Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)
Vesztényi János: A magyar katonai repülés 1920-1945
mert Budapest a vadászgépeknek is könnyű prédája, tehát a csehszlovák légierő öszpontosítottan támadhat, mert az ország kis kiterjedése miatt mindhárom (kisantant) ország légiereje egységesen bevethető, mert az ellenséges repülőalapok az országot teljesen körülfogják, és az ország legnagyobb része alkalmas leszállásra, tehát a honvédség háta mögött ellenséges csapatok kirakhatok. Magyarország tehát még egyenlő nagyságú légierő birtokában sem gondolhat támadó légiháborúra. Ebben a helyzetben természetes, hogy nagyon fontos és sürgős feladat volt valamiféle ütőképes magyar légierő felállítása. Mit javasol a Légügyi Hivatal, mint "abszolút szükségletet" ? "Magyarország csak védelmének biztosításáról kíván gondoskodni a levegőben is. E védelmet szolgálja a passzív és aktív légvédelem : a passzív légvédelem értéke csekély, erre építeni nem lehet, az aktív légvédelem és elsősorban annak légi eszköze, a légi harcierő az, amely képes Magyarország biztonságát garantálni. Ehhez: (a) szükséglet repülőanyagban Magyarország törekvése csupán a csehszlovák légierővel való defenzív egyensúlyra irányul. A számbaveendő csehszlovák harci repülőerő 12 vadász- és 4 bombázószázad. Miután ez az erő öszpontosítottan működhet Budapest ellen, szükségünk van : 14 nappali és 1 éjjeli vadászszázadra és 2 bombázószázadra az ellenséges repülőterek megtámadására. Ez összesen 17 repülőszázad 170 repülőgéppel 15 földerítő századra 150 repülőgéppel, vagyis összesen 320 repülőgépre. Magyarország érzékenysége megkívánja, hogy ezen erő ne keretben, hanem hadilétszámon álljon készen. (b) szükséglet emberanyagban 859 tiszt, ebből 500 pilóta és 9,257 fő legénység. (c) költségvetés személyi kiadások: üzemi kiadások: elhelyezési kiadások: hadianyag beszerzés : Összesen : 18.317.000 P 29,000.000 P 12.800.000 P 161.410.000 P 221.500.000 P Ez tíz évre felosztva évi cca 65 millió (sic.) P." Ebben az "abszolút szükséges" légierőben feltűnő a földerítő századok rendkívül magas száma. Az akkori (1927-1931) sokszorta nagyobb Németország 21 hadosztályos (nálunk 7 vegyesdandár) hadseregének mindössze 13 földerítő század állt rendelkezésére, szemben a mi tervünben javasolt 15 földerítő századdal. (2) Az erre vonatkozó, illetve a földerítő századok számát megindokló vezérkari elgondolásokat nem ismerjük. (A) Szervezés, tervezés A honvédség vezetői már 1927 őszén előterjesztéssel élnek a koronatanácshoz a honvédség alapjainak "végleges" megteremtése érdekében, beleértve a magyar légierőt is. Az előterjesztésben megadott irányelvek és szervezési elgondolások mintegy nyitányát képezik a magyar katonai repülés új korszakának, ezért nagy vonásokban való ismertetésük célszerűnek látszik. (3) Az 1920 óta eltelt időszak áttekintése után megállapítják : "Míg egyrészt alig hihető, hogy a békeszerződés területi határozatainak orvoslása megfelelő erőkifejtés nélkül megvalósulhasson, másrészt egyáltalán nem tartom rémképnek, hogy a kisantant, vagy egyikük preventív háborút indít ellenünk. Minél aktívabb lesz külpolitikánk,....annál közelebb jutunk egy a kisantant által ellenünk viselt háború lehetőségéhez. Márpedig honvédelmünk ma....egy ilyen preventív háború esetével szemben is úgyszólván tehetetlen. Az aktív (vagyis revíziós) politika továbbvitelének feltétele a honvédség erősítése." A honvédség szervezete a Trianon-i békeszerződés miatt korszerűtlen. Teljesen hiányzanak a repülők és a harckocsik. A légierőre vonatkozólag kísérlet történt ugyan a Légügyi Hivatallal és a repülőtéri csendőrséggel némi alapot teremteni, "de ez még annyira kezdet, hogy inkább csak irányjelzésnek, mint alapozásnak nevezhető." Az ország gazdasági helyzetére való tekintettel jelentősebb létszámszaporítást csak a légügyi szerveknél javasolnak. Itt "a jelenlegi 548 főnyi személyzet 1181 főre volna fölemelendő, de ebből 339 fő a csendőrség keretében marad." A csendőrség keretébe eddig a Repülőtéri csendőrosztagok voltak elrejtve. Ezek "a közbiztonsági feladatok alól teljesen föl voltak mentve, s a csendőrség leple alatt rejtett honvéd alakulatoknak tekinttettek." Az előterjesztés a továbbiakban megállapítja, hogy a LÜH (Légügyi Hivatal) kis nyílt, és valamivel nagyobb burkolt személyzete, továbbá a repülőtéri csendőrkülönítmények összesen 123 tisztje, 224 legénysége és 201 polgári alkalmazottja 87
