Magyar Újság, 1977 (67. évfolyam, 2-49. szám)

1977-08-18 / 30. szám

VOLUME 67. ÉVFOLYAM NÖ. 30. SZÁM. 1977. AUGUSZTUS 18. EGYES SZÁM ÁRA: 3C cent ROMÁNIA KISEBBSÉGPOLITIKÁJA Néhány erdélyi városban, mindenekelőtt belső Erdély­ben, az úgynevezett Székelyföldön, ahol a magyar elem még többségben van és ahol helyenként még szinte érintetlen a román telepesektől, a kétnyelvűség szabálynak számít. A feliratok és hirdetések románok és magyarok. Kolozsvárt azonban, amelynek lakossága 45 százalékban még mindig magyarul beszél, a magyar feliratok nyilvánvalóan tilosak. Csak a magyar színház hirdetései és a magyarok által lá­togatott templomok közleményei magyarok. A magyart Ro­mániában nem ismerik el hivatalos nyelvnek, annak ellené­re, hogy az ország 1.6 millió lakosa (nem hivatalos becslé­sek szerint két millió) magyar. Románia nem ismeri a kisebb­ségi önkormányzatot. Az erdélyi magyarok az 1958/59-es esztendőket jelö­lik meg a kisebbségi politika fordulópontjaként. A kolozs­vári Bolyai egyetem megszüntetése és egybeolvasztása a Babes egyetemmel, ami egyértelmű volt a román tannyelv bevezetésével (a magyar oktatási nyelvet csak töredékesen tartották fenn), akkor olyan eseménynek számított, amely ma is erős emóciókat vált ki. A Magyar Autonom Területet a hatvanas években több ízben átszervezték olymódon, hogy a demográfia a románok javára tolódott el. 1967-ben az autonóm területet formálisan is végleg megszüntették. A je­lenleg is fennálló Országos Magyar Munkástanács buka­resti székhellyel, amely a magyarságot képviseli a párt­tal szemben csupán tanácsadó jogokkal rendelkezik és ez­zel dekoratív funkcióra szorítkozik. Közben a román alkotmány gondosan körülírja a ki­sebbségek tagjainak jogait — de nern a kisebbség jogi hely­zetét, mint népcsoportét. Asszimiláció iparosítás révén Az állcunvezetőség a kisebbségek felé is szakadatla nul hangoztatja, hogy csak az iparosítás vezethet jóléthez mindenki, így a kisebbségek részére is. A romániai utas figyelmét nem kerülheti el, hogy új ipartelepek impozáns mértékben gyarapodnak. A gyárak és vállalatok elhelyezé­sét Erdélyben a magyarok természetesen eszköznek tekintik arra, hogy az egykor színmagyar területeket a románok ja­vára alakítsák át. Az ipari munkásság jelentős részét ro mánok teszik ki, részben a falusi lakosságból, de jelentős részben a Kárpátokon túli területekről, akiket aztán az er­délyi városokban telepítenek le. A városokban fokozatosan tapasztalható demográfiai eltolódás a románok javára, s ez a magyarok általános nézete szerint legmagasabb helyről irányított asszimilációs politikára vezethető vissza. A kultúra támogatása A különböző helyeken megjelenő magyar sajtótermé­kek száma, szerény terjedelmük és tartalmuk ellenére, jelen­tős. Mellettük megjelenik néhány figyelemre méltó színvo nalí irodalmi folyóirat is. Különös módon a nyomtatott ma­gyar nyelvet az állam meglehetősen nagyvonalúan szubven­cionálja. A magyar rádiót és televíziót ezzel szemben rend­kívül mostohán kezelik. A televízió például megelégszik he­tente néhány délutáni órában sugárzott magyar műsorral. Bár szűkreszabott, de minden esetre megadott támogatás teszi lehetővé a magyar színjátszás életbenmaradását. Er­délyben több magyar színház működik, sőt Kolozsvárt ma­gyar opera is van. A román hatóságok büszkén szoktak a hatvanas évek vége óta a Bukarestben létesült Kriterien Kiadóra hivatkoz­ni. amely a kisebbségeket könyvekkel látja el és például magyar nyelven évente kétszáz címet ad ki. Nem lehet kétel kedni abban, hogy ennek a kiadónak és a folyóiratoknak a léte lehetővé teszi a Romániában élő magyarság számára irodalmi élet fenntartását és az — főleg a dráma terén — néhány kimagasló tehetséget tud felmutatni. Az is figyel em­­re méltó, hogy míg a közéletben a magyar nyelv háttérbe szorításának tendenciája kétségtelen, a Kriterion Kiadónál könyvek jelennek meg a nyelv ápolása és tisztaságának megőrzése szolgálatában. Őszinte szándék ez, vagy csak alibi? Minden esetre a román kisebbségpolitika ellenmon­dásainak egyik jele. Tartózkodás Budapesttől Éppen a kultúra támogatása, amelyben a magyar ki­sebbség részesül, mutatja fel világosan a szűkre szabott és leszűkítő politikai határokat. A Kriterion minden bizonnyal kiad szerény számban magyar könyveket (amelyek példány­száma és kolportázsa már önmagában nem elegendő), de egyidejűén a magyarországi könyvek behozatalát a szélső minimumra szorítják. A csere a két ország között a viszony­lagosság elvén alapuló kulturális egyezmény keretében megy végbe. Az erdélyi magyarok ezért irigykedve tekintenek az ugyancsak kisebbségi sorsban élő Újvidék körüli jugoszlá­viai sorstársaikra, akiknek minden Budapesten megjelenő nyomdatermék szabadon áll rendelkezésre. Ugyanez vonat­kozik a sajtóra is. Mint mondtuk, vannak Romániában ma­gyar sajtótermékek (amelyek azonban nem foglalkoznak a szomszédos Magyarországgal), de a budapesti lapok, ame­lyek Bukarestben mindenütt kaphatók, éppen a magyarok által lakott országrészekben nem szerezhetők meg. Ezeket a lapokat csak korlátolt számban olvashatják a hivatalos elő­fizetők. A liberális Magyarországon a nép a polgári jogok összességét élvezte. A románok püspökei a magyar főrendi­ház tagjai voltak, politikai képviseletük, az Erdélyi Román Nemzeti Párt révén képviseletet nyertek a magyar ország-BONYODALMAK A PANAMA-CSATORNA Az Atlanti- és Csendes-óceánokat 1914 óta összekötő Panama-csatorna felségjogát, kezelését érintő tárgyalások befejeződtek. Az új nemzetközi szerződés aláírás, illetőleg ratifikálás előtt még egyszer gondos ellenőrzés alá kerül, de lényegileg már változatlan marad. A Fehér Ház július 29-én 19 gépelt oldalra terjedő tájékoztatót adott ki a sajtó részére, amelyben a Panama csatorna egész történetét vázolja, nemzetközi jogi helyzetet tisztázza, kereskedelmi és hadászati jelentőségét is értékeli. Ebből az összefoglalásból világosan kitűnik, hogy a csatol­na megépítését 1881-ben Colombia felhatalmazásával Lan­cia vállalat kezdte meg. Amikor ez a vállalat pénzügyi csőd­be jutott, annak vezetője, Bunau-Varilla Philip az Egyesült Államok támogatásával akarta az építkezési munkálatokat befejezni. Az Egyesült Államok és Colombia 1903 január 22-éji a cél elérése érdekében szerződést kötött, amellyel Colombia az Egyesült Államoknak 100 évre szóló használati jogot biztosított. Ezt a szerződést az Egyesült Államok Kongresz szusa jóváhagyta, de Colombia szenátusa 1903 augusztu sában elvetette. November 3-án Panamában, amely akkor Colombia egyik tartománya volt, forradalom tört ki. Az Egyesült Államok haditengerészete megakadályozta, hogy Colombia a panamai forradalmat leverje. Az új Panama állammal, amelyet az Egyesült Államok kormánya már no vember 6-án elismert, Amerika 1903 november 18-án kötötte meg az előbbi nemzetközi szerződést, amely Bunau-Varilla Philip akkori megállapítása szerint a csatornával kapcsolat ban Panama felségjogát biztosította. A szerződés külön hangsúlyozza, hogy Amerika a csatornával és a csatornái övező sávval úgy intézkedhetik, mintha azon a területen szu vérén jogai lennének (“as if it were the sovereign ). Később az eredeti szerződést többször módosítottá* de a szuverenitás kérdését mindig változatlanul Panamá­nak biztosították. Linowitz Sol követ, az amerikai tárgyaló bizottság feje külön nyilatkozatban is kifejtette az új szer­ződés nemzetközi jogi alapját, időszerűségét gazdasági és politikai szempontból egyaránt. A Panama-csatorna 2000-ig az Egyesült Államok ke­zelésében marad, akkorra azonban Amerika azt fokozatosan átadja Panam kormányánk. FORRONGÁS RHODESIÁBAN A külföldi kormányférfiaknak a feketéket támogató megnyilatkozásai óta Rhodesiában a fekete gerillák terror támadásai egyre szaporodnak. Nem egészen egy éven belül 11 fehér misszionáriust gyilkoltak meg. Ezek közt volt az a 7 katolik ps pap és apáca is, akiket februárban a St. Paul misszióban végeztek ki. Néhány héttel ezelőtt Salisburyben a WooJworth-áru­­ház tömegébe dobtak bombát, amely 11 ember életét oltotta ki, másik 79 embert pedig megsebesített. A legújabb hír szerint Salisburytől körülbelül 250 mér­gyűlésben. Szabad sajtójuk, közművelődési intézményeik, szabad nyelvhasználatuk volt ugyanúgy, mint iskoláik, tár­sadalmi és gazdasági szervezeteik. 1914-ben a mai Erdély­ben 2.786 román elemi iskola működött román tanítási nyelvvel; magyarul csak a magyar nyelv (az államnyelv) oktatása volt ktöelező. Öt gimnázium, három négyosztályos polgári középiskola, három tan.tóképző, egy kereskedelmi is­kola és két papnevelde állt rendelkezésükre román okta­tási nyelvvel. Ezeket az iskolákat a magyar állam ugyanúgy segélyezte, mint a magyar tanintézeteket. Az 1848. évi jobbágyfelszabadítás alkalmával a román jobbágyok közt kereken egymillió hold földet osztottak ki magántulajdonba. A román ingó tőke is rohamosan növe­kedett. Már 1872-ben 170 román pénzintézet működött Er­délyben, köztük a Bukarestből támogatott Albina Bank és a Solidaritateo néven ismert román bankszövetség. Csupán 1906 és 1911 között a román parasztok a bankok támogatá­sával, a száz holdon aluli birtokokat nem számítva, a ma­gyar közép- és nagybirtokosoktól 166,603 hold földet vásá­roltak meg 68,170.917 aranykoronáért. Maga a két nép békésen élt egymás mellett. A bizal­matlanság és ellentét politikai téren nyilvánult meg. Ennek oka elsősorban a román irredenta volt, aminek létét külön­ben végig tagadták. De a szövetséges román királyság az első háború idején két ízben (1916-ban és 1918-ban) tört be orvul Erdélybe. 1918 december 31-én, tehát másfél év­vel a trianoni békeszerződés aláírása (1920 június 20) előtt, Bukarest egyszakaszos királyi dekrétummal bekebelezte j Nagyromániába Erdélyt és “a magyar királyság románlakta területeit . Első alkotmányában “egységes és osztatlan nem­zetállamnak” nyilvánította magát, holott a román többség mindössze 72 százalékot tett ki. Ez a nemzetközi jogba üt­köző körülmény és az erdélyi magyarság egyre súlyosabb elnyomása volt az oka annak a revizionista politikának Ma­gyarország részéről, amelyet ma vádként emelnek a ma­gyarság ellen. (Transsylvania) földnyire, Lupani környékén támadták meg a fekete geril­lák az ott lévő missziós kórházat, amelynek fehér orvosát és ugyancsak fehér apáca ápolónőjét meggyilkolták. A részle­tek még ismeretlenek. Érdemes rámutatniÁhogy a misszionáriusokat a fehé­rek és a feketék egyaránt ellenségüknek tekintik. A feketék a lehér kormány képviselőit látják bennük, ezért üldözik és gyilkolják őket. A fehérek viszont azért haragusznak rájuk, mert azt hiszik róluk, hogy a Fekete felkelőket támogatják. A fehér orvos és apáca meggyilkolásával egy időben Young Andrew, az Egyesült Államoknak az Egyesült Nem­zetekhez kirendelt követe váratlanul találkozott Nkomo Jo­shua rhodesiai gerilla vezetővel, aki heves küzdelmet Folytat Muzorewa Abel püspökkel, a rhodesiai feketék másik ve­zérével. MAKARIOS HALÁLA Az évek óta tartó ciprusi válság megoldása szempont­jából Makarios érsek-elnök halála újabb bonyodalmakat idézhet fel. A görög-ciprusi nemzetőrséget és a rendőrségei teljes készültségbe rendelték. Az államfői tennivalókat a tisztán görögökből álló parlament elnöke, Kyprianou Spiros látja el mindaddig, amíg Makarios utódját meg nem vá­lasztják. A görög-ciprusi rádió 40 napos nemzeti gyászt hirdetett és gyászzenét közvetít. A szigetállam északi felé ben, amelyet 25,000 főnyi török katonaság tart megszállot­tan, a török-ciprusi rádió rendes műsorát folytatják. Makarios, eredeti nevén Moushos Michael, 63 évvel ezelőtt született, a görög keleti egyház nicosiai érseke lett és 17 év óta az akkor függetlenné vált Ciprus elnöke volt. Szívszélhüdés következtében halt meg. Elnöksége idején több merényletet követtek el ellene. Legnagyobb ellenségei nem a törökök voltak, hanem a szélsőséges görög nemzetiek,, akik 1967-től 1974-ig katonai kormányzattal vezették Gö­rögországot és 1974 júliusában Makarios érseket is elűzték. Makarios 5 hónappal később térhetett csak vissza. Azóta szinte állandóan tárgyalásokat folytatott a török-ciprusiak vezetőjével, Denktash RaouIIaí és hajlandóságot mutatott olyan megoldásra, hogy a szigeten két független (külön gö­rög és külön török) állam szövetsége alakuljon ki. Makarios halálának hírére az elnöki palota előtt mint egy 2000 gyászoló gyűlt össze. Ravatalát a nicosiai Szent János szkesegyházban állították fel s a görög-ciprusiak sze­retett jóakaratú diktátor -át onnan kísérték utolsó útjára. NÉGY PROFESSZOR KIVÉGZÉSE UGANDÁBAN A kenyai Nairobiból érkezett AP-tudósítás szerint az ugandai Makerere egyetem négy tudós professzorát letar­tóztatták és kivégezték, mert .—' állítólag -—< ellenezték, hogy Uganda legrégibb egyetemét az ország elnökéről Dr. leli Amin egyetem -nek nevezzék el. A kivégzett négy profesz­­szor közül a híradás kettőt említ név szerint. Az egyik Luh­­mort, az orvosi kar német származású feje, a másik pedig dr. Olweny, a februárban különös körülmények között ki­végzett Ofumbi Oboth miniszter testvére. Ofumbi február­ban Luwum Janani anglikán érsekkel együtt gépkocsibaleset áldozata lett, miközben börtönbe szállították. Amin újabb rémtettének hírét először a Nairobiban megjelenő Stan­dard angol napilap közölte. A SZENT KORONA KIADÁSA ELLEN McDonald Larry kongresszusi képviselő július 12-én a Ház ülésén felszólalt a magyar Szent Korona kiadásának csökönyösen napirenden tartott kérdésében. Nemcsak saját véleményeként jelentette ki, bogy a magyarországi Kádár­kormány nem illetékes a Szent Korona átvételére, hanem a kongresszusi naplóban Oakar Mary Rose kongresszusi kép­viselő korábbi cikkét is közöltette. Oakar cikke a magyar emigráció álláspontját támogatja. Oakar kongresszusi képviselő egyik legutóbbi hírleve­lében újra foglalkozott a Szent Korona jelentőségével. Flangsúlyozta, hogy a szabadsághoz való jog nem egyetlen nemzetiségi csoport joga, ezért nem kell magyarnak lenni ahhoz, hogy valaki megértse: Szent István magyar koronája a szabadság jelképe. Ezt a koronát — írja Oakar képviselő — István királynak 1000 évvel ezelőtt azért adtá a pápa, mert Magyarországot kereszténnyé tette. Ez a korona azon­ban évszázadokon keresztül nemcsak a vallás szabadságát, hanem a nemzeti szabadságot is jelképezte. Ezért a máso­dik világháború végén, amikor a kommunisták Budapest felé közeledtek — folytatja Oakar kongresszusi képviselő, — a koronát még a háborús vérontást megelőzően megőrzés céljából a mi országunknak adták át. Még mindig 200,000 főnyi kommunista haderő tartóz­kodik abban az országban, amely a magyar nép “otthon ”-a volt és amelynek kormánya most szeretné a koronát meg­szerezni. Miután Cuyahoga megye most több magyar “ottho­£ lofted ko nyergünk Bus magyar fiaid., Hozzad toh á&zkoduni< Ar va maradekid. lek infe^tJsh/án király Szomorú hazádra, Főrdíted szemeidet R4i országodra. y \ nt JfaA*«#n * /)v /y he.’ * <f KÖVESSÜK J SZENT ISTVÁN PÉLDÁJÁT! Kevés nép akad a világon, amelyik eldicsekedhetik az zab hogy 894 éven át megszakítás nélkül minden esztendő­ben megünnepelte valamelyik nagy Fiának emlékét, mint ahogy a magyar augusztus 20-án Szent Istvánét, ország­­építő első királyáét. A magyarok, ha bajba jutottak, mindig hozzá fordul­tak. Századokon át újra meg újra felsírt ajkukon az ősi ének: Hol vagy, magyarok tündöklő csillaga? Hol vagy, István király? Ünneplő magyar öltözetben imádságos, reménykedő lélekkel idézzük emlékét az idén is, amikor népünk milliói a nagy világon szerteszórtan számkivetésben élnek, amikor or­szága, amely Amerikához hasonlóan egykor minden üldözött biztos menedéke volt, darabokra törten idegen hatalmak bir­toka és idegen eszmék hordozóinak rabja s amikor hajdan világraszóló tekintélyét csatlós szerep árnyékolja, sorainkat pedig közöny és fajtánktól való elidegenedés, hűtlenség rit­kítja. Mit mutathat nekünk ma Szent István, a magyarok tündöklő csillaga? Legel sősorban hűséget. Hűséget őseink hagyományai­hoz, népi szokásaihoz, édes anyanyelvéhez. Szent István maga is ebben a hűségben volt legnagyobb. Pedig neki ak­kor sokkal nehezebb volt a helyzete, mint a mienk ma. Neki az egész világgal szemben ellenséges, idegen környezetben egyedül, árván kellett megőriznie magyarságának ősrégi, ke­leti műveltségét, ötezer évre visszanyúló szent hagyomá­nyait. Szent István hitének erejével küzdött le minden aka­dályt. Népét, országát megtartotta magyarnak. Betöltötte küldetését. Attila örökségét, Árpád szerzeményét új —' euró­pai keresztény — országgá építette és benne Európának hős védelmezőket, az Egyháznak pedig nagy szenteket adott. Amikor emlékét idézzük, szenttéavatásának magyar nemzeti ünnepét világszerte megüljük, örök példáját is kö­vetnünk kell. Nemcsak külsőségekkel, pompás népviselet­tel, mutatós felvonulásokkal, hanem belsőséges keresztény magyar lélekkel is. Ne feledj ük, hogy hagyomány, hit és hűség együtt olyan erő, amely minden földi hatalommal szemben feltét­len védelmet nyújt, győzedelmeskedni tud. Ezzel a hármas erővel induljunk a következő évnek. Legyünk Szent István igaz, jó hívei és hűséges követői. Öltözzünk a hagyományos hit és hűség szellemi-lelki köntösébe. Beszéljünk bátran, büszkén magyarul, a világ egyik legősibb és legszebb nyel­vén. Küldjük gyermekeinket, unokáinkat magyar iskolába, mert nem elég, hogy mi magunk magyarok maradtunk Ame­rikában is és több mint 100 évvel a nagyobb arányú ki­vándorlás után még mindig hálával, büszkeséggel és szere­tettel gondolunk őseink hazájára. Gyönyörű dolog ez, ami lyennel bizony nem minden néptársunk dicsekedhetik, de mégsem elég. Szent István példáját abban is követnünk kell, hogy utódainkat hitben, hűségben és nyelvben egya­ránt megtartjuk magyaroknak. na’ , mint bármely más terület Budapesten kívül, Oakai kongresszusi képviselő a Szent Korona védelmére törvény javaslatot terjesztett a Kongresszus elé, mert a Szent Korona minden szabadságszerető ember számára az emberi jogökal jelképezi.

Next

/
Thumbnails
Contents