Magyar Újság, 1976 (66. évfolyam, 1-50. szám)
1976-01-15 / 3. szám
1976. JANUÁR 15. MAGYAR Ü J S Á G 5 . ÖLD AL dr. Molnár Zsigmondi SZTÁLINGRÁDTÓL HELSINKIIG Visszaemlékezés a doni 2. magyar hadsereg pusztulásának és Sztálingrád elestének 33. évfordulójára. F/ a kis írás nem “hadtörténelmi mű’ és írója nem hadtörténész, mint Nemesi«iirty István, a Requiem egy hadseregért című otthoni könyv szerzője, a volt műszaki hadapródiskolás növendékből hirtelen nagyképű katonai szakértővé beállott népidemokratikus kis karrierista, vagy valami dr. Horváth Miklós nevű teljesen ismeretlen hivatásos láng ész, aki “A 2. magyar hadsereg megsemmisülése a Donnál című katonai remekművével, amihez dr. Münnich Ferenc öreg moszkovita Fenegyerek írt egy gyűlölettől tajtékzó bevezetést, ... a saját hajánál fogva akarta berángotni magát a nagy katonai szakírók, a Cleusewitzek és Schliffenek pantheonjába. ^ Ez az írás, amely főként német nyelven megjelent hadtörténelmi memoárok, vagy a harcokban résztvett magasrangú egykori magyar katonákkal (v. Kovács Gyula) folytatott beszélgetések, elsárgult régi újságcikkek és emlékek alapján Íratott meg, csupán csak egy kicsiny, itt-ott talán tévedésektől sem mentes visszaemlékezés a 2. világháború, vagy talán az egész emberiség történelmének legvéresebb csatájára, Sztálingrád (mai nevén Volograd) elestének 35» évfordulójára, amely csatához képest a Kr. utáni 5. században Atilla hun király és Aécius római hadvezér közötti 3 napos catalauni öldöklés a maga 100 ezer halottjával csupán csak apró csetepatéténak volna nevezhető. És amely sztálingrádi csatát, ami egybeesett a doni 2. hadseregünk pusztulásával is, dermedten figyeJte az egész nyugati keresztény világ, hogy aztán a város elestével megkezdődjék a visszavonhatatlan vég . . . hogy a barbár áradat meginduljon Napnyugat felé, hogy sárbatapossa a kétezer éves keresztény erkölcsöt, a kultúrát, a humanizmust és a nagyképű Atlanti Cartában lefektetett emberi szabadságjogokat. . . hogy farkas-üvöltésük és géppisztolyaik keleplése nyomán milliók váljanak majd ország és hazátvesztetten földönfutókká és az un. felszabadításuk Yaltán, Potsdamon és a kissingeri detenten keresztül Helsinkivel szentesítessék. x * x * És amikor e sorokat írva visszapillantok a tűnt századok pókhálós mélyére, egy pillanatra felrémlik előttem Napóleon 1812-es oroszországi észtelen téli hadjárata, amelyet a szép Walewszka Mária lengyel grófnő kedvéért indított meg. Látom a híres francia Grand Army pusztulását, a megfagyott gránátosokat... a fehérbundás orosz I él Tábornokot”, ... a rettenetes telet, a borodinói véres ütközetet ... az égő Moszkvát, amit a visszavonuló cári hadak gyújtottak fel Napóleon előtt, nehogy seregei fedél alá tudjanak majd jutni és ott megpihenni. Látom Szuvarov és Kutucov nyalka generálisokat, a hadjárat orosz hőseit és szinte hallom egy korabeli versnek vagy dalnak két sorát, amikor Napóleon mondja: Már siess hazádba vissza vert seregem. Nékem ez a muszka kiima jaj nem egem. És jönnek felém a Múlt mélyéből Clausemitz német tábornagynak, a hadtörténelem legnagyobb katonai szakírójának csalhatatlan biztonságú szavai, amely szerint : . . . ha politikai elgondolások semmibe sem veszik a hadászati törvényeket, akkor az a hadjárat vereségéhez Vezet. Magyarul és röviden: a suszter ne álljon be szabónak, a katona ne avatkozzon bele a politikába, de a politikus sem a hadrakell sereg vezetésébe. A háborút természetesen a politikusok határozzák el . . . de ha már a seregek elindultak, akkor a politikus bízza a többit a hadvezetésre és ne avatkozzék bele az alsóbb katonai irányításba, vagy pláne őrmesteri hatáskörbe tartozó akciók elrendelésébe. Hitler pedig beavatkozott, mert páncélos seregtestei bevetésénél okosabb akart lenni Guderiánnál, a német páncélos pápánál is. De nézzük most az eseményeket 33 év távlatából, amelyeket politikai és katonai szempontból régen kiértékelték a német és az akkor szembenálló szövetséges nemzetek hadtörténészei és katonai szakírói, de kiértékelték a kis nemes- Idirtyek és horvátmiklósok is, akik harctereket legfeljebb a filmhíradó mozikban láttak csak, de akik a kávéházakban csodálatos Hindenburg-ok voltak valamennyien és hallatlan szakértelemmel magyarázták a hadieseményeket az oroszváró istenadta és kiválasztott népnek. És még mellé ez a kis Nemeskürty gyerek, mint honvéd hadapródiskolái növendék, kézzel-Iábbal hivatásos tisztje akart lenni a könyvében most annyira agyon gyalázott régi rendszernek és a magyar honvédségnek. I empora mutantur. XXX I litler a keleti hadjárata megindítását 1941 kora tavaszára tervezte... ebben azonban az 1941 áprilisában beállott balkáni, főleg a szerb események megakadályozták. A balkáni problémát — úgy ahogy — gyorsan elintézte. mert nem akart a háta megett egy bizonytalan és kritikus hadszínteret hagyni. Ezért csak 1941 június 22 után indult meg a szovjet ellen s e hadjáratát még a tél beállta előtt * villámháború -val akarta befejezni. A német hadsereg 5 hadászati irányból indult támadásra. 1. Szmolenszk-Moszkva. 2. Pszkov-LeningrácI. 3. Zsitomir-Kiev-Donyec medence. A német legfelsőbb vezetés a szövetséges erőkkel együtt kb. 4 millió katonát, 50 ezer Iöveget, 3500 harckocsit és mintegy 4 ezer repülőt vetett be..,, és 1941 szeptemberére, mikor érvényesült a német hadsereg Nyugaton szerzett gazdag haditapasztalata, . . . iszonyú vágtával elérték Moszkvát és Leningrádot, azonban ezeket a kifulladt német seregek blitzkrieg -szerűen már bevenni nem tudták. Blummentritt tábornoknak, a 4. német hadsereg vezérkari főnökének emlékiratai szerint ugyanúgy megtorpantak, mint 1914 szeptemberében Párizs alatt a Marne folyónál. Ezért hosszantartó és a német hadvezérek által nagyon rettegett téli háborúra kellett felkészülni . . . és sokakban felrémlett a napóleoni orosz hadjárat borzalmas emléke. Ekkor Hitler, bár nem adta fel Moszkva és Leningrad kiéheztetésének vagy későbbi elfoglalásának tervét, az átcsoportosított hadműveleti célok gócpontjába a kaukázusi nyersanyag és olajforrások elérésének tervét állította be. 1942 június 1-én Hitler kijelentette: fő célom elfoglalni a Kaukázust. Ha nem kapom meg a olajmezőket, kénytelen J leszek a háborút befejezni. E célból az agyonhajszolt német seregek élcsapatai i 1942 július 6-án, s a közben mozgósított és a keleti arcvonalra kiküldött 2. magyar hadsereg 5. hadteste július 10-én' elérte a Don folyót, majd a folyambiztosítást átvette az erős dél-kanyarral Sztálingrád felé forduló német hadaktól, akik a várost 1942 július 17 és 31-e között véres harcok árán elfoglalták. E hadműveleteket a német un. Herres gruppe Süd", vagyis a déli hadseregcsoport hajtotta végre báró Weichs I vezérezredes főparancsnoksága alatt s e hadseregcsoport j déli szárnyán von Paulus vezérezredes 6. német hadserege vívta meg Sztálingrád városát. Ezen hadseregcsoportban volt alárendeltségi beosztásban a 2. magyar hadsereg azzal a feladattal, hogy biztosítsa a Sztálingrád ellen, majd a Kaukázus felé törő német erők északi szárnyát, valamint a Don mentén mintegy 210 km.-nyi hosszúságú hadműveleti területen akadályozza meg a Donon való esetleges orosz átkelési kísérleteket. 1942 júliusában és augusztusában tehát az volt a hadtörténészek által azóta sokszorosan kiértékelt hadihelyzel, hogy mig Sztálingrád és környéke, valamint maga a város is félig német félig orosz kézen volt, . . . s amig a Kaukázus ellen egyre jobban gyöngült a német roham ereje, . . . s amig Hitler és politikusai, valamint hadvezérei marakodtak egymással politikai és katonai szakkérdésekben. azalatt az orosz hadvezetőség Szibériából és távolkeletről óriási pihent erőket vonultatott fel részben Sztálingrád felmentésére, részben pedig a kaukázusi nyersanyag források német elfoglalásának megakadályozására. Ezen szovjet erők felvonulása azután azt eredményezte, hogy 1942 szeptemberében Sztálingrád körülzáratott, ahol mintegy 260-300 ezer főből álló német és román seregtest rekedt benn. A német hadvezetőség ugyan megkísérelte felmenteni a körülzárt várost és a bennrekedt paulusi 6. német hadsereget, de von Mannstein vezérezredesnek, a legtehetségesebb német tábornoknak mintegy 25 hadosztállyal végrehajtott felmentő kísérletei eredménytelenek maradtak. XXX ' Ugyanakkor, mikor 1943 januárjában Sztálingrád körül és magában Sztálingrádban is már elkeseredetten tombolt a harc, január 12.-én megindult a Don kanyart védő 2. magyar hadsereg arcvonalának is az áttörése; amely heteken belül a doni magyar hadsereg összeomlásához vezetett. A rosszul, korszerűtlenül felszerelt, a beígért német hadianyag segítséget soha meg nem kapó, téli ruházattal kellőképpen el nem látott és csak a magyar határok védelmére beidegzített m. kir. honvédség 2. hadserege 3 hét alatt összeomlott a szovjet erők csapásai alatt, akik viszont bírták hazájuknak, a tetvektől zsúfolt nagy és szent Oroszországnak időjárási viszontagságait és főként roosevelti bacliannyaggal voltak agyontámogatva, amelyek Murmanszk és YVladivosztok kikötőin át ömlöttek a sötét orosz vérerekbe. . . s amely utánpótlást a német és magyar légierők üzemanyag hiány miatt már megakadályozni nem tudtak. xxx 1943 január 8.-án a Sztálingrádot védő 6. német hadsereget a szovjet Főparancsnokság megadásra szólította i fel. írásbeli választ 1943 január 9-én, moszkvai idő szerint 1 5 óra 00 perckor várunk személyes megbízottjuk révén. Amennyiben kapitulációs felszólításunknak nem tesznek eleget, a Vörös Hadsereg csapatai és a Vörös Légierők kénytelenek lesznek megkezdeni a bekerített német csapatok megsemmisítését. A megszemmisülésért Önöket terheli a felel ősség. (Nemeskürty könyve 53. oldal.) Ismét Nemeskürty: Paulus vezérezredes még ezen a napon nem kapitulált, de már tudta, hogy a rábízott hadsereg pusztulásra van ítélve. Sőt azt is sejtette, hogy a magyarok is kénytelenek lesznek feladni állásaikat. . . mondotta el ső segédtisztjének. xxx Január 31-én a szovjet megtörte a bekerített német erők hősies ellenállását és 1943 február 3-án a 6. német hadsereg kapitulált. Paulus vezérezredes, akit Hitler még a kapituláció előtt pár nappal tábornaggyá léptetett elő, egész törzskarával együtt logságba került. Hitler az utolsó emberig és az utolsó töltényig való kitartás elméletének volt a híve ... és von Paulus tábornaggyá történt előléptetése azon elgondolása alapján történt, hogy a német hadtörténelemben még nem volt olyan tábornagy, aki egy csatában megadta volna magát. I Hitler rossz lóra tett. A 300 ezernyi sztálingrádi haderőiből mindössze 90 ezer került hadifogságba, a többi elpusztult. A város háromnegyed része rombadölt és lakóinak csak 30%-a maradt életben. | Aztán következett a paulusi legendának egy nem túlságosan dicső fejezete, amikor a fogságba esett német tábornagyot Sztálin a moszkvai Kurtzev hadiakadémia harcászati tanárává nevezte ki. A szovjet hadvezetés e paulusi kinevezést feltételezhetően propaganda célokból tette, mivel ekkor már megkezdte a német és magyar hadifoglyokból álló, német és magyar erők ellen bevetendő partizán alaki? latok megszervezését. Egy logságba esett és később fagyás miatt leamputált lábú magyar tábornok ... a 2. hadsereg 3. hadtestének parancsnoka, gróf Stomm Marcel vezérőrnagy viszont, az akkor még orosz emigrációjukban tartózkodó Rákosi-Róth Mátyás és Gerő Singer Ernő minden rábeszélésére, fenyegetésére, majd sokat igérése ellenére is . . . honvéd esküjére való hivatkozással nem volt hajlandó a magyar hadifoglyokból szervezett partizán egységek élére állani, mint ahogy azt tették néhányan, akikből később az un. “néphadsereg dicső tábornokai és fejesei lettek. xxx Sztálingrádnak és a doni 2. magyar hadseregnek a sorsa tehát 1945 januárjában megpecsétlődött. Amerika tiszteletreméltó elnöke, az akkor már súlyosan paralitikus Mr. Roosevelt 1945 február 5.-én a következő fennkölt hangú üzenetet küldte Sztálinnak, az őt állandóan kiröhögő és semmibe nem vevő “good old Jóé ”-nak, hogy: Tjdvöz-MEGHÍVÓ GÁBOR ÁRON IRODALMI EST A Detroiti Szabadságharcos Szövetség a Magyar Nagybizottsággal karöltve f. év január 24-én szombaton este 6 órai kezettel a magyar Szolzsenyecin közreműködésével irodalmi estet rendez a Szent Kereszt -óm. kát. templom iskolatermében. 8425 Soutb St. Az előadás után kávét és süteményt szolgálnak fel. Adomány tetszés szerint. Legyünk olt minél többen. Pontos kezdés. GÁBOR ÁRON A MAGYAR SZOLZSENYECIN DETROITBAN Hogy filmen nem jelenhetett meg a világtörténelem legtanulságosabb írása: Gábor Áron trilógiája, annak két oka van. Az egyik: árva kis nemzet vagyunk, akinek velőketrázó sikolyát elnyeli a nagyok érdektel ensége. A másik: az a logikátlan, békétkönyörgő nyugati téhetellenség, melynek tragédiája szemünk előtt teljesedik ki cirkuszi mutatvánnyá, mind a U.N.-ben, mint a Capiloliumban. A magyar irodalomban nincs hozzá hasonlítható. Nem beszélve néhai hercegprímásunk dokumentum élettörténetéről. Ha történetesen Petőfi nem esik el a harc mezején, hanem Kossuth Lajossal emigrációba vonul, talán ő is tanúvallomást mondhatott volna egy korról. Gábor Áron az a nagy túlélő, aki másfélévtizeddel a Gulag Sziget előtt világirodalmi szinten szólt az el fel ejlettekről és arról az igazi arculatról, mely a szovjet köntörfalazás mögött az orosz kommunizmust valóban jellemzi: terror, kínzás, tömeggyilkosság. Az író példátlan értéke a töretlenség, mely a sokat szenvedett embert csak ritkán jellemzi. Újságírói felkészült sége a filozófus író tulajdonságaival párosulva oly hatásosan tárja elénk a szibériai haláltáborok életét, hogy az borzalmai mellett is lenyűgöző tanulmánnyá válik. A nyugati érdektelenség éppen úgy elzárkózott tőle is, akár Szolzsenyecintől, vagy korunk nagy mártírjától: Mindszentytől. A trilógia Embertől Keletre c. kötete most jelent rneg angol nyelven. A mi kötelességünk minél tágabb köíükhöz eljuttatni. Az író őse a 48-as szabadságharc alatt ágyút öntött harangokból. A késői utód vészharangot kongat. O a tanú, mert megjárta az Embertől Keletre ismeretlenségbe hanyatló stációit. Jellemző az amerikai hírhajhászat éretlenségére: kapva-kap egy félperces lilmen, mely egy orosz gyűjtőtábort örökít meg. Szögesdrót, őrtorony, őrök kutyákkal. Gábor Áron kétezer oldalas tragédiája a stigmás dokumentum nem kell. dehát Szolzsenyecint sem fogadták a Eehér Házban a Helsinki-i cirkusz előtt. Gábor Áron jön és nekünk egy kötelességünk van; ott lenni a nagy ember, a világhírű író előadóestjén, hogy érezze, van még gondolkozó és töretlen magyar emigráció. Január 24-én szombaton este 6 órai kezdettel a Szent Kereszt templom iskolatermében szól hozzánk a magyar Szolzsenyecin, az író és a régi barát. S. Koósa Antal GABRIEL’S Ml SIC STUDIO DETROIT SYMPHONY TEACHERS SZITÁS GÁBOR HEGEDŰMŰVÉSZ — TANÁR 30 éve tagja a detroiti szimfonikus zenekarnak LESSONS ~ SALES * ALL INSTRUMENTS • VIOLINS — FINE OLD, NEW • BALDWIN — PIANO, ORGAN 2815 Rosewood - 1 renton — Phone: 671-0505 (Interview Welcomes) EGYIPTOM ELHATÁROZOTTSÁGA Boyce H. Richard Scripps-Howard-tudósító “Egypt moving toward West címmel arról számolt be, hogy Sadat Anwar elnöknek az az elhatározottsága, hogy a Nyugathoz közeledik és az Oroszországtól való függést mindinkább felszámolja, az Egyesült Államok részéről jelentős támogatásban részesül. Az illetékes amerikai kormányszervek Kairóban megállapodást kötöttek, amelynek alapján Egyiptom 100 millió $ kölcsönt kap mezőgazdasági és ipari gépek és alkatrészek vásárlására, hogy ezzel a közelmúlt hadviselés, következtében gazdasági nehézségekkel küzdő ország helyzetén javítani lehessen. Á 100 millió $ -os kölcsön az 1975-ben Egyiptom javára folyósított 250 millió $-os gazdasági segélyen túlmenően áll majd az egyiptomi kormány rendelkezésére. Ez a 350 millió $ kölcsön azonban nem annak a 750 millió 8 gazdasági segélynek a része, amelyet a kormány Egyiptom számára máris kért a Kongresszustól. A hivatalos tényezők elismerték, hogy a kormány nem óhajt a 750 millió $-os támogatási terv kongresszusi jóváhagyásáig várni, mert attól tart: Sadat bizalma megrendül az amerikai támogatásban. Erre az arab országok részéről vele szemben megnyilvánuló éles hangú nyilatkozatok éppen elég alapot szolgáltatnak. Az arabok ugyanis azt hangoztatják, hogy Sadat elnöknek Izraellel kötött Sinai-egyezménye az arab “ügy kiárúsítása volt. A legutóbb Kairóban megkötött 100 milliós $-os kölcsönszerződés azt mutatja, hogy Egviptom elhatározottsága a nyugat felé való közeledésre: végleges és rendíthetetlen. A KUBAI MENEKÜLTEK Miamiból származó AP-tudósítós arról számol be, hogy a kubai menekültek között zsoldosokat toboroznak, hogy Angolában a kommunista kubaiak ellen harcoljanak. A toborzás élén Prat Antonio Jose áll, aki annak idején részt vett a Pigs-öbölből (Bay of Pigs-ből) kiinduló, sikertelenül végződött vállalkozásban is. Pratt és egv másik kubai menekült. Martinez Pedro, a toborzást New Yorkban kezdte s most Miamiben felállított kis irodában folvtatia. Mindketten az UNITA (a “National Union for Total Independence of Angola”) képviseletében végzik munkájukat és annyi kubait, valamint mák latin-amerikait szeretnének toborozni, amennyit csak tudnak. Pratt kijelentése szerint máris százak jelentkeztek. A végleges kiválogatás csak Angolában történik. A jelentkezés angolai elfogadása után a miamii megbízottak, miután a zsoldosok az UNITÁval kötött szerződést aláírták, a harcba induló menekülteknek kifizetik az útiköltséget. A toborzók nem csinálnak titkot abból, hogy a kubai menekültek világnézeti alapon mennek harcolni a kommunizmus ellen. A vezetők ara számítanak, hogy az angolai zsoldban megedződő kubaiak Angola után majd Castro F idei elűzésében is komoly segítséget tudnak biztosítani. Lisszaboni diplomáciai körökben úgy tudják, hogv a Szovjetunió támogatását élvező angolai csoport, a PMLA (Popular Movement for the Liberation of Angola) oldalán 10.000 főnyi kubai sorkatona küzd. Az Egyesült Államok hírszerző (kém) szerveinek jelentése szerint a kubai katonák száma Angolában kevesebb, mintegy 7500 fő. Angola, mint volt portugál gyarmat, novemberben szerezte meg állami függetlenségét, a kommunista és kommunistaellenes csoportok elkeseredett harca azonban > hiindkét oldalon külföldi támogatásokkal —* tovább folyik. Angola birtokát, vagy legalább “csatlós” szövetségét a te rületén található olaj, gyémánt és kávé-termelés teszi értékessé. NAGY TŰZ CLEVELANDBEN Január 5-én éjfél tájban a nyugati vásárcsarnokié közel lévő (2610 Loráin Avenue) háromemeletes üzletlakóház leégett. 53 lakó, köztük 35 gyermek, otthon néI! maradt. A legtöbb gyermek a 13°-os hidegben hálóruhái: került ki a szabadba. A tüzet Wilson Mary Lou assz vette észre, aki a többi lakót felébresztette s a tűzoltók? kihívta. 38 lak ónak a Vöröskereszt .a Lakeside Aven lévő Holiday Innben biztosított ideiglenes elszállásolást lakóknak jóformán mindenük ott veszett. Kórházba ( két személy került. Az anyagi kárt még nem tudták becsülni, a tulajdonos, Najjar Tom szerint 200.000 $-nál több. A tűz olyan erős volt, hogy a lángok majdnem 100 lé magasságba nyúltak fel. Az oltásra a város tűzoltóságána több mint kétharmada kivonult. Az oltási munkálatok köz ben az egyik téglafal összeomlott s egy Iétrás tűzoltó-gépkocsi súlyosan megrongálódott. A nagy hideg is több nehézséget okozott. FÖLDRENGÉS Nyugat-Görögország földrengésen esett át, amely mindössze ^2 percig tartott, mégis jelentős károkat okozot'.. Emberéletben nem volt nagy veszteség, mert a lakosság éppen házon kívül tartózkodott, a mezőn dolgozott, vagy újévi bevásárlását végezte. Egyedül Kastraki községben halt meg egy négyéves kislány, Polydorou Vassiliki, akire az összeomló ház törmeléke zuhant rá. Kórházba szállításé közben halt meg. Pamilia községben három személy sérült meg komolyabban a Ieomló mennyezet következtében. A legtöbb kár a Trikhonis-tó környékén lévő lalvakban kele kezett. Ano Makrinou és Kató Marimnou házai majdnem teljesen összeomlottak. 4000 ember a szabadban hált, mert a környéken kisebb rengések folytatódtak. Mintegy 9000 ember lakás nélkül maradt. A szükséges intézkedések a rendőrség részéről megtörténtek. ZÁTONYRA FUTOTT HAJÓ Az SS Mermoz utasszállító hajó 500 utassal a Karibitenger nyugati részén Guatemala és Belize magasságában korallzátonyra futott. A főleg amerikaiakból és franciákból álló utasok megőrizték nyugalmukat és folytatták újévnapi szórakozásukat, míg a helyszínre hívott vontatóhajók az utasszállítót újból el tudták indítani a maga útján. A hajó francia tulajdonban van, de állandó kikötője a florid ai Port Everglades. löm Önöket ama ragyogó győzelem alkalmából, amelyet csapataik Sztálingrádnál arattak. Annak a hőskölteménybe illő harcnak a napjai, amelyet ezért a városért vívtak, . . . egyik legszebb fejezet a nácizmus és utánzói ellen egyesült népek háborújának. Sztálingrád eleste után ellenállhatatlan erővel indult meg a sötét és vad áradat, amely aztán Yaltán és Potsdamon át a kissingeri detente-n keresztül Helsinkiig vezeteti. A magyar nemzeti emigráció most, 1976 januárjában, a doni 2. magyar hadsereg pusztulásának 53. évfordulóján kegyelettel emlékezik és gondol a messze idegenben porladó magyar katonákra ... és kérvén kéri az Egek Urát.. . nehogy eljöjjön egyszer az az idő . . . amikor Sztálingrád. Helsinki és a kissingeri nagy detentézés eredményeképpen mongol hordák üvöltsenek a kéklő latin mezőkön és ferdeszemű kuli húzza majd a riksát Párizs és London kapui alatt a 5. ezredév véres hajnalán.
