Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)
Vesztényi János: A magyar katonai repülés 1920-1945
1бь (1) Keretenként felállításra kerül: (a) Egy felderítőszázad (fedőneve légi térképészeti kirendeltség). Elhelyezése Csákvár (ha addigra elkészülne), ideiglenesen Székesfehérvár-Sóstó. Létszáma : 15 tiszt, 17 altiszt, 34 tisztes, 32 repülőkatona, összesen 98 fő. Fölszerelése : 9 db. Fokker CVD. Tagozódik : parancsnoki rajra és három repülő rajra; a földi rész áll távbeszélő, fényképész és légvédelmi csoportból, műhelyből és vonatosztagból. Parancsnoka Schwetz Zoltán százados lesz. (b) Egy vadász repülőszázad (fedőneve légi csendőrség). Elhelyezése Csákvár, amint kész lesz a repülőtér, addig Nyíregyháza, vagy Kaposvár. Létszáma : 6 tiszt, 12 altiszt, 33 tisztes és 30 repülőkatona, összesen 81 fő. Fölszerelése : 9 db. Fiat Cr. 20. Tagozódása : parancsnoki raj és három repülő raj ; a földi rész áll távbeszélő és légvédelmi csoportból, műhelyből és vonatosztagból. Egyelőre csak egy Fokker D XVI-ból álló raj alakulhatott meg Székesfehérvár-Sóstón. Parancsnoka Vilhelm Károly főhadnagy. (c) Egy bombázó repülőszázad (fedőneve MALERT kirendeltség). Elhelyezése Csákvár, amint kész lesz a repülőtér, addig Nyíregyháza, vagy Kaposvár. Létszáma : 12 tiszt, 37 altiszt, 58 tisztes és 38 repülőkatona, összesen 145 fő. Fölszerelése : 2 db. Fokker F VIII, 2 db. Caproni CadOÍ/és 2 db. Caproni Ca.97. Tagozódása : parancsnoki raj és három repülő raj ; a földi rész áll távbeszélő, fényképész (sic.) és légvédelmi csoportból, fényszórós és vonatosztagból, valamint műhelyből. Egyelőre csak egy raj (Ca.101) alakulhatott meg Székesfehérvár-Sóstón, amelynek parancsnoka Batáry Pál főhadnagy. Ezek a századok az idő folyamán osztódnak, amint a fölszerelés és a személyzet kéznél lesz. A századokat a "Repülő Csoport Parancsnok" alá rendelik. Ebből lesz majd a későbbi Repülődandár Parancsnok. A századokat akkor állítják fel, amikor az Olaszországban megrendelt 9 db. Fiat Cr.20 repülőgép megérkezik (csak 1932 tavaszán érkeznek), illetve belföldön elkészül a 9 db. Fokker CVD, vagyis körülbelül 1931 áprilisában. A személyzet egy részét Olaszországban javasolják kiképeztetni. 94 (2) A repülőkiképzés. Összesen nyolc egységesen megszervezett iskolaszázad felállítását tervezik (hét század már megvan). (3) A sportrepülés. Egyforma szervezetű sportrepülő egyesületek megalakításával végeznék. A javaslat további részében tervezik szabályzatok, repülő alkalmazó megbeszélések (hadijátékok) készítését, tájékoztató tanfolyamok tartását és összműködést más fegyvernemekkel. Költségkihatás az 1930/31 költségvetési évre : 5,085.938 Pengő. A VKF hadműveleti osztályának véleménye szerint a javaslat lényegében megvalósítható, de részleteiben módosítani kell. Ugyanis a LÜH szervezete nem gazdaságos, mert a körülbelül 1600 főnyi létszámnak kétharmada a kiképzést, a többi az adminisztrációt végzi. Az Olaszországban kiképzendő pilóták javasolt száma túlzott, elég volna alosztályonként 3-3 fő. Ámde ennek a tervezetnek sem kedveznek az események. 1931-ben országunkat is eléri az USA-ból kiindult világgazdasági válság hulláma, és természetesen egyidőre véget vet mindenféle fejlesztésnek. A pénzügyminiszter (Wekerle) 1931. április 17-én azt írja a HM-nek : "Áz 1930/31 költségvetési évre igényelt pót- és rendkívüli hitelek engedélyezéséhez nem járulok hozzá." Tisztelettel kéri a HM-et, vegye revízió alá az átszervezési és beruházási programmot és ennek ütemét az államháztartás pénzügyi helyzetével hozza összhangba. Majd így folytatja: "....két év óta semmiféle bevételi fölösleg......intézkedéseket kell tenni az 1930/31 évre megszavazott költségvetési előirányzat kiadásainak lényeges apasztására. Beruházásra csak akkor kerülhet sor, ha a fölvenni szándékolt nagyobb összegű külföldi kölcsön kibocsátásra kerül. a honvédség igényeit az elkerülhetetlen legkisebb mérvre szorítani....minden újabb megrendelést föltétlenül mellőzni." Megállapíthatjuk tehát, hogy ebben az ötéves időszakban a légierő megszervezésében kevés eredményt lehetett elérni. Bár tervekben nem volt hiány, de ezek vagy nélkülözték a reális alapot, vagy — bármilyen szerények voltak is — meghaladták az ország gazdasági teljesítőképességét. Az anyagi fölszerelés hiánya miatt továbbra sincsenek ütőképes repülő alakulataink. Összehasonlításként azonban vegyük tekintetbe azt
