Magyar Újság, 1978 (68. évfolyam, 1-50. szám)
1978-01-12 / 2. szám
1978. JANUÁR 12. MAGYAR ÜUSÄG 3.CttJDAi: A TISZÁNINNENI PÜSPÖKI TISZTSÉG BETÖLTÉSE A magyarországi Reformátusok Lapja a nyár végén hírt adott a Tiszáninneni Egyházkerület rendkívüli közgyűléséről, így indokolta meg annak összehívását: A Ráski Sándor püspök halálával megüresedett püspöki szék Letöltésére teendő intézkedések megtétele . Rövid, de sokat mo.ndó híradás! A református egyházalkotmány értelmében — s ezt erősen hangsúlyozzák Nyugat felé a jelenlegi egyházi vezetők ,—■ a gyülekezetek presbitériumai választják a püspököt. Az egyházkormányzati terrort munkáló új alkotmány szerint < és a belföldi tájékoztatásokban — az egyházkerületi közgyűlés intézkedik . De igazában nem az egyházkerület, hanem Bartha 7 ibor debreceni püspök, zsinati elnök intézkedett. Elküldte személyes futárát, aki a közgyűlés előtt felolvasta a zsinati elnök kívánságát tartalmazó levele, amely szerint Bartha Tibor a tiszáninneni püspöki tisztségre Kürti László debreceni professzort ajánlotta. Bartha püspök ajánlása a parancs erejével bírt. A zsinati elnök intézkedett. Az új püspök <—> első ízben nem tiszáninneni <—, a gyülekezetek előtt ismeretlen Kürti László lett. A személyi kijelölés indokolása ez volt: Nincs alkalmas püspökjelölt Tiszáninnen. Ez az indoklás igaz is, meg nem is. Annyiból igaz, hogy Tiszáninnen nehezen akadt volna személy, aki egyetértene a jelenlegi református püspökök ökumenikus szolgálatának lassanként kötelezővé váló értelmezőkével, amely szerint a püspök egyik legfőbb feladata a magyarországi társadalmi rendszer igazolása és ajánlgatása külországokban, vagy azok Magyarországot felkereső képviselői felé. A feladat külügyi” részére valóban nincs alkalmas ember. Már csak azért sincs, mert a külföldi tanulmányutakfa és az ezzel együttjáró nyelvtanulási lehetőségekre jelentkező fiatal teológusok kérvényei évekig elfeküsznek a különféle egyházi és állami hatóságok asztalán. 1 iszáninnen több évszázados hagyományos kapcsolatai a nyugati teológiai központokkal erősen lecsökkentek. Hy en értelmezésben, amire fentebb utaltunk, nincs tehát alkalmas ember. Viszont a pásztor-püspök ideáljában ma éppen olyan gazdag Tiszáninnen, mint a Farkas Istvánok, Enyedy Andorok és Darányi Lajosok idejében volt. Ilyen értelemben a tiszáninneni gyülekezetek népének akadt volna jelöltje az Ablonczy Lászlók, Bárány Istvánok és mások személyében. Nincs alkalmas jelölt! Még egy döfés a már régen halálra sebze'ft Tiszáninnen szíve leié. Halálra ítélése elkezdő dött már akkor, amikor ellenséges kezek betemették a 450 éves szellemi kútfőt, Sárospatakot. Először elvették tőle lelki és szellemi végvárát: a Teológiát. Az állam és egyház között kötött egyezmény meghagyta ugyan egy időre mintagimnáziumát, egy minőségi nevelőintézetet, de azt <—« nyilván politikai nyomásra < az egyház nagylelkűen felajánlotta az államnak. Ezzel mégis ásták sírját. Az ősi kollár gium kiesett a legjobb magyar nevelőintézetek sorából és egy újmódi falusi gimnázium szintjére kényszerült le. Tiszáninnen új püspökéről vajmi keveset tudunk. Hajdúszoboszlón született, Debrecenben tanult, az Utrecht-i .egyetemen kezdett tudományos teológiai stúdiumokba. Gyakorló gyülekezeti lelkipásztor nem volt. írásai nem jelentek meg A Zsinat külügyi osztályán szolgált az új érában. Emelkedése 1956 után kezdődött Bartha 1 ibor védőszárnyai alatt. Professzor lett, majd kollégiumi főigazgató. Nem pásztor, hanem inkább bürokrata adminisztrációs munkakörrel. ,' A neve előtt használt drs. rövidítés (doktorandus) azt jelenti, hogy a.'Hollandiában mintegy 20 esztendővel ezelőtt elkezdett doktori dolgozata még megírásra vagy ,—■ legjobb esetben is befejezésre vár. Személyi helyzete előreláthatólag nem lesz könnyű. A két erős egyéniség, Bartha és 1 óth Károly között elkerülhetetlenné váló hatalmi harcban nem igen tudja majd elkerülni az állásfoglalást. FURCSA DIALÓGUS Miután Bartha püspök megteremti a harmóniát a keresztyén teológia és a marxizmus-Ieninizmus között, kifejti, hogy a közöttük folyó párbeszéd nem mehet végbe az egysíkú elméleti konfrontáció formájában. Szerinte a Nyugat- Németországban kezdeményezett marxista-keresztyén dialógusok éppen absztrakt egysíkúságuk miatt jutottak termékeny csődbe . A párbeszédnek ezért gyakorlati síkon kell folynia, mint például a gyermekek vallásos nevelésének és az iskolai nevelésnek a koordinációja síkján. E kérdésben is >— írja Bartha ,— és bármely más kérdésben folyó tárgyalás azonban — amint Aczél György mondja — nem ellenségek, hanem közös úton haladó emberek vitája, amely az egymás nézeteinek a tiszteletbentartásával folyik. “Hozzáteszem ,— mondja a püspök, ,— hogy véleményünk szerint ez a vita egy család körén belül folyó eszjmecsere, amelybe kívülállókat nem óhajtunk bevonni”. Annak ellenére, hogy a dialógus családi jellegű, magán párbeszéd, amelybe kívülállók nem kapcsolódhatnak bele, Bartha püspök úgy véli, hogy “a hazai marxista-keresztyén párbeszédet nemzetközi érdeklődés kíséri figyelemmel. Ez az érdeklődés részben úgy jut kifejezésre, bogy a hidegháborút felváltó enyhülést nem jó szemmel néző körök állandó támadást folytatnak a szocialista állam és az egyházak közötti jó viszonyt munkáló egyházi vezetők ellen. Másfelől ugyanezek a körök vallási kérdések demagóg módon való elemezgetésével tulajdonképpen az ország belügyeibe szólnak bele. Aligha tévedünk, ha úgy véljük, hogy ily módon koruktól és lehetőségeitől messze elmaradva, még mindig a szocialista társadalmi rend jogosultságát akarják kétségbevonni . Ezen túlmenően azonban a nemzetközi érdeklődést éppen a párbeszéd intimitása és zártkörű mivolta váltja ki. Milyen lehet a harmónia igaz valóságábairt, ba arról kívülállónak semmit sem szabad hallania? INDIA URÁNIUMOT KAP Carter indiai látogatásának egyik célja az volt, hogy az indus kormányt rábeszélje az atomfejlesztés nemzetközi ellenőrzéséhez való csatlakozásra. Az elnöknek ez a szándéka nem sikerült. Desai Mararji miniszterelnök az atomkísérletek korlátozására vonatkozó nemzetközi egyezmény aláírása elől kitért. Amikor az elnök erről Vance külügyminisztertől tudomást szerzett, hideg és nagyon nyers (“cold and very blunt”) levél küldését helyezte kilátásba. Vance-nek erre vonatkozólag tett megjegyzését a tudósítók is hallották. Néhány órával később, a parlamentben elmondott nagy sikerű beszédében (amelyet 26-szor szakított meg a taps) Carter elnök mégis bejelentette, hogy Amerika az eddiginél nagyobb mennyiségű urániumot ad el Indiának. Az egyik laptudósító meg is kérdezte az elnöktől, hogy ez után is szándékszik-e az említett rideg és nyers hangú levelet megírni Desai miniszterelnöknek. Carter igennel válaszolt. Az 500 szóból álló delhi nyilatkozat sem oldotta meg az atomkísérletek korlátozásával kapcsolatos ellentétet. Vance Cyrus és Vajpayee Atal Bihari indus külügyminiszter viszont egyezményt írt alá, amely Indiának lehetőséget biztosít tájékoztatások közlése céljából az egyik amerikai űrhajó használatára, hogy ezzel elősegítsék India földművelési gazdálkodási tervének megvalósítását. MERÉNYLET LONDONBAN Az arab liga londoni székházában gyilkos merényletet követtek el a 54 éves Hamami Said ellen, aki a palesztin felszabadító szervezet mérsékelt felfogású szóvivője volt az angol fővárosban. A szervezet beiruti központja Hamamit a palesztin forradalom vértanújának nevezte és a merénylők megbüntetését helyezte kilátásba. A nyilatkozat azt állítja, hogy Hamami gyilkosait a palesztin nép ellenségei, “a cionizmus és az imperializmus ügynökei bérelték fel. Hamami nem értett egyet a szervezet otthoni vezetőivel. Az Izraellel való kiegyezés valamilyen lehetőségét sürgette és megnyilatkozásaiban bizonyos engedékenységet tanúsított. Magatartása ellenkezést váltott ki az arabok részéről. Ezt Hamami is tudta. I öbbször említette barátainak és hírlapíróknak is, hogy attól fél, szélsőséges elemek majd merényletet követnek el ellene. Szemtanúk vallomása szerint négy arab fiatalember hatolt be az arab liga székházába, de közülük csak egy lépett Hamami hivatalába. A híradás külön megemlíti, hogy a merényletet négy nappal később a néhány száz yardnyira elkövetett másik merénylet után követték el. Az előző merénylet bombával trötént, áldozata a szíriai követség orvos-attaséja és annak gépkocsivezetője volt. VALLOMÁS A magyarországi református egyház Confessio címmel új folyóiratot indított, amelynek az a feladata, hogy az egyház és az állam viszonyának elvi és teológiai alapjait tárja fel művelt, főleg értelmiségi olvasói előtt. A szerkesztőbizottság elnöke Bartha Tibor püspök, tagjai pedig dr. Makkai László ügyvezető elnök, Zsebők Zoltán főszerkesztő és Tóth Károly felelős kiadó. Makkai László bevezető tanulmányában elmondja, hogy a kálvini reformáció a középkori skolasztika bilincseiből kibontakozva lett sorban kartéziánus, neotomiánus, felvilágosult, liberális, majd exiszlenciálista és az utóbbitól is búcsúzva, lehet a szociálista gondolkodás híve, mert számára a világnézet az itt és most . A kálvini teológiának eme bravúros leredukáltása után Makkai kijelenti, hogy “a magyarországi református egyház anyagi és szellemi felelősségét hordozó magva (értsd ezalatt a vezető egyházi réteget, szerk.) kezdettől fogva így gondolkozott a kálvinizmusnak a szocializmusban való továbbéléséről, de sok reformátusnak keresztelt ember valami hagyományosnak vélt nyakas ellenzékiséget kért tőle számon.” Az ellenzékiségről, nyakasságról, de még az Igéhez való szigorú ragaszkodásról sincs szó ez új lapban, a Confessio-ban, amely a bevezető cikk kereken megállapítja: Kisebbség voltunk, vagyunk és nyilván maradunk is. Tehát létfeltételeinket nem magunk szabjuk meg, mint ahogyan magatartásunkat sem, hiszen azt a munkára és szeretetre predestinált embervoltunk írja elő. És hogy ezt az emberszeretetet és munkásságot miként értelmezi a mai református egyház hivatalos vezetősége, azt Bartha püspök mondja el az Egyházak a szocializmusban c. hosszabb tanulmányában. Bartha alapul véve Aczél Györgynek, a minisztertanács elnökhelyettesének egyik legutóbbi tanulmányát, elmondja, hogy Magyarországon “eszmeileg a marxizmus-Ieninizmusé a hegemónia. Ebből következik, hogy politikailag a vezetőszerep .