Magyar Újság, 1976 (66. évfolyam, 1-50. szám)

1976-01-08 / 2. szám

s. oldal:

MAGYAR ÚJSÁG

1976. JANUÁR 8.

3. számú keresztrejtvény

EGY KIS MAGYAR ŐSTÖRTÉNET VÍZSZINTES SOROK

I. Ősmagyarok istentisztelete, zárt betűk: F. D. 15. Lehány. 16. Kis ház. 17. Más irányba! 19. Fordítva: fogammal őrölöm. 20. Bácsi a cserkészeknél. 21. Egyiptomi napisten. 25. Római 1005. 24. Mama közepe. 25. M • • d, beszél. 26. Zene. 29. R •..n, tetejére mázol. 51, Szent Katalin városa. 54. Jogtalanul elemei. 55. Ősmagyar pap névelővel. 56. Fogyaszd. 57. Vízben él. 58. Szaglószerve. 40. b ordított rangjelzés. 41. Én latinul. 42. Középkori várak katonanövendéke. 44. Fordítva: A-val a végén: fanyar gyümölcs. 46. ŐEL. 48. I iltószó. 50. Ládát készít. 51. Első □ D-je nélkül: A legrégibb magyar alkotmányjogi aktus. 56. Hám szélei. 57. Zimony betűi keverve (kettősbétű). 58. Vegyjele: Fe. 59. Egyforma mássalhangzók. 60. Ötlet. 62. Nedű egynemű betűi. 65. Vissza: ezért, tehát — latinul. 65. M. . .s, ide gyűlik a méz. 67. Vissza: régi papírmérték. 66. Fordítva: petyhüdtté válik. 70. Verdi opera. 72. Glória egynemű betűi. 75. Kína mássalhangzói. 74. ize. 75. BSJ. 77. Ilyen hal a békaporonty. 79. Fordított olasz folyó. 80. Ostrom kezdete 82. Ez volt az Etelköz is. 84. ..... lószerszám. 86, Német

tojás. 86. Nagy ázsiai ország névelővel. 90. Sors bona nihil .........,

Zrínyi jelmondata (Jószerencse, semmi más). 91. A függ. 1 folytatása.

FÜGGŐLEGES SOROK

1. A hét vezér, zárt betűk: L, N, D, T, H, U, Ö. 2. Brezsnyev másik neve. 5. Kutya angolul. 4. K.........,, kábítószer. 5. Csuk. 6. Átnyújt, 7. Megszégyenítő. 8, Feltételes kötőszó. 9. Vissza: füzet. 10. Nem érdeklődik. 11. Vissza: aki bátor. 12. Gyermekeket háznál oktat. 15. Argon vegyjjele. 14. Lengyel város. 18. Ahol a magyarság ősanya a jövendőt látta »— és első nagy fejedelmünk. 20. Arany. . . . •, 1222-ben adták ki. 22. Ez a fegyver sok dicsőséget Kozott a magyar névnek, névelővel. 27. T-vei a végén: egészséges szórakozás. 28. Alma ...kazár fővárQS. 50. Karol, egybegyűjt. 52. Nagyközség Borsod vm-ben (cukorgyár), utolsó Ódban kettős betű. 55. Árpád fejedelem jelzője, névelővel. 59. Fordítva: A-val a végén: tea ideje. 45. Nedvességtartalom. 44. YZS. 45. Őseink áldozati állata. 47. Magától értetődő. 49, Mutatószó.

50. Fordított nyílás. 52. Ha..........ka, hangszer. 55. Gonosz angolul.

54. Fordított elme. 55. Három németül. 60. Fiúk a középen. 61. DKG, 64. Község a Sárközben. 66. Már nem kopasz többé. 67. Szombat a Bibi iá b an. 69. Ez a gyalogos. 71. Istennő latinul. 76.> füzet éleszt. 78.. Passzoló. 81. Jó ital. 85. Tejszínből is verhetjük. 85. N.-.i ifjú. 87. Kötőszó. 89. Sóhajtó szó.

SZÉLL KÁLMÁN (1845-1915)

miniszterelnök 1901-ben a büntetőparancs vitája alatt indítványaiban gondoskodni akart arról, hogy a népet ki is tanítsák a büntetőparancs következményeire. Polónyi Géza azt bizonyítgatta, hogy a magyar paraszt mennyire bizalmatlan a hatósági kitanítással szemben. Példával is szolgált.

Veszprémben történt sok éve. Hosszas tárgyalás után elítéltek egy vádlottat tizenegy évi fegyházra. De az elnök vagy ártatlannak hitte az elítéltet, vagy sokallta a büntetést, mert ítéletkihirdetéskor értésére adta az elítéltnek, hogy fellebbezhet.

— Nem fellel >bezel; én, nagyságos uram —< mondta a vádlott.

— Fellebbezzen csak! A királyi tábla leszállíthatja büntetését.

Az öreg gondolkozott, majd megszólalt:-— Mibe kerül az a fellebbezés, nagyságos uram?

— Nem kerül az semmibe — szólt az elnök.

— Akkor nem is fellebbezek. Ha nem kóstál semmit, nem is ér semmit, nagyságos uram.

A képviselőhöz nagyot nevetett ezen az anekdotán. Polónyi másikat is mondott: ez már a budakeszi svábról szólott. A sváb háromszáz forinttal tartozott, nem fizetett, hát perbe fogták. Kérdezte a jegyzőt, hogy mit tegyen?

' Hát appelláljon, ha most nem akar rizetni ,—< tanácsolta a jegyző.

A svábot megidézik a tárgyalásra. A bíró kérdezi:

<— Maga az, aki azzal a háromszáz forinttal tartozik?

— Appellálok! «— csak ennyit mondott a <sváb.

*— Megadta a tartozását? — kérdezte a bíró.

— Appellátok! —.ismételte újra és újra a bíró minden kérdésére. A bíró ítéletében elmarasztalta a svábembert. Végül megkérdezte:

<—< Hát most appellál-e, barátom?

— Nem appellálok én már! Eleget appelláltam!

— Ilyen a paraszt «— fejezte be elbeszélését Polónyi, — amikor fellebbeznie kell.

Széli Kálmán nem hagyta ennyiben a dolgot.' Sem az okoskodást, sem az anekdótázást. Azt bizonygatta, hogy az egyszerű ember nemcsak a jussát nem hagyja, hanem gondos, óvatos, körültekintő. Erre példaképpen a saját életéből mondott eJ egy történetkét. Ifjú legénykorában történt, hogy atyjával a szőlősgazdák közé ment, hegyvámot szedni. Ä parasztok könyvébe be volt írva tartozásuk. Kimérték a bort. Varga Mátyásnak három akót és huszonnyolc itcét kellett fizetnie. Beírták a tartozást a könyvébe. A három akó még a rovatba fért, a huszonnyolc tice azonban már a margóra jutott.

— No, Varga Mátyás, jövőre fizesse aztán még a három akót és huszonnyolc itcét.

— A három akót majd csak megfizetem — mondta Varga Mátyás, - de az a huszonnyolc itce lemászik onnan a könyvről, levásik a széléről. Tessék hát a közepére írni.

— Lássa, Polónyi képviselő úr — mondta a miniszterelnök, — ennyire vigyáz a paraszt a jussára!

Ezek után a Ház megszavazta a törvény javaslatot, Polónyi indítványát meg elutasította. Igaz, hogy anekdótázás né Ikül is megszavazta volna.

BERNARD SHAW-tól

megkérdezte egy hölgy, hogy milyen asszonyi művészetet becsül legjobban.

— Azt — felelte Shaw, — hogy fiatalabbnak néznek ki, mint amilyenek . . .

— És mit nem szeret az asszonyokban?

— Azt, hogy eltagadják a korukat. . .

STANLEY,

a kutató egy alkalommal emberevők fogságába esett. A tudós nem tudta, mit mondjon a törzsfőnek, hát így szólt:

— Hagyjon élni, hiszen nekem nagy családom van és eí kell hogy tartsam őket. . . Ha leülnek, hogy adok enni nekik?

~ Nck em is — vigyorgott a törzsfő. És ha nem ölöm le, hogy adok enni nekik?

VICTOR HUGÓ (1802-1885)

francia költő 1848-ban a francia törvényhozás népképvise- i lője lett és mint ilyen, állandóan ellene volt Napóleon elnök politikájának. Ezért 1851 ben, midőn Napóleon császárnak kiáltotta ki magát, kénytelen volt száműzetésbe menni.

III. Napól eon éppenséggel nem gyűlölte Victor I Ingót; bántotta, hogy a nagy költőnek számkivetésben kell élnie és szívesen kész lett volna arra, hogy megnyissa előtte hazája határait. Nem mert azonban addig tenni semmit, amíg nem tudta, mit szólna Victor Hugo a közeledési kísérlethez. Megbízást .adatolt tehát d e Girarclin asszonynak, hogy puhatolózzék ebben az ügyben. Madame de Girardin örömmel vállalkozott a feladatra és felkereste a költőt Guerneseyben, Csáki íamar ügyesen a császárra terelte a szót. Hugo nem valami hízelgőén nyilatkozott III. Napóleonról. Egyszer aztán Girarclin asszony ezt a kérdést intézte hozzá:

— Mondja, mester, ha a császár például személyesen; maga jönne ide önhöz, ha egyszerre csak benyitna ide: elutasítaná?

— Szó sincs róla —< válaszolt nyugodtan Flugo. — Azt mondanám neki, lépjen be, foglaljon helyet ,— de én elmegyek.

LAURENCE ALMA TÁDÉM A (1856-1912)

belga festőművész 1870-ben I .ondonban telepedett le és idővel angol polgárjogot nyert. Egy napon az a kitüntetés érte a festőművészt, hogy lovaggá ütötték. Az avatási szertartás után a gratulánsok egész tömege kereste fel az új lovagot, közlük egy igen előkelő londoni hölgy is, régi tisztelője és csodálója’ a mesternek. A hölgy lelkesen üdvösölte a művészt a következőképpen:

— Oh, mester, egészen magamon kívül vagyok az irömtől, hogy önt ez a dicsőség érte. Most már, azt hiszem, ryugodtan sutba dobhatja et az egész pingálást és élhet, mint egy — gentleman,

4. számú keresztrejtvény

MAGYAR TEHETSÉGEK

VÍZSZINTES SOROK

1. A 19 század lordulóján született, bencés szerzetessé lett fizikus és találmánya. 15. Értékmérő. 16. Keresztülsuhan. 17. Nép Európa és Ázsia találkozásánál, 18. Aroma. 19. Fénylő anyag. 20. SC. 21. Lakat. 25. Kitartóan, mozdulatlanul. 26. Titkon figyel. 27. Római 1150 fordítva. 28. A gépek “szíve , névelővel, 51. KYÓ. 55. MmÓ. 54. Kempelen Fark as egyik találmánya, névelővel, 57. A világmindenség alkotója. 59. A régi Velence ura. 40. Több, mint 1000 évvel ezelőtt őseink ezt követték. 41. ... .án, olasz. 42. Hamis. 45. Fordított írószerszám. 45. Viszszafelé rí, 46. Az utolsó két D betűi felcslerelve: nyíl angolul. 47. Egy tengelyen lévő kerekek egymás közti távolsága, első D kettős betű. 50. Ajka a közepén. 51. Divat idegen nyelven. 52. Kevert Bea. 55. Zs-vel a közepén: a Biblia legöregebb embere. 56. Liba a közepén. 58. Nem — idegen nyelven. 60. Ilyen lap a Magyar Újság is. 61. Fél Sándor. 62. Kerti szerszám. 65. Kötözz ellentéte. 65. Megbabonázott, varázsolt. 67. Vissza: házi szárnyas. 68. Egyik legkiválóbb fizikusunk, találmányait a világ rnindeú részén használják, Keresztneve a vízsz. 90. sz. sorban. 69. Keresztülhalad. 71. Lyon fele. 75: Wagner egyik nőalakja. 76. Lengyel város (valaha I .itvánia fővárosa volt). 77. Jegyzék, vagy leckekönyv. 80. A vízsz. 65. keresztneve. 85. Fordított szamárhang. 84. Kandó Kálmán világhírű talá Imánya. Zárt kockák: Ny, O. 85. Fácán mássalhangzói <—< fordítva.

FÜGGŐLEGES SOROK

1. A jászok egyik nagy faluja, utolsó □ kettős betű. 2. Ő német hímnemben. 5. Magas hőmérséklet. 4. Ő angol semlegesnemben. 5. Hím állat. 6. Gödröt készít. 7. Nem franciául. 8. Fordított kettősbetű. 9. Csillag angolul. 10. Vissza: oldod ellentéte. I I. A gyufa feltalálója (János). 12. Az egyik nemen. 15. Főbb A. 14. Kevés pénzért linóm. 18. Ügy kiirtották, hogy ez se maradi belőle. 19. Magyar hercegprímás volt, keresztnevének első két betűjével. (Bencés szerzetesből lett esztergom érsekévé.) 20. Az anyák megmentője, 5-ik D-ban két egyforma betű. 22.

Fából összeülő. 25. Hím állat. 24. Vagy vad .......... között a vad

(Babits). 25. Fordítva; fogammal őrlöm. 29. Vissza: magamhoz húzom. 50. Becézett Tamás (ékezet felesleges). 52. A budai Várba vezelő egyik meredek utca neve. (A Széna térről indul). 55. Ilyen nép az ír is. 56. A telelőn hírmondó feltalálója, Edison munkatársa, a telefonközpont megalkotója, keresztnévének kezdőbetűjével. 58. Borsod vármegyei község. 44. Végtag. 46. Imavégződés. 48. .... .-monda, szóbeszéd. 40. Jós, költő, felcserélt ékezetekkel. 55. Elteszem láb alól. 54. Kerek szám. 55. Félmúltban lát. 57. Világhírűvé ell erdélyi matematikus, keresztnevének kezdőbetűjével. 58. Fordítva: francia balladaíró a 15. században. 59. Állati lakhely. 60. Mellette áll, követője. 62. I amási Áron regényhőse. 64. Jön régiesen. 66. távozóban. 67. Akit — párja. 70. Ótvány mássalhangzói. 72. Vissza: foghús. 74. Balzsam része! 75. Szellemi munkás. 78. 550 Rómában. 79. Fordítva: . .is, tengely. 81. Módi a közepén. 82. Dátumrag.

MULTHETI REJTVÉNYEINK MEGFEJTÉSE:

MEGSZÍ VLELÉSÜL AZ ÚJ ESZTENDŐRE

Jó, ha valaki fontos, de fontosabb, hogy jó legyen

Az, alá kegyetlen az állathoz, nem irgalmaz az embernek sem.

ISTEN NEVÉBEN

Segíts magadon és az Isten is megsegít Szegény ember sorsát boldog Isten bírja Ember tervez, Isten végez Isten fizesse meg.

sei, <— ha nektek még a szüzsét is. el kell mondanom, akkor sohasem fegunk végezni.

Ez a dráma a “Vautrin volt.

BISMARCK OTTÓ HERCEG

(1815-1898),

német birodalmi kancellár, nem sokkal II. Vilmos császár trónraepte után nyugalomba vonult. \mikor már kikerülhetetlen volt vözte és a császár közt a szakítás, gy szólt:

~ Hiába, egy munkában kimeült vén ló, fiatal, tüzes csikóval nem való egy ekébe.

, HERMANN, BUSCHE

(1468-1554),

híres német humanista tudós, rotterdami Erasmus barátja, egy alkalommal kopott, mindennapi köpenyében ment ki az utcára. Akikkel találkozott, figyelemre sem méltatták. Másnap ünneplő köpenyében jelent meg s ekkor mindenfelől köszöntgettek neki az emberek. Felbosszankodott ezen Busche s amint hazaért, földhöz vágta gálaköpenyét.

<— Semmirevaló rongy, te, — mondta hát te vagy Busche és nem én?

CYTJJTS RÁ CIGÁNY A CSÁRDÁSRA.

CHARLES BÍRÓN HERCEG

(1562-1602)

francia marsall már gyermekkorában nagy tehetséget árult el a katonai tudományokban. Atyja magával vitte Rouen ostromához. Egy napon a fiatal Biron észrevette, hogy az ellenség igeú rossz, helytelenül választott hadállást foglalt el. Azonnal jelentette atyjának a felfedezést és azt mondotta, hogyha egy csekélyszámú csapatot rendelkezésére bocsátanának, ő nagy pusztítást vinne véghez az ellenség soraiban, míg az életbenmaradókat visszavonulásra kényszerítené.

Áz iljú atyja, Armand de Gontaut Biron marsall így felelt:

Igazad van; én is oly jól látom a helyzetet, mint te. Azonban egy kicsit gondolkozni is kell. Ha kiirtjuk azokat az embereket, akkor a háborúnak vége Jesz és akkor mire használhatnának minket?

LEVRET,

a híres orvost a francia udvarba hívták, hogy vizsgálja meg a trónörökös feleségét.

No, Levret — mondta neki a trónörökös. »— Most meg lehet elégedve, hogy a feleségemhez hív tam. Hírnevet fog szerezni önnek.

— Ha nem volna nevem .—< válaszolt az orvos csendesen, nem volnék jelenleg itt!

TOM MOORE (1779 1852)

angol költő egy napon nagy banketten vett részt. Egy píperkőc úgy gondolta a figyelmet maga felé fordítani, hogy az asztalon keresztül kiabált: a költő felé:

Mondja csak, mister Moore, igaz, hogy az ön édesatyja fűszeres volt? (

— Igaz i— felelte a költő.

Hát akkor »— folytatta a másik ön miért nem fűszeres?

Bocsánat <— szólt akkor szereletreméltóan Moore — igaz az, hogy az ön édesatyja iiriember volt?

Igaz, uram «— felelte büszkén a másik.

—w Nos, akkor ön miért nem úriember?

HONORÉ DE BALZAC

(1799-1850),

francia író egy reggel sürgősen magához rendelte négy barátját, akik a lehető leggyorsabban siettek Balzachoz.

— Végre itt vagytok! — kiáltott fel Balzac, megpillantva őket. >— Lusták, késleledők! Már egy órával ezelőtt itt kellett volna lennetek . . . Holnap Flarel igazgatónak egy öltelvonásos drámámat i kelI felolvasnom.

— És a véleményünket szeretjnéd hallani, nemde? —< szólt a barátok egyike, Théophile Gautier.

És mind a négy barát kezdett elhelyezkedni a bőrfotölyökben. mint akik egy hosszú felolvasás meghallgatására készülnek. Bal izac azonban a legegyszerűbb arckifejezéssel mondta:

r— A drámából még nem írtam egy-sort sem.

Az ördögbe is! <— szólt Gautier. Hiszen akkor csak hat hét múlva lehet felolvasni azt.

— Nem. Hol nap össze kell ütnünk a drámát, hogy pénzt szerezzek, mert néhány nap múlva súlyos fizetési kötelezettségeim lesznek. N ehány adóslevelem lejár.

— Holnapig lehetetlen megírni a drámát, hiszen még a lemásolására sem elegendő az idő.

<— Hallgasd csak meg, hogyan rendeztem a dolgot. Te megcsinálod <az első felvonást, Ourliac a másodikat, Laurent Jan a harmadikat, Belloy a negyediket, én pedig az ötödik felvonást és így holnap délben felolvashatom azt, amint Harci meghagyta. Egy felvonásra elég lesz négy-ötszáz sor; ötszáz sornyi dialógus megírásához egy nap és egy éjszaka. Idő tehát van hozzá.

— Mondd el a szüzsét, a tervet, rajzold le a szereplők jellemét és rögtön hozzáfogunk a munkához,

felete Gautier kissé megzavarodva.

<->. Ah! kiáltott fel Balzac gőgösen és megvető arckifejezés-