Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)

Vesztényi János: A magyar katonai repülés 1920-1945

alkotják jelenlegi repülöszervezetünk alapelemeit, ame­lyekből nagy nehézségek árán mégis lassankint sikerült a hadirepülésnek igen szerény, minden irányban sze­mélyzethiánnyal küzdő, de fejlősésre alkalmas alap­szervezetét megadni. Ennek az alapszervezetnek a tagozódása a LÜH ve­zetése alatt: Repülő Kísérleti Telep, Székesfehérvár, Repülőgép vezető Tanfolyam, Szombathely, Meteorológiai Repülőkirendeltség, Szeged, Repülőanyag Raktár, Budapest és Postarepülő Kirendeltségek Mátyásföld, Deb­recen, Pécs és Miskolc. Ez a szervezet hét repülőszázadnak, tehát egy mini­málisan kis mennyiségnek képezi alapját. Sajnos, a repülőfegyvernem az, amelynél a fejlesztés a legnehe­zebben, a legkisebb ütemben hajtható csak végre. Elő­ször a műszaki előkészítés, és utána a hosszú ideig tar­tó kiképzés. A rendelkezésre álló hitelkereten belül azonban minden megtörtént a műszaki előkészítésre. Az előterjesztés 7. sz. melléklete tünteti fel a java­solt szervezetet. Ebbe a hét egységnyi szervezetbe a négy postarepülő kirendeltséget a "Légiközlekedés" el­nevezésű egységbe már fölvették. (A kéziratban itt a légierő javasolt hadrendi táblázata következik, mely lényegében a fenti javaslatot foglalja össze. Szerk.) A táblázat szerint a "Légiközlekedés" kibővítését Kaposvár és Fűzfő állomáshelyekkel tervezték. A REGVI-t kétszeresére növelték volna. A Repülő Kísérleti Telephez a meglévő Repülő Ki­­rendeltség mellé még egyet szándékoztak felállítani. A repülő Kísérleti Telep magában foglalta még a külön­böző tanfolyamokat, a rádiós, a fényképező- és térké­pező csoportokat, valamint a műhelyt. A műhely alá tartoztak : laboratórium, üzem, raktár, szerkesztő iroda és kísérleti csoport. A vezényelt csendőrök osztagának hét repülőtéri csendőrkülönítménye volt : központi (Budapesten), szombathelyi, szegedi, mátyásföldi, miskolci, kapos­vári és székesfehérvári. A táblázatban feltüntetett egységek létszáma : 243 tiszt, 938 legénység. A fejlesztés érdekében meg kell változtatni a lég­ügynek a költségvetésben való szereplését is. Eddig csak a LÜH szerepelt benne kis létszámával, a zöm rejtve volt, "ma azonban, amikor repülésünk végre fel­szabadult", ennek nincs értelme, bár némi rejtésre azért mégis szükség lesz. így a Kereskedelmi Miniszter tárcáján 104 tiszt, 112 altiszt és legénység, valamint 226 polgári alkalma­zott szerepelne, míg 739 fő "B" (burkolt) viszonyban marad, részben a csendőrségnél, részben pedig "Szub­venció" cím alatt. Az előterjesztés hangsúlyozza, hogy ez a tervezet a legközelebbi években megvalósítható terv, tehát nem végleges és nem befejezett. Vannak azonban olyan feladatok, amelyek nem, vagy csak részben ruházhatók a honvédség többi részé­re. Ilyen például a légvédelem. A felállításra kerülő öt ütegből aligha fog jutni a hátországnak. Tehát "egye­lőre a légierőknek előterjesztésem értelmében tervezett szaporítása útján a légifölény kivívása által kell ezen fontos feladatkört is ellátni." "Miután azonban a légi­fölény .... nem lehet állandó állapot", csak a hátor­szágot védő légvédelmi tűzeszközök beállítása fogja a légitámadások elleni biztosításnak tényleg megfelelő fokát adni. De ez a kérdés a jövő problémája. Az idők ennek a tervnek sem kedveznek. Már 1927. december 20-23-a között megtartott korona­tanácsi ülésen a tárgyalások folyamán "az eredetileg előterjesztett javaslat kiindulási alapjai bizonyos tekin­tetben megváltoztak." Aztán jön az európai botránnyá felfújt, úgynevezett "Szentgotthárdi eset" (1928. január 2.) Ennek egyik következménye az lett, hogy az 1928 tavaszára behí­vásra kerülő 1907-es évfolyam bevonultatása elmarad, és így a tervezett létszámemelés is. Úgylátszik a koro­natanács egyelőre félre is teszi az ügyet, és majd csak 1932-ben, a gazdasági válság csillapodása után veszi ismét elő. Azért a szervezési munka egyelőre csak elméletben — és alacsonyabb szinten — tovább folyik. Elsőként nagyon fontos tisztába jönni a személyi szükséglettel és annak utánpótlásával. Ehhez egy 16 kivonuló százados légierőt vesznek alapul, amelynek részletes hadrendje a következő (4): 88 A hadrakelt seregnél Légierők parancsnoksága alá tartozik egy háromszázados földerítő osztály, egy kétszázados éjjelivadász osztály, egy háromszázados távolfelderítő osztály. Az 1. repülődandár parancsnokság alá tartozik : két, egyenként kétszázados bombázó osztály, egy négyszázados vadászosztály és egy fényképész főcsoport négy fényképész cso­porttal.

Next

/
Thumbnails
Contents