Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)
1978-01-19 / 3. szám
VOLUME 68. ÉVFOLYAM NO. 3. SZÁM 1978. JANUÁR 19. EGYES SZÁM ÁRA: 3C cerú Flórián Tibor: A RÓZSASZÍNŰ szemüveg KEVESEBBET VÁRHATUNK Elérkezett az ideje annak, hogy tisztán lássunk és leszámoljunk a világ jövőjét és azon belül a magyarság helyzetét rózsaszínű köddel takaró minden illúzióval. A tisztánlátás nem gyöngít, hanem erősít, mert arra ébreszt, hogy a minket befogadó országoktól — és ezek között elsősorban Amerikától <— lényegesen kevesebbet várhatunk, mint hittük. A fölmért helyzet tehát az eddiginél nagyobb erőkifejtésre kényszerít és legfőképpen arra, hogy a világon szétszórt diaszpóráink végre egy ütemre lépjenek és cseleked jenek. Helyzetünk egyáltalán nem ijesztő és nem reménytelen, mert nem vagyunk kevesen! Magyarországon és a két: világháborút követő kényszerbékék után keletkezett utód- 1 államokban és a szabad világban I 3 millió magyar él. Szá- j műnk lényegesen nagyobb, mint pl. a hollandoké, dánoké, belgáké, svédeké, norvégoké, portugáloké, finneké, észteké, j vagy a balti nemzeteké. Nemrégen egy kisebbségben élő. kisszámú népcsoport, a katalán szerezte meg autonómiáját és rövidesen az Olaszországban élő d éltiroli németek is el- j nyerik. Qsak a kishitű kétélkedhetik abban, hogy egy 13 milliós nemzet meg tudja szerezni függetlenségét és önren- ( delkezési jogát, hö egész nemzetünk egységesen és az idő múlásától meg nem törve, állandóan és szívósan ezt akarja. Ma, holnap és holnapután is ezért kell küzdenünk. Még akkor is, ha ezt nem mi, hanem csak az utánunk következő nemzedék valósíthatja meg. Meg kell azonban állapítanunk, sorainkban vannak olyanok, akik hajlamosok arra, hogy Amerika vagy más nagy- és középhatalom cselekedeteit kedvező színben tüntessék fel előttünk. Sőt olyanok is akadnak, akik ezt a nézetüket nem mint szerény, egyéni véleményüket mondják el vagy írják meg, hanem úgy, mintha ők lennének a világ és a magyar nemzet jövőbelátó és a valóság mérlegelésére egyedül hivatott prófétái . A 'prófétákat azonban meggyőzni nem lehet, mert a fölényes emberek sohasem ismerik be tévedéseiket! Mást nem tehetünk, mint hogy levegyük végre azt a rószaszínű szemüveget, amelyet elsősorban Amerika, de vele együtt sok nyugati állam nyújtott át nekünk és amelyet hatalomtisztelő és lojalitásukban túlbuzgó prófétáink is igyekezíek szemünkön tartani. NYITOTT SZEMMEL ELÁRULTÁK A NÉPEK HITÉT Ha levesszük ezt a rózsaszínű szemüveget és szembenézünk a közelmúlt és a jelen fényeivel a következőket látjuk: Az Egyesült Államok 1950-ben még a rab népek fel szábadításának programját hirdette meg és vállalt érte je Ientős anyagi áldozatot. Lengyel, magyar, cseh, román és bolgár félhivatalos ellenkormányokat hívott életre, amelye! Nemzeti Bizottmányok néven működtek New Yorkban Kaliforniában pedig tanfolyamokat indítottak és az 5 közép kelet-európai nép nyelvére is tanítottak számos ameikai katonát, hogy a megszállás első fázisában, a felszabadulás utáni hónapokban, a szabad választások megtartása előtt olyan embere k legyenek, akik ismerik a középkelet-európai országok nyelvét. Ezzel egyidejűleg kezdte meg 1950-ben működését a Szabad Európa Rádió is, amely 5 nyelven közvetített műsort Középkelet-Európába. Magyar nyelven napi 18 órás műsort adtak. Ez olyan feladat volt, amelyre még nem volt példa a történelemben. Az 1956-os fölkel és mégis fölkészületlenül találta Amerikát. Nem merték vállalni a segítségadás kockázatát. Sőt Eisenhower elnök Titón keresztül küldött üzenetével arról biztosította Hruscsovot, hogy tovább is tiszteletben tartja a Szovjet érdekterület -ét és nem avatkozik bele az ott történtekbe. A magyar forradalom eltiprása után új programot hirdetett A merika. Most már nem a felszabadítás, hanem csak a leválasztás politikáját. A rab államok