Magyar Újság, 1976 (66. évfolyam, 1-50. szám)

1976-01-08 / 2. szám

s. oldal: MAGYAR ÚJSÁG 1976. JANUÁR 8. 3. számú keresztrejtvény EGY KIS MAGYAR ŐSTÖRTÉNET VÍZSZINTES SOROK I. Ősmagyarok istentisztelete, zárt betűk: F. D. 15. Lehány. 16. Kis ház. 17. Más irányba! 19. Fordítva: fogammal őrölöm. 20. Bácsi a cserkészeknél. 21. Egyiptomi napisten. 25. Római 1005. 24. Mama kö­zepe. 25. M • • d, beszél. 26. Zene. 29. R •..n, tetejére mázol. 51, Szent Katalin városa. 54. Jogtalanul elemei. 55. Ősmagyar pap névelő­vel. 56. Fogyaszd. 57. Vízben él. 58. Szaglószerve. 40. b ordított rang­jelzés. 41. Én latinul. 42. Középkori várak katonanövendéke. 44. For­dítva: A-val a végén: fanyar gyümölcs. 46. ŐEL. 48. I iltószó. 50. Lá­dát készít. 51. Első □ D-je nélkül: A legrégibb magyar alkotmányjogi aktus. 56. Hám szélei. 57. Zimony betűi keverve (kettősbétű). 58. Vegy­­jele: Fe. 59. Egyforma mássalhangzók. 60. Ötlet. 62. Nedű egynemű betűi. 65. Vissza: ezért, tehát — latinul. 65. M. . .s, ide gyűlik a méz. 67. Vissza: régi papírmérték. 66. Fordítva: petyhüdtté válik. 70. Verdi opera. 72. Glória egynemű betűi. 75. Kína mássalhangzói. 74. ize. 75. BSJ. 77. Ilyen hal a békaporonty. 79. Fordított olasz folyó. 80. Ost­rom kezdete 82. Ez volt az Etelköz is. 84. ..... lószerszám. 86, Német tojás. 86. Nagy ázsiai ország névelővel. 90. Sors bona nihil ........., Zrínyi jelmondata (Jószerencse, semmi más). 91. A függ. 1 folytatása. FÜGGŐLEGES SOROK 1. A hét vezér, zárt betűk: L, N, D, T, H, U, Ö. 2. Brezsnyev másik neve. 5. Kutya angolul. 4. K.........,, kábítószer. 5. Csuk. 6. Át­nyújt, 7. Megszégyenítő. 8, Feltételes kötőszó. 9. Vissza: füzet. 10. Nem érdeklődik. 11. Vissza: aki bátor. 12. Gyermekeket háznál oktat. 15. Ar­gon vegyjjele. 14. Lengyel város. 18. Ahol a magyarság ősanya a jö­vendőt látta »— és első nagy fejedelmünk. 20. Arany. . . . •, 1222-ben adták ki. 22. Ez a fegyver sok dicsőséget Kozott a magyar névnek, né­velővel. 27. T-vei a végén: egészséges szórakozás. 28. Alma ...kazár fővárQS. 50. Karol, egybegyűjt. 52. Nagyközség Borsod vm-ben (cukor­gyár), utolsó Ódban kettős betű. 55. Árpád fejedelem jelzője, névelővel. 59. Fordítva: A-val a végén: tea ideje. 45. Nedvességtartalom. 44. YZS. 45. Őseink áldozati állata. 47. Magától értetődő. 49, Mutatószó. 50. Fordított nyílás. 52. Ha..........ka, hangszer. 55. Gonosz angolul. 54. Fordított elme. 55. Három németül. 60. Fiúk a középen. 61. DKG, 64. Község a Sárközben. 66. Már nem kopasz többé. 67. Szombat a Bibi iá b an. 69. Ez a gyalogos. 71. Istennő latinul. 76.> füzet éleszt. 78.. Passzoló. 81. Jó ital. 85. Tejszínből is verhetjük. 85. N.-.i ifjú. 87. Kötőszó. 89. Sóhajtó szó. SZÉLL KÁLMÁN (1845-1915) miniszterelnök 1901-ben a büntetőparancs vitája alatt in­dítványaiban gondoskodni akart arról, hogy a népet ki is tanítsák a büntetőparancs következményeire. Polónyi Géza azt bizonyítgatta, hogy a magyar paraszt mennyire bizal­matlan a hatósági kitanítással szemben. Példával is szol­gált. Veszprémben történt sok éve. Hosszas tárgyalás után elítéltek egy vádlottat tizenegy évi fegyházra. De az elnök vagy ártatlannak hitte az elítéltet, vagy sokallta a büntetést, mert ítéletkihirdetéskor értésére adta az elítéltnek, hogy fellebbezhet. — Nem fellel >bezel; én, nagyságos uram —< mondta a vádlott. — Fellebbezzen csak! A királyi tábla leszállíthatja büntetését. Az öreg gondolkozott, majd megszólalt:-— Mibe kerül az a fellebbezés, nagyságos uram? — Nem kerül az semmibe — szólt az elnök. — Akkor nem is fellebbezek. Ha nem kóstál semmit, nem is ér semmit, nagyságos uram. A képviselőhöz nagyot nevetett ezen az anekdotán. Polónyi másikat is mondott: ez már a budakeszi svábról szólott. A sváb háromszáz forinttal tartozott, nem fizetett, hát perbe fogták. Kérdezte a jegyzőt, hogy mit tegyen? ' Hát appelláljon, ha most nem akar rizetni ,—< ta­nácsolta a jegyző. A svábot megidézik a tárgyalásra. A bíró kérdezi: <— Maga az, aki azzal a háromszáz forinttal tartozik? — Appellálok! «— csak ennyit mondott a <sváb. *— Megadta a tartozását? — kérdezte a bíró. — Appellátok! —.ismételte újra és újra a bíró minden kérdésére. A bíró ítéletében elmarasztalta a svábembert. Végül megkérdezte: <—< Hát most appellál-e, barátom? — Nem appellálok én már! Eleget appelláltam! — Ilyen a paraszt «— fejezte be elbeszélését Polónyi, — amikor fellebbeznie kell. Széli Kálmán nem hagyta ennyiben a dolgot.' Sem az okoskodást, sem az anekdótázást. Azt bizonygatta, hogy az egyszerű ember nemcsak a jussát nem hagyja, hanem gon­dos, óvatos, körültekintő. Erre példaképpen a saját életéből mondott eJ egy történetkét. Ifjú legénykorában történt, hogy atyjával a szőlősgazdák közé ment, hegyvámot szedni. Ä parasztok könyvébe be volt írva tartozásuk. Kimérték a bort. Varga Mátyásnak három akót és huszonnyolc itcét kellett fizetnie. Beírták a tartozást a könyvébe. A három akó még a rovatba fért, a huszonnyolc tice azonban már a margóra jutott. — No, Varga Mátyás, jövőre fizesse aztán még a három akót és huszonnyolc itcét. — A három akót majd csak megfizetem — mondta Varga Mátyás, - de az a huszonnyolc itce lemászik onnan a könyvről, levásik a széléről. Tessék hát a közepére írni. — Lássa, Polónyi képviselő úr — mondta a miniszter­­elnök, — ennyire vigyáz a paraszt a jussára! Ezek után a Ház megszavazta a törvény javaslatot, Po­lónyi indítványát meg elutasította. Igaz, hogy anekdótázás né Ikül is megszavazta volna. BERNARD SHAW-tól megkérdezte egy hölgy, hogy milyen asszonyi művészetet becsül legjobban. — Azt — felelte Shaw, — hogy fiatalabbnak néznek ki, mint amilyenek . . . — És mit nem szeret az asszonyokban? — Azt, hogy eltagadják a korukat. . . STANLEY, a kutató egy alkalommal emberevők fogságába esett. A tudós nem tudta, mit mondjon a törzsfőnek, hát így szólt: — Hagyjon élni, hiszen nekem nagy családom van és eí kell hogy tartsam őket. . . Ha leülnek, hogy adok enni nekik? ~ Nck em is — vigyorgott a törzsfő. És ha nem ölöm le, hogy adok enni nekik? VICTOR HUGÓ (1802-1885) francia költő 1848-ban a francia törvényhozás népképvise- i lője lett és mint ilyen, állandóan ellene volt Napóleon el­nök politikájának. Ezért 1851 ben, midőn Napóleon csá­szárnak kiáltotta ki magát, kénytelen volt száműzetésbe menni. III. Napól eon éppenséggel nem gyűlölte Victor I Ingót; bántotta, hogy a nagy költőnek számkivetésben kell élnie és szívesen kész lett volna arra, hogy megnyissa előtte ha­zája határait. Nem mert azonban addig tenni semmit, amíg nem tudta, mit szólna Victor Hugo a közeledési kísérlethez. Megbízást .adatolt tehát d e Girarclin asszonynak, hogy pu­hatolózzék ebben az ügyben. Madame de Girardin öröm­mel vállalkozott a feladatra és felkereste a költőt Guer­­neseyben, Csáki íamar ügyesen a császárra terelte a szót. Hugo nem valami hízelgőén nyilatkozott III. Napóleonról. Egyszer aztán Girarclin asszony ezt a kérdést intézte hozzá: — Mondja, mester, ha a császár például személyesen; maga jönne ide önhöz, ha egyszerre csak benyitna ide: elutasítaná? — Szó sincs róla —< válaszolt nyugodtan Flugo. — Azt mondanám neki, lépjen be, foglaljon helyet ,— de én elmegyek. LAURENCE ALMA TÁDÉM A (1856-1912) belga festőművész 1870-ben I .ondonban telepedett le és idővel angol polgárjogot nyert. Egy napon az a kitüntetés érte a festőművészt, hogy lovaggá ütötték. Az avatási szer­tartás után a gratulánsok egész tömege kereste fel az új lovagot, közlük egy igen előkelő londoni hölgy is, régi tisz­telője és csodálója’ a mesternek. A hölgy lelkesen üdvö­sölte a művészt a következőképpen: — Oh, mester, egészen magamon kívül vagyok az irömtől, hogy önt ez a dicsőség érte. Most már, azt hiszem, ryugodtan sutba dobhatja et az egész pingálást és élhet, mint egy — gentleman, 4. számú keresztrejtvény MAGYAR TEHETSÉGEK VÍZSZINTES SOROK 1. A 19 század lordulóján született, bencés szerzetessé lett fizikus és találmánya. 15. Értékmérő. 16. Keresztülsuhan. 17. Nép Európa és Ázsia találkozásánál, 18. Aroma. 19. Fénylő anyag. 20. SC. 21. Lakat. 25. Kitartóan, mozdulatlanul. 26. Titkon figyel. 27. Római 1150 fordít­va. 28. A gépek “szíve , névelővel, 51. KYÓ. 55. MmÓ. 54. Kempelen Fark as egyik találmánya, névelővel, 57. A világmindenség alkotója. 59. A régi Velence ura. 40. Több, mint 1000 évvel ezelőtt őseink ezt kö­vették. 41. ... .án, olasz. 42. Hamis. 45. Fordított írószerszám. 45. Visz­­szafelé rí, 46. Az utolsó két D betűi felcslerelve: nyíl angolul. 47. Egy tengelyen lévő kerekek egymás közti távolsága, első D kettős betű. 50. Ajka a közepén. 51. Divat idegen nyelven. 52. Kevert Bea. 55. Zs-vel a közepén: a Biblia legöregebb embere. 56. Liba a közepén. 58. Nem — idegen nyelven. 60. Ilyen lap a Magyar Újság is. 61. Fél Sándor. 62. Kerti szerszám. 65. Kötözz ellentéte. 65. Megbabonázott, varázsolt. 67. Vissza: házi szárnyas. 68. Egyik legkiválóbb fizikusunk, találmányait a világ rnindeú részén használják, Keresztneve a vízsz. 90. sz. sorban. 69. Keresztülhalad. 71. Lyon fele. 75: Wagner egyik nőalakja. 76. Lengyel város (valaha I .itvánia fővárosa volt). 77. Jegyzék, vagy lecke­könyv. 80. A vízsz. 65. keresztneve. 85. Fordított szamárhang. 84. Kandó Kálmán világhírű talá Imánya. Zárt kockák: Ny, O. 85. Fácán mással­hangzói <—< fordítva. FÜGGŐLEGES SOROK 1. A jászok egyik nagy faluja, utolsó □ kettős betű. 2. Ő német hímnemben. 5. Magas hőmérséklet. 4. Ő angol semlegesnemben. 5. Hím állat. 6. Gödröt készít. 7. Nem franciául. 8. Fordított kettősbetű. 9. Csil­lag angolul. 10. Vissza: oldod ellentéte. I I. A gyufa feltalálója (János). 12. Az egyik nemen. 15. Főbb A. 14. Kevés pénzért linóm. 18. Ügy kiirtották, hogy ez se maradi belőle. 19. Magyar hercegprímás volt, ke­resztnevének első két betűjével. (Bencés szerzetesből lett esztergom ér­sekévé.) 20. Az anyák megmentője, 5-ik D-ban két egyforma betű. 22. Fából összeülő. 25. Hím állat. 24. Vagy vad .......... között a vad (Babits). 25. Fordítva; fogammal őrlöm. 29. Vissza: magamhoz húzom. 50. Becézett Tamás (ékezet felesleges). 52. A budai Várba vezelő egyik meredek utca neve. (A Széna térről indul). 55. Ilyen nép az ír is. 56. A telelőn hírmondó feltalálója, Edison munkatársa, a telefonközpont megalkotója, keresztnévének kezdőbetűjével. 58. Borsod vármegyei köz­ség. 44. Végtag. 46. Imavégződés. 48. .... .-monda, szóbeszéd. 40. Jós, költő, felcserélt ékezetekkel. 55. Elteszem láb alól. 54. Kerek szám. 55. Félmúltban lát. 57. Világhírűvé ell erdélyi matematikus, keresztnevének kezdőbetűjével. 58. Fordítva: francia balladaíró a 15. században. 59. Állati lakhely. 60. Mellette áll, követője. 62. I amási Áron regényhőse. 64. Jön régiesen. 66. távozóban. 67. Akit — párja. 70. Ótvány mással­hangzói. 72. Vissza: foghús. 74. Balzsam része! 75. Szellemi munkás. 78. 550 Rómában. 79. Fordítva: . .is, tengely. 81. Módi a közepén. 82. Dátumrag. MULTHETI REJTVÉNYEINK MEGFEJTÉSE: MEGSZÍ VLELÉSÜL AZ ÚJ ESZTENDŐRE Jó, ha valaki fontos, de fontosabb, hogy jó legyen Az, alá kegyetlen az állathoz, nem irgalmaz az embernek sem. ISTEN NEVÉBEN Segíts magadon és az Isten is megsegít Szegény ember sorsát boldog Isten bírja Ember tervez, Isten végez Isten fizesse meg. sei, <— ha nektek még a szüzsét is. el kell mondanom, akkor sohasem fegunk végezni. Ez a dráma a “Vautrin volt. BISMARCK OTTÓ HERCEG (1815-1898), német birodalmi kancellár, nem sokkal II. Vilmos császár trónra­­epte után nyugalomba vonult. \mikor már kikerülhetetlen volt vözte és a császár közt a szakítás, gy szólt: ~ Hiába, egy munkában kime­­ült vén ló, fiatal, tüzes csikóval nem való egy ekébe. , HERMANN, BUSCHE (1468-1554), híres német humanista tudós, rot­terdami Erasmus barátja, egy al­kalommal kopott, mindennapi kö­penyében ment ki az utcára. Akik­kel találkozott, figyelemre sem méltatták. Másnap ünneplő köpe­nyében jelent meg s ekkor min­denfelől köszöntgettek neki az emberek. Felbosszankodott ezen Busche s amint hazaért, földhöz vágta gálaköpenyét. <— Semmirevaló rongy, te, — mondta hát te vagy Busche és nem én? CYTJJTS RÁ CIGÁNY A CSÁRDÁSRA. CHARLES BÍRÓN HERCEG (1562-1602) francia marsall már gyermekko­rában nagy tehetséget árult el a katonai tudományokban. Atyja magával vitte Rouen ostromához. Egy napon a fiatal Biron észre­vette, hogy az ellenség igeú rossz, helytelenül választott hadállást foglalt el. Azonnal jelentette aty­jának a felfedezést és azt mondot­ta, hogyha egy csekélyszámú csa­patot rendelkezésére bocsátaná­­nak, ő nagy pusztítást vinne vég­hez az ellenség soraiban, míg az életbenmaradókat visszavonulásra kényszerítené. Áz iljú atyja, Armand de Gon­­taut Biron marsall így felelt: Igazad van; én is oly jól lá­tom a helyzetet, mint te. Azonban egy kicsit gondolkozni is kell. Ha kiirtjuk azokat az embereket, ak­kor a háborúnak vége Jesz és ak­kor mire használhatnának min­ket? LEVRET, a híres orvost a francia udvarba hívták, hogy vizsgálja meg a trón­örökös feleségét. No, Levret — mondta neki a trónörökös. »— Most meg lehet elé­gedve, hogy a feleségemhez hív tam. Hírnevet fog szerezni önnek. — Ha nem volna nevem .—< vá­laszolt az orvos csendesen, nem volnék jelenleg itt! TOM MOORE (1779 1852) angol költő egy napon nagy ban­ketten vett részt. Egy píperkőc úgy gondolta a figyelmet maga felé fordítani, hogy az asztalon keresztül kiabált: a költő felé: Mondja csak, mister Moore, igaz, hogy az ön édesatyja fűsze­res volt? ( — Igaz i— felelte a költő. Hát akkor »— folytatta a má­sik ön miért nem fűszeres? Bocsánat <— szólt akkor sze­­reletreméltóan Moore — igaz az, hogy az ön édesatyja iiriember volt? Igaz, uram «— felelte büsz­kén a másik. —w Nos, akkor ön miért nem úriember? HONORÉ DE BALZAC (1799-1850), francia író egy reggel sürgősen magához rendelte négy barátját, akik a lehető leggyorsabban siet­tek Balzachoz. — Végre itt vagytok! — kiál­tott fel Balzac, megpillantva őket. >— Lusták, késleledők! Már egy órával ezelőtt itt kellett volna len­netek . . . Holnap Flarel igazgató­nak egy öltelvonásos drámámat i kelI felolvasnom. — És a véleményünket szeret­­jnéd hallani, nemde? —< szólt a barátok egyike, Théophile Gau­tier. És mind a négy barát kezdett elhelyezkedni a bőrfotölyökben. mint akik egy hosszú felolvasás meghallgatására készülnek. Bal izac azonban a legegyszerűbb arc­­kifejezéssel mondta: r— A drámából még nem írtam egy-sort sem. Az ördögbe is! <— szólt Gau­tier. Hiszen akkor csak hat hét múlva lehet felolvasni azt. — Nem. Hol nap össze kell üt­nünk a drámát, hogy pénzt szerez­zek, mert néhány nap múlva sú­lyos fizetési kötelezettségeim lesz­nek. N ehány adóslevelem lejár. — Holnapig lehetetlen megírni a drámát, hiszen még a lemásolá­sára sem elegendő az idő. <— Hallgasd csak meg, hogyan rendeztem a dolgot. Te megcsiná­lod <az első felvonást, Ourliac a másodikat, Laurent Jan a harma­dikat, Belloy a negyediket, én pe­dig az ötödik felvonást és így hol­nap délben felolvashatom azt, a­­mint Harci meghagyta. Egy fel­vonásra elég lesz négy-ötszáz sor; ötszáz sornyi dialógus megírásá­hoz egy nap és egy éjszaka. Idő tehát van hozzá. — Mondd el a szüzsét, a tervet, rajzold le a szereplők jellemét és rögtön hozzáfogunk a munkához, felete Gautier kissé megzava­rodva. <->. Ah! kiáltott fel Balzac gőgösen és megvető arckifejezés-

Next

/
Thumbnails
Contents