az előző lakásban tökéletes volt. A függönyök keskenyek, a szőnyeg rövid, a kanapé bosszú, a szögletes asztal helyett kerek kel lene és így tovább. Az ábítva várt s végre megvalósult csere, hatalmas fejfájássá növekszik a nemvárt kiadások számlá­lása közben. Ilyen fejfájással küzködtünk mi is, amikor bé­relt s rettenetesen túlzsúfolt lakásunkból beköltöztünk a sa­játunkba . Szép nagy ház, sok szobával, sok ablakkal. Az oly sok bosszúságot okozó túlzsúfoltság olyannyira lecsök­kent, hogy nyugodtan tánciskolát nyithattunk volna az üt­ött lézengő bútordarabok között s még nappal is lehúzva kel­lett tartani a rollókat, ha nem akartuk az utcai járókelők kiváncsi tekintetét a hátunkon érezni. Alig vártuk a költöz­ködés utáni első fizetést, hogy legalább függönyt vegyünk mezítelen ablakainkra. A többire van idő, fontos az, hogy a szomszédok ne lássák, hogyan élünk a^ firhang mögött. Múltak a hónapok s lassan lakályossá vált az új otthon, el­tűntek a tátongó ürességek, a szőnyegek is szobaméretűvé növekedtek s végre sor került a fürdőszobára is. Ez maradt utoljára, miután ezt rajtunk kívül igazán kevesen látták. Előző lakásunkban kék színű volt minden ebben a privát helyiségben, itt azonban minden rózsaszínű volt. A köve­zettől a fali csempéig minden rózsaszínűén and alító s az alig két éves harsogóan kék "shower curtain a hozzáillő még kékebb szőnyeggel és ülőke takaróval úgy illett ide, mint tejcsokoládéhoz az első harmatos-gyenge újhagyma. Szinte áramütésszerű sokkot kapott az ember, amikor gyanútlanul belépett. Rendszerint nem is gyújtottam villanyt s utcáról beszűrődő fénynél élveztem a jó meleg vízben való elnyúj­tózás békés örömét. Na, de végré elérkeztünk odáig, hogy kicserélhettük a tengerész kékeket a sokkal inká bb ideillő izgalmas rózsaszínekre s úgy rohantam a hatalmas üzlet leg­végén elhelyezett fürdőszobai kellékeket árusító részlegébe, mint akit üldöznek. Hát ami azt illeti, üldöztek is az éji sötétségben végzett fürdések szappan után tapogatódzó, me­leg víz helyett jeges zuhanyt zúdító emlékei. Boldogan vá­logattam a húszféle árnyalatú rózsaszínek melegítő halma­zában s időnként behunyt szemmel próbáltam egy-egy da­rabot elképzelni a zuhanyozó rúdján, az ablakon, kád előtt. A vásárlás sikerült s csodálatosan jóleső érzés volt a ragyogó fényben úszó, csupa rószaszín keretben kinyújtózni az ün­nepi alkalomra való tekintettel még külön vásárolt illatos sóval preparált fürdővízben. Legeltettem tekintetemet a har­monikus színeken, míg a jóllakottság érzetétől le nem csu­kódtak a pilláim. S ekkor történt, hogy eszembe jutott a Csőn gór-utcai "fürdőszoba . Olyannyira eszembe jutott, hogy egyszerre nevetnem és sírnom is kellett. , Budapest székesfőváros "Angyalföld néven közismert városnegyedében élő szegény gyárimunkások, mosó és ta­karítónők, kistisztviselők, postások, kocsisok, első világhá­borús hadirokkant koldusok és munkanélküliek számára a saját .fürdőszoba olyan magaslaton állt, mint a királyi pa­lota. Egyszóval elérhetetlen. Az itt épülő bérházak már eleve úgy épültek, hogy a szegény embernek nincs szük­sége ilyen "luxus helyiségre, jó annak a lavór is. S ennek az építkezési elvnek az alapján nem is lehetett találni An-1 gyalföldön egyetlen bérházat sem, amelyben fürdőszobát teremtett volna a Gondviselés. Fürdőszobát csak filmeken láttunk s ott igen szépek voltak. Gyakorlatban maradt a lavór, ami sokkal biztonságosabb is, abba még nem