egyenkénti és fokozatos leválasztását a keleti tömbről. Amikor pedig a cseh kísérlet sem sikerült és az oroszok megszállták Csehszlovákiát, Amerika még a leválasztás programjáról is lemondott. Ekkor már beérték azzal, ha a kommunizmus liberalizálását tudják elősegíteni egyes államokban. És pár év múlva ezt is feladták és fölcserélték a békés együttélés jelszavával. Vagyis, mint megváltoztathatatlan tényt fogadták el a jelenlegi vasfüggöny mögötti állapotokat és ezzel elárulták ezeknek a népeknek a függetlenségbe és a változásba vetett hitét. MEGALKUVÁS HELSINKIDEN És mi történt ezután Helsinkiben? Egyetlen állam sem emlékeztette a Szovjetet arra, hogy Ausztriából való kivonulása után 3 hónapra Magyarországról is vissza kellett volna vonni csapatait. Amerika és a nyugati nemzetek aláírtak egy olyan okmányt, amely továbbra is a mai helyzetet, a világ kettéosztását veszi alapul. Lelkiismeretük megnyugtatására azonban fölvetették és okiratba foglalták az emberi jogok tiszteletbentartásának eszméjét is. Azóta a sajtó eredményes agymosásának segítségével az 'emberi jogok’ hangoztatása lett a rózsaszínű szemüvegünk. Ezen keresztül kell látnunk a változatlan tényeket: az orosz megszállási c-s a Kárpát-medence 4 államába szétszórt magyarság ver gődését s az erdélyi magyarok egyre növekvő tragédiáját. (Folytatása a 3. oldalon.) GYENGÜLÜNK A külföldi háborúk hadviseltjei (Veterans of Foreign Wars) a napokban tartották Ohio fővárosában, Columbusban téli összejövetelüket, amelyen Wasylik John országos parancsnok nyitott szemmel vizsgálta meg az Egyesült Államok jelenlegi katonai helyzetét. Ennek eredményekéül megállapította, hogy Amerika katonai ereje a Carter-kormány idején szemmel láthatóan gyengült. Csak a helikopterek tekintetében előzzük meg az oroszokat. Bombázónk nekünk talán több van, de az oroszok bombázói újabbak. Wasylik kifogásolta Carter elnöknek azt az intézkedését, amely a Ba2-es bombázókkal szemben a Bl bombázók gyártását háttérbe szorítja. Megítélése szerint ugyanis a leg több B52-es bombázó már öregebb, mint azok kezelői. Nyíltan felvetette a kérdést: mi lesz 10 évvel később? A továbbiakban a Panama-csatorna átengedésére vonatkozó nemzetközi szerződés ratifikálása ellen tiltakozott, mert a csatorna-övezet birtoklása miatt nincs mit szégyelnünk; ellenkezőleg, arra csak büszkék lehetünk. Véleménye szerint egy kiegyensúlyozatlan panamai kormányzat a csa tornából a használati díjak emelésével s ugyanakkor a karbantartás elhanyagolásával könnyen csak nyereséget húzhat. A fegyverkezés egyoldalú korlátozása külön veszélyt, esetleg háborút jelenthet, pedig mi nem akarunk megint háborút. Erőink fokozásával a békét szeretnénk biztosítani. A SZOVJET AZ ŰRBEN A szovjet Tass hírügynökség közlése szerint a Soyuz 27” űrhajón két újabb szovjet űrhajós, Janibi knv Vladimír alezredes és Makarov Oleg szállt fel a Salyní 6 űrbéli laboratóriumra, ahol december 10 óta várt rájuk a Soyuz 26 -on felszállt Romanenko Yuri alezredes és Georgy Grechko. Áz újabb felszállásnak az a célja, hogy az űrbéli llo nás használatát gazdaságosabbá tegye. A négy oros7 űr íajós a három összekapcsolt űrbéli járművön, amely a föld körül kering, különböző tudományos és technikai kísérlete cet hajt végre. Öt nap múlva a most felszállt űrhajósok Janibekov és Makarov) visszatérnek a földre — 33 nap óta íár fenntartózkodó társaik postájá -val és a kísérletek tu'ományos eredményeivel. Arról, hogy a december 10-én felszállt űrhajósok med ig maradnak az űrbéli laboratóriumban, a Tass” szovjet írügynökség nem adott tájékoztatást. Moszkvában tartóz odó nyugati űrszakértők azt hiszik, hogy az oroszok az tánpótlás biztosításával az űrben tartózkodás időtartamát zárják meghosszabbítani. Az eddigiek szerint az oroszok A, az amerikaiak 84 napig tudtak az űrben maradni. Azt is lehetségesnek tartják, hogy nemcsak az orosz, hanem az amerikai rekordidőt is meg szeretnék változtatni. JOGREND BIZTOSÍTÁSA AZ ŰRBEN Újabban tudományos körökben egyre gyakrabban esik szó űrbéli gyarmatok létesítésének lehetőségéről. Ezek a gyarmatok ugyanis az elméleti elképzelések szerint sok földi problémát meg tudnának oldani, mint például a földterület korlátozottságát, a népesség túlszaporodását és a környezet elszennyeződését is. Egyes jogászok azonban máris külön leges jogi kérdések felmerülésére hívják fel a figyelmet. A Science News munkatársai például az űrben alkalmazható nemzetközi jogszabályokat sürgetnek. Csonka Pál, az oregoni egyetem fizikus professzora a Futurist című folyóiratban közzétett cikkében az előbbi meggondolásoknál is jóval tovább megy. Az a véleménye, ha az ember nem tudja megváltoztatni alaptermészetét, legjobb ha elfelejti az űrgyarmatok létesítésének gondolatát, mert annak megvalósításából csak hatalmi versengés, faji és kulturális ellenségeskedés származik, ami az űrbéli gyarmatokat a rabok szigetei -vé változtatja. Legfeljebb csak néhány, szigorúan ellenőrzött űr-gyarmat létesítését látja megengedhetőnek mindaddig, amíg az ember meg nem tanulja, hogyan kell és lehet erőszak nélkül élni vagy amíg valamiféle világkormány űrbéli rendőrséget nem tud meg szervezni. NEMZETI EREKLYE A Szent Korona kiadása körül folyt viták során sokszor történt hivatkozás arra, hogy a Szent Korona tulajdonképpen vallásos ereklye. A magunk részéről ennek a beállításnak merőben téves és hamis voltára többszörösen rámutattunk. A clevelandi római katolikus egyházmegye hivatalos lapja, a Universe Bulletin éppen január 6-án, a Szent Korona budapesti átadásának-átvételének napján megjelent számában közölte a magyar püspökök hivatalos közleményét, amelynek megállapítása szerint a magyar katolik us egyház a koronát, amelyet Szent István kapott és királyaink viseltek, nemzeti ereklyének tekinti. Az egyház mindent megtesz, hogy a Szent Korona hagyományos tiszteletét életben tartsa, míg az állam a maga részéről gondoskodik arról, hogy a korona megnyugtatóan biztos őrizetben maradjon. Ez annak a gyakorlatnak folytatását jelzi, amelv a XV. században kezdődött . A katolikus magyar püspökök a nemzeti ereklye vallásos jellegét egyetlen szóval sem- említették, mint ahogy nem is említhették, mert az vallásos tiszteletben sohasem részesült; megőrzéséről sem a katolikus egyház gondoskodott, hanem törvényes rendelkezésekkel a nemzet. Köztudomású, hogy 1606 óta az egyik koronaőrnek a törvény értelmében mindig protestánsnak kellett lennie. Ml LESZ A SZENT KORONÁVAL? Az akroni Beacon Journal távirati hírszolgálata szerint Szent István koronájának visszaadás -a két nehéz feladat elé állította Magyarországot: hol állítsák ki állandóan és hogyan gondoskodjanak biztonságáról? A Szent Koronát átmenetileg az országház egyik termében helyezték el, amelyet éjjel-nappal négy katona őríz. Az ajtókat minden őrségváltás után lepecsételik és rövidhullámú távolbalátó készüléken át különböző szemszögből kívülről is figyelik, hogy az ellenőrző központ állandóan láthassa: a nemzeti kincs sértetlenül a helyén van. Amíg Vance Cyrus amerikai külügyminiszter Carter elnök képviseletében formálisan át nem adta a Szent Koronát, annak közelében ott volt egy amerikai őr a magyar állam területén is. Az illeték esek megállapítása szerint a Szent Korona végleges elhelyezése az országházban nem lenne megfelelő sem a tömeg ellenőrzése, sem a biztonság szempontjából. Pillanatnyilag úgy látszik, a Szent Koronát a Nemzeti Múzeumban állítják ki közszemlére, de a hivatalos tényezők egyelőre nem tudják megmondani, hogy erre mikor kerül sor. A híradás nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a Szent I Korona átadásának az volt az előfeltétele, hogy azt állandó közszemlére tegyék ki. Washington nyilvánvalóan azt re- I mélte, hogy az ahhoz fűződő vallásos hazafias és ér eh ni mii ekek megerősítik es elmélyítik a magyarok Möszkvatoi való függetlenségének reményét , KÜLKERESKEDELMI KEDVEZMÉNY MAGYARORSZÁGNAK Sohasem értettük, hogy a Szent Korona kiadását miért kapcsolták össze a legnagyobb külkereskedelmi kedvezmény megadásának kérdésével, ezért csak csodálkozni tudunk azon is, hogy Vance Cyrus külügyminiszter a Szent Korona budapesti átadását haladéktalanul felhasználta arra, hogy az illetékes magyarországi tényezőkkel erről a kérdésről is tárgyaljon. A Washington Post” hírszolgálatának értesülése szerint a kilátások igazán jók és Vance idézett kijelentése szerint a Szent Korona visszaadása következtében egyre jobbak lesznek. Vance külügyminiszter budapesti útjának elsődleges célja ugyan /— közli a híradás —- a Szent Korona átadása volt, mégis ez az alkalom nyújtott lehetőséget arra, hogy a legnagyobb külkereskedelmi kedvezmény kérdését külügyminiszteri szinten először tárgyalni lehetett. A megbeszélő seket most már Kaiser Philip amerikai követ folytatja tovább Budapesten, ahol neki a Szent Korona "visszaadása körül is kulcsszerepe volt. A tudósítás szerint Kádár János kommunista pártvezető magyarországi kormányának eddig az 1974-ben hozott Jackson-Vanikrféle módosítás okozott súlyos gondot, mive! az a legnagyobb vámkedvezmény megadását a Szovjetuniónak a zsidók szabadabb kivándorlási lehetőségétől tette függővé. Igaz — fejtegeti tovább a budapesti tudósítás, *— a Kádár-rezsim talán sokkal többet tett a zsidó népesség védelme érdekében, mint bármelyik kelet-európai kommunista uralom alatt álló ország kormánya, Kádár mégis félreérthetetlenül hangsúlyozta a moszkvai külpolitika irányához való töretlen hűségét. A Kremlin pedig a keleti tömbhöz tartozó legtöbb országgal, köztük Magyarországgal együtt az említett kereskedelmi törvényt "sértés -nek és a belügyekbe történő beavatkozásnak minősítette. Miért és hogyan változtatott ezen a tényen a Szent Korona kiadása? MENTELMI JOG AZ ELNÖKNEK Goldenberg Gene laptudósító washingtoni értesülése szerint a Carter-kormány peres eljárást készít elő a szövetségi bíróságon annak megállapítására, hogy bármelyik elnök, ha jóhiszeműen tesz törvényellenes intézkedéseket, mentelmi jogot élvez. Az eljárás indítóoka állítólag Smith John Lewis kerületi bíró 1976 decemberében hozott az az ítélete, amely Nixon volt elnököt és két magas rangú beosztottját az alkotmányos jogok megsértésében elmarasztalta, mert Halperin Mortonnak, a Fehér Ház volt alkalmazottjának otthoni távbeszélőjét 21 hónapon át lehallgattatták. Smith szövetségi bíró ugyan mindössze 5 $ értékű képletes kárt á Ilapított meg Halperin javára, Halperin azonban az ítélet ellen fel-MARADÉKTALANUL II. Szilveszter pápa, mint az akkori keresztény nemzetek nyugati közösségének általánosan elismert feje, 1000- ben azért küldött koronát az etelközi vérszerződés alapján főhatalmat gyakorló magyar fejedelemnek, a későbbi Szent István királynak, hogy ezzel a Kárpát-medencében megszilárdult új rendet, a magyar nemzet állami önállóságát, függetlenségét és nemzetközi egyenjogúságát jelképesen elismerje, a nyugati keresztény szokások szerint is kézzelloghatóan bizonyíthatóvá tegye. Kereken 900 évvel ezelőtt VII. Dukász Mihály bizánci császár is korona küldésével ismerte el az a kkor uralkodó I. Géza (1074-1077) országának állami önállóságát, függetlenségét és nemzetközi egyepjogúságát. Ez a korona újabb jelkép lett. mert a keleti kereszténység világi feje közvetlenül az 1074-i mogyoródi csata után adta, amikor a magyar nemzet éppen győzedelmesen visszautasította Nyugat beavatkozásának kísérletét. A két koronát haladéktalanul egyesítették. Szent István egyszerűbb római koronája lett a mai Szent Korona felső, I. Géza díszesebb bizánci koronája pedig a mai Szent Korona alsó része. A századok folyamán a magyarságnak azt az ősi felfogását és meggyőződését, hc^gy minden jog és hatalom egyedüli forrása és birtokosa kizárólag csak a nemzet akarata lehet, ehhez a Szent Koronához fűződő államelmélet, "a Szent Korona tana juttatta kifejezésre. A Szent Korona, mint a magyar nemzeti önállóság' és függetlenség jelképe (szimbóluma), az emberi és egyéni szabadságjogok záloga, a magyar alkotmányosság majdnem ezeréves biztosítéka, a világon szétszóródott minden magyart s a Kárpát-medencében élő minden népet eszmei egységbe foglaló gondolat látható, kézzelfogható jele ma is és az marad továbbra is. Ezért minden igaz, hagyományaihoz hű magyar és hívő keresztény előtt változatlanul és örökké szent marad. < Sokan azt hiszik, hogy a Szent Korona csak azért szent, mert felső részét valamikor — 38 évig tartó királysága idején Szent István király viselte. Akadnak olyanok is, akik ebből azt a téves következtetést vonják le, hogy "Szent István koronája semmi más, mint vallásos jellegű ereklye. A "szent’ szónak a magyar nyelvben sokkal sajátosabb, különlegesebb értelme, jóval bővebb fogalmi tartalma van, mint a neki megfelelő bármelyik idegen szónak. Régi római, ősmagyar és egyházi értelmezésben "szent” (sacrum) minden ünnepélyes célt szolgáló eszköz, emberi közösséget jelképező tárgy. Szent a zászló, szent az oltár, de szent az elvont fogalmak között a hit, az eszme, a cél, az élet és a szabadság is. És szent az a személy, aki a nép, a nemzet egységét képviseli. Az ősidőkben szent volt a fejedelem, a középkorban szent (és sérthetetlen) volt a király. Ma is szent előttünk a haza fogalma, őseink és hőseink, valamint — ha nem él már ^ szeretett édesanyánk emléke. Szent István koronája I. Géza király bizánci koronájával eggyé forrasztottan 900 éven át a magyar "szent” szó tágabban értelmezett személyi és tárgy vonatkozásai szerint Szent Korona. Ilyen értelmezésben nemzeti ereklye is, mert olyan eszmét, fogalomkört jelképez, amely mindent magában foglal, ami szent előttünk. Magában foglalja magyarságunk teljességét, kereszténységünk fennköltségét, ősi hagyományaink szent örökségét, múltunk minden dicsőségét, balorsunk ezernyi szenvedését, a fenyves Kárpátoktól a kéklő Adriáig terjedő történelmi Magyarország minden népét és minden talpalatnyi földjét. A Szent Korona eszméje magyarságunk, emberségünk, szabadságunk és nemzeti önállóságunk, szellemi egységünk lényegével azonos. Ezt az eszmét, ezt a lényeget mindenképpen meg kell őriznünk és érvényesüléshez kell juttatnunk. Ez marad minden magyar legszentebb kötelessége mindenkor és mindenütt és mindaddig, amíg ez az eszme, az alkotmányos szabadság és az emberi jogok igazság-eszméje újból és maradéktalanul nem érvényesülhet! (Somogyi Ferenc) lebbezett es Nixontól a maga, felesége és három gyermeke részére naponta 100 $ kártérítést követelt. McCree Wade solicitor general hozzájárulásával az igazságügyminisztérium Calhoun George felügyeletével most előkészületeket tesz arra, hogy a mindenkori elnök intézkedéseit ne lehessen "zaklató perekkel” vitásakká tenni. A kormányzat az elnök mentelmi jogát szeretné kiterjeszteni az elnöki tanácsadókra és a kormány tagjaira is. A tervet az American Civil Liberties Union egyik tisztségviselője, Shattuck John megütközéssel vette tudomásul. Halperin egyik ügyvédje ugyancsak meglepetésének adott kifejezést és azt hangsúlyozta, hogy a képviselőház igazságügyi bizottsága 1974-ben Nixon felelősségre vonásának előkészítése során külön kiemelte Halperin ügyét. Calhoun viszont arra hivatkozott, hogy ezúttal sokkal többről van szó, mint Nixon hatalmi visszaéléseinek védelméről. A tudósítóval együtt nekünk is hangsúlyoznunk kell, hogy az egész vita még csak az előkészítés állapotában van.
