Magyar Újság, 1976 (66. évfolyam, 1-50. szám)

1976-08-19 / 31. szám

VOLUME 66. ÉVFOLYAM NO. 31. SZÁM. 1976. AUGUSZTUS 19. EGYES SZÁM ÁRA: 30 cent * PÜSPÖKJÁRÁS CLEVELANDBEN / Lapunk előző, július 29-én kelt számában a bécsi HIS-hírszoIgálat közleménye alapján NYÍLTAN meg­emlékeztünk már azokról a kapcsolatokról, amelyeknek fel­vételére mind az otthoni, mind az itteni amerikai egyházi körök az Eucharisztikus Kongresszussal összefüggésben igyekeztek módot és lehetőséget biztosítani. Csak a phila­delphiai ünnepségek után derült ki, hogy ez a törekvés nem kizárólag magyar jelenség volt. Mint az angol nyelvű helyi lapok rövid tudósításaiból értesültünk, Cleveland városá­ban valóságos püspökjárás volt. Szinte ugyanabban az idő­ben négy egyházfejedelem kereste fel a clevelandi katoli­kus egyházmegye nemzetiségi egyházközségeit és híveit. A St. Lawrence egyházközséget, amely az East 81. Streeten van és amelynek hívei szlovének, a szlovéniai Kő­­per püspöke, Jenko látogatta meg, aki Varga József plé­bános vendége volt, de a környék többi szlovén egyházköz­ségét is felkereste. Kuharic Franjo, a horvátországi Zágráb érseke az East 40. Streeten lévő St. Paul egyházközség templomában mu­tatott be ünnepi szentmisét. Mrakuzic A. Stephen plébános látta vendégül, hogy a horvát nemzetiségi egyházközsége­ket is felkereshess^. A lengyeleket Grohlicki Julian püspök kereste fel Krakkóból, aki Mondzelewski Edmund prelátusnak, a SS. Peter & Paul egyházközség plébánosának volt a vendége Garfield Heightsen. A lengyel püspök részt vett a czesto­­chovai búcsújárás zarándoklatán is a Marymount-kolostor területén, Garfield Heightsen. Az angol nyelvű híradások természetesen első helyen a magyar bíboros, Lékai László dr. esztergomi érsek, prímás clevelandi látogatását említették. KAPCSOLATOK LÉKAI BÍBOROS LÁTOGATÁSA Lékai László dr. bíboros, Esztergom érseke és Magyar­­ország prímása, mint előzetesen közöltük, több püspökkel és magas rangú pappal együtt vett részt a philadelphiai Eucharisztikus Kongresszuson s annak magyar vonatkozású szerves kiegészítő eseményein, a devoni papi gyűlésen s a doylestowni ünnepségeken, aztán titkára, Turányi László dr. és az Uj Ember szerkesztője, Magyar Ferenc kíséretével több magyar egyházközséget látogatott meg. Clevelandbe Hickey James megyés püspök meghívására jött el, aki ere­­detil eg arra szerette volna kérni Magyarország bíboros 'd«.«.­­prímását, hogy a székesegyházban mutasson be vele együtt ünnepélyes főpapi nagymisét, amelynek keretében ő maga mondott volna angol szentbeszédet. Lékai László dr. bíboros, esztergomi érsek és Magyar­­ország prímása a meghívást örömmel elfogadta, de a főpapi szentmise bemutatása elől szerényen kitért és csak az egy­házmegye magyar egyházközségeinek meglátogatására szo­rítkozott. Első nap a Magyarországi Szent Margit egyház­­községet kereste fel. ahol ft. Roskó László plébános és hívei köszöntötték, majd az egyházmegye magyar papjainak gyű­lésén vett részt. Szentmiséje közben Árpádházi Szent Mar­git erényeiről és küldetéséről mondott rendkívül tanulságos szentbeszédet. Lékai bíboros természetesen hivatalos látogatást tett Hickey James megyés püspöknél s a város polgármesteré­nél is, akinek távollétében helyettese fogadta és nyújtotta át neki a város kulcsát. A megyés püspök ebéden látta vendé­gül. A bíboros megtekintette a Kárpát Könyvkiadóvállalat nyomdáját is és annak munkája iránt melegen érdeklődött. Csütörtökön este 7 órakor a bíboros a Szent Imre egyház­­község templomában mutatott be főpapi szentmisét, amelyet Hickey James megyés püspökkel és a két főpap kíséretében lévő papokkal együtt koncelebrált. Az áldoztatást a bíboros és a megyés püspök végezte. A szerpapi szolgálatot a bí­boros titkára, ft. Turányi László dr. és lapunk főszerkesztője, fi. Kótai Zoltán dr. látta el. SZENT IMRE EREKLYÉJE A templomot zsúfolásig megtöltő hívekhez Lékai László dr. bíboros érsek-prímás megkapóan szép és tanulságos szentbeszédet intézett, amelyben Szent István és Szent Imre esztergomi és veszprémi emlékeit idézte, a nemzedéket köl­csönös megértésének szükségességét hangsúlyozta s azokra a jelentős lelki és szellemi kapcsolatokra utalt, amely ek az otthoni és az ittkinti magyarságnak egyaránt elengedhetet­len szüksége van, ha nemzeti jövőjét biztosítani akarja azon az úton, amelyen azt Géza fejedelem esztergomi nyomdo­kaiban Szent István kijelölte, Szent Imre pedig veszprémi fogadalmával megvilágította. Azoknak a hitbeli kapcsola­toknak örök zálogául, amelyeknek felvételét Hickey James megyés püspök meghívása szinte történelmi küldetés gya­nánt lehetővé tett számára, Szent Imre ereklyéjét hozta em­lékül és ajándékul az amerikai kis Szent Imre egyházköz­ségnek, hogy az mindig eszébe juttassa az itteni magyar híveknek: a magyarok igazán otthon is, idegenben is csak Szent István és Szent Imre örökségével boldogulhatnak. Az ünnepi szentmise végén, amely a magyar himnusz­­szal fejeződött be, Hickey James megyés püspök mondott rendkívül érdekes és tanulságos beszédet r— szinte a Mind­­szenty-tér felavatásán elmondott beszédének egyenes foly­tatásaként -— azokról a kapcsolatokról, amely ek a történelmi események során ismerhetők fel sokszor egymással látszó­lag ellentétes apostoli küldetések szolgálatai között. A szentmise után a templom alagsori nagytermében Lékai László dr. bíboros több száz hívőt fogadott meglepően kedves közvetlenséggel, miközben fiatalokhoz, öregekhez egyaránt megtalálta a legalkalmasabb szavakat. Sokan voltak, akikkel hosszú percekig elbeszélgetett. A fogadást külön élményszerűen hangulatossá tette, hogy egy várat­lanul megjelent cigányzenekar halkan szebbnél-szebb ma­gyar nótákat muzsikált, a kihallgatások végén pedig a fáradt egyházfejedelem arcára csalt játékával gondtalan vidámsá got és boldog mosolyt. Pénteken kora reggel Magyarország bíboros prímása a legelső amerikai magyar egyházközségben, a székesegy­háznak is beillő Szent Erzsébet templomban mutatott be szentmisét, Záharszky Gyula dr. plébánost és híveit láto­gatta meg. Onnan folytatta útját az indianai South Bendbe, ahol ft. Szabó János pápai protonotárius és püspöki hely­­nököt, az Amerikai Magyar Katolikus Liga elnökét ke­reste fel. Azok, akik személyesen találkozhattak Lékai bíboros­sal és legalább néhány percig élvezhették főpapi nagysá­gában is megnyilatkozó emberi közvetlenségét, érezhették férfias kézfogásának határozott keménységét és magyar lel­kének minden szavából kicsendülő melegségét, magyar szí­vének egész egyéniségéből kiáradó szeretetét: joggal mond­hatják el, hogy Esztergom szikláján minden jel szerint me­gint a magyar kereszténység szolgálatában kimagasló nagy elődök méltó utódja áll őrt. Reméljük, hogy a további kap csőlátók ezt a véleményt majd mindinkább megerősítik, (st) A CLEVELANDI (X MINDSZENTY-TÉR felavatása Mint korábban megírtuk, Clevelandban a belvároshoz kö­zel, az egyik nagy forgalmú szálló előtt lévő teret Mindszenty bíborosról nevezték el. Annak ellenére, hogy Cleveland állítólag a legtöbb magyar lakossal rendelkező amerikai város, ez az első eset, amikor magyarról ne/eztek el közteret. A “Cardinal Mind­szenty Plaza” felavatása ennek megfelelő módon rendkívü ünnepélyességgel történt meg. A teret és a beléje torkolló utcák több ezer főnyi tömeg lepte el. Nemcsak a magyar szervező* vonultak fel lobogóik alatt, hanem a r6r<t -0 ' * július 23-i felavató ünnepség a rab nemzetek hetének szerves része volt. Az ünnepséget a nemzetiségi mozgalom elnökének meg­nyitó szavai után az amerikai himnusz eléneklésével kezdték. Ebben Alapi Endre karnagy vezetésével a Mindszenty Kamara Kórus működött közre. Mindszenty bíboros hősies helytállásáról és történtei küldetésének jelentőségéről Hickey James clevelandi megyés püspök mondott gyönyörű beszédet, amelyet minden magyar jogos büszkeséggel hallgathatott. A tér felavatását, ille­tőleg Mindszenty bíborosról történt elnevezését Perk A. Ralph polgármester lelkes beszéd keretében végezte. Sok tapssal meg­megszakított szavai után a nemzetiségi mozgalom vezetői szó­laltak fel. Magyar részről Eszterhás István dr., mint a rab nemzetek hete rendező bizottságának elnöke, ft. Kárpi Ferenc, a Szent Imre római katolikus magyar egyházközség plébánosa, nt. Elek Áron, a nyugat-clevelandi magyar református egyház lelkésze, majd vitéz Kernes László, az Egyesült Magyar Egyletek elnöke mon­dott rövid beszédet. Ezután a társemigrációk szervezetei s a magyar egyesületek képviselői helyeztek koszorút a tér parkosí­tott középső részén felállított emlékkő s az a mögött erre az alkalomra kiállított Mindsfeenty-mellszobor (Hollósy alkotása) előtt. A Mindszenty Emlékbizottság külön koszorúját az Emlék­­bizottság elnöke, Löte Pál dr. a térnek nevet adó Mindszenty bíboros clevelandi látogatását előkészítő bizottság volt koordi­nátorával, ft. Kótai Zoltán dr.-ral, a Magyar Újság főszerkesztő­jével együtt tette le. Példájukat a Vitézi Rend (amely testületileg vonult ki), a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége, a Szabad­ságharcos Szövetség, az Amerikai Magyar Szövetség Kossuth Osztálya, a Magyar Társaság, az Árpád Akadémia, az Árpád Szövetség, a Magyar Felszabadító Bizottság, a Csehszlovákiai Magyarok Felszabadító Bizottsága, a Délvidéki Felszabadító Ta­nács, a Szent Imre Kultúregylet, az Egyesült Magyar Egyletek és még sok más magyar szervezet képviselője követte. A minden tekintetben lélekemelő ünnepséget a magyar himnusz eléneklése zárta be. Csodálatos élmény volt, amint a magyar, lengyel, ukrán, szlovák, szlovén, német stb. nemzetiségek lobogóit lengető szél szárnyán az árva magyar nép nemzeti himnusza szállt — a Mindszenty Kamara Kórus közreműködé­sével — ezrek ajkáról a magasba. Az ünnepség után a résztvevők a nemzetiségek ábécé-sor­rendjében négyes sorokba fejlődtek s a magyarok után a középen haladó zenekar indulóira, külön rendőri díszszakasz vezetésével a városházára vonultak, miközben a nemzetiségi és magyar világi vezetők élén helyet foglaló polgármester, valamint a katolikus és protestáns magyar lelkészek kíséretével jelenlévő megyés püs­pök előtt tisztelegtek A clevelandi Mindszenty-tér felavatása megint kétségtelenné tette, hogy azok az eszmék, amelyeknek szolgálatában Mind­szenty bíboros egész életén keresztül annyit szenvedett, nemcsak a magyarokat, hanem más népeket is közös nevezőre tudnak hozni. NÉGY ARANYÉREM ÉS AZ ÖTÖDIK A Montreálban megrendezett 21. nemzetközi olimpia véget ért. A taiwaniak kizárásával, több más nemzet sportolóinak ki vonulásával kezdődő játékok végső eredményeként Magyarorszá a tizedik helyre került. Sportolói közül 4 arany-, 5 ezüst, 12 bronz­érmet szerzett. A négy aranyérem nyertese: Magyar Zoltán a tornában, Ttrdasi Ildikó a női tőrvívásban, Németh Miklós a gerelyvetés­­■>n és a vízipóló-csapat. Érdemes megemlíteni, hogy Németh Miklós, aki egyébként a? 1948-ban kalapácsvető olimpiai versenyben arany éremmel k.üntetett Németh Imre 30 éves fia, mint írják, “szédületes vi­­lá;csúccsal ,első kísérletére 94.58 méterre hajította a gerelyt” s ezel “magasan megelőzte a favoritnak kikiáltott skandináv atltát”. Magyarország olimpiai eredményére a tizedik helyen is büizkék lehetünk, hiszen a vendéglátó Kanada például csak 27. let, mert sportolói mindössze 5 ezüst- és 6 bronzérmet tudtak szirezni. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy más országok edzői ésversenyői között is több magyar ért el sikert. A legkiemelke­dőbb a “román” Comaneci Nadja esete, aki az újkori olimpiák történetében egyedülálló teljesítménnyel hat (tíz pontos) töké- V*es eredményt ért el a női tornában és természetesen arany érmet nyert. A lapok Comaneci Nadja elragadó bűbájosságáról ntpokon keresztül szinte áradoztak, csak éppen azt nem árulták el hogy a 15 éves “csodagyermek” tulajdonképpen magyar, igazi neve Kemenes Anna, sőt edzői is magyarok: az erdéfyi Király Béla és felesége. Amilyen jogos büszkeséggel hivatkozhatunk a kis Kemenes Alna ötödik “magyar” aranyérmére, ugyanolyan erkölcsi elég­szel számukra, hogy az újkori olimpiák történetének legelképesz­­tcbb csalását megkísérlő Onyiscsenko Boris szovjet sportolót a ve,senyből még idejében kizárták. Ez magyar szempontból azért h1‘’gnyugtató, mert a müncheni olimpián a magyar öttusázó csspat azzal a szovjet csapattal szemben esett el az aranyéremtől, an?elyben a most leleplezett Onyiscsenko is szerepelt. Nem lehet u%mnis tudni, nem rejtette-e a mostanihoz hasonló módon tőrébe Tár akkor is valamilyen villanyszerkezetet, amelynek segítségé­­’ mint Montreálban, csalással fokozta teljesítményét. SZENT ISTVÁN ÜNNEPE Az első koronás magyar király, Szent István egyházi ünnepe a második vatikáni zsinat óta szeptember 2-ról augusztus 16-ra került, közvetlenül a Boldogasszony ünnepe után való napra, amelyen országát az Egek Királynőjének oltalmába ajánlotta és örök álomra húnyta szemét. Az Egyháznak ősi hagyománya, hogy a lehetőségek határain belül — a szentek ünnepét haláluk napjára teszi. Korábban az egyetemes Egyház szeptember 2-án ün­nepelte Szent István emlékét. Ezt a napot a római pápa tette az első magyar király és szent ünnepévé annak emlékeze­téül, hogy az egyesült keresztény hadak 1686 szeptember 2-án szabadították fel Budát, az akkori Magyarország fő­városét a török uralom alól, ahová pontosan 145 évvel az­előtt, 1541 szeptember 2-án került. Szent István ünnepe Magyarországon 1083 augusztus 20 óta megszakítás nélkül augusztus 20-án volt. Évszáza­dokon keresztül kötelező egyházi és nemzeti ünnepként ülték meg, ahogy Szent László király elrendelte, amikor VII. Gergely pápa előzetes hozzájárulásával a székesfehérvári nemzeti zsinaton Szent Istvánt és társait szentté avatta. * * * Sokan még ma sem értik, hogy Szent László miért éppen augusztus 20-án avatta szentté nagy elődjét s miért rendelte az első magyar szent ünnepéül is ezt a napot, ame­lyet a magyarság az egyházi rendelkezésektől függetlenül közel 900 éven át mindig hűségesen megült. Pedig a ma­gyarázat igen egyszerű. Boldogasszony-napja feltehetően már a honfoglalást megelőző időkben is a magyarság leg­nagyobb ünnepe volt. Őseink ezen a napon adtak hálát az új termésért. Á kereszténység felvétele után a Boldogságos Szűz mennybemenetelének egyházi ünnepe csak fokozta, szentebbé tette a Boldogasszony napjának jelentőségét, a­­melyet az ősi hagyomáyok szerint való búcsújárás is meg­erősített. Szent István uralkodása idején Székesfehérvárott min­den Boldogasszony-napján országos búcsú volt, amelyen a király is megjelent és a hozzá fordulók ügyeiben személye­sen ítélkezett. Ezt a szokást Szent László híven követte. Érthető tehát, hogy 1083-ban a magyar szentek felavatá­sára hivatott országos (nemzeti) zsinatot éppen Boldogasz­­szonynapiárp (au* ; ' ' '-re)h''dn össze ~m»kor a": egt-z ország területéről r gi szokás szerint legfö'U... SZ. '■ d: kesfehérvárott öss: ••■gyűlni. A nap tulajdonképpeni , iátő­ségét azonban semmiképpen sem akarta csökkenteni, ezért úgy rendelkezel, hogy a felavatásra kerülő szentek sírjait csak a Boldogasszony ünnepét követő háromnapos lelkigya­korlat után nyissák fel. Boldogasszony-napja akkor úgynevezett sátoros ünnep, volt, amely — húsvét és karácsony ünnepéhez hasonlóan ^ két-h árom napig tartott; az elrendelt háromnapos előkészü­let tehát csak 17-én, 18-án és 19-én lehetett, így a szentté­avatásra 20-án került sor. Amikor Szent László ezt a napot tette Szent István egyházi és egyben nemzeti ünnepévé, nemcsak a szenttéavatás ténye vezette, hanem az a szándék .is, hogy egyrészt Boldogasszony ünnepét mentesítse azoktól a világias vonatkozásoktól, amelyek a király törvénylátásá­val elkerülhetetlenül együtt jártak, másrészt pedig, hogy az országos ügyek intézésére, a felmerülő panaszok meghall­gatására és az igazságos ítéletek meghozatalára több idő maradjon. * * * Széni István ünnepe (augusztus 20) a kegyes Szent László király rendelkezése alapján keresztény szellemű tör­vénylátó nappá lett, amikor az egész ország minden egyes — akár legelesettebb, akár módosabb »— lakója szabadon és közvetlenül fordulhatott panaszával a királyhoz, aki azt kegyesen meghallgatta és személyesen hozott igazságos íté­letével orvosolta. Ebből a gyakorlati szokásból fejlődött ki később a történelmi magyar alkotmány rendszere, amelynek alapjait 1222-ben az Arany bulla nem az angol Magna Carta utánzásaként, hanem a Szent István idején élvezett szabadságjogok felújításaként rakta le írásban is, Hogy azokat az ország miniden lakója részére biztosítsa. Mohács után 450 évvel és Budapest után 20 eszten­dővel Szent István immár 893. ünnepén sem új eszméket kell keresnünk, hanem a magyarok tündöklő csillagának út­mutató ősi fényét kell követnünk, amely a világ minden tájáról világosan látható és a föld minden magyarját, sőt a Kárpát-medence minden országlakóját is oszthatatlan lelki és szellemi egységbe foglalhatja. Megmaradásunknak nincs, nem is lehet más módja, mint a szentistváni csillagfény meggondolt, józan követése. (Somogyi Ferenc) szerint Magyarországot a Szovjetunió után Kelet-Németor­­szág 636, az Amerikai Egyesült Államok 606, Nyugat-Né­­metország 277, Lengyelország 192, Románia 181, Japíán 168 és Bulgária 167 ponttal előzte meg. Magyarország 155 pontot szerzett. Utána 100-on felül eredményt még csak két állam (Kanada 106, Olaszország pedig 101 ponttal) ért el. Nagy-Britannia mindössze 96 ponthoz jutott. Az éremszér­­zés terén Magyarországot Kelet-Németország (40-25-25), az Amerikai Egyesült Államok (34-35-25), Nyugat-Német­­ország (l0-11-17), Japán (9-6-10), Lengyelország (8-6-11)„ Bulgária (7-8-9), Kuba (6-4-3) és Románia (4-9-14) előzte meg az arany- és bronzérmek számának megfelelően. Ma­gyarország, mint külön beszámoltunk róla, 4 arany-, 5 ezüst­ös 12 bronzérmet kapott. wJíÁ<3 ^NYUVIW N Lapunk legutóbbi számának megjelenése óta világvi­szonylatban számos jelentős esemény történt. Kelet-Berlinben lefolyt az európai kommunista pártok nemzetközi találkozója, amelyen Brezhnev és Tito is meg­jelent. A világlapok tudósításainak beszámolóiból úgy tű­nik, mintha a Szovjetunió kommunista a pártjának legfőbb irányításával érvényesülő kommunista együttműködést a I ito-féle úgynevezett nemzeti kommunizmus irányzata váltotta volna fel. Uganda diktatórikus hajlamú elnökével, Idi Aminnal szemben saját országán belül is ellenzéki mozgolódás kez­dődött. Ez az excentrikus államfőt az eddigieknél is vadabb kijelentésekre késztette. Anglia július 28-án a diplomáciai kapcsolatokat is megszakította Ugandával, mert a brit kö­vetség tagjainak személyi biztonságát veszélyeztetettnek lát­ta Kampalában. Japánban az amerikai Lockheed-gyár állítólagos meg­vesztegetéseinek kivizsgálása során a japán ipar 14 vezető egyéniségének letartóztatása után Tanaka volt miniszterel­nököt is őrizetbe vették és vád alá helyezték. Jordánia miniszterelnöke, Rifai Zaid július közepén lemondott. Ezzel elhárult az a veszély, hogy Jordánia a Szovjetuniótól vásárol fegyvert. Szaud-Arábia támogatásá­val remélhető, hogy Jordánia meg tudja vásárolni az Egye­sült Államoktól azt a 14 HAWK-röppentyűt, amelynek megszerzése céljából Husszein király már 1975 áprilisában Washingtonba látogatott. Kínában a jelek szerint Mao Tse-tunk mindinkább visszavonul, vagy háttérbe szorul. A július 28-án történt erős földrengés, amely a Peking-Tangshan-Tientsin háromszög­ben lévő nagy ipari központot érte, súlyos emberveszteséggel és felbecsülhetetlen anyagi károkkal járt. Tangshan állító­lag romokban hever. A kínai kormány a veszteségekről nem adott ki tájékoztatást. A földrengés ereje a Richter-mérle­­gen 8.2 fokot mutatott, eszerint az 12 év óta a legerősebb volt Kínában. Philadelphiában a legteljesebb siker jegyében folyt le a 41. nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, amelyen több mint 300.000 ember vett részt a világ minden tájáról. Az 51 bíboroson kívül a püspökök és papok száma közel 5000 volt. A záróünnepélyen VI. Pál pápa beszédét hírközvetítő műbolygó útján közvetítették, Ford R. Gerald elnök szemé­lyesen jelent meg és nagy tetszéssel fogadott beszédet mon­dott, amelyben a magzatelhajtással szemben foglalt állást. A sok világi résztvevő közt szerepelt Rainer monakói her­ceg és felesége, a philadelphiai származású Grace (Kelly) hercegnő is. A Civic Center -ben több mint 700-féle ki­állítás volt. Az amerikai nemzetiségi csoportok (köztük a magyarok is) a származási országaikból érkezett főpapok részvételével külön —< nemzetiségi jellegű ,—- vallásos ájta­­tosságokat, elmélkedéseket és összejöveteleket rendeztek. Montreálban befejeződtek az olimpiai játékok is. Ma­gyar eredményről lapunk más helyén adunk számot. Első | helyre mind az érmek, mind a pontozás alapján a Szov­jetunió került. Sportolói 790 pontot, 47 arany-, 43 ezüst­­-és 35 bronzérmet szereztek. Pontozás alapján Magyarország ín 9., az érmek alapján pedig a 10. helyre jutott. Pontozás

Next

/
Thumbnails
Contents