Magyar Újság, 1977 (67. évfolyam, 2-49. szám)

1977-05-26 / 20. szám

VOLUME 67. ÉVFOLYAM ~ NO 20. SZÁM. 1977. MÁJUS 26. EGYES SZÁM ÁRA: 50 cent Á KORFUI DEKLARÁCIÓ 60. ÉVFORDULÓJA Délmagyarország Felszabadító I anácsának 1977 ápri­lis 17-én Clevelandben megtartott közgyűlése az 1.917 július 20-i korfui deklaráció 60. évfordulója alkalmából megálla­pította, bogy 1. Nikola Pasics, a Korfre-szigetére menekült szerb kor­mány miniszterelnöke, mint a nagyszerb gondolat képviselő­je, csakis Szerbia katasztrofális katonapolitikai helyzetében s angol nyomásra volt hajlandó tárgyalni az 1915 áprilisá­ban Londonban megalakult s Trumbics Ante dr. vezetése alatt álló Délszláv Választmánnyal, mint az Osztrák-Ma­gyar Monarchia területéről emigrált néhány pánszláv beállí­tottságú politikus szervezetével, hogy velük együtt Szerbiá­nak s a Monarchia délszláv jellegű területeinek egy állam­­keretbe való összefogását hirdessék meg. 2. A korf ui deklaráció mögött elsősorban az angol há­borús propaganda központjának az a törekvése állott, hogy a deklarációval a Monarchia délszláv népeinek harckészsé­géi aláássa s így a Monarchia katonai vereségét előmozdít­sa. Ennek az angol törekvésnek főmozgatói Seaton Watson s Wi nckham Steed voltak, akik: még az első világháború előtt a pánszláv hatalmi törekvések angliai propagálását vál­lalták. 3. A korf ui deklaráció a Monarchia délszláv jellegű, katonai alakulatainak harckészségét egyáltalában nem csök­kentette. Ezzel szemben a délszláv gondolat képviselőit po likai síkon egyre radikálisabb állásfoglalásra bátorította s így végeredményben délszláv síkon a belső front összeom­lásához nagymértékben hozzájárult. 4. Pa sics, amikor 1918 őszén a hadihelyzet alakulása a korfui deklarációban foglalt célkitűzések megvalósítását lehetővé tette, egyáltalában nem kívánta betartani a korfui megállapodást s 1918 november 24-én a zágrábi Délszláv Nemzeti 1 anáccsal puccsszerűen kimondatta a Monarchia délszláv területeinek Szerbiával feltétel nélkül történő egye sütését, melyet Sándor régens 1918 december 1-én prokla­­mált. I rumbics még vállalta az első délszláv kormány kül­ügyminiszteri tisztségét s résztvett a párizsi békekonferen­cián, mint a délszláv delegáció tagja, de már a békekonfe­rencia sóién állandó súrlódás volt közte s Pasics között. Amikor Pasics az alkotmányozó nemzetgyűlésen a horvát képviselők ellenzésével szemben keresztülhajszolta a dél­szláv állam federációs szerkezetét elvető egységes és a szerbség vezetését biztosító vidovdáni alkotmányt, Trumbics kivált á kormányból s ellenzékbe vonult. A királyi diktatúra kikiálllásál (1929 január 6) követően I rumbics véglegesen kiábrándult a délszláv egység illúziójából s maga is azok mellé állott, akik Horvátországnak Jugoszláviából való ki­válását sürgették. Ezzel dr. J rumbics Ante, a korfui deklaráció aláírója, a Délszláv Választmány elnöke, Jugoszlávia első külügy­minisztere mondta ki a délszláv gondolat s a délszláv állam bukásét. Vajon Nyugat vezetőpolitikusai meddig kívánják Jugo­szlávia népeit akaratuk ellenére egy államkeretbe kénysze­ríteni, amelyet 1941 előtt csakis királyi, 1945 után pedig csakis kommunista diktatúrával lehetett és lehet összefűzni? A BELGRÁDBAN ÖSSZEÜLŐ KONFERENCIA ELŐTT Délm agyarország Felszabadító Tanácsa, mint a tria­noni, illetve a párizsi békeszerződéssel Jugoszláviához csa­tolt délmagyarországi területek képviseleti szerve, az 1977 június 15-én Belgrádiján összeülő nemzetközi konferenciá­val kapcsolatban az alábbiakra kívánja felhívni az ame­rikai kormányzat figyelmét: I. Belgrad, mint a Jugoszlávia népeit akaratuk elle­nere egy államkeretbe kényszerítő s elnyomó kommunista diktatúra székhelye, korántsem alkalmas oly légkör megte­remtéséhez, amely az 1975. évi helsinki szerződésben vál­lalt kötelezettségeknek, köztük az emberi jogok tiszteletben tartásának felülvizsgálatára alkalmas volna. 2. Jugoszlávia kommunista kormányzata máris azon fá­radozik, hogy a kommunista tömb kormányaival egyetértés­ben a konferencia érdemleges munkáját hónapokig tartó ügyrendi vitával lehetetlenné tegye. 5. Jugoszlávia kommunista kormányzata annál is in­kább szabotálni kívánja a belgrádi konferencia érdemleges munkáját, mert maga is bűnös az emberi jogok megsértésé­ljen, népei politikai elnyomásában, a rendszerrel szemben kritikát gyakorlók elnemításában, miként erre oly kitűnően rámutatott Lawrence Silberman, az Egyesült Államok volt belgrádi követe a boreign Policy 1977 tavaszi számában közzétett I ilo s Old Communism c. tanulmányában és Milovan Djilas,, I itó volt legbensőbb munkatársa legutóbbi sajtónyilatkozataiban. (Lásd Michael Getier cikkét: “Milo­van Djilas—the I horn in Tito’s Side”, a Washington Post 1977 március 27-i számában, vagy Malcolm W. Browne tudósítását: Press in Yugoslavia Denounces Djilas, Elis Cousin Indicted ”, a New York Times 1977 április 13-i szá­mában.) 4. Itt kívánunk rámutatni a délmagyarországi szárma­zású amerikai 1 oth László kutatómérnök ügyére, akit a KONFEDERACIÓ Beirutból származó Reuters-tudósítás szerint a Szovjet­unió katonai és gazdasági támogatásával Etiópia, Szomália, Afars és Issas területe a függetlenséghez jutó Erilreával együtt -övicjesen konfederációt alkot. Az előkészítő tárgya­lásokat Moszkva már korábban lefolytatta Mengistu Haile Mariam ezredessel,. Etiópia jelenlegi katonai tanácsának ve­zetőjével. A tárgyalások időpontjáról nem tudnak. A terv gyakorlati előkészítését Podgorny V. Nikolai szovjet elnök állítólagos óhajára most Castro Fidél kubai elnök alrikai körútja vezette be. A tervet az a tény tette időszerűvé, hogy Afars és Issas területe, amelynek fővárosa Djibouti, a jövő hónapban válik Franciaországtól független, “önálló állam­má. A konfederáció keretében az önállóságáért küzdő Eritrea is függetlenség -et kapna. KATASZTRÓFA FENYEGET Május 16-án kezdődött az a konferencia, amelyen 87 ország, a fekete nacionalisták és a megfigyelők kiküldöttjei jelentek meg, hogy a dél-afrikai és a rhodesiai hatalomát­vétel-átadás kérdéseit megtárgyalják. A konferenciát Wahl heim Kurt, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára nyitotta meg. A jelenlevők először is egy perces hallgatással emlékeztek “a gyarmatosítás áldozataira Afrika déli ré­szén . Waldheim Kurt főtitkár arra figyelmeztette a megje­lenteket, hogy Afrika déli részén súlyos következmény« Tkel járó katasztrófa fenyeget, amelyet nekik kell megelőzniük. Mache! Samora, Mozambique marxista elnöke, a kiküldöt­tektől a felszabadításért folyó küzdelem megerősítését kérte. A dél-afrikai fehér kormányokkal szemben a teljes elzárkó­zás alkalmazását sürgette s azt követelte, hogy az úgyneve­zett “szembeszegülő” országokat részesítsék gazdasági tá mogatábun. Intézkedéseket kívánt azok ellen a kormányok ellen is, amelyek az afrikai fehér kormányokkal bármilyen kapcsolatot tartanak fenn. MONDALE AFRIKÁBAN A Maputoban összeülő afrikai, konferencián az Egye­sült Államokat Mondale elnökhelyettes és Young Andrew követ képviseli. Az Egyesült Államok afrikai ügyeinek koor­dinátorává Carter elnök Mondale elnökhelyettest nevezte ki, aki május 15-én Lisznbonban találkozott Young követtel, hogy a részletkérdéseket megtárgyalja vele. Mondáié még a konferencia előtt találkozott Vorster John dél-afrikai mi­niszterelnökkel Bécsben. Young másfél óra hosszat tájékoz­tatta Mondalet. Megbeszélésük eredményeként mindketten szükségesnek találták, hogy afrikai tartózkodásuk egész ide­jén szoros kapcsol atban maradjanak egymással, mert a fel­merülő kérdések rendkívül bonyolultak és kényes természe­tűek. A bécsi találkozásnak legfőbb célja az volt, hogy elejét vegye Dél-Afrika szembekerülésének az amerikaiak afrikai politikájával. Mondale Vorstert főként az emberi jogok szé­lesebb körű érvényesítése alapján igyekezett meggyőzni, az érvek közt azonban a gazdasági támogatás mértéke lesz az igazán döntő tényező. Young követ ismételten hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok kormánya a támogatás terén a * * * * 5 6 7------------r-.-rr-r----------------------------------i jugoszláv hatóságok 1975 nyarán volt munkahelyének meg­látogatását követően kémkedés vádjával letartóztattak s hét évi börtönre ítéltek s akit csak Silberman volt amerikai kö­­vet elismerésre méltó erélyes közbelépése tudott 1976 nyarán kiszabadítani. 5. Itt kell megemlítenünk az ugyancsak délmagyaror szági születésű, s jelenleg Szlovéniában élő magyar írónő, Kanyó Leóna esetét, aki érvényes jugoszláv útlevél birtoká ­ban s a jugoszláv hatóságok tudtával két éven keresztül egy Münchenben megjelenő magyar irodalmi s művészeti fo­lyóiratot szerkesztett s akit ezért 1974 őszén megfosztottak útleveb 4ől, majd másfél évi börtönre ítéltek. 6. Ugyancsak itt mutatunk rá a délmagyarországi Gor­­dos Jenő és társa, Vincéi Károly esetére, akiket 1976 októ­berében több évi börtönnel sújtottak ellenséges propaganda terjesztésének vádjával, miután Gordos Jenő 1975-ben visz szatért Jugoszláviába három éves svájci vendégmunkáss.ág után. Kiszabadításukra az “Amnesty International lapja, a Matchbox ez év tavaszi számában nemzetközi Takciót kezdeményezett. 7. Itt emlékeztetjük az amerikai kormányzatot, hogy az Egye sült Nemzetek Emberi Jogok Bizottsága, amelynek jelenleg éppen jugoszláv elnöke van, csak a közelmúltban utasította el Anglia javaslatát, amely az ugandai politikai gyilkosságok kivizsgálására vonatkozott. A jugoszláv kor­mány megbízottjának ez a magatartása annak bizonyítéka, hogy a kommunista államok csak akkor s ott sürgetik az emberi jogokat, ha ezzel kommunista agitátorokat akarnak megvédelmezni és a kommunizmus térnyerését kívánják elő­mozdítani, de a maguk területén nem tűrnek semmiléle külső beavatkozást”, mint ahogy tette ezt Moszkva is Car­ter elnök többrendbeli megnyilatkozásával szemben. fekete országokban sokkal messzebb hajlandó menni, mini az afrikai lehér uralom alatt lévő országokban menl. YOUNG DICSÉRÉSE Mozambique fővárosában, M aputohan összeült az Egyesüli Nemzeteknek az a konferenciája, amely Afrika déli országainak belpolitikai kérdéseit óhajtja békés úton megoldani. Erre a konferenciára elment az egyik harcias fe­kete nacönolista mozgalom vezetője, Mugabe Robert is. Megérk ezése után nyilatkozol I az újságírók előtt. Dicsérte Young Andrewt, az Egyesült Államok követét az Egyesült Nemzetek Szervezeténél, aki Carter elnök megbízásából már korábban járt Afrikában, olt tárgyalásokat folytatott és több ízben nyilatkozatot is tett, persze mindig a iekele több­ség hatalomrajultatása érdekében. Mugabe általában kielé­gítőnek találja a Carter-kormányzat afrikai poli tikját. Young nyilatkozatainak némi ellenmondásait is megértéssel fogadta, de valósággal elengedhetetlen követelményként hangsúlyozta a fehér rezsimnek szánt utánpótlás beszünte­tését, AZ IZRAELI VÁLASZTÁSOK A Labor -párthoz tartozó volt miniszterelnök felesége valutaügyével kapcsolatos — lemondásakor már előre lát­ható volt, hogy az a párt, amelyik Izrael kormányzásáról 29 éven keresztül gondoskodott, a választásokon sokat veszít erejéből. Az eredmény minden várakozásnál keel vezőtlenebb lett, mert a volt kormánypárt 19 mandátum elvesztése után mindössze 32 helyet tudott magának biztosítani, míg az egykori gerilla-vezér, Begin menahen nacionalista pártja 4t mandátummal az első helyre került. A jobboldali Likud­­párt a nemzeti valláspárt 12, a I óra-arcvonal 5 és két ki­sebb párt 5 tagjával együtt biztosítani tudja a parlamen­táris többséget. A Labor-párt — Peres Shimon nyilatkozata szerint úgy döntött, hogy a koalíciós kormányban nem vállal szerepet, hanem ellenzékbe vonul. A kormányainké lásrk Kaizii Ephraim elnök Begin J* Lnuheinuek ariotl mu ^ bízást. Begin az arabok szerint komolyan veszélyezteti á kö­zép-keleti megbékélés lehetőségét, mert ellene van minden területi engedménynek s azt reméli, hogy Carter elnök nem avatkozik bele a felek tárgyalásaiba. TEMPLOMSZENTELÉS A lengyelországi Nowa Huta városában, Krakkó tő­szomszédságában Wojlála Karol bíboros, krakkói érsek fel­szentelte azt a templomot, amely 20 évig tartó küzdelem eredményé. Engedélyezéséért az első kérelmet 1956-ban nyújtották be. Négy évvel később a hívek fából faragott kereszt előtt gyűltek össze azon a helyen, ahol most a temp lom áll s kővel dobálták meg a rendőröket, amikor azok el akarták azt távolítani. A kommunista hatóságok csak 1967- ben adtak engedélyt az építkezésre. Az 5000 lélek befoga­dására alkalmas modern épület Noé bárkájára emlékeztet. Homlokzatát mintegy két millió darab kis kő és kavics fedi, amelyet a hívek ezrei hordtak össze több országból. A templomszentelési szertartáson, amely a második vatikáni zsinat előírásai szerint ment végbe, több mint 50.000 ember gyűlt össze. Sokan vettek részi Ausztriából és Nyugal-Né­­melországból is. ENERGIA-MINISZTÉRIUM A kongresszusi szenátus 74 szavazattal 10 ellenében új kormányzati szerv (energia-minisztérium) létesítéséhez járult hozzá. Az új kormányzati szerv (minisztérium) élére Schlesinger R. James, az elnök energia ügyi tanácsadója kerül. Az új szerv (department) az energia kérdéseivel fog­lalkozó három kormányzati szervet hoz közös nevezőre egy­séges vezetéssel. A három szervezet: a Federal Power Commission , az “Energy Research and Development Ad­ministration és a Federal Energy Administration . Glenn John ohiói demokrata szenátor, aki szenátortár­sával, a szintén demokrata Metzenbaum Howarddal együtt az új kormányszerv életrehívása mellett szavazott, külön nyilatkozatban mutatott rá, hogy nem minden energia-kér-A B1 BOMBÁK GYÁRTÁSA A szenátus elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely 36 billió $-os katonai kiadások fedezésére nyújt lehetőséget. A kiadások között szerepel az az 1.3 'billió $ is, amely 5 Bl bombázó gyártását teszi lehetővé. A tétellel szemben meg­lepő módon nem történt ellenvetés. A Bl bombázók előál­lítási költsége darabonként 101.7 millió $ lesz és a gyártá­sukra vonatkozó terv fokozatos végrehajtása a következő 20 éven át 40 billió $-t emészt fel. A törvényjavaslatot még a Kongresszus képviselőházá­nak is el kell fogadnia. Előreláthatólag a képviselőházban vitára is sor kerül, mert a Bl bombázók gyártását sokan ellenzik; mint emlékezetes, megválasztása előtt maga Car­ter elnök is olyan kijelentéseket tett, amelyek a bombázók gyártásának megakadályozására irányuló szándékáról ta­núskodtak. A Washington Post hírszolgálatának közlése HŐSEINKRŐL Valamikor az ősidőkben az volt a magyar szokás, hogy az ősök és hősök emlékét ünnepi lakomákon zengő bongó énekkel, csengő-bongó rímekkel idézték ékesszavú regösök, a nemzeti hagyományok hűséges őrzői. Az idei hősök-napján ékesszavú regös szeretnék lenni én is, Imgy méltóképpen dicsérhetném hőseink áldozatát és idézhetném őseink példáját. Ma ez sokkal nehezebb feladat, mint korábban bármikor volt. Kiről zengjen ma éneket ünnepi dalunk? Azokról, akik még akkor dicsőültek halhatatlan hősökké, amikor (Juhász ( ívnia szavaival) Öreg-Isten népe voltunk, Európán átrobogtunk, I ládák útját égbe írtuk, j E világot győzve bírtuk”? \ agy talán inkább azokról, akik magyarságunk évez­redes élelhalálharcában ontották vérüket, mint a nyugati kereszténység, vagy a keresztény Nyugat őrei? Kinek a pél­dáját iclézzü k? D ugovics I ituszét, aki Nándorfehérvár tor­nyáról magával rántotta a győzelmi zászlót kitűző törököt, vagy Zrínyi Miklósét, a szigetvári hősét? Petőfi Sándort említsem, vagy inkább Gyóni Gézát? Nem lenne helyesebb Kováts Mihály ezredesre hivat­kozni, vagy arra a sok-sok névtelen hősre, aki az Egyesült Álla mok függetlenségéért, szabadságáért és nagyságáért ál­dozta életét? Vagy inkább azokra a, sírokra gondoljunk, amelyeknek hantjai orosz, francia, német, olasz, földön, Afrikában, Dél -Ázsiában, Dél-Amerikában, I innország­­ban, Ausztriában vagy Ausztráliában, Koreában és Viet­namban takarnak magyar hősöket s amelyekre (Berzeviczy Flóra költeménye szerint) Fájó könnyet nem bullát soha, Virágot nem vihet hű feleség s jó anya ? Ne válogassunk! A hősök napján gondoljunk hálával és őszinte megbecsüléssel, jogos magyar büszkeséggel mind­azokra, akik kötelességüket életük árán is teljesítették smeg­hallak a hazáért, a szabadságért, a krisztusi gondolat vilá­gáét! s a magyarság becsületéért. Mind hű volt s pompás férfi mind, Kikről legendát sző a szél. \ Szemük a sírból tank tekint: Halkabban járjon, aki él! FI ne felejtsük azonban, hogy a hősök napja nem gyászünnep. \ O, ne sirassad annak végzetét, Ki a hazáért adta életét! Gyújtsunk csak emféktűzeket szívünk-lelkünk mélyén, aztán fújjuk meg hitünk harsonáit, hogy azok hangja át­hatoljon az óceánokon is: az ősök szilemé él s a magasságos ég csillagporos hadakútján egyszer majd megint vakítóbb lesz a fény. , (sf) szerint Carter elnök Brown Flarolcl honvédelmi miniszter előterjesztése alapján módosította álláspontján, dés kerül az energia-minisztérium hatáskörébe. A gépkocsik benzinnel való ellátása például továbbra is a kereskede­lemügyi minisztérium hatáskörében marad, mini ahogyan az “Environmental Protection Agency’ sem kerül az új mi­nisztériumhoz, hanem önállóan folytatja működését. A bel­ügyminisztérium irányításával folyó s az energia-ellátással kapcsolatos tevékenységek is vá ltozatl anul maradnak. AFRIKA A Hősök-emlékműve a budapesti Ezeréves-emlék előtt

Next

/
Thumbnails
Contents