Magyar Újság, 1976 (66. évfolyam, 1-50. szám)

1976-10-13 / 39. szám

MAGYAR ÚJSÁG 5. OLDAL A KONGRESSZUS ÉS AZ ERDÉLYI ÜGY Az utóbbi időben rendkívül jelentős események tör­téntek a Kongresszusban az erdélyi magyarság helyzetével kapcsolatban, amiről az amerikai magyarok széles rétege vajmi kevés értesülést szerzett. Erről beszélgetünk Hámos Lászlóval, a Committee lor Human Rights in Rumania elnökével. Azt sem tudom, bol kezdjük, hiszen az esemé­nyek egymás után peregtek, egymásba kapcsolódtak. Talán kezdjük a legutóbb lezajlott kongresszusi ki hallgatásokkal és közben térjünk ki más eseményekre, il­letve fejleményekre. Hámos László ott volt mindkét házban a kihallgatá­son, annak cselekvő részese volt, tőle tehát első kézből kapjuk az értesülést. — “Először a szenátus pénzügyi bizottságának külke­­kereskedelmi albizottságában hallgatták ki szeptember 8-án a kormány képviselőit, a Kongresszus néhány tagját, az üzleti körök megbízottait, valamint más ér dekell szerve­­zetek vezetőit. Ebben az utóbbi csoportban jutottunk szóhoz mi is. A kormány, illetve a külügyminisztérium képviselői, Arthur Hartman külügyi államtitkárhelyettes, Harry G. Barnes, a bukaresti nagykövet, aki külön ezért utazott haza, és még három főtisztviselő beszélt. Ők határozottan kérték az amerikai-román kereskedelmi kedvezmények meghosz­­szabbítását. Ezt azzal indokolták, hogy a bukaresti kormány jórészt független Moszkvától és ezért fontos a támogatása. A kongresszusi bizottság elsősorban az iránt érdeklődött, vajon Románia milyen mértékben tett eleget a kereskedelmi törvény által előírt kivándorlási szabadság követelményé­nek. “Magyarázólag fűzzük hozzá, hogy a kereskedelmi törvény vonatkozó rendelkezéseit eredetileg a Szovjetunióra szabták, de a moszkvai kormány és a járszalagján levő ki sebb kelet-európai, kormányok nem fogadták el a követel­ményeket. Egyedül Románia kapott két kézzel rajta. A sú­lyos gazdasági körülmények közt levő bukaresti kormány­nak jól jött az úgynevezett MFN, ami a legkedvezőbb vámfeltételeket jelenti. Ceausescunak még azt is sikerült kieszközölnie, hogy Románia egyes ide irányuló áruit vám mentesen engedjék be, tekintsék Romániát fejlődő ország­nak. Ezt Amerika el is fogadta. Az említett törvény főkövetelménye a szabad ki­vándorlás biztosítása. Ettől az Egyesült Államok elnöke el­tekinthet, ba más vonatkozásban úgy látja, hogy az illető ország, ebben az esetben Románia, polgárainak emberi jo­gain javított. A kihallgatott kongresszusi tagok egyrésze csak azt vizsgálta, hogy a zsidó kivándorlást milyen mér­tékben tette lehetővé a bukaresti kormány. A tanúvallomá­sok szerint a kivándorlás visszaesett, de Bukarest azzal védekezik, hogy az ott élő zsidóknak csak kis része akar küllőidre távozni. Voltak képviselők, akik az erdélyi ma­gyarság ügyét is erőteljesen lelhozták. Ezek között elsőnek kell említeni Edward I. Koch íríanhattani képviselőt, aki jó barátunk és az erdélyi ügyben erőteljes támogatónk volt. Koch képviselő elmondta a bizottságnak, hogy Romániá­ban 25 magyar diáknak kell kérnie magyar osztály Iétesí tését az iskolában. Kijelentette, ha ez igaz, ak kór ő arra szavaz, hogy vonják meg a kereskedelmi kedvezményeket. A román nagykövetség képviselője letagadta előtte, hogy ilyen törvény vagy rendelkezés volna. Erre mi felkutattuk a vonatkozó törvényerejű rendeletet, amiből kiderült hogy igaz, valóban osztályonként 25 magyar diáknak kell kérnie hogy magyar nyelvű oktatás follyék az iskolákban. Az em­lített törvényerejű rendelet még azt is kimondja, hogy azok ban a községekben, amelyekben a nemzetiségek nyelvén működik iskola, román tagozatokat kell létesíteni függetle­nül a román gyermekek számától y—< ami lényegében azt jelenti hogy akár egyetlen román gyermek kedvéért iskolát vagy iskolai tagozatot kel! létesíteni színtiszta magyar vi­déken is. _ “Úgy hírlik, hogy a szenátus nem foglal állást az amerikai-román kereskedelmi egyezmény meghosszabítá­­sára vonatkozólag. Ebben az esetben »— a törvény szerint a kereskedelmi kedvezmények automatikusan még egy esztendőre érvényesek lesznek . _ “A képviselőházban szeptember 14-én volt a ki­hallgatás. A kereskedelmi albizottságban több embert hall­gattak ki, mint a szenátusban. Itt is ugyanaz volt a keret: a kormány, a vállalatok képviselői, kongresszusi tagok és más erdekelt szervezetek. Itt is elsősorban a zsidó kiván­dorlást vizsgálták. Jacob Birnbaum, az “Orosz Zsidó Köz­pont” igazgatója, a bukaresti kormány viselkedését nem tartotta kielégítőnek. ,—■ “Az erdélyi magyarság ügyét szűk keretek közt le­hetett előadni. Száz Zoltánnal, az Amerikai Magyar Szö­vetség képviselőjével együtt igyekeztünk feltárni azokat a szomorú körülményeket, amelyek közt a romániai magyar­ság él. >—« “Mindent összevéve a küzdelem feltétlenül ered­ményes volt. Kiálltunk a porondra tüntetésekkel, a kong­resszusi tagok tájékoztatásával, szavunkat hallattuk a kongresszusi vizsgáló bizottságok előtt, beadványok, memo­randumok egész sorát adtuk át személyesen tekintélyes amerikai vezetőknek. Soha ilyen erőteljes nem volt a ma­gyarság megmozdulása. Felhívtuk a figyelmet ügyünkre a Kongresszusban, a külügyminisztériumban, sőt még olyan helyen is mint az AFL-CIÖ szakkszervezeti szövetség. Eb­ben az évben történt először, hogy a román kormány tény­kedését, viselkedését itt, Amerikában alaposan megvizs­gálták. Sok barátot szereztünk kormány- és kongresszusi körökben és különféle szervezeteknél is. Hozzátenném, hogy barátaink skálája széles: a jobb oldaltól egészen a szélső liberális szárnyakig, a zsidó szervezetektől a szakkszerveze­­tekig terjed. Itt most nem akarnék külön neveket felsorolni, mert a beszélgetés túl hosszúra nyúlnék, csak azt említem meg, hogy ezekkel a barátokkal a kapcsolatot szakadatlanul ébren tartjuk és hogy ez a tábor növekvőben van. Bará­taink nemcsak szavakban támogatnak bennünket, hanem tettekbe is. Csak példának említem meg, hogy Edward J. Patten new-jerseyi képviselő határozati javaslatot nyújtott be a házban, amelynek értelmében a Kongresszus felkérné az Egyesült Államok elnökét, vizsgáltassa ki a romániai Jiemzeti kisebbségek helyzetét és az erről szóló jelentést küldje be a Kongresszusnak. Ha a jelentés nem mutat po­zitív lépéseket a nemzeti kisebbségek sorsának javulásában, a Kongresszus tagadja meg a kereskedelmi egyezmény meg­­hosszabítását. Hosszú betek munkája árán eddig 50 képviselő írta alá ezt a határozati javaslatot. Hasonló javaslatot adott be másik bárom képviselő, Edward I. Koch (New York), Ro­bert F. Drinan (Massachusetts), és Christopher J. D odd (Connecticut). Ök azt javasolták, szavazzon meg a Kong­resszus 50,000 $-t a romániai