Magyar Újság, 1976 (66. évfolyam, 1-50. szám)

1976-01-22 / 4. szám

1976. JANUÁR 22. MAGYAR ÚJSÁG 3. OLDAL GYÉMÁNTMISE Ft. Király Kelemen ferences atya február 1-én dél­előtt 10 órakor mutatja be ünnepi bálaadó gyémántmiséjét a detroiti Szent Kereszt római katolikus magyar egyház­község templomában (8-425 South Street, Detroit, Mich. 48209). A gyémántmisét a római katolikus Egyház felszentelt papjai felszentelésük 60. évfordulóján szokták elmondani, ha Isten különös kegyelme kivételesen hosszú élettel aján­­dékazza meg őket. Ft. Király Kelemen ferences atya, akit otthon is, Magyar-Amerikában is ezrek és ezrek ismernek, nemcsak hivatása magaslatán álló, kiváló szerzetes pap és a keresztény-keresztyén testvéri együttműködés régi, lelkes híve, hanem közismert, neves közíró is, akinek legutóbb Naplóm címmel megjelent emlékiratai az egész világ szabad magyarságának legteljesebb elismerését vívta ki. Amikor ft. Király Kelemen ferences atya gyémántmi­séje alkalmából kegyelmekben gazdag és eredményes papi életének jutalmához őszinte nagyrabecsüléssel, szívből gra­tulálunk, arra kérjük olvasóinkat, menjenek el minél többen gyémántmiséjére és kérjék >—< velünk együtt »— az Egek Urát, hogy még sok-sok éven át folytathassa szerzetesi-papi hivatásának betöltését és hitvalló közírói tevékenységét: Isten nagyobb dicsőségére a lelkek javára és magyarsá­gunk büszkeségére. MINDSZENTY EMLÉKIRATAI OROSZORSZÁGBAN A Szabad Európa Rádió Elő Egyház című adásá­ban hosszabb ismertetést közölt Vlagyimir Maximov orosz író, a Kontinens főszerkesztője nyilatkozatából Mindszenty EmlékirataiváI kapcsolatban. ' Minél több részletet közöltünk az Emlékiratokból, an­nál nagyobb lett az érdeklődés a bíboros személyét illetően és mindaz iránt, ami történt vele . . . Különösen hangzik, de az orosz közvéleményt, Mind szenty bíboros kihallgatásai és az ítélethozatal foglalkoz­tatja és az a ravasz, közismert módszer, amelyet a magyar bíborossal szemben alkalmaztak; mert úgy vélik, ez jelle­mezte Magyarország egész háború utáni politikáját. Figyelemre méltó, hogy az orosz nép Mindszenty bí­borost nem csupán Magyarország nagy szószólójának , de Oroszország elhivatott hírnökének is tekintik. FENYEGETŐ SZÁRAZSÁG (WASHINGTON (AP) Az időjósok nagy szárazság­tól féltik az amerikai termőföldet oly mértékben, hogy még az afrikai Szaharán is túltesz majd, Írja a Smithsonian folyóiratának szakértője. Az éghajlatban beálló változás végzetes lehet és a növekedő lakosság érdekében megelőző lépésekre van szükség. Henry Lansford, a National Center for Atmospheric Research tudósa szerint: Még ha nem is tartana huzamosabb ideig a hirtelen beálló aszály, halá­losan komolyan kell felfognunk . . . Lehet, hogy nem okoz apokaliptikus katasztrófát az éghajlat változás, de a jólét­hez szokott lakosság megsínyli. Nem kell jégkorszakhoz hasonló éhínség ahhoz, hogy az emberek megérezzék, mi a termelésben beálló szűkölködés. Lansford rámutat a Közép-Afrikában pusztító hat esz­tendős aszályra és a löld olyan fokú kiszáradására, hogy nagyon sok ember és állat szenvedett a termés teljes ki­pusztulása és a legelők kiszáradása folytán. A zöldségfélék és a gabonaneműek megszűntek teremni. Éhínség, táplálék hiányában beálló betegség volt az eredmény. “Talán kevésbé dramatikus, de potenciálisan komo­lyabb helyzet állhat be az Egyesült Államok nagy alföld­jén - mondja Lanslord cikke, ,— afiol az évek folyamán a termőföldek nagy részét nem munkálták meg és csak most kísérleteznek az újraültetéssel. A részben kiszáradt 100. nyugati délkör a történelmi feljegyzések szerint minden 20-22. évben szenved az aszálytól. Noha e periodikus aszály okát n tudósok nem tudják, a legközelebbi periodikus aszály ideje éppen mostanra, 20-22 évvel az előző után esedékes. A 100. nyugati délkör Dodge City (Kan.) és Abilene (Tex.) körzete. Lansford a marylandi egyetem klimatologis­­táját, Helmut Landsburgo! idézi, aki azt mondja, hogy a 40. parallel éghajlatának egy vagy két fokkal való csök­kenése teljes mértékben megölheti Kanada egyes főterme­lési körzetének búza- és kukoricatermését. A cikk rámutat arra a tényre, hogy legtöbb klimatológus egyetért abban, hogy az utóbbi negyedszázadban az északi félteke alapo­san lehűlt, különösen a magaslatokon. A légváltozás egy­előre nem éri el az egy íókot, de egyes északibb helyeken négy vagy öt fokkal ment le a hőmérséklet és éghajlat je­gessé válik. RÓMA ALAPÍTÁSA A monda szerint Róma városát Romulus és Remus, a Tiberis lolyón nádkosárban leúsztatott, de a sásban fenn­akadt és nőstény farkas tején felnevelkedett testvérpár Krisztus előtt 753-ban alapította. (Róma nevét is Romulus­­lól származtatják, aki egyeduralmának biztosítása érdeké­ben Remust — ugyancsak a monda szerint megölte.) A rómaiak erre a mondára rendkívül büszkén szoktak hivat­kozni. A nőstényfarkast szopó ikrek az örök város jelképei. A város születésnapját az ősrómai elődök naptára szerint ma is megülik minden év április 21-én. Két régész. CoarelliTillippo és Zurcagni Paola meg­állapításai most kétségbe vonják Róma alapításának idő­pontját s ezzel együtt a monda hitelességét is. A régi Róma szívében és a fővárostól délre 10 mérföldnyi távolságban, Castél di Dec ima területén ugyanis ásatásokat végeztek, amelyek során Róma mondái megalapítását legalább 200 évvel megelőző időből eredő leletekre bukkantak. Ezek az újabb bizonyítékok megerősítik az évekkel korábban feltárt azokat a tárgyi bizonyítékokat, amelyek kétségtelenül tanú sítják, hogy Róma környékén valamikor, még a rómaiak előtt, etruszkok laktak. ^ Ivánt Zoltán: LEVÉL AZ UJ RODOSTÓBÓL... v.- ÚJÉVI KÖSZÖNTÖ — NYENYERÉVEL -Édes Néném! Hogy Mikes íródeák úr szavaival élj ek, errefelé az emberek olyan micsodás szokásokat tartanak, hogy — ki-ki a világ minden tájáról ide vetődve — az évek, évtizedek súlya alatt elfelejtik régi szokásaikat. Feloldódnak a nagy olvasztó kemencében. Bizony ez elég sajnos, de annál in­kább öröm az, ha mégis akadnak kivételek ebben az ezer­arcú országban. Akadnak olyanok is, akik húznak a múlt­jukhoz: színekben, dalokban, táncokban, hogy megőrizzék idegenben is saját életük és népük lényegét. Nos lám, hogyan mulaszthatnám el közölni Kenddel a jó hírt, hogy nekünk, magyaroknak, ilyen kivételes, hon­talanságunkban is magunkat kereső és feltaláló eseménye volt az elmúlt szilveszterest a new-yorki Magyar Házban. Bizony, Édes Néném, az óévet búcsúztató és az újat váró éjszakára a Magyar Ház talán éppen időszerű gondjainkból induló reménység példázataként — a vezető­ség, a hölgybizottság és a szereplők jóvoltából tartalomban, formában is ünnepi köntösben fogadta az est résztvevőit. Mindjárt a belépéskor magyar és ezen belül ezzel az alka­lommal erdélyi hangulat várta az érkezőt. A terem fehér, kék és csillogó arany színek változatá­ban ragyogott és ragyogtak a megterített asztalok is. Raj­­luk, feleltük, mindenütt madárka figurák bukkantak fel, hogy képzeletben úgy röpködjenek körülöttünk, akárcsak otthoni falvainkban, ahol — legyen édesanya, ifjú leányka, vagy éppen ifjú legény s a kenyér cipóból, papírból, fából, vagy akármiből is — az emberek szívük érzelmének kife­jezésére ajándékkal kedveskednek egymásnak. És természe­tesen mind eme ritka ajándékozási pillanatot ünnepi kön­tösben dallal is fűszerezték. Igen, Édes Néném, ez történt itt is ezen a szilveszteren, i Mert lám, amint gondfeledten állt a bál a roskadásig telt teremben, az éjfélelőtti szünetben regösök, fiatal énekesek és táncosok vonultak be, hogy közénk hozzák a távoli tája­­. kát s a népet úgy, amint a mesében is mondják: síppal,- dobbal, nádi hegedűvel , azaz tárogatóval, furulyával, csel­­. lóval s köztük az est meglepetéseként egyik legősibb hang­szerünkkel: a nyenyerével, amely — ha a szomszédba men­nénk hasonlatért — olyan, mint a spanyol mandolin, vagy görög buzuki, csak jobb kézzel nem pengetni, hanem a verkli fogantyújához hasonlóan forgatni kell. Gondolhatja, Édes Néném, hogy a nyenyere egyszeri­ben lenyűgözte még a “rock and roll táncosok híveit is. Hát még azokat, akik újévre virradólag jólesően emlékeztek erdélyi tájainkra. ! Igen, ez a hangszer s a nyomán lejtett tánc meg az 1 éneklés bűvöletbe ejtette hallgatóit. A Hungária-tánccsöport ’ja nomád zenekar jóvoltából Magyar Kálmán vezetésével ’ | valóban remekelt. Balladák, vagy éppen tréfás mesék for­­! gatagában pihent, vagy éppen életre kelt a lélek. Leány­­*1 kérők, legcnybúcsúk, jó, vagy kikapós menyecskék, hajnali |köszöntők és virágok vetélkedésének tarkaságából kikelt • alakok elevenedtek meg, akiknek »— akár elmentek, akár nem a fonóba öröm és bánat övezte ilyen-olyan léptüket. • És lám, Édes Néném, közben a galambok Hámos iOltóné stílusosan díszítő keze nyomán egyre röpködtek kö- Jrülöttünk. 1 alán köztünk lehetett Kőszeghi Zsuzsikáé is, lakit Mikes úr olyan nagyon kedvelt Rodostóban még akkor ,is. amikor mór Bercsényihez ment férjhez és szomorúan írta, hogy más fogta meg a galambot. Nos, szép volt és emlékezetes ez a szilveszterest, ahol mindenki megtalálta “emlék-galamb ját a felhőkarcolók kö­zött . . . s talán azon túl is, hogy a lélek soha ki ne aludjék. A megjelentek közjött, — akik különben a Himnusz leléneklésével fogadták az új évet, /— ott voltak: Acsay Lász­­lóék, báró Végvári Neumann Ferencék, gróf Berchthold Lászlóék, Hámos Ottóék, Koréh Ferencék, Sipos Lajosék, J.áczay Ervinék, Bárány Magda, Bakonyi Rólandék, Ver­­zsenyi Pálék, Sónyi Vaiterék, Odeschalchi Edmondék, Mánry Lászlóék, Harkay Róberték, dr. Laurisin Lajos, Szé­chenyi Károlyék, Pulvári Károlyék, Gellért Andorék, Zichy- Czikann Móric, Osztroviczki Sári, Pálffy Györgyék, dr. Gábor Áron, Tóth Csaba, J ury Lajos, Szakmáry Károlyék, Viczián Antalék, Kállay R ica, Negyedi Szabó Margit, Bánhegyi Tiborék, MoIIinári Kovács Tériké, Neumann Ma­rianne, Neumann Kitty, Simon Ferencék és még sokan mások. VIRÁG HELYETT A külföldön élő magyarság legnagyobb gondja, ho-1 gyan tudja nyelvét, hagyományait a jövő nemzedékeire átörökíteni, ezért minden alkalmat megragad, hogy ezen a gondon enyhítsen. Sokan a szeretteik, barátaik, ismerőseik ravatalára szánt virág helyett a külföldi magyar nevelésügy céljaira küldenek adományokat. Ez történt legutóbb Csere Zoltán volt m. kir. repülő lőhadnagy 1975 december 27-én történt halála után is, amikor az elhúnyt családja kifejezet­ten is azt kérte barátaitól és ismerőseitől, hogy virág helyett a németországi Burg Kastlban működő magyar gimnázium ösztöndíj-alapjához járuljanak hozzá adományaikkal. A gyászoló család kérésére dr. Kovács Vilmos, Jaksa József, Halmay f iborné, Lénárd László, Vásáry Ferenc, Benrz Alfréd, Máté Ilona. Kish János, KaschI Gusztáv, Csathó Gáb or, Rákosi Zoltánná, GöIIesz László, Gant Lee, M hók Ilona, Grince krank, Murányi Imre, Kosi Mária, Szánthó László, Szentmiklóssy Zoltán, Kravitz Shirley, Ko­csis Bálint, Lind András, Sinaiberger Hans, Speer János, Tarnay Dénes, Körmendy Károly és Répás Mihály járult hozzá az ösztöndíj-alaphoz. Adományaik együttes összege 400 $. A további adományokat Csere Zoltán emlékére a Hungarian School Care Club címére (P. O. Box 10171. Cleveland, OH 44110) kérik. A sírra küldött virágok elhervadnak, de a burg-kastli magyar gimnázium tanulóinak szívében nyíló hála virágai­­nak illata tömjénóldozatként száll az Ég felé s a külföldi magyarság legnagyobb gondját is enyhíti. A MINDSZENTY ALAPÍTVÁNY Mindszenty hercegprímás kijövetele után hamarosan szükségesnek látszott őt anyagilag függetleníteni, Ielkipász­­tori tevékenységéhez, emlékiratai kiadásához megfelelő anyagi alapot teremteni. Erre a célra a legmegfelelőbbnek látszott egy alapít­vány létesítése lehetőleg semleges országban. Legalkalma­sabb helynek Liechtenstein hercegsége bizonyult, ahol az alapítvány létesítőinek komoly kapcsolataik voltak. így alakult meg már 1972. május 31-én a “Mind­szenty Alapítvány 50.000 svájci Frank alaptőkével, a her­cegprímáson kívül öt alapító taggal. (Az alapító, vagy ta­nácstagok személyi összetétele természetesen a liechtenstei­ni alapítványi jog rendelkezéseitől is függött.) Á hercegprímás életében az alapítványi tanácsnak csak konzultatív szerepe volt az alapító Mindszenty mellett. A hercegprímás emlékiratai kiadási jogát a Mindszenty Alapítványnak adta át. Ennek következménye lett, hogy az emlékiratok szerzői tiszteletdíja is a Mindszenty Alapít­ványé lett. A hercegprímás bécsi számkivetésében szegényen élt: egyszerű volt a háztartása is. Az aránylag elég sok ado­mányt, amit magyar és nem magyar híveitől az egész világ­ból kapott, “fuldokló magyar intézmények fel segélyezésére” olyan hamar osztotta szét, mintha félt volna a pénztől. így komolyabb összeg az alapítványi tőkén kívül csak az írói tiszteletdíj maradt. Ennek viszont természetes következmé­nye az lett, hogy az általános örökös is a Mindszenty Ala­pítvány lett. Arra viszont szinte kínosan ügyelt, hogy is­mételten meghatározza a célt, amire az örökséget fel kell |használni: “Pénzértékeim, kevés arany és ezüst értékeim, könyveim joga és hozama, maga az Alapítvány, szolgálja­nak az ország nemzeti és egyházi felépítésére — írta vég­rendeletében, —- “mint azt.. . vagyonosabb elődeim tették. Fájt neki, hogy ő olyan “keveset tehet . Ezért nem akarta, hogy ez a “kevés is szétaprózódjék. Délamerikai lelkipászlori útjáról már betegen megtér­ve, az a gondolat is állandóan gyötörte, hogy arról a ke­vésről, amit szegény népéért anyagilag még tehet halála után, jól intézkedett-e. Ezért rendelkezett még a halála előtti napon végrendeletileg úgy, fiogy a Mindszenty Ala­pítványba három olyan magyar lelkész kerüljön be, akik a menekült pasztorációba részt vettek és így jól tudják, mit értett végrendelete záró mondatában, amit szintén a halála előtti napon helyezett el pótlólag: “A Mindszenty Alapítvány legelső feladatának tekin­tem . . . megtartani magyarságában és hitében népünket, különösen felnökvekvö ifjúságunkat, «• * * A Mindszenty Alapítvány, amelynek jelenlegi székhe­lye Vaduz, Liechteinstein, a hercegprímás halála óta két rendes gyűlést tartott: június 9-én Zürichben és november 15-án Vaduzban. Az első gyűlés megválasztotta az Alapítvány egyik megalapítóját (aki azt eddig is vezette), gróf Battyány Ivánt elnöknek, dr. Vecsey Józsefet pedig megbízta a hagyatéki tárgyalásokon való képviselettel. A második gyűlés Vaduzban volt. Tulajdonképpen alakuló gyűlés volt ez az alapító halála után. Ezen dr. Vecseyn és dr. Harangozó Ferencen kívül már dr. Közi- Horváth József is képviselte a végrendelet értelmében a menekült magyar lelkészeket, A Mindszenty Alapítvány ezen a gyűlésen határozta el, hogy a hollandi kát. magyar plébánia- és kulturház meg­­véleléhez 25.000 svájci frank segélyt nyújt. Közben Mindszenty József bíboros emléktárgyai, ira­tai és levelezése elhelyezést nyert a vaduzi volt régi plébá­nia épületében. Rendezésük folyamatban van. A régi plé­bánia-lakot az Alapítvány bérli a várostól. Itt jegyezzük meg. hogy az alapítványi tagság semmi­féle ellenszolgáltatással nem jár. H. F. A MINDSZENTY EMLÉKBIZOTTSÁG Az októberi freisingi magyar Ielkipásztori konferencia Freisingben hozott határozata alapján dr. Ádám György főlelkész kinevezte a Mindszenty Emlék Bizottságot (MEB-et) azzal a céllal, hogy ez legyen a menekült magyar papság Mindszenty emlékét és szellemi örökségét ápoló központi szerve. Székhelye a müncheni főlelkészség, hivatalos lapja a MET. A Bizottság hat lelkészből áll: elnöke a magyar fő­lelkész. A MEG november 28-án tartotta Münchenben ala­kuló és egyben első munkagyűlését. A Freisingben kör­vonalazott programból a legidőszerűbb pontokat vette elő és hozzáfogott végrehajtásukhoz: Május 15^-16-án (szombat és vasárnap), a temetés évfordulóján, Máriacellben meghirdeti az első európai ma­gyar Mindszenty-zarándoklatot. Erre az alkalomra, remél­jük, elkészül a máriacelli Szent László kápolnában a sír­felirat és a művészi sírhely kiképzése és ugyancsak elkészül adakozásból Mindszenty emlékére a máriacelli stációs úton a XII. stáció: Kit érettünk keresztre feszítettek. A Bizottság sokszorosíttatja és többezres példányban terjeszti a hercegprímás utolsó, legsikerültebb színes fény­képét háromféle nagyságban. A fénykép Bogotában készült 1975 április 24-én, tíz nappal halála előtt. A képet a leg­sürgősebben bocsájtjuk a magyar lelkészek és világi mun­katársak rendelkezésére terjesztés céljából. Jövedelmét a stáció felállítási költségeire fordítjuk. A Bizottság megkezdte a Mindszenty-hangszalagok gyűjtését és sokszorosítását, amikből önálló programok ké­szülnek. Hogy a MEB teljesíthesse feladatát, szüksége van az összes magyar lelkész együttműködésére és támogatására, az illetékes egyházi szervek (egyházmegyék) jóakaratára, valamint az Ostpriesterhilfe és a Kath. Hilfsfonds segít­ségére is. Hogy munkája az európai országokon túl is hatásos lehessen, ki kell építenie munkatársai rendszerét az összes kontinensen is. Az erre vonatkozó felkérések és megbízatá- I sok már a legközelebb megtörténnek. 1 A magyar lelkészeket a Mindszenty Emlékbizottság | már most kéri, hogy hirdessék meg a zarándoklatot és a gyűjtést a Mindszenty Emlékstációra. Ha elkészülnek a színes fényképek, a Bizottság azok jövedelmét is erre a célra kéri beküldeni. Cím: Ungar, Kath. Seelsorge, Postscheckant, Mün­chen, Kto. Nr.: 9000-806 MEB, vagy csekken: 8000 Mün­chen 81, Oberföringstrasse 40, West Germany, Europe. HOGYAN SEGÍTHETÜNK? A US News vezércikébben Howard Flieger írja, hogy a Federal Reserve egyik vezetőjétől, Arthur F. Bumstól megkérdezte az egyik egyetemi hallgató, vajon mit tehe­tünk mi, polgárok, hogy az Egyesült Államok gazdasági helyzetén javítsunk? A kérdést könnyebb feltenni, mint megválaszolni. A közgazdaság oly sokoldalú — állások, árak, termelés, jöve­delemi kimutatás, stb. hogy nehéz a megoldást megta­lálni. Amikor az egyik kérdésben segítünk, azzal még nem javítottuk meg a másik megoldásra váró problémát ugyan­abban az időpontban. Vajon tehet-tényleg valamit az egyén az egész nemzetért? A feltett kérdés gondolkodóba ejtette a gazdasági ve­zető egyéniséget. Gondolatai a statisztikától az alap elvekig cikáztak. Végül az akroni egyetemen múlt december 14-én megadta válaszát: Elsősorban fékeznünk kell lázadozó elégedetlenségün­ket vagy cinizmusunkat, amelyet polgártársainkkal szem­ben érzünk akár gazdasági életünkben, akár kormányza­tunkban. Az átlag amerikai erkölcsös és ez a nép már cso­dálatos gazdasági tettekre volt képes, azért, hogy sajátma­­gukat, családjaikat és polgártársaikat jobb helyzetbe hoz­zák. Mi bebizonyítottuk az elmúlt évek alatt, hogy a remény és derűlátás talán a legerősebb gazdasági erők egyike és a célért való lelkesedés az emberi erő gyarapítása és az anyagi hiányok áthidalása. Másodsorban minden egyes embernek bíznia kell ab­ban, hogy gazdasági életünknek javulnia kell. A művelődés végnélküli szükséglet. Az iskolatermekben nem szabad veszni engedni az intellektuális szellemet és azt meg kell védeni egy életen ót. A gazdasági problémák napjainkban valóban váltakozóak és a holnap újabb meglepetéseket hoz. Mint polgároknak, szükségünk van a gazdasági realitás megbízható és alapos ismeretére, azért, hogy mind az üzleti életben, mind a választási fülkékben bölcsebben tudjunk dönteni. Harmadsorban alaposabban beleavatkozhatunk nem­zetünk politikai kialakulásába, ha olyan politikusokat vá­lasztunk a kormány minden állásába, akik komoly és jól értesült tudást mutatnak gazdasági problémáinkban és tu datjuk gondolatainkat a közéleti kérdésekben képviselőink r kel, azzal a világos utalással, hogy őket felelőseknek tart­juk akcióikért. Negyedsorban kerülnünk kell az elfogultságot a szö­vetségi kormánnyal szemben és nem szabad elvárnunk, hogy minden gazdasági és társadalmi problémát közpénz­zel oldjon meg. Mi megértő nép vagyunk és remélem, hogy azok is maradunk. Érthető, hogy a közvagyonból segélyez­zük a szegényebb sorsúakat. Mégis gondosan kell ügyel­nünk arra, hogy ne gyengítsük a magabiztonság szellemét, amely az amerikai nép alkotó és termelő erejének minden­kori alapja. Ötödször, fegyelmeznünk kell magunkat kereskedelmi téren és számontartani a napi piaci helyzetet. A vásárlónak hatalmában áll a cégeket irányítani, hogy áraik verseny­­képesek legyenek és termékeik minőségén javítsanak. Mi, mint vásárlók segíthetjük a versenyképesség életbentartá­­sát, ha meggondoltan vásárolunk és elkerüljük az impuíziv vételt. ' Végül minden amerikainak igyekeznie kell arra, bog', becsületesen beleadja egy teljes napi munkáját, egy teljes napi bér ellenében akár gyárban, akár kutató laboratórium ban, magán irodában, kormány hivatalban, vagy bárhol dolgozik. I MEGHÍVÓ { GÁBOR ÁRON f IRODALMI EST A Detroiti Szabadságharcos Szövetség a Magyur \ Nagybizottsággal karöltve f. év január 24-én szómba | ton este 6 órai kezettel a magyar Szolzsenyecin közre- I működésével irodalmi estet rendez a Szent Kereszt \ róm. kát. templom iskolatermében. 8423 South St. í f | e^aa<^as u^n kávét és süteményt szolgálnak f Adomány tetszés szerint. / Legyünk ott minél többen. 1 Pontos kezdés. 1 S "Txl!1 SZITÁS GÁBOR HEGEDŰMŰVÉSZ — TANÁR 30 éve tagja a detroiti szimfonikus zenekarnak LESSONS ~ SALES ★ AUL INSTRUMENTS • VIOLINS — FINE OLD, NEW • BALDWIN — PIANO, ORGAN 2815 Rosewood - Trenton Phone: 671-0505 (Interview Welcomes)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents