Magyar Újság, 1976 (66. évfolyam, 1-50. szám)

1976-07-08 / 27. szám

1976. JÚLIUS 8. MAGYAR ÚJSÁG 5. OLDAL tan terült Amerikába, s mint fiatal farmerfiú, az egész pol­gárháborút végigharcolta. Sőt a háború után a fellángoló indián harcokban is résztvett. Azóta természetesen régen el­hunyt. A polgárháborúnak óriási irodalma van, adatai, doku­mentumai azonban nem teljesen megbízhatóak s temérdek vonatkozásban ellentmondanak egymásnak, ami majdnem természetes is. Azokban a forrongó évtizedekben, egy kato­nailag meg nem szervezett és háborúra fel nem készült or­szágban még nem voltak vezérkari hadműveleti osztályok, s ezek által naponta kiértékelt hadiesemények és harctéri jelentések, A harcoló seregtesték között alig volt összekötte­tés s ha volt is, a hírközlés lassú és kezdetleges volt a rádió, telefon és egyéb technikai vívmányok hiányában. S ha vol tak is a háborúkban résztvevő akkori magasabb rangú ka­tonáknak vagy magánosoknak feljegyzései, azokhoz az ada­tokat vagy később szerezték be, ami a pontosság és megbíz­hatóság nagyfokú rovására ment... vagy ha készültek is helyszíni feljegyzések, azoknak nagyrésze megsemmisült és eltűnt a zajos és kavargó évszázad hullámaiban. T ény azon­ban az, hogy ebben az egymást öldöklő sajnálatos amerikai testvérháborúban magyarok is vettek részt elég szép szám­mal, sőt meg is haltak a csillagos lobogóért. Most, Amerika függetlenségének 200. évfordulóján a hősöknek kijáró tisztelettel hajtsuk meg előttük az emlékezés lobogóját, mert ők is azok közé tartoztak, akik vitézségük­kel, vérükkel és halálukkal hozzájárultak Amerika építé­séhez. HALOTTAINK ÖZV. BOROS OTHELLÓNÉ született Podmore Erzsébet. Gyászolja 2 gyermeke, Margó és Rogersné Donna, 4 unokája és 6 testvére. CHENGERY JÓZSEF Gyászolja 4 gyermeke, Cobbsné Marianna, ifj. József, Ede és Kikelné Borbála, 2 unokája. ÖZV. DOMBRÁDY GYULÁNÉ született Fehérváry Judit. Gyászolja 4 gyermeke, Dun­­brook Paulina, István, Gyula és Lajos, 9 unokája és 5 déd­unokája. ÖZV. DOMOKOS MÁRTONNÉ született Molnár Ilona. Gyászolja 6 gyermeke, Már­ton, Elemér, Róbert, Kazsukné Ilona, Fülöpné Gladys és Orbánné Elsie, 17 unokája és 4 dédunokája. ERDEI MIHÁLY Gyászolja 3 testvére, Charles John, Kierczinskiné Ilo­na Lujza és Susan Marie. A Bodnár Lajos és Fia Temet kezesi Otthon (3929 Lorain Avenue) kápolnájából temették. HORNYAK ANDRÁS Gyászolja felesége, született Vargo Erzébet, 2 fia, Ti­vadar és Béla, 6 unokája. KÁLLAY A. BÉLA Gyászolja felesége, született Varga Anna, 3 fia, Károly, Béla és Róbert, 6 unokája és 1 dédunokája. KOCJJANCIC H. JÚLIA Gyászolja 2 mostohagyermeke, Vörös József és Benyá­­né Erzsébet, 3 unokája és 9 dédunokája. 80 éves volt, 55 év óta lakott Barbertonban. A barbertoni Szentháromság római katolik us magyar egyházközség templomából temették. MENYHÁRT SÁNDOR Gyászolja felesége, született Konrád Elsie, 3 testvére, Menyhárt Lajos Magyarországon, Menyhárt István és Ehlertné Katalin, valamint Cleveland magyarsága. SZABÓ ANDRÁS Gyászolja édesanyja, született Nagy Erzsébet, 2 gyer­meke, Wolinné Erzsébet és Dénes, 2 unokája. Az ÉIső Magyar Lutheránus Egyház templomából temették. ÖZV. VARGA JÁNOSNÉ született Jakubecz Hermina. Gyászolják első- és má­sodfokú unokatestvérei, Jakubecz Lajos, Kovácsné Margit, Kovács Jay és Kenneth, Jakubecz Mihály. A Hartman Te­metkezési Otthon (l 1410 Buckeye Road) kápolnájában ra­vatalozták fel és a Magyarországi Szent Margit római kato­likus magyar egyházközség templomából temették. VÉGH ANNA Gyászolja 3 gyermeke, Végh József, Bodosáné Júlia és Ohmné Mária, 11 unokája és 11 dédunokája. 83 éves volt. Magyarországon született, 45 évig Northampton Twp­­ben, aztán Akronban lakott. Az akroni Kertész Temetkezési Otthon (2433 Manchester Road) kápolnájában ravatalozták fel és a Jézus Szent Szíve római katolikus magyar egyház­­község templomából temették. BÜTYKÖS JÓZSEF volt Lincoln Park, michigani lakos június 26-án 46 éves korában elhúnyt. Temetése június 30-án volt a Sölösy K. János és Fia magyar temetésrendező halottaskápolnájá­ból és a Ferndale temetőben helyezték örök nyugalomra. Gyászolják: testvérei, rokonai és jóbarátai. MARGITZA GYULÁNÉ volt Dearborn, michigani lakos június 27-én 59 éves korában elhúi yt. Temetése július 1-én volt a Sölösy K. János és Fia magyar temetésrendező halottaskápolnájából és a Szent Kérészt rom. kát. Egyház templomában Ft. ! Csorba Domon kos plébános úr által végzett gyászszertartás j után a YVoodmere temetőben helyezték örök nyugalomra. Gyászolják: férje, gyermekei, rokonai és jóbarátai. KRESKAI ERZSÉBET volt Detroit, michigani lakos június 27-én 91 éves ko­rában elhúnyt. Temetése június 30-án volt a John Molnár Funeral Home magyar temetésrendező halottaskápolnájá­ból és a Szent Kereszt rom. kát. Egyház templomában Ft. Csorba Domonkos plébános úr által végzett gyászszertartás után a YVoodmere temetőben helyezték örök nyugalomra. Gyászolják: fia, unokái, nővére, rokonai és jóbarátai. KEDVEZMÉNYES ELŐZETES MEGRENDELÉS ' Magyar nyelv és irodalom 1825-től 1925-ig” című sorozatunk első fele a 64. folytatásos közleménnyel befeje­ződött. Mielőtt a sorozat második felének folytatólagos köz­lését megkezdjük, ahogy korábban a magyar nyelv és irodalom fejlődésének 1825-ig terjedő ismertetésével tettük, ezt az anyagot könyv alakban is olvasóink rendelkezésére bocsátjuk. A nevezetesebb költők és írók arcképeivel kibőví­tett s az áttekintést megkönnyítő mutatókkal kiegészített, közel 600 oldalra terjedő kötetet kedvezményes áron ajánl­juk fel előfizetőinknek. Az előreláthatólag szeptemberben könyvpiacra kerülő mű a korszak nemzeti öntudatra ébredésének irodalmi al­kotásait rendszerezi és ismerteti. Első része a magyar múlt értékelésével foglalkozó és a nemzeti nagyság felismeréséről tanúskodó, második része pedig a népi értékek és hagyqj mányok megbecsülésére törekvő írásművek módszeres iro­dalom- és művelődéstörténeti értékelő áttekintését nyújtja. Bőven hoz idézeteket és szemelvényeket is. A szavalásra, előadásra és idézésre különösképpen alkalmas költeménye­ket ^ mintegy a mű kiegészítéseként a sorozat megindí­tásakor tervezett antológia első kötete foglalja magában. A kötetet csak korlátolt példányszámban adjuk ki, ezért arra kérjük olvasóinkéit, minél előbb küldjék be meg­rendeléseiket, hogy meg tudjuk állapítani, hány példányt kell kinyomatnunk és beköttetnünk. A mű könyvpiaci ára előreláthatólag 12 $ lesz; azok azonban, akik a kötetet legkésőbb 1976 júl. 31-ig megrendelik, a vételár egyidejű beküldése esetén 10 $-ért megkaphatják. Ilyen előzetesen megrendelt példányok kiküldéséért külön postaköltséget sem számítunk fel. A tervezett antológia első kötetére egyelőre csak elő­jegyzéseket kérünk és fogadunk el. A Kárpát Könyvkiadó Vállalat KÖNYV ELŐJEGYZÉS Megrendelem dr. Somogyi Ferenc: Magyar Nyelv és Irodalom 1825-1925 című könyvét, amely előreláthatóan szeptemberben készül el. Kedvezményes árát, $10.00-t, mel­lékelem. Ez az ár a szállítási költséget is magában foglalja. Elő jegyzem dr. Somogyi Ferenc: Magyar Anthologia 1825-1925 című könyvét, amely előreláthatólag októberben készül el. Kötelezem magam, hogy a könyy megjelenése előtti értesítésükre a könyv kedvezményes árát beküldőm. Név............................................................................................... Cím:............................................................................................. Mellékelek $..........................t. TREVOR HERRICK - WILLIAM KELLER - ALAPÍTVA 1863-BAN ~ HENRY F. THON CO. Funeral Directors: 2760 Biddle Ave., Wyandotte, Ml. — Tel.: 282-4400 Virág Minden Alkalomra GAYER-FANCHALY VIRÁGÜZLET 4714 Lorain Ave., Cleveland, O. 631-1882 LOVÁSZY - DOHÁR HENTESÁRU ÉS FRISS HÚSOK (hazai készítésű áruk) F-l és F-2 Stand WEST SIDE MARKET Telefon: 241-4197 és 267-7913 KERTÉSZ TEMETÉSRENDEZÖ VÁLLALAT A MEGSZOKOTT UDVARIAS, TAPINTATOS ÉS SZAKSZERŰ MÓDON ÁLL A GYÁSZOLÓK SZOLGÁLATÁRA 2433 Manchester Rd., Akron, OH. 44314 Telefon: 753-1066 megalapítani az új életüket. Hazánk ugyanekkor osztrál katonai megszállás és az abszolutizmus évei alatt nyögött A 67-es kiegyezés, és az ezzel járó általános politikai am­nesztia még az árnyékát sem vetette előre, s így mindenki igyekezett helyét és boldogulását megtalálni az új-világban, Ekkor érte őket 1861-ben, Amerika születésének 85, évében a polgárháború, amikor is hozzávetőlegesen 3 ezei magyar élhetett az Egyesült Államokban, akik az ó-hazába való visszatérés minden reménye nélkül lassan kezdtek fel­szívódni és beolvadni az amerikai életbe. A polgárháború kitörésének okai között, mint ahog> azt már.előbb említettük, első helyen a rabszolgakérdés és a rabszolgaság intézménye állott, amely intézményt annak idején még maga az alkotmány is szentesítette. Ugyanis a Philadelphiában az alkotmányt készítő Atyák . . . szabad­ságjogok ide vagy oda . . . félszemmel kissé sandítottak a bizniszre is, mert az ingyenes néger munkaerő nem volt megvetendő ‘dolog már azokban az időkben sem. A déli gyapotültetvényeken az 1860-as években ugyanis 4 millió fekete dolgozott s ezek nek az Észak által tervezett felszaba­dítása iszonyú gazdasági csapást jelentett volna Délnek, akik ezt minden eszközzel, még a déli államoknak az LJNIO ból való kiszakadásával, még fegyveres harc. árán is igye­keztek megakadályozni. A háború tehát elkerülhetetlen voll s így Észak és Dél 1861 áprilisában megindultak egymás ellen. A háború megindulásakor sem Északnak sem Délnek nem volt un. reguláris, azaz sorkatonasága s így a fegyveres erők összekapkodása és toborzása mindkét részről a legna­gyobb fejetlenséggel ment végbe. A 48-as magyar emigráció, ha nem is eresztett még itt végleges gyökeret, de ahogy azt magyarul mondják, már többé-kevésbé talajt fogott. Ezek legnagyobb számmal az északiak területein éltek s mint ahogy azt már említettük, legtöbbjük európai harctereket látott hivatásos katona volt. Természetes tehát, hogy a harcizajra és a puskaporszagra azonnal igyekeztek a hadiéletben elhelyezkedni. Pontos lét­számukat máj több mint egy évszázaddal a polgárháború befejezése után sem sikerült a történészeknek és kutatóknak megállapítani. Hozzávetőleges, nem hivatalos becslések a polgárháborúban résztvevő magyarok számát kb. 800 főre saccolják, de ez a szám teljesen megbízhatatlan, mert: sok magyar emigráns a polgárháború kitörésekor már amerikai polgár volt s a toborzó irodákban amerikainak jegyezték be őket. Azonkívül a fennmaradt naplók és feljegyzések szerint nagyon sok idegen, főként németes hangzású névvel bíró magyar emigráns katonát a nevük miatt a németek közé soroltak be, akik több mint 200 ezer fővel szerepeltek a polgárháborúban az északiak oldalán. Ezernél több magyar azonban semmiesetre sem harcolt a polgárháborúban. A déliek haderejében a magyar kutatók megállapítása szerint mindössze 10 olyan személy harcolt, akiknek volt valamilyen magyar vonatkozásuk, de nevük után magyar­nak mondhatók csak Estván Béla és Botsay Sándor voltak. Az északiak oldalán harcoló magyarok neveit e rövid polgárháborús visszaemlékezés felsorolni nem tudja, annak ellenére sem, hogy e sorok írójának legalább 100 olyan név áll rendelkezésére, akik a polgárháborúban harcolva, ma­gyarnak vallották magukat. Ezért csak a legismertebb neT.e­­két említi meg. E volt 48-as magyar katonák közül legalább iOO személy viselt tiszti rangot a polgárháborús amerikai hadséregben s voltak közöttük sokan olyanok, akik vitéz­ségükkel és bátorságukkal a közlegényi sorból küzdötték fel magukat a tiszti állományba. A legmagasabb rencllokozatú polgárháborús magyar­­amerikai katonák közül elsőnek kell kiemelnünk Stahel- Szamvald Gyulát, aki amerikai altábomagyi rendfokozatot ért el s aki személyes bátorságáért, valamint parancsnoki rátermetségéérf megkapta a legnagyobb amerikai hadi-ki­tüntetést, a Congressional Medal of Honort s a háború befejezése után Lincoln elnök amerikai főkonzullá nevezte ki Japánba, 1912-ben hunyt el és porai az arlingtoni nem­zeti temetőben nyugszanak. Asbóth Sándor, volt 48-as ma­­, gyár honvéd tiszt, amerikai brigádéi- tábornok lett, több csa­­] Iában súlyosan megsebesült, majd Argentínában lett Ame­rika követe, ott halt meg 1868-ban és ott is van eltemetve. Perczel Miklós honvédtiszt Kossuth Lajossal jött Ameriká­­, ba, a polgárháborúban ezredesként harcolt. Az 1867-es ki- I egyezés után hazatért és Budapesten halt meg 1904-ben. I Zágonyi Károly magyar huszártiszt, a springfieldi híres lovasroham hőse volt a polgárháború legtöbbet emlegetett magyar katonája. Nevét és az általa vezényelt springfieldi vakmerő lovasrohamot számtalan festmény, rézkarc és egy­korú metszet örökítette meg már a lincolni időkben is. A 'polgárháborúban ezredesi rangot ért el ... a kiegyezés után azonban nem tért haza, majd eltűnt az amerikai élet for­gatagában. Érdekes még megemlíteni, hogy a polgárháborúban az északiak oldalán harcolt Kossuth I .ajós 5 unokaöccse. így Ruttkay Albert, aki Kossuth Lajos Lujza nevű nővérének lia és egy floridai lovasezred őrnagya volt. 1888 november 12-én halt meg a texasi Houstonban. Kossuth másik nővé­rének, Zuíavszkyné Kossuth Emíliának 4 fia, Emil, Kázmér, László és Zsigmond harcolták végig a polgárháborút. Zsig­­mondról annyit jegyzett fel a krónika, hogy a nehéz tábori és hadiéllettől tífuszt kapott és 1863 ban egy tábori kórház­ban meghalt. Emil és Kázmér a háború után eltűntek az amerikai életben, . . . László viszont a háború után a New Yorkban alakult Magyar Egylet egyik elnöke volt. Életút­jának további adatai ismeretlenek. Édesanyjuk, Zulavszky­­né Kossuth Emilia viszont itt nyugszik New York Brooklyn­­ban, a Greenwood temetőben. Hogy sírját gondozzák-e va­­lal dk, nem tudhatom. • A több mint 100 évvel ezelőtti feljegyzések, vagy a később napfényre került kutatási adatok szerint a polgár­­háborúban az északiak oldalán harcoló kb. 800 magyar közül kilencnek a neve maradt ránk, akik hősi halált haltak Amerikáért. E kilenc név a következő: Fejérváry Miklós és Kelemen Sándor közvitézek, Mihalóczy Géza ezredes, Vé­­key Antal őrnagy, Dunka Miklós és Grechnek György ka­pitányok, Bauer Frigyes főhadnagy, Zulavszky Zsigmond és Gáli Sándor hadnagyok. Megemlítjük még mint érdekességet, hogy 1938-ban a pennsylvaniai híres gettysburgi csata 75. évfordulóján az északi és déli seregek még élő veteránjai találkozóra gyűltek össze Gettysburgban. Az öreg harcosok között volt egy Ba­­róthy Károly nevű, akkor már 93 éves magyar veterán is, aki édesapjával, egy 1848-as emigránssal kis-gyerek korá-Dr. Molnár Zsigmond: MAGYAROK AZ AMERIKAI POLGÁRHÁBORÚBAN Az Egyesült Államok megalakulása és függetlensége kivívásának 200. évfordulója alkalmából országszerte foly­nak az ünnepségek és megemlékezések azon bátor férfiak­ról és hősi cselekményekről, amelyet akkor ez a még csecse­mő korban lévő ország vívott részben politikai téren, rész­ben a harcok mezején a hatalmas brit birodalommal, amely birodalom viszont azóta fogát hullatott oroszlánná vénült és zsugorodott össze. De ez a történelmi sorsa minden ha­talmas nemzetnek, akik uralkodtak egyszer flottáikkal és hadi-gályáikkal a hét-tengereken, légióikkal és armadáikkal Észak-honától a I űzföld fokáig minednütt. Azonban hol vannak már a cézárok és divinus impe­­rátorok aranysasos légiói, akik elindultak egyszer Itália kéklő ege alól Hispánia és Germánia felé, avagy Galliába. Akik bőrtömlős rohamhídjaikon átverték magukat a Csa­tornán és partra csáklyázták Róma erejét a ködös Albion­­ban. Hol vannak a nyalka Antonius hadai, akik eljutottak egyszer a piramisokig és a szép Kleopátráig. .. hol vannak a Bécsig nyomuló török Szolimánok, Napóleonnak Moszk­vát megdúló híres gránátosai, Hitlernek a Viking páncélos hadosztályai, amelyek végig dübörögtek fél Európán Berlin­től a Kaukázusig. Eltűntek valamennyien a népek és nem­zetek nagy süllyesztőjében. Aztán jöttek új sarjak és új hatások, amelyek az idők folyamán hatalmas fává nőttek és terebélyesedtek. Ilyen új hajtás volt 200 évvel ezelőtt Északamerika 13 kis álla ma, amely a legelemibb emberi jogokat keresve magának, leszakadt a brit birodalom testéről. * * * Kettőszáz évvel ezelőtt, 1776 július 4-én ezek az ön­állóságot kereső kicsi államok Philadelphiában kimondot­ták a brit birodalomtól való elszakadást és kinyilvánították függetlenségüket. Utána megindult függetlenségük megtar­tásáért való küzdelem az angolokkal. Eddigi történelmi megállapítósok szerint a függetlenségi háborúnak egyetlen ismert nevű magyar hősi halottja volt, Fabricy Kováts Mi hály amerikai magyar huszárezredes, akinek életéről, a har­cokban való részvételéről, valamint a charlestoni csatatéren 1779 május hó 11-én történt hősi haláláról e lap hasábjain annak idején megemlékeztem. Az eddigi megállapítások szerint a függetlenségi háborúban kb. 100 150 magyar har­colhatott, akik közül Kováts Mihályon kívül nevezetesebb volt még Pellertcky János őrnagy és gróf Benyoyszky Ferenc hadnagy, akik mint a francia lovasság tisztjei, a híres La­fayette francia tábornok kíséretében jöttek Amerikába és a harcokban többszörösen kitüntették magukat. A fü ggetl en­­ségi háborúban résztvett, vagy ott hősi halált halt magya­rok neveiről, hadicselekményeiről Fabricy Kováts Mí­­hályén kívül .— nem áll adat rendelkezésünkre. * * * Ahol ma magyarpk élnek e nagy Amerikában, ott most mindenütt ünneplik ezen ország megalakulásának 200. év­fordulóját, amely 200 évnek a kialakításában természete­sen a bevándorolt magyarok is alaposan kivették a részüket, nemcsak a bányák mélyén és farmokon, vagy a gyárak és műhelyek munkapadjai mellett, hanem a szellemi és tudó mányos élet terén is. Sajnos, mindaddig azonban, amig rendszeres kutatómunka, vagy statisztikai feldolgozás nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, addig a magyarságnak, mint etnik-tömbnek a szerepét az Egyesült Államok fejlődésének történetével kapcsolatban pontosan és számszerűen nfehéz megállapítani. Szeretnénk azonban hinni és reméli, hogy az elkövetkezedő években, amig ez a mai emigráció ki nem hal és szét nem porlik egészen, talán akad még egy hiva­tásos magyar történészünk vagy statisztikusunk, aki ezt a kérdés-komplexumot feldolgozza. x Jelen Sportunknak célja viszont csupán csak azt el­mondani, hogy kik voltak azon magyar elődeink, akik az 1861-tői 1865-ig tartó polgárháborúban harcoltak és életü­ket adták az őket befogadó országért. * * * A függetlenségi háború befejezése után az Egyesült Államok az erjedés, majd hirtelen a gyors fejlődés és az iparosodás állapotába jutott. Kétszáz éves történelmének első évszázadán végigviharzott a belső nyugtalanságnak, az ősi földjüktől alkohollal és vincseszterrel megfosztott in­diánoknak jogos támadó, vagy védő harcai, a kaliforniai aranynak és a déli államoknak a gyapot-láza, valamint a polgárháborút közvetlenül kirobbantó rabszolga felszabadí­tás problémája és ezzel kapcsolatban néhány déli állam­nak az Unió tól való elszakadási kísérlete. Európában pillanatnyilag elült a harcizaj. Párizstól Varsóig, Itáliától Prágáig, Bécstől Budapestig a szabadság­­mozgalmak felcsapó lángjait eltaposta a zsarnokok csizmá­ja. A penészes várbörtönök zsúfolva voltak ... a patrióták sortüzek előtt haltak meg, vagy tetemeiket bitón lengette a szél. Hét ország üldözött szabadsághőseit verte át a vihar az Óceánon Amerika felé, amely akkor már menedéket adva minden üldözöttnek, a szabadság-eszmék tiszteletre­méltó bajnoka hírében állott. De 1850 1865-ig a belső prob­lémáktól volt terhes a levegő és a robbanásig feszült volt a helyzet itt is. Ezekre az évekre esett a mi 48-as bukott szabadság­­harcunk menekültjeinek Amerikába több csoportba való ér­kezésének ideje is. Kossuth maga, valamint szűkebb köre 1851 decemberében érkezett Amerikába, de yiár előtte I év­vel érkeztek kisebb emigráns csoportok, vagy magánosok is az európai szétszórodottságukból. Ezeknek a sorsa .. . kivéve a Kossuth csoportét, akik 7 hónapi itt tartózkodás után visz­­szamentek Európába, a szokott és általunk már jól ismert emigráns sors volt. Kivétel nélkül valamennyinek a kemény fizikai munka jutott osztályrészül. Bukdácsoltak a boldo­gulás lépcsőjén, ki feljebb jutott, mint amikor elindult, ki lejjebb csusszant. Ennek a kossuthi emigrációnak a tagjai legnagyobb részben a 48-as szabadságharcunkat,, sőt Euró­­oa több más szabadságmozgalmának a küzdelmeit is végig rarcolta. Tehát un. hadviseltek voltak, nagyon sokan közü ük hivatásos^ katonák. Kossuth amerikai körútja után ezek­­közül csak kevesen tértek vissza Európába és itt próbálták

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents