Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)
dr. Szabó József: Egy új haderőnem, a légierő megjelenésének hatása katonai gondolkodásunkra
ШSzabó József: Egy mhaderonenb a légierő megjelenésének hatása katonai gondolkodásunkra A Szerzőnek ez a cikke megjelent a "Katonai gondolkodásunk története"-ről 1994. október 4-én tartott tudományos konferencia anyagaként. Dr. Szabó József ny. tábornok, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke, aki — Dr. Iván Dezső ny. ezredes bajtársunkkal együtt — elvállalta jövő évtől kezdve a Magyar Szárnyak otthoni szerkesztésének és kiadásának irányítását. Dr. Szabó József bajtársunk hosszú katonai repülő múlttal rendelkezik, többezer órás jet-pilóta, aki értékes tapasztalatait fogja átadni a jövőben a Magyar Szárnyak lapjain olvasóinknak, különösen a fiatalabb korosztálynak. Kérem Olvasóinkat, fogadják őt oly őszinte szeretettel és megbecsüléssel, amilyen önzetlenül és lelkesedéssel ő a szerkesztői munkakört elvállalta. Szerkesztő A fegyveres küzdelem korszerű eszközei hatással voltak, vannak és lesznek a háború, a fegyveres konfliktus jellegére, s ezzel együtt értelemszerűen a katonai gondolkodásra is. Meg kell itt jegyezni, hogy a katonai gondolkodás fogalmának sokkal szélesebb a tartalma, mint általában gondolják, hiszen tartalmazza a társadalom és a hadsereg viszonyának megannyi tényezőjét — a katonáknak a társadalomban elfoglalt helyétől és szerepétől a civil ellenőrzésen át a hadsereg szervezeti felépítéséig —, annak egész kapcsolatrendszerét. Én ebből a bonyolult és sokoldalú kérdéskomplexumból egy kis szeletet szándékozom elemezni, ez pedig általában a haderőnek, konkrétan pedig a légierő megjelenésének és létének hatása a katonai gondolkodásra. Évszázadokon át lényegében két haderőnem, a szárazföldi csapatok és a haditengerészet vívta a harcot értelemszerűen a szárazföldön és a tengereken. A haderőnem ugyanis úgy született, hogy egyesítette magában mindazokat a fegyvernemeket, amelyek egy közegben vagy közeg felületén vívják harcaikat, az egyik a szárazföldön, a másik pedig a tengereken. Ennek megfelelően a haderőnemeket az különbözteti meg egymástól, hogy sajátos, csak rájuk jellemző közegben tevékenykednek, sajátos a fegyverzetük, a kiképzési rendszerük, az ellátásuk és a biztosításuk, s ezek a másik haderőnemeivel nem keverhetők. A katonai gondolkodás évszázadokon keresztül csak a meglévő haderőnemekre irányult, ott is eleinte a szárazföldi csapatok harcát elemezte, s emelte tudományos szintre (Clausewitz, Jomini és mások). Ezután kezdték elemezni a tengereken vívott harcokat, így az is egyre nagyobb teret nyert a katonai gondolkodásban. А XIX. század második felében az amerikai haditengerészetnél nyomatékos követelmény volt, hogy minden tisztnek tanulmányoznia kell a tengeri hadviselés tudományát. A csatára fel kell készülni, mert a háború a tiszt hivatása — említi Samuel P. Huntington "A katona és az állam" című könyvében. Amikor pedig a gőzgép lépett a vitorla helyébe, a tengerésztisztnek elsősorban nem a hajózási szaktudással kellett foglalkoznia. Ekkortól vált lehetővé a stratégia olyan általános tengeri elveinek a kidolgozása, amilyeneket Jomini és Clausewitz a szárazföldi hadműveletekre már korábban megfogalmaztak. А XX. század elején, az első világháborúban a harckocsi, a lángszóró és a vegyi fegyverek mellett megjelent a repülőgép, ez utóbbi alkalmazására egyre nagyobb mértékben került sor. Az eleinte csak felderítésre alkalmazott harceszköz fokozatosan aktív részese lett a szárazföldön zajló harci cselekményeknek, s az igények, valamint a repülőgépek lehetőségei találkozásának eredményeként fokozatosan kialakultak a repülő fegyvernemek : a felderítő-, a vadász-, a bombázó-, a csata- és szállítórepülők. A repülők alkalmazásának előnyeit ki akarták használni, ezért a hadseregek egyre több repülőt kértek és kaptak a hátországtól. Szinte hihetetlen, de az első világháború évei alatt a harcoló felek gyáraiban közel 200,000 harci repülőgép készült. A háborúban a repülők a szárazföldi erők fegyvernemeiként voltak jelen. Az első önálló légierő, vagyis haderőnem Nagy-Britanniában 1918 elején jött létre, 70
