Magyar Újság, 1977 (67. évfolyam, 2-49. szám)

1977-12-15 / 47. szám

AZ ELNÖK 10 ORSZÁGOT LÁTOGAT MEG Washingtoni híradás szerint a következő félévben Car­ter elnök három körútra készül, hogy Amerika világvezetői szerepét biztosítsa. Első körútja december 29 és január 6 közt Európába és Ázsiába vezet. Ennek során 6 országot látogat meg; Lengyelországot, Iránt, Indiát, Szaud-Arábiát, Franciaországot és Belgiumot keresi fel. Két éjszakát tölt Varsóban, egyet Teheránban, kettőt New Delhiben, egyet Riyaadhban és újabb kettőt Párizsban. Carter eurázsiai körútja azt akarja bizonyítani, hogy Amerika és a szovjet kapcsolatai többé nem döntő jelentő­ségűek, ezért az ország nemzetközi viszonylatban nagyobb szerepet vállalhat, mint amennyit a közelmúltban betölt­­hetett. Az elnöknek ez a körútja az eredeti tervek szerint no­vember 22-én kezdődött volna. Mint tud juk, az utazást az energia-terv kongresszusi tárgyalásai miatt halasztotta el. Dél-Amerika és Afrika meglátogatására csak húsvét táján, március 24 és április 3 közt kerül majd sor. Carter elnök akkor Venezuelát, Brazíliát és Nigériát keresi fel. Carter harmadik külföldi útjára a jövő év júniusában vagy júliusában számítanak, amikor Bonnban nemzetközi gazdasági csúcstalálkozó ül össze. Ezt az alkalmat hasz­nálja fel az elnök Nyugat-Németország meglátogatására. A kormány egyik szóvivője az elnöki utazásokkal ösz­­szefüggésben azt hangsúlyozta,, hogy jelenleg sokkal na­gyobb nemzetközi megosztottság észlelhető, mint azelőtt. Újabban ugyanis számos állam alakult és több hatalmi köz­pont fejlődött ki, amely egyes tájakon vezető szerepet ját­szik. Ebből viszont szerintünk önként következik, bogy az Egyesült Államok vezető szerepe világviszonylatban bizony­talan. SADAT ELLEN Az arab országok vezetői a líbiai Tripoliban majdnem egyhangúan Sadat egyiptomi elnök ellen foglaltak állást. Irák egyenesen azt kívánta, hogy az arab országok szakít­sanak meg minden gazdasági kapcsolatot Egyptommal s az Izraellel kapcsolatos kérdést fegyverrel oldják meg. Mivel az arabok egyik javaslatot sem fogadták el, Irák elhagyta Tripolit. Sadat Anwar egyiptomi elnök ugyanakkor öt arab or­szággal megszakította a1 diplomáciai kapcsolatot, Szíria, Lí­bia, Irák, Algéria és Dél-Temen követeit felszólította, hogy 24 órán belül hagyják el Kairót. Az öt arab ország fővá­rosából egyidejűleg visszahívta Egyiptom követeit. A közel-keleti kérdés megoldása kétségtelenül zátonyra jutott. A nehézségek áthidalása céljából Vance Cyrus ame­rikai külügyminiszter és Husszein, Jordán királya rövidesen az arab országokba utazik. Vance a december 14-én kez­dődő kairói megbeszéléseken nem vesz részt, a tárgyalásokat azonban Izrael, Egyiptom, az Egyesült Államok és az Egye­sült Nemzetek alacsonyabb rangú kiküldöttjei megkezdik. A Szovjetunió Sadat ellen heves támadást intézett. Az­zal vádolta, hogy elárulta az arabok ügyét és az imperia­listák köreiben táncol. Ez a támadás akkor érte Sadatot, amikor Habib Philip, a külügyminisztérium harmadik szá­mú ember éppen megbeszélést kezdeményezett az oroszok­kal, hogy a közép-keleti kérdésben a két főhatalom közt sza­kadás ne következzék be. Lesz-e fáradozásának eredménye? Bizonytalan. EGYIPTOM ELHATÁROZOTTSÁGA A líbiai Tripoliban hozott arab állásfoglalás folyomá­nyaként Sadat Anwar elnök további erélyes lépésre hatá­rozta el magát. A Szovjetunió kairói konzulátusát és a fő­városon kívül, de annak közelében lévő kulturális központját bezáratta. Hasonló intézkedést adott ki a szovjet tömbhöz tartozó négy kelet-európai államra vonatkozóan is. A szó­ban forgó négy állam: Csehszlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország és a Német Demokratikus Köztársaság (Kelet- Németország). Sadat mind az öt országot azzal vádolja hogy szabotálták a közép-keleti béke megvalósítására irányuló törekvéseket. Salem Mamdouh egyiptomi miniszterelnök az ország­­gyűlésen azt jelentette be, hogy Sadat elnök intézkedései a minisztertanács határozata alapján és értelmében tette még. Az intézkedésekkel összefüggésben a Iaptudósításol külön kiemelik, hogy Sadat korábban kiutasította Egyiptom ból az előbb ott tartózkodó szovjet katonai tanácsadókat, majd Egyiptom egyoldalú elhatározással 10 évre felfüggesz­tette a Szovjetúnióval szemben fennálló tartozásainak fize­tését. A Szovjetunió már Sadat intézkedéseit megelőzően megtagadta a kairói tárgyalásokon való részvételét. Vance külügyminiszter ezt már tudomásul is vette, csupán arra törekszik, hogy a genfi tárgyalások lehetőségét biztosítsa; a helyzet és a remény azonban bizonytalan. A SZENT KORONA VISSZATARTÁSA ÉRDEKÉBEN A küzdelem tovább folyik. Országszerte tiltakozó gyű­léseket rendeznek, táviratokat és leveleket küldenek a Fehér Hazba s a Kongresszus tagjaihoz. Egyre többen szólalnak meg a nemzetiségek és az angolszászok közül is. Meany George tiltakozó levele Carter elnökhöz országszerte ked­vező hatást váltott ki. Philadelphia magyarsága nagygyűlést BIZONYTALAN rendezett és további cselekvésre készül. A Cleveland köze­lében lévő Lorainban a Community College ifjúsága hall­gatta meg Balunek Béla ügyvédnek, a Szent Korona védel­mére alakult clevelandi bizottság elnökének tájékoztatását. A gyűlésen, amelyet az egyik professzor hívott össze, a Io­­raini kerület kongresszusi képviselője is megjelent és fel­szólalt. A feltett kérdésekre Somogyi Léi mérnök, a bizott­ság társelnöke válaszolt. Clevelandben a bizottság december 4-én és 5-én tar­tott ülést a további tennivalók megbeszélése céljából. En­nek eredményeként december 11-én, vasárnap délután Vá 3-kor Cleveland és a környék magyarsága a Cardinal Mind­­szenty Plazán lévő Mindszenty-szobor előtt gyűlt össze, hogy újból tiltakozzék a Szent Korona kiadása ellen. A gyű­lésen megjelent és felszólalt Oakar Mary Rose kongresz­­szusi képviselő is. Értesülésünk szerint a bíróság december 17-én hozza meg a Szent Korona visszatartásával kapcsolatos első állás­­foglalását. Abban az esetben, ha ez kedvezőtlen lenne, a Mindszenty Alap, amelynek vezetője Schlafly Phyllis, fel­lebbezést nyújt be. A Kongresszus még mindig nem tűzte napirendre a Szent Korona védelmében benyújtott képvi­selőházi és szenátusi törvényjavaslatokat. Erre állítólag csak januárban kerül sor. A Szent Korona sorsa tehát még min­dig bizonytalan. LEVÉL DOBRYNIN SZOVJET KÖVETHEZ A magyar Szent Korona védelmében megnyilatkozó nem magyar amerikaiak közül külön ki kell emelnünk Szostak John M. politikai közvéleménykutatót, a “Wa­shington Liaison Services ügyvezető igazgatóját, aki len­gyel származású. Szostak november 5-én levelet intézett Dobrynin Ana­toly szovjet követhez, amelyben gúnyorosan azt javasolta, hogy Carter elnököt a Szovjetunió tüntesse ki a Lenin Rend első osztályú érdemérmével, mert a Szent Korona kiadásá­nak gondolatával erre feltétlenül nagy érdemet szerzett. Carter további “érdemei -t öt pontban foglalta össze. Ez A az “érdemek” mind a kommunista világ javát szolgálták, í) Az emberi jogok hangoztatása közben azoknak gyakorla­tilag figyelmen kívül hagyása, 2) a rab nemzetek hetét be­jelentő kiáltvány késedelme és semmitmondó tartalma, 3) a Panama-csatorna elajándékozása , 4) az amerikai csapa*­­tok kivonása Dél-Koreából, 5) a diplomáciai kapcsolatok megszakításának terve Taiwannal egybehangzóan ezt igazolja. A levél másolatát külön magyarázat”-tal Szostak Carter elnöknek is megküldte. Befejezésül azt a reményét fejezte ki, hogy Carter, mint “újjászületett keresztény, az Úr kegyelméből elég erőt kap gyengeségének leküzdésére. Lenin ,—■ írta Szostak <—■ azt jósolta, hogy Amerika érett gyü­mölcsként hull a kommunizmus ölébe s Carter legújabb tet­tei valóra válthatják Lenin álmát. Sosztak levelének hatása és eredménye bizonytalan. LAPTUDÓSITOK NEM KÉMKEDHETNEK A múlt év áprilisában a kongresszusi szenátus bizott­ságának kihallgatásai során kiderült, hogy a CIA éveken keresztül több mint 50 laptudósítót alkalmazott külföldi hír­szerzésre. Turner Stansfield tengernagy, a CIA jelenlegi igazgatója, november 30-án új szabályzatot adott ki, amely laptudósítók alkalmazását hírszerzésre (kémkedésre) többé nem teszi lehetővé. A CIA szóvivője ugyanakkor közölte, hogy a hírszerző szervezet és az amerikai laptudósítók közt a korábbi kapcsolatok már 1976 végén megszűntek. A KÖZÖS PIAC MEGBESZÉLÉSI Az európai Közös Piac kilenc tagállamának kormány­­ati vezetői a belgiumi Brüsszelben egész hétre szóló meg­beszéléseket tartottak. Két napon keresztül a világpolitikai lelyzet időszerű kérdései kerültek szőnyegre, aztán a további érvekről folytak tárgyalások. Felmerült az európai egység negvalósítására való törekvés cé Íjából közös fizetési eszköz üevezetésének és európai parlament választásának gondo­lata is. AZ ELSŐ ATOMBOMBA ÁLDOZATAI Ubuki Sátora, a hiroshimai egyetem atomgyógyászati és élettani kutató intézetének 31 éves alkalmazottja a nyá­ron rábukkant azoknak az amerikai hadifoglyoknak a név­jegyzékére, akik 1945 augusztus 5-én, a világ első atom­bomba-támadásának idején Hiroshimában voltak. Az ada­tokat a közelmúltban, a Pearl Harbor ellen intézett japán légitámadás 35. évfordulója előtt hozták nyilvánosságra. A feljegyzések szerint 14 amerikai a bombázás napján halt meg, 1 augusztus 8-ig, 2 pedig augusztus 19-ig maradt életben. Hiroshima hatóságai éveken keresztül úgy tudták, hogy körülbelül 50 amerikai, brit és holland hadifogoly volt és pusztult el a bombatámadás következtében. Az Egyesült Államok megszálló haderejének megálla pítása szerint az atombomba Hiroshimában 78.150 ember életét oltotta ki. Az Egyesült Nemzetek nem kormányzati szervezete ezt a számot újabban 140.000-re becsülte. (Itt említjük meg, hogy a hiroshimai atombombatámadás előz­ményeit, végrehajtását és következményeit 1 homas Gordon és Wits Max Morgan “Enola Gay címmel külön könyvben írta le. A könyv rövidített szövegét a Reader’s Digest Con­densed Books 1977 évi 4. kötete is közölte 167-329. oldalán. Ez a könyv a halottak számát 80.000-re teszi. A 313. olda­lon elmondja, hogy Hiroshima 76.327 épülete közül 70.000 megsemmisült, 298 orvosa közül 270, 1780 ápolónője közü 1654 meghalt vagy megsérült s 55 kórháza, elsősegélye kö­zül mindössze 3 maradt úgyahogy használható állapotban. ZAVARGÁS BERMUDÁBAN Két fekete merénylő felakasztása ellen történő tiltako­zásul fekete tizenévesek a napnyugtától napkeltéig szóló záróra tilalmának megszegésével a bermudai Hamilton kö ­rül 14 gyárat és üzlethelyiséget gyújtóbombákkal felgyúj­tottak, Sir Ramsbotham Peter kormányzó ostromállapotot rendelt el. A rendőrség a zendülő két könnyfakasztó gáz­bombákkal oszlatta fék Az egyik felgyújtott szállodában két amerikai utazó és egy bermudai mérnök életét vesztette. Az áldozatok nevét nem hozták nyilvánosságra. LEZUHANT KÉMREPÜLŐ Ciprus szigetén az egyik brit katonai támaszpont re­pülőterén felszállás közben lezuhant egy amerikai \J-2 fel­derítő repülőgép, amely a pilótán kívül a közeli épületben tartózkodó 5 személy hal álát okozta. Másik 6 személy meg­sérült. A repülőgép épületek között zuhant le. A felderítő repülőjáratokat az 1973 októberi arab-izraeli háború óta rendszeresen indították a Limasoltól nyugatra 20 mérföldnyi távolságban lévő Akrotiri katonai támaszpont­ról, amelyet 1960 óta megegyezés alapján tart fenn Bri­tannia. A pilóta nevét az Egyesült Államok iiicosiai követe nem közölte. Előbb a pilóta hozzátartozóit értesítik. KÖLCSÖN IZRAELNEK Az Egyesült Államok és Izrael kormánya a napokban szerződést írt alá, amelynek értelmében Izrael az Egyesült Államoktól 785 millió $ összegű támogatást kap, hogy Iz­rael meg tudjon birkózni 9 billió $-os külföldi adósságával és azzal a 3 billió $-os veszteségével, amelyet fokozott hon­védelmi kiadásai okoztak. Ez az összeg ahhoz az 1 bilíiój $-os katonai támogatáshoz járul, amelyet az Egyesült Ál­lamok Izraelnek már korábban biztosítottak. A Carter-kormány egyik szóvivője szerint az újabb kölcsön Amerika közép- keleti politikájának sikerét hivatott előmozdítani. Egyiptom ugyanezzel a céllal 750 millió $-os gazdasági támogatásban részesül. 1978-ban Izrael és Egyiptom gazdasági megsegítése együttesen eléri a 2.54 billió $-t. Ez az összeg nagyobb, mint az egész külföldi támogatás fele és több az úgynevezett Harmadik Világnak juttatott támogatások összegénél. KÜRTI LÁSZLÓ REFORMÁTUS PÜSPÖK BEIKTATÁSA Október 19 -én Miskolcon, a Kossuth-utcai református templomban egyházkerületi közgyűléssel összekapcsolt isten­­tisztelet keretében beiktatták tisztébe Kürti Lászlót, a ma­gyarországi református egyház tiszáninneni egyházkerületé­nek új püspökét. A beiktatáson megjelent dr. Bartha Tibor püspök, a Zsinat Ielkészi elnöke, dr. Bakos Lajos dunántúli, dr. Tóth Károly dunamelléki megválasztott püspök, a Keresztyén Béke-konferencia főtitkára, dr. Gaál István, a tiszántúli egy­házkerület főgondnoka és Kovách Attila zsinati tanácsos. A magyarországi egyházak képviseletében jelen volt dr. Bánk József egri érsek, dr. Keresztes Szilárd görög ka­tolikus segédpüspök, továbbá Palotay Sándor, a Szabad­­egyházak Tanácsának elnöke és sok más egyházi vezető. Az egyházkerület főgondnoka, dr. Ujszászy Kálmán közölte a püspökkel a közgyűlés határozatát, aki ezután le­tette hivatali esküjét. Dr. Bartha Tibor püspök igehirdetése után a Zsinat Ielkészi elnöke, valamint az egyházkerület négy esperese kézrátétellel felszentelte és megáldotta az új püspököt. Kürti László püspök székfoglaló beszédében azt hang­súlyozta, hogy “Meg kell újulnunk küldetésünk bibliai tar­talmának megértésében és szolgálatunk betöltésében. Nem más ez, mint az örök reformáció követelménye, amiről a XVI. századi atyáink így vallottak: ecclesia semper refor­­mari debet’, vagyis: az egyháznak mindig meg kell újulnia. Ez a követelmény különösen is hangsúlyossá válik olyan korszakforduló idején, amelyben ma élünk, és amelyet a tár­sadalmi, technikai éskulturális forradalmak jellemeznek. Az egyháznak a forrásokig, Istennek az Ó- és Újszövetségben adott kijelentéséig visszamenően kell keresnie küldetésének mibenlétét és cselekednie Isten felismert akaratát.” LÉKAI BÍBOROS A PÜSPÖKI ZSINATON A világ püspökeinek ötödik római zsinatán Lékai László dr. bíboros, Magyarország prímása és Esztergom érseke az egyetemes katekizmus kiadásának szükségességét indokolta. Felszólalásában rámutatott, hogy manapság so­kan eltorzítják Krisztus igazi személyiségét; Az Újszövetség, az egyházatyák hagyománya, a hitvallások, az egyházi ta­nító hivatal és a liturgia tükréből isteni fenségében és em­beri jóságában egyszerre ránk tekintő Krisztus arcát gyakran meghamisítják. Akadnak teológusok is, akik több alapvető tan tekintetében nemcsak félreérthető módon nyilatkoznak, hanem egyenesen a kétkedés szellemében beszélnek, sőt ha­mis Krisztus-tannak fertőzik meg az ifjúság lelkét. Lékai bíboros a felhozott példákból arra következtetett, hogy rendkívül időszerű és nagyon kívánatos az egyetemes egyház részére az alapvető hitigazságokat világosan ismer­­lető és közlő'katekizmus megszerkesztése úgy, hogy az a katolikus hit igazságainak teljességét tartalmazza és való­ban az Egyh áz szelleme szerint magyarázza. TÁVVEZETÉK A Cegléd közelében fekvő 12 ezer lakosú Albertirsa és a Szovjetunió-beli Vinnyica között a 750 kV-os távve­zeték épül. Európában .—- a Szovjetunión kívül >—> még nem építettek 400 kV-ot meghaladó feszültségre vezetéket. Az ilyen nagyméretű szabadvezeték építését rendszerint 10-15 évi kutató és fejlesztési munkának kell megelőznie. Ezúttal erről nem lehetett szó, hiszen a beruházás gondolata 1973 végén merült föl, s a vezetéknek 1978-ban tehát öt év alatt *—* már üzembe kell állnia. A szovjet-magyar vezetékszakasz több mint 480 kilo­méter hosszú. Az 1974-ben létrejött megállapodás szerint mindkét fél maga építi saját területén a vezetéket. A határ­tól Alberlirsáig 687 vasoszlop áll majd; egymástól való tá­volságuk 400 méter. A mindegyik kolosszus felhőkarcoló­ként mered az égre, valamennyit a helyszínen szerelik ösz­­sze, viszonylag rövid, alig embermagasságú “vaslécekbőf’ . Eddig mintegy 200 készült el, tehát csaknem 500 oszlop építése még hátra van. Az építési munka minden fázisa ne­héz, ele talán a legnehezebb a vezetékek “befűzése . Olyan ez, mint amikor a cérnát fűzik a tűbe. a különbség “csu­pán annyi, hogy míg a cérna pehelykönnyű, addig a sodrony minden méterének súlya 2 kilogramm, a huzalok élya pedig 6.300 tonna. A vezetéket különleges szerkezet segítségével húzzák át a levegőben a határ és Albertisra között. Az oszlopokra felfüggesztett, szigetelők száma 225.000 lesz. A végállomás Albertirsa. Az egykori búzaföldek helyén épül a villamosenergia-elosztórendszer elektromos agya. Az óriási, félkör alakú termekben mennyezetig érő műszerfalon irányítják majd a Vinnyicából érkező elektromos áram “sor­sát . Színek, fények, kábelek, huzalok tömkelegé várja a kezelőket. Szász és száz villogó Iámpácska, ezernyi színes kábel, mozgó fekete mutatók sokasága között uralkodik az ember a roppant energiamennyiség fölött. Ez az uralkodás teljes koncentráltságot követel a kezelőktől. A 750 kV-os áramot itt 400 kV -ra szelídítik” a transzformátorok, s így bocsátják az országos hálózatba. A transzformátorokat egyébként Albertirsa számára a Ganz Villamossági Művek gyártják. A teljesen kész, működő vezeték körülbelül tízmilliárd kilowattóra villamos-energia-átvitelt tesz Iehetősvé. A veze­ték üzembiztos működésétől több mint 100 milliárd forint évi nemzeti jövedelem függ. Ilyen egyedi műszaki objektu­ma az országnak még nem volt, amelyhez a nemzeti jöve­delem ilyen nagy értéke tartozott volna. Ez a vezeték Ma­gyarország történetének eddig a legnagyobb gazdasági jel­leg ű berendezése. A távvezetéken szállított villamosenergia-mennyiség­­nek Magyarország csak egy részét használja fel, a többi 400 kV-os vezetéken Csehszlovákiába és onnan a Német Demokratikus Köztársaságba, valamint Lengyelországba in­dul tovább. Megkönnyíti ezt az időeltolódás is, hiszen ami­kor Kijevben délután 5 óra van, Szófiában 4, Varsóban, Berlinben, Prágában és Budapesten csak 3, tehát nem egy­szerre jelentkezik a maximális áramfogyasztás. Az építkezés jó ütemben halad. Á közelmúltban meg­történt a vezeték áthúzása a Tisza felett is minden zavaró körülmény nélkül. Ez is biztató jel arra, hogy a hatalmas munka határidőre befejeződik. Terjed a fény Magyarorszá­gon: ha 1978 októberében működésbe lép az albertirsai elektromos agy, újabb fényforrások gyúlnak szerte a ha­zában. ZENETÖRTÉNET A Magyar Tudományos Akadémia “Zenetudományi Intézeté -nek zenetörténeti oszitálya a magyar zenetörténet új megírásán dolgozik. Az 5 kötetre tervezett hatalmas mű első kötetének kézirata most készült el. Ez a rész a magyar zene múltját a kezdetektől 1526 végéig öleli fel. A mű mind anyaga, mind módszere tekintetében tudományos igényeket akar kielégíteni, de mondanivalóját közérthető nyelvezettel adja elő. A forrásanyag feltüntetésével, számos jegyzettel és könyvészettel bővített 9 fejezet korszakonként követi nyo­mon a magyar zenei művelődés fejlődésének útját. A mű második és harmadik kötete az eddigi tervek szerint a magyar zeneműveltség további emlékeit gyűjti egybe a XVI., XVII. és XVIII. századból. A XIX. és a XX. század fejlődése külön-külön kötetbe kerül. Az ötödik kötet kiadását az 1980-as évek közepe tájára tervezik. VOLUME 67. ÉVFOLYAM ~ 47. SZÁM. 1977. DECEMBER 15. EGYES SZÁM ÁRA: 5C cen<

Next

/
Thumbnails
Contents