fulladt bele senki, hallottuk jó szüléinktől egy-egy’moziból való ha­zajövetel után, amikor elmeséltük, mit láttunk s közben szó­­bakerült a fürdőszoba is. Mert az igazság az, hogy hiába éltünk, növekedtünk a város szegény negyedében, azért megvoltak az álmaink és elképzeléseink a gazdagok életé­ről s valahogy úgy áhítoztunk a fürdőszoba után is, mint a gyerekszobáért. Mert hallottük elégszer, hogy: meglátszik rajta a gyerekszoba. Vagy éppenséggel fordítva: ennek sem volt gyerekszobája. Hát nekünk sem volt, pedig nagyon sze­rettünk volna és közös játékaink közben mindkettő nagy sze­repet játszott. Sőt, beszélgetés közben is vigyáztunk arra, hogy mosdás helyett fürdés szót alkalmazzuk s az éjsza­kai nyugvóhelyül szolgáló fél sezlon is úgy szerepelt, hogy: megyek a szobámba. A földi hiányosságokat kitűnően pó­tolja a képzelet az áldott gyermekkorban. Édesanyám szo­morúan figyelte» oktalan vágyakozásunkat a gazdagság külső jelképei után s még csak véletlenül sem alkalmazta a für­dés’ szót, miközben Angyalföld fekete kormát dörgölte há­­tunkról-térdünkről a még hibátlan zománcú nagy lavórban. Számára is fájdal másán új volt ez a szegény környezet s Ö is vágyakozott legalább egy ülőkádra, amilyet nagyszüleiül használtak Lajosmizsén. Dehát erről sem lehetett szó, hiszen még a lavórt is az ágy alatt kellett tartani helyszűke miatt. Már csak a mennyezeten volt hely, oda meg mégsem akaszt­hatjuk a kádat. Dehát az anyai szív nem csupán azért ne­veztetik annak, mert jó szjilőnk keblében dobog, hanem azért, mert rendkívüli dolgqjkra képes, ha gyermekéről van szó. Ilyen rendkívüli tettre késztette Édesanyámat is jó szíve, amikor elhatározta, hogy fürdőszobával gazdagítja a Cson­­gor-utcai lakók életét. Vajon kire gondolt Édesanyám, mi­közben viaskodott a megvalósíthatatlannak látszó fürdőszo­ba gondolatával és kivitelezésével? Önmagára, akinek hiányzott a 10 éves műtősnői szolgálat alatt megszokott va­kító tisztaság, higiénia? Vagy ránk, nagyravágyó gyerekek­re, akiknél minden valószínűség meg volt arra, hogy a de­rékig való mosdás és lábmosás kapkodó elvégzése közben bizonyos részek feltétlenül kimaradnak? Vagy lakótársaink­ra? Sógor-nénire, az OJ I fogászati rendelőjének éjszakai takarítónőjére, aki a Csengeri-utcában még beerőszakolta lábát cipőjébe, de amikor a Hupgária-körúton leszállt a villamosról, már mezítláb folytatta útját a Csongor-utcáig, dagadt, elkínzott lábát hűsítve a nyári hajnali harmattól, vagy téli fagytól nedves kövezeten? A reumás Vámos-bá­csira, akinek sokszor úgy kellett kivenni a zsebéből a lakás­kulcsot, mert a karját sem tudta megmozdítani egy-egy sze­les, esős napon, amikor hazajött munkájából, az éjszakai fatelep-őrzésből. Valószínűen mindannyiunkra. Kis, örökké maszatosokra és munkában elfáradt, meghűlt csontokra, akiknek és amiknek kivétel nélkül nagyon jót tenne a nya­kig forró vízben ázás. Aztán a fürdőszoba alapjai tulajdonképpen megvol­tak, csak egyelőre rajta kívül még senki sem látta. Rejtve voltak a közel egy évvel ezelőtt radikálisan kiharcolt mosó­­jkonyhában. ,A mosókonyha is teljes egészében Édesanyám­nak köszönhette felszínre kerülését. Mégpedig a szó szoros értelmében. Mert volt jigyan mosókonyha, de az lenn volt a pincében, annak is legvégében. Márpedig aki ismeri a bu­dapesti szegény bérházak pincéjét, az tudja, hogy az valami rettenetes hely. Nedves, sötét, egerek, patkányok s téli idő­ben néha még fa és szén található