Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)
Szentgyörgyi Géza: Kenéz Endre repülőmémök és a m. kir. honvéd Légierő 2. sz. Repülőgépjavító Műhelye
Bádogosműhely vez. Kalivoda Ferenc polgári alkalmazott Beosztott Cili Kálmán polgári alaklmazott A katonai kisegí- Hadverő József őmrester tők parancsnoka Helyettese Pandur..........szakaszvezető Tiszthelyettesek v. Balárdi Ferenc főtörzsőrm. Vlasits István c. főtörzsőrm. Tanai János törzsőrmester, (berepülő pilóta is volt) Jambricsek József őrmester Tisztesek Horváth....szkv, hajózó szerelő Pataki....szkv., gépkocsivezető A repülő műszaki tanuló iskolás növendékek helyi oktatói (az iskola Újvidéken volt): Lajkó Ferenc őrmester, szerelő Takács....szakaszvezető Velena Pál őrvezető Jutási Gábor őrvezető. A műszaki tisztek közül óraadók és vizsgáztatók : Máté Lajos m. főhadnagy, később százados v. Simon Antal hadnagy Kucher József főhadnagy. A tapolcai repülőterekre települt 1. vadászrepülő kiképző osztály 1942-ben már teljes üzemmel dolgozott. Az osztály három századból állott. Osztályparancsnok vitéz zabolai Csekme Béla őrnagy, segédtisztje Nagy Kornél hadnagy. Az 1. század parancsnoka Fülöp István százados, a 2. századé Kövér Zoltán százados, a 3. századé pedig Ujszászi György százados volt. (31). A műhely továbbra is a Ju.86 K-2 gépek javítását végezte, a vadászrepülő kiképző osztály újabb gépeinél csak kis, gyorsan elvégezhető javításokat végzett. Az újabb géppark típusai : Focke Wulf FW.56 "Stősser", FW.58 "Weihe", Fiat CR-30, CR-32, CR-42, Reggiane R-2000, MÁVAG "Héja", Nardi FN 305/315, Romeo Ro 41. Mint látjuk, főleg olasz gyártmányú gépek. A feladatok sokrétűbbé vál-tak, nagy körültekintést igényeltek. Az üzemben dolgo-zók mindezt megoldották. Fő profil a motorok javítása, felújítása. A későbbiekben még több típus került a mű-helyben dolgozók kezeibe, akkor is megállták a helyü-ket. (32) 1942 tavasza nagy változást hoz a Kenéz család életében : megszületik az első gyermek, szép, egészséges kislány, a boldog szülőknek a komor háborús időkben nagy öröm. A háború egyre több áldozatot követel, szükség van a jól képzett hajózó- és földi szakszemélyzet utánpótlására. A vadászkiképző osztályhoz oktatóként több tapasztalt — későbbi "Puma" — vadászt helyeztek át. Ők ott voltak Tapolcán 1944 májusáig, a 101. honi honvéd vadászosztály megalakulásáig. Kass Ferenc törzsőrmester, Dóra Ambrus, Lőrincz Mátyás, Szikora Pál és Király István szakaszvezetők. (33) Közben a repülőterek bővítése folyt, ami a T-3 területének déli irányban való kiterjesztését hozta magával. Kenéz Endre százados Raposka irányában kibővíttette a vízelvezető rendszert, ugyanakkor kiépült a déli befogadó ővárok is. A munkálatok tervezője Raksányi László okleveles mérnök, karpaszományos honvéd volt. (34) A keleti hadszíntéren történt események, valamint a szövetséges hatalmak afrikai előretörése a hadihelyzetet jelentősen megváltoztatta. A háború közelebb került Hazánkhoz. Már 1942 szeptemberében is volt légterünkben szórványos légitevékenység, de 1943-ban már sorozatossá váltak a berepülések a Dunántúl felett. A figyelőszolgálatot és a légvédelmet megerősítették. (35) Megkezdődött Magyarország hadi fontosságú célpontjainak légi fényképezése és feltérképezése. A nyár folyamán a vadászkiképző osztály mellé helyezték Veszprémből a kassai Repülő Akadémia П. évfolyamát kiképzésre. (36) Az amerikaiak elleni légiháborúban először 1943. november 30-án Tapolca légterében fordult elő, hogy a magyar vadászgépek felszálltak amerikai bombázókötelék ellen. A légvédelmi vadászerők téves parancsára három "Héja" vadászgép szállt fel. Miután tízperces bevetés során ellenséges bombázókat nem láttak, leszálltak. (37) A vadászkiképző osztály parancsnoka ekkor már belényesi Heppes Aladár őrnagy, a későbbi legendás "Öreg Puma". (38) Az utolsóelőtti háborús év szomorú eseménnyel kezdődött, mely megrázta a 2. sz. Önálló Repülőgépjavító Műhely egész személyi állományát. Március 11- én egy kijavított Ju.86K-2 bombázógép javítás utáni berepülése közben a Balaton vizére csapódott. A gép erősen megrongálódott, a bombatérben helyet foglaló öt repülő katona, akiket a személyzet tagjai már nem tudtak kiszabadítani, életét vesztette. A halott bajtársakat eltemették, az eseményt a hadbíróság vizsgálta ki. (39) Március 19-én következett be a német katonai megszállás. A felvonuló német egységek harc nélkül szállták meg a repülőteret. A T-3 repülőtéren német fogadó- és kiszolgáló földi egység, Flugleitung települt. (40) A vadász harckiképző osztály tovább működött. Az osztálynál négy Héja vadászgép volt állandó harckészültségben. Időlegesen Tapolcán tartózkodott a 101. vadászosztály egy raja is. (41) A vadászrepülő kiképző osztály parancsnoka április elejétől — Heppes Aladár őrnagy Veszprémbe helyezése után — vitéz Palkó László százados. Április hónapban a 2. sz. Önálló Műhely kitelepülési parancsot kap, tekintettel a várható légitámadásokra. Ä Műhely helyzeténél fogva a keleti, vagy déli országrészben települt hasonló alakulatokhoz viszonyítva "nyugodtabb" körülmények között működhetett. A 79
