Magyar Újság, 1977 (67. évfolyam, 2-49. szám)

1977-05-05 / 17. szám

1977. MÁJUS 3. 33. SZÁMÚ KERESZTREJTVÉNY MÁJUSI KÖSZÖNTŐ I. Mária, te vagy bűnöktől tisztult lelkem illata Nappalaim napmelege, éjjeleimben fénylő bársony. Te vagy a csillagtól-csillagig érőő ima. Isten kék-fehér mosolya < a kétségbeesett világ felett, Magyary Csilla Májusi köszöntőjének utolsó két versszaka van rejt­vényünkben, a 3-ik versszak a függ. 13., 45., vízsz. 1., függ. 20., 6. és S.sz. sorokban. VÍZSZINTES SOROK I. A zidézet harmadik része, zárt betűk: K, I. H. Á, L. 13. A Szentivánéji álom tündérkirálynője, tárgyesetben. 14. Származik. 15. Kutyák. 16. A ki­bővült. 19. RAOA. 3 I. Vasúti kocsi. 22. RÍ E. 25. Nagyon megkavart ör­dög 24. Két fogalom: rangjelző és: távozóban. 25...................rege, Her­czeg történelmi mesejátéka. 28. iMndennek van. 29. GyE. 30. Előrejutó. 32. hamis. 33. Vadászkutya. 56. Két római 50. 57. Nincs több belőle. 40. Maga shegyekben élő állat. 42. Tavas zrésze! 44. visszapályaudvarokon kiáltunk utána. 46. Visszanézte mf. . .tamból. 47. Istei...........jókívánság. 50. Borkő —■ tájszólással. 51. R-rel a végén: mélyedés a földben. 55. Bib­lia inői név, kettőősbetű. 54. I- . lya .virág. 55. EOS. 56. Mátka. 58. For­dítva: folyó spanlyolul. 59. Vize tszerető állat. 61. Nátrium vegyjele. 62. Te meg én. 64. Espresso eleje. 66 Nyiltartó. 67. Hibát köve te lírásban .69. Időhatározó. 71. Éppenhogy csak. Ütőhangszer. 75. United States cí America. 76. Ez az influenza télen. 78. Mögött ellentéte. 80. Vissza: név­elővel üzletkötés része .ékezethiba. 81. Juhok otthona. 82. Balatonaka. . . . .a, Balatonmenti község. 85 Zsarnokság velejárója. 86. Legvégén.. FÜGGŐLEGES SOROK I. Háziszérnyas terülj-asztalkája . 2. H............t, Ígéretekkel áltat. 5. Összeüt. 4. Dátumrag. 5. • • . gara vízesés. 6- Az első kocka I-je né Ikiil: az idézet ötödik része Utolsóelőtti betű kettős. 7. S - • • , ördög. 8. Első és utolsó kockák betűi nélkül: az idézet utolsó szava. 9 .eMező. 10. Cipész­szerszám. 11. Férfinév. 12. L-Iel a végén: részsekre eloszt. 13. Az idezet első rsze, 5-ik kocka keltős betű, zárt betűk: Ö, S. 17. Fokoza tangóiul. 18. Több pápa neve. 20. Az idzet negyedik része. 23. I őri egynemű betűi. 25. Az egyik oldal. 26. Olasz névelő. 27. Győz. 31. Jót kívánó. 54. Üzlet, bolt légiesen. 35. Régi egynemű betűi. 38. A hegy, ahol Jézus színében elvál­tozva megdicsőült. 39. Ide e helyre. 41. Magánhangzó ékezet nélkül és é­­kezettel. 43. Filmet lepergeti. 45. Az idézet második része. 48. Föld felé 49. ...... Ura, Isten egyi kewnevezése. 52. Régi erősség. Ékezethi ba. 54. Sűrű, vad növényzettel teli hely. 57. Római váltópénz. 59. Lehet ilyen a deszkakerítés is (főleg, ha vékony volt). 60. ZE. 65. Könyörgések. 65. Si­ránkozás, utolsó kocka keftős betű. 68. Fordítva: keresztül hajlik. 70. For­dítva: mint a vízsz. 67. 72. Kettősbetű. 74. Betöröli egynemű betűi. 77. ÁZÖ. 79. Lajos idegennyelvű becézése. 81. Több A. 83. Fordított német igen. 84. I óra egynemű betűi. Két babonás, szép szemednek. II VIKTOR EMANUEL (1820-1878) j i olasz király nemes gondolkozású, jó uralkodó volt, akit még ‘ a legalacsonyabb sorsú alattvalójának életkörülményei is ér­dekelték. Élt Aostában egy öreg levélhordó, ki Aostából Gig nodba hordta a postát. Egy ilyen útja alkalmával, amikor Gignodból hazaigyekezett, a magas hegyi ösvények között hóvihar lepte meg. A derék ember emiatt csak nagyon nagy fáradsággal tudott előrehaladni, de nem akart elcsüggedni és hangosan buzdította magát kitartásra: i—- Nem kell megijedni! A bátorító szavakat többször megismételte, egyszer azonban nem csekély bámulatára szava visszhangra talált és csakhamar össze is találkozott a szavát visszhangoztak? idegennel, egy délceg vadásszal. A két hegyi utas nyomba össze is barátkozott és mivel egy ideig egy irányba haladt az útjuk, beszélgeni kezdtek. Az öreg levélhordó ekkor korát jellemző bőbeszédűséggel elmesélte a vadásznak, hogy na­ponta hat-hét órát kell járnia a hegyi ösvényeken, elmondta egész családja élettörténetét és a többek között azt is, hogy van egy fia, ki az ötödik gyalogezredben szolgál káplári rangban. Megemlítette azonfelül, hogy noha nagy könyebb­­ségére volna, ha öreg korára fiát nem kellene nélkülöznie, mégsem akarja, hogy fia szabadságoltassa magát, mert azt óhajtja, hogy jó katona legyen belőle. Legfőbb vágya az lenne, hogyha fiát a modenai katonai akadémiára küldhet­né. A vadász nagy érdeklődéssel hallgatta az öreg levél­hordó beszédét és amikor Varineybe érkezve elvált tőle, egy aranyat akart neki adni. Az ősz ember azonban büszkén utasította vissza a pénzt, mondván: —< Én őfelsége szolgálatában állok, alamizsnát nem fogadhatok el. Csak őfelségének van joga szolgáit megaján­dékozni. A vadászt nagyon meglepte az öregember magatar­tása és csúfolódva mondta: >—< Óh, a király csak az adót tudja behajtani. Az ugyan nem sokat törődik a szegény emberekkel. Az öregnek szemmel láthatóan nem tetszett ez a beszéd és haragosan figyelmeztette az ismeretlen vadászt, ne be­széljen ilyen hangon a királyról ezen a vidéken, mert még az utcán játszó gyermekekkel is megjárhatja emiatt. A be­szélgetés ezzel meg is szakadt és a két hegyi utas elvált egymástól. Néhány hét múlva az öreget nagy meglepetés érle. Le­velet kapott a fiától, aki azt írta neki, hogy egyenesen a ki­rály paraúcsára fölvették a modenai katonai akadémiára. Egy reggel pedig a polgármester magához hívatla az öreg postást s e szavakkal adott át neki nagyobb pénzösszeget: Csak a királynak szabad pénzt ajándékoznia alkal­mazottai részére; fogadja el tőle ezt az összeget. Ekkor tudta meg azulán az öreg, hogy az a rejtelmes ismeretlen vadász, akivel a hegyekben találkozott, maga II. Viktor Emánuel király volt. A RAVASZ TANÁR Egy kis larmer-faluban nyaraló orvos-proíesszor, aki nem igen szokta meg a korai fölkelést, nyaralása első nap­ján kétségbeesetten konstatálta, hogy a kondás hajnalban épp az ő ablaka alatt hívja össze hangos tülköléssel a csordát. Tülköl ése mindig felverte álmából, s azontúl nem tu dolt aludni. Hosszasan töprengett, liogy mit tegyen ez ellen. Meg kérje a kondást? A csökönyös kondás csak azért is föl­verné minden hajnalban. Hát elhivatta magához: Nézze, fiam, mondta neki maga olyan szé­pen tülköl, hogy az már igazán valami nagyszerű! Ha meg­ígéri, hogy minden reggel az én ablakom alatt tülköl, min­den nap fizetek magának egy pint bort. A kondás boldog volt, minden nap torkaszakadtából tülkölt s minden nap megkapta a professzortól a maga pint borát. Néhány nap múlva azonban a tanár beszüntette a bort. A kondás jelentkezett: >-< Doktor úr elfelejtette a bort. ■ Nem felejtettem én el, —- mondla a professzor — hanem meggondoltam a dolgot. Nem ér meg a maga tülköl ése egy pint bort. /— Igen? - mondta a kondás -—< hát akkor várhatja az úr, amíg még egyszer az ablaka alá jövök tülkölni! S azóta a falú túlsó végén tülköli és a professzor éde­sen ludolt aludni. TIZEDSZER Markó úr bemegy a drogériába és logkefét vásáról. A drogista két­féle kefét ajánl, egy keményet és egy puhát. Markó nem tudja, me­lyiket válassza. r— Tessék csak nyugodtan mindkettőt elvinni és amelyik nem kell, azt majd visszahozza. Markó meglepetten veszi át a becsomagolt két fogkefét és más­nap a puha kefét visszahozza. <—> Nem csodálkozom rajta, mondta a clrogista, r— hogy ezt a kefét visszahozta, ez ugyanis már a tizedik eset, hogy ezt a kefét visszahozzák nekem. NEVETSÉGES r— Igazgató ur, az ön üzleti al­kalmazottai mind gúnyosan nevet­nek! i— Az csak azért van, mert az áraink nevetségesen alacsonyak Azt hiszem jövő héten mindént drágítani fogunk . . . OLYAN NINCS I aluda úr bemegy egy antik bútorüzletbe. — Egy zép antik szekrényt ke­resek! mondja, <— de annak va­lóban ódon bútordarabnak kell lennie. Tudja, kérpm, az ilyen bú­tornak élnie kell . . . Sajnálom, uram! — mondja a kereskedő, ■—< de szúvas árut nem tartunk. JÓ RAGASZTÓ Egy férfi bemegy egy üzletbe és meglát a Jöldön egy aranyat. I Feltűnés nélkül akarja felemelni, de ez nem sikerül, ismét megpró­bálja, de megint csak hiába. Amint feláll, mögött áll az üz- j Iettula jdonos, aki azt mondja: ' Láthatja, uram, milyen re-1 mek a mi ragasztónk! Ugy-e nem volt képes felemelni, olyan erősen leragadt . . .? 34. SZÁMÚ KERESZTREJTVÉNY MÁJUSI KÖSZÖNTŐ II: A vers utolsó szakasza van a vízsz. 1., függ. 14., vízsz. 37., függ. 19., 28., vízsz. 76. és függ. 59. sorokban. VÍZSZINTES SOROK 1. Az idzet e Iső része. Zárt betűk: N. Gy, YA. 14. Füzet része. 15. Vá­ros Califomiában (San Diegohoz közel). 16. Talaj — angolul. 17. Öriás­­tölgy. 20. Zola regény 23. Rázó egynemű betűi. 24. Kor, mutatószóval. 26. Dunántúli hegység az első és negyedik betűje nélkül. 27. Római 499. 28. Félig gyáva. 29. Hétköznapi tevékenység. 31. Vitéz. 33. Méh terméke. 54. Egyforma betűk, elsőn ékezet. 55. Lefekvés előtt mondjuk. 37. Az i­­dézet egy szava, harmadik rész. Első kockában kettős betű 39. Dunántúli vármegye. 41. Fordítva: ritmikus mozgásművészet. 42. Kerget. 43. ..... A1 Rasid. 45. PY. 46. 5-ik és 4-ik' betű felcserélve: bot végén lehet. 47. HéziSzárnyas. 49. Fordítva: menj — angolul. 50. Házba. 51. Vissza: A. -..........árultak. 52. Egy dal Budapestről. 54. JP. 55. Borral jó inni, első □ kettős betű. 57. Argon vegyjele. 58. Hordó — angolul. 59. Hindu név. 60. Energia. 61. Feleslegesen megijed, harmadik betűn ékezethiba. 63. Meg­keverve: mibe. 64. Juttatáskor mondott szó. 66. Bányaváros. 67. Háziállat. 68. Eltulajdonít. 69. Te meg ő. 70. Talpon van. 72. R-rel a végén: egész­séges zöldség. 75. Magyar férfinév felcserélt ekezetekkel. Az idezet hato­dik része, zárt betűk: S, E. FÜGGŐLEGES SOROK 1. Orosz szán. 2. Vonatkozó névmás. 3. Pesti kávéház volt a Körút és Ül­lői út sarkán. (Női név). 4. Rangjelző. 5............. • • szőlő, (ha nem érjük el, zárt betű: NY). 6. ZP. 7. Mezei virág, (és női név). 8. Mesében szerepel csak. 9. Régi pesti színész (Domokos). 10. SMM. I I. Ritka férfinév. 12. F...........fonalat készítesz. 15. Naftalin eleje. 14. Az idézet második része, zárt betűk: T,Ö, 7-ik és I I -ik kockákban kettős betű. 18. Doktrína. 19 Az idézet negyedik része, zárt kockákban: L, ZO. 25. I ..... féldrágakő. 26. “Gumiváros” Ohmban. 27. Van — németül 28. Az idézet ötödik része, el­ső kocka kettős betű. 50. József Attila vers címe. 32. Volt kolozsvári sta­tisztikus ,majd Egerben jogtanár (József). 33. Női név. 36. 1 úlbecézett 1- lona. 38. Kergeti. 39. Az idzet utolsó szava. 40.A I rubadur két felvonása. 43. Csak egy van! 44. Magyar költő, a Vigilia szerkesztője (György). 46. Béla egynemű betűi. 48. Rossz szaga van. 50. Szülésznő népiesen. 51. Vissza: van-e széles melle? 53. ŐRÉ. 56. Vissza:............nymi Károly. Wekerle mellett volt belügyminiszter. 59. Amerikai költő (James Whit­comb) 61. Pokol — angolul. 62. Vissza: szabó teszi. 65. Fordított magas hőmérséklet. 71. Olasz névelő. 73. Ö német hímnemben. 74. Éneklő szócs­ka. 75. BG. MÜLTHETl REJTVÉNYEINK MEGFEJTÉSE “EGÉSZSÉGES” MONDÁSOK 1. ) Ép testben ép lélek. 2. ) Nyugodt álom élettartó energia. 3. ) A tisztaság félegészség. 4. ) Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk. SZÉNI MAGYARSÁG Vízsz. t. István, Gizella, Imre. 34, Asztrik apát. 40. Margit. 73. Prohászka. 86. Kaszap István. 89. Bangha Béla. Függ. I. Isten rabjai. 15. Erzsébet, Kinga. 16. László és Gellért. 25. Pázmány Péter. látja, hogy víz folyik belőle. A szülők felfogadják a konflist és beülnek a kocsiba. Pete odaszól a kocsisnak: —< Bácsi! Nem tudunk elindul­ni! Nem? i— kérdezi a kocsis. — Miért nem? r— Mert a benzin kifolyt! KOMPLIKÁCIÓ <— Hogy érzi magát a fivére az operáció után? >—>. Sajnos kompli káció állott be. ~ Óh, csak nem? <— De igen. Képzelje, eljegyez­te az ápolónőt! KÉSÉS A feleség mérgesen fogadja a hajnali órában részegen hazatérő férjet: , ! ! r— Azt mondtad, hogy egy-ket­tőre. visszajösz, r— mondta az asz­­szony. — Nézd meg az órát: haj­nali fél három. No, és fél órai késés csak nem sok . . .? ERKÖLCSI ELÉGTÉTEL ■ — Milyen jó, hogy egész életem­ben elittam a keresetemet, most senki sem foghatja reám, hogy ha­rácsoló vagyok. CSERE Kemecseiné az áruház könyv osztályán megkérdezi: p— Becserélnének egy könyvel? — Miért óhatja ön becserélni azt a könyvet? Nem tetszett a vége! ÓVATOSSÁG Lefkovics ur, az öreg utazó egy kis faluban betér az egyetlen szál­lodába. Ütött, kopott, ócska fa­épület. A szállodás az emeleten mutat neki szobát. Lefkó körülnéz és észreveszi, hogy az ablakban kötél lóg. — Mit keres az a kötél ott az SRÁCOK EGYMÁS KÖZÖTT /— Te voltál már szerelmes? Voltam! mondja a tizen­három éves. — Hányszor? Egyszer, de az épp elég volt. <—* Miért? p—< Mért hülyeség. — Miért hülyeség? —' Há-át. . . csak. De mégis? «— Neki adtam a háromszínű töltőtollamat. . . i—< Örökbe? i— Örökbe. —' És ő nem adott neked sem­mit? Egy zsebkendőt, de másnap visszakérte . . . i—> Mert szakítottatok, igaz? Akkor még nem. — Hát? — Félt, hogy kikap a mamájá­tól, ha nincs meg a zsebkendő. —* És te? i—' Visszaadtam. >— És a töltőtolladat ő . . . ? >—> Megtartotta. Miért? —- Nem kértem. A férfi, amit egyszer odaadott, azt ott egye meg a fene. — Hát igen! — Ez a szerelem. >—> Tényleg hülyeség. NEM INDUL A hároméves Pete szülei New Yorkból Bécsbe repülnek a gye­rekkel, aki életében nem látott még élő lovat. Az utcán meglát­nak egy konflist, s a papa magya­rázza a gyermeknek, hogy ez ép­pen úgy közlekedésre szolgál, mint az autók. A konflisló meg­feledkezik magáról és a, gyerek MAGYAR ÜJSÄG ö. OLDAL , ADÁS VÉTEL ANGLIÁBAN A skótnak remek idomított vizslája van. Már többen meg akarták venni, de nem állt kötélnek. Egy nap azonban két vevő,is alkudott a kutyára. Egy amerikai és egy angol. Az amerikai tizenkét fontot kínált, az angol csak tizenegyei. A skót a legnagyobb meglepetésre az angolnak adta oda a vizslát. < De, uram, — érvelt az amerikai - én tizenkét fontot kínáltam! ,—' Nem tesz semmit —< mondta önérzetesen a skót •— egy fontért még nem lehet megingatni bennem a hazafias­ságot. Amikor a két vendég elment, az asszony rátámadt az urára. p— Mondd, megőrültél? I udod te, milyen nagy pénz egy font? Miért nem adtad az amerikainak? »—< Azért, fiam, mert a vizsla Eondoból egész biztosan hazaszökik majd, de az Atlanti-óceánt már nem tudta volna átúszni. JUHOT, Napoleon későbbi tábornoka, a francia forradalom aUtt a gránátosoknál szolgáit. Mikor Napoleon Toidon előtt tábo­rozott, keresett egy olyan katonát, akinek egy sürgős leve­let csataközben tollba mondhasson. Junot jelentkezett és a levelet az egyik szétlőtt ágyú talpán írta meg, melyet az el­lenség állandóan heves tűz alatt tartott. Éppen befejeze a levelet, amikor lecsapott mellette egy ágyúgolyó és egészen elborította őt földdel . . . <— Na > mondta Junot nevetve a föhJ aUl leg­alább nincs szükség porzóra. Ez a hidegvérűség roppantul tetszett Napóleonnak s ettől kezdve nem tévesztette többé szem elől Juno-t, akit ké­sőbb Abrantes herceggé is tett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents