Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)

Levelek a szerkesztőhöz

A. JOHN PETERDI ÚR MAGYAR SZÁRNYAK USA.

Gépipari Tudományos Egyesület Repülési Emlékek Bizottsága

1994. szeptember 29-én megtartott ülésen felvetettük a pécsi polgári légikatasztrófa áldozatainak felállítandó emlékmű szükségességét a 45. évforduló alkalmából, melyből nem lett érdemi döntés ! A polgári repülés történetében nemcsak ez az egy eset fordult elő.

Kérjük a Bizottság tagjait és a MALÉV vezetőségét, hogy a jogelődök : a MALERT-MASZOVLET és a MALÉV áldozatainak emlékére egy közös emléktábla - emlékhely létrehozását szíveskedjenek támogatni.

Légi katasztrófa a magyar polgári repülés történetében 17 esetben történt, itthon 5, külföldön 12 alkalommal 1949-től napjainkig. A megemlékezés mindannyiukra vonatkozna.

Kunár György úr javasolta, a magyar polgári repülőszolgálatban életüket vesztettek emlékére a ferihegyi repülő skanzen területén emlékhely létesítését. Ezzel csak egyetérteni tudunk. Lehetne a szerencsétlenség helyén emléktáblát elhelyezni, de csak itthon. Azért, hogy érzékeltessük, néhány polgári katasztrófáról említést teszünk : a mai Románia területén két esetben MALERT, MÁSZÓVLET - Pécs, Nyíregyháza; MALÉV 12 esetben külföldön történt szerencsétlenség.

Volt olyan gép, mely a tengerbe veszett, de volt köztük olyan is, amelyet a légtérben lőttek le. A felsorolt sajnálatos tények alapján indokoltnak és megalapozottnak tartjuk nemcsak mi hármunk nevében, de mindazokéban is, kik a magyar polgári repülés ügyének szentelték életüket, hogy megemlékezzünk róluk. Múlt nélkül nincs jelen, sem jövő. Ezért joggal várjuk el Önök részéről, hogy méltók lehessenek és lehessünk adózni a múltnak.

Magyarországon még nem volt, de kell legyen egy központi polgári repülő emlékmű ! A nemes célt csak úgy tudjuk hatékonyan szolgálni, ha a sokak által ismert és látogatott Ferihegyi Repülő Skanzen adna helyet az emlékműnek. A volt bajtársak többet érdemelnek, mint pusztán névszerinti felsorolást. Javasoljuk, hogy a következőket tüntessék fel az emlékhelyen :

— MALERT — MÁSZÓ VLET — MALÉV

— A katasztrófa pontos dátumát, helyét;

— a gép lajstromjelét;

— hibátlanul írt nevet (neveket) és beosztást.

Nagyon körültekintően kell eljárni, mivel ez az utókor számára készül, elírás, tévedés nem lehet!

A GTE Repülési Emlékek Bizottsága ülésén részt vettünk, nagy segítségünkre volt Moys Péter úr. A bizottság tiszteletbeli elnöke Rubik Ernő úr, repülőgétervező és építő is támogatja kérésünket.

Továbbá javasoljuk, hogy a régi tradíciót elevenítsük fel újra. Egy-egy hős bajtársunkra méltóképpen emlékezzünk, mint a régmúlt időkben : egy-egy gépre fessék rá volt bajtársaink nevét. Nem tudjuk, hazánkban miért szűnt meg ez a szép szokás. Tudomásunk szerint Németországban a mai napig nem feledték.

Budapest, 1995 február.

Tisztelettel :

Tandary István Minár Jenő Molnár János

hajózószerelő gyak.fia hajózószerelő fia gépparancsnok fia A levélben foglaltakat aláírásunkkal is támogatjuk ;

Rubik Ernő Wittinger Kálmán Tobak Tibor

repgéptervező és építő ny. polgári főpilóta ny. ezredes

A levelet kézhez kapják :

— Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság Elnöke

— Lotz Károly Közlekedési miniszter

— Derzsi András MALÉV Rt. igazgatóságának elnöke

— Kertész Gyula MALÉV Légiközlekedés szerkesztősége

— Dr. Korsós László dandártábornok, Hadtörténeti Intézet

— Katona András, Közlekedési Múzeum főigazgatója

— Tőrös István, a Top Gun magazin főszerkesztője

— A. John Peterdi, USA.

— Zörgő Tibor, Magyar Repüléstörténeti Társaság.

*****

Pécs, 1995. február 21-én.

Kedves János Barátom !

Böngészem a MSZ-t és a 172. oldalon közzétett leveledben a Pécs-jakabhegyi repülőszerencsétlenség áldozatairól teszel említést.

Megkísérlem rekonstruálni Wittinger Kálmán 1991. január 9-én kelt levele, a Pécsi Megyei Bíróság B.II.5088/1949/14 sz. ítélete, valamint a szemtanúk elmondása alapján a MASZOVLET első repülőgép balesetét, amely 1949. november 14-én délelőtt 10:35 órakor következett be a Pécs melletti Kővágószőlős község felett a Jakabhegyen.

A Budapest-Pécs-i járat HA-LIK jelű Li-2-es gépének parancsnoka Molnár Béla, másodpilótája Bartos József, rádiósa Ujszászi János, szerelője Minár György, szerelőgyakomoka Tandary István volt. A gépen tartózkodott egy utas : Reiter Endre és az ÁVH biztonsági embere : Kálmán István. Az időjárás rossz volt. A gép kelet felől, Pécsvárad irányából közelítette meg a repülőteret. A felhőalap 280-300 m volt. A vasútállomás épületének tetejére telepített rádió-irányadót 900 m magasan átrepülve nyugat-délnyugatnak (240°) fordult a pilóta és abban az irányban felhőáttörést hajtott végre, cca 300 m-re süllyedve. Eközben szakadozott a felhőzet, megpillantották a földet és a gép rádiósa (Morse Q-kódex jelekkel) leadta : "Látom a földet." Erről a pilóta valószínűleg nem tudott. Miután a hármas betűcsoportokból álló Morse Q-kódex jelek igen hasonlóak voltak, a földi rádiós ezt úgy vette : "A gép látja a földet, a rádió-irányadó kikapcsolható." Ez meg is történt. Csak ezután a baleset után rendelte el a Légügyi Hatóság azt, hogy a rádió-irányadót csak akkor szabad kikapcsolni, ha a gép leszállt és a motorokat leállították.

Megszűnt tehát a kapcsolat a gép és a rádió-irányadó között, a rádiókompassz (ADF) nem működött. A gép ekkor egy 180°os fordulót hajtott végre és 060°-os kurzuson (KÉK) a repülőtérnek vette irányát, miközben pontosan a Jakabhegy felé repült. Ekkor már cca 200 m-en voltak és ismét felhőfoszlányokba repültek bele. A pilóta — hogy látással közelítse meg a repteret — "kinyomta" (Wittinger Kálmán szóhasználata) a gépet a felhőből, s abban a pillanatban megláthatta a pellérdi halastavat és a Pécs- Budapest-i vasútvonalat. Teljes gázt adott, belerántott, de már későn. A hegyen nem tudtak túljutni, annak tetejébe csapódtak be. A személyzet és az egyetlen utas életüket vesztették. A helyszínről visszatérő falubeliek elmondták, hogy a gép először a fák tetejét súrolta, majd megemelkedve, az elhagyott kőfejtő peremének ütközött. Füstölgő roncsok, az egyik pilóta élettelen teste az egyik motor és egy fa közé szorult. Ezek szerint néhány méteren múlott az életük. Az ÁVH-s biztonsági ember, aki a gép hátsó részében tartózkodott, kisebb sérülésekkel megúszta a balesetet. Dr. Szabó Lajos mentőorvos a pécsi sebészeti klinikára vitte.

A Megyei Bíróság a repülőtér vezetőjét, Szekeres Sándort, három, Mánássy Ferenc meteorológust másfél évre ítélte. Orbán Lajost (ki ez, a földi rádiós ?) állítólag Recskre vitték. Az elítélteket kötelességszegéssel vádolták, mert nem jelezték a leszállási tilalmat (hát volt ?) és kikapcsolták az irányadó rádiót. A vád-4