Magyar Újság, 1976 (66. évfolyam, 1-50. szám)
1976-10-13 / 39. szám
a. oldat: MAGYAR OJSÄG 1976. október: 13. T. Dombrády Dóra: ^ (Elhangzott folytatásos előadásban a WZAK-FM. rádión Kossányi Miklós és Mária yasárnapi adásain.) ERDÉLYBEN KIGYULTAK A LÁRMAFÁK, FEKETÉN FÜSTÖLNEK, BAJT JELEZNEK! Helsinkiben, az európai biztonsági és együttműködési értekezleten, megerősítették a “békét”, a megszállt területek további rabságát. Ceausescu figyelembe sem vette a hozzá eljuttatott panaszokat. Mi azonban, külföldön élő székelyek és magyarok, nem hagyjuk kialudni a lármafák lángját és tovább dolgozunk, erdélyi véreink jogaiért. Csak keseregni, nagy szavakat puffogtatni újságokban, rádiókban nem elég, hanem történelmi adatokkal keli bebizonyítani, hogy Erdély szerves része Magyarországnak. A nagyvilág könyvtárainak polcain, megtaláljuk a román, cseh, szerb, hamis adatokat tartalmazó történelem könyveket. Sok csalásukat ezekkel próbálják igazolni. Szalay Jeromos: " Igazságot Középeurópa Körül című könyvében írja: Egy több mint százéves propaganda után, emberfölötti munkát kell annak végeznie, aki Magyarország és magyar nép történetét olyannak akarja bemutatni, amilyen volt az a valóságban, különösen akkor, amikor nagyon is gyanús érdekek fűződnek, az igazság meghamisításához . Erdély történelmével, különösen az ifjúság van kevésbé tisztában, pedig fontos, hogy megismerje azt a földet, amely már a honfoglalás előtt is magyar és vérrokon népek lakóhelye volt és melyről olyan szívesen hallgatnak az otthoni magyar és román történelem írók. Az elcsatolt területeket úgy emlegetik, hogy még ott is laknak magyarok. Menjünk vissza a múltba és egyes történelmi eseményeket kiragadva, tudatosítsuk a magyar, székely, oláh, és szászok Erdély földjére való településüket. Erdély, Erdőelve lakosait először Herodotos (Kr. 484- 429) görög történetíró említi könyvében, akit a történelem atyjának” szoktak nevezni. Sokat utazott, eljutva Erdélybe is ott agatiszeket talált, akik aranyat ástak. Ezek a Maros mentén laktak. Az ősszittyanép igen korán küldött gyarmatosító rajokat a Fekete tengeren át fel a Duna vonaláig. Azonban világok változtak, birodalmak ütköztek, fogyott és veszett a szittyák nagyszerű népe, egyik raj a másik után morzsolódott fel a népvándorlásban. Etelközből jőve a magyarok egy része Erdély felől hatolt be, de a besenyők miatt. Szent István ideje előtt nehezen tudott megtelepedni. Első telepeik a Maros mentén lehettek. Szent László korában meginduló magyar történetírás első emlékei elvesztek. Azonban magyar krónikáinkban megtaláljuk a magyar családi hagyományokból, sőt szövegeikből is meggyőződhetünk a honfoglalás eseményeiről. Szent László a határok /védelmére keletfelé székelyeket rendelt ki és javadalmazásul földet adományozott részükre. A hun-magyar monda szerint, Attila örökén megosztozni nem tudó Aladár és Csaba, Sicambrian (a mai Óbuda) véres ütközetet vívnak egymással, melyből Csaba vesztesen kerül ki. Mindegy 15.000 emberével nagyatyjához Görögországba megy, mig 3.000 embere Erdély hegyei közé vonul. A székely monda ezeket tartja a székelyek ősének. Tizenhárom év múlva Csaba visszatér az ősi Scythiába. Fia Edém, a honfoglaló magyarokhoz csatlakozik és az Aba nemzetség őse lesz. Karácsony János, a Magyar Tudományos Akadémián 1904-ben székfoglaló beszédében, “A székelyek eredete és Erdélyben való településük címmel, megcáfolja azt, hogy a székelyek a hunok maradékai lennének, mert erre vonatkozólag semmi történelmi bizonyosság nincsen. A székelyek történelmét a honfoglaló magyarokétól nem lehet elválasztani, állítja. A székelyek azonban még ma is ragaszkodnak Csaba királyfi regéjéhez. Az erdélyi szászokról annyit tudunk, hogy a XIII. század közepén, a Rajna vidékéről németeket, valójában frankokat telepítettek le a déli részekre és a Királyföld, Herman, Nagyszeben lett a főfészkük. II. Endre 1211-ben német lovagrendet telepített a dél keleti határmentén, a kunok betörése ellen. A német lovagrend annyira függetlenül kezdett intézkedni, várakat épített, hogy a király kénytelen volt őket fegyveres erővel kiűzni. A szászok, mivel a király mellé álltak, kiváltságos levelet kaptak, 1224-ben. A tatárdúláskor a szász városok nagyobb része elpusztult és a néptelenné vált vidékre beszivárgott az oláhság. Az oláhok XII. század második felében tűnnek fel Magyarországon. III. Béla 1182-es hadjárata alkalmával találkozott a Balkánon vándorló oláhokkal. A bolgárok és oláhok 1186-ban fellázadtak a görög uralom ellen, Péter és Alsón vezérlete alatt. A közelgő görög hadsereg elől so-, kan menekültek a Duna balpartjára. A tatárjárás után, és a XIV. században, amikor elnéptelenedett egyes vidék, tekintélyesebb számban szivárogtak be Erdélybe. Az oláh történetírás szándékos elferdítéssel, propagandából, azt állítja, hogy ők a római gyarmatosok leszármazottjai és a magyar honfoglalás tette őket tönkre. Az erdélyi magyarság erőssége, Iegöntudatosabb népe, egyedüli őslakója a székelység. Udvarhely, Maros-Torda, Csík, Háromszék, és Torda-Aranyos megyékben laknak nagy tömegekben. Az ezeken kívül lakók, általában magyarok. Erdély magyarsága, székelysége, sokat szenvedett az idők folyamán és sokat nélkülözött, s ha nem “kéteszű”, vagy ahogy emlegetik csavaros gondolkozású ’, nem tudott volna megmaradni. Történelmét hosszú lenne leírni. A múltban volt külön ország, fejedelemség, <—< de azért a magyar és székely máig is megőrizte sajátos néprajzi képét, tudatosan őrzi és éli népiességét és magyarságát. Hagyománybeli kapcsolatai vannak az ország felvidéki és dunántúli népek hagyományaival. Nyelvünk egyik alapja, az erdélyi nyelvjárás, az amelyet az erdélyi fejdelemi udvarban beszéltek. Régi nyelvemlékekben is gazdag, históriás éneket, balladát az egész ország népe nem tud anynyit, mint a székely. Erdély földrajzi hovátartartozásáról csak egy pár történelmi eseményt említek: Szent István nemcsak a nemzeti és keresztény .államot, hanem a királyságot is megszervezte és ezt ezer éves történelmünk igazolja. Kis nemzetként Európa közepén harcoltunk függetlenségünkért. Elfogadtuk a nyugati kereszténységet és kultúrát, de nem áldoztuk fel keleti hagyományainkat. Erdély hovátartozását, misem bizonyítja jobban, mint. Szent István erdőelvi Gyula ellen folytatott küzdelme, aki- J nek magatartása veszélyeztette magyarság nemzeti egysé- j gét, nyugati fejedelmekkel való kapcsolatait és egyházpolitikai törekvéseit. Szent István erdőelvi Gyulán nyert győzelme emlékére, Csíkban 1002-ben Salvator néven kápolnát építetett. 1164-ben I imon és Fab, Ant. Marchio de CoIIoredo, latin nyelvű könyvükben is említik, mint cisztercita kolostort. 1242-b en a tatárok feldúlták. Hosszú lenne Erdély történelmét ismertetni, csak a közelmulti eseményekről teszek említést: Az első világháború szerencsétlen kimenetele után, a 1920 június 4-én Versailles, Grand Trianon palotájában, aláírták a békeszerződést. Magyarországból csak 93.973 négyzet kilométer csonkot hagytak meg. Erdélyt Romániához csatolták. A román kormány kötelezi magát, —< mondja a békeszerződés második pontja — hogy minden lakosának teljes és egész oltalmat ad szabadságukra és életükre vonatkozóan á születésre, nemzetiségre, nyelvre és vallásra való tekintet nélkül . Ez sajnos nem történt meg. Erdély magyarsága é§ székelysége hiába vitte a Népszövetség elé üldöztetését, sok sérelmét, nem orvosolták. Erdélyben megkezdődött a magyarság elnyomása, szenvedése. A második bécsi döntés után Észak-Erdély visszatér 1940 augusztus 50-án. A boldogság csak 1944 szeptember 4-ig tart, mert az Ojtoz-i és Gyimes-i szoroson betör az orosz a Kárpátok medencéjébe. Az oláhok átállottak az oroszokhoz és ezzel Bidault miniszter szerint: Románia hozzájárult a szövetségesek győzelméhez és 6 hónappal rövidítette meg a háborút. Az oláhok, Sztálin ajándékaként kapták meg Erdélyt —- mondhatjuk ;—• s nem mint jogos követelményt. 1944 októberében a román csapatoktól vezetett orosz csapatok elfoglalják egész Észak-Erdélyt és ezzel megkezdődik a Vasgárdisták és a csendőrök tömeges vérengzése és kegyetlensége, amelyek közül Háromszék, Csík, Kolozs és Bihar-megye székelyei, magyarjai szenvedték a legtöbbet. Ez után kezdetét vette a lelkileg való megtörés. Sorra szüntették meg a magyar iskolákat, az intézményeket államosították, majd történelmének meghamisítása, műkincseinek és javainak elkobzása következett. Érthető a magyarság nagy fájdalma, amikor hallja hogy nemcsak közvetlen a második világháború után, de még most is tehergépkocsik állnak meg Erdélyben az egyes könyvtárak, egyházközségek előtt és fe Idobálják reá a régi anyakönyveket, könyveket és ismeretlen helyre szállítják. Nem is lehet felmérni azt az óriási kárt, amit ezzel a brutális intézkedéssel véghez visznek az oláhok. Tört énelmünk folymán, Erdély sok viszontagsága közepette, őseinkről, történelmünkről számtalan okmány, hiteles adat veszett el és ment pusztulásba. Régebbi veszeteségeinkből csak egy párat említek meg hiteles adatokra támaszkodva: P. Gegő Elek 1838- ban a Magyár Tudományos Akadémia által kiadott könyve a “Magyar J elepekről érdekes feljegyzéseket tartalmaz. P. Gegő Elek beutazta Erdélyt, felkereste a régi várakat, könyvtárakat s az ott talált történelmi értékeket feljegyezte. [ Hunyadi János a Vaskapunál nyert győzelem emlékére a— ahol székely vitézek is harcoltak <—< telket adományozott Csíkban a Szent Ferenc rend szerzeteseinek, akik itt először I 352-ben vesszőből font hajlékban helyezkedtek el. Kolostoruk 1567-ben készült el. P. Kájoni János 1683-ban itt kezdte meg a könyvnyomtatást, ekkor nyíltak meg az iskolák is. Felmérni is lehetetlen azt a nagy kárt, ami itt ért minket 1694-ben amikor a tatáfdúlás következtében leégett a templom, melynek gömbjében rejtett iratok, értékes okmányok voltak. Leégett a kolostor 4000 kötetet számláló könyvtára, okmánytára is Egyes székely nemesek családi levéltára is a lángok martaléka lett. Marosvásárhelyen a Teleki-Könyvtárt 1795-ben kezdték építeni, melyet J eleki Samu alapított és 1802-ben fejezték be. Legértékesebb közkönyvtárunk volt, mely kb. 60.000 kötetből állt. Itt őrizték a XVI századból származó magyar nyelvemlékünket is, mely négy leírótól származik. Az első három rész valószínűleg marosvásárhelyi Klarissza apácáktól való, 1525-1530 között. A negyedik rész a Sepsiszentgyörgyi Ferenc fráter műve, legendákat, elmélkedéseket, imádságokat tartalmaz. Vajön még a könyvtár tulajdonában van-e? A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum magvát özv. Cserey Jánosné alsó és felső csernátoni Zathureczky Emilia gyűjteménye képezte, mely imecsfalvi kastélyában a családi ékszerekből, okmány, porcelán, fa és vas tárgyakból állt. A gyűjteményt Vasady Gyula tanár állította össze 1875-ben. A múzeum jellegzetes székely őstörténetre vonatkozó részét lezárták a románok. A többiből mit hagytak meg, nem tudjuk ... A XVIII. században minden főúri családnak volt könyvtára, családi okmány és érem gyűjteménye, ami évek során vagy múzeumba került vagy háborúk következtében Fáik A. Viktor: MEGINDOKOLÁS Lapunk szeptember 25-án megjelent számában részletesen foglalkoztunk azzal a budapesti tudósítással, amely a Szent Korona kiadásának kérdésével foglalkozott s amelyet a clevelandi Plain Dealer Murray Seeger tollából szeptember 13-án közölt. A cikkre Löte Pál dr., a Szabadságharcos Szövetség elnöke, Bony Alex, Kozmonné Ilona és Brown Stempien Laura válaszát a Plain Dealer” szeptember 19-én hozta. Az első három magyar szövegét a Katolikus Magyarok Vasárnapjában olvashattuk. Ezeket a válaszokat új adatok és szempontok közlésével egészíti ki s részben módosítja Fáik A. Viktor mérnök, magyar cserkész csapatparancsnok levele, amelyet a “Plain Dealer szerkesztőségéhez intézett. Ebben a levélben Fáik A. Viktor, a Magyarságtudományi Kollégium (Institute of Hungarology) kutató tagja, a következőketkezőket írta: Uraim I Szeretném köszönetemet kifejezésre juttatni Seeger Murray Hungary presses for return of St. Stephens treasures című magyar vonatkozású tudósításának közléséért a Plain Dealer szeptembei 13-án, hétfőn megjelent számában. A cikk óriási érdeklődést keltett Nagy-Cleveland igen népes magyar nemzetiségi köreiben, ezért a történelmi hűség kedvéért szeretnék a cikkel kapcsolatban néhány megjegyzést tenni. Meggyőződésem, hogy ezek a megjegyzések, ha nyilvánosságra kerülnek, nagy megnyugvást adnak a magyar nemzetiségi köröknek, mivel azok a vita “mások oldalára” vetnek fényt. 1. Szent István jelentőségét a magyar templomokban a cikk túlértékeli; igaz ugyan, hogy Szent István a legjobban ismert magyar szent, aki a közel ezeréves keresztény királyságot megalapította, de nem részesül, soha nem is részesült nagyobb tiszteletben, mint Krisztus Urunk, vagy a Boldogságos Szűz. Lényegileg nagy különbséggel, de az összehasonlítás kedvéért őt inkább “Magyarország Szent Patrickjé -nak lehetne nevezni, ámbár Szent István nem védőszentje Magyarországnak. Magyarország védőszentje a Boldogságos Szűz, akinek oltalmát Szent István maga kérte (országa részére). 