benne. Villanyvilágítás itt már nincs, gyertyával, petróleum lámpával lehet csak közlekedni. Bár a házszabályok szerint tilos volt a lakások­ban mosni (a gőz Iemállasztja a festéket s akkor esetleg a háziúrnak újra kell festetni, ha ki akarja adni a lakást!), mégis kevesen használták a mosókonyhát. Mindenki titok­ban mosott s a gyerekek egyik munkájához tartozott törül­közőkkel hajtani, ritkítani a felszálló gőzt, nehogy vastagon kihömpölyögve az ablakon árulóvá váljék. A látszat ked­véért egy-egy lakó feliratkozott a mosókonyha használatára, de ez csak a házmester és házi úr megnyugtatására történt. A tilosban végzett mosás már annyiban is jobban esett, mert a szennyesruha halmon békésen elgőgicsélt az oda letett csecsemő, lekozmálás nélkül is megfőtt a babfőzelék, míg mindez lehetetlen volt a pincében. Nálunk is konyhá­ban folyt a mosás. Nagymosás napján két teknő szorongott a konyhában. Majer-néni, a mosónő és Édesanyám verejté­kező szolidaritással sikálták, dörgölték a habzó lúgosvízben ellenségesen tornyosuló szennyest, mi meg hajtottuk a tej­színhab sűrűségű gőzt a konyhafalra, ahol egymást kergető vízcseppekké szelídültek. Szívből utáltuk a mosási napokat, a rendetlenséget, meg az elmaradhatatlan bablevest, ami valahogy úgy hozzátartozott a nagymosáshoz, mint ostya az áldozáshoz a katolikusoknál. Édesanyám meg rettenetesen haragudott, hogy van ugyan mosókonyha, de használhatat­lan. Kérte is Édesapámat: kérné meg a háziurat, adjon leg­alább egy földszinti helyiséget erre a célra. Apám, jogosan tiltakozott, hiszen olyan nagy volt a lakáshiány, különösen ezen a szegény vidéken, hogy sokszor egy évet várt vala­melyik albérlő, hogy hozzájusson egy saját, olcsó, főbérleti lakáshoz. A pincétől a padlásig minden talpalatnyi hely kiadható volt, amiért ha nem is sokat, de fizettek. Hát ho­gyan is lehetne a méltóságos háziúrtól ilyesmit kérni, ami van s méghozzá ingyen. Ekkor történt, hogy Édesanyám fél­retéve a kötelező feleségi alázatot és belenyugvást, felvette legszebb ruháját és kalapját, átvillamosozott a méltóságos háziúr budai villájába s ott becsöngetve bejelenttette magát a méltóságos asszonynál, akinek előadta a Csongor-utcai lakók kérelmét, a mosókonyhát illetően. A méltóságos asz­­szony ugyan nem sokat értett mosókonyhai dolgokhoz, meg a patkányok hallatára is olyan libabőrős lett jól ápolt fehér bőre, hogy majdnem kibökte selyemruhájának vékony sely­mét, de annyit megértett, hogy most éppen van egy megüre­sedett konyha s öt bérháza közül az egyiknek a lakói, de meg azoknak a gyermekei is imába foglalják a nevét, ha azt megkapják mosókonyhának. így történt a "felszínre ke­rülés” egy szép őszi napon, amikor a segédházfelügyelő barkácsoló sógora befalazta a megüresedett konyha Somo­­gyiékhoz vezető ajtaját, katlanházat épített s közadakozás­ból, a ház lakói két standerral s két mosóteknővel bebuto­­rozták a mosókonyhát, amely ettől a naptól kezdve minden­napos használatban volt. Sok lecke íródott a mosókonyha napos küszöbén sok csecsemő gőgicsélt a ruháskosarakban és sokkal kevesebb festék potyogott a lakók fejére 63 kony­hában. Ebből az áldássá vált mosókonyhából varázsolt aztán Édesanyám rábeszélő készsége fürdőszobát. Ez is olyan egy­szerű volt, mint a varrótű. Csak éppen valakinek fel kellett találni. Hétíőtől-péntek estig a mosókonyha az, amire épült. De szombaton ÉÜRDÖSZOBA. Egy katlan vízben az egész család megfürödhet, fürdőkádnak használva a nagy standért, a gyerekeknek meg ott a teknő (abban sem lehet megfulladni). Persze, mindennek tervszerűen, pontosan kell történnie, hogy mindenkire sor kerüljön. Akik éjjel dolgoz­nak, nappal kell fürödniük, akik viszont nappal dolgoznak, azok kora délután kezdik. Minden fürdőző köteles újra meg­tölteni a katlant vízzel s jól megrakni a tüzet a következőnek. Fürdési idő, a fürdőző családok létszám szerint 15, 30 perc. Ez alatt az idő alatt nemcsak kimerni a vizet, de füröszteni, fürödni és újra tölteni kellett, ami azt jelentette ,hogy nem­sokat lehetett lazsálni nemcsak fürdés, de menet közben sem. Még ma is hallom a lábak dobogását, amint rohantak le a harmadik emeletről, hogy egy percet se veszítsenek a drága, de szükségképpen nagyon rövidre szabott időből. Időnyereség szempontjából már a saját lakásában mezíte­lenre vetkőzött mindenki. A fürdákabát fogalmát csak re­gényekből ismerők kabátos, vagy lepedőbe burkolt serege úgy zúdult le a lépcsőkön, mint bakkancsos szellem sereg. Leghátul lihegett a mama, aki legkisebb csemetéjén kívül még hozta a törülközőket, hálóingeket, szappant s a követ­kező fürdővíz melegítéshez szükséges kötény fát, amiből egy­­egy darabot nagyon sokszor a következő csoport tagjai szed­tek fel jóérzéssel, hiszen ezzel a sajátjukból tudták megspó­rolni a másnapi gyújtóst. Nagyobb baj volt, ha a szappan csusszant ki a rohanó mama zsebéből vagy kötényéből s mindez csak akkor derült ki, amikor már mindenki nyakig ült a vízben s bat torokból tört ki: hol a szappan?, kérem a szappant! Egész életrendünk megváltozott a fürdőszobával. Ez irányította a szombati időbeosztást. Aszerint kellett piacra menni, főzni, vendéget hívni, látogatóba menni, összeülni ta­nulni: ki mikor fürdik. Még a házban lévő kocsmában is sokszor úgy, rendelték a fröccsöt, hogy csak kicsit adjon, Weigender úr, mert mindjárt megyek fürödni. Aztán, ha fürdés után már nem lehetett kimenni játszani sem, mert több tisztálkodás már nem lesz vasárnapig, így aztán sok­szor összekuszálta játszó kedvünket az a tény, hogy a leg­fontosabb főszereplő tisztára sikálva szomorkodott a kony­haablak mögött, félve az anyai pofonoktól, ha megszegi a velünk még maszatosokkal való érintkezési tilalmat. De más változásokat is hozott a fürdőszoba. Valahogy mások lettünk. Mintha a Ständer vizében nemcsak testünk, de a szegénység lealacsonyító szennyét is lemostuk volna. Másképp jártunk, másképp viszonyultunk a nyomorúságtól reánk kényszerített körülményekhez. Az áldott, rövidlátó szegénység, amely udvariasan nem vette észre Sógor-néni hajnalban hazavánszorgó bütykeit, most bátran szembené­zett velünk s mi visszanéztünk, szemlesütés nélkül. Talán még betyárosan kacsintottunk is, hogy: no, komám, nem lehetünk mi olyan szegények, hiszen ha akarunk, nyakig ülünk a forróvízben! Varázslatos, víg hely volt a fürdőszobánk ahonnan. FLORIDAI HÍREK AZ OROSZOK MEGINT FELSZÁLLTAK MIAMI — Kozma János építész és neje Mariska fia, ifj. Kozma János, szombaton nyerte el egyetemi tanári és doktori oklevelét a Bocá Raton-i egyetemen. A szülőkön kívül Papp Zsigmond, a Magyar Református Egyház fő­­gongnoka és neje Krizsák Mariska tb. nőelnök, vettek részt a nagy eseményen. Az ifj ú dr. Kozma János tökéletesen beszél magyarul és egyetemi tanulmányai során már koráb­ban is nyert több diplomát. Gratulálunk neki és szüleinek. ZAIRE MEGSEGÍTÉSE Június 15-án és 14-én az Európai Közös Piac orszá­gainak képviselői 116 millió $ összegű gyorssegély folyósí­tásához járultak hozzá Zaire gazdasági talpraállitása céljá­ból. Az éleim- és gyógyszerek szállítását a tíz tagország majdnem kivétel nélkül azonnal lehetségesnek találta és megígérte. A további gazdasági terv majdnem I billió $-t biztosít Zairének, miután Zaire hozzájárult pénzügyeinek nemzetközi ellenőrzés alá helyezéséhez. Ha a tervet végle­gesen is elfogadják, akkor a nemzetközi pénzügyi alap át­veszi a zairei nemzeti bank ellenőrzését. Ugyanakkor — elő­reláthatólag már augusztusban — Kinshasában vegyes bi­zottság alakul, amelyben zairei szakemberek'is helyet fog­lalnak. Ennek a bizottságnak az lesz a feladata, hogy a nyugat-európai gyorssegély azokhoz jusson, akiknek azt szánták. Diplomaták állítása szerint ugyanis a korábbi élel­miszer-segélyek a fekete piacra kerültek. BETILTOTTÁK A FEKETÉK HETI LAPJAK Dél-Afrika illetékes hatósága, a Kiadványok Igazgató­sága betiltotta a mintegy 20.000 példányban megjelenő A Szó című hetilapot. Az országos Jgazgatóság részletesebb indokolást nem adott, csak annyit említett, hogy a hetilap május 4-i és 11-i száma nem kívánatos tartalommal je­lent meg. A hetilap egyik fehér szerkesztője szerint a tarta­lom azért minősült nem kívánosnak, mert veszélyeztette az állam biztonságát vagy ellentéteket szított a fajták között. Ndoula Revelation, a hetilap főszerkesztője szerint a lap betilt ása olyan kirobbanást idéz elő, amelynek senki sem lesz szívesen tanúja. Neki az a véleménye, hogy a kormány­zat máris az authoritarianizmus felismerhető jegyeit árulja el, ezért — mint mondta .—- komolyan kéri a vezetőket, ne higgyék, hogy a feketék hangjának puszta elnémítása meg­oldja a problémákat. SOHASEM KÉSŐ Sok fiatal okulhat a 81 éves Uherka George példájából. A minnesotai St. Paul egyik középiskolájában magánúton elvégzett tanulmányai után most vette át végbizonyítványát. A fiatalokkal együtt vett részt a bizonyítványkioszást szoká­sos ünnepélyén. Amikor megkérdezték, mi a terve a jövőre, kijelentette, hogy főiskolára nem iratkozik be, mert az az érzése, hogy annak befejezéséhez már nem lesz elég ideje. Az érettségi megszerzésével is bebizonyította, hogy a ta­nulás sohasem késő. boldog gyermeksikolyok gurigáztak ki a poroló alatt sütké­rező cicákra s még éjjel 2 órakor is lehetett hallani egy-egy almos, de nagyon ismerősnek tűnő anyai hangot: a nyaka­dat is fiam, meg az összes hajlataidat... Milyen jó volt belépni egy-egy olyan lürdőző után, aki szagos-szappant használt s a meleg párában még órák múlva is lehetett érez­ni az illatot. .. Fekszem az illatos vízben, nézem a rózsaszín csempét, rózsaszín függönyt és sírás fojtogat. Talán mert nem kell senkire sem várni, hogy végre fürödhessek s nem kopog rám senki, hogy siessek már, lejárt az idő. Furcsa az élet, a haj­dani álmok közül egy-egy teljesül és már nem okoz örömet. Hívnám a régi társakat, Anyámat, Majer, Sógor-nénit, gyer­tek, fürödjetek, ameddig akartok, itt a szagos szappan, meg a víz is illatos . . . Hívnám, de nem lehet. Angyalok már s az égben olyan tisztaság van, hogy nincs szükség fürdőszo­bára. Borzongva szállók ki a hülő vízből s észre sem ve­szem, milyen zavaróan néz ki a rózsaszín szőnyekre dobott kék törülköző. Koósa Mária A Szovjetunió június 15-én újabb űrhajót indított út­jára. A Soyuz 29-et 11 óra 17 perckor lőtték fel. Két utasa Kovalyonok Vladimir ezredes és Ivanchenkov Alexander. . Az a feladatuk, hogy a Salyut 6 -ra jussanak és ott foíy- j tassák a Soyuz 26, 27 és 28 űrhajósainak tudományos meg- * figyeléseit. MELEG ÁSVÁNYVÍZ TUSNÁDFÜRDÖN í I usnádfürdőn a Csíkszeredái geológiai kutató- és fel- 1 táró vállalat 63 C fokos ásványvizet hozott felszínre. Ez a 1 rendkívüli eredmény új távlatokat nyit a hipertermális vizek t felkutatására és értékesítésére a vidéken. Tusnádfiirdő kör- j nyékén bárom fontos geológiai egység érintkezik: a Keleti-J Kárpátok felső övezete, a Kelemen-Görgény-Hargita vulkánid vonulata és a Kárpát-közi Csíki-medence. A felszínen a vul- < káni működés termékei vannak túlsúlyban; vulkáni törme- j lékeket és andezitláva-folyásokat képeznek. A 320-as számú j fúrás — a Csuk ás-tó északi partján — 1140 m, mélységig ment le. A több mint 600 m. vastag krétakori sárgás-homok-' köves üledék-sorozat átvágása után a fúrás egészen a talp­mélységig andezitben haladt. Két,hétig a hévízkút műkő-; dége szaggatott volt. A folyás folytonossága és a hidro-J geometrikus egyensúly pár nappal később alakult ki. Jelen- < leg a kút 4 l/s hozamot biztosít, a víz Hőmérséklete pedig’ 63 fok C -on stabilizálódott. A FARAGÓI TÓ ! Maros megye biológiai és természetvédelmi szakembe-, reit évek óta foglalkoztatja a faragói tó természeti ritkasá­gainak feltárása, eredeti állapotában való megőrzésének > kérdése. A Megyei Múzeum természettudományi szakem­berei türelmes, kitartó munkával végezték el a tudományos feltárás feladatát, s ugyancsak ők készítették el a védetté nyilvánításhoz szükséges dokumentációt. A faragói tó az egyedüli, amely a mezőségi tórendszer tavai közül termé­szetes állapotában megmaradt. A 35.5 hektár területű tó természeti ritkaságai között tőzeglápja, úszó szigetei, növényi ritkaságai szerepelnek. Ritka állatai közül a kagylós rákocs­­ka, amelyet Európában legelőször itt azonosítottak, valamint a mocsári béka a legnevezetesebbek. 122 madárfajtát is azo­nosítottak itt. A tó az átvonuló vándormadarak kedvelt pi­henőállomása. FIGYELEM! NAPI 4 ÓRA MAGYAR RÁDIÓ MŰSORT SUGÁROZ A KOSSÁNYI RÁDIÓ — ÉSZAKOHIÓ MAGYARSÁGÁNAK 4 hónap hosszú és nehéz munkája után örömmel szá­molunk be Északohioi magyarságának arról, hogy a magyar kézben lévő új nemzetiségi rádióállomás az NBN-National­­ity Broadcasting Network-építése befejeződött és november 1 -tői nemzetiségi műsorokat sugároz. A magyar műsor ideje délután 5-órátóI este 9-ig, tehát napi 4 óra. Evvel a napi 4 órás magyar adással a szabad világ legnagyobb magyar rádióműsora indult el. Ezt a rádióműsort kizárólag az általunk kibocsájtott betét segítségével lehet hallgatni. A betét (vagy adapter) bérlése beszereléssel együtt az ELSŐ HA 1 hónapra $25.00 utána havi $1.00. Tehát akinek van AM—FM rádiója és szeretné hall­gatni a napi 4 órás magyar műsort, az hívja fel az NBN rádióállomást, ahol magyarul beszélnek és bővebb felvilá gosítást adnak. Hivatalos órák délelőtt 10 órától este 9-ig. jjj rádiók amelyekbe az új Hullámsáv már bele van szerelve, kapha­tók a magyar üzletekben. Aruk — a minőség szerint változik. f - i i Virág Minden Alkalomra ! I GAYER-FANCHALY VIRÁGÜZLET j | 4714 Lorain Ave., Cleveland, O. 631-1882 j Loizo család megnyitotta új ét­termét a régi szomszéd­ságban. Miké Rukul e az üzletnél állva — megvette azt, aliol dolgozott. Segítünk, ahogy csak lehet. CLEVELAND TRUST p Eric Oraser és ' Walter K-ueger saját maguk főnökei lettek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents