Magyar Újság, 1977 (67. évfolyam, 2-49. szám)

1977-11-03 / 41. szám

VOLUME 67. ÉVFOLYAM _ NO. 41. SZÁM. 1977. NOVEMBER 3. EGYES SZÁM ÁRA: 3C cent Tollas Tibor: SEMLEGES ÁLLÁSPONT? A szokottnál is nagyobb előkészítés után, aug. 8-13. között zajlott le Budapesten a 3. Anyanyelvi Konferencia. Az otthoni tudósítások átlapozása, a szemtanúk 'észrevé­teleinek meghallgatása után összegezhetjük a lényeget: a Magyarok Világszövetségének az eddig ismert személyeken kívül újabb jelentős írót vagy pedagógust nem sikerült ma­gának megnyerni az emigrációból, pedig Európától Ausztrá­liáig legjobb szervezőit küldte ki, hogy a kinti magyar egy­házakat és egyesületeket bekapcsolhassa terveibe. A “Ma­gyar Hírek ben a hazúgságoktól sem riadtak vissza, hogy úgy tüntessék fel pl. az ausztráliai magyar kulturális intéz­ményeket és iskolákat, mintha azok a rendszer széleskörű támogatását élveznék. Egyetlen újítás volt: meghívták a szomszédos szocialista országok magyar kisebbségének küldötteit, amit az otthoni írók évek óta követeltek. A konferencia politikai jellegét bizonyítja, hogy a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa fogadást adott a Par­lamentben, amelyen a békepüspökökön kívül többek közt riszt vett dr. Trautmann Rezső, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese, dr. Házy Vencel külügymi­niszterhelyettes, dr. Gosztonyi János oktatási minisztériumi államtitkár, akiket együtt látunk a Magyar Hírekben kö­zölt képeken dr. Sinor Dénes (USA), dr. Czigány Lóránt (Anglia) társaságában. Dr. Gosztonyi államtitkár beszédé­ben nyíltan leszögezte az Anyanyelvi Konferencia politikai célját: “tisztességes emberi” lojalitás kialakítását “a mai Magyarország Népköztársaság iránt”. Ezt hangsúlyozták ki a hazai lapokban is, ahol az Országgyűlés külügyi bizott­sága kiemelte: a tőkés országokban élő magyarok nagy többsége hazánk iránt lojális, vagy semleges.” (Magyar Nemzet, 1977. május 13.) A konferencián résztvevő emig­ránsoknak ez a politikaii elkötelezettsége foggal keseríti el az otthoni közvéleményt (és mindazokat), akik eddig hittek a külföldi magyarság küldetésében. A záróokmányban programpontként szerepel, hogy az emigrációs egyházi intézményekben és egyesületekben bu­dapesti irányítással megszervezzék a Magyar Nyelv Ba­ráti Köreit és a konferencia munkájába bevonjanak minél több k ülföldön élő magyar írót, nyelvészt vagy tudóst. Akik még most sem látják, hogy az Anyanyelvi Konferencia ne­vében a Magyarok Világszövetsége politikai célokat kíván elérni, azok akaratlanul is eszközeivé válnak annak a dikta­tórikus, rendszernek, amelyet annakidején menekülésükkeí visszautasítottak. A kulturális munkabizottság kettős célját Maróti Gyula fedte föl a Népszava aug. 14-i számában. Egyfelől az emig­ráns magyar egyesületekben Budapestről biztosítani a “mű­vészeti körök, csoportok, együttesek munkájának támogatá­sa a legkülönbözőbb eszközökkel, előadási darabokkal, fil­mekkel, szerkesztett műsorokkal... és nem utolsósorban az együttesek vezetőinek tanfolyamszerű továbbképzésével. Az Anyanyelvi Konferencia Budapest irányításával így akarja átvenni egyesületeink szellemi irányítását, sőt “káder­képzését” is. Lehet, hogy több külföldi résztvevőt csak az anyanyelv ápolásának ügye vitt a konferenciára. De azoknak is lát­niuk kellett, milyen árat követelnek a hivatalos funkcioná­riusok ezért az együttműködésért. Fel kell adniuk a kritika jogát, le kell mondaniuk az ellenzék szerepéről. Az emig­ráns azonban a diktatúra és a szabadság között lojális, sem­leges álláspontot nem képviselhet. A Szovjetunióból nemrég kimenekült írók szinte valamennyien ezt