Magyar Újság, 1977 (67. évfolyam, 2-49. szám)

1977-03-24 / 11. szám

VOLUME 67. ÉVFOLYAM _ NO. 11 SZÁM 1977. MÁRCIUS 24. EGYES SZÁM ÁRA: 50 cent KELET-EURÓPÁBAN Derwinski Ed, Illinois 4. kerületének kongresszusi kép­viselője, most érkezett vissza a svájci Géniből, ahol a Nem­zetközi Parlamentárig Unió legközelebbi ülésének előkészí­tésén vett részt. Az iríés 1978 tavaszán lesz és azon az euró­pai biztonság és lefegyverkezés kérdései kerülnek parlamen­táris megbeszélésre//A konferencia Bécsben ül össze a hel­sinki határozványok felül vizsgálatával foglalkozó belgrádi konferencia befejezése után. A Nemzetközi parlamentáris tanácskozás központjá­ba Derwinski szerint kétségtelenül a helsinki megállapodás kerül, annak is alapvető emberi jogokkal kapcsolatos része, mivel máris megállapított tény, hogy sem a Szovjetunió, sem. Kelet-E urópa többi kommunista kormányzata nem tesz ele­get a helsinki megállapodás feltételeinek. Ésszerűnek látszik, hogy a parlamentáris találkozó a belgrádi megbeszélések u­­tán kerüljön sorra, bármi lesz is azok eredménye. A nyugati' parlamentek tagjai, köztük a semleges Svédország, Auszt­ria és Svájc törvényhozói is egyetértenek abban, hogy a kom­munista kormányzatokra nyomást kell gyakorolni, bogy or­szágaik állampolgárai részére a jelenleginél nagyobb szemé­lyes szabadságot biztosítsanak. Derwinski kongresszusi képviselő külön kiemelte, bogy az emberi jogok legsúlyosabb megsértése az az eloroszosító terv, melyet a szovjet kormányzat a balti országokban akar végrehajtani és a nemzeti szellem egyenes elnyomása Ukraj­nában. A vallásszabadság hiánya a Szovjetunió és a kelet­európai országok határain belül élő minden rab népet egy­aránt sújt; az egyházak háborgatása közvetlenül és közvetet­ten is tovább tart a kommunista hivatalos tényezők részéről. Derwinski nemcsak a Nemzetközi Parlamentáris Unió amerikai küldöttségének vezető egyénisége, hanem a kom­munizmusnak is szókimondó ellenzője s mint ilyen, kül önös tevékenységet lulytat a kelet-európai kérdésekkel kapcsolat­ban és erőteljesebb amerikai kül- és honvédelmi politika ér­dekében. A SZOVJETUNIÓBAN NINCS SZABADSÁG Mint a napi hírekben hallottuk és olvastuk, a legújabb orosz ellenzéki a 54 éves Bukovsky Vladimir pszichiáter sze­mélyében érkezett Nyugatra. A Ford-kormány közbenjárá­sára engedték ki az 1975 óta bebörtönzött Luis Corvalan Le-, p" csiíei kommunista pártvezetővel. Bukovskyt Carter elnök is fogadta. Ezt követően a George Washington egyetemen több mint 500 főnyi hallgatóság előtt tartott előadást, amely­ben rendkívül érdekes dolgokat mondott el. sok olyant is. a­­milyent eddig még szabad földre került szovjet ellenzéki sem említett. Bük ovsky szerint a Szovjetunióban egyáltalán nincs szabadság. Azok a törvények, amelyek bizonyos emberi jo­gokat biztosítanak, kizárólag propaganda célokat szolgálnak. Aki nem engedelmeskedik vakon a rendszernek, az börtönbe, vagy elmegyógyintézetbe kerül. Bük ovsky maga is 15 évet töltött börtönben, mivel pszichiáteri megfigyeléseit Nyugat­ra csempészte. Legutóbb 7 évre ítélték s ebből kicseréléséig 5 évet töltött le. A Szovjetunióban Búkovsky szerintnincs jog; aki jogra hivatkozik, az őrült. Helytelennek minősítette az ellen­zéki ( dissziclens ) megjelölést is, mert ez a szó olyasvalakit jelöl meg nyugati értelemben, aki a kommunista rendszeren belül akar több szabadságot elérni. Az igazság ezzel szem­ben az, hogy sem ő, sem azok, akik rajta kívül az emberi jo­gok érvényesítéséért küzdöttek és küzdenek, az 1917-ben be­vezetett rendszernek sohasem voltak részesei. A leninista for­radalom ellenzéke azóta létezik, amióta ez a forradalom a maga kormányzati rendszerét megszervezte. A Nyugat még csak most kezdi megérteni, mi a kom­munizmus, mi annak a célja, milyen a rendszere és milyen álláspontot kell azzal szemben elfoglalni. Bukovsky szerint az oroszországi menekülteknek három hulláma került Nyu­gatra. Az első a bolseviki forradalom idején, 1917 előtt vagy közvetlen az után jutott ki, vagy pedig a második világhá­ború idején, vagy közvetlenül az után, a harmadik pedig az 1960-as és 1970-es évek folyamán tudott kiszabadulni. Az első hullámmal kiérkezetteknek Nyugaton senki sem hitt, mert mindenki azt gondolta róluk, hogy csak elveszett birto­kuk és társadalmi állásuk miatt érzett keserűségük beszél be­lőlük. A második hullám menekültjei sem kaptak sokkál több hitelt, mert őket meg az akkori idők előítéletével fogadták. Csak a h armadik hullám szavára figyelnek. Bukovsky ezek után hangsúlyozta, hogy a szabadság vágya a szovjet társadalom legkülönbözőbb rétegeiben egy­aránt erő;, különösen az egyetemi és főiskolai hallgatók so­raiban igen gyakori, bár a rendszer bírálóit kizárják, elbuk­tatják, vagy végzettségük után a jobb állásokra nem enge­dik. 1961 -ben őt is kizárták a moszkvai egyetemről, mert a jugoszláv ellenzéki Djilas Milovnak Az új osztály című művét terjesztette, amely a kommunista párt-bürokráciát bí­rálta. Bukovsky Vladimir előadását azzal fejezte be, mindent elkövet, hogy a nyugati közvéleményt az eddiginél jóval megértőbbé tegye a Szovjetunióban elnyomott szabadság iránt. AZ EMBERI JOGOK VÉDELME ÉS A SALT-TÁRGYALÁSOK Az orosz kommunista párt hivatalos lapja, a Pravda újabb kifogást emelt Carter elnöknek az emberi jogok vé-AZ EMBERI JOGOKÉRT delmere vonatkozó kijelentései ellen. Azt h angoztatta, hogy Carter elnök nyilatkozatai megronthatják a közeljövőben sorra kerülő SALT-tárgyalások légkörét. NyiI vánvalóan a­­zokról a nyilatkozatokról van szó, amelyeket Carter elnök a szovjet ellenzékiek támogatása érdekében tett. Carter elnök Warnke C. Paul eskűtételi szertartásán ismételten kijelentette, hogy az emberi jogok védelmével kapcsolatos tevékenységét nem szünteti be. A Pravda figyel meztető cikkének megjelenése után Powell Jody, a Fehé> Ház sajtófőnöke is nyilatkozott. Megítélése szerint a mi ál­láspontunk az emberi jogok tekintetében világos, azért annak megfelelően járunk el és azokat leg jobb meggyőződésünk szerint a végsőkig támogatjuk. Powell a hozzá intézett kérdésre azt is közölte, hogy Carter elnök az emberi jogok védelmében nemcsak hivatalos lépéseket tett; ezekről azonban azok természeténél fogva nem adhat tájékoztatást. Az aggodalmaskodókat megnyug­tatta, hogy az emberi jogok védelme vagy az orosz ellenzé­kiek támogatása nem befolyásolja a fegyverkezési korláto­zásra vonatkozó tárgyalásokat, egyéni cikkírók véleményé­nek magyarázgatásába nem is bocsátkozik. Arbatov Georgi, a moszkvai ' Amerikai és Kanadai I a­­nulmányok Intézetének igazgatója ezzel szemben ki jelen­tette, hogy az Egyesült Államok elnökének a szovjet ellenzé­kiek és h arcias jobboldali erők támogatását jelentő maga­tartása a détente megszűnését eredményezheti és az atomhá­ború veszélyét növeli. VARNKE MEGERŐSÍTÉSE Llosszas huzavona után a Kongresszus végre megerő­sítette Varnke C. Paul kinevezését. A szenátusban 29 sza­vazat ellenében 70 szavazatot kapott, mint az ACDA (Arms Control'and Disarmament Agency) igazgatója és 58 szava­zatot 40 ellenében a SÁLI (Strategic Arms L.imitatior 1 reaty) amerikai küldöttségnek feje. A * New York News tudósítója, Wieghart James sze­rint a szenátusi szavazásnak ez az eredménye korántsem je­lenti azt, hogy azok az ellenmondások, amelyek Varnke ki­nevezését követték, megszűn tek volna. Az ACDA igazgatói állásra vonatkozó szavazni többsége ugyanis kevesebb annál a szenátusi kétharmadnál, amely a hadműveleti fegyverek korlátozására vonatkozó szerződés megkötésének jóváhagyá­sához elengedhetetlenül szükséges. Azok ugyanis, akik Varnke kinevezésének jóváhagyásával kapcsolatban nem­mel szavaztak, elsősorban azt ellenzik, amit Varnke akar. Mint sok más liberális, Varnke C. Paul is azt hiszi, hogy az oroszok szédületes iramú fegyverkezésének más cél­ja nincs, mint az, hogy a Szovjetunió nagyjából elérje hadi felkészültségének azt a foké t, amely az Egyesült Államoké­val egyenlő; ezért mielőbb megegyezést kívánnak létesíteni a fegyverkezés korlátozására, mert meggyőződésük szerint ez az orosz fel fegyverkezési ütemét rögtön lelassítaná. A liberálisok felfogásával szemben befolyásos szenáto­rok arra hivatkoznak, hogy az oroszok a SALT-I korlátozá­sait sem tartották be, ezért a SALT-II megkötésekor óvato­sabban kell eljárni. Carter elnök ismételten hangsúlyozta, hogy megítélése szerint a SAL I-tárgyalások vezetésére Varnke a legalkal­masabb, aki a hivatali eskü letétele után most már —< terv szerint március 28-án — el is indulhat Vance R. Cyrus kül­ügyminiszter kíséretében Moszkvába, hogy feladatát elvé­gezze. ZAIRE MEGERŐSÍTÉSE A Carter-kormány katonai segély-ellátmányt indított Zairébe, amelyet Angolából irányított gerillák támadtak meg. Az ellátmány a Nyugathoz húzó Zaire részére bátorí­tás, a marxista Angola és szövetségese, Kuba részére pedig figyelmeztetés akar lenni. A gerillák Zairében — amerikai kémjelentések szerint jelenleg részben fehér zsoldosok, részben kubai csapatok támogatásával harcolnak. Angolá­ban közel 1 5.000 főnyi kubai katona maradt vissza. Honvédelmi hivatalos tényezők javasolták az elnöknek, hogy küldjön Cl41 teherszállító repülőgépeket pótalkatré­szekkel felszerelten a zairei légierők részére és /uttasson né­­ki(í benzines kannákat, ruházati felszereléseket és gyógysze­reket. A küldemény értéke a teherszállító repülőgépek érté­kén felül mintegy 100.000 $. Arra a kérdésre, hogy lőszer és fegyver szállítására is sor kerül-e, egyelőre senki sem tud fel­világosítást adni. A Zairébe betörő gerillák között harcol réhány ezer ka­tangai csendőr is. Amikor ugyanis Katangr elszakadási tö­rekvése Kongótól kudarcba fulladt, minteg/ 6000 katangai csendőr vagy 12 évvel ezelőtt»—> Angolábr menekült. Kon­gó később , mint Zaire, független állammálett. Zaire azzal vádolja Angolát, hogy a beözönlő gerillák ezreit támogatja. A beözönlők öt zairei fdut foglaltak el a réz- és mangán-bányákban gazdag Shabi-tartományban és 5 amerikai missziót is biliokukba vettek Két falut sikerült visszafoglalni, de az amerikai misszionárusok továbbra is a gerillák kezében maradtak; 15 másik amerikait az ország biztonságosabb vidékére helyezték át. Zaire az 1975/76-ban lezajlott polgárháború idején az angolaiak két nyugattal rokonszenvező pártját támogatta, de a Szovjetunió és Kuba támogatásával a marxista harmadik párt győzött. A katangai csendőrök szintén a jelenleg ural­mon lévő párt oldalán harcoltak. Sokan az angolai gerillák támadásában a zairei támogatásban részesített gerillák an­golai támadásainak megtorlását látják. Hírszerzési szakér­tők kételkednek abban, hogy Zaire a gerillák kezére jutott lakukat vissza tudja loglalni, mert az ország hadereje nem eléggé mozgóképes. Főleg pótalkatrészek hiányoznak az öt Cl50 teh erszállító repülőgépéhez. A most útbaindított jutta­tás elsősorban ezt a hiányt szüntetné meg, így a hadsereg oda lenne szállítható, ahol éppen a legnagyobb szükség van rá. Egyébként.az Egyesült Államok költségvetésében 2.5 millió $-t irányoztak elő az idén a Zairében katonák kiképp zésének költségeire, 28 millió $-t pedig fegyverek és más ka­tonai felszerelési cikkek juttatására könnyű fizetési feltéte­lekkel. A következő évben a kiképzésre szánt 2.5 millió $-on kívül 50 millió $-t kapna Zaire előnyös fizetési feltételekkel katonai felszerelési cikkek vásárlására. AZ EGYESÜLT NEMZETEK ELŐTT Az emberi jogokért Carter elnök március 17-én az E- gyesült Nemzetek teljes ülésén is határozottan síkraszállt. Miután visszautasította azt a vádat, hog'y(az Egyes ült Álla­mok kormánya bármelyik más ország belügyeibe akarna be­avatkozni, nyíltan I iú ’enttite, az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének egyetlen a sem hivatkozhatik arra. hogy kizá­rólagosan saját bel , miként bánik állampolgáraival. Ha­sonlóképpen egye .én tagállam sem zárkózhalik el az elől a felelőség elől, amely bizonyos zaklatások és a szabadságjo­­i- ->;<•; 2 t cm eruícd' 't rsor'bí'é.sr** I :ö ve', k pztyben rá bár a 4 V ■ zok kivizsgálása alól senki a világ egyetlen részében sem vonhatja ki magát. A béke és az igazság keresése —< hangsúlyozta Carter elnök ,— az emberi méltóság tiszteletben tartását'is jelenti-Az Egyesült Államok elnökének 25 percig tartó beszé­dét négy ízben szakította meg a zúgó taps: amikor az atom­­fegyverkezés fokozottabb csökkentését sürgette, az új fegy­verkezés szigorú ellenőrzésének szükségességét hangoztatta, amikor ígéretet tett, hogy Afrika déli részén Amerika a több­ség uralomrajutását támogátja és végül annak kijelentésekor, hogy Közép-Keleten az igazságos és végleges elrendezés elkerülhetetlen. Carter elnököt az Egyesült Nemzetek kiküldöttjei he­lyükről felállva ünnepelték. Kuba képviselete szintén felállt, de nem tapsolt. Az ülést követő fogadáson Carter a legtöbb kiküldöttel, köztük a Palesztin Felszabadító Szervezet kép­viselőjével is, kezet fogott és a szovjet küldöttség tagjaival váltott néhány szót. Hasan Abdel Rahman, a Palesztin Felszabadító Szer­vezet megbízottja elmondta az újságíróknak, hogy ő is ke­zet fogott az elnökkel s megkérdezte tőle, hogy van, de Car­ter nem mondott neki semmit, csak mosolygott. Egyébként szerinte Carter beszéde rendkívül érdekes volt. A KERESZTÉNY BÉKEKONFERENCIA ÉS A SZOVJET FEGYVERKEZÉS A Moszkvában idomított taláros békegalambok még so­ha annyit nem röpködtek a föld körül, mint az 1976-os esz­tendőben. Dollárban és mérföldben szinte lehetetlen kifejez­nünk azt a nagyvonalúságot, amivel a Szovjetunió ezt a szi­lé mindmáig legsikerültebb politikai propaganda-akcióját tá­mogatja, amit Keresztyén Békekonferencia címen könyvel el a világ, íogad be megfigyelőként az Egyesült Nemzetek Szervezete és ölel keblére az Egyházak Világtanácsa. El­nöke, Nyikodim metropolita, aki egyforma otthonossággal mozog az Egyházak Világlanácsa ülésein, mint annak is e­­gyik elnöke, csakúgy mint a Kremlin falai között, valamint szoros magyar munkatársa, Tóth Károly főtitkár ( a magyar­­országi református zsinati iroda irányítója) bőkezűen szórta az elmúlt évben Ázsia, Afrika, Délamerika, sőt az északame­rikai kontinens keresztyén egyházaiban a békét jelképező o- Iajágakat, illetve a szabad világ keresztyénségét Megtévesz­teni akaró hamis teológiai érveket. Amerikai békepap kollegáik, akik a CAREE c. szerve­zetben (Christians Associated for Relationships with Eastern Europe) tömörültek, meg sem közelítik ezeket a szárnyaló tel­jesítményeket. Ök még, legutóbbi jegyzőkönyvük tanúsága szerinf is, a nehézségek felett való sopánkodásoknál tarta­nak. Például hogy “megbuktak előkészületeik a csehszlovák látogatók fogadására, mert a csehszlovák helyzet állandóan romlik, ... de most egy protest-iratot fognak egy kis kül­döttséggel a washingtoni csehszlovák követségre eljuttatni... Azután anyagilag sem bírják lélegzettel úgy, a Moszk­vából pénzelt európai kollegáik. Jelentésük szerint postai címlistájukon ugyan 500 személy szerepelt 1976-ban, de eb-CUYAHOGA COUNTY COMMISSIONERS Robert E Sweeney — Seih I alt George V. Voinovich IN RECOGNITION OF THE RARE COURAGE OF THE HUNGARIAN PEOPLE IN BEHALF OF HUMAN RIGHTS AND HUMAN LBERTY IN THEIR CONTINUING STRUGGLE AGAINST OPPRESSION OF HUNGARIAN INDEPENDENCE AND AYVARE THAT MARCH 15th MARKS - THE ONE HUNDRED AND TWENTY-NINTHH ANNIVERSARY OF HUNGARY’S WAR OF INDEPENDENC OF 1848 AND IN GRATEFUL TRIBUTE TO THE ONE HUNDRED THOUSAND HUNGARIAN AMERICANS IN CUYAHOGA COUNTY CELEBRATING THE ANNIVERSARY OF HUNGARIAN INDEPENDENCE HOLDING AS THAT ANNIVERSARY DOES THE PROMISE OF ANOTHER DAWN OF LIBERTY FOR HUNGARY HEREBY DECLARE TUESDAY, MARCH r>. 1977 HUNGARIAN INDEPENDENCE DAY IN AND THROUGHOUT ALL OF CUYAHOGA COUNTY AND URGE ALL CITIZENS TO JOIN WITH MEMBERS OF THE AMERICAN HUNGARIAN COMMUNITY IN CELEBRATION OF THIS FESTIVITY. CUY AHOGA COUNTY COMMISSIONERS bői csupán 60 fejezte ki az ügy iránt szimpátiáját adakozó' val is. . . Hosszadalmas vitájuk volt mondja beszámo­lójuk — azon, hogy vajon a CAREE tagok elfogadjanak-e anyagi segítséget az Orosz Ortodox Egyháztól azért, hogy részt tudjanak venni a Keresztyén Békekonferencia nemzet­közi eseményein. Egy tag kijelentette, hogy ő bizony igen ha­boznék ezt megtenni, mert ez lerontja majd presztízsüket, bár integritásukat ez nem érintené és részvételeik alkalmával kri­tikát is gyakorolnak. Mások viszont megjegyezték: szerveze­tünknek kevés pénze van ahhoz, hogy delegátusokat küldje­nek nemzetközi konferenciákra s ha egyszer az Egyesült Ál­lamok jelenléte kívánatos, ne legyen szégyenérzet ilyen támo­gatás elfogadásához. . . Különös és meggondolkoztató az a tény, hogy miköz­ben a Keresztyén Békekonferencia mindenütt a békéről ho­­zsannázik, szovjet sponzorolóik szégyentelenül felfokozták a fegyverkezés iramát. Jelenleg a warsói paktumnak 26.000 tankja állomásozik Kelet-Európábán, a NA I O tankerejé­nek háromszorosa. A szovjet divíziók száma 141-ről 168-ra emelkedett a détente éveiben. Tüzérségük is megduplázó­dott. Hat új stratégiai nukleáris szisztémát rendszeresítettek. Tanktermelésük ötszöröse, tengeralattjáró gyártásuk négy­szerese az Egyesült Államokénak. (Sulzberger adatai a New York Limes-bői). A szovjet halálosztó fegyvereknek ezt a tömegét Nyiko­­dimék és Tóth Károlyék meg sem próbálják szétimádkozni. Sőt. a végső győzelem reményében a nyugati egyházakat is megpróbálják a kommunista pártok szekeréhez kötni. Tóth Károly mondta egyik jelentésében: “a Keresztény Béke­konferencia minden dicséretet megérdemel az ökumenikus mozgalmakkal és a világi békeszervezetekkel való együtt­­együttműködéséért . Hivatkozott az európai és dél-amerikai kommunista és munkáspártoknak a keresztyénekhez intézett felhívásaira, amelyekben akcióegységet javasolnak az egy­házakkal. Kijelentette: Ezeket az együttműködésre szólító felhívásokat a keresztyének nem hagyhatják válasz nélkül. Egyre sürgetőbb a kérdés, vajon az egyházak és keresztyének képesek-e cselekedetben és magatartásban megfelelő választ adni a marxisták együttműködésre szólító felhívására. A bé­kekonferencia Munkabizottsága örömmel fogadja e meghí­vást . . . Hát, kinek öröm, kinek szomorúság. Nézetünk szerint elvetemült dolog keresztyén szólamokból függönyt szőni egy totális hatalom világuralmi törekvései elé. Amerikai magyar szempontból azonban mégis köszönet illeti Tóth Károlyt, úgyis mint a Keresztyén Békekonfencia főtitkárát, úgyis mint Bartha püspök mellett a magyarországi egyházkormányzat legjelentősebb vezetőjét. Szinte brutális őszintesége és nyíltsága komoly .figyelmeztetés az amerikai magyar reiormátus élet felelős vezetői felé, hogy a magyaror­szági jelenlegi egyházi vezetőség bármiféle elismerése s a ve­lük való "hivatalos kapcsolat felvétele” ajtót tárna itt is a legnyíltabb kommunista agitáció előtt, amit népéért és egy­házáért felelősséget érző amerikai magyar egyházi vezető nem vehet keresztyén lelkiismeretére. (Református Hírek)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents