Magyar Újság, 1977 (67. évfolyam, 2-49. szám)

1977-09-08 / 33. szám

VOLUME 67. ÉVFOLYAM ^ NO. 33. SZÁM. 1977. SZEPTEMBER 8. EGYES SZÁM ÁRA: 3C cent A KÖZÉP-KELETI BÉKETÁRGYALÁSOK Begin Menahem izraeli miniszterelnök határozott elu­tasító álláspontja <—< a palesztinai felszabadító szervezettel szemben — a közép-keleti béketárgyalások megkezdését me­gint bizonytalan időre elodázza. Izrael a genfi tárgyaláso­kon csak akkor hajlandó részt venni, ha azon a paleszti­­naiak nem lesznek ott. Begin Izraelen kívül a béketárgyalá­sokra csupán Egyiptom, Szíria és Jordán illetékességét és jogosultságát ismeri el. Begin még Assad Hafez szíriai el­nöknek azt az áthidaló javaslatát is elutasította, hogy a genfi tárgyalásokról távol maradó palesztinai felszabadító szervezetet az arab liga képviselje. Érvelése szerint: mivel az arab államok a palesztinai felszabadító szervezet részvé­telét kérték, a genfi konferencia újabb összehívását valójá­ban lehetetlenné tették. Önként felvetődik a kérdés, vajon mit akar tulajdon­képpen Izrael? Begin miniszterelnök szerint két megoldás lehetséges: Izrael minden egyes arab szomszédjával szemtől szemben maga tárgyal, vagy közvetítő útján, aki Tel Aviv és az arab fővárosok között ingajárattal biztosítaná az ösz­­szeköttetésl, mint ahogy Kissinger Henry tette. Arról, hogy ki lenne a közvetítő, egyelőre nincs szó. A közép-keleti békével kapcsolatban szeptember kö­zepén Vance R. Cyrus külügyminiszter New Yorkban ta­lálkozik az arab államok külügyminisztereivel. Ezzel a hír­rel egyidőben az AP tudósítója közli Tel Avivból azt a tényt is, hogy Begin kétszer találkozott már Ceausescu román elnökkel, akivel lényegileg egyetértésre jutott Közép-Kelet tartós és igazságos békéjének biztosítása tekintetében. MEGHIÚSULT MERÉNYLET A SPANYOL KIRÁLY ELLEN Erőszakot csak erőszakkal lehet féken tartani. Nem­csak a régi latin közmondás szerint van ez így, hanem a spanyolországi események is mindinkább ezt igazolják. A király és a kormány demokratikus törekvései az erőszak gyil­kos eszközeinek kiküszöbölésére képtelenek. A legújabb hír szerint bombamerényletet kíséreltek meg az ifjú király és miniszterelnöke ellen. Életbenmaradásuk kizárólag a spa­nyol rendőrség éberségének volt köszönhető. Juan Carlos király feleségével, Sophia királynéval és Suarez Adolfo miniszterelnökkel együtt a Majorca-szigetek fővárosában, Pálmában járt, ahol a yacht-kört is megláto­gatta. Innen a királyi pár gépkocsijának hídon kellett átha­ladnia. A rendőrség az utolsó pillanatban még egyszer biz­tonsági szemlét tartott s e közben a híd alatt időzített bom­bára bukkant, amelyet idejében sikerült ártalmatlanná tenni. A híradás szerint a királyi pár és a miniszterelnök élete haj­szálon függött. A nyomozó hatóságok megállapítása szerint a bomba­­merényletet ugyanazok a szélsőbaloldali elemek kísérelték meg, amelyek az utóbbi kél hét folyamán 10 politikai ter­mészetű gyilkosságot követtek el. A VATIKÁNI DIPLOMÁCIA VÉDELME A Providence College” díszdoktorrá avatta Ciappi Luigi bíborost, aki 22 éven át három pápa személyi teoló­gusa volt s akit VI Pál pápa júniusban emelt a bíborosi méltóságra. A próVidencei egyházmegye hetilapjának, a Providence Visitor -nak munkatársa beszélgetést folytatott a bíborossal, aki beosztásának megfelelően a vatikáni kül­ügyminisztériumnak is tanácsosa, egyben a hittételek kon­gregációjának tanácsadója. Mielőtt pápai teológussá kine­vezték, Ciappi bíboros, mint Szent Domonkos rendjének tagja, a Szent Tamás egyetem hittudományi karának dé­kánja volt Rómában. Ciappi bíboros a beszélgetés folyamán hozzá intézett kérdésekre rendkívül figyelemre méltó válaszokat adott. A hittudomány tradicionális és progresszív művelőinek iskolái­ról például megállapította, hogy azok a teológiát nemcsak különböző útakon-módon művelik, hanem néha "ténylege­sen ellenzik . Dicsérte Rahner Kari, DeLubac Henri, Schi- Iebeeck Edward és Haering Bemard progresszív teológuso­kat, de a tradícionálisokra is felhívta a figyelmet, név sze­rint kiemelte Latourelle Renét és Dahnis Edwardot. Kueng Hans atyáról azt jegyezte meg, hogy “túlságo­san progresszív , teológiája “inkább protestáns, mint kato­likus . Általában úgy látta, hogy a legnagyobb veszély a pápa tanítói tekintélyének tiszteletben tartósa körül forog fenn. A szerzők általában csak saját nevükben beszélnek, holott az Egyház tanítása mindvégig elsődleges marad. Ciappi bíboros nyilatkozatának legfigyelemreméltóbb része a vatikáni diplomácia védelme volt. A Vatikán kap­csolatait a kommunista kormányzatokkal a világ békéje és az igazság érdekében erkölcsi parancsból eredőknek minő­sítette. Az Egyháznak erkölcsi kötelessége és joga, hogy a szociális kérdésekben megnyilatkozzék és Lefolyását érvé­nyesítse. A kormányokat ezért az Egyház nem osztályoz­hatja a szerint, hogy azok katolikusok-e vagy nem katoliku­sok, vagy éppenséggel kommunisták. SZÁZALÉKOSAN MEGOSZTOTT BEFOLYÁS Yergin Dániel tollából most jelent meg a Shattered Peace című könyv, amelyet Houghton Mifflin adott ki. A könyv szerzője különösebben foglalkozik az 1944 október 9-én megtartott moszkvai csúcstalálkozónak a nagyhatalmak befolyását megállapító tárgyalásaival. Ezt az a tény teszi SZAVAK-TETTEK szükségessé, hogy a szerző a londoni Imperial College ka tonai levéltárában felfedezte Churchill egyik érdekes lel jegyzését, amely Ismay Hastings tábornok, brit vezérkari fő­nök iratai között volt. A feljegyzés két szempontból érdekes. Által ánosságban azért figyelemre méltó, mert Churchill ar­ról maga is másként emlékezett meg Triumph and Tra­gedy” című háborús emlékirataiban, különösképpen pedig azért, mert magyar vonatkozásban olyan tényt rögzít, amely eddig csak bizonytalan szóbeli közlések alapján volt isme­retes. Churchill az említett megbeszélésen félív papírdara­bon felsorolta azokat az európai országokat, amelyekre vo­natkozóan a Szovjetunió és a nyugati hatalmak befolyását százalékos arányban szerette volna biztosítani Sztálinnal külön úgy, hogy arról Roosevelt ne is tudjon. Churchill ezen a téren állítólag odóig ment, hogy a papírlap elégeté­sét kérte Sztálintól. Az angol miniszterelnök százalékos arányban akarta megosztani az orosz és a nyugati befolyást több kelet- és közép-európai ország tekintetében. Az oroszok e szerint Ro­mániában 90, Bulgáriában, Jugoszláviában és Magyaror­szágon 50-50, Görögországban pedig 10%-os befolyást kap­tak volna. Arra vonatkozóan, hogy ez gyakorlatilag hogyan lett volna megoldható, a feljegyzés nem ad felvilágosítást, mint ahogy arra sem, hogy ez a százalékos befolyás ideig­lenes vagy állandó jellegű lett volna-e. Valószínű, hogy a megoldás területi felosztással történt volna Magyarországon is, akárcsak Németországban. A második világháború leg­végén volt is olyan titkos remény, hogy a Dunántúl a nyu gatiak felügyelete alatt marad. UJ MAGYARORSZÁGI NAGYKÖVETÜNK Carter elnök által kinevezett új budapesti nagykő' e­­tünk, Kaiser Philip M. indulása előtt megbeszélésre hívta meg magyarságunk néhány vezetőjét, hogy személyesen is megismerkedjék velük és kik érje néhány foptos kérdésre r natkozó véleményüket. A nagytudású és sikerekben gazdag külügyi szolgálatra visszatekintő diplomata ezzel is kifeje­zésre akarta juttatni amerikai magyarságunk iránt érzett nagyrabecsülését. A megbeszélés a külügyminisztérium egyik gyűléster mében rendkívül barátságos légkörben folyt le. A jelenle­vők rámutattak azokra a területekre, amelyeken az óhaza magyarságával való érintkezés vagy teljesen hiányzik vagy csak nehézkesen halad előre. Különösen sok kívánni valót hagy maga után az úgynevezett kultúrcsere. Míg neves tu­dósaink szép számban tesznek eleget a magyar kormány meghívásának és az Egyesült Államok is viszonozza ven­dégszeretetüket, addig számos tehetséges művészünket és írónkat mellőzik helytelenül értelmezett politikai meggon­dolásokból. Azt megértjük, hogy politikai vagy világnézeti propagandát tartalmazó írásokat vagy művészi alkotásokat nem engednek be, de az ilyen jellegtől teljesen mentes mű­veket jtávoltartani a magyarországi közönségtől csak azért, mert a szerző vagy az alkotó művész politikai felfogása nem egyezik a jelenlegi kormányzatéval, nem szerencsés maga­tartás. Ennek az intellektuális függönynek egyszer végre fel kell gördülnie. Több jel mutat arra, hogy ez fokozatosan be is következik. Szóba került a két ország között a gazdasági együtt­működés kérdése is. A legmagasabb vámkedvezmény jogá­nak megadása (Most Favored Nation) a kereskedelmi kap­csolatok jelentős megerősödésére vezethet. A jelenlévő ma­gyar vezetők kijelentették, hogy amennyiben a magyar kor­mány ezt a kedvézményt kérné az Egyesült Államoktól, tel­jes mértékben annak megadását tanácsolják az illetékesek­nek. Politikai érettségre vallott ez a magatartás, amely a vi­lágnézeti ellentéteket félreteszi akkor, amikor az egész ma­gyar nép gazdasági megsegítéséről van szó. A tanácskozás végén a rokonszenves nagykövet hálá­san megköszönte a résztvevők hasznos hozzászólásait és kedvesen meghívta valamennyiüket, hogy ha Budapesten járnak, keressék fel hivatalában, amely egyébként is híres hely, mert az ő dolgozószobájában lakott tizenhat esztendeig Mindszenty hercegprímás. A tanácskozás két résztvevője, Eszenyi László, a kül­ügyi bizottság elnöke és Majoros Márton dr,, a bizottság egyik tagja élt is a szíves meghívással. Magyarországi tar­tózkodásuk idején a nagykövet megújított hívására felke­resték a követségen és ott Hardy Alan, politikai ti^Zt jelen­létében közel egy ‘óráig beszélgettek magyarországi tapasz­talataikról és néhány javaslatot is tettek az óhazai és ame­rikai magyarság kapcsolatainak kiépítésére. A nagykövet, aki előző nap adta át megbízó levelét, örömmel említette, hogy a magyar sajtó eddig nem tapasztalt kedvező fogad­tatásban részesítette és a szertartás után Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság elnöke ötven perces magánbeszél­getést folytatott vele. Ilyen és hasonló jelenségekből, mint amilyen Graham Billy meghívása Magyarországra, Kaiser" követ szerint arra lehet következtetni, hogy a magyar kor­mány őszintén rálépett arra az útra, amely a két ország közötti viszony normalizálására vezethet. Nagykövetünk a nála megjelent vezetőkön keresztül is' arra kéri amerikai magyarságunkat, hogy ennek a nem ép pen könnyű feladatnak megoldásában legyenek fajtánk po­litikai bölcsességével segítségébe. Az AMSz tudósítójától ERETNEKSÉGRE VEZET A providencei Journal-Bulletin munkatársa beszélge­tést folytatott DePauw atyával, a katolikus tradícionálista mozgalom elindítójával, aki 10 évvel ezelőtt Lefebvre Mar­­cél érseket kérte fel a mozgalom vezetésére. A mozgalom —< DePauw Gommar atya szerint .—- eredetileg csupán a tri­denti zsinaton meghatározott latin mise fenntartását szorgal­mazta, Lefebvre érsek azonban ennél sokkal tovább ment. Sokkal többet ártott a mozgalomnak, mint bárki más. A mise latin nyelvét ugyan alapvetőnek minősítette, a mozga­lom fáklyáját magasra emelte, de ugyanakkor az embereket eretnekségre vezeti. A HADVISELTEK A NŐK ELLEN A külföldi háborúk hadviseltjeinek kiküldöttjei pár hete tartották meg 78. országos összejövetelüket, amelyen 8000-en vettek részt. Smith R.D. ‘ Bulldog országos pa­rancsnok és a Veterans of Foreign Wars más tisztviselője ezen azt javasolta, hogy az alapszabályok módosításával te­gyék lehetővé a tagok sorába nők felvételét is, mivel nagyon sok nő teljesített szolgálatot harci övezetben és közülük so­kan el is estek. Amikor azonban szavazásra került sor, a javaslatot csak igen kevesen támogatták. A nagy többség leiállt, kiabált és tüntetett s a javaslat ellen szavazott. A hadviselt nők továbbra is a kisegítő (auxiliary) csoport tag­jai lehetnek. A javaslatot hír szerint Carter elnök is támogatta. \ anZandt James volt országos parancsnok és volt pennsyl­vaniai kongresszusi képviselő különösképpen ez ellen tilta­kozott: “az elnök — mondta — törődjék a maga dolgával. A VEW.ügyeit mi intézzük’ Az egyik kiküldött gf, szabály fenntartását minda ddig szükségesnek látja, amíg a nők a férfiakkal együtt nem harcolhatnak a lövészárkokban. AZ ÉV ASSZONYA: OAKAR MARY ROSE Cuyahoga megye "Women s Democratic Club ’ja, amely 52 év óta áll fenn. Oakar Mary Rose kongresszusi képviselőt, mint a 20. választókerület első demokrata női képviselőjét s a kisemberek érdekeinek harcos védelmező­jét, “AZ ÉV ASSZONYA címmel tüntette ki. tisztele­tére szeptember 23-án, pénteken este V2 7-kor (6.30) foga­dást (cocktail hour-t), V2 8-kor (7.30) pedig díszvacsorát rendez. A vacsorajegy ára személyenként 15 $, 10 személy­re terített asztalonként 140 $. A fogadáson és a díszvacso­rán bárkit szívesen látnak. Helyfoglalás az 561-8438 telefon­számon eszközölhető. Oakar Mary Rose a magyarságnak őszinte jóakarója és igaz barátja. Anyai ágon magyar származását büszkén megvallja. Legutóbb a Szent Korona védelmében szállt sík­ra és törvényjavaslatot terjesztett a Kongresszus elé. A tisz­teletére rendezett díszvacsorán vegyünk részt minél többen, hogy köszönetünk ezzel is kifejezésre jusson. TŰZ A MOSZKVAI KÖVETSÉGEN Az Egyesült Államok moszkvai követségének épületé­ben, a hetedik emeleten augusztus 26-án, pénteken tűz tá­madt. Ezen az emeleten foglaltak helyet a közgazdasági, földművelésügyi és a sajtóval kapcsolatos irodák. A tűz átterjedt a nyolcadik emeletre is. ahol Toon Malcolm követ hivatala volt. Félig a tető is beomlott. A tűz elfojtása 8 órát vett igénybe. Közbén az orosz tűzoltók százai vonultak be a követség “titkos helyiségeibe; Toon Malcol m követ azonban megnyugtató jelentést tett. A bizalmas adatokhoz senki sem férhetett hozzá. A követ arra sem Iát semmi okot, hogy a szovjettel szemben bármilyen vonatkozásban gyanakodjék. A tüzet a villanyvezeték hibája okozta; erre a hibára már a múlt évben felhívták a figyel­met. A tűzkárok megállapítása és a javítási munkálatok elő­készítése céljából 4 tengerészből, 4 tengerészeti gyalogosból és 2 építészmérnökből álló csoport repült Moszkvába. A tűz következtében a 27 éves követségi épület kilencedik emelete is megrongálódott, a hatodik emeleten lévő néhány irodában viszont az oltáshoz használt víz okozott károkat. SZÉTVÁLASZTOTTÁK A SZIÁMI IKREKET Olaszországban április 3-án sziámi ikrek születtek, akiknek teste válltól csípőig összenőtt. A két leányka derékig teljesen külön egyed volt, lábuk és veséjük azonban csak egy pár fejlődött ki. Hasonló eset korábban egy fordult elő. A csecsemő sziámi ikreket az Egyesült Államokba hoz-Flórián Tibor: KÉT UJ VARÁZSSZÓ A kétfej ű sastól a félholdon át a sarló-kalapácsig sok­féle hatalom jelszavai és katonái próbáltak bennünket meg­osztani, szétszórni, s Iegyengülten térdre kényszeríteni. A pogány és keresztény, kuruc és labanc szembenállás örök­ségét magunkkal vittük az 5 földrészre. A hontalanság, a nyomor és a honvágy egyszintűre sujkolhatott, mégis, hosz­­szú időn át, szétválasztottak új földre érkezésünk évszámai, kutyabőrünk és rendjeleink, őseink fajtisztasága, vagy ke­vert vérűségünk és sokszor templomaink is. Volt frontharcosok és ellenállók bomlottak külön nyá­jakra és magasra emelt lapáttal néztek farkasszemet azok, akik csökönyösen, az igazságtól balra vagy jobbra ásták a soha célba nem érő árkot. A kakas és a kereszt is sokáig pe­relt egymással és hirdette egyedül üdvözítő hitét. A kelet magyar táltosai mögé sorakozva menetelt visszafelé, a múlt­ba. A nyugati magyar a kereszténység védőpajzsát emelte feje fölé és saját embersége és európaisága helyett a déli harangszóra hivatkozott. Sörivók és borivók fordultak szembe egymással. Klik­kek és egyletek, tájak és országok választottak el évtizedeken át. Lapok és rádióállomások, üzleti érdekek emeltek közénk falakat. Nagyszájú szónokok és önző céljaikat kergető ve­zérek vezették tévútra magyar útat kereső és korszerű Kö­­zép-Európát építő vágyainkat. Az emigrációs egység felé törekvésnek a második vi­lágháborút követő több mint három évtized alatt voltak Eckhardt Tiborjai és névtelen megszállottjai. írók és olvasók, papok és polgárok, munkások és professzorok, de azt so­hasem sikerült megvalósítani. A népünk 15 rúillió testéből kiszakított több mint két és fél millió erdélyi magyar sorsának kellett válságosra for­dulnia ahhoz, hogy Kanadától Buenos Airesig és Cara­­casig, s New Yorktól és Los Angelestől Ausztráliáig az egész emigráció feljajduljon és egyre hangosabban nyilvánítsa ki segíteni kész, egységes akaratát. Erdély, a csodálatos varázsszó azonban nemcsak az emigráció diaszpóráit hozta közelebb egymáshoz, hanem azokat is, akik a nemzet hűséges őreiként élnek Magyaror­szágon. Végre igazuk lett azoknak, akik hittek benne, bogy a hűséget csak a gyengékből lehet kimosni a politikai sze mináriumok nevelésével. Akikben élt a felelősség, azokat zc'ni kényszeríti a fejedelmi Erdély tragédiája. A'párt embereket ma már ott is átlépték — Csapó Endre szavaival élve —< az új Bach korszak éneklő madarai. És sorra szólalnak meg a Kárpát-medence másik há­rom sípja mögött is azok, akiknek emberi és nemzeti jogait eltiporta a hatalom. Azok, akiktől soha el nem szakadtunk, akiknek sorsát vérünkben és idegeinkben hordoztuk és min­dig hordozni fogjuk! Tizenötmillió magyar kezd lassan ráébredni arra, hogy Trianon és Párizs és mintáén erőszak s évtizedekig rákény­­szerítétt idegen nyelv és ország dacára összetartozik. Ti­zenöt millió magyar nyitja föl szemét és döbben rá arra, hogy saját véréből csak néhány ezer csatlós és idegenvezető akadt, aki segített felépíteni az ellenséges hatalmat. Ez a néhány ezer ütött 15 millió testvére szájára, ha szólni akart. Ennek a néhány ezernek a segítsége szolgáltatta ki őket egyre jobban az idegen hatalomnak. Két új varázsszónak kellett jönnie, hogy a Kárpát-me­dencében és a világon szétszórt magyarság 56 után újra egymáshoz közeledjék. Erdély problémája és az emberi jog, mint csodálatos áramütés ébresztette föl a világmagyarsá­got. A felelősség most a szabad világban élő magyaroké. Tőlünk függ ennek az áramütésnek fenntartása. A mi ma­gatartásunk és cselekedeteink is nagyban hozzájárulnak ah­hoz, hogy ez az ébredés tartós legyen és a 15 millió magyar végre megérezze az egységében rejlő erőt. Mit tehetnek tehát most egyesületeink és az olvasók? Minden erejükkel támogassák azokat a lapokat, amelyek­nek szerkesztői és írói egy millió külföldi és a Kárpát me­dencében élő 14 millió magyar egységét, emberi és nemzeti jogainak érvényesülését óhajtják szolgálni. Lehet-e szebb emberi magatartás, mint egymással kezet fogni és tehette fontosabb feladat, mint a világmagyarság egységét megte­remteni és tartóssá tenni? Én azt hiszem, hogy emigrációnk­nak ez a legszebb célja, és csak ez adhat felmentést azért, hogy fizikailag kiléptünk népünk szenvedő közösségéből. ták és a washingtoni országos orvosi központ gyermekkór­házában műtéttel szétválasztották. Az egyiket, Máriát a műtét óta állandóan lélegző búra alatt kellett tartani, de így is csak 51 napig élt. A másik, Palma életben maradt. El­hunyt ikernővérének bőrét most áttelepítettek a szétválasz­tási műtét után maradt nyílt sebre. Randolph G. Judson dr. véleménye szerint a bőráttelepítés végérvényesen biztosítja a kis leány életben maradását. Az év vége felé Palma már haza is térhet szüleihez, Olaszországba. 80 NYELVET BESZÉLNEK A l iilöp-szigetek állami (kormányzati) egységét több mint 80 különböző nyelv és tájszólás használata bontja meg. Az ezzel járó nehézségeket csak részben enyhíti az a tény, hogy a 44 milliónyi lakosságnak körülbelül fele beszél an­golul. A nemzeti nyelv, amelyet országosan használnak, a tagalog nyelven alapuló Fülöp-szigeti nyelv. A szigetek la­kói 80-féíe más nyelvet és tájszólást használnak.

Next

/
Thumbnails
Contents