Magyar Szárnyak, 1995 (23. évfolyam, 23. szám)
Bánhidy Attila: Tóni bácsi visszaemlékezik
gépben. Őneki sem nyílt már ki az ernyője, belefulladtak a Dunába mind a ketten. Elég nehezen találták meg a holttesteket is. Raczkó újságíró egy könyvet is írt Tasnádiról "Nádi" címmel. A baleset okát nem tudták megállapítani.... mert Tasnádi oly kiváló pilóta volt, hogy vezetési hibáról szó sem lehetett. Megítélésem szerint, először is víz fölött borzasztó nehéz megállapítani a magasságot. Mert ha a föld fölött van az ember, érzékeli, hogy az emberek, a házak, a fák mekkorának látszanak....hogy milyen magasan van. A víz fölött a hullám egyszer ekkora, egyszer akkora,.... no de különösen, ha nincs hullám, akkor azt sem tudja fentről, hogy hol van a víz szintje. így azután már nem egyszer megtörtént, hogy a pilóta azt hitte a levegőben van, közben a kerekekkel vízszintesen már elkapta a vizet. Azt hiszem, hogy ez történhetett. Másodszor : a Bückerrel nem volt szokás két személlyel műrepülni, mert nem arra való volt. Tehát Tasnádi műrepülhetett egyedül valamennyiszer a Bückerrel, de nem tudta, hogy ha ketten ülnek benne, hogy viselkedik. Természetesen műegyetemi hallgató volt, de hogy volt-e vizsgája is, arról nem tudok. Föltételezem, hogy nem volt fogalma a forgó test kinetikai energiájáról, pedig egy dugóhúzóban pörög a test és akkor számit a benne ülő utasnak a súlya, tehát később jön ki a dugóhúzóból, mert a kinetikai energia benne tartja. Megítélésem szerint ez lehetett a baleset oka. Fiirstenfeldben. Az első világháború kitörésekor a 7. honvéd gyalogezred tartalékos hadnagyaként került az orosz frontra, ahol 1914. szeptember 8-án megsebesült. Felgyógyulása után mint megfigyelő a léghajósoknál szolgált Aspemben, majd 1915-ben pilótakiképzésben részesült és 1916-ban a Flik 19-nél szolgált Adolf Heyrowsky százados parancsnoksága alatt. A háborút hét igazolt légigyőzelemmel fejezte be. A háború után Magyarországra költözött, magyar lányt vett feleségül, felvette a magyar állampolgárságot és "Tatai"-ra magyarosított. Az Aero Express-nél repült mint pilóta. Dr. Martin O'Connor : Air Aces of the Austro-Hungarian Empire c. műve (Champlin Fighter Museum Press, 1984. 126. old.) szerint 1936 decemberében a London- Croydon repülőtér sűrű ködben való megközelítésekor gyárkéménynek ütközött és repülő halált halt. (4) Az öt pilóta : Dicsőfi József, Hunyor Csaba, Majoros János, Szecső Ferenc, Stiaszny Ferenc. (5) Hangszalagra felvette Bánhidy Attila Magyarázatok (1) v. Modory (Maier) József 1889-ben született Pozsonyban. А К. u. K. Mődling-i katonai Műszaki Akadémián avatták utászhadnaggyá 1911-ben. Már az első világháború kitörésekor önként jelentkezett a légjáró csapatokhoz, s az orosz, majd az olasz fronton végigharcolta a háborút. 1917-ben kinevezték az 55. vadászszázad parancsnokává. Századában repült Kiss József, Kasza Sándor, Julius Arighi és még több ismert ász. Maier József hét igazolt légigyőzelemmel, századosi rangban fejezte be a háborút. A huszas évek végén reaktiváltatta magát és ezredesi rangban ment nyugdíjba, 1944-ben. E sorok írójának 1937-39-ben a Ludovika Akadémia II. főcsoporton megbecsült és szeretett tanulmánycsoportvezetője volt. A második világháború után mint mérnök helyezkedett el és tartotta fenn magát. (2) Mátyásfy (Kretz) József 1895-ben született, 1914-ben avatták hadnaggyá. A légjáró csapatokhoz osztották be, s a szerb, majd az olasz fronton harcolta végig az első világháborút. A háború után a Légierő tagja volt s mint ezredes ment nyugdíjba 1944-ben. (3) Ludwig Hautzmayer 1893-ban született az ausztriai 49 Utalás a MALERT perre. A MALERT hajózó személyzetének a munkaviszonya az alkalmazó Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztériummal nem volt rendezve : az alkalmazottak halála után a hozzátartozók semmiféle nyugdíjban nem részesültek. Ez a tarthatatlan helyzet kiéleződött 1941/42-ben, két halálosvégű repülőbaleset után. A MALERT vezetőinek ez ügyben felterjesztett memorandumát a Minisztérium figyelmen kívül hagyta. A pilóták egy része akként nyílvánította álláspontját 1942. februárjában, hogy nem írta alá a repülés előtt a gép karbantartási könyvét. Héjjas minisztériumi főosztályvezető megtorlásképpen a MALERT öt vezetőjét — közöttük a betegen fekvő Grosschmid István elnököt, Újvári László főpilótát — és az aláírást megtagadó pilótákat azonnali hatállyal felfüggesztette, katonai behívását és statáriális bíróság elé állítását kezdeményezte. A helyzet oly kritikussá vált, hogy a Contiutcai katonai foghában letatróztatásban ülő vádlottakat (Grosschmid Istvánt a rabkórházba vitték) csak gr. Bethlen Isván volt miniszterelnök és v. Háry László, a Légierők nyugalmazott parancsnokának gyors közbenjárása a Kormányzó úrnál mentette meg a súlyos — egyeseket esetleg a halálos — ítélettől. A Kormányzó úr az ügyet a vezérkari főnök külön bírósága hatáskörébe utalta, ahol a vádlottakat rövidesen felmentették. A MALERT-hez azonban nem tértek vissza, legtöbbjük a háború végéig katonai szolgálatot teljesített. (6) Gyenes János 1902-ben született, 1925-ben avatták főhadnaggyá. Ő volt az, aki 1940 augusztusában — mint az ungvári közelfelderítő század parancsnoka, egy román He. 112-es pilóta Debrecen légterében gyakorlatozó Ca. 135-ös gép elleni támadását megtorlandó — egyéni vállalkozással megbombázta a szatmárnémeti repülőtér hangárját. Oly alacsonyról vetett, hogy a bomba egyik repesze kilyukasztotta olajtartályát, a motor besült és Gyenes János százados kényszerleszállt. A románok Gyenest és megfigyelőjét, nemes gutori Földes Gyula főhadnagyot sokáig Bukarest közelében börtönben tartották, míg diplomáciai úton ki nem cserélték őket. (Lásd: Vizér Mátyás "vitéz nemes gutori Földes Gyula" c. írását, 1993/94-es MSZ. 235. old.) Szerkesztő