—■ amint ezt a tényt Alkotmányunk is kodifikálta a párté.” Az egyház a párt uralmát nem a szabadválasztások, vagy a nép önrendelkezési joga, vagy a megszálló csapatok fegyveres ereje alapján fogadja el. Nem, itt sokkal többről van szó. Az egyház szemében a pártot a vezető szerepre annak “etikai kvalitása jogosítja fel. Bartha szerint ugyanis a felsőbbséggel szembeni engedelmesség teológiai kulcskérdése a mi véleményünk szerint a felsőbbség etikai kvalitása. A magyarországi keresztyénség nem teoretikus síkon ismerte fel a párt politikai vezgtőszerepének jogosultságát. Tények győzték meg arról, hogy ez a vezetés az ember, a nemzet javát szolgálja és erkölcsileg ezért jogosult a vezetőszerep betöltésére . lAAAjSAAfthAAAAAAAAAAAAAAAAAA^^Ä^Ä^^^YnWVVVW» AZ UJ DUNAMELLÉKI REFORMÁTUS PÜSPÖKRŐL A Dunamelléki Egyházkerület szavazati bizottsága október elején bontotta fel a gyülekezetek beküldött püspökválasztó szavazó leveleit és aki jól ismeri már a kommunista világ csodálatos módon egyhangú szavazási eredményeit, meg sem lepődhetett azon. hogy a beküldött 355 szavazatból 554 egy személyre dr. Tóth Károly zsinati főosztály-vezetőre, a Moszkvából Prágán át irányított úgynevezett Keresztyén Békék onferencia főtitkárára esett. A marxista-leninista diktatúra vaskesztyűs keze, amely még negyedszázaddal ezelőtt korbácsával kíméletlenül sújtott le többek között Tóth Károly akkor még kulákoknak minősített szüleire, most viszont ezzel a gesztusával jóakaratúlag és elismerően megveregette viláviszonylatban is egyik legaktívabb propagandistájának széles vállát. A liberális nagypolgár Bereczky Albert és a passzív, súlytalan Szamosközy István után most elsőízben ült be dr. Ravasz László 30 évvel ezelőtt árván maradt püspöki székébe radikális forradalmi elveket valló és közvetlen szovjet szolgálatban álló békepap. Békemozgalmi főnöke, a moszkvai Nyikodim pátriárka, aki fiatalabb éveiben külügyi és KGB kiképzést kapott, Tóth Károlyon keresztül most végre közvetlenebbül és zavartalanabból kezdhet manipulálni a kelet -európai keresztyénséggel s ennek még igen messzemenő következményei lesznek az ottani egyházak életére. Őszintén szólva nem tudjuk, hogy mi minden más motívum is rejtőzhetik 7 óth Károly hirtelen történi püspöki előléptetése mögött. Önjelölt versenytársait is meglehetősen váratlanul és előkészületlenül érte ez a rejtekben született döntés. A például több mint egy éve már Amerikában időző Kenéz Ferenc Kálvin-téri lelkész, akit a Rákosi-idők s rokoni kapcsolatai dobtak annak idején felszínre, Szamosközy lemondása után lélekszakadva rohant az Egyesült Államokból haza, bogy menteni próbálja esetleges kilátásait a püspöki székre, —< de már későn érkezett. A másik önjelölt, Komjáthy Aladár budapesti esperes, akit belügyi kapcsolatai predesztináltak a magasabb tisztre, azonnal elsietett az Állami Egyházügyi Hivatalba, kérte ottani jó embereit, hogy legalább az új püspök hivatalos köszöntését ő végezhesse, mint rangidős esperes. Tóth Károly azonban leszögezte, hogy ezt egyedül ő van hivatott eldönteni s ehhez senkinek, tehát még az Egyházügyi Hivatalnak sincs köze, amivel egyrészt szokatlan nagy bátorságról tett bizonyságot, másrészt nyilvánvalóvá tette, hogy mögötte hatalmasabb erők, a szovjet kapcsolatai állnak. A püspöki beiktatás nagy pompával ment végbe, számos külföldi vendég jelenlétében és jó vidéki református ma,gyarok gyöngyösbokréta-szerű, népviseletes felvonulásával. Csupán elég feltűnő módon — Lékai bíborosék nem képviseltették magukat az ünnepségen. Talán azért, mert erkölcsi fenntartásukat még az úgynevezett ökumenikus kapcsolatok elvének sem hajlandók alárendelni. Az ünnepi alkalom után a széles vendégkoszorú a Ráday-utcai püspöki rezidenciában feketét és pogácsát fogyaszthatott, a rangosabb vendégekre azonban nagyszabású bankett várt az Intercontinentál szállóban. Az új püspök tulajdonképpen hivatalból a Kálvin-téri eklézsia első számú lelkipásztora. De ebben a minőségében ^ állandó külföldi propagandaútjai miatt — nem sokat tevékenykedbetik s így a két eddigi Kál vin-téri lelkész, Kenéz Ferenc és Simon Imre személyi ellentéteik ellenére együtt Tóth Károly látszólagos puritán megnyilvánulásokkal kezdte el püspöki működését. Beiktatására állítólag sem a TV-t, sem a rádiót, sem pedig a sajtót nem hívta meg mondván, hogy ez nem közügy, hanem az egyház benső ünnepe. A jövőre vonatkozó terveiből pedig két meglehetősen ellentétes nyilatkozata szűrődött ki. Az egyik, hogy lesznek majd lelkészcserék a kerületében, ami annakidején Bartha Tibor kezében is jó eszköznek bizonyult lelkészei megfélemlítésére. Másik, hogy Tóth Károly egy alkalommal erősen hangsúlyozta az evangélizáció és az ifjúsági munka szükségességét és fontosságát, aminek a komoly gondolkodású lelkészek igen megörültek. Tóth Károly püspöksége tehát, sokan úgy vélik, még jó meglepetéseket is hozhat. HELYREIGAZÍTÁS Tisztelt Szerkesztő Úr! A Magyar Újság múlt év november 3-i számának egyik cikkében a következő kritika jelent meg: ' Soltay István és tánccsoportja népi táncot mutatott be. De, amint ez már az évi MHBK bálon is felháborodást keltett, úgy most is, hogy a székely férfi ruhához szalmakalapot, virágos szalaggal, a csizmán sarkantyúval jelentek meg. Sajnálom, de meg kell, hogy mondjam ezt sohasem láttam Erdélyben. Ez kicsúfolása a székely viseletnek. Azt tudjuk, hogy a Magyar Népidemokrácia ősi, népi táncaink ban és zenénkben, népviseletben, szláv motívumokat csempész be és ezeket a könyveket küldi külföldre is, de itt kint az emigrációban ezt nem szabad népszerűsíteni, hanem meg kell maradni ősi magyar székely hagyományainknál. Ezt kívánja tőlünk a történelmi hűség. A tárgyi hűség kedvéért felhívom a figyelmet, hogy a A Magyarság Tárgyi Néprajza” című és a Kir. Egyetemi Nyomda kiadásában 1953-ban, Máté Károly szerkesztésében megjelent könyv T. kötetének 559 oldalán a kalotaszegi viseletnél szalmakalapot említ és a 352. oldal után az 53-ös kép szalmakalapot ábrázol. Továbbá A Magyar Nép Művészete , Malonyay Dezső által írt könyvben, mely a Franklin Társulat kiadásában 1907-ben jelent meg a 48 és 49-es oldalon lévő kép ugyancsak szalmakalapot ábrázol és az 52. oldalon lévő szövegben ugyanazt említi. I udjuk és méltányoljuk, hogy Szerkesztő Úr emberfeletti munkát végez a magyar szó fenntartásáért. Dr. Szetitmihlósy Éles Géza THE TIME OF RECKONING MUST COME AND WILL COME Americans of Hungarian descent have the right lo know who the Hungarian individual and organizations in the United States were with whom the Carter administration consulted in the matter of transferring the Holy Crown and on what basis the decision was made to transfer the symbol of Hungarian freedom, independence and sovereignty,” as it was referred to by the State Department officials, to the communist Hungarian regime. The State Department must be aware of the major Hungarian organizations in the United States which were not even consulted in this matter and which opposed the plan. We ask President Carter (o relieve from their positions all those one-sided officials who took part in making the decision and implementing the plan to return the Holy Crown to Hungary and giving it to the communist Hungarian regime. é Dr. John B. Nádas National Vice President, American Hungarian Federation ! and President, Executive Central Committee, AHF, Washington, D C. AZ AMERIKAI MAGYARSÁG TOVÁBB TILTAKOZIK Ugyanabban az időben, amikor Vance külügyminisz ter a Szent Koronát Budapesten átadta a magyarországi kommunista kormánynak, az amerikai magyarság Washingtonban tiltakozó tüntetést rendezett. A lengyel származású Koczak Stephen volt amerikai diplomata és Brosné Karikás Cecil ia, valamint Pulvári Josephine vezetésével ál-temetési menetben a Fehér Ház elé vonultak. Koczak Stephen, aki 1947-től 1949-ig Budapesten az amerikai követség beosztottjaként teljesített szolgálatot, kijelentette, hogy az ismételten elutasított peres eljárást jwiifelvétellel tovább folytatják. Brosné Karikás Cecília pédig úgy nyilatkozott, hogy a Szent Korona visszatartására alakult országos szervezet politikai szervezetté alakul át, amely nek egyedül az lesz a célja, hogy Carter 1980-ban ne válasszák meg újból elnökké. A tiltak ozások nemcsak Washingtonban, hanem az or szág más nagy városaiban is folytátódtak. Csak példaként említjük, hogy Akronban Banda Árpád dr. egyetemi professzora, ft. Bartkó Alajos, a Jézus Szent Szíve római. katolikus magyar egyházközség plébánosa, Bank Jánosné, az akroni Magyar Ház társelnöke és sok más vezető juttatta kifejezésre a magyar amerikaiak álláspontját. Clevelandben Somogyi Léi mérnök, társelnök vezető sével a Lloly Crown of St. Stephen Protection Committee tartott külön tiltakozó sajtóértekezletet, amelyen Oakar Mary Rose kongresszusi képviselő és minden clevelandi magyar szervezet vezetője is megjelent. Az értekezleten Oakar kongresszusi képviselő, Nádas János dr., az Amerikai Magyar Szövetség országos alelnöke, Lőte Pál dr., a Szabadságharcos Szövetség clevelandi elnöke, Varosba Andrea dr. ügyvéd és mások nyilatkoztak. Az írásbaij: előre elkészített angol nyelvű nyilatkozatok szövegét lapunk más helyén közöljük. A bevezető imát ft. Nyeste János dr., a Szent Erzsébet római katolikus magyar egyházközség plé bánosa, a befejező imát ft. Kótai Zoltán dr., a Magyar újság főszerkesztője mondta. A protestáns lelkészeket ul. Juhász Imre, a nyugat-clevelandi magyar lutheránus egyház lelkésze képviselte. A sajtóértekezletről mind a három eleve Iandi tv-áüomás helyszíni közvetítést adott. A sajtóértekezlet egyhangúan magáévá lette Lőte Pál dr. javaslatát, amely szerint minden év első péntekje <-. szabadság fekete péntekje ( Black Triday for Freedom ) lesz mindaddig, amíg Magyarország fel nem szabadul az orosz megszállás és a kommunista diktatúra uraljna alól. Értesülésünk szerint a sajtóértekezlettel egybekötött clevelandi tiltakozó gyűlést Kossányi Miklósné Mária, a Nationality Broadcasting Network igazgatója, Dolesch Gyula és Doleshné Dósa Mária, mint a Holy Crown of St. Stephen Protection Committee vezetői, Nádas Rózsa dr., mint a Magyar 7 ársaság titkára és mások távbeszélő útján hívták össze a Bond Hotel díjmentesen rendelkezésre bocsátóit helyiségébe. A tiltakozó gyűlés résztvevőinek meglepőén nagy száma a magyar összefogás újabb dicséretes példája volt. ERDÉLYI LEVELEZŐLAP SOROZAT Most készült el nyomdánkban a 16 Ievelezőlapbó I álló ERDÉLYI LEVELEZŐLAP SOROZAT7; ■ " ' í ■ /. H • \ A képek Erdély nevezetességeit ábrázolják, valamint ríégy népviseletet r-< mindegyik kép négy szín nyomásban. • I * t Az egyes lap ára 20 cent, a sorozat (16 lap) $3.00 es két sorozat 5 dollár. 10 sorozat 18 dollár, 50 sorozat óra 75.00. jT Postadíjat 10 sorozat vagy több vételénél nem sámítunk, ennél kevesebbnél sorozatonkint 30 cent. uVi * T Megrendelem az Érd élyi levelezőlap sorozatot: Név: .... .................................................................................. Utca, házszám: .......................................................................i ; • Város: ..............................................................................................4.
