Magyar Újság, 1977 (67. évfolyam, 2-49. szám)

1977-10-13 / 38. szám

1977. OKTÓBER' 13. MAGYAR ÜÜSÄG 5. OLDAL ^ÄZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ KÖZGYŰLÉSE A KONGRESSZUSBAN I h > “ • J I' . ■»i, Az Amerikai Magyar Szövetség idei közgyűlése jelen­tős mérföldkő amerikai magyarságunk történetében. Most - Köptünk először engedélyt arra, bogy közgyűlésünket és 70. ■évi díszvacsoránkat az Egyesült Államok Kongresszusában tartsuk meg.?; Szeptember 22-én régen nem látott szép számban je­lentek meg az igazgatóság tagjai a másnap kezdődő köz­gyűlés részletes lefolyásának megbeszélésére. Elismeréssel vették tudomásul az előkészítő bizottság nagy körültekintés­sel végzett munkáját. Jegyzőkönyvi dicséretet szavaztak meg Eszenyi László bizottsági elnöknek, Alexa-Szabolcsi Mária és Dr. Száz Zoltán tagoknak név szerint s az egész bizott- 4 súgnak együttesen is. Ä közgyűlés lefolytatására kidolgozott ' munkarendet, valamint az ünnepi bankett programét vál­tozatlanul helybenhagyták az igazgatók, a jövőben köve­­; v^ndő alapelvek tisztázása azonban hosszú és heves vitát váltott ki, amelynek részletes megoldását végül is a másnapi közgyűlés döntésére bízták. Az igazgatóság a késő éjjeli ófákig maradt együtt. Szeptember 23-án reggel 9 órakor a Rayburn House Office Building egyik bizottsági termében ft. dr. Béky Zol­tán országos elnök üdvözölte az Amerika legkülönbözőbb pontjairól összejött képviselőket és rámutatott a közgyűlés történelmi jelentőségére. Felkérésére ft. dr. Irányi László, a magyar piarista rend amerikai provinciálisa mondott beve­zető imát, majd a közgyűlés tagjai elismételték az amerika zászló felé fordulva a hűségfogadalmat. Alexa-Szabolcsi Mária énekelte az amerikai, a jelenlevők pedig együttesen a magyar himnuszt. Az igazaló bizottság egyesületenként és osztályonként ellenőrzött jelentése szerint a személyesen megjelent 68 ki­küldött a Szövetség 227 szavazatfa jogosult ta.gja közül 167 szavazót képviselt. Béky elnök á közgyűlést határozatképesnek jelentette ki és hivatalosan is megnyitotta. Felolvasta az Egyesült Álla-, mok elnökének és elnökhelyettesének üdvözletét és más szer­vezetek elnökeinek köszöntését. Zolcsák István személyesen tolmácsolta az Erdélyi Világszövetség jókívánatait. A főtisztviselők jelentéseinek meghallgatása után Pász­tor László és Eszenyi László terjesztette elő a jövőben köve­tendő alapelveket, amelyeket a közgyűlés pontról-pontra megtárgyalt és egyhangúlag az alábbiakban fogadott el. .. A JÖVŐBEN KÖVETENDŐ ELVI HATÁROZATOK 1. Az AMSz örömmel üdvözli az Egyesült Áljamok elnökének küzdelmét az alapvető embeij jogokért, ugyan-, akkor felkéri Carter elnököt, álljon ki fokozottabb. mérték­ben Magyarországon és a szomszédállamokban élő ma gyár­" slag élűben jogai és nemzeti függetlensége mellett. 2. Az AMSz nyomatékosan kéri Carter elnököt; hogy „^az előző kormány által kialakított, irányelvek szellemében h magyar Szent Koronát, a magyar alkotmányosság szimbólu­mát addig ne adja ki a magyar kormánynak, amíg Magyar­­országon orosz megszálló csapatok tartózkodnak és amíg a .magyar nép szabad választásokon független kormányt nem Választ. 3. Az AMSz változatlanul fenntartja és támogatja a magyar nemzet történelme során több ízben kifejezett? és megismételt szabadságkövételéseket, amelyek röviden így fogalmazhatók meg: j., jt . , 1. Az orosz megszállók vonuljanak ki MagyarorsZjág­ról: VÁJ 2. Biztosítsák az alapvető emberi szabadságkövetelésé­­...j.kel és jogokat; 3. 1 artsanak több-pártrendszeres választásokat. 4. Az AMSz a helsinki egyezmény szellemében a je­­;‘ lenlegi határok igazságos és békés rendezésére törekszik. 3. Az AMSz nem ellenzi a legmagasabb vámkedvez­mény (most favored nation status) megadását Magyarország­­~i.->rmk, feltéve, hogy az emberi jogokat tiszteletben tartják. 6. Az AMSz mindent elkövet a jelenlegi kultúrcsere Egyoldalúságának megszüntetésére. Utasítja illetékes vezek­lőit, hogy az Egyesült Államok területén megjelenő magyar 4 nyelvű könyveknek, újságoknak és folyóiratoknak az ilietér / kés magyar hatóságok útján Magyarországon terjesztési és ; eladási jogot szerezzenek. Vonatkozik ez művészi munkák ^ kiállítására, hangversenyekre és táncbemutatókra is. Böfo­­| Iyásukat használják fel arra, hogy kommunista propagandát I tartalmazó bármilyen művet vagy alkotást kormányunk ne \ engedjen be az Egyesült Államok területére. / L f • 7. Az AMSz az 1978-as és 1979-es évet, mely Kováts * Mihály ezredes halálának 200. évfordulója, Kóváts Em \ lékév-nek (Kovals Memorial Year) nevezi el. Ennek alapos m^é&údejében való megszervezésére bizottságot állít fel. r DÍSZOKLEVELEK ÁTADÁSA A közgyűlés első napján délben ugyancsak a Rayburn EL O. B. éttermében felszolgált ebéden ft. dr. Béky Zoltán tb. püspök, országos elnök művészi kivitelű díszokleveleket nyújtott, át azoknak a szenátoroknak és kongresszusi képvi­selőknek, akik a magyarság ügyét, különösképpen a romá- Lúfái magyarság védelmében folytatott tevékenységünkkel kapcsolatban, támogatták. A díszokleveleket Varsa Koszorús Gabriella festőművész készítette. , A nagy magyar összejövetel fénypontja az esti dísz­vacsora volt. A pompásan megterített asztalokat megtöltöt­ték a kiküldöttek és a washingtoni magyarság képviselői. Eszenyi László alelnök, az ünnepség főrendezője köszöntöt­te a közönséget és bemutatta Hogan Lawrence volt kongresz­­szusi képviselőt, aki nagyszerű humorral vezette le a két­nyelvű programot. Az angol főszónok Heinz III John J. peúnsylvaniai szenátor és Graham Dániel O. tábornok volt. Magyarul és angolul dr. Béky Zoltán országos elnök szólt a közönséghez, amely a nagyhatású beszédeket többször sza­kította meg felállva tapsokkal. A vacsora végén az országos elnök díszoklevelet nyújtott a három vendégszónoknak. Szeptember 24-én a közgyűlés az Amerikai Magyar Református Egyesület Kossuth Házában folytatódott. Az alapszabályok lényeges megváltoztatásához szükséges két­harmados szavazattöbbség hiányzott így csak módosítások­ra került sor. Az új alapszabály angol és magyar nyelven * rj .kerül kinyomtatásra. CSENDES ÉVFORDULÓ Nt. Asbóth Gyula 50 éves lelkészi jubileumára Nem is tudtunk róla. A házi ünnepség, még a püspök úr szabadságra menetele előtt, augusztusban megvolt. A formális ünnepség megtörtént. A tulajdonképpeni jubileum most szeptember végén volt. Dehát az az ember Nt. Asbóth Gyufa, aki ünnepelteti magát? Én is csak úgy véletlenül tudtam meg és most írok róla. Ha nem ismerném az amerikai történelmet, azt sem tudnám, hogy a világhírű Asbóth tábornok családjának ké­sői leszármazottja. Azt viszont tudom, hogy ezen a magá­ban töltött jubileumi napon a pap és az ember imádságos beszélgetés keretében felkereste Istenét, megköszönni Neki ezt az 50 éves, sorscsapásokkal végigtüzdelt istenszolgála­tot, amit rendelkezése folytán eddig betölthetett. Meg vagyok arról is győződve, hogy ez a négyszemközti beszélgetés kár­pótolta Őt minden zajos ünneplés helyett, mert az Istennel folytatott néma beszélgetés jobban felemel, mint bármi pom­pás ajándék, hangos megemlékezés. Hg nem ismerném Őt több, mint húsz éve, möst cso­dálkoznék hallgatásán. Magáról mindig keveset beszélt. Amit hallottam Róla, inkább barátaitól. Elsősorban Tollas Tibortól, a soproni zögerei tanulójától, akinek valamikor szeretve-tisztelt tanára volt. S ez a barátsága ma is olyan mély, mint akkor volt. Vajon hány I ollas Tibort nevelt, akikről nem tudunk, akiket elnyelt a Don-kanyar? Pedig velük volt a fronton, a golyózáporban, imádkozott értük s osztotta az Élő Kenyeret. Ennek a lelkes katonapapnak a történelem kegyetlen­sége folytán el kellett vesztenie a Hazáját, a tezeus-i erőt. Keresztyén és magyar lelkének egyik összetevőjét. Márcsak az Isten volt Vele, meg az emlék. Németországban, lágerek kenyerét ette családjával. Amerikai pályafutását fizikai munkásként kezdte. Később Thaddeus-utcai kis magyar evangélikus gyülekezet lelké­sze lett. Szerényen élt, családjának és a magyarságnak. Kereszttel, tollal, kopott emelvényeken szóval szolgálta rab nemzetének ügyét. Munkában első volt az elsők között. Megnemalkuvó, igaz harcos. Lelke még ma is a régi katona­pap kitartó lelke. ’ Boldog vagyok, hogy ennek a csendes jubileumnak zárószavát rögzíthetem, egy olyan kiváló jellemmel kapcso­latban, mint Nt. Asbóth Gyufa, akinél mélyebb szívű pap­pal, jobb magyarral még nem hozott össze a sors. Isten, Aki vagy! Sorsok és sorsunk örök eligazítója; tartsd meg nekünk még soká. Hogy legyen, akire fölnézzünk, akitől tanácsot kérjünk. Kérlek a delray-i szórvány magyar­ság s á megbűnhödte niagyaf nép, otthon hagyott szere­tett fajtánk nevében is. Isten éltessen, Gyula Bátyám, mind­nyájunk erősítéséré hitünkben és magyarságunkban. , Büszkék vagyunk Rád és Tollas Tibor gyermeki rajon­gásával- szeretünk, mikór a csendes évfordulót szívünkben tmnebeljük. ", > ' : ■. ;li 11 \ 1 S. Koósa Antal ui.íj «law ... -niMl:». ;u- mai:.. • ;::r: ms?,“ A WINDSORI SZENT ANTAL EGYHÁZKÖZSÉG ✓ ' ARANY JUBILEUMA Az első világháború után körülbelül 30 ezer fiatal magyar vándorolt be Kanadába. (Az 1951 -es, hivatalos nép­­számlálás szerint Kanadában 40.582, Windsor (Ontarió­­ban) 1.858 magyar élt). A Windsorba került magyar katolikusok aránylag ko­rán, már 1927 szeptember 25-én egyházközséget alapítottak. 1977 szeptember 25-én ünnepelték az ötvenedik évfordulót. Windsor városa a londoni (Ontario) egyházmegyéhez tar­tozik. Az egyházmegye akkori püspöke Rt. Rév. Michael titkárával Msgr. L. M. Forristallal 1925-ben járt Magyar­­országon, ismerte és becsülte a magyarokat. Az ő segítségé­vel a Szent Antal templom már 1931-ben fölépült. Az arany jubileumi ünnepség hálaadó, konceíebrációs szentmisével kezdődött a Szent Antal templomban. A mű­soros ünnepi bankett ^ 400 főnyi közönséggel ,—- a Szent Antal egyházközség kultúrtermében, a Mindszenty Hall­ban volt. Az áldomásmester tisztségét Balatoni János, az egy­házközség elnöke töltötte be. Et. Gáspár Márton P.P. imája és üdvözlete után Mr. Pierre Elliot Trudeau szövetségi miniszterelnök gratuláló sorait olvasta fői Mr. Herb Gray M.P., szövetségi kormány minisztere. Mr. William G. Davis Ontario miniszterelnöké­nek díszoklevelét Bemie Newman M.P.P., tartományi kép­viselő’ adta át a jubiláló egyházközségnek. A windsori ma­gyar társadalom ötven esztendős munkásságát és eredmé­nyeit Windsor városának polgármester Mayor Bert Weeks méltatta, A Windsori Magyar Templomok és Egyesületek Segély Bizottsága nevében köszöntötte az. egyházközséget. A Kanadai Magyar Papi Egység tagjai majdnem tel­jes számban vettek részt a konceíebrációs szentmisén, az ün­nepi banketten üdvözölték az ötven éve létező egyházköz­séget. Különösen hangsúlyozták, hogy ha támogatjuk temp­lomainkat és egyházközségi kultúrtermeinket, azok fönnma­radnak, mint magyar intézmények, ellenkező esetben elvesz­nek a magyarság részére”. A megjelentek soraiban ott láttuk: Msgr. Horváth Ist­vánt, a wellandi Magyarok Nagyasszonya templom plébá­nosát; Ft. Forgács Lászlót, a Kanadai Magyar Papi Egység elnökét; Ft. Jasckó Balázs S.J. és Ft. Békési István S.J., Budai Sándor világi elnököt a torontói Szent Erzsébet temp­lomtól; Ft. Csorba Domonkos O.F.Ml, a detroiti Szent Ke­reszt templom plébánosát; Ft. Molnár Miklós S.J:, a londoni Szent István egyházközség plébánosát; Ff. Beöthy Tamás S.J. és Brother Póta László S.J. a Magyar Dohányvidéki Szent László templomtól. A helybeli szereplők, különösen dr. vitéz Hamvas Jó­zsef vqn^gszeröplése ! oronlobóí telték emlékezetessé a szép aTanyjubileumi ünnepséget. A Kanadai Magyar Szövetség nevében Dr. Nagy György, elnök üdvözölte ja ütvén esztendős egyházközségei. Az üdvözlő levél felolvasásával zárult az arany jubileum, TIS/.TÚJÍTÁS. yagí 1 ' Ft. dr. Béky Zoltán tb. püspököt egyhangú Ielkésedés­­. séf és nagy érdeméire váló tekintettel újra országos elnöke választqtták. Ügyancsak ellenjelölt nélkül választották meg a két'társelnököt ft. dr: Irányi László piarista rendfqnok és dr. Majoros Mártont, aki eddig a Szövetségdgazgatója volt. Az intéző bizottság elnökségére a Szövetség és az ame­rikai magyar élét két veteránját jelölték: dr. Nádas Jánost, a bizottság eddigi elnökét és Eszenyi Lászlót, a külügyi bi­zottság elnökét. Titkos szavazás útján a megválasztott új elnök Eszenyi László lett. A tisztikar új tagjai; Taba János pénztárnok, Völgyi Gyula és Altorjai Sándor ellenőrök és Bónis József jog­tanácsos. A titkári állás országosan meghirdetett pályázat alapján később kerül betöltésre. Az alapszabály értelmében az igazgatóságnak alelnöki címmel hivatalból tagjai a nagy magyar országos egyházi és világi szervezetek vezetői. A közgyűlés ezen az alapon a következő hét alelnöhöt hívta be; ft. dr. Bütösi Jánost, a Kálvin egyházkerület püspökét ft. ÁbrahámDezsőt, az Amerikai Magyar Református Egyház püspökét,1t. dr. Füzér Julián ferencest, ft. György Árpádot, az Amerikai Magyar Református Egyesület elnökét, Bodnár Gábort a PTagyar Cserkészszövetség ügyvezető elnökét, dr. Haraszti. Sándort, az Amerikai Magyar Baptista Unió főtitkárát é^ nt. Ber­talan Imrét. Egyéni választás alapján lett alelnök: nt. Dömötör Tibor ref. esperes, dr. Füry Lajos, Héjjas Iibor, dr. Nádas János, dr. Török Dénes és Vasvári Zoltán. A főtisztviselőkkel, alelnökökkel és igazgatókkal együtt az új igazgatóságnak 57 választott tagja van. Az igazgatóság mellett felállítottak egy tanácsadó tes­tületet ( Advisory Council -t) is, melynek tagjai tb. alel­nöki és igazgatói címmel az amerikai magyar életben kiváló szolgálatokat végzett közéleti személyek lettek. ' A közgyűlést ft. György Árpád imája után az orszá­gos elnök zárta be. Az újonnan választott igazgatóság jelenlevő tagjai a közgyűlés után azonnal megtartották első rendes gyűlésü­ket, amelyen egy évi időtartamra Pásztor László igazgatót választották meg az igazgatóság elnökéül. A közgyűlés által kiküldött “BicéntenniaL Bizottság” elnökségét dr. Udvardy 1 ibor, a Kóváts Történelmi Társaság elnöke tölt be, a Kul­turális Bizottság elnöke dr. Füry Lajos, a Szervezési Bizott­ság elnöke pedig dr. Nádas János lett. A többi bizottság elnökei tisztüket a novemberi gyűlésig megtartják, amikor is az új elnökök megválasztását alaposabb meggondolás után ejtik meg. Dr. Száz Zoltánt addig is külügyi tanács­adónak, Alexa-Szabolcsi Máriát pedig ideiglenes titkárnak választották meg. Ft. dr. Béky Zoltán tb. püspök áldása után a gyűlés az eltávozott elnök helyett Eszenyi László, Intéző Bizottság elnöke zárta b.e Dr. Béky Zoltán­­országos elnök Eszenyi László, az Intéző Bizottság elnöke AZ EMBERI JOGOK TÁRGYALÁSA ROMÁBAN A dániai Szabadságot Mindenkinek Bizottság világ­hírt szerzett 1973-ban az emberi jogok lábbal tiprására rá­világító Szaharov Tribunal megrendezésével a dán parla­mentben. A bizottság azóta a Nemzetközi Szaharov Bizott­ság nevet viseli és érdemei közé tartozik az orosz disszidens, Vladimir Bukovski kiszabadítása és nyugatra “száműzése 1976 decemberében első fogoly csere akciója révén. A bi­zottság most két fontos célt tűzött maga elé: 1,3 orosz és csilei politikai fogoly kicserélését és a második nemzetközi Szaharov Tribunal megrendezését. A Volt Magy ar Politikai Foglyok Világszövetsége, a Ma gyarországon és a Szovjetunióban bebörtönzött magyar hazafiak sorsának enyhítése és a politikai foglyok szabad­lábra helyezése érdekében minden emberi jogokért küzdő szervezettel kapcsolatban áll. A Nemzetközi Szaharov Bi­zottsággal -a magyar politikai foglyok érdekvédelmi szerve­zete nemcsak kapcsolatot tart fenn, hanem ennek a bizott­ságnak amerikai képviselője. így elsőkézből tudja, hogy a Szaharov Bizottság tárgyalásokat folytat a csilei és a szovjet kormányokkal a következő politikai foglyok kiszabadítása és .kicserélése érdekében: Valentin Moroz ukrán történész, aki 12 éve van bör­tönben és súlyos májbetegségben szenved. Georgij Vins, az oroszországi baptista egyház feje szintén beteg és 1975-ben 10 évi börtönre ítélték politikai okokból. A kevésbé ismer­tek: Viatcheslav Chornovil és Sviatoslav Karavanskij újság­írók, Sergej Kovalev kutató, Igor Ogurt fordító, Vladimír Osipov író, Eduard Kuznetson és Jurij Shukhevich állásnél­küliek. A következő asszonyokat egészségi állapotuk rosz­­szabbodása miatt ajánlotta szabadulásra és fogoly cserére a dániai bizottság; Oksana Popovich, aki 20 évi börtönbün­tetését tölti 1974 óta; Irina Senik 14 éve van börtönben Irina Staniv-Kalyn 1972 óta van börtönben és súlyos vese­­bajban szenved. A cserére ajánlott csileiek között ezúttal nem szerepel­nek magasrangú kommunista pártvezetők. A Nemzetközi Szaharov Bizottság másik célkitűzése a második Szaharov Tárgyalás megrendezése november 25- 27-én Rómában. Ez alkalommal a Szovjetunió mellett a ke­let-európai országok is szerepelnek a tárgysorozatban. A terv szerint világhírű jogászok fogják vizsgálni az emberi jogok megsértését Csehszlovákiában, Lengyelországban, Kelet- Németországban és Magyarországon. Dr. Szaharov, Nobel-díjas atomtudós, ismét elfogadta, hogy a neve alatt ilyen tárgyalást tartsanak. Egyetlen ké­rése az volt, hogy szavahihető tanúkat idézzen meg a tár­gyalásra, akik maguk is szenvedő alanyai voltak a törvény­­sértéseknek. Ilyenek lesznek a cseh “Charter 77” a lengyel Munkásokat Védő Bizottság, és az orosz Helsinki Egyez­mény Betartását Vizsgáló Bizottság tagjai. A Nemzetközi Szaharov Bizottság a római tárgyalás költségeit adományokból kívánja fedezni, mert anyagi tá­mogatást kormányszervektől és titkos forrástól nem fogad el. MÁTYÁS KÖNYVTÁRA' Mátyás király könyvtára, a Corvina Bibliotheca ■ az egyik legértékesebb humanista gyűjtemény volt, a magyar­­országi reneszánsz kultúra nagyszerű alkotása. Köteteinek egy részét >—> s ezek a legismertebbek >—< arany betűkkel ír­ták, finom bőrbe vagy bársonyba kötötték, 'ellátták véretek­kel és az arany gyűrűt tartó hollóval, a Hunyadiak címéré­vel díszítették. Innen, a holló latin nevéről (corvus) kajpta nevét a könyvtár. | Sok könyv és tanulmány jelent meg róla. Azt gondol­hatnánk, hogy minden érdekesebb kérdést már régen fesz­táztak. Pedig nem. Hosszú ideig azt hitték, a nagy király csak a pompázó külsejű kódexeket gyűjtötte. Ez tévedés. 01 vasta is könyveit, fontosnak tartotta a tartalmat és ezért Egy­szerű papirkódexeket is vett és őrzött. Azt a korábbi állítást is megcáfolták, hogy Mátyás ellensége lett volna a könyv­nyomtatásnak. Ma már tudjuk, hogy sok mű kinyomtassa az ő rendeletére történt, és dedikáltak is neki sok nyomtatott művet. * * * j A Corvina-könyvtár katalógusa, köteteinek felsorolása nem maradt korunkra, s így állományának nagyságáig az egyes kutatók rendkívül eltérően állapították meg; volt.Jaki csak 500 kötetre becsülte, és volt, aki ennek százszorosára, 50.000-re. | Az utóbbi években főleg Csapodi Csaba és felesége, Gárdonyi Klára foglalkozott sokat a könyvtár múltjával; {ku­tatásaikat a Magyar Tudományos Akad émiai díjjal jútal­­mazta. Csapodi megállapította, hogy Mátyás elődeitől Jég • lelj ebb száz kötetet örökölhetett, és az évi gyarapodás elein­­le legfeljebb öt kötet lehetett, 1473 után pedig ötven kódex. 1485 után az uralkodó gyűjteményét tudatosan a legnagy­szerűbbé akarta fejleszteni, de az évi gvarapodás' ekkor sem haladhatta még a százötven kötetet. A kutató kinyomoz­ta a gyűjtemény egykori őrzési helyét — a palota Dunára néző oldalán, a kápolna mellett lévő teremben —< és szá­mításokat végzett, hogy itt hány kötet férhetett el. Ezekből a játékosnak tűnő, de sok fáradtságot és időt igénybe vevő kutatásokból az derült ki, hogy az állomány valószínű kö létszáma 2000 lehetett, de semmi esetre sem haladta meg a 2500 al. Ezt a számot ma kevésnek érezzük, pedig nem az. A XV. századi könyvtárakban nem őriztek sok könyvet. A Corvina nagyságra és értékre nézve Európa másocli k. leg­­nagyob gyűjteménye volt. csak a Vatikáni Könyvtár -ren­­delkezjétt nagyobb állománnyal. Ennek a 2000-2500 kötetnek nagyobb része az évszá­zadok folyamán megsemmisült, a kisebb rész pedig szét­szóródott. A legtöbbet, 45 kötetet Budapesten őriznek a Szé­chenyi és az Egyetemi Könyvtárban, a többi Londonban Madridban, Rómában és az ÉSyCfült Államokban található. A hitelesnék- elisúieft CoíivmáL’ Száma nemrégen még csak 180 volt. A Cs apodi-házaspár kutatásai révén ez a szám 194-re nőtt és előreláthatóan még vhlamivel emelke­dik. Önkéntelenül merül fel az a kérdés: hogyan lehet, ma Corvinát találni? ' '! ■ / Máfyá s könyveinek legbiztosabb ismertető. jele a cím­lap aljára festett ■címer. Különféle formáit'ismerjük, a leg­gyakoribb változat négy mezőre oszlik. : kettőben a vörös­­ezüst sávos Árpád házi címerrel, kettőben a, kqtfarkú cseh királyi címert is viselte a szívpajzsban azonban minden esetben ott fészkel a gyűrűt tartó holló. A király halála után az ellopott,vagy elajándékozott kódexek új tulajdonosai a címert gyakran kivakartatták vagy átfestették, de behatóbb vizsgálattal, esetleg ibolyántúli átvilágítással mindig megta­lálható az eredeti festés nyoma. Sokszor az emendálás vezet nyomra. így hívják azt a munkát, amikor egy tudós humanista átvizsgálta a kész kódexet, kijavította a másoló által ejtett elírásokat, helyesbí­tette a másolt szövegből átvett nyelvtani és stílusbeli hibá­kat. Nagyon sok kódexet emendált Vitéz János érsek, a Hunyadi-család régi barátja. Ezek a kötetek vagy az ő könyvtárához tartoztak, vagy a Corvina-gyűjteménybe. Né­ha stílusáról lehet ráismerni a budai királyi másoló és könyv kötő műhely termékeire. A nagy külföldi kódexgyűjtemények jelentős része jrnég feldolgozatlan, csak rövid leltárhoz hasonló repertórium, ké­szült róluk, s ezek semmi támpontont nem nyújtanak az egy kori tulajdonosokról. A madridi királyi könyvtár 30.000 kódexe közül .Csak 3000-et írtak le részletesen, sőt a Vatikáni Könyvtár 80,000 kötete közül is csak 15.000-ről készült részletes leírás. Ha ezeket feldolgozzák, feltehetően rábukkannak még néhány Corvinára. (H. T.), PÁR SOR A DETROIT MÓZSI ESTRŐL M ózsi Ferenc az emigráns fiatal költőnemzedék jfeles­­sége október 2-án tartotta szerzői estjét a detroiti Szent Kereszt róm. kát. Egyház Iskolatermében. A költőt S. Koósa Antal mutatta be a közönségnek. Mózsi előadása páratlan volt a, maga nemében. Nemcsak verseket mondott, hanem azokat Válogatott zenei tételékkel vezette be. Ugyanakkor Juhász István festőművész vetített illusztrációival gazdagította. Az előadás tehát viztíábs, ugyanakkor auditiv síkon haladt egy időben. Mózsi költői nagyságáról nem kell külön beszélnünk. Viszont Juhász, a képek művésze, akit a magyarság szinte csak a költő új kötetéből; A Földközelből ismér, olyan "ma­gas szintű művész, akárcsak a fiatal költő-zseni. Ha azt állítjuk, hasonló előadás még nem volt Detroit­­ba n, csak a valóságot írjuk le. Az előadást a templom köz­szeretetben álló plébánosa Ft. Csorba Domoíikos zárta be. Köszönet illeti a Detroiti Szabadságharcos Szövetséget az erkölcsi, és anyagi támogatásért, ami tulajdonképpen a költő missziós útját lehetővé tette! Köszönet továbbá Ft. Csorba Domonkosnak a terem ingyenes rendelkezésre bo­­csájtásáért és a szíves vendéglátásért. Bár személyesen nem jelenhetett meg Huszár István fotóművész képei szintén ezen az esten kerültek bmutatá­ra, aki'a fotóművészet egyik komoly ígérete. 'WWVwVWW>*A Üdvös lenne, ha a magyar emigráció is hozzájárulna ado­mányaival a dán bizottság munkájához.

Next

/
Thumbnails
Contents