2. Véleménye szerint a cikk a Szent Korona jelentőségére vonatkozóan Magyarországon teljes téves benyomást kelt, mert azt sohasem tekintették régi, múzeumi tárgynak, vagy egyszerűen csak Szent István ereklyéjének és "kincsé”-nek, hanem abban mindenkor a magyar nemzet egyetlen és szent koronáját látták. Valójában a Szent Korona mai alakjában két részből tevődik össze: felső része csakugyan Szent Istváné volt, alsó részét azonban I Géza király kapta (aki 1074-től i 077-ig uralkodott). Az elmúlt kilenc évszázadon át minden királynak ezzel a koronával kellett megkoronáztatnia magát, hogy elismerjék alkotmányos királynak; más koronát a nemzet sohasem fogadott el. Történeti tény, hogy 1401-ben az országgyűlés kimondta: a Szent Korona egyesíti a királyt és a nemzetet és minden jog forrása a Szent Korona. 1402-ben törvényt alkottak, amelyben a Szent Korona elmélete bővebb magyarázatot kapott. 1945-ig a Szent Korona a magyar szuverenitás jelképe.volt és minden ítéletet “a magyar Szent Korona nevében hoztak. 3. A koronát nem a náci seregektől zsákmányolták, el, ahogy a cikk állítja, hanem sokkal helyesebben: azt Pajtás Ernő ezredes parancsnokságával az alkotmányos magyar királyi kronaörség” szállította ki Magyarországról a szovjet csapatok esetleges vandalizmusa elől történő megmentése céljából. Az ausztriai Salzburg közelében lévő kis faluba, Mattsee-be vitték, ahol önként adták át Clay Lucius tábornoknak azzal a kéréssel, hogy az mindaddig maradjon amerikai védelemben, amíg a meg nem szállt Magyarországra vissza nem kerülhet. 4. Meggyőződésem szerint a legtöbb magyar származású amerikainak valóban az a véleménye, hogy a Szent Korona igazi helye Magyarországon van, de az is közismert, hogy 1919-ben, az első magyarországi kommunista hatalomátvétel idején Kun Béla, az akkori kormányzat kommunista feje, a Szent Koronát tört arany -ként bocsátotta áruba. Az egyetlen ok, hogy szándéka nem sikerült, csupán az a tény volt, hogy a nemzetközi felhajtok nem tudtak elég pénzt előteremteni a kommunista uralom bukásáig. < Talán ez is egyik oka annak, hogy a legtöbb magyar származású amerikai az Egyesült Államok biztonságos őrizetében kívánja a Szent Koronát tartani mindaddig, amíg a jelenlegi körülmények Magyarországon fennállnak. * * * Az előbb magyar fordításban közölt “megindokolás , amelynek szerzője nemcsak magyar cserkésztíszt, hanem az amerikai haderőnek is tartalékos tisztje, kétségtelenül döntő bizonyítékokkal támasztja alá mind a külföldi magyarság egyetemesnek mondható álláspontját, mind az illetékes amerikai hatóságok következetesen elutasító magatartását, amelynek változatlanul kel! maradnia, amíg Magyarország földjén, Szent István birodalmának trianoni-párizsi csonkján idegen hatalom megszálló csapatai tartózkodnak s azok szuronyainak és tankjainak árnyékában törpe kisebbség szemfényvesztése folyik. AZ AMSz TILTAKOZÁSA FORD ELNÖK KIJELENTÉSEI ELLEN Az Amerikai Magyar Szövetség nevében Ft. Dr. Béky Zoltán tb. püspök, országos elnök erélyes hangú táviratot küldött Ford elnökhöz, aki a szerdai elnökválasztási vita során azt állította, hogy nincs szovjet hegemónia Keleteurópábán. A távirat szövege a következő: The American Hungarian Federation, the organization of American Hungarian churches, associations and societies was appalled to hear marks that there is no Soviet domination in Europe. We received thousands of calls from across the country from our members and member organizations requesting immediate rectification. national fraternal your re- Eastern vben! megsemmisült. A román soviniszta propaganda következtében félő, hogy a megmaradt írásos emlékeink elpusztulnak. A románok tovább dolgoznak Erdély elrománosításával. A valaha színtiszta magyar városokban ortodox román templomokat építenek a város szívében. Megengedik a magyar színjátszást, sőt a külföld felé is hirdetik, de arról nem beszélnek, hogy a piagyar darabok mellé milyen kommunista vagy román propagandát fűznek. Az újságírást, könyvkiadást megbízható párttag végezheti. Ezek a kiadványok sem jutnak el mindenkihez, olyan kevés példányszámban kerülnek forgalomba, de külföldön inkább megkaphatok. Az otthoniak értékeit, okmányait számontartják és még jó, ha a családoktól nem követelik beszolgáltatásukat. A szegénység, kopottság, rosszul tápláltság lerí róluk. Nem írhatják meg az igazságot, mert leveleiket cenzúrázzák. A leszakított testrész nem várhat semmit a csonka törzsétől, Magyarországtól. A hazai rezsim által rendezett anyanyelvi konferenciákon, nem törődnek velük, mert azt a propaganda osztályon az emigrációban élő magyarságnak rendezik. Az erdélyi magyarság üzletekben, hivatalokban, de még az utcán is fél magyarul beszélni. Gyermekeit, ha nem küldi .állami iskolába, akkor nem lesz meg a lehetőségük arra, hogy az egyetemre kerülhessenek. Nem küld oda az anyanyelvet megőrző pásztorokat a mai magyarországi rezsim, mert akkor a szovjet által emlegetett népek közti jóviszony megcsorbulna. Ilyen a helyzet ma Erdélyben Nekünk, emigrációban kényszerült magyaroknak öszszeszorul a szívünk és lélekben együtt szenvedünk a kettős járom alatt kínlódó véreinkkel. Ne higyjünk az onnan propaganda céllal kiküldött íróknak, színészeknek, akik arról beszélnek, hogy magyar színház és könyvek nagy számmal állnak a magyarság nyelvének szolgálatában. Veszélyben a fajtánk! Még a temetőkben is megzavarják az ősök nyugalmát, amikor a régi sírkövekről eltüntetik a magyar felírásokat. Rákosi Viktor: “Elnémult harangok című könyvében 1903-ban keserűen írja az erdélyi református pap életén keresztül, az oláh papok ehománosító politikáját és készülődésüket arra az időre, amikor sorban elnémulnak a magyar templomok harangjai és megteremthetik álmukat a Nagyromániát. Az akkori politikusaink nem szenteltek kellő figyelmet ennek a vatesi meglátásnak. Gr. Apponyi Albert minisztersége alatt 1907-ben, elrendelték Erdélyben, hogy az .államsegély fejében a magyar nyelvet is kell tanítani a román lakosú iskolákban. Erre a románok az egész világot betöltötték' panaszaikkal s a magyarságot úgy állították be. mint akik elnyomják őket, nem adják meg jogaikat. Az oláh pópák álltak a mozgalmak élén és ők szították a tüzet és az elégedetlenséget és a külföld még a mai napig is hitelt ad nekik. Ha a románok igazságtalannak tartották az akkori magyar kormány intézkedéseit, akkor ma nekünk kéz a kézben kell dolgoznunk, hogy felhívjuk a világ figyelmét a magyarságot megsemmisíteni akaró, soviniszta román kormány intézkedéseire, hazugságaira és történelmi hamisításaira. I take this step with sorrow since 1 have been active for decades in favor of Republican presidential candidates. If you want to regain the confidence of our community, you I will have to act promptly and decisively. We are awaiting your early reply. Rt. Rev. Zoltán Beky Bishop emeritus National President Ugyancsak távirattal fordult az AMSz Jimmy Carter demokrata elnökjelölthöz, megelégedésének adva kifejezést, hogy ő Ford elnök állításaival szemben kidomborította a szovjet megszállás és hegemónia állandó jellegét Keleteurópában, és kihangsúlyozta, hogy az elnök sem tudná meggyőzni az amerikai magyarokat, cseheket és lengyeleket, hogy népeik nincsennek szovjet elnyomás és megszállás alatt a Vasfüggöny mögött. Emlékeztette az AMSz távirata Jimmy Carter elnökjelö Itet a Szovjetunió által vérbefojtott dicsőséges magyar szabadságharc 20. évfordulójára és a tényre, hogy jelenleg is kb. 100,000 orosz katona állomásozik Magyarországon az 1947-es békeszerződés cikkelyeit megsértve. Gyúljanak ki a nagyvilágban mindenütt a lármafák és legyünk szószólói fajtánknak és kérjük Szent Lászlót, Erdély védőszentjét vegye oltalmába Erdélyt és árva népét! FORRÁSMUNKÁK: Szalay Jeromos: Igazságok Középeurópa körül (München, 1959). Szalay Jeromos: Vértanú Püspök, Vértanú Népe (Párizs P. Gegő Elek: Magyar Telepesekről (Budán, 1838). Karácsony János: Székelyek eredete és Erdélybe való településük (Budapest, 1905). László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete (Budapest, 1944). Dr. Somogyi Ferenc; Küldetés, a magyarság története (Cleve- Pallas Nagy Lexikon (Budapest, 1893). land. 1973). Az Ezeréves Ma gyarország (Pesti Hírlap kiadása, 1939). NEM AKAR VISSZATÉRNI Olvasóink bizonyára jól emlékeznek még arra, hogy Belenko I. Viktor orosz repülő főhadnagy néhány héttel ezelőtt átrepült Japánba s ott az Egyesült Államoktól politikai menedékjogot kért. Belenko közben át is került Amerikába és bár már Japánban határozottan kijelentette, hogy nem óhajt visszatérni, sőt a szovjet külügyi hatóságokkal sem kíván találkozni — a washingtoni szovjet követség hivatalos tényezői előtt újból kif ejezésre juttatta megdönthetetlen elhatározását. Belenko visszatérése érdekében a szovjet hatóságok mindent megtettek. Nemcsak a washingtoni követség igyekezett rábeszélni, hogy változtassa meg elhatározását, hanem édesanyján és feleségén keresztül is arra biztatták, térjen haza. Moszkvában a két asszonnyal sajtóértekezletet tartottak. Ezen Belenko felesége, Ludmila Petrovna kijelentette, az illetékes szovjet hatóságok biztosították, hogy férjének megbocsátanak és hogy ellene semmiféle megtorló eljárást nem indítanak. Ford elnök a szovjet pilótának politikai menedékjogot biztosított. Az általa áthozott Mig25 harci repülőt japán és amerikai szakértők tüzetes áttanulmányozás céljából szétszedik. A japán honvédelem szakértői máris megállapították, hogy az áthozott repülőgép valóságos “repülő tank”. Noha néhány eszköze már idejétmúlt, mégis a világ legfejlettebb hadi repülőjének tekinthető. A repülő azonnali visszaadásának megtagadása Japán és a Szovjetunió viszonya közt feszültséget idézett elő. Az oroszok hat japán halászhajót fogtak el azóta. Ezt a szovjet hatóságok ugyan tagadják, a japán partőrség azonban a hatodik halászhajó, a 8. számú Koséi Maru eltűnése után azt jelentette, hogy a halászhajó, amelynek fedélzetén 4 kezelő tartózkodott, utoljára a következő rádióüzenetet küldte: "Szovjet járőrhajó közeledik. Ha nem jelentkezünk újból, elfogtak bennünket . A halúszhajóval minden további kapcsolat megszűnt.
