Magyar Újság, 1977 (67. évfolyam, 2-49. szám)
1977-09-15 / 34. szám
VOLUME 67. ÉVFOLYAM ^ NO. 34. SZÁM. 1977. SZEPTEMBER 13. EGYES SZÁM ÁRA: 3C cení KAPCSOLATOK KAPCSOLAT KUBÁVAL Az Egyesüli Államok és Kuba kormányai 17 év után helyreállították közvetlen diplomáciai kapcsolataikat. Mindkét ország tíz-tíz tagból álló “érdekképviselet ”-et létesített a másik fővárosában, rrtind a kettő korábbi követségi épületébe is beköltözött, csak éppen idegen lobogót tűzött arra ki. Az Egyesült Államok érdekképviselete Havannában svájci, Kubáé pedig Washingtonban cseb lobogó alatt kezdte meg működését. A kirendeltség feje Havannában Lane Lyle, Washingtonban Parodi Ramon Sanchez. A két ország saját lobogójának használata előtt, más szóval a teljes diplomáciai kapcsolat helyreállítását megelőzően még tisztázni kell a Kubában elkobzott mintegy 2 billi. $ értékű amerikai magántulajdon kérdését. Amerika ugyanis ezért megfelelő kártérítést követel. Kuba viszont azoknak a közgazdasági megszorításoknak feloldását kívánja, amelyeket az Egyesült Államok 1961 óta alkalmazott a kommunista vezetés alá került szigetországgal szemben. AZ AMERIKAI-ROMÁN KERESKEDELMI EGYEZMÉNY MEGHOSSZABBÍTÁSA A kongresszusi képviselőház kereskedelmi albizottsága július 18-án kihallgatást tartott a Romániának 1975-ben megadott legnagyobb vámkedvezmény (a “most favored nation kedvezménye) kérdésében. A képviselőház illetékeseitől (Vanik clevelandi és Gonable rocbesteri kongresszusi képviselőktől) kapott személyes értesülésünk szerint a kihallgatott kormányzati tisztviselők, a kereskedelmi és közgazdasági tanácsadók s a nemzetközi (multinational) vállalatok tanúvallomásai a Romániának megadott kedvezmény meghosszabbítását támogatták, mert az <— szerintük —- az amerikai-román gazdasági és politikai viszonyok további javulásához szükséges . Az emberi jogokat pártoló néhány csoport a szerződés egy évre szóló meghosszabbítását azzal a kikötéssel indítványozta, hogy “Románia emigrációs politikájának gyakorlatát cs állampolgáraival való bánásmódját megfelelő szervezet útján állandóan és szigorúan ellen kell őrizni”. Az emberi jogokért küzdő több más szervezet és McDonald kongresszusi képviselő ellenezte a meghosszabbítást, főleg Románia emigrációs politikája és az erdélyi magyarság emberi jogainak ■—i a hivatalos szöveg szóhasználata szerint .—« állítólagos megtagadása miatt. Ezek közt voltak a Committee for Human Rights in Rumania képviselői, akik persze kizárólag az erdélyi magyarság érdekében tették meg tanúvallomásukat. McDonald képviselőnek az erdélyi magyarság érdekeit támogató 632. számú határozati javaslatát a kereskedelmi bizottság még ugyanazon a napon leszavazta és egyhangú egyetértését fejezte ki Carter elnöknek azzal a kívánságával, hogy az amerikai-román kereskedelmi szerződést egy évre újból meghosszabbítsák. Hasonló eljárás ment végbe június 27-ép Rí bicoff I szenátor elnökletével a szenátus pénzügyi bizottságának külkeresk ed el mi albizottságában. * * * Az erdélyi magyarság ejnberi jogaiért folyó és az amerikai-román kereskedelmi egyezményre alapozó amerikaimagyar küzdelem harmadik évét érte meg. Ha az amerikai kormány részéről nem kaptunk olyan mérvű támogatást, mint amilyet reméltünk, nem csodálkozhatunk, mert hiszen reményeink alapjában homlokegyenest összeütköznek az Egyesült Államok román politikájával. Igaztalan lenne azonban ezt a küzdelmet eredménytelennek tekinteni; az erdélyi magyarság ügye mindinkább — hogy úgy mondjuk “a térképre került a Kongresszusban, a külügyminisztériumban és a Fehér Házban is. E mellett a színfalak mögött is történtek eredmények. Hatalmas erőkkel állunk szemben; az Egyesült Államok valódi vagy vélt külpolitikai és kereskedelmi érdekei és a résztvevő amerikai vállalatok üzleti érdekei csak a legfontosabbak, amelyeket meg kell említenünk. Nem szolgál vigasztalásul, de említést érdemel, hogy még az agyontámogatott zsidó emigrációs kérdés sem volt képes az Egyesült Államokat a kereskedelmi szerződés felmondására vagy további feltételekhez kötésére bírni. Jó az is, hogy az idő és az események mind többet hoztak felszínre a román észjárásra vonatkozóan. A képviselőház Ways and Means bizottsága például lassan rájött, hogy Románia hogyan játssza ki emigrációs kötelezettségeit; a kivándorlási engedélyek száma a kereskedelmi szerződés lejárta előtt hirtelen mindig felszökik, majd a meghosszabbítás után ismét a mélybe zuhan. Moynihan szenátor nyíltan leszögezte, hogy “többé nem elégedhetünk meg Románia jó szándékait illetően nyájas ígéretekkel és nem szabad elfogadnunk Románia magatartására nézve azokat a magyarázatokat sem, amelyek Románia viselkedését mindig a legjobb színben akarják feltüntetni”. Erdélyi véreinkért a küzdelmet lankadatlanul tovább folytatjuk. Türelmetlenség csak akkor segít, ha abból újabb erők, dolgozók, résztvevők tízezrei és jelentős pénzösszegek születnek. De jó tudomásul venni, hogy az amerikai kormányzat és a Kongresszus malmai lassan őrölnek. Az emberi jogoknak elnöki szóval megerősített helyzetét és az amerikai-román kereskedelmi egyezmény-adta alkalmat továbbra is ki kell használnunk. Az útat végig kell járni, hogy odaérjünk, ahová elindultunk. Ugyanakkor új útakat is kell keresnünk és céljainkat is felül kell vizsgálnunk. Bizonyos, hogy nagy szavakkal semmit sem lehet elérni. Kivéve egyet: a jóhiszemű szabad magyar közvélemény konfúzióját és megosztását. Szalmaláng, pesszimizmus, defetizmus, közöny sem való ebbe a küzdelembe. De reális látással egybekötött mély hit és hosszú lejáratú áldozatkészség azok az erények, amelyekre építeni lehet. Ezek magyar erények is. (Erdélyi Bizottság) GRAHAM DEBRECENBEN Debrecenből keltezett AP-tudósítás szerint Budapesten a központi baptista templomban mintegy 300 hívő s érdeklődő előtt beszélt. Kitért az amerikai Watergate ügyben nagy szerepet játszó Colson Charles “megtérésére”, aki azóta országszerte Jézusról prédikál. Budapestről Graham Billy gépkocsival Debrecenbe utazott, ahol az egyik mellékutcában lévő kis baptista templomban szólt az egybegyűltekhez, akiknek száma a templomon belül körülbelül 300 volt, a templomon kívül azonban továbi százakkal sokasodott. Azokról a szenvedésekről beszélt, amelyeket a zsidóságnak a nácik alatt (under the Nazis) és máskor is el kellett viselniük. Ezzel kapcsolatban Jézusra és tanítványaira utalt, akik szintén zsidók voltak. És — folytatta Grabam ^ mint keresztények, majdnem mindent a zsidóknak köszönhetünk, GRAHAM MAGYARORSZÁGON Csak a közelmúltban adtunk bírt arról a tervről, bogy Grabam Billyt, a világhírű evangélistát esetleg meghívják Magyarországra is. A tervet meglepő gyorsasággal megvalósították. Szeptember 4-én AP-tudósítás szerint — Budapesttől északra a tabii hegyoldalon már vagy 3000 magyar és más kelet-európai hallgatta Graham Billy előadását. Y Az evangélista, aki most 58 éves és két évtizeddel ezelőtt North Carolinaból indította el mozgalmát az istentelen kommunizmus gonoszságai ellen, budapesti beszéd 4 azzal kezdte, hogy őszinte szívvel és tárt lélekkel ment Magyarországra, mert meg akarta ismerni az országot, lakóinhk életmódját, az egyházak helyzetét, a hívek krisztusi Ielkületét és felelősségérzetét a maguk társadalmi szerkezetének kereteiben. Legfőbb célja azonban az colt, hogy együttesen megismerjék Isten világál. Grah am Billy beszéde természetesen gondosan elkerülte Kelet és Nyugat politikai kérdéseit. Ugyanez jellemeztje vasárnap este Budapesten a központi baptista templomban elmondott igehirdetését, amelynek hallgatósága már meg sem közelítette a délelőtti hallgatóság létszámát-A Budapestről érkezett híradás külön hangsúlyozza, hogy az állami ellenőrzés alatt álló hírközlő szervek Graham látogatását és vasárnapi szereplését nem igen ismertették. Azok, akiket a tömegben megkérdeztek, honnan tudták meg Grabam érkezését és igehirdetésének színhelyét, többnyire azt válaszolták, hogy lelkipásztoruktól, hitbuzgalmi lapokból vagy szóbeli közlésből. PALOTAY SÁNDOR NYILATKOZATA Graham Billy evangélista,,! ahi község határában 5000 főnyi tömeg előtt elmondott beszéde után Palotay Sándor, a magyarországi szabad egyházak tanácsának elnöke, beszélgetést folytatott a Magyar Távirati Iroda munkatársával. A feltett kérdésekre adott válaszaiban Palotay Sándor többek közt azt állította, bogy Graham Billy megváltoztatta nézetét a kommunizmusról. Aztán kijelentette, hogy más amerikaiaknak is követniük kellene Graham példáját. Magát Grahamt — egyik kísérője szerint — valóban meglepte, hogy az egyház szabadon működhetik Magyarországon. A világhírű evangélistát Palotay Sándor, a magyarországi szabad egyházak tanácsának elnöke hívta meg. A meghívás előkészítése viszont Haraszti Sándor amerikai orvos és baptista lelkész érdeme. Erről az “érdem -ről a New Yorkban megjelenő Református Hírek szeptemberi száma még Graham magyarországi látogatása előtt megállapította, hogy a totális diktatúra világpropagandájának alátámasztását segítette s még az evangélium hitelét is veszélyeztette. HARASZTI ÉS GRAHAM Dr. Haraszti Sándor amprikai orvos és baptista lelkész a nyár elején felkereste new yorki szerkesztőségünket s kérésére hosszas, több órás megbeszélést tartottunk vele különféle kérdésekről. Így a magyar metodista egyház tragikus szakadásáról, a Christianity ! oday c. amerikai folyóirat e tárgyban megjelent riportjáról s abban dr. Haraszti szerepéről, valamint az amerikai magyar baptisták óhazai lelkész-csere akciójáról, melyben ő közvetít a magyar kormányszervek és az itteni baptista gyülekezetek között. Azután szó esett az Anyanyelvi Konferenciákon való megjelenéséről, ottani tisztségvállalásáról s végül gyermekei magyarországi iskoláztatásáról. E megbeszélés alapjában véve a mi eléggé ismeretes elvi állásfoglalásunkon nem változtatott, de nem változtatott dr. Haraszti álláspontján s a jövőben is követendő gyakorlatán sem. így a beszélgetés baráti jellege ellenére is szempontjaink továbbra is divergálnak s mi a magunk látásán nem kívánunk változtatni. Dr. Haraszti egyébként elismerésre méltó tevékenységet fejt ki az amerikai magyar baptista szövetségben s nem csoda, hogy az idei nyári közgyűlésen jelölést kapott az elnöki és alelnöki .tisztségekre is. Megválasztására azonban ezúttal mégsem került sor. Graham Billy evangélista magyarországi látogatása és ottani lelki szolgálata dr. Haraszti szívós erőfeszítéseinek az eredménye. Ő győzte meg az Állami Egyházügyi Hivatal illeték es tényezőit ennek a dolognak fontos és szükséges voltáról s ugyancsak ő lett Graham Billy tolmácsa is, aki élete nagy álmát látja megvalósulni abban, hogy végre a vasfüggöny mögött megszólalhat. Más kérdés, bogy mi a véleménye minderről a magyarországi keresztyéneknek. Módunkban áll ezen a helyen az ő hiteles véleményüket is tolmácsolni. Dunamelléki és tiszántúli lelkészek, bibliás hitű református világiak csalódotthangú és keserű üzeneteket juttattak el hozzánk idevonatkozó- Iag ezekben a hetekben. Egyrészt bántja őket, hogy a világhírű evangélista pont az otthon korrupcióiról ismert Palotay Sándor szabadegyházi elnök meghívására és vendégeként érkezett Magyarországra. Ebben súlyos etikátlanságot látnak. Másrészt az óhazai komoly gondolkodású és öntudatos keresztyének azonnal átláttak ezen a politikai manőveren, amire a gyanútlan evangélistát használják majd a rezsim emberei. Manapság a kommunistákat mindenütt rettegésben tartja az emberi szabadságjogokért és többek között a vallásszabadságért támadt világméretű fellángolás. Graham Billy jóhiszemű, de eléggé át nem gondolt vállalkozása kitűnő propagandafegyvert ad a diktatúra kezébe, amit a jövőben számtalanszor megforgathatnak: íme, a szocialista Ma gyarországon ilyen nagymerétű a vallásszabadság, hogy még az idealista és erősen antimaterialista Graham Billy is pódiumot kapott itt! Persze, hogy a rendszer a propaganda érdekében még azt is megengedi, hogy Graham megjelenjék néhány kisebb-nagyobb gyűlésen s dr. Haraszti tolmácsolásával megszólaljon, és ahogy Palotay mondja meg hívólevelében: személyes benyomást szerezzen arról az állami struktúráról, amely a szocialista társadalmat építi . Mi magyarországi hittestvéreinkkel együtt úgy érezzük, semmiféle köszönettel és hálával nem tartozunk azok felé, akik ezt a vállalkozást szorgalmazták, kitervezték és tető alá hozták. Lehet, bogy Isten országa ügyének kívántak szolgálni vele. De félő, hogy ehelyett sokkal inkább a totális diktatúra világpropagandájának alátámasztását szolgálják és segítik csupán, amivel még az evangélium hitelét is veszélyeztetik. R. H. ^ KÜLFÖLDI MAGYAROK OTTHON ra A teljesen magánjellegű rokonlátogatásokon kívül egyre gyakrabban hallunk, olvasunk arról, hogy külföldi, magyarok jártak és szerepeltek otthon. Debrecenben az idén is megrendezték a nyugati országokban magyar nyelvoktatással foglalkozó pedagógusok továbbképző tanfolyamát. A hallgatók száma 18 volt. A résztvevők Ausztriából, Franciaországból, az Egyesült Államokból, Hollandiából, Nyugat-Németországból és Svédországból, tehát 6 nyugati államból mentek Debrecenbe. A balatoni nyári egyetem hallgatói Veszprémben Életünk minősége címmel összefoglalt előadássorozaton vettek részt, amelynek keretében “a nyugati országokból érkezett egyetemisták (közöttük több magyar származású) különösen nagy érdeklődéssel hallgatták a szocialista rétegpolitikáról és társadalmi gondoskodásról szóló előadást”, sőt “a legfontosabb 200 magyar szó elsajátítására is vállalkoztak”. A III. anyanyelvi konferencia “témaköre az eddigiekénél tágabb volt: a magyar nyelv és kultúra megőrzésének helyzetével és perspektíváival foglalkozott az idegen nyelvű környezetben, Bognár József, a Magyarok Világszövetségének elnöke megnyitójában az etnikumú diaszpóráiig és kisebbségi problémák felfogásában és kezelésében érvényesülő új “tendenciák -ról beszélt. Megállapította, hogy az etnikumok új módon történő felfogása: az összekötő kapocs és a híd”. Nt. Molnár Ágoston, a Magyar Alap elnöke a közelmúltban elhúnyt nt. Vasvári Ödön üzenetét tolmácsolta. Várdy Béla pittsburghi egyetemi tanár “az amerikai magyarságtudatról és magyarságismeretről és annak nehézségeiről és akadál yairól , Sinor Dénes bloomingtoni egyetemi tanár az amerikai magyarság belyzétéről beszélt, hozzászólt az emigránspolitikához és néhány nagy tetszéssel fogadott tanácsot adott és javaslatokat tett , Tasnády T. Álmos Belgiumból a kétnyelvűségről, Majtyinszkája Klára a Szovjetunióból a “kárpátukrajnai” (200,000-néI kevesebb lelket számláló!) magyar népcsoport helyzetéről beszélt. Vadkerti Katalin Csehszlovákiából a mintegy 70.000 taggal rendelkező, Ilamilag támogatott kulturális szövetség , a CSERMADOK munkáját ismertette. Béládi Miklós “a jelenlegi nyugati magyar irodalom helyzetéről szólt (elismerően, de egyoldalúan). A konferencián előadott még: Czigány Lóránt és Gömöri György Angliából, Nagy Károly, Várdy Huszár Ágnes, Hunyadi Dalma és Molnár Ágoston az Egyesült Államokból, Tömössy László és Véghelyi Tibor pedig Kanadából, A konferencia egyébként a Hazai Tudósítások szerint a— rendkívül népes volt, 20 országból érkezett több mint 120 küldött vett rajta részt”. A számadatok hitelességében nincs okunk kételkedni, a résztvevők “küldött megjelölését azonban már nemcsak erőltetetten mesterkéltnek, hanem alaptalan megtévesztésnek kell minősítenünk, mert legjobb tudomásunk szerint a szabad földön élő magyarság szervezetei senkit sem küldtek az Anyanyelvi Konferenciára. Aki azon megjelent, kétségtelenül gondos kiválogatás ulán lörtént hazai meghívás (nem külföldi kikü IdésT) ala pján ment haza s akár jól felfogott egyéni, üzleti vagy tudományos érdekből, akár a magyar nyelv külföldi fenntartásának önzetlen szolgálatában vállalkozott kisebb-nagyobb szerep betölt ésére vagy feladat megoldására: a külföldi magyarság szemszögéből nem volt “küldött”: csak önmagát képviselte. Ha szerepét más színben tünteti fel, értbető módon ellentmondásokkal, esetleg indokolt kifogásokkal és támadásokkal találkozhatik. Az anyanyelvi konferencián —< főként az előadók soraiban —> jórészt olyan külföldi magyarok vettek részi, akik külföldi nem magyar! ^ tudományos kutatóintézetek, tanszékek vezetői vagy munkatársai, akik ebben a minőségükben foglalkoznak magyar nyelvi és történelmi kutatásokkal és végeznek vagy vezetnek ilyen tanulmányokat. Ezek meghívása és részvétele ellen tárgyilagos alapon, józan gondolkodással kifogást emelni nem lehet, mert a szóban forgó kutatóintézetek és tanszékek vezetőit valószínűleg akkor is meghívnák a magyar (helytelenül anya ) nyelvi konferenciára, ha történetesen nem is magyarok, vagy magyar származásúak lennének. Esetleges “elítélésük tehát tehát csak indokolatlan rövidlátás és meggondolatlan elfogultság eredményének minősíthető mindaddig, amíg megnyilatkozásaik összeütközésbe nem kerülnek a szabad földön élő magyarság világnézetével, egyetemes történetszemléletével, és általános nemzetpolitikai törekvéseivel. ( if ) TELEPÍTÉSI TERV IZRAELBEN Míg a külföldiek azon vitatkoznak, vajon Izrael visszaadja-e az 1967-es háborúban elfoglalt területeket, maguk az izraeliek nagyszabású telepítési tervvel foglalkoznak. Svi.uon Ariel földművelésügyi miniszter televíziós beszélge tés keretében ismertette annak a miniszteriális bizottságnak az elgondolásait, amely a kormány telepítési terveit hivatott előkészíteni. Sharón földművelésügyi miniszter külön hangsúlyozta, bogy a telepesek millióinak végleges elhelyezéséről van szó és nemcsak a közeljövő néhány évén keresztül, hanem a következő 24 éven át. A terv megvalósításával Izrael jelenlegi 3 és fél milliónyi népessége 6-8 millióra növekszik, ami majd lényegesen nagyobb biztonságot jelent az országnak. A telepeseket á világ legkülönbözőbb részein élő zsidók soraiból toborozzák. Az új telepek helye a Jordántól 1967 ben megszerzett úgynevezett nyugati part, amely a Shomeron begylábak területén 25 mérföldnyi hosszúságban Jeruzsálem városát veszi körül s a Jordán-folyó völgyében a Hebron déli lejtőjéig nyúlik. Sbaron szerint, aki a televíziós beszélgetés során térképet is mutatott a telepítés tervezetéről, ezt a területet az arabok csak gyéren lakják. Eddig az izraeliek 298 telepet létesítettek a tájon. Az Egyesült Államok kormánya ezeket a már meglévő telepeket törvényelleneseknek minősítette s a béke akadályának tekinti. Izrael a New York News értesülése szerint nem ismer el olyan helyzetet, amely megakadályozhatná, hogy izraeli földön zsidókat telepítsenek le. A telepítési tervvel együtt 35 mérföld hosszúságú műút építésének gondolatával is foglalkoznak. A műút a Jordán-folyó völgyét lesz hivatott összekötni Tel Aviwel. 3 ERDÉLLYEL KAPCSOLATOS JAVASLAT ' JL, Ez Európai Szabad Magyar Kongresszus kibővített elnökségi ülése Münchenben az alábbi határozati javaslatot fogadta el, hogy jóváhagyásra az őszi teljes ülés elé terjessze. Az Európai Szabad Magyar Kongresszus (ESzMK) az erdélyi magyarság, illetve Erdély ügyében kettős feladatot kíván szolgálni: 1. ) Minden szellemi, anyagi és politikai eszközzel segíteni kívánja az erdélyi magyarságot puszta fennmaradásáért és nemzeti identitásának megőrzéséért folytatotl nehéz küzdelmében. 2. ) Az ESzMK az ősi magyar és erdélyi önkormányzati és föderatív hagyományokra támaszkodva, olyan gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális viszonyok előkészítésén kíván munkálkodni, amelyek Erdély népeinek biztosítják a számarányuktól független egyenlőséget, nemzeti létük autonóm fenntartását és fejlesztését. E kettős feladat hatékony elvégzése érdekében az ESzMK nem terjeszt elő a beláthatatlan távolabbi jövőre vonatkozó, a végleges megoldás igényével fellépő terveket. Az ESzMK ugyanezt az álláspontot foglalja el valamennyi magyar kisebbség ügyében, így kívánja szolgálni az Egyesült Európa és benne a Kárpátok medencéjének ügyét. Zathureczky Gyula, t « '! j. •• » r • T a nemzetiségi ügyek bizottságának elnöke
