Magyar Újság, 1977 (67. évfolyam, 2-49. szám)

1977-03-10 / 9. szám

8. OLDÄC 1977. MÁRCIUS 10. JÓ TETT FEJÉBEN JÓT VÁRJ ... 17. SZÁMÚ KERESZTREJTVÉNY EGY ADY-VERS KEZDETE ÉS EGY MÁSIK BEFEJEZÉSE 1977: Ady-év: 100 é ve született a magyar irodalom leglángolóbb zsenije. Több Ády-idézetet közlünk majd rejtvényeinkben. Ebben a rejt­vényben egyik versének kezdete van a lügg.l., vízsz.l., 85., 63. és 80. so­rokban és egy másiknak a befejezése a vízsz. 48., függ. 47. és vízsz. 32. sorokban. VÍZSZINTES SOROK 1. S .........................Az első idézet második része. Zárt kockákban: V, BB. Ö, L. 15 Számítást végzett. 16. Drogériában fogadhat. 17. Jövede­lem régies szóval. 18. Nobody egynemű betűi. 20. Női név idegenesen. 21. Múló a közepén. 22. Monte Christo vára. 23. Arab méltóság. 26. Ecet közepe. 27. Sajtos mássalhangzói. 30. Az első idézet utolsó szava. 31. Elő idéző. 32. A második idézet harmadik része. 35. S betűvé —< röviden. 57. A Szent Ostyán látható betűk. 39. Fél kora. 40. Felbukó. 41. Vásár kez­dete. 42. Vissza: értékmérői. 44. I akar. 46. Fordítva: étkezni. 48. Az • • ..............tt a második idézet első része, a 7.D kettős betű. 51. rabló teszi. 53. És — latinul. 54. Ahol Petőfi mézeshetét töltötte. 55. Neve. 56. For­dítva: női név. 53. Hím állat. 58 Mulatók italmérő helye. 59. Száz dekát. 62. JM. 63 Az első idézet negyedik része, utolsó □ kettős betű. 65. Éne­kelhető vers. 66. Önmagába visszatérő görbe vonal. 67. Skandináv nép. 69. Menekülő. 72 Személyes névmás. 73. Tagadás. 75. Fordított német ő hímnemben. 76. American Broadcasting Company I elevision. 77. Ro­mán pénz. 79. Német költő (Rainer Maria). 82. Elől jár. 84. Egyforma magánhangzók, második ékezettel. 85. Az első idézet harmadik része, zárt betűk:H, O. 86. Rokoni egynemű betűi. FÜGGŐLEGES SOROK 1. Az első idézet első része, zárt betűk: Z, E, É, E. 2. Az ötödik pa­rancs (vonatkozik a meg nem született életekre isi) 3. római 555. 4. Mutató szó. 5. Se- • • • ge, nyelvtani fogalom. 6. Viccek, mókák. 7. Ol K. 8. Por­dítva: névelővel hibás járású, első és utolsó D-ban felesleges ékezetek. 9. Mélységet ível át. 10. Olasz névelő. 1 I. I alpon van. I2. Rag, be párja. 13. Alma szovjet főváros. 14. A Ferencváros egyik híres játékosa volt a csatársorban (Mihály). 19. Bánatoké egy nemű betűi. 25. Szamár­­eledel. Szalonnát főz. 25. Díszes betűk sora. 28. I ócsa egynemű betűi. 29. Második világháborús német katonai alakulat rövidítése. 33, Egy bizo­nyos hónap. 34. Első □ Ó-ja nélkül: fűtőtesten (kettős betű) 36. Vissza: házas. 38. Halfogó eszközei. 40. Férfinév. Hörpintette. 43. Rag, ra párja. 45. Kutyák. 47. A második idézet második része. 49. Kunyerálni. 50. L. . . . •, papírra vetem. 52. Nagy edények. 58. Csomó. 60. Erre a helyre. 61. Tanulj könyvből. 63. Vissza: Az...........a pokolban is úr. 64. Kedvel, első □ kettős betű 68. Félig vele. 70. I iltószó. 71. K. . -z, a harmadik hatvány­ra emel. 74. Tréfa. 78. Több E. 80. Ba-be idegen nyelven. 81. Fél kutya. 82. Mint a 78 sz. 83. Folyadék. Ml FEHERLIK OTT A SÍKON TÁVOLBA? 2. Késő ősszel száll a fecske messzire, De tavasszal vissza'jöu a fészkire. Bár sokat járt hegyen völgyön és síkon, Hej, de mégis azt csevegi: jobb otthon. 3. Elviszik a nyalka huszárt táborba, Sok országot világot lát jártába. Nyert szerelmet, dicsőségűét mindenhol, Hej, de.szive csak azt súgja: jobb otthol. Simor János hercegprímás korában nem szeretett nyil­vánosan szerepelni. Az egyház érdekeinek diplomáciai kép­viseletét régi barátjára a kalocsai érsekre bízta. Ezt a maga­tartását id. Andrássy Gyula gróf a következőképpen jelle­mezte: — A katolikus egyháznak Magyarországon két feje van: a kalocsai érsek a látható és a hercegprímás a láthatat­lan. Simor leikéből nevetett, amikor a gróf találó megjegy­zését tudomására hozták, de ő sem maradt adós. .—' I eljesen igaza van, kegyelmes uram, — mondta e­­gyik találkozás alkalmával. — Úgy vagyunk rpi is. mint Ma­gyarország kormánya, amelynek látható feje Andrássy Gyu­la gróf, a láthatatlan pedig Deák Ferenc. SZÓRAKOZOTTSÁG Fiatal amerikai hölgy felkereste évek múlva azt az e­­gyetemet, ahol tanult. Látogatása alkalmával találkozott e­­gyik tanárjával, akinek szórakottsága közismert volt. — Vajon emlékszik-e még rám, tanár úr? — kérdezte tő­le. — Hiszen annak idején megkért arra is, hogy legyek a telesége . . . — Igen, igen! Természetesen emlékszem . . . — szólt a professzor — És vajon hozzám jött-e? A SIKER ÚTJA Az újságíró megintervjuol egy hirtelen meggazdago­dott üzletembert. — Ugyehár ön egy Selfmademan? — kérdezte tőle. — Hogyan lehetséges az, hogy ennek ellenére olyan nagy mű­veltséget szerzett és olyan olvasott. Mikor volt ideje ahhoz, hogy annyit olvasson és művelődhessék? — A dolog nagyon egyszerűi — mondta a kereskedő. — Mindig nyitott könyvet tartottam az íróasztalomon és abból megtanultam annyit, ami az általános műveltségemhez kel­lett az alatt az idő alatt, amig valaki a telefon másik oldalán azt mondta: Egy perc türelmet kérek ...” CSALÓKA TAVASZ Amikor clevelandi barátaink leköltöztek Arkansasha, csodálkoztak azon, hogy milyen korán áll he a tavaszi idő. Megkérdezték szomszédaikat, mikor van igazi tavasz Ar­­kansasban? Óh, hát az könnyen megmondható! — mondta az egyik szomszéd, amikor annyira enyhe az idő, hogy kér" tészkedni lehet, azután beáll a fagy, végül amikor újra el" ülteti növényeit — akkor van tavasz! ’ KARÁCSONYI ÜDVÖZLET A postahivatal tisztviselője megdöbbenéssel tapasztal­ta, hogy egy köteg karácsonyi üdvözlőlap van a gyűjtőkosár­ban. Hirtelen a naptárra nézett, meggyőződni kívánván róla, hogy valóban már március van. Amikor közelről megnézi a küldeményt, látja, hogy mindegyikre ráírta valaki: ‘‘Ne hízzál soha semmit a fér­jedre! SZERELEM Amikor egy fiatalember arról panaszkodik, hogy a hölgynek nincsen szíve, akkor bizonyos, hogy a nőnél van az szíve . . . Az igazi szerelmes levelek nevetségesek mindenki sze­mében, kivéve a feladót és a címzettet. A szerelem olyan, mini az óceán. Mindig jelen van, de állandóan változik. Honnan tudjuk, hogy a szerelem megszűnt? Ha te azt mondod, hogy hétkor ott leszel a megbeszélt helyen, de csak kilenckor érkezel oda s ha szerelmesed nem hívta a rendőr­séget — akkor biztos, hogy a szerelem kihűlt . . . szol: —- Fiúk, előbb fordítsatok meg és rázzatok meg, hogy kifolyjon belőlem a víz, mert ki nem állha­tom a hígított whiskyt. HÁNY. . . Lakodalom után az ifjú férj megkérdezi az új menyecskét: ,—■ Hány fiút szerettél már előt­tem ? A leány hosszú ideig nem vá­laszol. Ezért a liú megkérdezi: — Csak nem haragszol? — Dehogy, ,—■ válaszol az asz­­szonyka, — csak számolok . . . A VÁLÁS Balogné elmegy a váíóügyvécl­­hez. Könnyes szemmel mondja: — Minden hiába, el kell vál­nom! — Mondjon el mindent, asszo­nyom! <— biztatja az ügyvéd. — Mit mondhatok? .—■ zokogja. — Most már látom, hogy minden­nek vége. Pedig annyira igyekez­tem, hogy Gézának jó felesége le­gyek. De minden hiába. — Talán megcsalja a férje? ,—- Dehogy kérem! — mondja felháborodva. — Ő nem olyan. De azt már látom, hogy többé nem szeret. Nem hoz nekem virá­got, nem csókol meg. Minden este dühösen jön haza az irodából. Kritizálja az ételt és beletemetke­zik az újságjába, mintha ott sem lennék. . . Mondja ügyvéd úr, le­hel így élni? — Természetesen nem! — szól az ügyvéd. — De mondja asszo­nyom, mióta tart ez a helyzet? Vissza tud rá emlékezni, mikor kezdődött ez az állapot? ,—- Óh, pontosan! — válaszolja az asszony. — Szeptember 18-án múlt négy éve, az óta tart ez . . . Az ügyvéd csodálkozva néz rá. — Micsoda nagyszerű emléke­zőtehetség! ,—■ mondja. —- No, s mi idézte elő ezt a helyzetet? — Persze, hogy emlékszem rá. Hiszen ez volt a házasságkötés napja. Már akkor nehézségeket okozott, mert nem akart velem az az anyakönyvvezetőhöz jönni . , . MEGOSZTÁS Két skót beszé Igét: — Hol a jegygyűrűd? i— Ma a feleségem viseli! SZEGÉNY KUTYA — Kivel veszekedett tegnap a feleséged? — kérdezi egyik szom­széd a másikat. — A kutyámmal! — Szegény kutya! Miért nem 1 engedte, hogy elmenjen a kocs­mába? 18’. SZÁMÚ KERESZTREJTVÉNY ANYÁM LEGKEDVESEBB ADY-VERSE Anyám tanított szeietni Adyt. Mivel a rejtvényeket mindig elküldöm neki is megfejtésre, az ő tiszteletére legkedvesebb Ady-versének első sorait vettem ebbe a rejtvénybe a vizsz. 1., függ. 30., vízsz' 79., függ. 25., vízsz. 44. és 18 sz sorokban. Egy másik Ady-idézet a vízsz. 29., függ.32., vízsz. 85., függ. 54., vízsz. 15 /függ. 28., vízsz 55 • és 20. függőleges 19. és víz­sz. 78. sorokban található. VÍZSZINTES SOROK v I. Az első Ady-idézet első része. Zárt betűk: É, RÁ, G. O. 15. D. . ..............r, a második idézet ötödik része. 16. L............... lepotyogtál. 17. Egyforma mássalhangzók. 18. Az első idézet utolsó szava, zárt □: ME, harmadik O-ban két betű. 20. A második idézet nyolcadik része. 25. Visz- Jsza: gyalogos. 31. Tág szélei. 35.KFM. 55. M. . - t, a második idézet he­tedik része. 36. Vég. . •, pl. kéz. 38. Egy fél mozi. 39. Szélesre nyit. 40- j Mulató egynemű betűi. Félig szabatni. 42 .Argon vegyjele. 43. Mutaíó­­szó. 44. Az első idézet ötödik része, zárt D: H. 47. Ha... at, több különfé­le magasságú hang együttese. 48. Jogtalanul eltulajd onít. 50. Német név­­í elő. 51. Károgó m adarak. 53. YA. 54. J örök név. 55. Magyar király elő 1 neve. 57 Ária fele. 58. M ■ . . . király, akinek szamárfüle nőtt. 60. Házi­állat. 61. Hangya angolul. 63. Női név becézve. 66. Narobi egynemű betűi 67. Díszes. 69. Halotti beszéd szava. 71. UC. 72. Állóvíz névelővel. 74. Börtönlakó. 76. Bánat. 77. Olasz névelő (egy D-ban). 78. A második ide I zet utolsó szava. 79. Az első □ I -je nélkül: az első idézet harmadik része. 84. Ajkak érintkezése névelővel. 85. Az utolsó D ó-ja né Ikül: a második idézet harmadik része. 86. Hatvan perc.'88. Végtag. 89. A második idézet első része, zárt hetük: L,Á. FÜGGŐLEGES SOROK 1..............Két . . • uc beszélget. Ady-vers cime. 2. P. . . . a bajszát. 3. Zava­rosan mássalhangzói. 4. Fordítva: Vajon kis szobácska? 3. Férfinév. 6. FU. 7. E dologhoz. 8. Feltételes kötőszó. 1 örténelmi mesét mondó. 10. Aki ezt teszi, talál, 3. □ két betű. I t. Ilyenek a szülőváros, vagy falu határai. 12 pliz, bélyegez. 13. Befejezés. 14. Vissza: nem hiszi. 19. A máso­dik idézet kilencedik része. 21. Vissza: bátor teszi. 22. • ■ * . -en ? Mivel szemben? 25. Az első idézet negyedik része. 28. A második idézet hatodik része. 29. Fordított járom. 30. Az utolsó D N“je nélkül: az első idézet má­sodik része. Zárt betűk: A, N. 32. A második idézet negyedik része. 37. Női név, Juhász Gyula múzsája. 40. Dráva mellékfolyója. 41. Fordítva: Pa..............énekes madár. 45. Kicsinyítő képző 56. Fordított névelő. 49. 3.14. 52. Vonatkozó névmás. 56...........~ I orbágy. 59. Fordítva két foga­lom: rosszak ellentéte és aggodalom. 61. Magyar folyó névelővel. 62. Sze­mélyes névmás többesben. 64. Egyforma magánhangzók. 65. Egyforma magánhangzók. 68. Ha megcsordul, az a tavasz jele. 70. Fordított szín. 73. Tiéd — latin nőnemben. 73. Ékezettel: mindenki vágya. 76. BHBD. 77. Jó szag, első D kél betű. 80.’ bCÉ. 81. ESA. 82 Előjel egynemű betűi. 85. Szlovák. 87. Görög betű. MULTHETI REJTVÉNYEINK MEGFEJTÉSE VÖRÖSMARTY MIHÁLY Hová merült el szép szemed világa, mi az, mit a kétes távolban keres? Talán a múlt idők setét virága, min a csalódás könnye rengedez? CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY Földiekkel játszó égi tünemény, istenségnek látszó csalfa, vak remény, SZERELEM A szerelem olyan nagyító szemüveg, amelyet gyakran akara­tunk ellenére veszün k fel. VIGASZ Elogyan elrontott ez a világ! Nem a világ lett rosszabb, csak a hírszolgálat lett jobb . . . JOBB KÉSÖN . . . Nyílt téri hirdetés: — Alice, gyere vissza hozzám. Rájöttem, jóban szeretlek, mint a jéghokit i—< Dávid. Világos, hogy rájött. A korong­szezon a végéhez közeledik. GYORS HAJTÁS Egy monte-carloi versenypályán filmet forgatnak a világbajnoksá­got nyert autós versenyzőről. A felvétel szünetében az egyik ripor­ter megkérdezi a híres versenyzőt: — Mit tekint legnagyobb sike­rének? — Hogy túléltem a versenyt! — válaszolja. PÉLDA Tanítóbácsi: Ki tud egy jó pél­dát mondani a véletlenekről? Pistike jelentkezik: Én tudok! Az apám és az anyám véletlenül ugyanazon a napon házasodtak... MOSZKVAI VICC A Taganka Színházban nagy sikerrel mutatták he a Tiz nap, amely megrengette a világot cí­mű színdarabot. A nagyszerű ala­kítások közül kiemelkedett Ke­­renszkij szerepében Vlagyimir Yi­­szockij. A nézőtéren egyik néző odasúgta a másiknak: — Tudtad, hogy Viszockij a- Marina Vlady férje? — Nem tudtam! — mondta a másik, mire azt a feleletet kapta: — Látod, én megtudtam, sőt még azt is megtudtam, hogy ő te­hetséges zeneszerző és szövegíró is. Ragyogó dalokat ír és jól gitá­rozik . . . — Ne mondd! Én is megtud­tam valamit Viszockijról . . . — Igazán? Mit? — Azt, hogy nagyszerű színész. A másik vállat vont. — Hát ezt mindenki megtud­hatta! — Azután végignézve az önfeledten tapsoló nézőtéren, el­mosolyodott és azt mondta: — Igaz . . . azért ez is valami! OKOS GYEREK Palika látja, hogy a szülők ösz­­sze,vesztek és mindenféle sértő szót dohnak egymás fejéhez. Meg­ijed és beszalad a szomszédba: Néni, kérem, — mondja a szomszédasszonynak, — tessék, mint semleges békítő, megakadá- J lyozni azt, hogy a szüleim meg­öljék egymást . . . A WHISKY A matrózok kihúzzák a vízből ' beleesett társukat és egy tele po- ] bár whiskyt töltelék neki. A matróz a pohárra néz és így MAGYAR ÚJSÁG Deák Ferenc egy pityergő gyereket látott az utcán, aki nem tudott haza találni. Az öreg úr megfogta a gyermek ke­zét és szépen haza vezette. A gyermek apja, pocakos hentes­­mester, tele volt h álával és köszönettel Sőt mi több, zsebébe ■ nyúlt, mert nem ismerte fel Deákot, egy forintot akart a mar-1 kába nyomni. Deák persze visszautasította az ajándékot. A hentes akkor ismerte fel az öreg úrban a haza-böl­csé -t és azt mondotta:-Ha mérnem fogad el pénzt, legalább egy jótanácsot ne utasítson vissza! — Jótanácst mindig szerettem, — mondta Deák. — Nyáron sohase egyék felvágottat, azt én mondom a szakembher! ... KOSSUTH SZABÓJA Kossuth fiatal korában szeretett jól öltözködni. Mindig gy párt, mintha divatlapból lépett volna ki. Termete szabá­lyos volt és a ruha jól állt rajta. Tóth Gáspár a szabója, egy­szer tréfálkozva mondta neki: — J ekintetes uramból jó szabó lett volna. i—■ Köszönöm a bókot, T óth uram, — válaszolta Kos­suth, — mert a jó szabó mindig ritkaság. Ugyanis neki nem­csak kívülről, de belülről is ismerni kell az embert. Könnyű ruhát csinálni a dúsgazdag embernek, de nehéz a magam­fajta szegény embernek. Eképpen megéltem volna, mint sza­bó is. EMIGRÁCIÓBAN Az 1848-as szabadságharc után nagyon sok magyar bujdosott I örökországban. Lehetőleg török nevet vettek fel s így sen ki sem tudta róluk, milyen nemzetiségűek. Egy bíres magyar tudós ismeretségbe került egy menekült honvédtá­bornokkal ané Ikül, hogy sejtették volna egymásról, hogy magyarok. Egyszer azután a tábornok megtudta egy másik ma­gyartól hogy az ő tudós effendi barátja magyar ember és azt mondotta: —Azt beszélik, hogy ön magyar születésű. Persze nem hittem el. Ugye nem igaz? Erre a tudós magyarul szólalt meg: — Fene l nem igaz! — Na, iá már a fenén kezdi, mondta a tábornok, ak­kor elhiszem, hogy magyar ember KÉT FEJ

Next

/
Thumbnails
Contents