Magyar Újság, 1977 (67. évfolyam, 2-49. szám)
1977-03-10 / 9. szám
A. OLDAU MAGYAR ÜJSÁG 1977. MÁRCIUS 10. VADHAJTÁSOK írta: Kemény Júlia Varga Márton sikeres fiatal ügyvéd volt. Feleségével, Máriáival, boldogan élt és úgy érezte, bogy ő a Sors kegyelte. mihez hozzányúlt, amit elkezdett, minden beváltotta a bozzá fűzött reményeket. Sokszor úgy érezte bogy bűn ilyen szerencsésnek lenni. Boldogságát betetőzte, bogy Mária fiúgyermekkel apándékozta meg és boldog volt, bogy már van utódja is, aki nevét tovább viseli. A második gyermek, a kis Mariska, házasságuk harmadik évében született. Gyönyörű, szőke leányka. Mária asszony mindkét szülése könnyű és komplikáció mentes volt. Márton féltette nádszál karcsú asszonyát a gyors gyermekáldástól, de erre nem volt ok, mert Mária egészséges volt, mint a makk. Modern nő volt és a kisdede két nem maga táplálta, hanem üvegre szoktatta őket. Édesanyja, aki Magyarországon, egy kis faluban született, ezt nem helyeselte, de nem szólhatott bele férjes leánya dolgába. A fiatal házaspár élete gondtalan volt. Márton szülei jómódúak voltak. Apja műszaki üzeme jól jövedelmezett és édesanyja, aki már nem beszélt magyarul, igazi amerikai asszony volt. Életét betöltötte a jótékonykodás és a bridge. Minthogy egyetlen fia, Márton, már nős volt, minden idejét a társadalmi kötelezettségeknek szentelte. Nem ellenezte Márton házasságát, de nem kedveire Máriát és csak ritkán kereste fel őket. Akkoriban a fiatal anyák gyermekeiket egy híres gyermek-gyógyász könyve szerint szoktatták és nevelték. A közismert könyv milliószámra forgott a fiatal asszonyok kezén és annak utasításait betartották. A könyv szerint a gyermek akaratát nem szabad korlátozni. Módot és alkalmat kell a kisdedeknek adni arra, hogy egyéniségük kialakuljon. Ha a kicsike nem óhajt enni, nem kell erőszakolni, ha nem kíván fürödni, akkor nem árt neki, ha néhány napig nem fürösztik. Az sem baj, ha rakoncát!ankodik, ha rugdos, ha kzzel-Jábban kapálódzik, ha az anyja kezébe harap, vagy a szemébe köp. Van elég idő arra, bogy a fegyelmet megtanulja. Teljesen el kell térni a régimódi neveléstől és nem kell a kicsikét engedelmességre szoktatni. Nem kell rászólni, ha nyafog, ha sikoltozik, hadd erősödjék a hangja. Ha egy gyermeket szófogadósra nevelnek, az egészségtelen dolog, mert elfojtják egyéniségét. .. Mária édesanyja nem értett egyet leányával a nevelés kérdésében, de nem avatkozott a fiatalok életébe. A fiatal anya nevelési módszerével elérte azt, hogy a két gyermek valóban olyan zabolátlan lett, hogy alig birt velük. Mindig azzal vigasztalta önmagát, hogy nem baj ha csintalanok, a fő, hogy egészségesek. Amikor Mrci gyerek már óvodába került a kisleánnyal könnyebb dolga volt, mert a kis Mariska nem volt olyan akaratos természetű, mint bátyja. Marci már iskolába járt és Mariska is már hatodik évében volt, amikor Mária harmadik gyerm ekét várta. Bizonyosra vette, hogy szülése ezúttal is baj nélkül történik. Tényleg aránylag simán folyt le a szülés, de amikor a fiatal asszony hazakerült már a kórházból, búskomorságba esett. Nem érdekelte sem férje, sem gyermekei. Éjjel-nappal csak sírt, mindén ok nélkül. Amikor Márton megkérdezte, vajon mi baja, hol fáj, »— még nagyobb sírásba fogott. Nem tudott összefüggően beszélni sem, csak zokogott. Végül a szerencsétlen férj, orvosi tanácsra, kénytelen volt ideggyógyászhoz fordulni, aki Máriát zárt intézetben helyezte el. Varga Márton azt sem tudta, mit tegyen. Két rakoncátlan kisgyermekről, és egy újszülöttről kellett gondoskodnia. Anyjához fordult és megdöbbenve tapasztalta, milyen közömbösen fogadta a szomorú hírt. Azt tanácsolta (iának, hogy adja át a gyermekeket egy hivatásos gyermekgondozó intézetnek, mert azok legjobban tudják, hogyan kell a kicsinyekkel bánni. Annál megértőbb fogadtatásban részesült Mária szülei részéről. Szerencsére Molnár János és felesége, Mária szülei, nem voltak még öreg emberek. Az apa igazi tagbaszakadt magyar földművelő férfi volt és noha az amerikai jólét és a modern farmolás megkönnyítette munkáját, megmaradt kérgeskezű, dolgos embernek. A dologidőben volt segítsége bőven és fiai is dolgoztak vele, de őmaga is megfogta a munkát, amelytől felesége sem idegenkedett. Molnárné kardos magyar asszony volt. Már közeledett hatvanadik évéhez, de hollófekete hajában még alig mutatkoztak ezüst szálak. Arca olyan volt, mint egy fényes, piros alma, kicsattant az egészségtől. Őrajta nem fogott az amerikai életmód. Úgy élt, úgy főzött-sütött, mint valamikor otthon Kiskőrösön. Nem hitt a doktorokban, pirulákban, orvosságokban. Nagyszerűen hajtotta a családi autót, sőt a traktort is és nem féltette a bőrét a naptól sem. Virágos és veteményes kertjét az egész megye megcsodálta. Máriát szigorúan nevelte, de amióta férjnél volt, már nem avatkozott életébe. Mártont szívelte, de nem túlságosan ismerte, mert veje ritkán szólt hozzá. Most azonban, amikor a feleségét kénytelen volt ideggyógyintézetbe vinni és az a nagy gond szakadt reá, hogy nem tudta, mit fog kezdeni az anyátlan három kicsikével, a vő utolsó menedéke az anyósa volt. Amikor elmondta, mi történt Máriával, Márta asszony nem vesztette el józanságát, hanem egyszerűen azt mondta: i—i Csak hozd el fiam mind a három kis unokámat ide. Majd én ellátom őket. .. Drága mama, én nem kívánhatom, hogy három kisgyermeket vállaljon. Boldog leszek, ha az újszülöttet magához veszi, a két nagyobbat majd beadom egy jó intézetbe. —< le az én unokáimat nem adod intézetbe, mondta Márta katonásan. Ne félj, addig, amig a leányom meg nem gyógyul, a gyermekeknek nálam lesz a helyük. Márton ilyen megoldásra nem volt elkészülve. Nagyon boldogan hozta a három kicsikét a nagyszülőkhöz. Márta asszony a férjét is befogta a gyermek gondozásba és Molnár Jánosnak nem is esett nehezére a pesztonka szerep. A gyerekek nem értették meg, mi történt anyjukkal és Marci már nyolcadik évében volt, mégis sírt áz anyja után. Az engedékeny édesanya nevelése mutatkozott a nagyszülők házában is, de Márta nem ismerte az amerikai gyermek doktor módszerét és bizony alkalmazta azt a szigort, amelyet valamikor Magyarországon ismert. Egy gyermeknek alkalmazkodnia kell és meg kell tanulnia az önfegyelmet. Hiába MEGHÍVÓ ' « a DETROITI MAGYRA NAGYB1ZOTTSÁG ÁLTAL március 13-án, vasárnap Mi 3 órai kezdettel a Szent Kereszt r.kat. Egyház márványtermében (South és Yale Street sarkán) rendezendő MÁRCIUSS EMLÉKÜNNEPÉLYÉRE MŰSOR: Zászlók bevonulása Amerikai himnusz *—< Énekvezető: Ambrus Zoltán Bevezető ima — Nt. Szirmay József Petőfi: Nemzeti dal —< Gombos Miklós Ünnepi beszéd —- Ft. Végváry Vazul Magyar táncok — Amerikai Magyar Református Egyház I ánccsoportja Angol méltatás — Oláh Zoltán Dalok — Szent Kereszt Magyar Iskola Énekkara Petőfi: Csatadal — Lacay István és Lacay Helén Zon goraszámok ,— Kalló Marczy zongoraművész Ma gyár táncok —- Hungária Fánccsoport Záróima — Ft. Ábrahám Dezső püspök Ma gyár himnusz — énekli t* közönség Műsorvezető: Zbltán Sándor Az ünnepségre minden detroiti és környéki magyart szeretettel h ív és vár a Rendezőség : MEGHÍVÓ "TAVASZ A TÉLBEN" BÁL ANN ARBORBAN A Detroti Szabadságharcos Szövetség március 19-én szombaton este 7 órai kezdettel nagyszabású bált rendez \ avasz a I élben rímmel a Roma of Ann Arbor tánctermében, 2196 Stadion Blvd. of Liberty (Ann Arbor). A pompás, szinte középkori lovagvár benyomását keltő épület megtekintése már maga élményt jelent. Detroit környékének egyik előkelő szórakozóhelye. Belépőjegy ára személyenként 15.00. Ez az összeg a vacsorajegy árát, valamint a nyitott bár használatát is fedezi. A lehetőség egészen rendkívüli éljünk vele tehát. Zenét Bodó Lajos kitűnő zenekara szolgáltatja. , Érdeklődők hívják a következő telefonszámokat: 1-455-0481, 1-459-1581, 928-9679. A MOSOLY TITKA Lionardo da Vinci akkor Firenzében lakott és három esztendeig dolgozott már a csodálatos mosolyú asszony arcképén. A munkára külön műtermet rendezett be lakásán, amelyet a firenzei Signoria egy biztosától, Piero di Barto Martinellctóf bérelt. A műlerem tulajdonképpen egy külön kis sátorszeríf volt az udvaron. Fiz rőf széles, húsz rőf hoszszú sátor, amelyet feketére festett falak vettek körül, ereszes tetőkkel, amelyeken yászonponyva volt kifeszítve, rossz idő, eső vagy túlságosan perzselő napsütés esetére. Most éppen lemenőben volt a nap, az udvar falai kisugározták a nappali hőséget, de észak felől alig észrevehető szellő hűsítette a levegőt; az égen ezüstös és világoshamvas felhők gomolyoglak. Ez a legpompásabb idő az arcképfestésre. Lionardo da Vinci szétvonta a vászontetőt és sokáig némán bámulta a sátor közepén ülő asszonyt. Csak ketten voltak a műteremben. A mester ötvenéves, hatalmas, vállas, selyemszőke hajú és hosszú szakállú világfi, nem olaszos, inkább germán hősnek vélné, aki ismeretlenül megpillantja. Olyan volt, mint egy északi fejedelem, mesebeli, titokzatos, halk, finom és szomorú óriás. Az aszszony húsz és harminc között, barna, álmodozó szemű és hófehér arcú, mint egy bibliai szűz. Nem volt még gyermeke, innen az ő feh érsége, üclesége és gyermekes bája. Alakja azonban telt, ruganyos és ingerlő szép és egész lényén valami édes, érett érzékiség ömlött el; innen van az. hogy nem lehetett meghatározni, vajon a húszhoz, vagy a harminchoz van-e közelebb. A MAGYARORSZÁGI KATOLIKUSSÁG HELYZETE AB écsben működő Hungarian Institute for Sociology of Religion” (HIS) sajtószolgálata legújabb, 14 oldalas kiadványában igen érdekes összefoglaló tájékoztatást nyújt a magyar katolik usok vallásos életére vonatkozó eseményekről. Ezekkel következő számainkban részletesen foglalkozunk, most csak az utolsó közleményt ismertetjük. E szerint 1976" ba n 70 új katoli kus papot szenteltek fel, ugyanakkor az újsághírek 96 pap haláláról számoltak be. A teológusok száma az egyházmegyék összevont szemináriumaiban pontosan nem állapítható meg, mert Esztergom és Győr teológusainak száma sosem került nyilvánosságra. Egerben 35, Hajdudorogon 50 (görög katolikus) teológus készül papi hivatására. Szombathelyen nincs szeminárium, de 21 teológusa van az egyházmegyének. Közülük 12 Győrött, 3 a központi szemináriumban Budapesten folytatta tanulmányait, 6 pedig katonai szolgálatot teljesített. A központi szemináriumban mindössze 28 papjelölt folytatta tanulmányait. ,A Teológiai Akadémián 9 pap szerzett doktori oklevelt. A katolikus kiadóvállalatok 1976'ban 18 új és 6 régi könyvet adtak ki. Az összehasonlítás kedvéért meg kell említeni, hogy 1975-ben Magyarországon 7730 új könyv jelent meg összesen 74 millió példányban. Az 1976'ban kiadott katolik us könyvek ennek a könyvkiadásnák fnindössze 0.3 %-át, a példányszámoknak pedig csupán 0.16 %'át teszik ki. Ezen a helyzeten valamit javít az a tény, hogy a múlt év folyamán más országokban is megjelent 36 olyan vallásos mű, amelyet a Magyarországon lakó hívek meg tudnak szür; rezni. Figyelemreméltó a mítosz és legenda a Szentírásban” című'rádiósorozat sikere, amely a “Biblia világa” című másik sikeres sorozat folytatásaként került a magyar rádió műsorára, mint művelődéstörténeti tájékoztató előadássorozat, amelyet a Szentírás különleges tanulmányozását végző hívőkkel és nem hívőkkel folytatott tanácskozás után és alapján állítottak össze. 1976 második felében “Istenek, megváltók, próféták címmel újabb sorozat indult, amely kritikus szemmel vizsgálja a vallás kérdését. Ez 1977'ben is folytatódik. Kalocsán az egyházmegye nyugalomba vonult papjai számára otthont létesítettek. Ez az állam által egyházmegyei papok részére fenntartott öregotthonon kívül a harmadik külön egyházmegyei otthon. A másik kettőt az esztergomi és a szombathelyi egyházmegye tartja fenn. Az egyházügyi hivatal feje és képviselője meglátogatta a szemináriumokat, beszédeket mondott és a felsőbb évfolyamok szeminaristáival megbeszéléseket folytatott. A HÚ CIGÁNY Esketés alkalmával kérdi a pap a cigány vőlegénytől: Soha el nem hagyod leendő hitvestársadat? Sohal >— feleli a cigány. r— Csak amikor hegedülni megyek . . . KÜLÖNBSÉG Mi a különbség a nyertes és vesztes politikus között? — A nyertes névtáblája tovább marad az autók ütközőjén. . . ÖRÖKÖSÖK Egy ügyvédnek hosszas tanácskozások után sikerült befejeznie egy hagyatéki ügyet. Egyik kartársa megkérdezte, hogyan végződött az ügy, mire ő azt mondotta: —Nagy viták előzték meg ezt az egyezséget, devégülis az örökösök majdnem annyit kaptak, mint én . . . KÉRDÉS Az az ember, aki sohasem kérdez, vagy mindent tud, vagy semmit. Surányi Miklós: SZELECZKY ZITA I X új lemeze * “KIS' TESTVÉREIM. MAGYAR GYERMEKEK” * A legszebb magyar gyermekversek, altatódalok, mesék, * színes csokorban! Idegen iskolában, környezetben fel- \ nőtt gyermekeink a mesevilág hangulatán keresztül * szeretik meg szép anyanyelvűnket és válnak lélekben * : magyarrá! — Tartalmában, művészi és technikai kivi- l : telezésben ugyanolyan magyar és nívós lesz ez a lemez l [ is, mint az összes eddig megjelent SZELECZKY- l ; lemez.- OKVETLENÜL RENDELJE MEG! -: 5 ; A lemez ára 7 dollár. — Kezelési és szállítási költség 1 ; 75 cent, külföldre 1,50 dollár. — Kaliforniai rendelők l 6%-os adót számítsanak hozzá. > Cím: ZITA LEMEZEK, 5475 La Sombra Dr., HoIIyood, California 90068. — Tel.: 851-4774 t . j í . 1 Nerp szóltak sokáig semmit. Lionardo titkos szórón- r gással figyelte az asszonyt, látható volt rajta, hogy fél: , vajon a mai alkonyati órán képes lesz-e akárcsak egyetlen j ecsetvonással is gazdagítani a megfejthetetlen szépségű arc < ábrázolásál ? Az asszony lágyan, édesen, várakozóan mo- ; solygolt. Ez a mosoly volt az, amely a mestert három esztendő f óta mindenüvé elkísérte éjjel-nappal, ébren és álmában min- i dig üldözte, gyönyörködtette, izgatta, gyötörte. Ez a lágy, linóm, kissé gőgös, álmodozó, várakozó, kacér, de tartózkodó, vérforraló, de nmagában fagyos és mindenképpen sej- ] telmes és titokzatos mosoly. | — Mire gondol most, madonna Lisa? — kérdezte hir- i leien, hogy talán ilyen módon rajta érné a titokzatos mo- | soly mögé bujf emlékeken. Gioconcla halk hangon felelt: l| j— Arra, hogy ma nekem kell mesélnem és én olyan : | rossz mesemondó vagyok. j — Madonna, úgy látom, mintha ez a feladat nagyon ] nyugtalanítaná. — Igen, mert igazat akarok mesélni. Messere. < A mesternek felcsillant a szeme. Mona Lisa Gioconcla ; tehát nem felejtette el, hogy ma neki kell mesélni a festés ; alatt. F,egutolsó ittléte alkalmával Lionardo mesélt, még ; pedig Venus országáról. A mese nagyon tetszett Mona ■ Lisának s megígérte, hogy hálából legközelebb elmond valamit az élete történetéből. A mester izgatott lett és sürgette: i — Madonna, kezdje el. szükségem van arra. hogy be- < szépen. Éppen a szemét akarom átfesteni. Vettem észre, 1 hogy az emlékek áttüzesítik a tekintetét és megváltoztatják a szivárványhártya színét. ; — Hát hallgasson ide. Páduában voltam, amikor VIII. Károly francia király végigdúlta Lombardiát. Lioriardo összerázkódott. Sokat hallott arról az idétlen, makacs, erőszakos és gyönyörre vágyó királyi kamaszról. Oh Istenem, elgondolni is szörnyűséges, hogy esetleg,az édes gyönyörű Gioconda is áldozatul esett énnek az álmodozó és fantaszta szörnyetegnek? Először érezte szívében azt a keserű émelygős és gyűlölködő fájdalmat, amit féltékenység néven emlegetnek az emberek. De nem jnert szólni, megálli a kezében az ecset, kissé reszketett is, ahogy egyenesen maga elé lartolta, a szeme elhomályosodott és várt. — Akkor még élt az első uram — folytatta az asszony. Az északi szél átsuhant az udvaron és megremegtette a babérfák leveleit. Halálos csend. — A király a mi házunkban ütötte fel a hadiszállását. Nyolc napig olyan volt a házunk, mint egy kaszárnya, amtelyben a király születése napját ünneplik. A király szerette a dalt, a bort és a szerelmet. Lionardo keze még jobban reszketett. Érezte, hogy ma egyetlen színfoltot sem rak lel az arcképre. Az asszony folytatta. — Nyolc napig volt ott s ezalatt nyolcszor láttam őt. A mester agyában kínzó látomások kergették egymást, de nem szólt, Iéregzetvisszafojtja leste Gioconda szavait. — Az első nap szép bókokat mondott. A másik nap felolvasta nekem költeményeit. A harmadik napon megfogadta, hogy szakít bűnös életmódjával, új életet kezd és nagy tetteket fog véghezvinni Isten és az emberiség szóigáj latában. A negyedik napon megígérte nekem, hogy sohasem nősül meg, sohasem nyúl asszonyokhoz, szentségre és hősi hírnévre vágyódi k. Az ötödik napon kérte, hogy én is i hagyjam el azi uramat és kövessem őt a tisztaság és hősies- i ség útján. A hatodik nap azt követelte, hogy virrasszam át fáz éjszakát vele és legyek az ő égi szeretője, mint amilyen Beatrice volt Dantenak. Vezessem át a pokol, a purgató- I rium és a mennyország birodalmán. A hetedik nap halva táplálták az uramat és a király fejedelmi fénnyel eltemette. — A gyilk os? Mona Lisa elgondolkodott. — Lehet, hogy ő volt a gyilkos. Minden kitellett tőle... I A nyolcadik nap . . . Lionardo érezte, hogy nem bírja tovább. Kétségbeeset' ten nézte, hogy az asszony szeme lágyul és lázas elragacl| tatásban ég és a sátor szinte lobbot vetett ettől a lángtól. < Hát ez a Gioconda titka? Szörnyűség. Ó, miért is kellett mindezt megtudnia. Lionardo gyűlölte a szerelmet. Az északi szél minden percben erősebb és hűvösebb I lett. Vagy csak Lionardo érezte ezt? A babérfák levelei zúgtak, valami hűs és borzongató zenévé olvadt a zizegés. A : mesternek hevesen dobogott a szíve és a fogai vacogtak. Az I asszony pedig lágyan, szenvedőén, de mégis gőgösen és | megvetően mosolygott. Lionardo magánkívül felkiáltott. — Hát ez történt a hetedik napon! És a nyolcadikon?^ sírt Marci, hogy ő nem akar még lefeküdni, mert nem álmos, bizony este 8 órakor ágyban kellett lennie. Ha toporzékolt, akkor sarokba állították. Ha feleselt, nem engedték az asztalhoz ülni. Mariskával könnyebb dolga volt a nagymamának, dé őt is fegyelmezni kellett. Szerencsére nyáridő volt és a gyermekek a szabadban szaladgálhattak, Marcit nagyapja magával vitte a földekre és a kisfiú élénk érdeklődést mutatott a mezei munka iránt. — Na gypapám, ha felnövök, én is farmer leszek! — I mondta. — Az még soká Ies;z, kisfiam. Te csak végezd el az iskolát, majd azután lehetsz bármi. Az apád ügyvéd, talán mire megnősz, te is jogász akarsz lenni... Mariska nagyon nélkülözte az anyját. Molnárné nem kényeztette őt úgy, mint Mária és a kisleánynak hiányzott az, hogy őt simogassák, becézzék. — Nagymamám, te nem szeretsz engem úgy, mint az anyukám ... — mondta sirva. 1—1 Hogyne szeretné lek, angyalom! — mondta Molnárné ijedten és magához vonla a gyermeket. — Falán anyád jobban tudja mutatni szereietét, ele egy nagyanya csak szeretni tudja unokáját. — Ha szeretnél, nem kívánnád, hogy olyan jó legyek. Nem kívánnád, hogy minden úgy legyem, ahogyan te akarod ... — Édes kis lelkem, unokám! Éppen azért kívánom tőled, hogy jó és szófogadó légy, mert szeretlek! Én büszke akarok lenni az unokámra . . . A kisleány megnyugodott és a három gyermek megszokta az ( letet a farmon. A kis Terit rögtönzött bölcsőben lelte ki Molnárné a jó levegőre és a jó tej és tápszer, a rendszeres gondozás meglátszott a kicsikén. Mária két hetet töltött az intézetben orvosi kezelés alatt. Az orvos megmagyarázta neki és férjének, hogy a szülés után előfordul fiatal anyáknál a melancholikus lelki depreszszió, de a korszerű kezeléssel hamarosan ki lehet gyógyítani. Varga Márton boldogan vitte haza gyógyultan a feleségét. A ház üres volt a gyermekek nélkül, de Márton nem akarta azonnal hazahozni a kicsinyeket. Féltette Máriát. Csak a harmadik héten mentek együtt a szülők a gyermekekért. Mária csodálkozva tapasztalta, hogy mennyire megváltoztak gyermekei. M ár nem voltak oly zabolátlanok, nem voltak oly vaclócok. Meg is mondta anyjának: Milyen csodát tettél anyám, ezekkel a gyerekekkel. Olyan boldogoknak és derűseknek látszanak, mégsem olyan vadak, mint előzőleg voltak. . . ,—/ Nem történt itt semmi csoda, leányom! mondta az anya. — Nem tettem mást velük, csak azt, amit a növényeimmel. Lenyirtam a vadhajtásokat. A gyermek is olyan, mint a virág. A kertészkedésnél használni kell a nyesőollót, mert különben a növény elvadul. A gyerek legyen élénk, legyen vidám, de ismerje a fegyelmet. Nem akarom, hogy' uz unokáimból hippik váljanak! ~ A nyolcadikon megesküdött, hogy feleségül vesz és Franciaország királyi trónjára ültet maga mellé, óbb felől, mint az ország, a birodalom és az emberiség királynőjét jha... í— Ha? i—' riadt fel kétségbeesetten-a mester. <—- Ha megcsókolom . .. fejezte be a mesét az aszszony és a mosolya most már nem volt titokzatos, hanem ' | diadalmas önelégült és kegyetlen. ,—■ Ma keveset festett Messere i— csapolt át hirtelen a legközönyösebb hangba, mintha sem Vili. Károlyról, sem az ura haláláról sem a csókok, sem Franciaország királyi székéről nem esett volna soha egyetlen szó sem. —< J alán nem jó a világítás? Megint mosolygott, de ez a mosoly ismét Gioconda sejtelmes, átsuhanó, megfejthetetlen mosolygása volt. Lionardo da Vinci azonban úgy érezte, hogy ő már ismeri Mona Lisa mosolyának titkát.