állapotok kivizsgálására. Lawrence P. McDonald georgiai képviselő határozati ja­vaslatban arra kérte a Kongresszust hogy Romániának a vámkedvezményt tagadja meg. A szenátusban másik nagy támogatónk, James L. Buckley new-yorki szenátor nyújtót! be Pattén képviselőé Kéz K asonló javaslatot. Jesse A. Hehns north carolinai szenátor pedig a kereskedelmi kedvezőié nyék azonnali megvonását javasolta. ,— “Ez valóban nagy eredmény. ,— “Nem akarnék felsorolni mindent, de megemlítem hogy á tekintélyes Wall Street Journal ’ augusztus 19-i száma szerkesztői megnyilatkozásban (vezércikkben) fog­lalkozott az üggyel. Egyenesen szégyelnivalónak találta, hogy Amerika együttműködik Romániával. Előzőleg mi feltártuk a romániai magyarok helyzetét a szerkesztőség előtt.” “Még sok mondanivalóm volna, de befejezésül még azt szeretném elmondani: a kongresszusi hivatalokban meg­állapítottuk, hogy milyen súlyosan esik latba, ha a sze­nátor vagy képviselő akárcsak egyetlen egy levelet is kap választójától. Egy oregoni képviselő titkárnőjével elővetette azt a levelet amelyben egy magyar választója az erdélyi magyarság helyzetére hívta fel figyelmét. A képviselő rendkívül barátságos volt. Nem biztos hogy az lett volna, ha nem kapott volna levelet. A levélírás néha még a tün­tetésnél is fontosabb és éppen a Kongresszus tagjainál. Nem azt kérjük a magyar közönségtől, hogy most írjanak, mert a Kongresszus feloszlott, de jövőre, ha újra megindít­juk a mozgalmat, jó volna, ha minél több magyar Írna levelet. Tapasztalataink szerint legtöbben nem is tudják, kik képviselik őket a Kongresszusban. Ezt jó volna, ha min­denki megtudakolná, vagy akár mi is közöljük. Címünk: Committee for Human Rights in Rumania Post Office Box 873 Radio City Station New York, New York 10019 Szívesen veszünk minden érdeklődést, azt is, ha elgondo Iásaikat közlik velünk. Aki még nem szerepel címlistánkon, okvetlen küldje el nevét, címét. “Természetesen anyagi támogatást is szívesen vesztek. ^ A kongresszusi kihallgatásoktól kezdve minden pénzbe kerül. Sokat kell utaznunk Washingtonba. Nyom tatványok, postaköltségek, mind sok pénzt emésztenek fel és persze tartalékok is kellenek, mert a harcot nem hagy­juk abba. A Kongresszus szünetelését is fel akarjuk hasz­nálni adatgyűjtésre és angol nyelvű kiadványok megjelen­tetésére. Pénz nélkül, az amerikai magyarság támogatása nélkül, nem mehetünk semmire. (~réh) JOHN C. HERTEL SZENÁTOR VÁLASZA FORD ELNÖKNEK John C. Hertel szenátor mély megdöbbenéssel fogadta Ford elnök nyilatkozatát, amiben az elnök kijelentette, hogy a Szovjet Unió nem dominálja a keleteurópai or­szágokat. Válaszában Hertel szenátor ezeket mondotta: Nem tudom elhinni Ford elnök külpolitikai tudatlanságát. Úgy néz ki, hogy a keleti blokk bábkormányainak hisz és nem volt alkalma beszélni az átlag emberekkel Lengyelország­ban és Romániában, hord elnök azt hallja, amit a szovjet kormány propagandája harsog. Hertel szenátor Hamtramck városát képviseli, a len­gyel származású polgárok székhelyét és nyilatkozatában meghívja az elnököt Hamtramck-be beszélni azokkal a len­gyelekkel, akiknek rokonaik, barátaik vannak Lengyelor­szágban. Folytatva nyilatkozatát Hertel szenátor kijelentet­te, hogy az elnök vasfüggöny mögötti látogatásai igen ferde képet adhattak az elnöknek a tényleges helyzetről Kelet- Európában. Hamtramck-ben azonban tudják és ismerik Lengyelország problémáit még azon az információn keresz­tül is, ami cenzúrázás után szivárog ki onnan. Elértél konkluzióképpeYi kijelentette: “Ha Ford elnök Lengyelországot és Romániát szabadnak mondja, vajon ugyan ezt fogja mondani a többi országról is, amik netalán a jövőben kommunista hatalom alá esnek? Lehetséges, hogy az elnök következő nyilatkozatában Kubát és Csehszlová­kiát is szabadnak, szovjet uralom nélkülinek titulálja! SZAVAZZUNK AZ 'ISSUE 8"-RA November 2-án Cuyahoga megye szavazóívén az Issue 8 elfogadásával megújul az eddigi 2.9-mill levy és mindössze 0.5-milI emeléssel az új 3.4-mill olyan alapot biztosít, amelyhez az állami és szövetségi alapokból évente több mint 200 millió $-os támogatás járulhat. Az alap fe­dezi a nevelőszülők díjazását, kiképző gyakorlatok, napközi otthonok, háztartásbeli szolgálatok és gyermekvédelmi fela­datok költségeit, elősegíti és megkönnyíti a megyei kórhá­zak, egészségügyi központok és aggmenházak működését. Az “I ssue 8 megszavazásával a legfontosabb egész­ségügyi és gyermekvédelmi leiadatok megoldásáról gondos­kodunk. A javaslatot eddig már több mint 100 közületi szerv ajánlja a választók figyelmébe. Ezek között a szervek között szerepel például a Citizens League , az Inter­­church Council , a clevelandi Diocesan Pastoral Coun­cil az ügyvédi kamara stb., stb., A levy elfogadását szorgalmazó bizottság az érdeklődő csoportoknak a központban, amelynek címe: 1004 Huron Road, telefonja 861-4177, elnöke pedig Ginn William, szívesen adnak további felvilágosítást. ___________________________________ MEGHÍVÓ A Detroiti Szabadságharcosok a magyar Egyesületek Nagybizottságával együtt rendezi meg SZABADSÁGÜNNEPÉLYÉT, az 1956-os Szabadságharc 20. évfordul óján a detroiti Szent Kereszt Egyház Márványtermében (8423 South St., Detroit, Mich.). SZOMBAT, október 23-án de. 10 órakor az októberi Szabadság­harcot jelképező Magyar Zászló ünnepélyes felvonása a det­roiti Városháza előtt. VASÁRNAP, október 31-én de. 10 órakor Emlékmise a Szent Kereszt róm. kát. templomban. 11 órakor, a mise után —- a Hősök Emlékművének megkoszo­rúzása a templom kertjében. MŰSOR Műsorvezető: Abonyi Hauk Malvina. Zászlók behozatala: Szent Kereszt Egyház Magyar Isko­lájának tanulói. Amerikai Himnusz: Közönség Zongorán kisér Sivák Istvánné. Ima: Ft. Király Kelemen. Gloria Victis”, S. Koósa Antal verse. Angolra fordította Abonyi Hauk Malvina: Mrs. Ilopa Higgins. Detroit Város Proklamációja: Hon. Carl Levin, Városi Tanács elnöke. Angolnyelvű ünnepi beszéd: Hon. Mary V. Beck. Sarasate: “Magyar levegő”: Mischa Lefkowitz, hegedű­­művész. ( Magyarnyelvű ünnepi beszéd: Tollas 1 ibor, Szabadság­­harcos költő. “Élj, Amerika! : S. Koósa Antal, költő. Zárószó: Kovács Béla, elnök. Ima: Nt. Asbóth Gyula. Magyar Himnusz: Közönség Zongorán kisér Sivák Istvánné. A detroiti és környéki magyarokat szeretettel hívják és várják. ELNÖKJELÖLTEK Az Amerikában hagyományos kétpárt-rendszer isme­retében arra a kérdésre, hány elnökjelölt indul a novem­beri választáson, a legtöbb amerikai kétségtelenül azt vá­laszolná, hogy kettő: Ford R. Gerald elnök és Carter Jimmy volt kormányzó. Ez a válasz azonban téves lenne, mert háromszorosan is több ennél. Ohio államban 8 elnökjelölt között lehet válogatni, hord R. Gerald elnök republikánus és Carter Jimmy volt kormányzó demokrata elnökjelöltön kívül az Egyesült Államok elnöki székére pályázik még: az American Party hivatalos pártjelöltjeként Maddox Les­ter, Georgia volt kormányzója, mint független (indepen den t) jelölt pedig a következő négy: Carnejo Peter o Socia­list Wo rkers Parly, MacBride Roger a Libertarian Party, Hall Gus a Communist Party és LaRouche a EJ. S. Labor Party nevében. A nyolcadik elnökjelölt, Bubar Ben neve a szavazólapon nem lesz rajt, de azt is bárki beírhatja, mert szavazata érvényes marad. Az elmondottak után és alapján legalább elméle­tileg — már időszerűtlen kétpárt-rendszerről beszélni, mert a valóságot sokkal jobban megközelíti a többpárt rendszer megjelölés. AZ ŐSZI OLTÁSOK RENDJE A clevelandi Academy of Medicine véglegesen megállapította a swine Hu ellen védő oltások idejét és helyét. Ideje október két utolsó és november első vasárnap ja, október 24 és 31 és november 7 lesz a Randall Mail kivételével mindenütt délelőtt 10 és délután 6 óra között. A Randall Maliban az oltás 12.30 tói 5.30-ig lesz, viszont a RicI lmon d Hallban csak egyszer, november 7-én adják az oltásokat. Az oltás Clevelandben 5 helyen és 8 környező város­ban történik. Lebonyolításához 800 orvos, 800 ápolónő, 500 600 gyógyszerész, mintegy 2700 Írnok és rendfenntartó szükséges. Az oltóanyag szétosztását és az oltási központok­ba történő szállítását a tartalékos katonai szervek és a nem­zetőrség egységei végzik. Az 5 clevelandi központ a következő lesz: John Adams High School 3817 E. 116 St., East Terii H. S. — 2439 E. 55 St., Patrick Henry Junior H. S. — I 1901 Du­rant, John Marshall H. S. — 3952 E. 140 St.. McCafferty Health Center 4242 I órain Avenue. A 8 környező város: North Olmsted, Parma, Garfield Heights, North Randall, Euclid, Cleveland Ills, és Richmond Hts. RÁDIUM-ESO Kína szeptember 26-án az ország nyugati részében, Lop Nor közelében végrehajtotta az első nagyobb atom­­robbantást, amelynek kisugárzása messze vidékeken észre­vehető volt. Az Egyesült Államok területén Pennsylvániá­­ban és New Jerseyben mérték a legerősebb rádium-esőt , New Y ork környékén már alig volt észrevehető. Rádium­esőt jeleztek még Long Island és South Carolina területé­ről és Baltimore vidékéről. Az első jelentések alapján elrendelt országos megfi­gyelések Kalifornia, Illinois, I ennessee, Oklahoma, Georgia és Carol ina területén eredménytelenek maradtak, de a vizs­gálatokat talaj- és tejmintákon tovább folytatják. TUDÓSÍTÁS Az Árpád Akadémia Képzőművész és Iparművészeti Kiállítása keretében az akadémia az idén ismét kiterjeszti a bemutatásra érdemes anyagát és fénykép kiállítással bő­víti az 1976-os műsorát. I. • Minden fényképész pályázhat a kiállításon való; bemutatásra. II. Válogató bizottság dönti el, mely képek kerülnek a kiállító terembe. III. Kizárólag csak eredeti felvitelekkel lehet részt-5 venni. (Könyvekből, festményekről stb. lefényképezett má-j solatok nem alkalmasak a kiállítás céljára.) < IV. A kiállításra pályázó kép legfeljebb két éves keletű­legyen. Még nem volt kiállí tva és nem nyert semmifélej díjat vagy elismerést az USA, Kanada és Mexico terű ! Jetén. 1 V. A meghatározott kategóriákon kívül eső fényképe-1 két a bizottság nem veszi figyelembe. VI. Kizárólag 8x10 inches nagyított, fekete-fehér vagy] színes felvételek, kasírozott: 11x14 inch fehér vagy fekete alapon, de nem bekeretezett állapotban vehetnek részt. A- kasírozott képek drámai érvényesüléséről a rendezőség gon-’ doskodik. VII. Kategóriák: 1. Magyar tárgyú felvételek. (Népviseletek, iparművé-, szeti tárgyak stb.) 2. 1 ájképek. (Minden évszakban.) 3. Sport események. (Bármely sport.) 4. Látképek. (Városok, utcai töinegjelenetek, szórakoz­tató parkok, stb. a képek ne legyenek családi jellegűek.) 5. Portrait-csendélet. Vili. Által ános szabályok: Minden bemutatásra pályázó fényképész nem több, mint 5 képet nyújthat be a bizottsághoz. A kasírozott, de nem bekeretezett kép hátára a követ­kező információt kell feljegyezni: a. A felvétel, rövid címe, b. A fényképész teljes neve, Telefon száma, Pontos lakcíme és a “Zip Code , c. A felvétel helye, és ha lehetséges a felvétel dátu­ma, de legalább is a felvétel éve, d. Milyen technikát használt, amivel elért valamilyen speciális hatást a nézőre (Polarizáló szűrő, vörös szűrő, nagylátószögű, telefotó lencse stb.) IX. A válogató bizottság döntése és kiértékelése a be­küldött f énykép anyagból végleges és nem fellebezhető. X. A pályázat határ ideje: 1976 november 1. XI. Általános tudnivalók: Ajánlatos a pályázó képeket karton lapok közé cso­magolni és ajánlva (Registered) postázni a következő címre: Dr. Nádas János 1450 Grace Ave. Lakewood, Ohio 44107 A rendezőség nem felelős az elveszett vagy kárt szen­vedett beküldött fényképekért. Továbbá ajánljuk, hogy a, borítékra angolul írják iá: Postmaster, please do not fold or bend. Contents: Photographs A kiállított képek a kiállítás végzártakor személyesén is átvehetők a rendezőségtől, vagy postázva a következő feltételekkel: A fényképeket a védő kartonlapok közé cso­magolva kell beküldeni és felbélyegezett válaszborítékkal együtt postázni a jelzett címre. Ugyanabban a csomago­lásban küldjük vissza a nem kiállított képeket is. Tehát a válasz borítékra is ugyanannyi bélyeget kérünk. A rendezőség a kiállítás zárlatától 30 napnál tovább nem őrzi a képeket és nem felelős a felvételekért, ha a pályázó nem küld válaszborítékot a megfelelő névértékű felbélyegzéssel és címmel. A RENDEZŐSÉG HÚSZ ESZTENDŐVEL EZELŐTT! 1956 OKTÓBER 23-ÁN a magyar nép egy ember­ként — szegényen, rongyosan, a legelemibb polgár-jogoktól megfosztottan szembeszállt a szovjet megszálló csapa-’ faival. Emlékezünk, Emlékeztessünk! HÚSZ ESZTENDŐVEL. EZELŐTT... 1956 októ­ber 23-án a V1LÁGSZÁBADSÁG <— örökéletű eszmé­je nevében szállt szembe a magyar nemzet a Szovjet zsar­noksággal. Kelettől f— nyugatig hangzott a magyar név , dicsérete. ' Emlékezünk! Emlékezzünk! Emlékeztessünk! PROGRAM: 1976 október 24-én, vasárnap délután 1:30 P. M gyülekezés gépkocsival a Mindszenty Halinál és a Magyar Református Egyház parkoló helyén. " 2:00 P. M. - kocsikaravánnal indulás a városháza előtt levő hősi emlékműhöz. A magyar hősi halottak emlé­kére koszorút helyezünk az emlékműre. Visszatérve a Mindszenty Hallba a város képviselőit, nek, politikusainknak részvételével rövid emlékünnepélyt rendezünk. Az ünnepség fénypontja: ~..- MAGYARORSZÁG LÁNGOKBAN -c. film lejátszása. Emlékezünk! Emlékezzünk! .« EMLÉKEZTESSÜNK! Önkéntes adományokat köszönettel fogadunk. A WINDSORI MAGYAR BIZOTTSÁG 1976. OKTÓBER 13. ■* -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents