Magyar Újság, 1976 (66. évfolyam, 1-50. szám)

1976-01-01 / 1. szám

1976 KETTŐS ÉVFORDULÓ AZ OTTHONI HELYZET Siói/ Will iám, a Scripps-Howard-lapok tudósítója, néhány héttel ezelőtt átutazott Délkelet-Európa kommun­­nista uralom alatt lévő országain s eközben természetesen Budapesten is meglordult, érdeklődött és több emberrel köz­vetlenül elbeszélgetett. Arról, amit látott, hallott, közel két­­hasábos cikkben számolt be. Tudósítását azzal kezdte, hogyan járt az egyik tájé­koztatójával, akinek az amerikai követség épületének bejá­rata előtt (a Szabadság-téren) kellett volna találkoznia. Hiába várt rá, mert magyarok nem szívesen találkoznak másokkal az amerikai követség bejáratánál. Később tájékoz­tatója elmondta neki, hogy a követségi épülettel szemben rendőrségi őrbódé áll, amelyet akkor helyeztek el ott, ami­kor Mindszenly híhoros (1956-tól 1971-ig) a követségen la kott. Felvilágosítójával végül is az egyik kávéházban be szélgetett a Goulash Communism ”-róI. Steif ezután arról tájékoztatta olvasóit, hogy a 63 éves Kádár János rendszere diktatúra, de enyhe (a mild one), amelyet Kádár, aki valamikor kazánkovács volt, a 19 évvel ezelőtt sikertelenül végződött felkelés óta vezet. A felkelés után 200.000 többnyire fiatal magyar menekült Nyugatra, 40.000-et viszont Keletre hurcoltak, ahonnan sohasem hal­lottak többet róluk. Az orosz csapatok azóta is az Indiana-nagyságú or szágban tartózkodnak. Négy hadtestjük, amely 70.000 em­berből áll, Budapesttől északnyugatra és délre lévő kaszár­nyákban nyert elhelyezést. Az orosz katonák rendesen vi­selkednek (they are well-behaved), csak akkor lehet őket látni, ha autóbuszokon városnézésre jönnek be a fővárosba. A magyaroknak az oroszokkal közös határuk: van s ugyanolyan jól tudják, akárcsak az oroszok, hogy félmillió emberből álló motorosított alakulatok órákon belül Magyar­­országra vonulhatnak. Ez az oka, miért nem hajlik el Kádár a szovjet külpolitika vonalától. Az oroszok viszonzásul Ká­dárnak és pártjának szabad uralmat biztosítanak. Az eredményt a Gellért-fürdőben, a budapesti tucat­nyi gyógyfürdő egyikében lehet látni, ahol délutánonként a pocakos férfiak százai jelennek meg, hogy a sok gulyás, a sok rétes és a sok tokaji, vagy az Egri Bikavér néven ismert vörös bor hatását ellensúlyozzák. Az elkerülhetetlen kávé és torta fogyasztása közben Mihályi Tivadar szakszervezeti vezető elismeri, hogy a ma gyarok egy kicsit burzsujok . Mint minden magyar, ő is megjegyezte, hogy Magyarország nem a Balkánhoz tarto­zik; mi közép-európaiak vagyunk . A magyarok ragaszkod­nak egyéniségükhöz, amit Kádár 1968-ban bevezetett új gazdasági rendszere is visszatükröz. Ez a rendszer 49 állami tulajdonban lévő s magyar ipari termelés 55%-át előállító, a munkásság 45%-át foglalkoztató vállalatnak lehetőséget adott arra, hogy nyereségre dolgozzék. A vállalatok igaz­gatói és munkásai leloszthatják jövedelmüket, megállapít­hatják munkabéreiket és önállóan dönthetnek, mennyit tar­tanak vissza fejlesztési és kísérletezési célokra. Az általános irányelveket meghatározták, de a hazai és külföldi piacokon a vállalatok szabadon versenyezhetnek. A kisvállalkozások­nak is önállóságot biztosítottak. Az óriási kollektív gazdasá­gok mezőgazdálkodási tevékenysége fokozatosan a nyere­ségre törekszik. Az eredmény mindeddig az, hogy az ipari termelés állandóan, évente körülbelül 7%-kaI növekszik. Magyaror­szág összes termelése 1974-ben 21.3 billió $ volt, 5.4%-kal töb, mint 1973-ban volt. Ma már a 10 millió magyarnak majdnem félmillió gép­kocsija van, pedig a ’ Zhiguli az orosz Fiat — ára 4000 $ körüj. van. A lengyel Fiat hozzávetőlegesen ugyanennyibe kerül. A budapesti igény jelképe az olasz Fiat. A tv-vevők száma országos viszonylatban 2.2 millió. Ezeket mostanában 225 $-ért, vagy ennél magasabb árért be lehet szerezni. Az üzleti kirakatok tele vannak élelmiszerekkel. Ezek olcsók, mert a termékeny magyar alföld az ország szükség­letének körülbelül 90%-át biztosítja, ami aztán az árak alacsonyan tartását is lehetővé teszi. A ruhafélék jóval költségesebbek, de jó minőségűek. Az egyik budapesti nőiruha-tervező csak a kommunista párt-előkelőségek kövér feleségei számára készít ruhákat és ezzel az oroszok között is jelentős sikert ért el. A bútor nem olcsó, de azért a magyarok beszerzik. A Bartók Béla-utcában lévő bútorkereskedések zsúfoltak. A lakáskérdés r- annak ellenére, hogy az utóbbi 15 éven át bérházakban egy millió új lakást építettek <— nagy probléma. A második világháború idején ugyanis a budai részen a lakások 70%-a elpusztult, a pesti részen 30% megsemmisült. Az 1956-os felkel éskor is számos épület ösz­­szeomlott. A lakásra várakozók névjegyzékén —• az egyik magyar közlése szerint — 110.000 csalód van. Van olyan család, amelyik 7 éve várakozik. A telefon bevezetése ugyanolyan nehéz, mint a lakásszerzés. A főváros népessége a háborút megelőző 1.5 millió­ról több mint 2 millióra növekedett. A lakáshiány a szüle­tési arány csökkenését is maga utón vonja. A fővárosi né­pesség szaporodása inkább az iparosodással van összefüg­gésben. A földművelő népesség aránya 54%-róI 23%-ra csökkent, az iparié 25 év alatt megkétszereződött, 44%-ra emelkedett. Ezzel az átalakulással függ össze a városok elsősorban a főváros <—< népesedésének gyors gyarapodása. Mert egyébként a magyar népesedés sztatikus, ezért család­védelmi intézkedéseket vezettek be. A lakás kiutalásánál előnyt biztosítanak a gyermekes családoknak. Pár évvel ezelőtt szigorú magzatelhajtás-ellenes törvényt léptettek ha-200 ÉVVEL EZELŐTT Mind enki tudja, hogy az 1976. év az amerikai Füg­getlenségi Nyilatkozat kiadásának 200. évfordulója, de ta­lán sokan azt gondolják, hogy ez bennünket közvetlenebbül csak mint amerikai akat érdekelhet. Mindjárt az év legele­jén rá kell tehát mutatnunk, hogy a nagy Amerikai Egye­sült Államok fejlődésében mi, magyarok, kezdettől fogva jelentékenyen részt vettünk. Ezt a történeti tényt az idén lesz legjobb alkalmunk önmagunkban is tudatosítanunk és másokkal is tudomásul vétetnünk. Szerepünk nemcsak a Függetlenségi Nyilatkozat kia­dásáig, hanem a legrégibb időkig, Amerika legelső felfede­zéséig visszanyúlik. Van olyan feltevés, hogy már a vikin­gek felfedező útján r— 1000 körül .—- járt itt magyar, Ko­lumbusz után pedig magyar hithirdetők, tudósok, utazók és katonák fordultak meg ezen a földön, amelyet Waldsee­­müller Martin 1507-ben Vés pucci Amerigo keresztnevéről nevezett el Terra Americanak. Mivel pedig Vespuccit édes­apja azért kereszteltette Amerigonak (latinosán Amerikus nak, vagy Emericusnak), mert a magyar Szent István király fiának, Szent Imrének (Sanctus Emericus-nak) példáját akarta fia elé állítani, többen közvetett úton America nevét is magyar eredetűnek vélik. Előző számunkban közöltük azt a legújabban megál­lapított történeti tényt, hogy itt élő magyarok feltehető kez­deményezésére Transylvania néven már 1776-ban kísér­let történt 14. állam alapítására. 1777-ben az amerikai zászlók alatt 141 magyar küzdött a függetlenségi harcban. 1779 május 1 l én a north-carolinai lovas rohamban Kováts, Mihály ezredes lett az első ismert amerikai magyar hősi ha­lott. 1840-ben érkezett ide Haraszthy Ágoston, a kaliforniai szőlészet és borászai úttörője és kifejlesztője. 1853-ban a magyar Koszla Márton kiszabadítása a smyrnia kikötőben állomásozó osztrák hadihajóról nemcsak Amerikában,, ha­nem világszerte feltűnést keltett, az amerikai ko rmányható­­ságokat pedig nagy horderejű elvi álláspont érvényesítésére késztette. . ’ A polgárháborúban az északiak oldalán legalább 800 magyar küzdött az amerikai hadseregben, ahol 2 altábor­­nagyi, 5 brigadéros tábornoki, 15 ezredesi, 2 alezredesi, 14 őrnagyi, 15 pedig kapitányi rangot ért el. Asbóth Sándor altábornagy későb argentínai követ, Stáhel-Számvald Gyula altábornagy pedig, aki 1893 november 4-én a Con­gressional Medal of Honor kitüntetést is megkapta, Japán­ban, majd Kínában konzul lett. A polgárháború idején katonaként került Amerikába a magyarországi Makón született Pulitzer József is, aki új­ságkirály, többszörös milliomos let s a kiváló amerikai új­ságírók jutalmazására alapot létesített, amely ma is lehe­tővé teszi évenként a Pulitzer díjak kiosztását. Az 1871 ben megindult tömeges magyar bevándorlás eredményeként országszerte magyar templomok épültek, egyesületek alakultak, tudósok és művészek tűntek fel. Ki­épült az úgynevezett Magyar-Amerika, amely egyre több nagy embert adott az Egyesült Államoknak, de még több lályba. 55 éves kora előtt belügyminiszteri engedély nélkül senki sem vándorolhat ki. Magyarország külkereskedelmi forgalmának több minr harmadrésze a Szovjetunióba, egy ötödé Kelet-Németoiv szágba és Csehszlovákiába irányul. Nyugat felé Nyugat- Németországba irányul a legjelentősebb külkereskedelmi forgalom, ez azonban mindössze 7.3%. A magyarok ennek ellenére nyugati árúkat akarnak és az elöregedő népesség termelőképességének fokozása érdekében nyugati technoló­gia bevezetésére törekednek, aminek az az eredménye, hogy a Nyugattal szemben 1974-ben 700 mililó $-os kereskedelmi deficitjük támadt, ami 1975 első felében 560 millió $-ra növekedett. Az ország legfőbb kiviteli árúcikke a bauxit, ezen kívül némi búza, csirke és húsáréi. Ez Európai Közös Piac 1974- ben életbeléptetett húsárúbehozatali tilalma Magyarországot igen kedvezőtlenül érintette. Kivisznek még az országból nagyon sok készárút is autóbuszoktól gyógyszerekig terjedő nagy változatosságban, de a Nyugat árútermelésének visz­­szaesése érezteti hatását. * * -sí­imé, így látta Steif William, az amerikai újságíró a helyzetet Magyarországon 1975 végén. Szempontját érdekes tudósításának címe árulja el talán legjobban: Hungary dictatorship, but profit motive strong (Magyarország dik­tatúra, de a haszonszerzési törekvés erős). Mi magunk, per­sze, másként fogalmaznánk meg ugyanezt. Inkább talán azt mondanánk, hogy a magyar élni akarást még a diktatúra sem tudja megtörni és természetes törekvéseinek útjától el­téríteni. Ez a megfogalmazás a mohácsi vész 450. évfordulói esztendejének hajnalán mindenesetre biztatóbb és meg nyugtatóbb, legelsősorban pedig tanulságosabb, mint az előbbi következtetés. becsületes munkást, iparost, kereskedőt, a két világháború, majd a koreai és vietnami harcok során pedig számtalan hőst, akik közül Stahel-Számvald Gyula altábornagy után 1968 november 15-ig még négyen (I ábor William, Vadas Albert, Molnár F. Zoltán és Rábel László) kapták meg a “Congressional Medal of Honor” legmagasabb amerikai katonai kitüntetését. A magyar tuósoknak. íróknak és művészeknek, gazda­sági vállalkozóknak mindmáig se szere, se száma. Jogos büszkeséggel mondhatjuk el. hogy ennek a nagy országnak rövid 200 éven át végbement szédületes fejlődésében ér­demleges szerepet játszottunk. Minden okunk és jogunk megvan tehát, hogy az idei 200. évforduló ünnepélyein és megemlékezésein a magunk jogán, mint magyar amerikaiak, vagy amerikai magyarok, teljes szívvel és lélekkel, büszke öntudattal résztvegyünk. 450 ÉVVEL EZELŐTT Az Amerikai Egyesült Államok fennállásának 200. év­fordulójára való lázas előkészületek közben valósággal el­feledkeztünk árrá!, hogy ebben az évben, mint magyaroknak másik évfordulóról is meg kell majd emlékeznünk. Augusz­tus 29-én lesz ugyanis 450. éve, hogy a törökök a keresztény Nyugat védelmében vívott évszázados véres harcok után ki­merült. fáradt magyarság felett döntő győzelmet aratott. A mohácsi csatatéren felvonult keresztény sereg, a­­melynek fele lovas, fele gyalogos volt, kétharmad részében magyarokból, egyharmad részében idegenekből (lengyel, morva, német zsoldosokból) állt, alig tét1 k: 2 1.000—-25.000 embert."A támadó török ereje 70.000-—80.000 főnyi jól ki­képzett, korszerűen felszerelt sorkatonaságból és mintegy 40.000—*50.000 főnyi kiképzetlen, szervezetlen harcosból, továbbá 300 ágyúval felszerelt kitűnő tüzérségből tevődött össze. Az ütközet után 15.000 magyar hősi halott maradt a mohácsi csatatéren és 15.000 hámosló, 5000 szekér, 200 dunai naszád, 85 ágyú (az egész tüzérség) pusztult el, vagy került a törökök birtokába. Az életben maradt 10.000 em­ber fejvesztetten menekült. II. Lajos király menekülés köz­ben a megáradt Csele-patakba fulladt. Az ország színe­­virága elveszett, a magyarság majdnem vezetés nélkül ma­radt, a végső pusztulás szélére sodró dott. Európa-szerte akadtak, akik — mint egykor az 1241-er iatárjárást követően — azt hitték, hogy a kereszténység bás­tyája, Nyugat védelmezője, a magyar állam és a magyar nép életereje végképp megtört. Pedig a mohácsi vész még csak bevezetője volt annak a másfél- százados élethalálharc­nak, amelyet a magyarság — a keresztény Nyugat inkább kevesebb, mint több támogatásával — kénytelen volt végig­küzdeni, ahogy mondani szokták: két pogány (a török és a német) közt egy hazáért három (királyságbeli, török hódolt­sági és erdélyi) részre szaggatott, vallási téren is megha­­sonlott, lelekezetekre tagozódott állapotban. A mohácsi vész 450. évfordulóján persze nem a vég­zet kísértő árnyékát kell majd idéznünk, hanem azt a ren­dületlen hitet és magyar élniakarást, csodákra képesítő szel­lemi erőt és páratlan tehetséget, amely annyi balszerencse közt s oly sok viszály után is lehetővé tette a magyarság történelmi küldetésének betöltését s amelynek eredménye­ként “megfogyva bár, de törve nem, él nemzet e hazán’ . A mohácsi vész 450. évfordulója ne kesergés legyen, hanem inkább vigasz —- Arany János szavaival: “Ej no, hiszen több is veszett Mohácsnál , — hogy a nemzet mégis újjáéledt, S népek hazája, nagy világ! Hozzád bátran kiált: Egy ezredévi szenvedés Kér éltet . . . !” Mert Vörösmarty Szózat -ával hiszi és vallja: Még főni ke a, még jőni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG MEGSZERZÉSE Az amerikai állampolgárság megszerzése szinte állan­dóan fokozódó arányban történik. Az American Council for Nationalities Service november 11 -én kiadott tájé­koztatója szerint például 1974-ben is 9%-kai többen sze­rezték meg amerikai állampolgárságukat, mint az előző, 1973. évben. Számuk — 151.655 — az elmúlt 17 éven belül 1961 kivételével a legmagasabb volt. Azok, akik 1974-ben szerezték meg amerikai állam­­polgárságukat, 132 különböző országban születtek, többsé­gük, mintegy 2/3 részük azonban 15 országból került ki. Legtöbb, 18.056 volt a kubai. A Fülöp-szigetekről került UJ CÍMMEL, de a régi /— keresztény, magyar •—< szellemben jelenik meg a clevelandi Az Újság és a Detroiti Magyar Újság a mai számtól kezdve. A két újságnak egybe olvasztását mindkét lap olvasó­táborának halálozás folytán megcsappant száma tette szük­ségessé. Az Újság egy szóval bővül: Magyar *— nem mintha eddig nem lett volna az, »— hanem 10 év után megszün­tetem a régi lapnak egyeseknél még mindig fentálló ellen­szenvét. A Detroiti Magyar Újság egy szóval rövidül: “csak* Magyar Újság lesz, mert Cleveland, Akron éppúgy helyt kap az újságban, mint Detroit. Továbbra is megmarad a detroiti szerkesztőség és kiadóhivatal. A két lapnak eddig is 5-6 oldala közös volt és most technikailag úgy oldottuk meg a kérdést, hogy olvasniva­lóban ne érje károsodás az olvasóközönséget sem Cleve­­landban, sem Detroitban. Az egyházak címeit, az esemény­­naptár dátumait kisebb betűkkel szedtük, hiszen azok nem állandó olvasnivalók, csak olykor kell megtekintenünk a benne levő adatokat. Ezzel az újítással a magyar lakta városok közelebb kerülnek egymáshoz, mert értesülnek az összes rendezvényről. Éppen ezért kérem a kedves olvasóin­kat, hogy értesítsenek a helyi eseményekről, hogy helyt ad­hassunk híreink között. A lap előállítása így is emberfeletti feladat anyagilag, melyet nekem kell szinte egyedül visel­nem. Nagyon kérem olvasóimat, hogy támogassanak ebben is, mert sajtótámogatás nélkül nem jelenhet meg az újság és újság nélkül széjjelesnek a magyar közösségek. Hála Istennek, vannak, akik megértik ezt a problémát és segít­ségünkre siettek, de még sok segítségre van szükség! Istentől megáldott Űjesztendöt kívánok szeretettel min­den magyarnak Dr. Kótai Zoltán MEGHALT SZAPPANOS FERENC A karácsonyi nagy készülődések között terjedt el Clevelandben a szomorú hír, hogy Cleveland híres magyar­ja Szappanos Ferenc szívroham következtében meghalt. Gömör megyéből 1950-ban 17 éves korában érkezett Amerikába. Bányában dolgozott, majd a bányász-tátsáit énekével, zenekarával szórakoztatta. Ö volt az első magyar rádiós 1939-ben. 1946 óta Clevelandben sugározza a ma­gyar zenés műsorait, hogy a maga dalos, vidám leikéből másoknak is .örömet, vidámságot adjon. Megrögzítette a magyar zenét gramofon lemezeken, majd hangszalagon, hogy a magyar otthonokban mindig és mindenütt felcsen­düljön a magyar dal. Hazulról hozatta az énekeseket, zene­karokat, hogy a mostani magyar dalosokat is megismerhesse a hazulról elszakadt magyarság. Özvegye, Boriska, aki mindenütt segítette férjét a mun­kájában, tovább folytatja a magyar zene szolgálatát a hang hullámain keresztül. Temetése hétfőn volt a Szent Margit Egyházközség templomából. Köszönjük a magyar zenéért, magyar dalért végzett sok, áldozatos munkáját! az Egyesült Államokba 13.747, Olaszországból 8.840, Kí­nából és 1 aiwanból 8.501, Németországból 6.002, az Egye­sült Királyság területeiről 5.495, Görögországból 5.471, Mexikóból 5.218, Koreából 4.413, Lengyelországból 3.630, Kanadából 3.584, Portugáliából 3.247, Jugoszláviából 2.678 (és Japánból 1.615. Az állampolgárság elnyeréséért általános szabályként 5 évi itt tartózkodás után lehet folyamodni. Az amerikai állampolgárok házastársai és gyermekei már 3 év után kér­hetik az állampolgárság megadását. További előfeltétel, hogy a folyamodó tudjon angolul beszélni, olvasni és írni, tisztában Jegyen az alkotmány alapelveivel és az Egyesült Államok kormányzati formájával, továbbá tudjon valamit annak történetéről. Az állampolgárság megszerzésére vonatkozó részlete­sebb tudnivalókat a How to Become a Citizen of the United States? című kiadvány tartalmazza 134 kérdéssel és felelettel együtt. A kiadvány mindössze 2 $-ba kerül s a következő címen rendelhető meg: American Council for Nationalities Service, 20 West 40th Street, New York, N. Y. 10018. VOLUME 66. ÉVFOLYAM - NO. l. SZÁM. 1976. JANUÁR l. EGYES SZÁM ÁRA: 30 cent

Next

/
Thumbnails
Contents