a semlegességet ve­tik a nyugati értelmiségiek szemére. Mennyivel inkább vo­natkozik ez a vád a diktatúrából a szabadságba menekül­tekre. Emlékezzünk Illyés Gyula közelmúltban leírt üzene­tére: A szabadságért harcolni kell. . . Dörömbölni kell azonnal és szüntelenül ... A dörömbölést kell nem két­séges /— felelősen közcselekvéssé tenni, oly fegyelmezett együttes mozgalommá, hogy végül ne csak dongjon, de tör­jön is be az ajtó . Akik a rendszerrel való lojalitást elfogadják és lemon­danak a kritika jogáról, azok Illyés Gyula szerint nemcsak az általános emberi jógák árulói, hanem a közösségé is. LEHET-E? FELROBBANT ÉS KIGYULT AZ OLAJKÚT A kaliforniai Taft^ közelében az “Elk Hills Naval Oil I Reserve” olajkútja felrobbant s a kiszabadult olaj lángra I gyúlt. Három munkás életét vesztette. Ez a három munkás egy felfüggesztett kosárban az olajforrás felett dolgozott. A 7.000 láb mélységű kút alatt becslések szerint egy billió hordónyi olajtartalék van, ami évekig táplálni tudta volna a 130 láb magasságba nyúló lángokat. A tűz kioltá­sára a texasi Red Adair tűzoltóság vállalkozott, amely 30 év óta végzi 'sikerrel olajtüzek kioltását. Szerencsére csak egyetlen olajforrás gyulladt ki. A tűz kioltását megelőzően az Adair irányításával bárom'500- gallonos tartályból eresztettek az égő olajforrásba vizet, hogy az olajkút vezetékét lehűtsék és a lángok terjedését •megakadályozzák. A MAGYAR NÉPMŰVÉSZETI TERMÉKEK KÜLFÖLDI SIKERE A világ 28 országa tartozik a magyar népművészet ál­landó vásárlói közé. Az érdeklődés növekedését jelzi, hogy tavaly 20% -kai több népművészeti cikket rendeltek külföl­dön, mint a 70-es évek elején. A magyar külkereskedelem arra számít, hogy ez á fájta kivitel az évtized végéig még megkétszereződik. A magyar népművészet arról ismert, hogy máig is ele­venen ápolja évszázadok népi világának ízlését»• díszítő mű­vészetének hagyományait. Ezt egyébkénI a múzeumokban őrzött sok-évszázados népi használati cikkek, lakásdíszek és a népiruházat megmaradt emlékei is meggyőzően tanúsítják. A magyar népművészet változatos és gazdag ízlésvilágói tükröz; az ország számos táján cdakult ki egymástól jól meg­különböztethető, önálló stílus. Az egyéni alkotók, népi fa­faragók, hímzőasszonyok, fazekasok és mások tömegein kí­vül 72 népművészeti, háziipari szövetkezetben mintegy 40.000-en foglalkoznak (főleg asszonyok) népművészeti cik­kek készítésével. Kéziszőttesek, szőnyegek, változatos kerá- 1 miák, kézzel hímzett térítők, ruházati cikkek, fa- és csont­­faragványok, fűzvesszőből, gyékényből font táskák, kosarak bútorok és egyéb cikkek tömegeit állítják elő a szövetkeze­tekben. A háziipari szövetkezetek a tájegység sajátos stílusa nak és az évszázados hagyományoknak épségben tartásává 1 tárgyaikat úgy készítik, hogy azok jól illeszkedjenek a mo dem lakásokba, sőt mindennapi használatra is alkalmasai legyenek. A népművészeti cikkek a magyar városokban k nagyon kedveltek és keresettek. Emellett azonban jelenté kény mennyiség jut kivitelre: a népművészeti szövetkezetei például termelésük 16%-át viszik ki 65 nyugat. Franciaor európai, 4 szocialista és 8 tengerentúli országba. Franciaor szágban a népies jellegű, hímzett gyermekruhát, a kézimun kát, a szőnyegeket és a kerámiát keresik, az NSZK-bán í magyar kéziperzsa és kézzel szövött szőnyegeket, a színesei hímzett blúzokat és a gobelint kedvelik, míg az észak-euró pai országokban a fonott kosarak és a fonott gyermekbúto ' rok a legnépszerűbbek. Kanadában a divatos szabású éi | gazdag kézihímzéssel díszített női ruhák és a népi gyermek játékok fogynak legjobban. A magyar népi motívumokká hímzett, divatos fazonú női ruhákat egyébként szinte mindéi nyugat-európai nagyáruházban meg lehet találni, de a leg többet Norvégia, Svédország, Kuwait és Franciaország ren deli belőlük. r 1 UJ ÁBÉCÉSKÖNYV Hosszú pedagógiai és gyermeklélektani tanulmányoí és kísérletek után elkészült az új magyar ábécéskönyv vég 1 leges kézirata. 1978-tól kezdődően már ebből tanítják < betűvetés tudományát. Az új ábécéskönyv oktatási rendszere alapvetően élté az 1963 óta használt ábécéskönyv rendszerétől. Módszer * szintén újszerű, mert a könyv arra törekszik, hogy a gyermel cselekvő közreműködése révén szinte játékos könnyűséggé sajátíthassa el az írás és olvasás tudományát. A tankönyv két kötetét munkafüzetek és feladató! megoldását lehetővé tevő lapok egészítik ki. Ezekben és eze ken a kis tanulók szabadon írhatnak, rajzolhatnak, kedvül - szerint firkálhatnak. A tankönyv külön mellékletei még í x betű- és szókártyák, amelyeket a gyermekek szótagokká, sza : vakká, később pedig értelmes mondatokká rakhatnak össze i A szerkesztők a szöveg jelentős részét ismert költők é: DIKTÁTOROK EGYMÁS KÖZT Amikor szeptember 9-én Torrijos, Panama diktátora, az új panamai szerződés ünnepélyes aláírása után Washing­tonból hazafelé repült és Kuba fölé érkezett, a következő üzenetet küldte Castronak, Kuba diktátorának: “Amint hazatérésem közben átrepülök Kuba egén, mint mindig, barátsággal köszöntőm. Kívánom, hogy hozzá­értő vezetésével Kuba népe tovább folytathassa menetelését Latin Amerika fejlődése, irányába. Latin Amerikában (Castro) neve az öntudatosságnak azzal az érzésével társul, amely a szégyenteljes gyarmatosítás minden maradványá­nak megsemmisítésére irányul. Egyúttal örömmel tájékoz­tathatom, hogy rövidesen megállapodhatunk a panamai légierők jet repülőgépének a havannai Jose Marti nem­zetközi repülőtéren történő leszállására vonatkozóan.” Az American Security Council” elnöke, Fisher John M. a Security Council tagjaihoz intézett körlevelében jog­gal tette fel a kérdést: ezek után Torrijosra számíthat-e Ame­rika a Panama-csatorna nemzetközi helyzetét szabályozó új szerződés alapján Torrijosra, mint megbízható szövetséges­re? Megállapítása szerint Torrijost az előbb idézett üzenet figyelembevételével ugyanolyan Amerika-ellenesnek kell te­kintenünk, mint amilyen Castro. Semmiképpen sem az a személy, akinek csatornánkat átadhatnánk. DIPLOMÁCIA TERRORIZMUS Az a sürgető erélyesség, amellyel Washington hivata­los tényezői sürgetik a Panama-csatorna mielőbbi átadását Castro Fidél diktátorbarátjának .— Fisher szerint ,— klasszt kus példa arra, hogyan csúfolják meg a washingtoni hiva­talos tényezők a nemzetbiztonsági kérdésekre vonatkozó de­mokratikus eljárást. Ezek a tényezők világszerte újra meg újra feladják jogainkat s ugyanakkor csökkentik ezeknek a jogoknak védelmére hivatott katonai lehetőségeinket. És mindez kimondottan az amerikai közvélemény elle­nére történik, mert például az Associated Press által szep­tember 22-én közölt adatok szerint a Panama-csatornára j vonatkozó új megegyezést az amerikaiaknak csupán 29%-a I helyeselte. Egy másik közvéleménykutatás eredményeként kiderült, hogy az új megállapodást csupán 16% találta el­fogadhatónak, 8% nem nyilvánított véleményt, 75% ellen ben határozttan ellene fglalt állást. A Security Council né­zete még ennél is határozottabban, tagjainak 96%-ávaI, fordult a szerződéssel szembe. Torrijos egyik érve a Panama-csatorna nemzetközi hely­zetének új szabályozására az volt, hogy Jia az Egyesült Ál­lamok nem engedik át a csatornát Panamának, akkor ge­rillaháború indul Amerika ellen. Fisher John M. szerint ez diplomáciai terrorizmus. Ilyen alapon gerillaháborúvál tör­ténő fenyegetést alkalmazhatnak majd Puerto Rico, Alaska vagy Hawaii elcsatolása érdekében is. A Panama-csatornára vonatkozó egyezmény ratifiká­lására a szenátusban 1978 elején kerül sor. A “Security Council addig mindent elkövet, hogy a szerződés jóváha­gyását nemzetbiztonsági szempontokra történő hivatkozással megakadályozza. Jelszava: mentsük meg csatornánkat! A felvilágosító munka költségeire adományokat kér az Ameri­can Security Council címére: 1101 17th Street N.W., Wa­shington, DC 20036. A társadalombiztosítási adó EMELÉSE Régóta beszélnék már arról, hogy a társadalmi öreg­ségi biztosítás alapja egyre jobban csökken; már azt is ki-I számították, mikorra merül ki egészen, ha idejében meg­felelő intézkedéseket nem foganatosítanak. Hosszú előkészí­tés után végre elkészült az új adótörvény, amely a kérdés gyökeres megoldását eredményezheti. A Kongresszus kép­viselőháza az eléje terjesztett törvényjavaslatot 386 szava­zattal 38 ellenében el is fogadta, de az eredeti javaslaton módosításokat eszközölt. A lényegileg nyugdíjjárulékot je­lentő társadalombiztosítási juttatások élvezetéből a szövet­ségi és állami alkalmazottakat kirekesztette. A fentebb említett aggályt ettől függetlenül a törvény­­javaslat eloszlatta, mert a társadalombiztosítási adó össze­gét a következő évben 24%-kaI emelte, 1982-től kezdődően megkétszerezte, 1987-tői kezdődően pedig megháromszoroz­ta. Ezekre az intézedésere, mint mondják, azért volt szük­ség, mert ezek nélkül a társadalombiztosítási alap a kö­vetkező öt éven belül teljesen kimerült volna. A szövetségi és állami kormányzati alkalmazottak mel­lőzése újabb feladatok elé állítja majd a törvényhozást. MÉG MINDIG SOK A BEVÁNDORLÓ Prech Eleanor, a clevelandi Press nemzetiségi tudósí­tója szerint az. Egyesült Államok még mindig több beván­dorlót fogadnak be, mint bármelyik más ország az egész világon. Csupán az 1976/77-es évben több mint félmillió külföldi talált új hazát az Egyesült Államok területén. Ebből a félmillióból Ohióban 6700, Cleveland városában és kör­nyékén pedig 3700 telepedett le. Egyébként <—> mint Prech Eleanor rámutatott Észak- Ohióban minden negyedik személy első vagy második nem­­zedékes bevándorolt. Az új bevándoroltaknak mintegy 90%-a nem tud angolul és sokkal bonyolultabb összetételű társadalomba lépett át, mint amilyet elhagyott. A bevándoroltakra vonatkozó adatokat a Nationalities Services Centerben Turnham Gene pénztáros gyűjti és tart­ja nyilván. A központ szinte minden vonatkozásban segíti az új bevándorlókat. Stoica Lucretia ügyvezet őigazgató közlése szerint rö­videsen Indokínából érkezik Clevelandbe 75 menekült. Sze­rinte az idén a Kelet-Európából érkező menekültek száma jelentősen emelkedett. A NEMZETISÉGI HAGYOMÁNYOK ÉS NYELVEK ÁPOLÁSA A nemzetiségek népi örökségének és nyelvének ápolá­sa céljából az Egyesült Államok nevelésügyi hivatala “Ethnic Heritage and Language Schools (röviden: EHALS) néven külön szervezetét létesített, amelynek tagjai NOVEMBER ELEJÉN Mindjárt az első napokon keresztény és magyar létünk örömünnepei és gyásznapjai váltogatják egymást. Érdemes megemlíteni, hogy az előző nap, október 31, a reformáció emlékünnepe, amely a nyugati (római) keresz­ténység ketté szakadására fordítja figyelmünket. NOVEMBER 1 : mindenszentek ,mai szóhasználat szerint: minden szent) ünnepe, mindazoké az elhúnytaké, akik bátor hitvallásuk, szenvedő vértanúságuk vagy kiváló erényeik jutalmául a katolikus Egyház értékelése szerint megdicsőültek, az élű ember, a küzdő keresztény követésre méltó, örök példái lettek. Ez a nap méltán a boldog öröm ünnepe. NOVEMBER T. halottak napja, amikor elhúnyt sze­retteinkre gondolunk megnyugvó kegyelettel, mégis szomo­rú szívvel és gyászoló lélekkel, mert azt a hiányt, amelyet korábbi vagy későbbi távozásuk idézett elő életünkben, sajgó lelki fájdalommal érezzük. Sírjaikon emlékgyertyákat gyúj­tunk. bogy az örök világosság fényeskedjék nekik, magunk­ban pedig a halhatatlanság Intenek es vigasztaló reményé­nek lángja lobbanjon fel. NOVEMBER 4: magyarságunk évezredes történeté­nek, meg-megújuló szábadságharcaink végzetének egyik legszomorúbb gyásznapja, mert 1956-IVa# ezen a napon ti­porta el az idegen túlerő neirizeti szabadságunk legfrissebb, hófehér őszirózsáját. Augsburg (955 augusztus 10), Mohi (1241 április ll), Mohács (1526 augusztus 29), Nagymaj­­tény 1711 május l), Világos (1849 augusztus 12), Arad (1849 októb er 6) és Trianon (192Ö június 4) emléke fokozza ezen a napon fájdalmunkat, amely valósággal elviselhetet­lenné válik. Milyen jó, hogy a következő nap. NOVEMBER 5: Szent Imre ünnepe, a Iiliomos ki­rályfié, aki sohasem kerülhetett trónra, mégis majdnem ezer év óta uralkodik fajtánk jövője, biztató reménysége felett. Jóleső érzés ezen a napon annyi gyászos emlék után .—< tudni, hogy közvetett úton Amerika is róla kapta nevét, Magyarország első keresztény királyának, Szent Istvánnak ifjú fiáról, aki Vespucci Amerigo védőszentje volt. Jóléső érzés a Chicago Tribune véletlenül kezünkbe akadt 1966 október 21 -i számában Klarkowski Claud atya angol sorait olvasni: \ “ST. EMERIC’S LAND. Chicago, Oct. 18 <— America received its name in­directly from St. Emeric (in Latin: Eméricus or Americus), the youthful son of St. Stephen, the first Chirsttan king of Hungary. He was the patron saint of Amerigo Vespucci, from whose baptismal name our nation’s name derives. November elején erről se feledkezzünk meg! (v- s-) írók gyermekeknek szóló, műveiből válogatták össze, más­részt azokra a népszerű gyermekversekre támaszkodtak, a­­melyeknek megzenésített változatai hanglemezeken is kap­hatók, így a kis tanulók könnyen megjegyezhetik és meg­szerethetik azokat. Az új magyar ábécéskönyv a tervek szerint előrelátha­tólag 200.000 példányban kerül kiadásra. KŐVIRÁG-BÁRLÁNG Európa egyik leggazdagabb cseppkőbarlangja Buda­pest szívében, a Rózsadombtól északra húzódó Szemlőhegyi­­barlang. Az üregeket hajdan melegvíz öntötte el, amelynek ásványi anyagaiból azonban itt nem a szokásos cseppkövek rakódtak le, hanem többnyire rózsaszirmokhoz, kelvirágok­hoz és más növényekhez hasonló alakzatok. Látványossága, ritka szépsége mellett külön értéke, hogy a kétmilliós fővá­ros belterületén fekszik. Ezért most megkezdték felszerelését és közvetlen környékének kiépítését, hogy a látogatók nagy tömegei is kényelmesen megtekinthessék. A körülbelül egy óra alatt végigsétálható út végén felvonó szállítja majd a látogatókat az egész fővárosra gyönyörű kilátást nyújtó kilá­tótoronyba. A barlang egyik, kővirágokkal borított széles folyosójának oly kitűnő az akusztikája, hogy ezt a tervek sze­rint hangversenyteremnek rendezik majd be. Habiby Emile dr. elnökletével és Beatie Bruce dr. tanács­adó koordinátor közreműködésével a clevelandi állami egye­tem “Ethnic Heritage Studies Program -ja keretében tar­tottak megbeszéléseket. A Studies Program igazgatója Bo­­nutti Kari dr. clevelandi egyetemi tanár. A megbeszélések záróülésén a Buffaloban működő New York állami egyetem részéről a magyar Papp Klára, a német nyelviskola részéről Reiser Herta, az ukrán Ridna Sbkola részéről pedig Zawadiwsky Anna tartott rendkívül értékes előadást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents